Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-09 / 82. szám

©Ü Ä A frM AG1' AltoÜS £ Í' ( .iiiiürlök, 1959. április 9. /I raj soktatám kérdései as újíipusú középiskolában (Most rakják le az alapjait az újtí­pusú középiskoláknak. A mlnisztéri- umokbao, középiskolákban ankétok követIjs egymást. Az alábbiakban köz­lünk egy hozzászólást, amelyben a sok cvtj^edes tapasztalattal rendelkező pe- mondja el véleményét az ú.j- t^iusú középiskolába bevezetendő rajzoktatás szükségességéről. Hisszük, «Ogy javaslatainak közzététele, mcg- .ballgatása hathatósan segít az úití- pusú középiskola mind jobb profiljá­nak kialakításában.) Nem tudjuk, mi volt az oka, hogy ezelőtt tíz évvel a rajzot, mint fe­lesleges tantárgyat száműzték a gimnáziumból. Pedig nemcsak a szülők hiányolják, de szükségessé­gét a Pedagógiai Tudományos In­tézethez érkező levelek is igazol­ják. Orvosprofesszorok, műszaki egyetemi tanárok, gyári, üzemi ve­zetők, szakmunkásokat képző mű­szakiak szorgalmazzák a középis­kolai rajzoktatást. Középiskolát végzett ifjúságunk­nak a rajzi kifejezésmód hiánya ta­nulmányaik folyamán nehézsége­ket okozott. Méginkább érezte en­nek hiányát az iparban, különö­sebben a műszaki irányú termelő­munkában elhelyezkedett érettsé­gizett ifjúságunk. Ifjúságunk rajzi kifejezésmódjá­nak kialakítására szükség volt a múltban, de méginkább szükség lesz egyre gyorsuló ütemű szoci­alista életünk építésében, a most kialakuló új Jtözépiskolában, amely­nek fő célja a széleskörű politechni- liai neijelés, a termelőmunka és a iucUriinányos képzés legszorosabb 'Kapcsolata. A műszaki szakrajz-olvasás, a. térszemlélet fejlesztése és a vázo­láson alapuló magyarázó-közlő rajz a politechnikai képzés előfeltétele. Egy műszaki szakra jz-olvasás- ban és a magyarázó-közlő rajzban járatlan újító ötleteit aligha tudja rögzíteni, másokkal közölni, de tér- szemlélet híján műszaki, gyakorlati szakmunkások az eléjük tárt szak­rajzokból — bonyolult metszetek­ből, vetületekből — aligha, vagy nehezen tudják az abból készíten­dő gépalkatrészt térben elképzelni, s az orvostanhallgatók az anatómi­ai atlaszok két dimenziós ábi'áiból a testrészek plasztikus, háromdi­menziós alakzatait maguk elé vetí­teni. A köztudatban — újabban — a műszaki rajz tanítása jelentené középiskolai rajzi nevelésünk meg­oldását, pedig ez az elterjedt felfo­gás nem célravezető. A kizárólago­san műszaki rajzzal foglalkozó kö­zépiskolai rajzoktatás nem elégít­heti ki a társadalmi igényeket, mert szatonai egy irányúságra vezet és csupán az egyoldalú szakrajz- olvasást. fejleszti. Kívánalmai szak­mánként különböznek: más a kö­vetelmény e téren a vas. más az asztalos és más a különböző ipar­ágakban. A műszaki rajzolvasás mellett a politechnikai nevelésben fontos szerep jut egy másik rajzi kifeje­zésmódnak: a vázoláson alapuló magyarázó-közlő rajznak, amely­nek segítségével egy műszaki szakember, mérnök, tervező, agro- npmus. vagy tudományos kutató a kísérletek folyamán vagy a ter­melésben elért eredményeit, a mun- !ca megjavítását célzó javaslatait, elgondolásait szemléletessé teheti önmaga és munkaközössége szá­mára. De nem kevésbé fontos a poli­technikai jellegű középisleolában a térszemlélet kialakítása sem,. A gyakorlat szerint az ehhez ve­zető út, a nagyméretű geometrikus testek rajzolása: a tér éreztetése síkon, vonalakkal, és az ezekből------------------------—ootv a lakított s a gyakorlati életben elő­forduló testcsoportok perspektivi­kus szemlélete, ugyanezen csopor­tok metszeteinek, vetületeinek eyyidejű feltüntetésével. A tér- szemlélet kialakítása, megtanítása okozza a legnehezebb feladatot ta­nárnak, tanulónak egyaránt. Éppen ezért a feladatokat alap­vető kísérletek alapján — az élet­kori sajátosságok figyelembevéte­lével — kellene kitűzni, a tanmene­tekbe beilleszteni általános és kö­zépiskolában egyaránt. Az új középiskolába egyre több általános iskolát végzett tanuló ke­rül. Ezért célravezető volna a tér­szemlélet tárgykörébe felvett anya­got a középiskolába új anyagként beiktatni, vagy pedig lineárisan. az általános iskolában tanuli tér­szemléleti ismereteket alaposabban elmélyíteni. A gondolkodásra való nevelés elősegítését, de méginkább a térbe­li látás, a térszemlélet kialakítását szolgálja a gimnázium reál-tagoza­tában tanított ábrázoló geometria is. Egyetemeinken a hallgatók a, matematika mellett második tárgy­ként vehetik fel. Megtörténhet, hogy ez a tantárgy a matematiku­sok kezén jó részben az elmélet te­rére csúszik át, s az elérendő cél: a térszemlélet fejlesztése, a térbe­li látás kialakítása inkább másod­rendű lesz, s egyik legnehezebb tárgy — a matematika mellett — a másik nehezen elsajátítható tár­gyak számát szaporítja. Gyakorlatibb irányú, kevésbé el­vont tartalmú ábrázoló geometriai könyvekkel, a tananyag összevont szűkítésével, a szemléltetés bővíté­sével kitűzött célját, a térszemlélet kialakítását nagy mértékben elő fogja segíteni és meg fogja köny- nyíteni a matematikusok munká­ját is a tesimértan területén. Ép­pen ezért az ábrázoló geometria az újtípusú középiskolában eddigi ke­reteiben feltétlenül megtartandó. összegezve az elmondottakat: a társadalmi igények szerint a poli­technikai oktatás az újtípusú kö­zépiskolában a rajzi képzést nem nélkülözheti. A két véglet: vagy művészeti irányú, vagy csupán mű­szaki rajzolvasás, nem lehet célja az új középiskola rajzi nevelésének. Az I—II. osztályban egyenlő arányban kellene foglalkozni a mű­szaki rajzi kifejezésmód alapele­meivel, a térszemléletet fejlesztő nagyméretű geometrikus testek rajzoltatásával, s a magyarázó és közlő rajzok vázolási eljárásaival. A III—IV. osztályban pedig a műszaki rajz ágazatainak elmélyí­tésével, vagy a magyarázó s közlő rajzok szélesebb alapokon nyugvó megtanításával, a tanulók érdeklő­dési köre szerint. A rajzoktatásnak megvan már a pedagógiája, kialakult, célravezető módszeres eljárásai, amelyek alap­ján a javasolt célkitűzések megfe­lelően képzett szakemberek útján megvalósíthatók a középiskolai if­júság átlagos képességű tanulóival is. Ezek a célkitűzések nem kéz­ügyességet, művészkedő hajlamot igényelnek, hanem komoly elmé­lyedést a rajzi kifejezésmód elsa­játításában, rendszeres és alapos munkát a tanulók részéről, amely­nek gyakorlati hasznát a termelő munkában elhelyezkedő és egyete­meinkre kerülő ifjúságunk egyre fokozottabban fogja érezni. DALA JÓZSEF gimnáziumi tanár Mezőkövesd Az üzemi demokrácia kiszélesítéséért Az üzemi demokrácia kiszélesíté­sére az ózdvidéki Szénbányászati Tröszt üzemeinél számos intézkedést hoztak a dolgozók javaslatai alap­ján. Annak a panasznak megszünte­tésére, hogy a dolgozók sokszor na­pokig nem tudják ügyeiket a bánya vezetőivel elintézni, bevezették, hogy az igazgató, vagy a főmérnök köteles egy órával a munkakezdés előtt a dolgozók rendelkezésére állni. Minden üzemben külön naplót rendszeresítettek, ahol nyilvántart­ják a dolgozók által benyújtott ja­vaslatokat, s azt, hogy azok megva­lósítására milyen intézkedést hoztak. F E L H A BM. Borsod megyei Rendőrfő- kapitányság értesíti a megye terüle­tén lévő összes tehergépjármű, von­tató, dumper, pótkocsi üzembentartó közfiletet. vállalatot, hogy az át- rendszámozáson meg nem jelent, 30 nap halasztást kapott, vagy forga­lomból kitiltott tehergépjárműveket, vontatókat, dumpereket, pótkocsikat Atrcnd számozásra 1959. április hó 9-tól 14-ig Miskolc, Rudas L. utca 10. au, alá állítsák elé. A naplót az üzemi tanács és a bá­nyák vezetősége egy hónapban egy­szer felülvizsgálja. Ennek alapján állapítják meg, hogy a dolgozók ja­vaslataiból mi valósult meg. Azokat, akik a bejelentéseket nem intézik el, felelősségre vonják. A naplót már­ciusban rendszeresítették, s a leg­több javaslat a somsályi, valamint a királdi bányaüzemben kej-ült bele. Azt is megállapították, hogy például Somsályon, mióta a naplót vezetik, a dolgozók érdekében javasolt 19 in­tézkedés közül már 17-et végrehaj­tottak. IVÁSJ Amennyiben a fenti időpontban a megnevezett gépjárműveket átreud- számozásra nem állítják elő, a régi rendszámmal a közúti forgalomban nem vehetnek részt. A megye területén telephellyel rendelkező, új rendszámmal el nem látott gépjármű üzembentartójától a rendőrhatóság 1959. április hó 15-től a rendszámot és igazolólapot bevon­ja. Rendőrkapitányság O Néhány szóval még a szombati mérkőzéssel szeretnék foglalkozni. A sportkedvelők a mérkőzés után bősz. szú ideig még a sportpályán marad­tak, megbeszélték a találkozó egyes mozzanatait. Beíáíogattunk a válo­gatott csapat öltözőjébe és kíván­csian vártuk, mi lesz Baróti Lajos szövetségi kapitánynak a véleménye a látottakról. Nos, a szövetségi kapi­tány erősen ..megdorgálta” a válo­gatottakat a mutatott játékért és el­ismeréssel nyilatkozott a hazaiak teljesítményéről. Nagyon tetszett, amikor Sípost, a válogatott közép­hátvédjét felelősségrevonta Gyctvai csúnya felvágásáért. — A válogatott csapat mezében ilyen helytelenül nem viselkedhet játékos egy előkészületi mérkőzésen — moiulot- ta a szövetségi kapitány. — Annak ellenére, hogy csalódott a közönség a játékban és Baróti sporttárs azon a véleményen volt. hogy az első kö­zös edzés után még nem lehet mesz- szemenő következtetéseket levonni, örvendetes az a körülmény, hogy Baróti Lajos megköveteli a legna­gyobb fegyelmet és igyekszik olyan csapatot kialakítani, amely képes a nagyobb nemzetközi feladatok meg­oldására. © Sok panasz hangzott el hétfőn este az edzők értekezletén a sportszerűt­lenül élő játékosokra. Azok a spor­tolók. akik szombaton este is ki- marádoznak és az éjfél utáni órák­ban is vígan táncolnak és iszogat­nak a különböző szórakozó helye­ken,^ igen helytelenül viselkednek. Az így gondolkodó játékosok nem­csak a többi sportszerűen élő játékos és az edző munkáját rontják el, de magukra haragítják a sportkedvelő közönséget is. Véleményünk egyezik az edzőkével és azt szeretnénk, ha sportolóink mindenkor komolyan ké­szülnének a mérkőzésekre, hogy tel­jes tudásukkal frissen küzdhessenek. © Csalódtak a szurkolók vasárnap a népkerti sportpályán. Az MMTE ré­gen játszott ilyen gyengén, mint a kecskemétiek elleni mérkőzésen. El­pattant a labda a játékosoktól — fő- főleg az első félidőben —. sokat bán­kódták, csapkodtak és igen sok gól­helyzetet kihagytak. Olyan biztos helyzetek maradtak kihasználatla­nul. amit feltétlenül értékesíteni kel­lett volna. A kecskemétiek két gólja igen nagy védelmi hibából esett. (Nem kapushibóból.) A hazaiak csak az ellenfél kétgólos vezetése után kezdtek úgy játszani, ahogyan tőlük a közönség elvárta. Sokan hangoz­tatták a mérkőzés végén, hogy nem az utolsó tíz percben kell teljes erő- bedobással küzdeni. Ha a csapat vé­gig úgy játszott volna, mint az utol­só percekben, biztosan más lett vol­na az eredmény. Most az elkövetke­zendő két mérkőzést idegenben játsz- sza az MMTE. Bizonyítsák be a Munkás játékosai, hogy a. vasárnapi gyenge játék ..kisiklá.s" volt. Küzdje­nek teljes erőbe dobással a. két vidéki mérkőzésen, okkor minden bizonnyal kiköszörülik a csorbái. © A Földes Gimnázium sportköré­nek vezetője. Csodó Béla levelet ho­zott szerkesztőségünkbe. Levelében a hagyományos felszabadulási váltó­futás rendezésével elégedetlenkedik. Azt írja, hogy egy ilyen nagy ver­seny megrendezéséhez nem elegendő a lelkesedés, biztosítani kell a külső körülményeket is. Feltette levelében a kérdést: miért nem biztosította a rendezőség a verseny zavartalan le­bonyolítását? Miért történhetett meg az a sajnálatos eset. amely a ver­seny alatt lejátszódott? Arról ír, hogy a középiskolás fiúk versenyé­nek utolsó» szakasza minden volt. csak váltófutás nem. Az érkező és várakozó váltófutók közé egy tömött villamos és a villamosra várakozók sokasága ékelődött be. A tömegen áttörtető és a villamoson átugráló versenyzők komikus látványt nyúj­tottak és talán sok nézőnek tetszett is. A gimnázium sportkörének és sportolóinak ez a körülmény nem tetszett. Igazat adunk Csodó Bélá­nak, ez a váltófutás sokkal körül­tekintőbb és alaposabb rendezést ér­demelt volna. © A Röplabda Szövetség országos ve­zetői megint helytelenül intézked­nek egyes esetekben. Köztudomású, hogy március 22-én kellett lejátszani az MVSC—Ü. Dózsa NB I-es női röplabda mérkőzést. A két csapat ta­lálkozója azonban elmaradt, mert az újpestiek nagy késéssel érkeztek Mis­kolcra, amikor már a játékvezető-í/tíi Lefújta a mérkőzést. Mi lett az elmaradt mérkőzés sorsa? A sport­szaksajtó szerint az újpestiek hibájá­ból elmaradt mérkőzést később ki­jelölt időpontban kell lejátszani, mert a fővárosi csapat kérte a ren­dező miskolci egyesületet táviratilag a mérkőzés későbbi időpontban való megrendezésére. Érkezett távirat az MVSC-hez? Hogyne érkezett volna. A táviratot Budapesten 23-án (!) hét­főn adták fel és kérik benne, hogy vasárnap 11 helyett déli 12-kor kezd­jenek. (?!) Mulatságos a fővárosi csapat vezetőinek a távirat feladása, hiszen a napnál világosabb, hogy azért adták fel hétfőn a táviratot, hogy erre a tényre a szövetségben hivatkozni tudjanak. Miért nem ad­ták fel szombaton, vagy miért nem érkeztek meg időben? Egy későn feladott távirattal véleményünk sze­rint nem lehet az ügyet elintézni. Reméljük, a szövetségnek is ez lesz a végső állásponttá. ® Újból röplabdáról lesz szó. Őzö­dön játszották volna le vasárnap a Farkasiyuki Bányász—Újpesti Dózsa NB I-es mérkőzést. Azért került volna Ózdon sor a találkozóra, mert itt megfelelő tornaterem áll a csapa­tok rendelkezésére. Farkaslyuk meg­szervezte a szurkolóknak Ózdra való szállítását, megjött a fővárosi ellen­fél is, de a mérkőzés elmaradt, mert a játékvezető nem érkezett meg. Most nagy találgatás folyik, ki volt kijelölve játékvezetőnek. Vélemé­nyünk szerint a játékvezetőket küldő tanács a hibás, mert nem gondosko­dott arról, hogy valaki levezesse a mérkőzést. Ha pedig gondoskodott játékvezetőről és az nem jelent meg. akkor szigorú felelősségre vonást kell alkalmazni vele símben. © Megkezdődtek az NB I-es kispá­lyás kézilabda bajnokságok küzdel­mei. A miskolci vasutas csapat va­sárnap már a második mérkőzését játszotta, mert a győriek elleni ta­160 induBó a meggyei Vasárnap Miskolcon rendezték meg a sportkörök, középiskolások és ipari- tanulók megyei mezei futóbajnoksá­gát. A legtöbb versenyszámban szép­számmal vettek részt a küzdelmek­ben a versenyzők. A serdülő fiúk mezőnyében, 61 induló volt. A női felnőttek versenyében egyetlen in­duló sem akadt. Valamennyi kategó­riában csak nagy küzdelem után dőlt el az elsőség sorrendje. A sport­körök versenyében a DVTK, Ózd. Miskolci Pedagógus, a MÁV SAC és a Sárospataki MEDOSZ, valamint Ormosbánya atlétái szerepeltek a leg­jobban. A középiskolások versenyé­ben Sa új hely, Mezőkövesd, ózd, Sárospatak, a miskolci Zrínyi, Kili­án és Földes gimnázium növendékei tűntek ki. Az ipari tanulók verseny­számaiban a 100-as, 101-es, 104-es es a 171-es intézet növendékei érték el a legjobb eredményeket. A sportkö­rök versenyének eredményei. Serdülő leányok: 500 m. 1. Burgeth (DVTK). 2. Vaschter (Sárospataki MEDOSZ), 3. Szabó (MÁV. SAC). Csapatversenyben: 1. MÁV. SAC 21 p.. 2. ózdi Kohász 40 p., 3. 171. sz. ITSK 50 p. Ifjúsági leány 500 hl: 1. Gaál (Sá­rospataki MEDOSZ), 2. Pribula (Ózdi Kohász), 3. Szatmári (D.VTK). Csapatversenyben: 1. ózdi Kohász 23 p. 2. MÁV. SAC 31 p. Serdülő fiúk 1000 m.: 1. Kassai (Miskolci Pedagógus), 2. Stoll (DV­TK), 3. Králik (Ózdi Kohász). Csapatversenyben: 1. DVTK 23 p., 2. Ózdi Kohász 38 p. 3. Sárospataki MEDOSZ 46 p. Férfi ifjúsági 2000 m.: 1. Straszbur- ger (DVTK). 2. Schmiedt (DVTK), 3. Varga (DVTK). Csapatverseny: 1. DVTK 7 p. 2. Ózdi Kohász 33 p., 3. 104. ITSK 43 p. Férfi felnőttek 3000 m.: 1. Fazekas (DVTK), 2. Szarka (ózdi Kohász), 3. Kocsis (Ormosbánya). Csapatversenyben: 1. Ormosbánya 12 p. Középiskolások versenye: a táv azonos az előző kategóriákkal Serdülő leányok: 1. Burgeth (mis­kolci Zrínyi gimn.), 2. Nagy (Mező­kövesd), 3. Füredi M. (Kibán gimn.). Csapatversenyben: 1. Sátoraljaúj­hely 21 p., 2. Mezőkövesd 25 p., 3. K íián gimn. 29 p. Ifjúsági leányok: 1. Gaál (Sárospa­tak). 2. Kál (Mezőkövesd), 3. Pribula (Ózd). Csapatversenyben: 1. Ózd 23 p., 2. Mezőkövesd 28 p., 3. Kilián g. 31 p. Serdülő fiúk: 1. Kassai (Földes gimn.). 2. Stoll (Földes gimn.), S. Krompaszki (Kilián gimn.). lálkozót — mely későbbi időpontba!!, került volna sorra — már egy héttel korábban lejátszották. Az MVSC-lá- nyok a múlt évi bajnokság megnye­rése után ebben az esztendőben nem a legjobb előjelekkel indultak a baj­nokságra. Az első mérkőzésen a job­ban felkészült győriek ellen döntet­len eredményt értek el, de megnyer­hették volna a találkozót. Most leg­utóbb Budapesten játszottak a Vö­rös Meteor ellen. Szombaton este a miskolci lányok budapesti szállásán már az volt a hangulat, hogy más­nap nem játszanak, mert Fazekas, Kassainé és Novak hirtelen beláza­sodott. Árpád Jenő. a csapat intéző­je tudomást szerzett, a dologról, azonnal orvost hozatott, majd gyógy­szerekért szaladgált, hogy másnapra a csapat tagjai rendbejöjjenek. Va­sárnap a három előző napi beteg — kissé legyengülve —, de végigját­szotta a mérkőzést. Nagy lelkesedés­sel küzdöttek és a fővárosi csapat ellen elért 4:4-es döntetlen dicsére­tes teljesítmény. Mit kell még szóvátennünk? a) Igen sok vidéki sportkedvelő utazott Miskolcra a szombati mérkő­zésre. Ezek a vidéki sportemberek ott sétálgattak a pálya környékén, nem nyertek „bebocsátást” a pályá­ra. A pálya kapuit csak fél 2 után nyitották ki. Pedig a sok kilométert megtett szurkoló a magával hozott élelmet sokkal kényelmesebben fo­gyasztotta volna el ülve, mint a pálya kerítéséhez támaszkodva. Leg­közelebb a rendezőknek ilyen ese­tekre is terjedjék ki a figyelme. b) A népkerti sportpályán az MMTE II.—-Borsodi Bányász II. mérkőzésen történt. A második fél­idő vége felé a vendégcsapat egyik támadása során partnere kételkedé­se miatt Kőhalmi II. lesre futott. A játékvezető nagyon helyesen lest ítélt. Kőhalmi II. mérgében kirúgta a labdát a pályáról. Csúnya jelenet volt. (leskó) mezei bajnokságon Csapatversenyben: 1. Földes gimn. 9 p 2, Kilián 30 p., 3. Ózd 38 p. 4 K/'hó'pari Techn. 38 p. Ifjúsági fiú: 1. Strasszburger (Földe# g.), 2. Schmiedt. (Földes g.), 3. Kiss (Bányaipari T.). Csapatversenyben: 1. Földes gimn. 7 p., 2. Ózd 33 p.. 3. Földes gimn. B. 44 p. Ipari tanulók Serdülő leányok: 1. Bujdos (171. S'. ITSK), 2. Majoros (101. ITSK). 3. Krizsán (171. ITSK). Csapatversenyben: 1. 171. ITSK 50 P. Ifjúsági lányok: 1. Szabó (171 IT­SK). Serdülő fiúk: 1. Pellei (104. ITSK). 2. Kiss (104. ITSK), 3. Fabók (104. ITSK). Csapatversenyben: 1. 104. ITSK A. csapat 47 p., 2. 101. ITSK 94 p. 3. 104. ITSK B. 104 p. Ifjúsági fiúk: 1. Vinczs (101. ITSK). 2. Tornai (104. ITSK), 3. Markó (101. ITSK). Csapatversenyben: 1. 101. ITSK 40 p., 2. 104. ITSK 43 p. SPORTHÍREK — Végetértck az asztalitenisz vi­lágbajnokság küzdelmei. A jubileumi — 25-ik — VB-n a japán verseny­zők elsöprő sikereket arattak. A fér­fi és női csapatverseny megnyerése után a japán versenyzők megnyer­ték a női egy éni, női páros, férfi pá­ros és a vegyespáros világbajnoksá­got. A férfi egyéniben Run Kuo-tong személyében kínai versenyző diadal­maskodott. A magyar versenyzők megtartották európai elsőségüket és 2 második, valamint 3 harmadik helyezést értek el. — A magyar ifjúsági labdarúgó válogatott az UEFA-tornán 6:1 arányban legyőzte az NDK csapatát, így Bulgária. Olaszország mögött a harmadik helyen végzett. — A francia Equipe beszámol ar­ról, hogy Papp László hétfői párizsi ellenfele, Ballarin, megkezdte az ed­zéseket. Ballarin menedzserét nyug­talanítja az a körülmény, hogy vé­dence legyengült a betegség folytán. A Papp—Ballarin összecsapás nagy érdeklődésre tart számot a párizsi sportkedvelők között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents