Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-20 / 116. szám
2 ÉSZ AKM AGY ARORSZÄG Szerda, 1959. május M. Ülést tartott a városi Népi Ellenőrzési Bizottság Tegnap, kedden délelőtt 9 órai kezdettel ülést tartott a városi Népi Ellenőrzési Bizottság, amelyen minden megjelent tanácskozási joggal vett részt. Az ülés első és egyetlen napirendi pontja a községfejlesztési alap 1958- as évi felhasználásának értékelése. A beterjesztett összefoglaló jelentés megállapította, hogy a tanácsok községpolitikai munkája nagy mérték- . ben elősegítette a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítését, és ebben a tekintetben megfelelt az 1958. évre meghatározott célkitűzéseknek. A főbb létesítmények közül kiemelték 29 943 négyzetméter ,útnak, 11193 négyzetméter járdának az építését, 11 062 folyóméter vízhálózat bővítését, 110 folyóméter csatornabővítést és 55 darab közkút létesítését. Az összefoglaló jelentés ezekkel a jelentős teljesítményekkel, eredményekkel szemben azt is megállapítja, hogy nem volt kielégítő a tanácsok munkájában a kerületeknél a pénzügyi fegyelem, és elsősorban műsza- -kí vonalon nem gyakorolt sem a ke- 'rület, sem a városi tanács végrehajtó bizottsága hatékony ellenőrzést. Nem volt kielégítő az ellenőrzés pénzügyi vonalon sem, különös vonatkozással a társadalmi munka, a költségvetési, saját, helyi és a társadalmi felajánlás során bevitt anyagi értékek elszámolására. Ugyanakkor a kerületek nem kaptak megfelelő támogatást a tervezés műszaki irányítása, lebonyolítása és ellenőrzése terén sem, amiért elsősorban a tervosztályt és az építési osztályt terheli a felelősség. A felszólalók kifejtették, hogy a jelentésben foglaltak helytállóak és reálisan mérték fel a helyzetet. Megállapították azt is, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatokat vezető népi ellenőrei a legsúlyosabb visszaélésekre és hiányosságokra hívták fel az összes kerületi tanácsok figyelmét, mintegy elejét véve- annak, hogy az 1958-as évi hibák ez évben is megismétlődjenek. Különösen nagy lazaság mutatkozik a társadalmi munka terén. Súlyos visszaélésekre adott okot a gyűjtőívek lelkiismeretlen kezelése, vagy a szocialista erkölccsel össze nem egyeztethető önkényes kihasználása. Felmerült még a csanyikvölgyi úttörőtábor építkezésénél előforduló több hiányosság, és azoknak megszüntetésére elhangzott jónéhány ésszerű javaslat. Fiatal műszakiak és itjűmunkásoL az exporttervek teljesítéséért A DIMÁVAG kollektívájának az idén körülbelül kétszerannyi export rendeltetésű gyártmányt — köztük a kínai csőgyári alkatrészeket — kell elkészítenie, mint tavaly. A jelentősen megnövekedett kötelezettség teljesítéséért — az idősebb dolgozókon kívül — a gyár különböző üzemeiben harminc KISZ-ex- portbrigád tevékenykedik. Az ifjú munkacsapatok a kongresszusi felajánlás megvalósításáért folyó versenyben, a gazdaságosságon kívül, a kifogástalan minőségű áruk gyártását és a tervek határidő előtti teljesítését tűzték ki célul. Ezt a törekvésűket a gyár KISZ-bizottsága mellett működő ifjú műszakiak tanácsa sokoldalúan és szervezetten támogatja. Minden gyáregységnél például fiatal mérnök, vagy technikus vállalta a KISZ-brigádok segítését. A fiatal műszakiak a brigádokkal rendszeres kapcsolatot tartanak, takácsot, útmutatást adnak a felmerült kérdésekben. Célravezetőbb módszerekkel, technológiákkal igyekeznek munkájukat eredményesebbé tenni. így például a szerszám- gvártóüzemben Lukács László mérnök iránvításávat megszervezték a zártciklusú gyártást. Ezzel lényegesen jobb, folyamatosabb lett a munka. Ennek a módszernek bevezetésével egy PN 4-es présgép szerelését ma már 6—7 órával előbb végzik el. így az üzem áprilisi tervét több, mint 10 százalékkal túlteljesítette. Az ifjú műszakiak kezdeményezésére a kábelgyártó sodrógépek csöveinek fúrásához — használaton kívüli alkatrészekből célgépet készítenek. Ezzel a csövek fúrási idejét az eddiginek a felére csökkentik. A kínai csőgyári alkatrészek gyártására szolgáló új üzemcsarnok építésénél is sokatígérő a fiatal műszakiak munkája. Közreműködésük révén már eddig kétheti előnyt szereztek az építésnél. így abban előreláthatólag a kitűzött idő előtt kezdhetik meg az év második felében a" munkát, ami újabb jelentős időnyereséget jelent majd az exportfeladatok korábbi teljesítéséhez. A fiatal műszakiak és ifjúmunkások összefogásának máris kézzelfogható eredményei vannak: a rúgó- üzémbeli KISZ-brigádok például négy nappal előbb teljesítették áprilisi exporttervüket. A gyár pedig mind első negyedévi, mind áprilisi exportelőírását jóval túlteljesítette. Igv excenterprésből a negyedévben húsz darabbal, vasúti keréknárból csupán áprilisban harminccal, fí- nomhuzal kábelgépből pedig hárommal gyártottak többet, a? előírtnál. Munkáiuk annál inkább értékes, mert kifogástalan minőségűek. A Mezőgazdasági Múzeumban Mennyi kincs, mennyi emlék, mennyi érték, amely a magyar mezőgazdaság gazdag múltjából halmozódott fel! A látogató, még ha századszor jár is itt — újra meg újra elcsodálkozik, s órákat tölt egy- egy teremben, vagy a folyosókon elhelyezett vitrinek előtt anélkül, hogy észrevenné: repül az idő fölötte. A festői szépségű Vajdahunyad- várában berendezett, világszerte ismert Mezőgazdasági Múzeum négy új kiállításáról számolunk be azoknak az olvasóknak, akik Budapesten járva, néhány órát szakítani tudnak megtekintésükre Uj feladatként tűzte maga elé a Mezőgazdasági Múzeum, hogy összegyűjti a magyar mezőgazdaság nagyjainak emlékanyagát, ismerteti munkásságuk jelentőségét, eredményeit. Ezt. a célt szolgálta a tavaly megrendezett Mathiász-emlék kiállítás is, most pedig megnyílt a múzeum aulájában a Cserháti Sándor életművét összefoglaló kiállítás. A látogató megismerkedhetik a magyar növénytermesztés nagy tudósának, kísérletügyi megalapozójának életével, amelyet mintegy 30 könyv, harmadfél- száz cikk. tanulmány és szakiroda- lom mutat be. A kiállítás e hónap végéig lesz njdta-' Világszerte égy re nagyobb érdeklődés fordul a kukoricatermesztés korszerű módszerei felé. A magyar mezőgazdaságban is évről-évre jelentősebb feladat a kuköricátermesz- tés növelése, nem annyira a vetés- terület gyarapításával, mint az agio- technikai lehetőségek széleskörű alkalmazásával. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a Mezőgazdasági Múzeum egyik csarnokában megnyílt Selejtcsöhhentésből egy hónap alatt 300.000 lorint megtakarítás Az év elején szokatlanul magasra emelkedett a hengereltacél selejtje a Borsodnádasdi Lemezgyárban. Ez zavarta a kongresszusi felajánlás teljesítését, melyben több mint egymillió forint értékű selejtcsökkeniés szerepel. Beható műszaki vizsgálat és a dolgozókkal való közös tárgyalás eredményeként megállapították, hogy az alapanyagban levő káros zárványok és más hibák okozzák a selejtesség nagyrészét. Ezért megszigorították az ellenőrzést, nem engednek be rosszminőségű alapanyagot gyártásra. Az intézkedés . eredményesnek bizonyult. Áprilisban az első negyedévi 2,72 százalékos selejt ! két százalék alá csökkent. A megtakarítás meghaladja a 300 000 forin- • tót. kukoricatermesztési kiállítás. Megtalálható benne a termesztett fajták ismertetése, a hibridkukorica létrehozásának elmélete és gyakorlati módja, a kukoricatermesztés gépesített agrotechnikája-, kártevők elleni megvédése, takarmányozási és ipari, valamint háziipari felhasználása. © Régebben a Mezőgazdasági Múzeumnak egyik legnépszerűbb kiállítása volt a halászat. Ez a kiállítás az ellenforradalom pusztításainak esett áldozatul. A teljesen újjárendezett kiállítás most készül nehéz, fáradságos munkával és a régi, gótikus, terem impozáns környezetében rövidesen megnyitásra kerül. Bővül a múzeum vadászati kiállítása is. A lovagteremhez csatlakozó egyik kis terem boltívei alatt most készül a vízivadak életét és fajtáit bemutató kiállítás, amely a magyar- országi víziszárnyas faunát a mindennapi táj környezetben mutatja be. • Mindez azonban csak egy kicsiny része a múzeumnak, amelynek több- tucatnyi termében még sok más —■ az egész magyar mezőgazdaság múltjával, jelenével és a jövő nagy perspektíváival — foglalkozó állandó kiállításokban gyönyörködhet és szerezhet nagyon sok szép emléket a látogató. O. M. Hogy könnyebb legyen a munka A mezőgazdasági munkák között eddig egyik legnehezebb és meglehetősen hosszantartó, szaporátlan művelet a cukorrépaegyelés volt. A régi, hagyományos módszerekkel vetett növénynek csupán az egyelése legalább két hetet vett igénybe hol- dankint és ezen kívül a többszöri kapálás, ősszel a felszedés, fejelés — amely általában mindenütt kézierővel történt —, igen megnehezítette és meg is drágította a termelést. A magyar szakemberek, akiknek utóbbi találmánysorozata már eddig is bámulatba ejtette a világot, most újabb „gépcsodát” szerkesztettek, amely azonban bonyolultságában is roppant egyszerű és megkönnyíti, szinte egészen leegyszerűsíti a munkát. Idén egész Magyarországon körülbelül 120 ezer katasztrális hold körül vetettek cukorrépát, de az új gép alkalmazásával, amely tulajdonképpen négy részből áll, jövőre akár meg lehet háromszorozni a termelést s mégsem kell rá annyi emberi munkaerőt fordítani, mint idén 100 ézer holdra... Az első gép az úgynevezett szemenként magültető gép, amely Domokos Endre Kossuth-díjas mérnök találmánya. A második a permetezőberendezés, amelynek segítségével a növényzet fokozottabb védelmét tudják biztosítani a kártevők ellen. A harmadik egy függesztett rendszerű kultivátor, amely egyszerre hat sort kapál — tetszés szerint beállítható sortávolságon. A negyedik, Zetorra rászerelhető gép, amely soronként haladva, előbb fejeli a répát, majd acéldrótbetétes gumipropellereivel valósággal kiveri a földből, anélkül, hogy megsértené. Az új gépeket a kísérleti gazdaságokban már kipróbálták és nagyon jól beváltak. Domokos Endre találmányának tervei már a KGST előtt vannak és gyártására rövidesen sor kerül, vagy az NDK-ban, vagy Csehszlovákiában — ahol erre megfelelő gyárak vannak. Mezőgazdasági mérnökeink, géptervezőink, feltalálóink, újítóink ezzel persze még nem fejezték be munkájukat: tovább gondolkoznak, töprengenek, számolnak, mérnek, hogy újabb konstrukciókkal és mindenekelőtt olcsó, könnyen hozzáférhető gépekkel könnyítsék a munkát, segítsék a mezőgazdasági termelést. Köszönet és elismerés jár fáradságos munkájukért! Irodalmi pályázat A megyei tanács művelődésügyi osztálya, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat irodalmi szakosztálya irodalmi pályázatot hirdet dolgozó parasztságunk mai életével, a, termelőszövetkezeti mozgalom kérdéseivel foglalkozó versre, tiovellára, jelenetre, vagy egyíelvo- násos színműre. Első díj 1000 forint, második díj 600 forint, harmadik díj 400 forint. A pályázat jeligés. Határideje: 1959. június hó 30. Eredményhirdetés: 1959. július hó 30-ig. A pályaműveket a TIT megyei titkárságára kérjük beküldeni. (Miskolc, Széchenyi u. 16.) A borítékra kívül, jól láthatóan írják fel a pályázók: „Irodalmi pályázat”. Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztály Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei Szervezete, Irodalmi Szakosztálya. Megyénk ipari üzemei is részt vesznek a „kis brüsszeliének nevezett Budapesti Ipari Vásáron. A nagy tradíciókkal rendelkező Lenin Kohászati Művek, hűen a hagyományokhoz, az elővarázsolt régi ómas- sal kohó roppant modelljében rendezte be kiállítási csarnokát. A XVIII—XIX. század vaskohászata elevenedik' meg az eredeti formájában felállított ómassai kohó látására. Már a bejárat előtt is megállít egy-két „vasóriás”. Korompay Győző, a kiállítás vezetője kalauzol bennünket. A látogatók érdeklődéssel állják körül a 16 tonnás kompresz- szor-gépöntvényt. Az óriási méretek és á kivitelezés szinte páratlan tökélye a jellemző. A 16 tonnás Öntvény hat méter hosszú, és a jó tó- 'tnörödés érdekében, állítva lett öntve. S van látnivalója a szemnek a kohó „gyomrában” is. A bejáratot- az Idősebb és a fiatal Fazola, a régi g*yár alapítóinak domborművei díszítik. Mindjárt a bejárattal szemben, a Lenin-szobor ketoldalán ott Van Cserenyei Altenbach szobrász^ művész két alkotása, kohász azbesztruhában. jellegzetes kohászka- dapban, majd jobbra egy martin- muhkást látni, amint éppen próbavételhez készülődik. Különböző képeken, diórámákon keresztül megismerkedhet a látogató a kohászat fejlődésével, láthatja a felépült het- száz köbméteres nagykohót. Méltó számot ad vasútkulturánkról a hat méter hosszú sínkereszteződés, mely különleges ötvözetből készült s szállítjuk a világ minden részébe, egészen Argentínáig. Számos szakember érdeklődését keltette fel a levegőmelegítésre szolgáló, egy öntéssel készült dekureperator. Babonás érdeklődéssel veszik körül az emberek a 4700 kilós, hathengeres diesel-motorhoz való hajtótengelyt. A hengereltárúk is méltán keltenek nagy érdeklődést, hiszen élénken mutatja, milyen nagyszerű feladatokra képes a mi nehéziparunk. A látogató ízelítőt kap abból is, mily óriásit fejlődött a gyár 1945 óta. Űj gyártmányok, sav- és lúgálló anyagok, ke- . meny forgácsolókések jelzik ezt a haladást. Már az első napokban megtekintették a kormány és a párt vezetői.a diósgyőri kiállítókat, A vendégA borsodi kiállítók között A Lenin Kohászati Művek a BIV-on könyvben számos kínai, szovjet, német, egyiptomi és más bejegyzéseket olvashatunk. Olvashatjuk Fock Jenő elvtárs szavait is: „A Lenin Kohászati Művek dolgozói nagyon- értékes és fontos munkát végeznek a magyar népgazdaság fejlődése szempontjából .. Majd megtudom, hogy a két egyiptomi mérnök, akiktől az egyik bejegyzés származik, még külön szavakban is csodálatukat fejezték ki. Megemlítették, hogy itteni tanulmányút juk alkalmával személyesen is felkeresik az üzemet, mert a gyár termelvényei számukra igen tanulságosak, A szovjet kereskedelmi attasé helyettesének szavai jellemzik talán legméltóbban a diósgyőriek „kiruk- kolását”, mint írta a vendégkönyvben: „a gyárhoz méltó a kiállítás!” Csodálatosak a DtMÁVAG gépei Talán ez a jelző a legméltóbb a DIMÁVAG kiállításának jellemzésére, mely az 1. számú nagy pavilonban kapott helyet. Állandóan nagy a sokaság a korszerű, világos, almazöld, fehérre mázolt automatagépek körül. Igaza van az egyik látogatónak: „Olyan üde látványt nyújt a szép pasztellszínekben pompázó gépek csoportja, hogy egész komoly érdeklődést érez az ember a gyári munka iránt”, A budapesti kiállítók mellett is igen jelentős a DIMÁVAG bemutatója. Néhány számadat is árulkodik erről. A csarnokban 240 négyzetméter helyet foglal el s külön a szabadban 90 négyzetméter területen mutatják működésükben a kiállított gépeket. Az egyik autóemelő például játszi könnyedséggel emel fel egy öt és féltonnás dömpert. De tériünk vissza a pavilonba. A kiállítás hű képet ad a magyar ipar gyors s nemzetközi viszonylatban is igen jelentős fejlődéséről. A húsz kiállított különböző dróthúzó, automata csa^ varkészítő prés, kalapácsok közül tizenegy gép teljesen új prototípus. Érthetően nagy a külföldi szakemberek érdeklődése is. Várható kötésekkel is lehet számolni. Álljon itt egy külföldinek a véleménye a kiállítás jellemzésére. Hátán kis magnetofonnal hosszasabban időzött itt a rádióból ismert Brachfeld Siegfried, akinek szavait sokszor megmosolyogtuk már. Szavakban itt is eredeti önmagához s amit mond, az sem mellékes: „Igaz, hogy én nem verésnek de úgy gondoljuk, a látottak is önmagukért beszélnek. A gépek szerkesztésében és a színek megválasztásában a tervezők a dolgozók körülményeire és javuló viszonyaira voltak tekintettel. Nyilvánvaló egy világos, szemnek jóhatású, környezetben a hangulat is más. Csodálatos itt minden, akár a működésben lévő gépeket látjuk, akár elnézzük a fehérköpenyes kezelőszemélyzetet, egyetlen olajfolt sem tarkítja ruhájukat. Méltó itt minden a nagyhírű gyárhoz s minden-minden a DIMÁVAG A Diósgyőri Gépgyár pavilonja értek sokat a gépekhez, azt azonban dolgozóinak alkotás vágy át, hozzáértő érzek, hogy eze.k milyen fontos gé- ügyességét dicséri, pék a magyar iparnak. Erről beszélgettem most az osztrák és német hallgatóimnak. Remélem sokan fognak jönni és ezeket a gépek megvenni.” Örülünk az együttérző hírJSéhány perc a* ózdi kohászok kiállításánál Az üzem viszonylag kisebb helyet kapott az előbbi két kiállítóval szemben. Látni lehet a gyár termel vényeit, különböző vasidomokat, vasúti síneket és más kohászati terméket. Bár kis helyet foglal el a kiállítás* mégis van egy pontja, mely igen vonzza a látogatókat. Az üzemben immár teljesen meghonosodott salakbetongyártás. Stalhofer Károly- tól szerezzük az értesüléseket. Kis emelvényeken ott látni a különböző salaképítő elemeket, szigetelőket, salaktéglákat s m^gát a salakot, mint új építőelemet. Naponta 700 tonna salak kerül ki az üzemből s az évek hosszú során 40 millió tonna készlet halmozódott fel. A számok hűen érzékeltetik, milyen nagy lehetőség áll a salaképítkezések előtt. Stalhofer elvtárs élénken meséli* hogy megtekintette a lengyel kiállítást és újabb tapasztalatokkal gazdagodott. A lengyel elvtársak megígérték, hogy hazautazva Katto- witzébe, egészen újszerű technológiát küldenek a salakgyártásra vonatkozólag. Tudvalévő, Lengyelországban már 1913 óta alkalmazzák a salakot építőanyagként. Ózdon 1918-ban fogtak hasznosításához, de az erőteljesebb alkalmazásra csak most került sor. Számos érdeklődő kérte meg a gyár címét, olyanok, akik a jövőben építkezni szeretnének. Említhetjük? dr. Groh Ede orvost, Budapestről* egy zalai főmérnököt, Ney Bélát. Érdeklődnek a Békés megyei állami tangazdaságtól — száz férőhelyes istállót akarnak salakbetonból. Egészen újszerű helyen nyert fel- használást a salak, mint értesülünk* bevonult az útépítésbe is. Az ország fontos útvonalán már elkészült egy hosszabb kísérleti útszakasz, salakbeton képezi az út alapját s erre kerül a bitumenréteg. A szakemberek jó eredményt várnak a kísérletektől. Sokat és hosszan lehetne még beszélni a borsodi kiállítókról, csak a három helyen is órák kellenek ahhoz, hogy tüzetesen megszemléljük a kiállított tárgyakat,, darabokat« Minden elismerést megérdemelnek a borsodiak — s hogy ez mennyire így van, személyesen kell meggyőződni* meg kell tekinteni a kiállítást mindenkinek. Garami Ern$
