Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

Világ proletárjai9 egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT nrtooon MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 114. szám Ara 60 fillér 1959 május 179 vasárnap ■.nt tm' Közlemény 1.1^:1^ mwmmm mm *+ | # > « f- # <3 Kölcsönös Gazdasági Segítség f Tanácsának 11. ülésszakáról TIRANA. 1959. május 13 és 16 kö­zött folyt le Tiranában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 11. ülésszaka. Az ülésszak munkájában résztvett a KGST valamennyi tagál­lamának küldöttsége. Hazánkat Ap­ró Antal, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhe­lyettese képviselte. Az ülésszak munkájában megfigye­lőként résztvettek a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mon­gol Népköztársaság képviselői. Az ülésszakon Spiro Koleka, az Al­bán Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, az Albán Népköztár­saság küldöttségének vezetője elnö­költ. Az Aloán Munkapárt Központi Bizottsága és az albán kormány ne­vében Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese üdvözölte az üléssza­kot. A jelenlegi ülésszak egybeesett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa 10. évfordulójának kiemelkedő dátumával. Az ülésszak meghallgat­ta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárának beszámolóját és megfelelő határozatot hozott. A ta­nács megvizsgálta a KGST állandó bizottságainak jelentéseit és javasla­tait a tagállamok gazdasági kapcso­latainak kérdéséről, amelyek a nép­gazdaságfejlesztési távlati tervek­ből, vagy a tagállamoknak az 1965-ig terjedő időszakra a legfontosabb iparágakra vonatkozó számításaiból következnek. Megvizsgálták milyen lehetősé­gek vannak az európai népi de­mokratikus országokban a kok­szoláshoz szükséges szénkészle­tek elsődleges növelésére. Az európai népi demokratikus or­szágok a kokszolható szén termelé­sének növelését a kőszéntermelés ál­talános 21 százalékos növelésével az 1965-ig terjedő időszakra 53,5 száza­lékban állapítják meg. Különös fi­gyelmet fordítanak a leginkább hi­ányzó kokszolható szénfajták terme­lésének fejlesztésére. Itt a termelés körülbelül 1,9-szeresére emelkedik. Az európai népi demokratikus orszá­gokban a szénipar további fejleszté­sét elősegítő összehangolt intézkedé­sek végrehajtása, valamint az elő­irányzott jelentős szovjet kokszolha­tó szénszállítmányok lehetővé teszik, hogy kielégítsék a növekvő szükség­leteket. Az ülésszak megtárgyalta a vas- és acéltermelés növelésének, vala­mint az európai népi demokratikus országok vaskohászati nyersanyag- bázisa fejlesztésének kérdéseit. A KGST tagállamai a nyersvas, acél, hengereltáru és csőgyártás növelését irányozzák elő az 1959—1965. évekre, az európai népi demokratikus orszá­gok nyers vastermelése 1965-ig — 1959-hez viszonyítva — egészben véve 1,8-szeresére, az acél és hengerelt­áru termelése 1,7-szeresére, az acél­csőgyártás közel 1,9-szeresére nö­vekszik. A vasérc termelésének a Szovjet­unió hétéves tervében előirányzott kibővítése saját szükségletének fede­zésén kívül lehetővé teszi, hogy a Szbvjetunió majdnem kétszeresére fokozza az európai népi demokrati­kus országokba irányuló vasércszállí­tásokat. A tagállamok vas- és acéltermelé­sének növelését előmozdítja majd a vaskohászat műszaki színvonalának emelése, mégpedig új , technoló­giai eljárások alkalmazása és olyan nagyobb teljesítményű kohóipari gépsorok meghonosítása, amelyeket magasfokú . gépesítés és automatizá­lás jellemez. A tagállamok nagy figyelmet for­dítanak a hengerelt lemezáruk és csövek gyártásának fokozásá­ra, nagy termelékenységet bizto­sító új hengerdék és csőhenger- dék építésére. A színesfém-készletek és a színes­fém-termelés növelését érintő kérdé­sek megvitatásánál előirányozták e fémkészleteknek és e fémek terme­lésének növelését. Ugyancsak elő­irányozták, hogy jelentősen nagyobb színesfém-szállítmányokat kapnak a Szovjetuniótól. Megvitatták a tagállamok energeti­kái rendszereinek egyesítésére, vala­mint a villamosenergia kölcsönös át­adására irányuló javaslatokat, hogy ilymódon jobban kielégítsék a népi demokratikus országok szükségleteit. A tervek szerint 1959—1964-ben 220 kilovoltos és még magasabb fe^ szültségű összekötő távvezetéket épí­tenek az NDK, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Magyarország és a Szov­jetunió nyugat-ukrajnai energiarend­szere, Lengyelország és a Szovjetunió kalinyingrádi energiarendszere kö­zött. Ennek eredményeképpen megvetik az alapját az európai népi demokra­tikus országok és a Szovjetunió nyu­gati területei eneraiarendszere egye­sítésének. Tanulmányozzák azt a kér­dést is. hogy távvezetékekkel kötik össze Bulgáriát és Romániát. Az energiarendszerek tervbevett összekapcsolása lehetővé teszi, hogy a negatív energiamérleget felmutató országok gazdaságosabban fedezhes­sék növekvő villanyenergia szükség­letüket, mégpedig más országok áramszolgáltatása révén. A tervek szerint jelentős áram­mennyiséget . biztosít a Szovjetunió Magyarországnak. E célból megfele­lő arányban fejlesztik majd a nyu­gat-ukrajnai energiarendszert. Ugyancsak, tervbevették a Csehszlo­vákiába irányuló román áramszol­gáltatás növelését, mégpedig olymó-^ dón, hogy a két ország közös erővel hőerőműveket épít Romániában. Az ülésszak nagy figyelemmel ta­nulmányozta azokat a különböző gépipari termékek gyártásának szakosítására és összehangolásá­ra irányuló javaslatokat, amelye­ket a KGST gazdasági és tudo­mányos technikai együttműködé­si állandó bizottsága dolgozott ki. Az ülésszak jóváhagyta a bizottság javaslatait a bányaipari és a henger- dei gépgyártás, a különleges csap­gyáripari szerszámgépek gyártása, a kőolajipari gépgyártás és a rakodó- gépgyártás szakosítása terén. Tekintettel a vegyiparnak a tagál­lamokban tervezett nagyarányú fej­lesztésére, továbbá arra, hogy fedez­ni kell ezen országok vegyipari gép­szükségletét, az ülésszak jóváhagyta a KGST tagállamokra vonatkozóan a vegyipari gépgyártás szakosításának alapvető irányvonalait is. Az ülésszak elhatározta a tagál­lamok termelésének profitválto­zását bizonyos gépipari termék­fajták, illetve termékcsoportok szerint. így például tervbe vették, hogy.a finomhengerművek berendezését fő­képpen a Német Demokratikus Köz­társaság és Lengyelország, a durva hengerművek berendezését elsősor­ban a Szovjetunió és Csehszlovákia, a dróthuzó gépeket pedig Magyaror­szág és az NDK, a kőolajipari fúró­gépeket, az olajfinomítók és az olaj­kémiai vállalatok berendezését Ro­mánia és a Szovjetunió gyártja, a külszíni fejtésekhez több puttonyos ekszkavátorokat gyártanak az NDK- ban és Csehszlovákiában, egy put­tonyosokat a Szovjetunióban. A go- lyóscsapágygyártásra szolgáló korsze­rű gepek előállítását a következőkép­pen tervezik megosztani: az NDK 40 géptípust, Lengyelország 12, a Szov­jetunió 55 és Csehszlovákia 10 gép­típust gyárt. A termelés szakosítására vonatko­zóan az ülésszak által jóváhagyott indítványok végrehajtása jelentős mértékben lehetővé teszi a gépgyári gyártmányok megtervezésére és elő­állítására szolgáló költségek csök­kentését. a gyártási széria növelését, az előkészített gépek műszakig szín­vonalának emelését és minőségének javítását, továbbá a tagállamok szük­ségleteinek legteljesebb kielégítését j az említett gépfajtákban és bérén- j dezésekben. I Az ülésszak megállapította, hogy a kidolgozott javaslatok végrehajtá­sa szempontjából még nagyobb je­lentőségre tesz szert a tagállamok együttműködésének fokozása a leg­újabb tudományos eredmények és a tapasztalatok kicserélésében. Elő kell mozdítani a korszerű technika és a legtökéletesebb gyártási eljárások szélesebbkörű alkalmazását, a tag­államok népgazdasági ágai műszaki színvonalának további emelkedését. A tagállamok termelésének szaká­dé lilán fokozódása és lakosságuk élet- színvonalának rendszeres emelkedé­se eredményeképpen, továbbá a kö­zöttük meglévő nemzetközi szocialis­ta munkamegosztás további tökélete­sítése révén számottevően növekszik a KGST-tagállamiok árúcsere forgal­ma. A legfőbb árucikkek 1965-ig le­bonyolítandó cséreszállításairól a KGST indítványai alapján folytatott kétoldalú tárgyalások az árúcsere- forgjalomnak 1958-hoz viszonyítva hozzávetőleg 1,7-szeres növelését helyezték kilátásba. Tovább erősödik és bővül a KGST- tagállamok gazdasági együttműkö­dése a Kelet szocialista országaival í— a Kínai Népköztársasággal, a Vi­etnami Demokratikus Köztársaság­gal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Mongol Népköz- társasággal. A tagállamok terveikben, illetve számításaikban egyebek között te­kintetbe veszik áruforgalmuk szá­mottevő növelését ezekkel az orszá­gokkal. A szocialista országok árúcsere- forgalmámak fejlesztésén, kívül szere­pel a.tervben a kapitalista országok­kal folytatott kölcsönösen előnyös kereskedelem továbbfejlesztése is. Az ülésszak meghatározta azoknak a szerveknek munkaprogramját, amelyek a KGST-n belül a tagálla­mok gazdasági kapcsolatait illetően legfontosabb kérdésekkel hívatottak továbbra is foglalkozni. A Kölcsönös Gazdasági v Segítség Tanácsának ülésszakát a teljes egyetértés, a kölcsönös megértés: és a testvéri együttműködés légköre jellemezte. TIRANA. Szombaton befejezte munkáját a KGST 11. ülésszaka. A záróülésen elfogadták az alábbi do­kumentumokat: Közlemény a 11. ülésszakról. A 11. ülésszak határoza­ta a KGST fennállásának 10. évfor­dulójáról. (MTI) A HEGESZTŐ Egy kis töprengés a nehéz feladat megoldása eleit... Kopácsi József miskolci hegesztő-brigád vezető portréja. Pető Géza felvétele A német sajtó a genfi értekezletről ^Eddig két terv fekszik a tárgyaló- asztalon: a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nyának béketerve, valamint a Nyu­gat béketervnek álcázott csomag­terve, amely különböző kérdésekkel kapcsolatos összetákolt javaslatokat tartalmaz — írja vezércikkében a Neues Deutschland. A Nyugat a mi­litaristákhoz hozzá sem akar nyúlni, sőt támogatni akarja őket, mégpe­dig két és féléven át. Éppen annyi, ideig, amennyire Strauss bonni had­ügyminiszternek a nyugatnémet had­sereg teljés, harci erejének kialakí­tásához ' szüksége van ... E nyugati „béketerv” azzal kezdi, hogy kiter­jesztenék a nyugat-berlini megszállá­si rendszert egé§z Berlinre.. A „cso­mag-terv” nem megoldás. Ezt azok is jól tudják, akik a „csomagot” áz asz­talra helyezték.- Hasonló a véleményük a nagy nyugatnémet lapoknak is. A Süddeutsche Zeitung pénteki vezércikkében a többi >között így ír: „Nagyon is nagy igényekkel lép­tek fel a. nyugati hatalmak, ami­kor azt gondolták, hogy a Genf- ben előterjesztett tervet egysé­ges egészként kell megvitatni és nem szabad felbontani, nyilván­valóan nem fogják tudni meg­akadályozni, hogy a csomagot felbontsák és részleteiben meg­vizsgálják” A Frankfurter Rundschau leszöge­zi: „A Genf ben tartózkodó nyugat­német küldöttség egyre nagyobb ag­godalommal figyeli, milyen közel ke­rül ma már a világ ahhoz, hogy Ke- let-Németországot de facto elis­merje.” A szociáldemokrata sajtószolgálat megállapítja: „Aligha vitatható, hogy mindkét német állam küldöttségé­nek részvétele az egykori győztes ha­talmak külügyminiszteri értekezle­tén a második világháború utáni tör­ténelem új szakaszát nyitja meg.” A nyugatnémet lapok egyébként továbbra is határozottan elítélik, hogy Brentano bonni külügymi­niszter. nem vesz részt a külügy­miniszterek értekezletének üté­sein. A hamburgi Die Welt például marq gúnnyal kommentálja vön Brentano genfi szereplését: „Brentano egy grand siegneur-légkörében él Genf kapui előtt és legfeljébb azzal fogla­latoskodik, hogy a fotori P©r terek utasításait teljesíti. Először például egy kék kerti heverőben fényképez- tette le magát, amint újságokat ol­vas,. majd, megjátszotta az államfér­fiúi gondokba merült külügyminisz­tert. ■ A Vorwärts, a Német Szociál­demokrata Párt központi hetilapja kevésbé humoros oldaláról fogja fel a dolgot és ezeket írja:- „A történe­lemben aligha találunk példát arra, hogy egy állam .saját tekintélyének jelentéktelenségbe süllyesztésére tö­rekedjen. A bonni küldöttség genfi magatartása végső fokon mérhetet­len károkat okoz a német ügynök. SVÁJC v H g/ga' G/r LIECHTENSTEIN ^ A A közvélemény figyelme a Franciaor­szág, Olaszország, Ausztria, Lichtenstein és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zött fekvő 41 300 négyzetkilométer nagy­ságú és 5 200 000 lakosú Svájci Államszö­vetség Genf városa felé fordul, ahol 1959. május 11-én kezdte meg tárgyalásait a külügyihiniszterek értekezlete. Svájcot az Alpok országának nevezik, mert területének csaknem 60 százalékát az Alpok hegy vonulatai borítják. Szántó­földi művelés alatt területének csupán ifi százaléka áll, míg a terület közel területén négy hivatalos nyelvet _ német, francia, olasz és rato-román — használ­nak. JELMAGYARÁZAT: 1. legfontosabb gépgyártási és . 2. vegyipari központok, 3. a textilipar és 4. az óraipar területei, 5. a francia nyelvterület keleti, 6. az olasz nyelvterület északi és 7. a räto-romän nyelvterületek határa* .- TERRA ­50 százaléka legelő és rét, amelyeken a közismert szarvasmarha tenyésztés fejlő­dött ki. Az ország gazdasági életében azonban a mezőgazdaságnál aránytalanul nagyobb szerepet játszik az igen jó hírnévnek ör­vendő svájci műszeripar, valamint a gép-, vegyi- és textilipari ágazatok, melyek az ország kiviteléből 72 százalékkal része­sednek. A világhírű svájci öraipar - az j exportban 20 százalékos részaránnyal sze- í repel. 1 Svájc többnemzetiségü állam, s ezért

Next

/
Thumbnails
Contents