Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-28 / 123. szám

I Világ proletárjai9 egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MCNKASPART MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 123. szám Ara 50 fillér 1959 május 28, csütörtök r Tudósítás a megyei tanács üléséről Olvasóink9 levelezőink írják Meghallgatás után Láttuk, hallottuk, szóvátesszük Arra kell törekedni, hogy a Föld megszabaduljon az atomfegyvertől Hruscsov nagy fontosságú beszéde a tiranai iextilgyárban ÉRTESÍTÉS Tirana (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, az Albániában tartózkodó szovjet párt- és kormány- küldöttség vezetője kedden beszédet mondott a tiranai Sztálin Textilkom­binátban tartott gyűlésen. Beszéde elején az albán párt- és kormány vezetőiivei folytatott tárgyalóidról, Albániának a népi hatalom kivívása után elért hatalmas fejlődéséről szó­lott. Majd rámutatott arra, hogy most mindenkit különösen foglalkoztat a háború és a béke kérdése, vagyis a nemzetközi helyzet. Hruscsov megál­lapította: A nemzetközi helyzet most nem rossz, sőt mondhatnánk, jó. He­lyes politikával a háborús kon­fliktusok kiküszöbölhetők. A szovjet kormány mindent elkö­vet, hogy ne legyen háború. A Szovjetunió, a szocialista tábor minden országa és sok más békesze­rető ország, nem szocialista ország népei is erőfeszítéseket tesznek, hogy biztosítsák a világbékét. Ezután rátért a Genfben most fo­lyó külügyminiszteri értekezletre, amelynek munkája most három na­pig szünetel, mivel a külügyminiszte­rek az Egyesült Államokba utaznak, hogy résztvegvenek John Foster Dul­les, volt arrfikai külügyminiszter temetésén. A megszakítás után az értekezlet folytatja munkáját. Reméljük, hogy olyan megoldá­sokat találnak a nemzetközi problémákra, amelyek lehetővé teszik a hidegháborús állapot megszüntetését és a világbéke megszilárdulását. Hruscsov ezután így folytatta beszé­dét: v Elvtársak, felhasználva ezt az al­kalmat, szeretném őszintén részvéte­met kifejezni az Egyesült Államok kormányának, Dulles úr elhúnyta al­kalmából, aki hosszú éveken át az Egyesült Államok külügyminisztere volt. Egyesek megkérdezhetik: ösz- szefér-e ez a részvétnyilvánítás szá­mos olyan nyilatkozatommal, amely- ben támadtam Dullest és politikáját? Igen, összefér. Mi ellenfelei voltunk Dullesnak, az alapvető, elvi kérdé­sekben. Dulles a maga politikáját folytatta. Aki figyeli a nemzetközi politikát, annak nem nehéz ^ észre­venni, hogy lényeges különbség mu­tatkozott a között a külpolitika kö­zött, amelyet Dulles közvetlenül a külügyminiszteri tisztség elfoglalása után folytatott és a között, amelyet az utóbbi időben képviselt. Amikor Mikojan az Egyesült Álla­mokban járt, beszélgetett Dulles úr­ral. Ezekből a beszélgetésekből ki­tűnt, hogy Dulles lemond a kommunizmus elleni harcról a kelet-európai or­szágokban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Dulles el­ismerte a kommunista tanokat és beszüntette az ellenünk folytar- tott eszmei harcot. Állásfoglalását nyilvánvalóan úgy kell értelmezni, hogy Dulles lemond a korábbi módszerekről, amelyek fi­gyelmen kívül hagyták a kelet-euró­pai országok népeinek akaratát, ame­lyekkel az Egyesült Államok bizo­nyos körei makacsul feltámasztani igyekeztek a régi, elavúlt rendet ezekben az országokban, s kísérlete­ket tettek arra, hogy az úgynevezett erőpolitika segítségével visszavessék ezeket az országokat a kapitalista múltba. Dulles végül is nyilván be­látta e politika teljes tarthatatlan­ságát. Dulles úrnak ezt a beismeré­sét feltétlenül értékelni kell. Ilyen kijelentés megtételéhez bátorságra volt szükség. Figyelmet érdemel Dulles úr kije­lentése a német kérdésről. Azt mondotta, hogy Németország újraegyesítéséhez nemcsak a »szabad választásokon« keresztül vezet út, hanem lehetségesek más utak is. Mint szovjet kormányfő, értékelem Dulles úrnak ezt a helyes kijelenté­sét. Természetesen mondhatják egye­sek, hogy Hruscsov akkor beszél er­ről, amikor Dulles már meghalt. De én szóltam erről korábban^ is, né­hány külföldi diplomata előtt. Dulles nagy politikus volt. Termé­szetesen osztályának érdekeit védel­mezte. Olyan kommunistaellenes te­kintély volt, hogy ha olyan döntést hozott, amely látszatra talán nem vágott egybe az imperialista tanok­kal, akkor sem mondhatta senki, hogy együtt éréz a kommunizmussal. Más emberen borzongás fut kérész, tül, ha látja, hogy a szocialista or­szágok ésszerű javaslatokat terjeszte­nek elő, fél elfogadni őket, nehogy a kommunizmus iránti rokónszenvvel gyanúsítsák. Dulles ettől nem félt. Életének utolsó hónapjaiban józa­nabb megértést tanúsított a kialakult nemzetközi helyzet iránt. Egy kormány politikája azonban elsősorban nem egyes személyek­től függ, hanem az uralkodó osz­tályok álláspontjától. A nyugati hatalmak a genfi kül­ügyminiszteri értekezleten ismertet­ték álláspontjukat. Ezek azonban nem különböznek lényegesen korábbi javaslataiktól és nem nyújtanak ala­pot a megoldáshoz. A nyugati orszá­gok szóban a megállapodás hívei, de a valóságban nem törekszenek meg­egyezésre. Javaslataik egyetlen ösz- szebogozott csomágot alkotnak és ilyenformán elfogadhatatlanok. Hruscsov a továbbiakban a kor­mányfői találkozó kilátásaival fog­lalkozott. Sok fontos kérdés megérett a meg­oldásra, — mondotta — ezekben ége­tő szükség van a megegyezésre. Mi a kormányfői találkozó mellett va­gyunk és szeretnénk ésszerű alapon megegyezni. Szerintünk nincs jelen­tősége annak a kérdésnek, hogy hol, melyik országban kerül sor a talál­kozóra, az a fő, hogy a találkozó hasznos legyen, hogy megszilárduljon a világ békéje. Ezért készek vagyunk a világ , végére is elmenni, ha egyál­talán van ilyen. A mi technikánkkal oda is eljuthatunk. A továbbiakban Hruscsov hang­súlyozta: Állhatatosan törekszünk a Né­metországgal fennálló hadfálla- pót megszüntetésére és a béke- szerződés aláírására. Ha nem si­kerül megállapodnunk abban, hogy békeszerződést írjunk alá a két német állammal, aláír­juk ezt a szerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Bizonyos idő múlva majd. a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei is megértik, hogy szükség van a békeszerződés aláírására és e körök is aláírják majd a szerződést. Ezután szeretnék néhány szót szól­ni az önök szomszédairól, Olasz­országról és Görögországról — mon­dotta Hruscsov. — A múlt világhá­borúban az olasz fasiszták a Szov­jetunió és Albánia ellen harcoltak. A Szovjetunió békeszerződést kötött Olaszországgal és baráti kapcsolatokat akarunk vele. Úgy gondolom, hogy ez Olaszország­nak is legalább annyira előnyös volna, mint nekünk. Rokonszenvezünk a szorgalmas olasz néppel. Sajnos, Olaszország ve­zető körei olyan politikát folytat­nak, amely nem válik hasznára a népnek. Az olasz kormány időrői- időre jegyzékeket küldözget nekünk, amelyekben azt írja, hogy mondjuk meg, hova tűntek el azok az olasz katonák, akik ellenünk harcoltak, behatoltak országunkba és nem tér­tek haza? Hát nem tudják, mi az a háború? A háború tűz, amelybe bele lehet ugrani, de kiugrani ne­héz. Megégeti magát az ember. Nos, ebben a háborúban olasz katonák is megégették magukat. Természetesem nem saját érdekeikért, hanem Mus­solini érdekeiért pusztultak el, aki összefogott Hitlerrel. Nem hívtuk őket, nem voltak vendégeink, az el­lenséget pedig nálunk méltó fogad­tatásban részesítik. Barátainkat ke­nyérrel és sóval fogadjuk, de az el­lenséget — furkósbottál. így 'volt és mindig is így*lesz. Az olasz kormány nemrégiben a nép akarat^ ellenére hozzájárult, hogy amerikai rakétatámaszponto­kat létesítsenek Olaszország terüle­tén. Most az Egyesült Államok a görög kormánnyal tárgyal hasonló támaszpontok létesítéséről. Világos, hogy ezek a támaszpontok a Szovjet­unió, Albánia és a többi szocialista ország ellen irányúinak. A szovjet kormánx figyehaeztette az olasz és a görög kormányt, hogy az ilyen politika rendkívül komoly következményekkel jár, fenyegeti a népek biztonságát. Javasoljuk, hogy a Balkán-fél­sziget legyen a béke félszigete, területén ne legyen se rakéta, se atomfegyver. Ez javára válna mind a görög, mind az olasz nép­nek és általában minden olyan népnek, amely a Balkán-félszi­geten és a Földközi-tenger part­jai mentén él. — mondotta Hruscsov hosszantartó taps közepette. Arra kell törekedni, hogy a Föld megszabaduljon az atomfegyvertől. Ez óriási megkönnyebbülést jelente­ne a Földön minden embernek. Ha az olasz és a görög kormány megengedi az amerikaiaknak, hogy rakétatámaszpontokat létesítsenek országaik területén, esetleg nekünk meg kell majd állapodnunk az Al­bán Népköztársaság kormányával, hogy itt tegyünk valamit ellenük. (Hosszantartó taps.) Az amerikaiak középhatósugarú rakétákat tartanák Olaszországban. De mi Albániából középhatósugarú, vagy akárcsak rövidhatósugarú ra­kétákkal is lőni tudjuk egész Olasz­országot. Elegendő a rövidhatósuga­rú rakéta is. Helyesen mondom, Ma- linovszkij elvtárs? Malinovszkij: Teljes mértékben. (Taps.) Ugyanez mondható Görögországról is, — folytatta Hruscsov. — A görö­gök — nagyon jó nép. .A szovjet nép barátságban akar élni vele. Az oro­szok valamikor vérüket ontották, hogy Görögország felszabaduljon a török iga alól, Most a görög kormány területét akarja adni amerikai raké­tatámaszpontok létesítéséhez. E tá­maszpontok ellen akadnak nálunk is támaszpontok. Ki fog ettől szenved­ni: mindenekelőtt a görög lakosság. A tények tanúsága szerint, a gö­rög kormány nem érti meg, hogy nem szabad megengedni külföldi rakétatámaszpontok létesítését az ország területén. Ezt követeli Görögország és a görög nép érdeke, csak úgy, mint a békéé. De ha — mint mond­ják — az ördög elcsábítja a gö­rög kormányt és az esztelen döntést hoz, megengedi az amerikaiaknak, hogy rakétatámaszpontokat létesítse­nek az ország területén, ezzel arra kényszerít bennünket, hogy megfe­lelő válasz érdekében megtoldjuk erőinket. Hol lesznek a mi rakétatámasz­pontjaink, itt Albániában-e, vagy pe­dig Bulgáriában, esetleg más ország­ból zúdítjuk-e rakétáinkat a görög támaszpontokra, erről majd beszél­getünk és megállapodunk egymás között. Nem ezen múlik a dolog. Van­nak rakéták, amelyek nem száz, ha­nem ezer kilométerre is pontosan célba találnak és nagy lehetőségeink vannak e rakéták kilövőhelyeinek megválasztásában. (Hosszantartó taps.) Azt mondottuk, es ma is azt mond­juk, hogy a Szovjetunió és minden szocialista ország a világ békéjének biztosítását akarja. Éppen ezért az volna ésszerű, ha felszámolnák a ra­kétatámaszpontokat, nem pedig az, hogy körülveszik velük a Szovjetuniót és a szocialista országokat. De ha az olasz és a görög kormány amerikai rakétatámaszpontokat létesít terüle­tén, ezzel ezek az országok mágnes módjára magukhoz vonzzák majd a mi rakétáinkat. (Viharos taps.) N. Sz. Hruscsov a továbbiakban arról beszélt, hogy minden nappal növekszenek a szocialista tábor erői és az imperialisták kénytelenek szár molni ezzel. Majd befejezésül kije­lentette: Békét akarunk és soha sem fo­gunk háborút kezdeni. De ha az imperialisták megkísérlik, hogy ránk törjenek, olyan választ adunk nekik, amit nem köszön­nek meg. így hát, elvtársak, nem ülünk öl­hetett kézzel, fejlesztjük országaink gazdaságát, még magasabbra emel­jük majd a kultúrát, a népek élet- színvonalát, erősítjük a szocialista országok testvéri barátságát, maga­biztosan és szilárdan haladunk kö­A Magyar Szocialista Munkás­párt Miskolc városi bizottsága és a Magyar Partizán Szövetség Bor­sod megyei elnöksége május 29-én vendégül látja Gusztáv Szinda elvtársat, az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének elnökhelyettesét, a Német Demokratikus Köztársaság Antifasiszta fellenálló Bizottságá­nak tagját, volt spanyol szabad­ságharcost. Ez alkalomból május 29-én (pén­teken) délután fél 3 órakor a Lenin Három évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Űrhajózási Bizottság. Ebből az alkalomból a Kossuth klubban a magyar űrhajózás szakemberei, Al- már Iván, Nagy Ernő és Sinka Jó­zsef beszámoltak az űrrakétákkal és műholdakkal elért eddigi eredmé­nyeikről és« azok tudományos jelen­tőségéről. Almár Iván elmondotta, hogy tu­dományos körökben még mindig dol­goznak a műholdak által a Földre küldött adatok értékelésén. Sinka József a kozmikus sugárzá­Kohászati Művek Művelődési Há­zában nagygyűlést tartunk, mely­nek előadója Gusztáv Szinda elv­társ. Beszámol a március 20—22-én megtartott Nemzetközi Ellenállók Világkongresszusáról. Kérjük Miskolc város dolgozói­nak minél nagyobbszámú megje­lenését. Magyar Szocialista Munkáspárt városi vb. Magyar Partizán Szövetség Borsod megyei elnöksége élettani szempontból jelentősek. El­mondotta, hogy a szputnyikok és kü­lönösen az űrrakéta segítségével ké­pet kaptak a mágneses terekről is. Nagy Ernő a napelemek jelentősé­gével foglalkozott. A 3. ezputnyikon az eddigi nyolcezer órás mérésidőből hatezer órán keresztül a napelemek táplálták a rádióadókat, s megfelelő hívásra még most is adnak jeleket a Földre. Ez egyszersmind azt is jelen­ti, hogy a 3. szputnyik egészen meg­semmisüléséig szolgáltat adatokat. mm zöis nagy céduinik, felé. ÉMTQ a kommfunázmius merőéről számolt he. amelyek Gromiko nyilatkozata Washingtonban Washington (TASZSZ) Gromiko szovjet külügyminiszter Szoldatovnak, a szovjet külügymi­nisztérium amerikai osztálya veze­tőjének kíséretében szerdán Wa­shingtonba érkezett, hogy résztve- gyen Dulles volt amerikai külügy­miniszter temetésén. A washingtoni repülőtéren Meny- sikov washingtoni szovjet nagykövet és a nagykövetség munkatársai, az amerikai külügyminisztérium képvi­selői, továbbá amerikai és külföldi újságírók fogadták Gromikot, GENFI HÍREK Genf (MTI) Genfben szerdán délelőtt az ameri­kai, angol, francia és nyugatnémet küldöttségek tagjai megbeszélést tar­tottak, hogy összehangolják taktiká­jukat a pénteken tartandó első bi­zalmas tanácskozásra. (Reuter) Az AP genfi tudósítója hírma­gyarázatában azt fejtegeti, hogy május 27-e a nap, amely a tudósító szerint egykor „a legveszélyesebb válsággal fenyegetett” — tanúja le­het, hogy Dulles sírjánál a Szovjet­unió és a Nyugat képviselői egymás mellett állnak. j,Május 27-e a vész napja helyett a fegyverszünet napja lett” — írja a kommentátor, majd hozzáfűzi: „Re­ménykedő milliók szemében a Kelet és a Nyugat egymás mellett álló ál­Eisenhower és Adenauer tanácskozása várható Washington (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Adenauer nyugatnémet kancel­lár Brentano külügyminiszter, kísé­retében kedden este Washingtonba érkezett, ahol a repülőtéren Nixon alelnök fogadta. Amerikai körökben úgy tudják, hogy Dulles temetése után Eisenhower és Adenauer meg­David Eccles nyilatkozata Moszkva (TASZSZ) Megteremtettük az angol—szovjet kereskedelem sikeres fejlődésének feltételeit — mondotta Sir David Eccles angol kereskedelemügyi mi­niszter a „Promislenno-Ekonomi- cseszkaja Gazeta” című lap tudósí­tójának. Az angol miniszter a legfonto­sabb eredménynek az angol és a szovjet képviselők évenkénti talál­kozását tartja. A műholdak segítségével fel lehet térképezni az égholt eddig ismeretlen részeit Gromiko a repülőtéren a sajtó képviselőinek kijelentette: — Azért érkeztem az Egyesült Ál­lamokba, hogy résztvegyek Dulles volt külügyminiszter temetésén. Kö­rülbelül 15 évvel ezelőtt itt ismer­tem meg Dullest. Sok nemzetközi értekezleten vettem részt vele együtt és sok nemzetközi kérdést vitattunk meg. Természetesen sok kérdésben* köztük fontos nemzetközi kérdések­ben is különbözött véleményünk* Mindamellett el kell ismerni, hogy Dulles kiváló diplomata volt. (MTI) lamférfiainak látványa * . jelképes értelmet nyer.:« Az egymás ellen vívott harc helyett az egymás mel­lett élés jelképének értelmét”* Az AP véleménye szerint a kül­ügyminiszterek távolléte valószínű­leg egy héttel meghosszabbítja aa értekezletet, amely a feltevések sze­rint június 5-e körül ér véget. így tehát június közepe és augusztus eleje között csupán hat hét áll ren­delkezésre és ennyi idő aligha lehet elegendő, hogy elvégezzék a csúcs- találkozó minden szükséges előké­születét. A négy külügyminiszter Genfbe visszatérve, azonnal megkezdi bizal­mas megbeszéléseit. Ilyen beszélge­tésre már alkalom' nyílik a repülő­gépen is, amely csütörtökön hozza őket Genfbe Washingtonból. (MTI) beszélésre ül össze. Hagerty, a Fe­hér Ház szóvivője kedden délután bejelentette, Eisenhower és Herter amerikai külügyminiszter tanulmá­nyozzák annak lehetőségét, hogy a szerdai temetés után az angol, fran­cia, és a szovjet külügyminiszterrel együtt megvitassák az időszerű kér­déseket, (MTI) Azzal kapcsolatban, hogy egyes amerikai lapokban ingerült kifaxa- dások láttak napvilágot az angol ke­reskedelmi küldöttség Szovjetunió­beli útja miatt, Eccles azt mondot­ta, hogy erre nem kell figyelmet fordítani, mivel ezek a lapok nem az amerikai üzleti körök véleményét fejezik ki. Az amerikai üzleti körök is kereskedni kívánnak a Szovjet­unióval. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents