Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-01 / 101. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJELEK! TTpoAemavuu ocex cmoan, coeduusiümecb/ J&fägL^ KoMMyHMc*THMecKaH napTHH CoseTCKoro Cot03a OnPflBAfl OpraH UeHTpa/ibHoro KoMMTeTa HOMMyHMCTMHeCKOM napTMM COBÖTCKOrO C0K)3a Május elseje tiszteletépe Nemrég a kollektívák százezrei 11 jelentették, hogy az első negyedév feladatait határidő előtt teljesítették. A Kuznyeck-medence bányászai a donyeci bányászokkal versenyezve 200 ezer tonna szenet adtak terven felül. A kuznyecki bányászok naponta 19.000 tonnával több szenet küldenek felszínre, mint egy évvel ezelőtt. A moszkvai, a leningrádi, a szverdlovszki, a krasznojarszki, a lettországi és más gazdasági körzetek ipari vállalatainak dolgozói határidő előtt fejezték be háromhavi tervüket. Az SZKP Központi Bizottságának május 1-i jelszavai új, dicső tettekre lelkesítik a városi és falusi dolgozókat, újabb erőket keltenek életre a munka és az alkotás érdekében. Moszkva A „Sarló és Kalapács1’-gyár kohászai becsülettel állják a május 1-i munkaőrséget. Az első negyedévben többezer tonna acélt és hengereltárut adtak terven felül. A munka' termelékenysége a tervezettnél 10 százalékkal gyorsabban emelkedett. A gyár újítói 359 javaslatot nyújtottak be, megvalósításuk 800.000 rubel megtakarítást eredményez. Leningrád Nagy a munkalendület a „Krasznij Viborzsec” gyárban, ahol 30 évvel ezelőtt kezdődött az a szocialista verseny, amely csakhamar az egész országra kiterjedt. E vállalat kollektívája a május 1-ét megelőző napokban lényegesen túlteljesíti előirányzatait, s kizárólag kiváló minőségű terméket gyárt. Nagyszerű munkasikerekkel köszöntik május 1-ét az lljics szerszámgépgyár munkásai. A gyárban szocialista verseny indul „A kommunista munka élenjárója” megtisztelő cím elnyeréséért. 1. Rudakov, V. Korotkov és 1. Bezrukov, a Kirov-gyár esztergályosai nagyszerű hazafias kezdeményezésbe fogtak: egyéni hétéves terveket állítottak össze. Az újítók kezdeményezését a város számos vállalatában sokan követik. A termelési sikerekkel akarja köszönteni május 1-et a kohóművek kollektívája is. Május 1-i felajánlásaik között szerepel, hogy a második negyedévben határidő előtt elkészítik a sztálingrádi vízierőmű hidraulikus turbináját,, május 1-ig pedig legyártják a Kínai Népköztársaságból rendelt 50.000 kilowatt kapacitású gőzturbinát. Sok mindent elmondanak ezek a puszta tények. Elsősorban is azt, hogy a szovjet ipar a hétéves terv első hónapjaiban jó rajtot vett. Ezenkívül azt is bizonyítják, hogy a szovjet nép tántoríthatatlan akarattal váltja valóra a merész terveket. Ebben a mindent legyőző elszántságban rejlik e győzelmek biztosítéka. Az atomjégtörő útra készül G. BADR1DZE RIPORTJA Hamarosan elindul első útjára a „Lenin” atomjégtörő. Ma még; nem tudhatjuk, eljut-e egészen az Északi Sarkig, de annyi már bizonyos, hogy olyan utakat jár be, amelyekkel még egy hajó sem birkózott meg. A jégtörő rozsdamentes acélból készült s még a legnagyobb jégtáblák szorítását is kibírja. A 44.000 lóerős motorok lehetővé teszik, hogy új utakat vágjon az északi flotta hajói számára és meghosszabbítsa a hajózási idényt az Északi Jeges-tengeren. A jégtörő fedélzetén, s egyben repülőterén állunk. A jégtörőnek ugyanis két expedíciós helikoptere van, amelyek előre jelzik a nagy jéghegyeket. A veszélyre nemcsak a helikopterek hívják fel a figyelmet, hanem a különböző korszerű radarberendezések is. Végiglátogatjuk a kabinokat. A matrózok kétszemélyes fülkékben laknak, amelyek maximális kényelmet nyújtanak. A fülkék nemcsak kényelmesek, hanem nagyon szépek is. Nem vállalkozhatunk arra. hogy a hajó valamennyi helyiségét megnézzük, hiszen meghaladja a 900-at. A lakófülkéket jólfelszerelt klub, dohányzószalonok, egészségügyi rendelők, fürdők s különféle műhelyek egészítik ki. Megtekintettük az atomjégtörő „szívét” is. A három atomreaktor különleges rozsdamentes acélból készült „dobozban” helyezkedik el. A „doboz varrásait” röntgensugárral ellenőrizték. Ezenkívül érzékeny mérőműszerek s egyéb jelzőberendezések védik a gépkezelőket a rádió- aktivitás veszélyétől. Menet közben csak két reaktor működik, a harmadik tartalék. Kapacitásuk így is kétszer szárnyalja túl a nemrégen vízrebocsátott amerikai jégtörőét. A hajó „csendes” vizen óránkint 30 kilométeres sebességgel halad. Könnyedén utat tör a kétméteres jégtáblái között is. A hajó legérdekesebb része az „ágyú”. így nevezik azt a fülkét, amelyekben a különböző radar-műszerek. az atomreaktor működését irányító berendezések, a hajó valamennyi gépének ellenőrző műszerei helyezkednek el. Itt. a különböző képernyők segítségével éjjel-nappal szemmel tarthatják a hajót körülvevő jégmezőt, a vizalatti veszedelmes jégtáblákat. A hajó azt a benyomást kelti, mintha egy úszó tudományos kutató- intézet készülne hosszú tengeri útjára. au mm dü maid lHumanité ÖRG&J3E C5NTRAL DT^URTI COMMUNISTE FRANCOIS Sztrájkba léptek a bérkövetelők Huszonnégy órás sztrájkot hirdetnek a textilmunkások követeléseik végrehajtásáért a v*Jf.r hétfön ?0Ü mu?kás szüntette be a munkát, szolidaritást vállalva Lt^Sek^toUes'napr, berköveteléseikért országos jellegű sztrájCsütörtökön Izeux-ban (Loir) a Viscosé és a d’ „Uniplax” személv600emSsSsztráJkoai 8yta * ^ A két 8"válban mint^ Tegnap két új, 24 órás sztrájk robbant ki — az első Givet-ben é; ebben ugyancsak 600 munkás tagadta meg a munkát. Ennek súlyos voltát igazolja, hogy közvetlen a belga határ mentén ütötte fel a fejét. A másik La Vouité-ban, a Rhonen, ahol a gyár ezernyi munkása állt a sztrájk melle. Itt hosszabb a sztrájkidő is — 32 óra. Egyre növekszik azoknak a gyáraknak a száma, amelyek nagy lelkesedéssel csatlakoznak a sztrájkmozgalomhoz. Besons-ban (Seine et Oise) ezer munkás válaszolt a CGT, a CFTC, a FO és a CGC felhívására. Félórás röpgyűlés után elhatározták, hogy ók is csatlakoznak. A gyár udvarán megtartott röpgyűlésen 250 mérnök is resztvett és szolidaritást vállaltak a munkásokkal. Ez különösen érdekes jelleget kölcsönöz a besons-i mozgalomnak. Mantes-ban 750 cellulózgyári munkás gyülekezett a gyáron belül és kimondták a sztrájkot, Roanne-ben félórás röpgyűlésen követelték a magasabb bért. a munkások. Előreláthatóan létrejön a megegyezés a gyárosok és a munkástömegek között, úgy, hogy a kívánt összeg egy részét mégis megkapják a dolgozók. Ez pedig már eredmény. Ismert dolog, milyen nehéz a legminimálisabb bérkövetelést is elérni a szindikátusoknál. De a munkások olyan sztrájkrendet szerveztek, hogy kénytelenek voltak engedményeket tenni. Jelenleg a helyzet állása a következő: minden számottevő üzemben kérni kell a 6 százalékos prémiumot és mindazoknak, akiknek termeléséből él az üzem, így 1700—2000 frankot kell jelentenie ennek egy hónapban. A sztrájkoló textilmunkások csak akkor hajlandók felvenni a munkát, ha a vegyigyárak sztrájkja is eredménnyel végződik. Dailu Worker iMy >1 MM (1574) la * thumoav ahml u m* Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa (Részlet John Gojian elvtárs beszámolójából.) MÁRCIUS 27-ÉN NYÍLT MEG Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa. A kongresszust William Gallacher, a párt tiszteletbeli elnöke, az angol munkásmozgalom veteránja nyitotta meg. A végrehajtó bizottság politikai beszámolóját John Gollan, a párt főtitkára ismertette. Gollan bevezetőben hangsúlyozta: a kongresszus olyan évben üli össze, amely minden bizonnyal az általános választás éve lesz. Kongresszusunk közvetlen feladata fokozni a harcot a toryk és a munkaadók ellen, megteremteni a politikai körülményeket a toryk messzemenő leveréséhez és kommunista képviselők megválasztásához. E harcok hátterében a súlyos gazdasági helyzet és az atomháború fenyegetése húzódik meg. A kapitalista rendszer bizonytalanságával éles ellentétben áll a szocialista országok óriási előretörése és határtalan bizakodása. A kapitalista világ termelése — folytatta Gollan — 1957-ben érte el tetőpontját. A termelés 1958 végére 4 százalékkal esett vissza. 1959 januárjában a nyilvántartott munka- nélküliek száma egyedül az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Nyugat-Németországban és Kanadában 7 millió 250 ezer főt tett ki, 3 millió fővel többet, mint 1957-ben. ANGLIÁBAN 1958-BAN KEZDETT súlyosam visszaesni a termelés. Jóllehet igaz az. hogy az angliai és a nyugat-európai válság, részben az amerikai válság, és az árucikkek alacsony árának következménye volt, mégis helytelen lenne, ha nem látnánk: a válságjelenségek egymástól függetlenül alakultak ki minden egyes országban, a kapitalizmus működésének következményeként. Angliában például 1955-ben és 1956-ban az állandóan növekvő profitokat arra. használták fel, hogy bővítsék az ipari kapacitást. Ezzel megvetették a jelenlegi túlméretezett kapacitás alapját. Ugyanakkor a nép vásárlóerejét leszorították azáltal, hogy nem emelték a béreket, a nyugdíjakat, a különböző juttatásokat és az óriási fegyverkezési költségek fedezésére súlyos adókat vetettek ki. Ebből következőleg a piac kapaci- t.ása természetesen nem tarthatott lépést a termelési kapacitással, marosak azért sem, mert az automatizálás és más termelési -módszerek alkalmazása következtében állandóan csökkent a szükséges munkások száma. EZ ÉV JANUÁRJÁBAN 621 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, számuk márciusban 550 ezer főre csökkent. Ezek az adatok azonban nem teljesek. Azok száma, akik ténylegesen elvesztették: állásukat, feltehetően közel áll az egymillióhoz, eltekintve attól, hogy egyes gyárakban igen sokan rövidített munkaidőben dolgoznak. A toryk a munkanélküliség csökkentését nagy győzelem- ként könyvelik el, a munkanélküliek száma azonban ez év márciusában 122 ezer fővel volt több. mint a múlt év megfelelő hónapjában és 290 ezerrel több, mint 1956 márciusában. Különösen súlyos probléma a fiatalok munkanélkülisége. Ez még súlyosbodni fog azáltal, hogy egyre több fiatal kerül ki az iskolákból A 'MUNKAADÓK FÉLHASZNÁLJÁK a munkanélküliséget arra. hogy támadják a szakszervezeteket és különösen a harci üzemi bizottságokat. Ilyen körülmények között újult erőfeszítéseket kell tennünk, hogy ff munkások száz százaléka szakszervezeti tag legyen. Ez a harc nem egyszerűen a szokásos évi béremelésért, hanem a munkaalkalmakért, az életért folyik. Mi legyen a harc központi jelszava? Az, hogy az angol munkás- osztály nem hajlandó visszatérni a harmincas évek inség-korszakához. A NAPOKBAN két nagyjelentőségű intézkedés született a román mezőgazdaság fejlesztése érdekében: párt- és kormányhatározat az állami gazdaságok pártvezetésének és pártellenőrzésének megjavításáról, és egy törvényerejű rendelet a mezőgazda- sági kizsákmányolás megszüntetéséről. Az állami gazdaságokról hozott határozatnak mindenekelőtt az a jelentősége, hogy magasabb szintre émeii az állami gazdaságok tevékenységét. Az állami gazdaságok már kezdettől fogva a nagyüzemi gépesített szocialista gazdálkodás erős pillérei voltak. Most a párthatározat azt a feladatot tűzte az állami gazdaságok elé, hogy olyan gabonatermesztő és állattenyésztő egységekké váljanak, amelyek minimális költséggel és magas munkatermelékenységgel dolgoznak. A párt- és kormányhatározat leszögezi, hogy újabb, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani a pártellenőrzés, a gazdasági vezetés, a termelékenység szakadatlan javítására az állami gazdaságokban. Ennek érdekében minden gazdaságban állami gazdasági tanácsot, pártszervezői és főgépészi funkciót létesítenek. A TANÁCSOK kialakításával mindenekelőtt eredményesebb lesz a kollektív vezetés és egyre több dolgozót vonnak be a gazdaság irányításába. A tanács ülésein olyan fontos kérdésekről döntenek, mint a gazdaság szakosítása, a távlati fejlesztésre vonatkozó tervjavaslat előkészítése, a ntOLmu ma tömje mm. wrafi-vA! inleia# Organ ai Cowítetutuí Central ai P.M.R. Nagyjelentőségű intézkedések román mezőgazdaság továbbfejlesztésére beruházási tervben előirányzott építkezések jóváhagyása, stb. A tanács dolgozza ki a gazdaság évi tervjavaslatát és kijelöli az összes munkálatok megkezdésének és befejezésének legmegfelelőbb időpontjait. A tanács megalakítása és sokoldalú tevékenysége nem jelenti az igazgató személyes felelősségének csökkentését az állami gazdaság irányításában és vezetésében. A tanács ülései közötti időben ő tölti be azt a feladatot amely a törvényes rendelkezés alapján rá, mint állami vállalat vezetőjére hárul. Az ipari vállalatoknál dolgozó munkások eddig is nagyban segítették az állami gazdaságok fejlődését. A felszabadulás utáni években, a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdete előtt a szakmunkások ezrei dolgozták önkéntesen az állami gazdaságok műhelyeiben, kijavították a gépeket és a felszereléseket. A PÁRT most újból az ipari munkások legjobbjaihoz fordul, hogy vállaljanak felelősségteljes pártszervezői vagy főgépészi munkát az állami gazdaságokban, s szaktudásuk, politikai felkészültségük, szervező- képességük teljes latbavetésével járuljanak hozzá a mezőgazdaság további felvirágoztatásához, az állami gazdaságok megerősítéséhez. A szocializmus erős hadállásokat vívott ki falun. Az RMP Központi Bizottsága 1949 március 3—5-i határozatának meghozatala óta a dolgozó parasztság bizalommal követte a pártmutatta utat, s ma már az ország körülbelül 3 millió 600.000 parasztcsaládja közül több, mint 2 millió közös gazdaságba tömörült. Földterületük meghaladja a 8 millió 400.000 hektárt. A dolgozó parasztság soraiból kiemelkedett a szövetkezeti parasztság, amelynek számi már meghaladja az összes dolgozó parasztok számának felét. A ROMÁN NÉP egyre közeledik az RMP II. kongresszusán meghatározott célok felé. Most készül az 1960—1965-re szóló népgazdaságfejlesztési tervjavaslat, amelyet az egész nép megvitat, s az RMP III. kongresszusa hagy majd jóvá. A terv teljesítésével a román nép nagy vonalakban befejezi a szocializmus építését. A dolgozó emberek hasznára Évröl-évre mind nagyobb összegek állnak a szakszervezetek rendelkezésére, hogy a társadalombiztosítás keretében k elégíthessék a dolgozó emberek anyagi és kulturális szükségleteit. Idén társadalombiztosításra 308 millió lejjel többet fordítanak, mint 1958-ban. 1959-ben 60 ezerrel több dolgozó pihenhet tengerparti és magaslati üdülőkben, mint 1958-ban. Számottevők a nyugdíjakra és segélyekre fordított összegek is. Az utóbbi tíz esztendőben a nyugdíjalap több, mint ötszörösére növekedett. Az idei nyugdíjalap 100 millió lejjel nagyobb a tavalyinál. A szakszervezetek idén 85 millió 560.000 lejt fordíthatnak kulturális és sportcélokra. ÉLJENEK 0 TESTVÉRI KOMMUNISTA ÉS MUNKÍSPRRTOK
