Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

T ▼asámap, 1959 május 17. északmagyarorszag s Akii- az idősebb szakmunkások is becsülnek Mindössze 20 éves, Am4nt . az eszter­gapad fölé hajol, dús göndörhaja minduntalan a szemébe hull, amit maszatos kezével nagymérgesen si­mít hatra. Egész lényéből vidámság, fiatalság árad. Állít a gépért, s oly gyönyörködve nézi a vídiakés hasí­totta acélforgácsot, mintha nem tud­na betelni a nézésével. Majd leállít­ja a gépet, meglazít egy-két esa­meg az egyik testvérem s a két só­gorom is itt dolgozik a gyárban. A kisebbik Öcséül is ide akar jönni. Én most a hathónapos továbbképző tanfolyamra járok, ahol ugyancsak nagyon sokat tanulok. Sokat köszön­hetek az idősebb szakmunkásoknak is. mindig szívesen segítenek. Majd a keresetre, a magánéletre terelődik a szó. Elmondja Bőt a elv­társ, hogy miután ők karbantartók, vart s félhangosan megjegyzi: — Ötödik. Műszak végéig még megcsi­nálok vagy hármat. Most veszi észre, hogy a gépe mel­lett állunk. Kíváncsian néz felénk. Amikor megtudja, mi járatban va­gyunk, ugyancsak zavarba jön, mert — mint ahogy mondja —, róla még sosem írtak az újságok. Egy-két mondat után azonban nekibátorodik. Elmondja: két évig tanulta a szak­mát, három éve, hagy felszabadult, s nagyon jól érzi itt magát, a Bor- sodnádasdi Lemezgyár karbantartó műhelyében, A szomszéd faluban la­kik, busszal jár be. — Mennyire sikerült elsajátítania 8z esztergályos szakmát? Béta Tnnns hel*eU> mert doki janos hívjék a |ialalem_ bért, — az időközben odaérkező mester elvtárs felel: — A legjobb szakmunkások egyi­ke. Annak ellenére, hogy még £ia- tal, mind a szakmában,, mind az élet­ben nincs olyan munka, amit rá ne lehetne bízni. Mindegy neki. hogy kuplungot, csavart, vagy csapszeget kell esztergálni. Egyforma maga- biztossággal. ügyességgel dolgozik kis, közép és nagy esztergán. — Mi a nyitja, hogy aránylag ilyen rövid idő alatt nagyszerűen elsajátí­totta a szakmát? — kérdezzük a fia­talembert. G ondol-kozik egy keveset s így fe­lel: — Szeretem a szakmámat. Itthon érzem magam a gyárban. Édesapám. nem teljesítmény-, hanem órabér­ben dolgoznak. Hat forint 27 fillér az órabére, amivel meg van eléged­ve. Szabadidejében pedig a labda­rúgásnak hódol. A helyi csapatban játszik, az elmúlt vasárnap ő lőtte a meccs egyetlen gólját, a nyerő ,.dugót”. A futbailon kívül azonban még más érdeklődése is van. Sze­reti a könyveket, szívesen forgatja az újságokat. Odahaza már egész kis könyvtára van. Táncolni is, mo­ziba is eljár. — No, és a lányok? — Jövőre megyek katonának. Majd ha leszerelek ... Ráérek még... A búcsúzáskor arra kér, ha. már mindenáron cikket írunk róla, azt is írjuk meg az újságba, hogy eddig kicsit távol tartotta magát a KISZ- szervezettől. Hiába hívták a KISZ- tagok maguk közé, ő azt felelte: csak a sportnak él. Belátta, hogy ez bem helyes s nem is olyan régen kérte a felvételét. Társadalmi mun­kát is akar végezni. Ilyen ember Munkájából, gondolkodáséból látni, hasznos tagja akar lenni a társada­lomnak. Ezt bizonyítják tervei., el­képzelései. Mert aki azt forgatja a fej eben. hogy gépipari technikumba iratkozik, hogy még jobban elvé­gezze munkáját, még az öregebb szakmunkásoktól is megbecsülést, elismerést érdemel. FODOR LÁSZLÓ Készülünk a Í IT-re A D1MÁVAG Gépgyár D. üzem­egységének. hatalmas szerelőcsar­noka már messziről szemébe tűnik az idegennek. Méretei -mellett szin­te láthatatlanná zsugorodnak az emberi arányok. Alig találom meg Gável Istvánt. g D-egység KISZ aktpszervezetének titkárát. A szerelőcsarnok végében mun­kagépe mellett gyors, begyakorlott s szinte mechanikussá vált mozdít.- latokkal dolgozott. Magas, szőke fin Gável Pista, aki — mini eínumdvt ta — csupán egy-két hónapja tevé­kenykedik a KISZ titkári funkció­ban. Szinte meglepődünk, annyi fi­atal mienkásareot látunk & gépek mellett sürgölődni. — Gátja — mutat a közelben dolgozókra. — a E>-üzem egység KlSZ-brigúdja dolgozik itt. Az át­lag életkor talán a 19 évet sem ha­ladja meg. Többnyire itt tanulták a szakmát, és most itt dolgoznak, mint segédek. Most fokozott ko­molysággal kell dolnozmmk. hr, fel­ajánlásainkat. vállalásainkat telje sí., teni akarjuk. Ezalatt már főbben összejöttek, — egy 'pillanatra- abbahagyták a munkát és körülállták a beszélőt. *— Talán három hete sincs annak — mondja tovább Gável István — hogy üzemegységünk esztergályos. lakatos, villanyszerelő és karban­tartó brigádjai a Világifjúsági Ta­lálkozó, illetve a pa rl kongresszus tiszteletére elhatároztak, hogy szo­cialista mu nka brigádokká alakul­nak át. Ez azóta megtörtént. Tálán a legkiemelkedőbb és egyben leg­nehezebb volt vállalásaink közül. — Mit jelent ez? — -veszi át « szóé a körülállák közül Laczkó Ká­roly, az észtergélyos,-brigad vezető­je. Mi karbantartó üzemek va­gyunk, konkrét felajánlásokat nem tehetünk, amit például számokkal, illetve százalékokkal meg lehetne határozni. Mi felajánlottuk, hogy megszilárdítjuk a munkafegyelmet é$ a minőségi munka, valamint az anya gt pka rákossá g terén akarunk eredményieket felmutatni. Ez már eddig is többé-kevésbé sikerült. Ko­moly részt vállaltunk társadalmi munkában a kínai csőgyár szerető- csarnokának építéséből, amit a kö­zelmúltban fejeztek be.. — Most készítettük el az aján- déktárgimnkat —. egy fényképtár- tót, melyet a városi KlSZ-bizoslsá- po-n keresztül akarunk eljuttatni Becsbe, a Világitjúségi Találkozó­ra. A fényképtártó egyik oldalán egy földgömböt helyeztünk el. raj­ta a világrészekkel, ,s a. világ ifjú­ságának jelszavaival: Béke és ba­rátsági Ezzel a kis emléktárggyal cs ra-jia a jelszóval akarjuk elküldeni Becsbe a DIMÄVAG »D« Üzem* egységének üdvöééetét és egyben tizenetét ». * *4 D IMÁVAL-ban nemcsak e. munkás fiai alak készülődnek a ta­lálkozóm. hanem a komoly felaján­lásokat vállaló fiatal értelmiségiek is. A hivatalház IV. emeletén, « gyű rtmá nyszevkeszt és hajaim as rajzasztalai mellett is komoly vál­lalásokat tettek a fiatalok. A szer­kesztés két fiatal mértlökének. Fe­hér Lászlónak és Kovács Istvánnak a vezetésével — a fiatal techniku­sok egy új gépJconstrukcióján dol- góznak, ők vállalták, hogy 1200 munkaórában elkészítik az MKA ■tOO-as készárú átteker cselöt. amit az országban eddig még nem gyár­tottak. Mint Fehér László mondot­ta, már csak egy-két hét s elkészül­nek a tervrajzok s •Mtámi megin­dít} a gyártás. Ahány üzemrész, awnyi felaján­lás. . Csupán egy azonos: ez a fiata­los lelkesedés, amely a gyár min­den üzemegységében a dolgozó fi­atalokat áthatja. A magasabb mun- '■■ateijesílinények, s komoly válki- lások mutat iák. hogy készülődnek a DIMÁVAG fiataljai és ha. többség­ben személyesen nem is vehetnek részt a megnyitón, de munkájukkal és kis emléktárgyaikkal az egész gyár fiatalja irtok elküldik üzenetét a világ ifjúságának nagy sereg­szemléjére. . f kovács) Nagyszerű tervei a Heiraliai Cement és MészÉívÉRél A Borsodi Vegyikombinát május elsejéig 58tttt tonnával teljesítette tűi termelési tervét. A gyárban június­ban megkezdik a szokásos, évi kar­bantartási munkákat. Egy új kom­presszód; is beszerelnek, így a ter­melés. Itt százalékkal növekszik. A második ötéves terv keretében a mostaninak kétszeresére bővítik a gyárat. Nem rég adtunk hírt arról, hogy a Hejőcsabai Cement és Mészmű az elmúlt év jó munkája eredménye­képpen elnyerte a SZOT és a Minisz.- tertanáes vándcwrz ászla j á t, s élüzem­mé nyilvánították. Mindannyian örültünk a hírnek, hiszen a cement- üzemiek jó munkája összefüggésben van a jelenlegi legnagyobb problé­mánk, a lakáshiány megszüntetésé­vel. A cementmű dolgozói ez. évben is nagyszerű sikereket akarnak elérni. 11.000 toima cement és ezer tonna mész termen felöl Pártunk március ő-i határozatát a cementmű .dolgozói is megvitatták. Megvizsgálták: mivel tudják segí­teni a szocializmus, építésének meg­gyorsítását. Közgyűléseken, termelési tanácskozásokon beszélték meg a le­hetőségeket. Az üzemvezetőség és. a dolgozók úgy határoztak: 10 Ottó ton­na cementtel és 1000 tonna messzel adnak többet a pártkongresszus tiszteletére, mint ahogyan eredetileg tervezték. A műszaki vezetők által kidolgozott részletes terv. mintegy útmutatás minden dolgozó üzemrész, gépegység számára. Az eddigi sikerekről Miké Balázs igazgató elvtárs a következőket mondotta: — Amit vállaltunk terven felni, teljesíteni' fogjuk. Az, el'ő negyedév­ben 23tttt tonna cementtel adunk többet. Áprilisban 1705 tonna cement volt a túlteljesítés. Ez 5 tonnával több, mint ahogyan a saját „túltelje- sítési tervünkben” szerepelt, A cementmű dolgozói ez évben is élüzem szinten akarnak dolgozni. Munkájukat az. a gondolat vezérli, hogy ezzel lakásproblémáink meg­szüntetését segítik. Négy év alatt taa milliói forint népgazdasági karekázés Nagymiskclc égjük büszkesége a Hejocsabai Cementmű. ámely az első ötéves tervben, mint gigászi gyár­óriás épült fel a hejői réten. A gyár az elkövetkezendő négy évben újra nő, fejlődik. Galambos Dezső, a be­ruházási osztály \rezetője elmon­dotta, hogy milyen nagyszerű távlati tervek előtt áll a gyár. — A cementmű fejlesztésének vég­leges beruházása, amelyet az Orszá­gos Tervhivatal jóváhagyott: 28 millió forint. Javítjuk a kompresszorok le­vegőellátását és véglegesen felépít­jük a kiinker tárolót. Modern, gépe­sített, őt aknakemence épül 22 millió forint költséggel. A Nagykőmáz&a fejlesztésére és gépesítésére 38 mil­lió forintot biztosít népgazdaságunk. Az utóbbit is jóváhagyta az Orszá­gos Tervhivatal és a tervek elkészí­tésén már dolgoznak. — I960 végén hozzákezdünk a be­ruházások gyakorlati megvalósításá­hoz. s előreláthatólag 1964. végére a munkálatokat befejezzük, örömmel közölhetem Miskolc dolgozóival, hogy régi vágyunk — a tapolcai iparvasutat szüntessük meg — a ter­vek végrehajtása során Megvalósul. kötélpályával A mészkő szállítását oldjuk meg, 40 százalékkal emelktéik a termelékenység Az elkövetkezendő négy évben IttO millió forint népgazdasági beruházást fordítanak a Hejocsabai Cement és Mészműre. Á eeroentmű Közép- Európa legmodernebb üzeme lesz. Ezzel természetesen növekszik a gyár termelékenysége. Bori István sze­mélyzeti osztályvezető a munkásállo* mány helyzetéről ad tájékoztatást. — Négy- év alatt 40 százalékkal emelkedik gyárunk termelékenysége. Muhkősállományunk semmivel sem növekszik a gyár bővülésével, hi­szen korszerű gépek végzik, majd és könnyítik meg az. emberek munkáját. Annál több gondot, fordítunk azon­ban dolgozóink ellátására. A gyár előtti 44 lakásos lakóházak mellett még egy hasonló, 44 családot befo­gadó összkomfortos családi lakóházat építünk. A por elszívásáról még a hatalmas beruházások elkezdése előtt gondoskodunk. Porelszívóberendezé­sekkel,. a jelenlegi felszálló por 50, százalékát „lefogjuk” és a miskolci oldalt teljesen mentesítjük a káros, szennyezett levegőtől. Baráth Lajos „A mi dolgunk a mezőgazdaság felvirágoztatása44 Öt ven été halt meg (ser háti Sundor KARL MUNDSTOCK: MIND EQY SZALIQ VI. Hollerer sötét, tovatűnő ár­nyékot pil­lantott meg. Négykézláb mászik a sziklatetőm, s a szikla lábánál moz­dult meg ez a valami. Egy test kér- vonmlait ismerni fél. Weiss jött ki', hogy járjon egyet. Jól berendezke­dett a héveremben. Teljes biztonság­ban érezte magát. Számára csak egy teendő volt. Túlélni az egészet. Hollerer kihúzta jobhkezét a kesz- tyübőt. Jéghideg és érzéketlen. Kohl- meyer p&kköja kiesik a kezéből. Megpróbál feltmeikedm. Léte mér nem. bírja meg a. testét. Most gon­dolja. most mér ott lehetnek, a Mw&~ nia. folyó túlsó partján, -vagy ®. tund­ra szélén A szikla peremén fekve fejét lógatja és fagymarta arcából izzó tekintettel mered a. kipihent, fegyveres ellenségre. Elérehajksk a szikláról, a jeges talajba kapaszko­dik, mostanáig a, vihar jeges keze verte, kihunyt orcából, kialva szem­mel Hollerer gondolatban végigmegy olz életében.'elkövetett hibák egész láncolatán, melynek ez a mostani csak végső, érthető befejezése. — Magányos voltam. torn, saját mag,® mai is be csapiam, nem akartam tudomásul venni az (Regényrészlet) igazságot. Már csak gyűlölet élt ben­nem, nem láttáim a jövőt, egye dűl jártam a magam útját, és Kohlmeyer is a maga útját járta, meg a bajtár­sak is a magiak útját jártak. És ez volt a nagy. halálos tévedés. És csuk Weiss, csak Weiss, egyedül csak Weiss nem tévedett — suttogja H&l- leregr. — Weiss. Weiss„ Weiss — da­dogja maga elé értelmetlenül. — Weiss megmérgezte a hitünket és a hiten keresztül az embert. Weiss mű­ve, hogy az ember meghmsonloti ön­magával. de megkas omlott a bátor­ság és c gyávaság is* úgyhogy a gyá­va bátornak, a bátor gyávának tűnt. Weiss mindig is dezertálni akart, ahogy ISSt-bfli is átállt a nácikhoz, és ahogy ezután a háború, után is ét fog állni. És mindebből úgy tűnik ki — késéi felismerés, melyet 4jrá- gán fizetünk meg: Weissszel nem lehet egy földiekén élni. Végeznie keü a Wesss-félekkel otthon, a saját hazája bum, a saját házában, az egész világon, a saját családjában, — Hol­lerer egyre világosabban látja: béké­ben kell az élő W«issekkel leszámol­ni és felszámolni és jóvátenni a gyil­kosság bűnét, ott, a megcsalt, elárult, nkasztófám vitt. halálba kergetett nép szemeláttára. Holler er kihúzza kezet a prémes mellény alól.. Kivisz- leélj® a pakkot a. hóból, mert egészen belefagyott. Hátáról leveszi a fel­vert, de nem teszi le és térdre, meg kezére támaszkodva feláll. És ekkor Weiss felpillant. Mindketten felkiál­tanak. Hollerer látja, hogy. Weiss előkapja géppisztolyát. Ö meg ugyan­akkor már ugrik is. Ebben a pilla­natban már villanás vakítja és a vil­lanás átfut a testén. Ugyanekkor ke­mény, lihegő testre zuhan. Nyomban döf is. Weiss igyekszik szabadulni, de elvágádik. Karja messzire elér és kaparássza a havat, A géppisztoly után tapogatózik, mert kiesett a ke­zéből. Megpróbál felt érdéin c. de új­ra összeesik. Undorítóan kúszó ujjas elérik et fegyver csövét, de a keze visszarándesl. mintha megégette vol­na, majd újra előremászik és meg­fogja a pisztoly tusát. Hollerer ott térdel, keze is a földön és értelmet­lenül nézi az ellenség görcsös moz­dulatait.: minél hevesebben mozog Weiss, annál előbb itt a vég: a pak­ké markolatig berm van a hátában, a bal lapocka alatt. Weiss testén bor­zongás fut végig, aztán csendben ott fekszik az összevissza szántott vörös hóban. Hollerer merev kézzel nyúl a fegyvere után. mive fel tudja emelni és le tudja szúrni a csikorgó Hosszú ideig tart, Több műtrágya a mezőgazdaságnak 1909-ben, öt ven éve halt meg' Cser­háti Sándor, világhírű tudósunk. Fiatalon, 57 éves korában, élete fő* hóba. A friss lőtt sebből melegen folyik a vér, inge a testéhez tapad. Túlságosan gyenge ahhoz, hogy fel­egyenesedjék, testét hihetetlen fá­radsággal fordítja el és nehezen lé­legezve háttal a fegyvernek dől. Vég­telenül fáradt, de them akar aludni. Ha egyenesen délnek megy*, másfél napon belül elérheti az orosz álláso­kat. Szabad az út. Miért nem jöttek vele a bajtársak? Beszélni keltene velük. Nem kell félni, beszélni kell, Csak ne lenne ez az átkozott fárad­ság! Ha most elalszik, sohasem éb­red fel. Kohtmeyer nem bízott bére­ltük, átkozód&tt és kiabált, amikor gondosan mfektették a sítalpakra és. elszánkóztatták a hóhérhoz. És még­is szeretni kell őket. nem szabad, hogy ez a szeretet megszűnjön. Hollerer felemeli a fejét, hunyorog a hóesésben. Csend van és békesség'. Gondolkozhat azon, hogy útját foly­tassa. Uj utat talált, ezen kelt men­nie és magával kell vinnie bajtársait, és nem kell, hogy meghaljanak, be­szélni kell velük és mától kezdve nem járja többé egyedül a maga út­ját. Hollerer nem érzi a szelet, nem érzi a hideget. Melege van, jól érzi magát. — „Valamit elvétettem, de legközelebb jót csinálom“ — gondol­ja. Álla mellére csuklik. A halott Weiss felé pislant: ott fekszik két lapockája közt a pukkóval — és han­gosan megszólal: — Ennek elláttam a bajétt — És a fegyvernek támasz­kodva mélyen elalszik. És a hő be­temeti a halottat és az alvót, aki többé már fel nem ébred, hogy hely­rehozhassa, amit elvétett. (Vége.) müve: „Az Alföld mQzogazaasági viszonyainak reformja” című nagy munkájának gyakorlati megváló«- ^tása közben ragadta el a halál. (t Cserháti Sándor a magyaré vári ^Gazdasági Akadémián tanított,, do 2minden szabadidejét hazánk külön- iböző tájain, parasztgazdák között 2töltötte. Tanította őket, miközben ő imaga is temérdek tapasztalatra tett Jszert. Nevéhez fűződik az első Nö­1 vény termesztési Kísérleti Állomás 2 megszervezése és a műtrágyázás! 2kísérletek, bevezetése. Folyton han­goztatta, hogy népünk a mezőgaz- ádálkodásban „nem azért elmaradott* imert alábbvaló más népeknél, csu- 2pán azért, mert éghajlati és társa- idalmi berendezésünk az oka. A mi Idolgunk a mezőgazdaság fel virágoz- itatása!” f Müvei közül legnevezetesebbek: f Az általános és különleges növény- f termesztés. A gabonafélék kísérleti ftermesztése. Talajismeret. A Mezo- r gazdasági Kísérleti Állomásokról* f Mezőgazdasági szakoktatásunk re- fformja. Csalamádé termesztése, be- fvermeíése és etetése. Milyen módon f lehetne a kisbirtokosok közt az ok- fsz^rű gazdálkodást a legsikereseb- fben elterjeszteni? A rétek trágyázá­ssá, stb. Hirdette: „nem másolni kell fa külföldi eredményeket, hanem ki* fpróbálni és tájanként elterjeszteni.* # Pályadíjat nyert egyik legjelent# isebb műve: „Az Alföld mezőgazda» isági viszonyainak reformja”'. 'Ebben áazt irta: „A tanyai gazdálkodás je­lenleg dívó módja oka az Alföld kő- #zéprészében mindenfelé található ba­bjaknak.” \ Sok vezérelve még ma sem való- \sult meg és szocialista^ gazdálkodá- \sunk feladata lesz azokat valóra vál- f tani;

Next

/
Thumbnails
Contents