Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-10 / 108. szám
2 eszakmagyarorszag Vasárnap, 1959. május 10. Ez történt megyénkben: A hét politikai eseményeiről Mint már arról beszámoltunk, a héten ülésezett a miskolci városi pártbizottság kibővített ülése. Napirendjén nagyjelentőségű határozatok szerepeltek. A Központi Bizottság művelődéspolitikai irányelveinek és a munkásosztály helyzetéről «zóló határozat alkalmazásáról volt szó. Figyelembe véve, hogy Miskolc a borsodi iparvidék központja, országosan is jelentős munkás város, mindkét határozat nagy érdeklődést váltott ki, és most is foglalkoztatja a lakosságot. Bár a határozatok rendkívül nagymértékben összefüggnek egymással, hiszen mindkettőben elsősorban a munkásságról van szó, mégis különválasztjuk. 0 Emeljük a munkásosztály műveltségi színvonalát A régi Miskolc statisztikai adatai között szerepelt olyan szám, amelyet hiába titkoltak, szépítgettek, tükrözte a Horthy-rezsim egész kultúrpolitikáját: 6 ezer analfabéta volt Miskolcon. Ez csak egy szám csupán. De mint ahogyan a mikroszkóp alá tett egyetlen szövetdarabka, vagy vércsepp megmutatja az egész szervezet lfetegségét, úgy mutatja ez az egy szám is. Volt természetesen más is. Volt egynémely dolog, amit nem kell letagadni, akkor is volt hangverseny, volt színház, tárlat, stb. Volt, de nem a munkásosztály széles rétegeinek. A régi 5 mozival szemben most — a társadalmi mozikat is beleértve •— 45 van Miskolcon. Tavaly csak a könyvtárakból egy millió könyvet kölcsönöztek ki (ezenkívül rengeteget vásároltak). A munkás- és parasztszármazású gyermekek számaránya egyre nő az iskolákban és így sorolhatnánk tovább. Mindez azonban kevés. A pártbizottság ülése megmutatta, hogy tovább kell lépni, mert a város igényei napról-napra nőnek. A szocializmus építése nem csupán termelést és többtermelést jelent. Ez a feltétele, hogy erős legyen az ország gazdaságilag, politikailag és lakossága jól éljen, életszínvonala növekedjék. Ehhez azonban szorosan hozzátartozik a munkásosztály színvonlának növelése is. Világos, hogy a képzett munkás jobban dolgozik és munkája után jogos igénye, hogy kulturáltan szórakozzon. Ennek meg kell adni a lehetőségeit és biztosítani a feltételeket. ^ Ebben nagy szerepe van az állami, párt, társadalmi és üzemi vezetőségeknek egyaránt. Lelkesen mutatták meg az ülésén, hogy a művelődési irányelvek nem az értelmiségről szól és nemcsak az értelmiség feladatait mutatja meg. Felbecsülhetetlen szerepük van a határodat gyakorlati megvalósításában, de mégis hiba lenne úgy tekinteni, hogy ez az ő feladatuk. Az övék is, társadalmi helyzetükből, képzettségükből adódóan. Hiba lenne, ha nem látnánk, hogy e határozat megvalósítását az értelmiségiektől várni csupán — nem lenne helyes. Vegyük például, hogy a városban húsz-harmincezer olyan dolgozó van, — köztük nagyon sok munkás-,,—, akik teljesen" kiesnek a kultúrotthonok, kulturális intézmények hatásköréből. Az «»«értelmiségtől várni csupán, hogy ezeket a tömegeket bekapcsolják a kulturális életbe: lehetetlenség. A pártbizottsági ülés határozata hamarosan ismertté válik, megmutatja, hogy városi méretekben mik a konkrét feladatok. Most az a feladat jut minden kulturális, tömegszervezeti, pártszervezeti vezetőségnek, az ott dolgozó elvtársaknak, hogy még tovább konkretizálják ezeket. Minden kultúrproblémának, színháznak, öntevékeny csoportoknak, tanácsi funkcionáriusoknak meg kell vizsgálni a maguk munkaterületén adódó feladatokat s ezek alapján dolgozni. így válik életté a határozat, így növekszik a munkásosztály kulturális színvonala. 0 A munkásosztály • helyzetéről A pártbizottsági ülés másik napirendi pontja a munkásosztály helyzetéről szóló központi bizottsági határozat végrehajtásáról szólt. A Központi Bizottság határozata aktív tevékenységet váltott ki az üzemekben. A határozatban jelzett intézkedések máris éreztetik jótékony hatásukat. A nyugdíjak rendezése, a családi pótlék felemelése, a nagycsaládoknál az egyes kategóriákban végrehajtott béremelés mind leleplezte azt az ellenséges híresztelést, hogy ezek csak választási fogások, — ahogyan ezt már Orbán elvtárs is megmutatta beszédében. Ez a határozat utáni helyzet tükröződik a termelés mutatóiban is, melyek örvendetesen javulnak. Nagyon lényeges, hogy az ülés legfőképpen politikai kérdésekről határozott. A munkásosztály helyzeténél ugyanis elsődleges, hogy a proletárdiktatúra vezető erejéről, a munkásosztályról van szó. Komoly felelősséget jelent a törzsgárdával való foglalkozás is, de legnehezebb a faluról bejárókkal, új munkásokai való törődés, az ő nevelésük. Ezeket a dolgozókat még nagyon sok szál fűzi a faluhoz, öntudat, politikai képzettség és felelősség dolgában, elmaradnak a régi munkásoktól. Ugyanakkor egy üzemben dolgoznak, ők is a munkásosztály tagjai. A pártbizottság intézkedési terve pontosan előírja az ezzel kapcsolatos feladatokat. Helyesen mutattak rá a pártbizottság ülésén, hogy a munkások hivatalokban, különböző szerveknél úgy jelennek meg, mint az uralkodó osztály tagjai. Ugyanakkor úgy is kell ügyeikkel foglalkozni, ahogyan azt indokolt és jogos esetekben elvárják. A munkásosztály helyzetével foglalkozni nemcsak azt jelenti, hogy gazdasági problémáit megoldani, hanem politikailag is képezni kell, de a politikai képzés egymagában kevés, ha a mindennapos — gyakran aprónak látszó — problémákat nem oldjuk meg. Minden gyárigazgató, üzemvezető és más funkcionárius úgy foglalkozzon a munkások életével, helyzetével, mindennapos ügyeivel, hogy ez a határozat gyakorlati megvalósítását eredményezze. © A március 6-8 határozat megvalósításáért Alig két hónappal ezelőtt pártunk Központi Bizottsága, mint megvalósítható célt ajánlotta dolgozó népünknek: gyorsítsuk meg hazánkban a szocializmus építését. Pártunknak e nagyszerű célkitűzése, amely a Központi Bizottság március 6-i határozatában látott napvilágot, nagy visszhangra talált. , Az üzemek, bányák, vállalatok dolgozói magukévá tették a határozat célkitűzéseit s annak szellemében kezdtek el dolgozni. A Központi Bizottság március 6-i határozatát segíti elő a pártkongresz- szus tiszteletére indított munkaverseny, amely egyre szélesebb méreteket ölt. Ma már nincs olyan bánya, üzem. ahol a dolgozók ne tettek volna felajánlást a pártkongresszus tiszteletére, ne láttak volna hozzá a március 6-i határozát végrehajtásához. Az azóta eltelt idő azt bizonyítja, hogy megyénk ipara eredményes munkát végzett ezen a területen. Az első negyedéves tervek túlhaladják az országos eredményt. Erről győződhettünk meg csütörtökön a pártközpont ipari osztálya által megtartott értekezleten is, ahol öt megye ipari pártfunkcionáriusai jöttek öszr sze. Az értekezleten a jelenlévő elvtársak értékelték a borsodi iparnak a március 6-i határozat végrehajtásáért végzett munkáját, amely igen biztató. Az elért termelési sikerek azt bizonyítják, hogy megyénk ipari munkássága megértette a nagyjelentőségű határozat megvalósításának óriási jelentőségét, s igyekszik annak érdekében mindent megtenni. Az ipari pártfunkcionáriusok érte-' kezlete azonban nemcsak az eredményekről adott számot. Részletesen foglalkoztak az elvtársak azzal is, hogyan tovább. Elemezték a március 6-i határozat megvalósításánál tapasztalt hiányosságokat, azt, hol kell javítani a munkán. A március 6-i határozatból adódó eddigi munka megbeszélésé nagy segítséget nyújt a borsodi iparnak a további eredményes munkához. • Koplenig kommunista képviselő beszéde az osztrák választások előestéjén ■ Bécs (MTI) Johann Koplenig osztrák kommunista képviselő Bécsben egy tömeggyűlésen bírálta a vasárnap sorra kerülő parlamenti választások előtt folytatott választási hadjáratot, még- egyszer összefoglalta a választások idő előtti kiírásának körülményeit és hangsúlyozta, hogy mi vár a dolgozó tömegekre a választások után. Figyelmeztette a dolgozókat, hogyan akadályozhatják meg a koalíciós pártokat politikájuk megvalósításában. — Már ma világos az elkövetkező koalíciós program — mondotta — árdrágítás, lakbéremelés, új konkordátum és többmilliós ajándék az egy-* háznak, áz osztrák olaj kiszolgáltatása az -amerikai monopóliumoknak. Az előző parlamenti időszakban csupán három kommunista képviselő volt az osztrák nemzetgyűlésben. Elképzelhető tehát, hogy nem volt könnyű ^ helyzetünk. Az ellenségeskedések és megfélemlítési kísérletek ellenére, mi mindenkor a dolgozó lakosság érdekeit és jogos követeléseit képviseltük, s nem egy káros, a nép ellen irányuló tervet sikerült meghiúsítanunk — mondotta Koplenig. Beszámoló a nílusi hajószerencsétlenségröl Kairó (MTI) Borzalmas szerencsétlenség történt pénteken a Níluson, mintegy 30 kilométerre Kairótól. A mezőgazdasági mérnökök szövetsége hajókirándulást rendezett a folyam gátjához. Kibérelték a Denderah nevű sétahajót, amelynek rendes utasbefogadó képessége 70—80 személy. A nagy érdeklődésre való tekintettel 140 jegyet adtak ki, de mire elérkezett az indulás időpontja, mintegy 250-en foglaltak helyet a hajón. Három kilométerre az elzáró gáttól a kapitány észrevette, hogv valami nincsen rendben a hajóval. Elhatározta* hogy* azonnal kiköt. Az utasok körében azonban pánik tört ki. Mindenki egyszerre a hajó jobb oldalára futott, « a Denderah felbillent. A mentési munkához kivonultak a tűzoltók, a mentők és a rendőrök Kairóból. Minden erőfeszítés ellenére azonban csupán 175 személyt tudtak megmenteni. Legalább 70-en a vízbe fulladtak. Az áldozatok pontos számát még nem lehetett megállapítani. A hajón csak egyiptomiak tartózkodtak, egyetlen külföldi állampolgár sem volt a hajón. JVlegrendezték a miskolci járás „Ságvári Endre“ kulturális seregszemléjét Május 2-án zajlott le a miskolci járás „Ságvári Endre” kulturális seregszemléjének járási flöntője a Szakszervezetek Országos Tanácsának kultúrtermében. A községek KISZ-szervezetei és kultúrcsoportjai lázas előkészületek után léptek színpadra, hogy bebizonyítsák kulturális felkészültségüket. A színjátszók járási győztese a felsőzsolcai kultúrcsoport lett, Do- bozy Imre „Szélviharjának” egyes részleteivel. Ugyancsak a „Szélviharból” adtak elő jeleneteket a bükk- szentkeresztiek, mellyel a második helyen végeztek. A népitáncosok közül Répáshuta bizonyult a legr jobbnak, eredeti szlovák táncukkal megérdemelten kerültek az első helyre. Felsőzsolca népitáncosai a másodikok lettek. A kórusok versenyében a kicsiny Parasznya dalosai arattak sikert* másodikok a répáshutaiak lettek. Felsőzsolca népizenekara az első helyen végzett, és ugyancsak első lett a felsőzsolcai KISZ „Pillangó" tánczenekara is. Az egésznapos vetélkedés után a zsűri pénzjutalmat, oklevelet és könyveket adományozott a jól szereplő csoportoknak, illetve személyeknek. A járási verseny győztesei most nagyban készülnek a megyei döntőre. V. J. oooHétszáz tonna elektroacél megtakarított anyagból A Lenin Kohászati Művek elektro- acélművének dolgozói éves tervükön felül ezer tonna elektroacél gyártását vállalták. A legfőbb törekvésük azonban a mennyiségi termelésen kívül arra irányult, hogy jelentősen csökkentsék az anyagfelhasználást, a selejtet és a gazdaságossági mutatókat minden területen javítsák. A cél elérésére számos intézkedést vezettek be: az üzem műszaki vezetésében változtatást eszközöltek. Megszigorították a betétanyag és az öntecsek A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ épülettömbje köré már építik a vakolok állványait. Lassan befejezéséhez közeledik a színház átépítése. Miskolc egy korszerű — és külsőségeiben is megkapó — kulturális létesítménnyel lesz gazdagabb. A közönség — elsősorban a színház régi kedvelői — minden bizonnyal örömmel keresik majd fel az impozáns színházépületet, amelyben — hisszük — a külsőségekhez méltó tartalmat is megtalálják. Néhány méterre az új színház falaitól, szerényen, szürkén húzódik meg a Kamaraszínház ütött-kopott s bizony reparáló mesteremberek keze után joggal sóvárgó épülete. Talán majd az új színház fényében még szürkébbnek tűnik az öreg épület, amely három évadon át jóformán egyedül viselte a színházi kultúra terjesztésének gondját és apróka színpadán, háromszázegynéhány személyt befogadó nézőterén — szüle-- tése óta mindig — több értéket nyújtott a közönségnek, mint amennyire a nagyobb színház képes volt és mint amennyi a kis színpad szcenikai adottságai mellett elvárható volt. Csak három darabot említünk az elmúlt évad nagy sikereiből: Megperzselt lányok, Koldusopera, Nem vagyunk angyalok. Vagy fussuk át gondolatban az idei évadot: Svejk, Dulszka asszony erkölcse, Cattaroi matrózok, Bekötött szemmel, Ilyen nagy szerelem, Kötéltánc. Ebben a kis színházban ért el nagy közönség- sikert a Négy bolond egy pár, a Doktor úr. A KÖZÖNSÉG AZ ELMÚLT ÉVEK SORÁN megszerette és megkedvelte a miskolci Kamaraszínházat. Megszerette a kis színpadra alkalmas színműveket, kamaradarabokat. A kis színház látogatottsága viszonylag összehasonlíthatatlanul magasabb, mint az általában szórakoztató darabokat bemutató vasgyári színházé. Bizonyítják ezt a tételt a statisztika adatai is. A vasgyári színházban 1958 szeptember 1- től 1959 április 15-ig 108 előadást tartottak. A színház befogadóképessége jóval a 800 személy fölött van, de az előadások átlagos látogatószáma csak 466 fő. A Kamaraszínház ülőhelyeinek száma alig haladja meg a 300-at s a fentírt időszakban tartott 193 előadásán 249 fős átlag - látogatást mutathat fel. Kihasználtsága, látogatottsága tehát, 75 százalékon felül van, a „nagy” stínház mintegy 55 százalékával szemben. Túl a száraz statisztikai bizonyításon, megcáfolhatatlanul beigazolódott, hogy a közönség nemcsak a látványos, kápráztató kiállítású színpadi művek iránt érdeklődik, hanem a kamaradarabok iránt is. Azt hisz- szük, elég ha csak az Ilyen nagy szerelem című dráma iránti óriási érdeklődést említjük példaként. Az egyes darabok viszonylag magas átlag-látogatottsága fényesen igazolja, hogy kultúrforradálmunk eredményeképpen áttörtük azt a mondvacsinált falat, amely a nagyközönséget a kamaradaraboktól visszatartotta. MA ELMONDHATJUK, hogy a miskolci Kamaraszínház a város egyik leglényegesebb kulturális intézménye, sok esetben a haladó dráma-irodalom első fontosságú propa- gátora, a szocialista tartalmú kultúra erős és fejlődőképes bázisa. Törekvései megértésre találtak a közönség soraiban és úgy érezzük ma már elválaszthatatlanul hozzátartozik Miskolc kulturális életéhez. Miért éppen most időszerű mindezekről szólni? Bevezetőben említettük a nagy színházi épület várható elkészültét. Egyesekben felmerülhet az aggály: vajon az impozáns, kényelmes, a színpadtechnika legmodernebb eszközeivel felszerelt, mintegy 900 nézőt befogadó színház közvetlen szomszédságában szükséges-e, életképes lesz-e a szegényes külsejű Kamara- színház? Vitán felül szükséges és életképes lesz. Hivatkozhatnánk arra is, hogy a nagy színház lebontása előtt is életképes volt, de a múlt tényeinek fel- emlegetése helyett, vizsgáljuk a kérdést a ma helyzetének és a jövő terveinek tükrében. PÁRTUNK MŰVELŐDÉSPOLITIKAI irányelveinek valóraváltásában rendkívül nagy feladat jut a színházi művészetnek. A klasszikus és modern haladó drámairodalom legjobb alkotásainak művészi bemutatásával kell a közönség, a mind nagyobb számúvá és szélesebb rétűvé váló, művelődni vágyó tömegek ízlését csiszolni, világnézetét helyes irányba nevelni, kulturáltságát mind magasabb fokra emelni. Nem lehet vitás, hogy ezt a feladatot sikeresebben lehet megoldani két színpadon, mint egyen, — hatékonyabban lehet két színpad 20—22 bemutatott darabjával, mint egy színpadon, 8—10 alkotással. A Kamaraszínház létrehozása annakidején nehéz kultúrforradalmi harcok eredménye volt, amely azóta is általában jól gyümölcsözött. Súlyosan vétenénk Miskolc kultúrája ellen, ha — bármilyen okra hivatkozva — felszámolására tennénk intézkedést. Az új színház nem fogja egészében kielégíteni Miskolc színházkultúrára A Kamaraszínházról szólunk... 1 vágyó közönségét, mert — férőhelyeinek magas száma ellenére — számolni kell azzal a nézőtömeggel, amelynek az éppen futó darab kivülesik\ az érdeklődési körén. Ez a nézősereg feltétlen meg kell találja ugyanakkor I az ízlésének inkább megfelelő művet a Kamaraszínházban. Ebben — természetesen — a színházvezetés jó műsorpolitikája, a műsorok jó egyez-1 tetése szükséges. Az elkövetkező szín-\ házi évad műsortervében, a Kamara-1 színház viszonylatában olyan dara-i bök sora szerepel, amelyek feltétleni nagy érdeklődésre tarthatnak számot i és amelyek adottságaiknál fogva i nem nagyszínházi előadásra alkalmasak. Ezektől a daraboktól, ezeknekI előadásaitól a miskolci közönséget' megfosztani nem szabad. A két szín- \ háznak, egymás munkáját szervesen< kiegészítve kell a város kulturálisi felemelkedését szolgálni. (Nem kíván-I juk itt részletezni a stúdió-előadások I kérdését, amelyeknek tekintetébeni ugyancsak jelentős szerep jut a Ka-i maraszínháznak.) 4 Tagadhatatlan, hogy a Kamara- 4 színház épülete majd — egy rövide-4 sen várható, csinosító, kényelmesítőf tatarozásig — kopárnak hat az új 4 épület mellett, de éppen itt vár ne-4 mes feladat a színház művészeire:4 töltsék meg a Kamaraszínházat olyanf tartalommal, hogy az továbbra vonzó legyen és a színpadon kapott 4 művészi élmény feledtesse az épület4 átmeneti fogyatékosságait. ^ A KAMARASZÍNHÁZ ezévi mun-* kája, jövő évi műsorterve bíztató ígé-' rét arra, hogy ez a tartalom meg' is' lesz. Nem fog hiányozni a közönség1 támogató érdeklődése sem és Miskolc1 közönségének és a színháznak egy' célra törő, jó együttműködése fogja1 igazolni a Kamaraszínház további' szükségességét, életképességét, kultu-' ralis feladataink megvalósításában' való nélkülözhetetlenségét. BENEDEK MIKLÓS mérlegelését, fokozottan ügyeltek as előírt technológiák pontos megtartására. A bevezetett intézkedések kezdeti eredményei, majd a pártkongresszus tiszteletére megkezdett munkaverseny megnövelték a dolgozók munkakedvét. A fegyelmezett és pontos munkát máris kiemelkedő siker koronázta: mennyiségi vállalásuknak eddig csaknem a kétszeresét teljesítették, ezenkívül a tavalyihoz képest egy tonna elektroacél előállításához har- ; mine kilogrammal kevesebb betétanyagot használtak fel. így négy hónap alatt megtakarított anyagból mintegy hétszáz tonna acélt gyártottak. Ennek pénzértéke több mint 'másfél millió forint. Az eredmény i értékét növeli, hogy a megtakarítás »egyharmadát a selejt csökkentéséből 'érték el. , Az üzem dolgozói eredményeik toivábbi javítására a napokban beindí- 1 tották a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért a vetélkedést és az ol- , vasztárok és öntőcsamoki dolgozók • részére 120 órás szakmai tanfolyamot ! szerveztek. : Rendelet a gépjárművek kötelező ; szavatossági biztosításáról 1 A Magyar Közlöny vasárnapi szá- [ ma közli a forradalmi munkás-pa- [ raszt kormány rendeletét a gépjár- [ művek kötelező szavatossági biztosi- [ tásáról. A rendelet szerint az ország [ területén belföldi rendszámmal köz- [ lekedő gépjárművek üzembentar- [ tója, a jármű által belföldön okozott [ károk ellen szavatossági biztosítós- [ban részesül. A kötelező biztosítás [évi díja: az egyénileg üzemben tar- [tott személygépkocsiknál 460, oldal- [ kocsis vagy oldalkocsi nélküli motor- ’ kerékpároknál 100, tehergépkocsiknál és autóbuszoknál 600—600, háromkerekű gépjárműveknél 300, voltatoknál 180, rokkantak által használt háromkerekű gépjárműveknél 10 forint. Az önkéntes szavatossági biztosítások 1959 július 1-én megszűnnek. ! A rendelet hatálya nem terjed Hí a magyar állami szervek, intézmények és vállalatok, továbbá a társadalmi szervek gépjárműveire. (MTI)
