Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-10 / 108. szám

▼laáraag, m május 16. s eszakmagyarorszAg Anhídridbánya Perkupán A munka hősei A Csehszlovák Köztársaság ^ 14. éve, 1945. május 9-én szabadult fel a német fasizmus igája alól. Ebből az alkalomból részleteket közlünk „A Hét” című magyarnyelvű csehszlovák lap „A munka hősei” riportjából. Az Ohre folyó völgyében kígyó­zik vonatunk, a szokolovói barna­szén medencébe... A gyárkémé­nyek csakúgy okádják a füstöt: a brikett. — az üveg, — és a vegyi­gyár kéményeiből goríiolyog a füst a kéklő ég felé. Szénnel megrakott vonatszerelvények húznak el mel­lettünk. v Vonatunk lelassít. A kerekek csi­korognak, s már benn is vágyunk a szokolovói állomáson. Teljes nagyságával elibénk tárul a bá­niök. Emberek a számok mögött Egyemeletes, piros palatetős, kastélyhoz hasonló épület kiugró ablakokkal. Az ablakkeretek krém­színűre, világoszöldre festve. Az udvar tisztára seperve. Bányász- családok laknak itt. Kadlót Barna- básékat is itt találom. Gesztenye­barna hajú fiatalasszony nyit ajtót kopogásomra. A szobába tessékel. A szoba falán aranyozott keretbe foglalt dicsérő oklevél függ: ..Bar­nabas Kadlot nejlepsi pracovnik”, Peterlik Vlasta E-25-ös baggerével világcsúcsot ért el A Február 25. nevet viselő bányában felszíni fejtés folyik. Bagge- rek, buldozénok harapják, valósággal átforgatják az itteni dombokat. 20—40 méter vastag itt a földréteg s ugyanilyen, vastagok, a barnaszén- rétegek. A fejtés tehát földeltakarít^sal kezdődik. A baggerek vasfogaí belevésődnek a sárga, agyagos földbe. Alig telik bele egy-két másod­perc, és már az iparvágányokon álló öttonnás kocsikba eresztik ki ter­hüket. A vasúti kocsik csakhamar megtelnek s a kis gőzös lihegve, prüszkölve elindul velük egy hatalmas gépkolosszushoz. Itt önműkö­dően kifordítják terhüket a kocsik s máris vontatja őket vissza a bag- gerekhez a kismozdony. A „gépóriás” ugyancsak síneken mozog. Vasía- pátai szaporán markolnak bele a földbe s azt felviszik az 50 méter hosz- szú és egy méter széles szállítószalagra. Innen meg mint a vízsugár ömlik le a mély völgybe a föld. Peterlik Vlasta már a szénréteget ostromolja E-25-ös baggerévelí Gépére nagyon büszke. Kerek hat esztendeje dolgozik vele minden lé­nyeges javítás nélkül. Havi teljesítménye egyedülálló. Átlag 105 000 tonna szenet fejt vele havonta. Azonban ezzel sem elégedett meg. Világ­csúcsot állított fel. Ebben a hónapban 116 000 tonna szenet fejtett gé­pével. nyaváros gyönyörű üzleteivel, la­kóházaival, kultúrházaival (8 van belőlük), zakatoló gépeinek zajá­val, vidáman hancúrozó gyerekei­vel, hős bányászaival. Hogy miért használom a „hős” jelzőt az itteni bányászokra, azt az alábbiakban mondom el. A felszabadulás óta még nem fordult elő olyan év, hogy a szoko­lovói bányászok száz százalékon aluli tervteljesítéssel zárták volna az évet. Szívós, kitartó munkájuk, az új munkamódszerekhez való ragaszkodásuk 1958. első felében azt eredményezte, hogy. a szénfej­tés tervét 107,7 százalékra, a föld­eltakarítási munkák tervét pedig 122,6 .százalékra sikerült teljesíte­vagyis az itteni Jiri- bánya legjobb dolgozója. Jó félórába telik, míg a házigazda megjön a munkából. Felesége elmondja, hogy 12 évvel ezelőtt költöztek ide a rimaszom­bati járás egyik kis falucskájából. Akkor bizony semmijük sem volt. Most vadonatúj bútor csillog laká­sukban, személyautóra takarékos- kodnak. Megengedhetik maguknalc. Férje 28—30 darab százast keres havonta. 1951-ig még a borsodiak is vajmi keveset tudtak és hallottak Perku­páról. Nem csoda, men a csehszlo­vák határ szomszédságában, a Bód- va-palak felső folyásánál meghúzó­dó kisközséginek az égvilágon sem- . miféle nevezetessége nem volt. Leg­feljebb annyi, hogy elég*szép he­lyen fekszik s a Bodvaban és a nem messze folyó Jó&va-pataikban bőven akad pisztráng. Ez azonban nem nagyon vonzotta az idegeneket, oly­kor-olykor tűnt fel egy-egy termé­szetjáró horgász. Vasérc lislyett gipsz-anhidriti Az elmúlt nyolc év alatt azonban egyre többen emlegetik Perkupát. Az történt ugyanis, hegy a légvo­nalban II kilométerre lévő ruda- bányai vasércbánya kőzet viszonyai­nak és erőtelepeinek tovaterjedé­sét kutatva, gípsz-anhiclridre buk­kantak. A geológusok — noha vas­érc után kutattak — de a gipsz- anhidridnak ír megörültek s azon nyomban hozzákezdtek' az újonnan talált ásványi anyag mennyiségé­nek és kiterjedésének megállapítá­sához. 36 kutatófúrást mélyítettek le. mintegy 300—350 méterig. Ered­mény: az új ásványok közül anhid- rid van túlsúlyban, amelynek tele­pei 2 métertől több száz méter vas­tagságban váltakozik. A hatalmas anhidrid-tömzsök több millió ton­Csütörtökön megkezdte munkáját a Borsodnádasdi Lemezgyár henger­művének négyes számú sorozatán a platinaszállító. A nehéz fizikai munkát kikü­szöbölő szerkezettel régi problé­mát oldottak meg. A szállítószerke­zet százhúsz dolgozó munkáját teszi Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgo­zói a pártkongresszus tiszteletére éves tervükön^ felül hatvan millió fo­rint többtermelést, a gyártási költsé­geknél pedig 35 millió forint csök­kentést vállaltak. Az üzemek és munkacsapatok közötti párosverse­nyen kívül egyre inkább tért hódít a gazdaságosságot és a műszaki szín­vonal emelését szemelőtt tartó új, fejlettebb versenyforma, a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért való vetélkedés. Elsőként a gyárban több mint egy hónapja Pémer Gusztáv mozdonyjavító KISZ-brigádja kezdte el a megtisztelő címért a vetélkedést. A fiatalok a szakmai továbbképzés, • tapasztalatcsere szélesebbkörűvé nát tesznek ki. Gipszet az anhidrid- lömzsök körül találtak. 0.5—5 mé­ter vastagságig. E gipsztelepeket azonban nem lehet kibányászni, mert úgy helyezkednek el. hogy védöpillérkónt kell meghagyni. A két évig tartó kutatások után megkezdték az új bánya feltárását Megépítették a művelésbiztosító függőaknát, majd az aknából észak- déli irányban 30—30 méteres szint- különbséggel 100—100 méter hosz- szú vágatokat nyitottak Megépítették az ürlttntüt Az új bánya feltárásával egyide­jűleg hozzákezdtek az anhidridőr- lőmű megépítéséhez, amely azt a célt szolgálja, hogy a felszínre szál­lított hatalmas termésköveket liszt- fínomságúra megőrli. Megépítették a 600 méteres normálfnyomtávú vá- gánypárt és egyéb szükséges kül­színi berendezéseket. Az új bánya és őrlőmű érdekes­sége még, hogy a bányászandó anyagot 15x30 méteres kamarafej­téseken termelik, amelyeknek ma­gassága 25 méter. A vágatokat — miután szilárd, jól tartó kőzetben haladnak — nem ácsolják, hanem, amikor a hasznos ásványanyagot kitermelik, a keletkező üreget tö- medékelik. Hogy ezt végre tudják iiajtajni. a függő akna közelében kő­bányát nyitottak. Ennek során könnyebbé. Gyárfás Gyula üzem­vezető javaslatára 60 ezer forint költséggel az újítóműhely kollektí­vája készítette. A munkavédelmi szempontból jelentős szerkezet az üzem zsúfoltságát is enyhíti és nagy­mértékben csökkenti a közvetlen balesetveszélyt, tétele, valamint az egymás segítése mellett vállalták, hogy a fogaskerekű mozdonyok futójavítási idejét a múltévihez képest felére, vagyis 96 órával csökkentik. A kollektíva egy­hónapos, jól szervezett és szorgalmas munkája már is kiváló eredményre vezetett: a vállalt 96 helyett 80 óra alatt végezték el a javítást. Ez mint­egy 100.000 forint megtakarítást eredményezett. A Pémer Gusztáv brigád kezde­ményezése termékeny talajra talált a gyár többi üzemében is: az el­múlt napokban a fínomhengermű- ben, a nagyolvasztóműben további tizenkét munkacsapat jelentette be részvételét a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folyó versenyben. mintegy 25 000 köbméter. földet mozgatnak meg s nyersolaj motoros vontatású kisvasútat építettek. A bánya teljesen száraz, félcipőben lehet benne közlekedni, A vízve­szély izomban fennáll s erre az il­letékesek jóelőre gondoltak. A fel­tárásnál megfelelő biztonsági intéz­kedéseket tettek. A bánya legmé­lyebb pontján három, összesen 12 köbméter/perc teljesítményű szi­vattyút építettek be. Ezenkívül az egyes szintek között vízzáró gátakat létesítettek. Az őrlőmű teljesen automatizált üzem. Az anhidridtömzsök mozga­tását gumi és egyéb szalagok vég­zik. Az embereknek a ipunkája szinte csak a gépek kezelésében merül ki. Az üzem teljesen korsze­rű védő berendezések kel van felsze­relve. A legmodernebb porelszívók védik az emberek egészségét. Évente 30.000 tonna anyagot termelnek Az anhidridbánya feltárása, az őrlőmű építése, amelv mintegy 37 millió forintba került népgazdasá­gunknak — ez év január- 1-re ké­szült el olyan mértékben, hogy megkezdhesse a termelést. Bart a Elemér üzemvezető elvtárs elmon­dotta. hogy azóta több mint 3 000 tonna anhidridet termeltek, amit a savanyú, szikes talajok javítására használnak. Ebben az évben még a Földművelésügyi Minisztérium igé­nye szerint mintegy 30 000 tonnát bányásznak ki. Noha a bánya és az őrlőmű már dolgozik, s a por fi- nomságúra őrlött ásványi anyagok vagonszámra hagyják el Perkupát, a feltárási és építkezési munkákat még tovább folytatják. Az amhid- ridőrlőmű teljes egészéiben csak ez év második negyedévében készül el. Most készül el a két liftes szállító gépház, a végleges trafóház, vala­mint az elektromos közipont. A ter­vek szerint július 1-ig végzik el a telep végleges rendezését. Hozzá­kezdtek az új javítóműhely építé­séhez, amely mintegy 2 és félmillió forintos beruházás. A perkupái gipsz-anhidridbán ya és őrlőmű megnyitásával, illetve megépítéséivel jelentős segítségét nyújt kormányzatunk a mezőgaz­daságnak. Mert. mint ahogy az előbb is említettük, az anhidrid kiválóan alkalmas a szikes talajok megjavítására, termővé tételéire. De ezen túlmenően igen jelentős segít­séget jelent az új bánya megnyi­tása a perkupái aíkmak is, akiknek az új üzem munkaalkalmat jelent. A gipsz-anhidrid felkutatása, ki­termelése azt bizonyítja, hogy Bor­sod megye igen gazdag ásványi kincsekben, s az új felfedezett azt is sejteti, hogy még sok-sok feltá­ratlan. ásványi kincs rejtőzik a mélyben. Fodor László A szokolovói bányászok Barnaszéntermelésünket a jelen­legi 49 millió tonnáról 1965-ig évi 77 millió tonnára kell emelnünk — állapítja meg a CSKP XXI. kong­resszusának határozata. Ennek a hatalmas feladatnak a teljesítésé­hez a szokolovói bányakörzet dol­gozói 16 millió tonna barnaszén ki­termelésével akarnak hozzájárulni. Ezt ígérik most a bányásznapon azok a példamutató bányászok, akik hónapról-hónapra egyenlete­sen teljesítik tervfeladataikat, ha­lomra döntik az elavult munka- normákat s helyükbe újakat állíla­teljesítik feladataikat nak fel, eddig ismeretlen teljesít­ményeket érnek el. Nincs megállás a fejlődésben; Ipari termelésünk hatalmas ará­nyú növekedése egyre több szenet követel a bányászoktól. S a szoko­lovói bányászok megértik ezt. A széntermelés soha nem látott fo­kozásával, az egy tonnára eső ter­melési költségek csökkentésével, a minőség javításával válaszolnak pártunk felhívására. Farkas Kálmán Gépesítették a nehéz fizikai munkát Borsodn ádasdon Tizenhárom munkacsapat vetélkedik az Ózdi Kohászati üzemekben a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért TViInlhnrtmn egy iszonnyal, i aiautoziam Egy anyávaif akinek éppen olyan jóságos tekin­tete van, mint az én édesanyámnak; akinek az élete szintúgy egy. nagy regény, mint minden édesanyáé. Egy igazszívű, meleglelkű, fáradt munkásasszonnyal beszélgettem, aki eddig névtelenül élt a milliók kö­zött, s mégis ott láttuk őt minde­nütt — ki-ki a maga emlékeiben —, ahová anyai szív, anyai jóság és sze­retet kellett. A kis családi ház ablakain beszű­rődik a napfény, megvilágítja a bú­torokat, s megcsillan ősz hajszálain. Kissé megilletődve fogad, kicsire nyitja előttem az ajtót és szótlanul állunk egy percig, csak a kutyus csa­hol még mindig dühösen az udvaron. Tulajdonképpen én vagyok nagyobb zavarban, hiszen első eset, hogy olyan emberről írok, akinek nincs más hivatása, mint leélni életét négy fal között: ruháskosarak és tűzhely mellett; akinek minden másodperce eQV-egy hosszú aggódás a gyárban lévő emberért, az iskolában tanuló gyermekekérts aki rendszerint utol­sónak fekszik le és elsőnek kel tel — akinek a legszentebb, legnagyobb és egyben a legnehezebb hivatása van: Anya! Tekintetében lágy, meleg fény csil­lan: az ablakon át a utcára néz. .. Majd hirtelen visszafordul felém, el­simítja magán a gyűrött, vizes kö­tényt: — Ne haragudjék, hogy így fogad­tam. Mosok éppen ... — Egyáltalán! Hiszen én kértem, hogy munka közben beszélgessünk. — Mégis, kötök magam elé vala­mit. Egy pillanat! L!rtmaga mögött a másik LtGCSUhtu S20ba ajtaját, s most egy percre magam maradok a kis szobában. Velem szemben, az ágy fe­lett. a falon családi fénykép, ö, még talán húsz éves ... Korán ment férj­hez, korán lett , anya. Akkori, kerek­re nyírt szép, hullámos haját konty­ba csavarta, kiszívta, meg fehérítette azóta az idő, fekete szemét elszúr­Riport egy anyáról kítették a gondok. De a fürgesége, az úgy tűnik, hogy megmaradt olyan­nak, mint volt. Máris itt van. Előtte tiszta kötény és csak később veszem észre, hogy blúzt is cserélt közbpz. Leül velem szembe, háttal annak a családi fényképnek, s most, hogy a két képet így összehasonlítom, még élesebb a kontraszt. — Tudja, olyan furcsa, hogy maga most az én életem felöl érdeklődik. szórakozottan babrálja az asztalterí­tőt, leseper egy ottragadt kenyér- morzsát és csend tolakszik közénk. Valahol a szomszédban zongoráznak, hozzánk érnek a dallamok ... TtÁronná gondolkodik: talán em­MDVr&snv lékeiben keresgél, vagy talán csak megpihen kissé, és ami­kor megszólal, fel sem emeli a fejét: — Csak háború ne legyen! 1Mert az szörnyű. Onnan az én uram fél­lábbal jött haza ... Szenvedés, nagy szenvedés ez szegénynek, pedig én mindent elkövetek, hogy könnyítsék rajta. Hát ö érzi is ezt, de egyszer azt találta mondani nekem: „Ugye anyukám, én csak teher vagyok a nyakadon?” Sírtam és három napig nem szóltam hozzá. Felemeli a fejét és a szemembe néz, mélyen, úgy, hogy önkéntelenül is lehajtom a fejem. — Maguk, férf iak anya ... Azt hiszik, hogy csak meg­főz, meg kimossa a ruhát, elvégez a ház körül. Azt elvégezheti minden­ki. De az anya, az más! Azt nem is tudom pontosan megfogalmazni. Csak azt mondom, amit érzek, ami az én szívemben él. Én egy kicsit az uramnak is az any ja vagyok. Ápolom, babusgatom sokszor, mint egy gye­reket. Mert olyan. Ha beteg például, rosszabb, mint egy gyerek ... ^ Ne­künk négy gyerekünk van. Három fiú, egy lány. A legkisebb tizenkét éves. Legnagyobb fiunk Pestre nő­sült, katonatiszt. Tavaly született egy aranyos kis unokánk. Én annak is anyja vagyok. Aggódok érte, min­denkiért, az qgész családért. De ag­gódok az egész emberiségért. Mert — jaj. mi lesz, ha háború lesz?... — A gyújtogatónak lefogjuk a ke­zét ... — Igen, megállítjuk őket... Ne­kem csak ez a vágyam. A béke. Mert más vágyam nincs. Békében öröm élni és öröm a munka. Lassan tő­lünk kiröppen a másik gyerek is. Er­dőmérnök lesz. Kicsi korában bete­ges volt. Jaj de sokat szaladtam vele sírva az orvoshoz. De sok álmatlan éjszakán ültem az ágya melletti imádkoztam elkeseredetten az isten­hez. Most szép szál, derék legény. Sí mi több: vőlegény... A két kisebb gyerek van még itthon. Egy fiú, meg egy lány. Hallja, ő zongorázik ott a szomszédban. Osztálytársnője tanít­ja. Ez a „Szerelmi álmok” — az én legkedvesebb melódiám. Nekem játssza. Ha magam vagyok, dúdol- gatom is a konyhában. Micsoda öröm ez, kárpótol mindenért: a sok mun­káért, az aggódásért, az álmatlan éj­szakákért: mert a munkámat, én sa­ját magamat látom megtestesülni a gyerekeinkben, akikért kész volnék akár meghalni is. Higyje el, én meg­halnék, azonnal feláldoznám maga­mat, ha ezen múlna a béke és az én gyermekeim boldogsága. Én úgy sze­retem őket. S ők is szeretnek engem. A kislányom mindennap átmegy, hogy eljátssza a „Szerelmi álmok at. Jövőre zongorát veszünk neki... Elmereng MX" mondva: — Megvesszük a zongorát! * ... Odakint szinte betörik az elő­szoba ajtót. Valaki az asztalra csap egy iskolatáskát, ide halloirii hogy zörögnek a tolltartóban a ceru­zák és ránk ront egy tizenkét éves forma szöszke gyerek. — Anyu, éhes vagyok!... Jónapot kívánok!... Anyu... Béresné feláll, megsimítja a fté fejét, a konyhába megy és szendvi­cseket hoz egy tányéron. Aztán fe­lém fordul: — Ne haragudjon, hogy mindig csak én beszéltem. Hiszen maga még biztosan kérdezni akart valamit... Nem, nem, kedves Édesanya! Már mindent elmondott. Mindent, min­dent, amit egy anyáról tudni akar­tam. Inkább kémék valamit: enged­je meg, hogy lehajtsam a fejem éi megcsókoljam a kezét! ÓNODVÁRI MIKLÖ1 Zavarba hoz... Hol is kezdjem ... Segítsen... — Jó. Csak egy kérdést: boldog? Elmosolyodik. Megint az a lágy, meleg fény csillan a tekintetében, mint találkozásunk első perceiben; megint oly mélytüzű a szeme, mint a háta mögött a falon, azon a fiatal­kori képen. Szinte kiáltva felel: — Én nagyon boldog vagyok! Aztán elhallgat. Maga elé tekint,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents