Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-09 / 82. szám
Csfltffrtffk.' 1959. április 9. ÉSZ AKM AGYARORSZÁG Tönkretenni a szőlőt ? Itt-ott „rablásán“ metszenek Tokajhegy alján Néhány nap óta szőlészeti szakemberekből alakult csoportok járják Tokajhegyalja. szőlővidékét. Nézegetik. hogyan teleltek, hogyan fakadnak a szőlőtőkék, milyen mértékben segítette az idő és segítik a termelőszövetkezetek és egyéni szőlősgazdák a hegyaljai rekonstrukció valo- raváltását. És nyugtalanító .jelenségekkel találkoznak. Olyanokkal, megyek nem egyeztethetők össze a holnap terveivel, nem Hegy alj a hí medvének öregbítésével, mi több: józan »gondolkodású emberekből igen visz- |$zás érzéseket váltanak ki. Tállyai egyéni szőlőtermelővel beszélgettünk. Régi szőlősgazda, boraival, Szőlőjével okleveleket nyert, • fő megélhetési forrása a szőlő. O maga mondotta el, hogy baj van ••mostanában a szőlőmunkálatokkal. •Egy-egy szőlősgazda úgy metszette ,1c a szőlőjét, hogy abban nem lesz köszönet, s ha így megy két-három év alatt, tönkremegy az egész tőke- állomány. kirabolják, kizsigerelik a szőlőt. És számos ilyen jelenséggel találkoznak a bizottságok is. Mádon. Tarcalon. Olaszliszka környékén és másutt is már számos, olyan tartalékszőlőt bérelő egyén ellen tettek feljelentést, s szólították fel a szőlő újramet- szésére, aki félméteres csapokat, sőt szálvesszőket hagyott a tőkén. Aki ismeri a' szőlőt, ért a műveléséhez, tudja, mit jelent az, ha csak egy tavaszon • is „rablósan” metszenek. mindent „ki akarnak hozni” a »tőkéből. S e tavaszon bizony számos ilyen szívtelen — mert ez a legtalá- lóhb jelző. — szőlősgazda akad. Nemcsak a tartalékot bérlők, felesek, hanem más egyéni termelők között is. Az ilyen lélektelen, holnapot, holnap,utánt nem néző, nem tisztelő elgondolás óriási mértékben veszélyezteti Tokajhegyalja holnapját és hírnevét. Ismeretes dolog, hogy a „rablósan” metszett, 3rősen kihasznált tőke — persze kellő talajerő- utánpótlás nélkül — évekre elveszti termőerejét. S a talajerő visszapótlással is baj van e tavaszon. Sok egyéni termelő inkább jó pénzen túladott a trágyán, minthogy felhasználta volna saját szőlője javítására, mint azt az elmúlt két tavaszon tette. Hadd említsünk itt ross» egy szakember szemtanútól hallott igazán sajnálatraméltó metszési módot. K. L. agronómus, az egyik bizottság tagja beszélte, hogy az egyik szőlő- táblán a következő módon metszettek: egy egész szálvesszőt meghagytak, a többi vesszőt összefogták és körülbelül felénél, szálanként nyolc- tizenkét szemet hagyva, metszették el. Ebben a szőlőben —, ha így hagyták volna — mennyiségileg hatalmas termés gazdagítaná ősszel a tulajdonost. Persze meg lehetne nézni a bor minőségét és a következő esztendők termését. S több mint valószínű, nem egy ilyen termelő akadt Tokajhegyalján. Miért van ez, mire való ez? önkéntelenül is éz a kérdés foglalkoztatja elsősorban az önérzetes emberek százezreit, millióit. A körülbelő- leges választmem nehéz megadni. A párt és a kormány határozata után néhány héttel ezelőtt számos egyéni paraszt, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiben bízó, földszerető gazda változtatott az eddigi termelési módszereken. A tapasztalatok alapján úgy határoztak, nem folytatják tovább a korlátok közé szorított kis- parcellás termelést, a szocialista termelés útjára lépnek, a több. a jobb. biztos reményében. Ez a hatalmas megmozdulás az egyik alapvető oka a szőlőbérlők és tulajdonosok „i*ab- lós” metszési módszerének. Arra gondoltak és gondolnak ezek az emberek, hogy az idén és ameddig lehet, mindent kivesznek a szőlőtőkékből, vesse az vissza akár évtizedekre Tokajhegyalja hírnevét, ga-Zr daeságát. azután „lesz, ami lesz.” őszintén szólva nem is tudja a 9 9 becsületes, haladni, fejlődni vágyó, következtetni tudó ember milyen véleményt alakítson ki az így gondolkodó szőlőtermelőkről. Egy bizonyos — és nem túlzott megállapítások ezek — a maguk és az egész ország holnapját lopják meg. Hiszen néhány száz, vagy ezer forintos idei haszonért a jövő esztendők százezreit dobják oda és a maguk százezreit elsősorban! Mert ha szakítanak az egyéni termeléssel majd. meggyőződésből, a nagyüzemi termelés fölényét felismerve, ugyan kié marad akkor is az á szőlő, ki metszi, ki dolgozza, ki" élvezi hozott gyümölcsét, ha nem ők? Ki hullatna majd akkor könnyeket elsősorban, hogy miért tették, miért hallgattak a kapzsi, önző gondolatokra, ha nem ők? Ügy gondoljuk, nyugodtan nevezhető ez a Tokajhegyalja hírnevét, holnapját veszélyeztető lelketlen munka bűnténynek. Bűnténynek az ország, a nép, a szocialista holnap ellen. S mindez kapzsiságból, alaptalan aggodalomból. Százszor kimondtuk már, különösen az ellenforradalom óta, hogy adminisztratív eszközökkel senkit nem kényszerít a kormány arra, hogy belépjen a közösbe. Nem. Aki nem akar, hát nem akar. Az állam ma is segili és holnap is segíteni fogja az egyéni parasztokat. Segíti mindvégig, tehát aggodalomra, az ellenség terjesztette holmi „kény- szerűségre, kényszerítésekre” nem kerülhet és nem is kerül A ma még egyénileg termelő gazdákat meggyőzik majd a gazdasági körülmények, meggyőzi a közös gazdaságok sikere. S hogy mi legyen a szőlővel, á „rablós” gazdálkodással? A szakemberek megnézik a szőlőket, beszélgetnek a termelőkkel. Hasznos tanácsokkal; jó szóval meggyőzik őket. S akik ellen megteszik a feljelentést, . több mint valószínű, hogy nem dicséretet, elismerést kapnak. Mert az ityen munka -mindenki holnapját, jövedelmét veszélyezteti ebben az országban! Barcsa S. ÜZEMEINK, BÁNYÁINK ELETEBOL tiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitmiiiiitttiiminmHiiftti Megkezdték az üzemépületek átadását a rudabányai vasércdúsítóban Rudabányán igen gazdag pátvas- érctelepek húzódnak a föld mélyében. Ezt a gyengébb vastartalmú ércet azonban csak dúsítással tudják gazdaságosan hasznosítani nagyolvasztóink. Ezért közvetlen a bányaüzem mellett 1952-ben korszerű vasércdúsító építését kezdték meg. A már hetedik éve épülő új létesítményen az idén meggyorsult a munka yteme. Az építők és szerelők, a műszakiakkal közösen azon fáradoznak, hogy 1960. elején a vasércdúsítómű első részlegében elvégezhessék a pátere pörkölését. Ennek érdekében az elmúlt hetekben átadták az adagoló épületet és az I. számú trafóházat. Az adagoló épület — amelyet portalanít.ó berendezéssel láttak el — egyik fontos üzeme az új műnek. Ebből az épületből töltik folyamatosan érccel a két 30 méter hosszú forgatható pörkölő kemencét. A napokban kerül átadásra a törőgépekkel és körbuktatóval felszerelt csillebuktató, amelyet 22 méter mélységbe.süllyesztettek a földbe, valamint a 4 000 tonna érc befogadására alkalmas tároló- bunker és a pörkölőkemencéket hővel ellátó fűtőépület. Emellett több épületben befejezéshez közelednek a szerelési munkák. így a kazán- házban már elhelyezték a vízlágyító berendezést és a kazánokat, a generátorházban pedig rövidesen elkészülnek négy gene rátör köpeny szerelésével. Megkezdték a meddőbunkert és a szeparáló épületet összekötő szalaghíd szerelését is. Ezt a munkát a jövő héten fejezik be. A vasércdúsító építésére és szerelésére az idén mintegy 25 millió forintot fordítanak. Konyhabútorok megtakarított anyagból A Sátoraljaújhelyi Bútorgyár dolgozói az idén 1300 konyhagarniturá- val gyártanak többet, mint az elmúlt esztendőben. Emellett a dolgozók felerészben dúsított konyhabútorokat készítenek. Ez azt jelenti, hogy a konyhaszekrények polcait, a fiókok fenekrészét viaszosvászonnal vonják be és a szekrényekbe külön evőeszköz- és fedőtartót készítenek. A kis gyár dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy tervük teljesítése mellett 180 000 forint értékű anyagot takarítanak meg. Ennek érdekében már a felhasználás előtt méret szerint külön válogatják a faanyagot és a különböző bútorrészek szabását az ésszerű takarékosságot figyelembevéve végzik el. A munka eredményesnek bizonyult. Az első negyedévben 1875 garnitúra konyhabútort gyártottak, s ebből két garnitúra faanyagból készült. megtakarított Hulladékhasznosításból másfélmillió forint megtakarítás Ez évben ünnepeljük a művelő- ]dési otthon-mozgalom fennállásának f 10 éves évfordulóját. Tíz évvel ez- , előtt a kultúr forradalom vívmányaként hoztuk létre ezeket a kulturális intézményeket azzal a céllal, hogy a dolgozók széles tömegeinek niég több tanulási, szórakozási lehetőséget biztosítsunk. Pártunk és kormányunk hatalmas összgeket fordított és fordít ma is művelődési otthonaink fejlesztésére, fenntartására. Ma már az országban több, mint 7000 művelődési, otthon, illetve művelődési terem áll dolgozóink rendelkezésére. Megyénkben 1949-ben 14, 1952-1 ben már 105 és ma már 152 területii művelődési otthon működik (ezen-i kiviil a szakszervezetiek). A művelődési otthonok, a népmű- re lés sajátos célkitűzéseinél és mun- \ kdjük jellegénél fogva újtípusú ^ intézmények. A még meglevő hibák ellenére művelődési otthonaink szervezetileg meggyökerésedték falun, városon és az üzemekben egyaránt. Dolgozóink szeretik művelődési otthonainkat, s ha kell, áldozatot is vál- \ Tolnak azok építésében, szépítésé- • ben. A Hazafias Népfront kezdeményezésére megindult a „Szülőföldem segítése” mozgalom. A művelődési otthonok igazgatóinak megyei tanácskozása —, melyet február 22-én tartottunk meg — úgy döntött, hogy felhívással fordul a megye művelődési Otthonainak igazgatóihoz, kültúrmunkásaihoz, KISZ-ftataijaihoz, hogy a „Szülő- " földem segítése” mozgalmon belül megindítja az „Építsük-szépítsük művelődési otthonainkat,> mozgalmat. Az a célunk, hogy művelődési otthonaink valóban a dolgozók második otthonaivá váljanak: tiszták, ízlésesen berendezettek, barátságosak, udvaraik gondozottak, virágosak legyenek. Párthír Értesítjük az elvtársakat, hogy az SZKP XXI. kongresszusának teljes jegyzőkönyve megérkezett. Megvásárolható a megyei pártbizottság épületében, a földszint 13. sz. szobában. A Lenin Kohászati Művekben a martinkemencék acélból készült szerkezeteinek — mint az ajtókeretek, kemencevállgerendák, — hűtésére szolgáló és már felmelegedett vizet a hűtőtoronyba nyomatták és lehűtés után újból felhaszpálták. így a kemence úgynevezett hulladékhője egyáltalán nem hasznosult. Ehelyett az idén új eljárás bevezetését kezdik meg, ami gazdaságosan értékesíti a kemence hulladékhőjét. A kemencék hűtőszerelvényeiből ugyanis nem melegvizet távolítanak el, hanem azt — a hűtőszerelvények átalakításával és megfelelő berendezések beiktatásával — gőzzé alakítják át. Az idén egy martinkemencénél vezetik be az új el» járást és így egy év alatt 7 000 tonna gőzt nyernek, aminek évi haszna több mint másfélmillió forint. így a hűtőszerelvények átalakítására és a szükséges berendezésekre fordított beruházás egy év alatt megtérül. 9.8 nap nyeresegrc9se»edcß a »omsályi bányaüzemnél Az elmúlt évben az ózdvidéki szénbányák közül a somsályi bányaüzem dolgozói végezték a legjobb munkát. A szocialista nunkaverseny fellendítésével élüzem címet is nyertek és többször volt olyan hónap, amikor termelésük segítette elő az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt teljesítését is. Az összesített eredmények alapján a somsályi bányaüzem dolgozói kapják a legtöbb nyereségrészesedést az ózd\ádéki szénbányák közül, 9,8 nap- nap megfelelően. A somsályi bányászok most elhatározták, hogy az idén is úgy fognak dolgozni, hogy a következő évi nyereségrészesedésnél is azzal büszkélkedhessenek: ők kapják a legtöbb pénzt. J Ma még sok cxlyan művelődési ott honunk van, amely esztétikailag sok kívánni valót hagy maga után. Ennek megszüntetéséhez, illetve a fentebb említett cél megvalósításához kérjük a társadalom aktív támogatását. E társadalmi segítésről a művelődési otthonok vezessenek naplót, amelyben rögzítik, hogy ki milyen társadalmi munkát végzett, mikor és milyen értékű az. Ezt a füzetet központilag fogjuk elkészíttetni díszes kivitelben és minden művelődési otthonnak megküldjük. Legyen megtiszteltetés az, ha valakinek a neve belekerül ebbe a füzetbe. A mozgalom, legjobbjait oklevéllel és jelvénnyel jutalmazzuk. A megye A magyar munkásosztály harca része és ragyogó fejezete volt a burzsoázia és a proletáriátus között folyó nemzetközi méretű küzdelemnek. A nyolcvanezer magyar vöröskatona az oroszországi vörös hadseregben és a Magyar Tanácsköztársaság vörös hadserege tulajdonképpen a nemzetközi proletáriátus fegyveres ereje volt a szovjetoroszországi vörös hadsereg mellett, a szocialista világforradalomért vívott küzdelemben. 1919. március 21-én népünk be-, írta nevét a XX. század történetének aranylapjaira azzal, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat elsőként követve, kivívta Magyarországon a proletárdiktatúrát, a Tanácsköztársaságot. A magyar munkásosztálynak ez a tette méltán érdemel elismerést az 1871-es párizsi kommün, az 1917- es Nagy Októberi Szocialista Forradalom mellett. így Magyarországon alakult meg a világtörténelem harmadik proletárhatalma. A szocializmus győzelme a kapitalista társadáftni rend felett egy egész történelmi korszakot igényel, — állapították meg a marxizmus- leninizmus klasszikusai. Ennek a megállapításnak a helyességét a valóságban tapasztaljuk, és látjuk, hogy a szocialista világforradalom győzelme szakaszosan megy végbe. Egy-egy szakaszban ideiglenes veszteségek is vannak, mint az 1871-es párizsi kommünben, az európai tanácsköztársaságok, a bajor, szlovák és köztük a Magyar Tanácsköztársaság is ideiglenesen vereséget szenvedett. Nemzetközi jelentőségűek ennek ellenére is, megalakulásuk tényei és fennállásuk, tevékenységük a forradalmi tapasztalatok tárházát gyarapítják, és a végleges győze-. lem elérésének útját könnyítik meg. A Magyar Tanácsköztársaság a marxista elméletnek az imperializmus korában Lenin elvtárs által továbbfejlesztett elveit igazolták. flz első magyar szocialista forradalom nemzetközi jelentősége A Magyar Tanácsköztársaság példáján bebizonyosodott az a lenini tétel, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nem csak rendkívüli orosz jelenség, hanem a bolsevikok által megszabott út mások számára is járható és csakis azon az úton haladva győzhet a hatalomért vívott harcban a proletáriátus. Példa volt arra, hogy békés úton, azaz fegyveres felkelés nélkül is győzhet a szocialista forradalom, ha a burzsoázia tehetetlen és nem képes erőszakot alkalmazni a proletáriátus ellen, ha a nemzetközi helyzet ezt lehetővé teszi. Erre a fontos marxista-leninista tételig egyébként a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa elméletileg rámutatott és fontosságát aláhúzta. D ebizonyosodott, hogy adott hely- zetben sem a burzsoázia, sem az őket kiszolgáló szociáldemokrácia nem képes a bonyolult helyzetet megoldani, a társadalom vezetését biztosítani. A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének nemzetközi jelentősége óriási volt abból a szempontból is, hogy megakadályozta a Balkánon állomásozó francia csapatok Magyarországon át való felvonulását Szovjet-Oroszország ellen. A magyar vörös hadsereg ezenkívül lekötötte a kisantant államok — Csehszlovákia és Jugoszlávia —* fegyveres erőit is, továbbá a román hadsereget. Ez a „tehermentesítés” igen fontos volt a minden oldalról szorongatott Szovjet-Oroszország szempontjából. így a mi országunk is hozzájárult, hogy megerősödjön a szocialista világforradalom bázisa és Szovjet-Oroszország az intervenciós háborúk győztes befejezésével nagy léptekkel haladhasson előre a szocialista építő munkában. A szocialista Magyarország 1919- ben fényes cáfolata volt a II. Internacionálé dogmáinak. Jellegzetes opportunista tétele volt a II. Internacionálé vezetőinek, hogy a hatalmat a munkásosztály csak akkor ragadhatja meg, ha a lakosság többségét a proletáriátus teszi ki. Ugyancsak ilyen nézete volt az is, hogy a szocialista forradalom győzelme csak akkor van biztosítva, ha elegendő művelt fővel rendelkező káderkészlete van a munkás- osztálynak ahhoz, hogy a szocialista termelést megindítsa. A forradalmi hangulat leszerelését, a munkásosztály harci kedvének tétlenségre való kárhoztatását szolgálta az a nézet is, hogy az elmaradottabb országok proletáriátusa várjon addig a szocialista forradalom végrehajtásával, amíg a legfejlettebb nyugati kapitalista országokban nem győz a szocialista forradalom. CZzekkel a káros nézetekkel szemben a Magyar Tanács- köztársaság az egész világ proletáriátusa előtt gyakorlatilag igazolta Lenin elvtársnak azon tételeit, hogy a szocialista forradalom ott győz, ahol az imperializmus láncszeme a leggyengébb, ez pedig rendszerint ott következik el, ahol a proletáriátus elnyomása a legnagyobb. Ezeknek az ismérveknek mind a keleten lévő Oroszország, mind a Közép-Európában fekvő Magyar- ország megfelelt. A magyar proletáriátus kommunista pártja vezetésével nem várta tétlenül, hogy a II. Internacionálé opportunistáinak óhaja valóra váljon, hanem a leni- nizmus elveiből kiindulva, az adott lehetőséget kihasználva, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban szerzett tapasztalatokat fel» használva, a hatalmat 1919. március 21-én megragadta. Nem várt a magyar munkásosztály és a szegényparasztság arra, hogy mit csinál majd a fejlettebb iparral rendelkező országok proletáriátusa, az élére állt az eseményeknek — és győzött. A magyar kommunistáknak végeredményben helyes elképzelésük volt az is, hogy a szocialista forradalom végleges győzelme biztosítása érdekében egyesíteni kell a pro- letáriátust, a kommunista elvek alapján, a marxizmus—leninizmus elvi alapján megszervezett Magyarországi Szocialista Pártba. A magyar proletáriátus, amikor létrehozta a szocialista Magyar Tanácsköztársaságot, semmi áldozatot nem kímélt azért, hogy ezt az országot a külföldi betolakodó intervenciós burzsoá csapatok ellen megvédelmezze. A magyar uralkodó osztályok viszont — a Tanács- köztársaság leverése érdekében — mint annyi évszázadon keresztül, újból és újból, most is elárulta a magyar hazát és saját érdeke biztosításáért áruba bocsátotta az országot. A proletáriátus harcolt a szocialista hazáért, és amíg a proletár- diktatúra fennállott, az egész világ proletáriátusa Magyarországra figyelt, és olyan eredményeket mutatott fel a magyar nép, a magyar munkásosztály a kommunisták vezetésével, amelyekre mindig joggal büszkék lehetünk. A Magyar Tanácsköztársaságot ^ a külföldi intervenció verte le. Ma jó tudni azt a XXI. kongresszus nyomán, hogy a szociálist* társadalmi rendszer megdönthetetlen, hogy az erőviszonyok ma már a szocializmus javára olyanok, hogy a szocializmus végleges győzelm# biztosítva van, hogy a Szocializmus győzelmét és a kommunizmusba való eljutását a szocialistá világrendszer politikai, gazdasági fo katonai egysége biztosítja. MIKE JÁNOS 3 legjobb művelődési otthona tárgyi ajándékot kap (televízió, rádió, le-1 meijá szó). | A verseny 1959. április 1-gyel m-j dúl és szeptember 30-cal bezárólag fogjuk értékelni. Hangsúlyozzuk, hogy e mozgalom ne kampányjellegű legyen, hanem folyamatos és állandó. Bízunk abban, hogy felhívásunk nyomán egyre többen kapcsolódnak bele ebbe a mozgalomba. Hazafias Népfront Megyei Bizottsága Művelődési Otthon Igazgatók Megyei Tanácsa Művelődési otthonok versenye
