Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-17 / 114. szám
Világ proletárjai9 egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT nrtooon MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 114. szám Ara 60 fillér 1959 május 179 vasárnap ■.nt tm' Közlemény 1.1^:1^ mwmmm mm *+ | # > « f- # <3 Kölcsönös Gazdasági Segítség f Tanácsának 11. ülésszakáról TIRANA. 1959. május 13 és 16 között folyt le Tiranában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 11. ülésszaka. Az ülésszak munkájában résztvett a KGST valamennyi tagállamának küldöttsége. Hazánkat Apró Antal, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese képviselte. Az ülésszak munkájában megfigyelőként résztvettek a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság képviselői. Az ülésszakon Spiro Koleka, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, az Albán Népköztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az Aloán Munkapárt Központi Bizottsága és az albán kormány nevében Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese üdvözölte az ülésszakot. A jelenlegi ülésszak egybeesett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 10. évfordulójának kiemelkedő dátumával. Az ülésszak meghallgatta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárának beszámolóját és megfelelő határozatot hozott. A tanács megvizsgálta a KGST állandó bizottságainak jelentéseit és javaslatait a tagállamok gazdasági kapcsolatainak kérdéséről, amelyek a népgazdaságfejlesztési távlati tervekből, vagy a tagállamoknak az 1965-ig terjedő időszakra a legfontosabb iparágakra vonatkozó számításaiból következnek. Megvizsgálták milyen lehetőségek vannak az európai népi demokratikus országokban a kokszoláshoz szükséges szénkészletek elsődleges növelésére. Az európai népi demokratikus országok a kokszolható szén termelésének növelését a kőszéntermelés általános 21 százalékos növelésével az 1965-ig terjedő időszakra 53,5 százalékban állapítják meg. Különös figyelmet fordítanak a leginkább hiányzó kokszolható szénfajták termelésének fejlesztésére. Itt a termelés körülbelül 1,9-szeresére emelkedik. Az európai népi demokratikus országokban a szénipar további fejlesztését elősegítő összehangolt intézkedések végrehajtása, valamint az előirányzott jelentős szovjet kokszolható szénszállítmányok lehetővé teszik, hogy kielégítsék a növekvő szükségleteket. Az ülésszak megtárgyalta a vas- és acéltermelés növelésének, valamint az európai népi demokratikus országok vaskohászati nyersanyag- bázisa fejlesztésének kérdéseit. A KGST tagállamai a nyersvas, acél, hengereltáru és csőgyártás növelését irányozzák elő az 1959—1965. évekre, az európai népi demokratikus országok nyers vastermelése 1965-ig — 1959-hez viszonyítva — egészben véve 1,8-szeresére, az acél és hengereltáru termelése 1,7-szeresére, az acélcsőgyártás közel 1,9-szeresére növekszik. A vasérc termelésének a Szovjetunió hétéves tervében előirányzott kibővítése saját szükségletének fedezésén kívül lehetővé teszi, hogy a Szbvjetunió majdnem kétszeresére fokozza az európai népi demokratikus országokba irányuló vasércszállításokat. A tagállamok vas- és acéltermelésének növelését előmozdítja majd a vaskohászat műszaki színvonalának emelése, mégpedig új , technológiai eljárások alkalmazása és olyan nagyobb teljesítményű kohóipari gépsorok meghonosítása, amelyeket magasfokú . gépesítés és automatizálás jellemez. A tagállamok nagy figyelmet fordítanak a hengerelt lemezáruk és csövek gyártásának fokozására, nagy termelékenységet biztosító új hengerdék és csőhenger- dék építésére. A színesfém-készletek és a színesfém-termelés növelését érintő kérdések megvitatásánál előirányozták e fémkészleteknek és e fémek termelésének növelését. Ugyancsak előirányozták, hogy jelentősen nagyobb színesfém-szállítmányokat kapnak a Szovjetuniótól. Megvitatták a tagállamok energetikái rendszereinek egyesítésére, valamint a villamosenergia kölcsönös átadására irányuló javaslatokat, hogy ilymódon jobban kielégítsék a népi demokratikus országok szükségleteit. A tervek szerint 1959—1964-ben 220 kilovoltos és még magasabb fe^ szültségű összekötő távvezetéket építenek az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió nyugat-ukrajnai energiarendszere, Lengyelország és a Szovjetunió kalinyingrádi energiarendszere között. Ennek eredményeképpen megvetik az alapját az európai népi demokratikus országok és a Szovjetunió nyugati területei eneraiarendszere egyesítésének. Tanulmányozzák azt a kérdést is. hogy távvezetékekkel kötik össze Bulgáriát és Romániát. Az energiarendszerek tervbevett összekapcsolása lehetővé teszi, hogy a negatív energiamérleget felmutató országok gazdaságosabban fedezhessék növekvő villanyenergia szükségletüket, mégpedig más országok áramszolgáltatása révén. A tervek szerint jelentős árammennyiséget . biztosít a Szovjetunió Magyarországnak. E célból megfelelő arányban fejlesztik majd a nyugat-ukrajnai energiarendszert. Ugyancsak, tervbevették a Csehszlovákiába irányuló román áramszolgáltatás növelését, mégpedig olymó-^ dón, hogy a két ország közös erővel hőerőműveket épít Romániában. Az ülésszak nagy figyelemmel tanulmányozta azokat a különböző gépipari termékek gyártásának szakosítására és összehangolására irányuló javaslatokat, amelyeket a KGST gazdasági és tudományos technikai együttműködési állandó bizottsága dolgozott ki. Az ülésszak jóváhagyta a bizottság javaslatait a bányaipari és a henger- dei gépgyártás, a különleges csapgyáripari szerszámgépek gyártása, a kőolajipari gépgyártás és a rakodó- gépgyártás szakosítása terén. Tekintettel a vegyiparnak a tagállamokban tervezett nagyarányú fejlesztésére, továbbá arra, hogy fedezni kell ezen országok vegyipari gépszükségletét, az ülésszak jóváhagyta a KGST tagállamokra vonatkozóan a vegyipari gépgyártás szakosításának alapvető irányvonalait is. Az ülésszak elhatározta a tagállamok termelésének profitváltozását bizonyos gépipari termékfajták, illetve termékcsoportok szerint. így például tervbe vették, hogy.a finomhengerművek berendezését főképpen a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország, a durva hengerművek berendezését elsősorban a Szovjetunió és Csehszlovákia, a dróthuzó gépeket pedig Magyarország és az NDK, a kőolajipari fúrógépeket, az olajfinomítók és az olajkémiai vállalatok berendezését Románia és a Szovjetunió gyártja, a külszíni fejtésekhez több puttonyos ekszkavátorokat gyártanak az NDK- ban és Csehszlovákiában, egy puttonyosokat a Szovjetunióban. A go- lyóscsapágygyártásra szolgáló korszerű gepek előállítását a következőképpen tervezik megosztani: az NDK 40 géptípust, Lengyelország 12, a Szovjetunió 55 és Csehszlovákia 10 géptípust gyárt. A termelés szakosítására vonatkozóan az ülésszak által jóváhagyott indítványok végrehajtása jelentős mértékben lehetővé teszi a gépgyári gyártmányok megtervezésére és előállítására szolgáló költségek csökkentését. a gyártási széria növelését, az előkészített gépek műszakig színvonalának emelését és minőségének javítását, továbbá a tagállamok szükségleteinek legteljesebb kielégítését j az említett gépfajtákban és bérén- j dezésekben. I Az ülésszak megállapította, hogy a kidolgozott javaslatok végrehajtása szempontjából még nagyobb jelentőségre tesz szert a tagállamok együttműködésének fokozása a legújabb tudományos eredmények és a tapasztalatok kicserélésében. Elő kell mozdítani a korszerű technika és a legtökéletesebb gyártási eljárások szélesebbkörű alkalmazását, a tagállamok népgazdasági ágai műszaki színvonalának további emelkedését. A tagállamok termelésének szakádé lilán fokozódása és lakosságuk élet- színvonalának rendszeres emelkedése eredményeképpen, továbbá a közöttük meglévő nemzetközi szocialista munkamegosztás további tökéletesítése révén számottevően növekszik a KGST-tagállamiok árúcsere forgalma. A legfőbb árucikkek 1965-ig lebonyolítandó cséreszállításairól a KGST indítványai alapján folytatott kétoldalú tárgyalások az árúcsere- forgjalomnak 1958-hoz viszonyítva hozzávetőleg 1,7-szeres növelését helyezték kilátásba. Tovább erősödik és bővül a KGST- tagállamok gazdasági együttműködése a Kelet szocialista országaival í— a Kínai Népköztársasággal, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Mongol Népköz- társasággal. A tagállamok terveikben, illetve számításaikban egyebek között tekintetbe veszik áruforgalmuk számottevő növelését ezekkel az országokkal. A szocialista országok árúcsere- forgalmámak fejlesztésén, kívül szerepel a.tervben a kapitalista országokkal folytatott kölcsönösen előnyös kereskedelem továbbfejlesztése is. Az ülésszak meghatározta azoknak a szerveknek munkaprogramját, amelyek a KGST-n belül a tagállamok gazdasági kapcsolatait illetően legfontosabb kérdésekkel hívatottak továbbra is foglalkozni. A Kölcsönös Gazdasági v Segítség Tanácsának ülésszakát a teljes egyetértés, a kölcsönös megértés: és a testvéri együttműködés légköre jellemezte. TIRANA. Szombaton befejezte munkáját a KGST 11. ülésszaka. A záróülésen elfogadták az alábbi dokumentumokat: Közlemény a 11. ülésszakról. A 11. ülésszak határozata a KGST fennállásának 10. évfordulójáról. (MTI) A HEGESZTŐ Egy kis töprengés a nehéz feladat megoldása eleit... Kopácsi József miskolci hegesztő-brigád vezető portréja. Pető Géza felvétele A német sajtó a genfi értekezletről ^Eddig két terv fekszik a tárgyaló- asztalon: a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának béketerve, valamint a Nyugat béketervnek álcázott csomagterve, amely különböző kérdésekkel kapcsolatos összetákolt javaslatokat tartalmaz — írja vezércikkében a Neues Deutschland. A Nyugat a militaristákhoz hozzá sem akar nyúlni, sőt támogatni akarja őket, mégpedig két és féléven át. Éppen annyi, ideig, amennyire Strauss bonni hadügyminiszternek a nyugatnémet hadsereg teljés, harci erejének kialakításához ' szüksége van ... E nyugati „béketerv” azzal kezdi, hogy kiterjesztenék a nyugat-berlini megszállási rendszert egé§z Berlinre.. A „csomag-terv” nem megoldás. Ezt azok is jól tudják, akik a „csomagot” áz asztalra helyezték.- Hasonló a véleményük a nagy nyugatnémet lapoknak is. A Süddeutsche Zeitung pénteki vezércikkében a többi >között így ír: „Nagyon is nagy igényekkel léptek fel a. nyugati hatalmak, amikor azt gondolták, hogy a Genf- ben előterjesztett tervet egységes egészként kell megvitatni és nem szabad felbontani, nyilvánvalóan nem fogják tudni megakadályozni, hogy a csomagot felbontsák és részleteiben megvizsgálják” A Frankfurter Rundschau leszögezi: „A Genf ben tartózkodó nyugatnémet küldöttség egyre nagyobb aggodalommal figyeli, milyen közel kerül ma már a világ ahhoz, hogy Ke- let-Németországot de facto elismerje.” A szociáldemokrata sajtószolgálat megállapítja: „Aligha vitatható, hogy mindkét német állam küldöttségének részvétele az egykori győztes hatalmak külügyminiszteri értekezletén a második világháború utáni történelem új szakaszát nyitja meg.” A nyugatnémet lapok egyébként továbbra is határozottan elítélik, hogy Brentano bonni külügyminiszter. nem vesz részt a külügyminiszterek értekezletének ütésein. A hamburgi Die Welt például marq gúnnyal kommentálja vön Brentano genfi szereplését: „Brentano egy grand siegneur-légkörében él Genf kapui előtt és legfeljébb azzal foglalatoskodik, hogy a fotori P©r terek utasításait teljesíti. Először például egy kék kerti heverőben fényképez- tette le magát, amint újságokat olvas,. majd, megjátszotta az államférfiúi gondokba merült külügyminisztert. ■ A Vorwärts, a Német Szociáldemokrata Párt központi hetilapja kevésbé humoros oldaláról fogja fel a dolgot és ezeket írja:- „A történelemben aligha találunk példát arra, hogy egy állam .saját tekintélyének jelentéktelenségbe süllyesztésére törekedjen. A bonni küldöttség genfi magatartása végső fokon mérhetetlen károkat okoz a német ügynök. SVÁJC v H g/ga' G/r LIECHTENSTEIN ^ A A közvélemény figyelme a Franciaország, Olaszország, Ausztria, Lichtenstein és a Német Szövetségi Köztársaság között fekvő 41 300 négyzetkilométer nagyságú és 5 200 000 lakosú Svájci Államszövetség Genf városa felé fordul, ahol 1959. május 11-én kezdte meg tárgyalásait a külügyihiniszterek értekezlete. Svájcot az Alpok országának nevezik, mert területének csaknem 60 százalékát az Alpok hegy vonulatai borítják. Szántóföldi művelés alatt területének csupán ifi százaléka áll, míg a terület közel területén négy hivatalos nyelvet _ német, francia, olasz és rato-román — használnak. JELMAGYARÁZAT: 1. legfontosabb gépgyártási és . 2. vegyipari központok, 3. a textilipar és 4. az óraipar területei, 5. a francia nyelvterület keleti, 6. az olasz nyelvterület északi és 7. a räto-romän nyelvterületek határa* .- TERRA 50 százaléka legelő és rét, amelyeken a közismert szarvasmarha tenyésztés fejlődött ki. Az ország gazdasági életében azonban a mezőgazdaságnál aránytalanul nagyobb szerepet játszik az igen jó hírnévnek örvendő svájci műszeripar, valamint a gép-, vegyi- és textilipari ágazatok, melyek az ország kiviteléből 72 százalékkal részesednek. A világhírű svájci öraipar - az j exportban 20 százalékos részaránnyal sze- í repel. 1 Svájc többnemzetiségü állam, s ezért
