Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-28 / 123. szám
2 ESZAKM AGY ARORSZÄG Csütörtök, 1959 május 88. Tudósítás a megyei tanács vcgrehajtóblzottsági üléséről A megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden ülést tartott, amelyen a beterjesztett tájékoztatók alapján több fontos kérdést vitatott meg. A végrehajtó bizottság tagjai és a meghívott elvtársak megbeszélték az 1959. I. negyedévi tanácsi vállalatok elért eredményeit, azt, mit tettek a munkavédelmi, munkásellátási fel- obiatok érdekében, milyen a megye áruellátása, mik az ezzel kepcsolatos további feladatok. A tanácsi vállalatok első negyedéves munkájáról A megyei tanács vb. felügyelete alá tartozó tanácsi vállalatok — amelyek 1959 január 1-től új termelői árrendszer alapján kialakított tervfeladatok szerint gazdálkodnak, — az első negyedévben 1,7 százalékos önköltségcsökkentést és 3,7 százalékos jövedelmezőséget értek el, a termelési terv 7 százalékos túlteljesítésével. E szép eredményeket azonban rontja, hogy az engedélyezett béralapot 306 000 forinttal túllépték. A könnyűipar termelési tervét 5.1 százalékkal teljesítette túl, 0,5 százalékos önköltségnövekedés mellett. A könnyűiparon belül különösen a Szervestrágyagyűjtő és Feldolgozó Vállalat ért el szép eredményt. 18.2 százalékos költségszint-csökkentés mellett. Termelési tervét 137,4 százalékra teljesítette, s 2 500 tonna tőzeget termelt terven felül. Sajnos azonban, a könnyűiparon- belül a faipar, az építő-anyagipar, és a vas-fémipar már nem dolgozott ilyen szépen. A faipar, annak ellenére, hogy termelési tervét csupán 93,5 százalékra teljesítette, önköltsége mégis 11,6 százalékkal magasabb a tervezettnél. A kedvezőtlen eredmény alapvető oka, hogy a telephelyeiktől távoleső munkák magas kiküldetési és szállítási költségeket emésztettek fel. Az Építőanyagipari Vállalat termelési tervét 1,4 százalékkal ugyan túlteljesítette, de 9,1 százalékos költségnöveléssel. Ennek elsősorban az az oka, hogy a tavalyi, őszi esős idő miatt a szabad szárítókban tárolt, kellően ki nem száradt nyerstéglák a beállt hideg időben selejtté váltak. Ezenkívül a bod- rogkeresztúri kőbányában, valamint a szalonnái mészkőbányában meddőréteg akadályozta a gazdaságos termelést. A vas- és fémipar 0,7 százalékkal termelt drágábban a tervezettnél, ennek oka, hogy a termelési tervet és a termelékenységet nem teljesítette. A könnyűipar béralapját 146 000 forinttal ■ 'lépte tűi, amiből indokolatlan túllépés mintegy 78 000 forint. Az élelmiszeripar önköltségét 1,8 százalékkal csökkentette, a termelési terv 8,8 százalékos túlteljesítésével és a teremlékenység 1,7 százalékos növelésével. A sütőipar 1,5 százalékos eredményjavulást ért el, amely annak köszönhető, hogy a fogyasztói Igény növekedésével a kenyértermelési terv 9,2, a süteménytermelési terv pedig 3.3 százalékkal megemelkedett. A húsiparban 8,8 százalékos a túlteljesítés, az önköltség javulás pedig 2 százalékos. Növekedett az első negyedévben az élőállatok, az I. és II. osztályú hússertések száma. A szesziparban lemaradás tapasztalható, amely elsősorban a pálinka- főzési terv nemteljesítéséből adódik. Az építőipari vállalatoknál elért eredmények nem reálisak, mivel még nem történt meg az átárazás. A 10.6 százalékos tervlemaradás azonban ennek ellenére is magas. A kereskedelem 0,3 százalékos önköltségcsökkentés mellett 5,7 százalékkal ugyan túlteljesítette áruforgalmi tervét, de ezen belül a vendéglátóipar tervezett áruforgalmának 1,9 százalékos túlteljesítése ellenére sem tudott a tervezett önköltségi szinten belül maradni. Ennek legfőbb oka a Borsodi Vendéglátóipari Vállalat tervlemaradása. A Moziüzemi Vállalat önköltségi tervét teljesítményi tervének 16,2 százalékos .növelésével 3,7 százalékkal csökkentette. A terv túlteljesítésére a Szovjet Filmhéttel kapcsolatos előadások számának növelése, valamint a normálmoziknál a tervezetthez képest 21 százalékkal, a kes- kenymoziknál 7 százalékkal nagyobb látogatottság adott lehetőséget. A beruházásokkal foglalkozva a végrehajtó bizottság állást foglalt abban, hogy az ez évben betervezett 17 község villamosítását 22-re növeljék, azzal az újabb öt községgej, amelyek a tavasz folyamán termelőszövetkezeti községek lettek. így ez évben 22 községben gyúl ki a villany és 110-re csökken a még nem villamosított községek száma. Munkavédelemről és munkásellátásról A munka életünk fenntartására és nem annak megrövidítésére szolgál. A dolgozó ember életének nagyrészét munkában tölti és nem mindegy, hogy milyen körülmények között. A munkavédelem, a munkásellátás tehát nem választható el a munkásosztály életkörülményeinek alakulásától, és szerves része az osztályharcnak. A munkafeltételek ál- üapoxa megmutatja, mennyire becsüli a társadalom az anyagi javak létrehozóját, a munkást. A megyei tanácshoz tartozó ipari vállalatoknál a balesetek alakulása javul. Ez kedvező eredmény, mert a munkásosztály létszáma állandóan bővül. Sajnos, azonban a javulás nem minden területen tapasztalható, általában a helyiipari vállalatoknál, a miinirsztériumii vállalatokhoz viszonyítva nagyobb a baleseti veszély. A megyei tanácshoz tartozó vállalatoknál a sárospataki Kerámia Vállalatnál beszéltünk erről különösképpen. A dolgozók egyrésze az ólommérgezés veszélyének van kitéve. Hasonló probléma van a sárospataki Faipari Vállalatnál, ahol új épületrésszel bővült az üzem, de korszerű fürdési, mosdási lehetőség már nincs biztosítva. Áldatlan állapotok vannak a sátoraljaújhelyi Finommechanikai Vállalatnál is. Hiányosság tapasztalható megyénk területén munkavédelmi szempontból a termelőszövetkezeteknél is. Nincs megszervezve és biztosítva az óvórendszabályokban foglaltak végrehajtása. Nem' megfelelő megyénk területén az ipari tanulóintézetek munkavédelmi helyzete sem. A balesetek csökkentése érdekében nagyon helyes a fokozottabb ellenőrzés. Ennek érdekében a minisztériumi vállalatoknál 29, a helyiipari vállalatoknál 48, magánmunkáltatóknál 96, kisipari termelőszövetkezeteknél 6, termelőszövetkezeteknél 2, iparitanulóintézeteknél 5,»összesen 186 esetben tartottak ellenőrzést 1958. május 1-től. Ez helyes és követendő példa a jövőben. A munkásellátás fogalmához tartozik az üzemi étkeztetés, a munkás- szállások és a különböző juttatások. Ezek kezdettől fogva magukon viselik a fejlődéssel járó következményt, az aránytalanságot. A juttatások tervszerűtlen fejlődése következtében az egyes iparágak között és az iparágakon belül is a legkülönbözőbb a gyakorlat. Azokon a területeken, ahol a lehetőségeket kihasználva a jogszabályoktól függetlenül korlátlanul emelték a juttatások mértékét, a dolgozók elégedettek, de jelentőségét korántsem értékelik. Máshol pedig, mert az egyes túlzott juttatásokat ismerik, a reális mértékkel elégedetlenek. A munkásellátást ellenőrizve, a következő a tapasztalat: az elmúlt két év alatt komoly javulás tapasztalható. Azonban a munkásszállók még mindig nem váltak a dolgozók otthonává, barátságtalanok, ridegek egy-két hely kivételével. Különösen áldatlan a helyzet a kazincbarcikai 31. számú Építőipari Vállalat munkásszállásán, valamint a boldvai, on- gai állami gazdaságnál gyenge a szállásokon a kulturális tevékenység is. Legtöbb helyen ez csak abban merül ki. hogy hetenkint egyszer filmvetítést szerveznek. Kivétel a kazincbarcikai bányaüzem munkásszállása, ahol a gondnok elvtárs természettudományos és egyéb előadásokat szervez a szálló lakóinak A megyei tanács munkaügyi osztálya ' 1958-tól mintegy 120 esetben ellenőrizte az üzemi konyhákat. Sok újszerű konyha létesült, de még számos kényszermegoldás is van. Különösen kirívó állapot uralkodik a szerencsi célgazdaságban, a putnoki tangazdaságban, valamint az Abod- Királykúti Állami Gazdaságban, ahol korszerűtlen, kicsi konyhákban főznek, s ezáltal még a legelemibb higiéniát sem tudják biztosítani. Több helyen tapasztalható, hogy a rossz tűzhely következtében állandó füstben dolgozik a konyha személyzete. Általános hiányosság az üzemi konyháknál, hogy a kéziraktárak tisztasága nem kielégítő. A munkö- és védőruhák raktározásánál is tapasztalható hiányosság. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy úgy a vállalatok vezetői, mint a dolgozók nem fordítanak kellő gondot a munka- és védőruhákra. A dolgozók általában túlzott követelésekkel lépnek fel s ezt sokhelyütt a szak- szervezet is támogatja. Vegyszeres gyomirtás A megye áruellátásáról A. megye kereskedelme előtt a következő hetekben fontos feladatként áll a falu áruellátásának biztosítása, ezzel a nyári mezőgazdasági munkák .elősegítse. A kereskedelem e feladat megoldását a korábbi évekhez viszonyítva kedvező feltételek között biztosíthatja. Ugyanis jobb az áruellátás, mint az előző időszakok- bam volt. Húsból és húskészítményekből még 1958 második negyedévében 123 vagonnal használtunk fel, második negyedévi keretszámunk 140 vagon. Ezt a keretszámot előreláthatólag túllépjük, mivel áprilisban és májusban 112,1 vagon húst, húskészítményt használtunk fel. A forgalomba hozott húsmeny- nyiség növekedése ellenére az igényeket maradéktalanul nem tudtuk kielégíteni. Különösen vonatkozik ez a mezőgazdasági területekre. Megnehezíti a falusi területek húsellátását, hogy a földmövesszövetkezetek a ténylegesen szükséges 5 000 darab sertés helyett csak 1 500-at tudtak hizlalásra beállítani. Ezen sürgősen változtatni kell. Kedvezőtlen volt ez összes • húsmennyiségen belül az osz- szetétel is, egyrészt a sertés- és map- hahús arányát tekintve, másrészt a fagyasztott és friss hús arányát tekintve. Az utóbbi héten ezen a területen javulás tapasztalható. A nyári időszakban a megye ellátásához hetenkint 15—16 vagon hús, húskészítrhényre van szükségünk. Aratási szalonnát az igényeknek megfelelő mennyiségben tudunk biztosítani. Kenyérből 1958. második negyedévében 726 vagonnal hoztunk forgalomba, ebben a negyedévben pedig 750 vagonra terveztük a kenyér- fogyasztást. A megye kenyérellátása a mennyiséget • tekintve biztosítva van. Zavarja a lakosság kenyérellátását, hogy helyenkint későn kerül kiszállításra. Különösen gyakoriak az ilyen panaszok a szini, a mezö- csáti és a mezőkövesdi sütőüzemmel kapcsolatban. A kenyér és péksütemény minősége a korábbiakhoz viszonyítva javult. Az ózdi és a putnoki járásban azonban még sok panasz van. A nyár folyamán a ke- biztosítottnak látszik, bőséges ellé-Zást tudunk nyérellátás Zsírból is biztosítani. Ugyanígy finomlisztből és cukorból' is. Tejből és tejtermékből is megfelelő az ellátás. Kielégítő az áruellátás egyéb élelmiszerekből is. Borból választékban és mennyiségben ki tudjuk elégíteni az igényeket. Csak sörből tapasztalható hiány. Az aratási pálinka is biztosítva van. A nyári megnövekedő szódavízfogyasztás érdekében a jelenleg működő 109 szikvízüzem mellé még öt üdítőitaltkészítő-telepet helyezünk üzembe. Megnehezíti az élelmiszer- és italáruk nyári forgalmának bonyolítását a hűtés. Ezen a területen még bőven van tennivaló. Ruházati cikkekből ez évben magasabb árufedezettel rendelkezünk, mint 1958-ban. Ennek ellenére azonban bizonyos cikkekből hiány van: Sötétebb színű gyapjúszövetekből, tropikálszövetekből, ágygarnitúrából, szőnyegből, fiúöltönyből, néhány divatszandálból. A nyári mezőgazdasági munkák idejére szükséges > munkaruhákból bőséges készlettel rendelkezünk. Ila az ipar teljesíti a mintegy 31000 pár szállítási kötelezettségét, a második negyedévben vászoncipöből sem lesz hiány. Vegyes iparcikkekből következő az ellátási helyzet: mezőgazdasági szerárukból a szükségletet teljes mértékben ki tudjuk elégíteni. A jelenlegi nagykereskedelmi készlet 4,7 millió forint értékű. Hiány van jelenleg öntözőberendezési cikkekből, amit előreláthatólag a III. negyedévben tudunk kielégíteni. Műtrágyából és növényvédőszerekből is van kellő mennyiség. Hiány van a permetezéshez szükséges mész- ből. Bútorellátásunk is megjavult. Már csak kombináltszekrényekből, olcsó hálószobabútorokból és kárpitozott garnitúrákból jelentkezik hiány. A mosó«?éphiányt a III. negyedévben tudjuk kiküszöKH1"! • A megyei tanács végrehajtó bizottságának keddi ülése nagyban elősegítette a megye tanácsi iparának további eredményes munkáját, a. nyári hónapok jobb áruellátását. Brigádok alakultak a rejtett tartalékok feltárására Már az elmúlt évben igen helyes mozgalom indult el Özdon a felesleges készletek feltárására és hasznosítására. Feltérképezték a gyár központi anyagraktárában és a műhelyek kéziraktáraiban található anyagokat, a fölösleges alkatrészeket, szerszámokat különböző vállalatoknál értékesítették. Az elfekvő anyagoknál azonban még nincs minden rendbén. Ezért a -«yár igazgatósága újabb felülvizsgálást rendelt el az elfekvő anyagól értékesítésére, A mezőkövesdi * földművesszövetkezet az őszi és tavaszi kalászosokon, 70 hold területen vegyszeres gyomirtást végez. A képen Keresztessy Sándor, a Szövetkezetek Járási Központjának főagronómusa kipróbálja a gyomirtógépet. A martin a legjobbak között Ha erdőboritotta v pillanatra a természet nagy erőit csodáljuk. S aki itt jár a Lenin Kohászati Művek martinjában, a gyár egyik legjobb üzemében, azt ugyancsak megállítja a látvány. Gyakran időznek itt iskolások, tág- ranyílt szemmel bámulják a sárgán ömlő vasat, a behemót darukat, amint éppen a kemence tüzes gyomrába nyúlnak be, hosszú vaskarjukkal hulladékot, meszet adagolva. S ha elámit a természet nagysága, itt azok iránt érzünk csodálatot, akik otthonos biztonságban, kötényben, kék szemüvegben járkálnak a kemence körül. Délelőtt van, most éppen a B-műszakon a sor. Sokféle szándék, törekvés, akarat bírja itt helytállásra az embereket. Néhány villanás csak az, amit elleshetünk mindebből. Hiába, ez nem beszélgetésre. alkalmas terep, most is valami kürt figyelmeztet. Szilágyi Dezső, ez a jókötésű brigádvezetö, ösztönösen nyúl egy gomb után a kapcsolótáblánál. Úgy látszik, neki szólt a kürt. A következő pillanatban felszalad a kemence ajtaja, a többi már a daru Kötelessége.-.'. 4qíc A+a dolgozik itt, szakmája Old egyidős a mi új életünkkel. S a hangos beszéd töredékein keresztül megtudom, hogy őt is megcsapta az idő szele, házat akar építeni.. Talán azért tartoznak a legjobb brigádok közé. Pong6 Gyula műszakvezetővel, fiatal kohómérnökkel járjuk az üzemet. Szívesen ad választ mindenre. Azt mondhatnám, csupa vendégszeretet. Igaz, őt is igen köti a munkája. Hogy itt harmonikusan menjen minden, azért nagyrészben ö felel. Mikor bejön a műszakra, gondoskodnia kell anyag- ellátásról, s hogy van-e elég ember, azok jól legyenek elosztva, a kemencék állapotára, s a programozásra is ügyelni kell. Ehhez jön még, hogy állandóan az üzemet kell járnia. írásos kötelessége is van egy műszakvezető mérnöknek. El kell látnia a napi adminisztrációt. És ez most nem is olyan egyszerű ezekben a napokban. Itt a jó idő, többen mennek szabadságra, sok a vidéki munkás, azok később majd aratni akarnak, s amikor 28—30 fokot mutat a hőmérő, itt 50—60 fokkal kell birkózni, a beteg is több. Ez bizony nem könnyű oldala az adminisztrációnak, megoldani úgy a műszakváltást, hogy minden simán menjen. Nem egyszerű dolog. Azért úgy látszik, az utóbbi időben mindig sikerül, nemcsak neki, de a többi kollégáinak is, mert a martin három-négy hónap óta egyenesen halad előre, a termelés felfelé ível. Még a látogatás kezdetén árulta ezt el Bene József he- helyettes üzemvezető. A javulás átlagosan 10—15 százalék. S ez nagy szó. mert épr>en a közelmúltban vezették be a földgáz használatát tüzelésre. Ez pedig valamivel kisebb értékű kalóriát biztosít, mint a pakura. Sok feladat hárul az üzem vezetőire. Uj égőtesteket kellett konstruálni, bár a minisztérium is tevékenykedett ebben, az üzem sem feledkezett meg, s talán ennek köszönhető, hogy a viszonylag kisebb értékű energiahordozóval is ugyanúgy termelnek, mint korábban. És hozzá kell tenni: a diósgyőri kemencék nem akármilyenek ... Járkálunk a kemencék között. Néha megállít utunkban egy csengőjel, jelezve: vigyázzunk, mert a darué az elsőség. Komótosan húz el mellettünk, s benyúl a kemence izzó gyomrába. A 7-es kemence Mint megtudjuk, ez a martinászok egyik legnagyobb reménysége. Az üzem is ki akarja venni részét a versenyből. Ebben a hónapban, kvantumon felül 2600 tonna vassal akarnak többet adni. Most éppen 25-ike van» néhány nap választ el az elsejétől, s csak 1600 tonna a terven felüli'előre- tartás. ..Meg lesz-e a többi? kérdezem a műszakvezetőt. Kíváncsian néz a kemence brigádvezetőjére, Jenei Lajosra, összekacsintanak, s ez már biztató jel. Meg lesz a 2600 tonna. 10 órakor füthették be a. kemencét, de már a délutá- nos műszak 22—23 órakor csapolni fog, utána 3 óránként rendszeresen. S ezt olyan magabiztosan mondja Jenei Lajos, hogy kételkedni alig lehet. Jól megtermett, nagy szál ember, de természetével ellentétben áll. Nyugodt, csendes. Beszélgetés közben derül ki, hogy 1953-ban Kossuth- díjat kapott, s jóval előbb, 1935-ben került az üzembe. Bizony akkor a daruk nem igen kergették egymást az üzemben. A hulladékvasat kézierővel kellett a kemencébe juttatni, ő is így csinálta az első három évben. S ma már jóformán minden nehéz fizikai munkát géppel végeznek. Az elektromos erőé itt a szó, az embernek inkább ügyelni kell, vigyázni a műszerekre, pontos adagolásra. Néha akad ugyan egy kis „kézmozgató”, amikor csapolás után javítani kell a kemence alját. Jó néhány lapáttal kell kiegyenlítő anyagot bedobálni. V/illaná^nlr ezek> mert h°M is VlliandSOK iehetne feltartani az itt dolgozókat, hiszen nekik ma is helyt kell állni, s egy-egy figyelmetlen lépésen sok múlhat. Talán éppen a kongresszusi vállalás dőlne dugába. A martinüzem helytáll. S ez a néhány epizód, amit itt szereztünk, arra utal, hogy továbbra sem torpannak meg. A martin továbbra is —1 mint az üzem szíve — a gyár legjobbjai között lesz. Garami Ernő EGY KIS TÖRTÉVET, A Lenin Kohásaa- ^ ti Művekben történt. A reggeli műszakba induló munkások tömege hosszú sorokban haladt az öltözők felé. Vidáman beszélgettek. A sor közepetáján fiatal, elegánsain öltözött munkás igyekezett utat tömi magának, minél előbb elérve az öltöző ajtaját. Huszonhárom. éves, középmagas, barna fiú, alki többször magára hívta már dolgozótársai figyelmét fegyelmezett, jó munkájával. De másról is ismeretes volt... Elegánsan öltözött, és amiint az üzem., ben beszélték, nagyon változatosan is. Naponta más-más ruhákba öltözve indult munkába,. A mai napon is »újabb« ruhában feszített, és szinte mindent elsöprő komolysággal hordozta tekintetét a mellette elhaladó munkatársaim. Amerre elhaladt, szinte mindenütt összepll- lantotbak. egymás tudtára adva az eseményt. Többen összesúgtak. —- Látod, ma is »újabb« ruhába jött dolgozni. Jól öltözik a fiú. Telik neki miiből, jól keres, A mögötte elhalad# fiatal- munkatársa mái nem állhatta meg szó nélkül, k utána kiáltotta: — Hallod-e. Pista, te már úgy öltözködsz, hogy régen a grófok nem öltöztek így. — A szólított egy pillanatra hátranézett, s ígv válaszolt. — Na és... én nem gróf vagyok, hanem »melós«! KOVÁCS LÁSZLÓ
