Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-09 / 82. szám
2 ES&A R. MLAti I ARUKAZ.AU Csütörtök, 1959. április 9, Most nem kellett hat év... Étüzeniavatáson a Borsod megyei Gépjavító Vállalatnál T öbb mint egy fél évvel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a Borsod megyei Gépjavító Vállalat 6 év után ismét élüzem lett. Ugyanebben a számunkban annak a reményünknek adtunk kifejezést, hogy a vállalatnak a jövőben nem lesz szüksége 5-6 évre ahhoz, hogy ismét élüzemet ünnepeljen. Jóslatunk bevált.: . Felszabadulásunk 14. évfordulója, tiak előestéjén ismét élüzemavató ünnepélyre gyűltek össze a vállalat dolgozói. Az ünnepségen megjelent Piieszol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Malák István elvtárs, a városi pártbizottság titkára, Varga Ferenc, a MEDOSZ területi elnöke és Oláh István, a Földművelésügyi Minisztérium megbízottja. Bulházi Dezső üzemi bizottsági elnök megnyitó szavai után a Földművelésügyi Minisztérium megbízottja szólt a vállalat dolgozóihoz. Beszédében hangsúlyozta, hogy hazánk nagyüzemi mezőgazdasági fejlesztésében milyen nagy jelentőséggel bír e kicsiny vállalat. S hogy az itt dolgozók ennek tudatában vannak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a betervezett termelési értéküket 102,7 százalékra teljesítették s ezzel az iparágon belül országos szinten is első lett a Borsod megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat — Örömmel teszek annak a megbízatásomnak eleget, hogy a földművelésügyi miniszter és a MEDOSZ vörös vándorzászlaját, valamint az élüzem oklevelet átnyújtsam a vállalatnak — mondta befejezésül Oláh István elvtárs. A vállalat nevében Ambrus Imre igazgató elvtárs vette át az oklevelet és a zászlót, valamint az ezzel járó pénzjutalmat. ígéretet tett a vállalat valamennyi dolgozója nevében, hogy eredményeiket a lehetőségekhez képest a jövőben is megtartják, illetve fokozzák. Ezután Prieszol József elvtárs köszöntötte a megyei és városi pártbizottság nevében a harmadszoros élüzemet, majd hangsúlyozta, hogy jelenlegi gazdaságpolitikánkban milyen nagyjelentőségű — különös tekintettel mezőgazdaságunk átszervezésére — a vállalat jó munkája. Befejezésül Ambrus Imre elvtárs kiosztotta a vállalat 14 dolgozójának a „Kiváló dolgozó” jelvényt, illetve oklevelet és a vele járó pénzjutalmat. Ugyancsak pénzjutalomban részesült a vállalat 60 jó dolgozója. Az esti órákban fehér asztal mellett találkozott a vállalat valamennyi dolgozója a Polónia Étteremben. A baráti vacsora után Malák István elvtárs mondott pohárköszöntőt, sok sikert és az elmúlt félévhez hasonló jó eredményeket kívánva a Borsod megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozóinak. Felcsendült a nóta. s a poharakat egymás egészségére és a jó eredményekre ürítették;; s — paulovits — Üdülőt létesítenek a kazintaikai Vegyipari Technikum tanulói részére A kazincbarcikai Vegyipari Technikumot az üzemek is segítik, hogy az iskolában szakmájukat jól ismerő vegyészeket; képezhessenek. Több gyár gépekkel segíti az iskolai oktä-, tást. A Borsodi Szénbányászati Tröszt most egy ötven személyes fabarakkot bocsátott rendelkezésükre. Ez lesz az iskola nyári üdülője. A barakkot a a Tardona-patak völgyében lévő festői. erdőségben állították fel. A tanulók a hétvégi kirándulásokon szépítették, csinosították az iskolai üdülő környékét, maguk készítettek például nyári konyhát, kiszélesítik a patak medrét, hogy fürödni tudjanak. Ug.y tervezik, hogy sátortáborozásra alkalmas helyet is készítenek. A nyáron két-két hetes turnusban, 50—50 fő részvételével, üdülést rendeznek majd itt, ahová a társiskolák tanulóit is meghívják. Műszaki fejlesztési főosztály alakult az Ózdi Kohászati Üzemekben Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói a márciusi párthatározat nyomát idei éves tervükön felül 60 millió forint értékű kohászati termék gyártását, továbbá a gyártási költségek 35 millió forinttal való csökkentését vállalták. A felajánlás teljesítése, valamint a párthatározat szellemének megfelelően, a vezetés színvonalának megjavítása, a műszaki fejlesztés fokozásának érdekében a hagy üzemgyakorlattal rendelkező mérnökökből, műszaki dolgozókból műszaki fejlesztési főosztályt alakítottak. Az új osztály a gyár távlati fejlesztési tervének elkészítésén felül kidolgozza a ma ismert legkorszerűbb kohászati eljárásokat, szorgalmazza azok bevezetését és széleskörű alkalmazását. Tevékenyen közreműködnek a tervbevett beruházások, új létesítmények és már folyamatban lévő korszerűsítési munkák megvalósításában. így például a martinüzem rekonstrukciójának, a hengerművek korszerűsítésének elkészítésében részt vesznek az újítások felülbírálásában. Ezenkívül szorosabb. kapcsolatot teremtenek az ország kohászati üzemeivel, tanulmányozzák, kiválasztják az ózdi kohászatban is hasznosítható, célszerű eljárásokat; A mesterséges vízbetörés Zenei fesztiválon — Egerben HETEK ÖTA nagy készülődés volt tapasztalható a vasgyári Erkel Ferenc Zeneiskolában, és az ország sok más városának zeneiskolájában. Készülődtek az egfi zenei fesztiválra. Lázas munkakedv jellemezte a részvevőket, tanárokat, diákokat egyaránt. Az igények különbözőek, de egyben megegyeznek: mindenki szeretné, ha csoportja bekerülne az országos versenybe, amelyet Esztergomban fognak rövidesen megtartani. Vidáman indultunk hatodikán reggel Egerbe. Szorongásnak nyoma sem volt látható az arcokon. Fél likőr érkeztünk meg. Öttagú küldöttség fogadott. Ismerkedtünk a várossal, majd rövidesen a 7 tagú zsűri elé kerültek a vasgyári zenésznövendékek. A fesztiválon Eger, Salgótarján, MískoIc és Diósgyőr zeneiskolái képviseltették magukat. A délelőtti — a zsűrinek bemutatott — műsort este 8 órakor az egri nagyközönségnek megismételték. A hangverseny műsorán Te1 Haydn, Stradella, Weiner, Weber egyes művei szeré"r’tek. Felejthetetlen élményt nyújtott minden részvevőnek a hangverseny. Külön dicséretet érdemel a vasgyáriak fafúvó és rézfúvó zenekara, az egriek triója, a miskolciak zongora-négykezese, valamint a salgótarjániak kontratánca. A vasgyáriakat sokszor visszatapsolták, a. közönség elismerően nyilatkozott művészetükről. Az egri fesztivál sikere azt mutatja, hogy nem ártana Miskolcon is rendezni hasonlókat. Sőt, a mostani részvevőkön kívül hasznos lenne még több város zeneiskoláinak növendékeit a koncertdobogón látni, illetve hallani. Hisszük, hogy a vasgyári zeneiskolások — mint azt. Egerben már bebizonyították — az országos versenyen is megálljált helyüket. Bánffy Dóra-----------o----------F elfüggesztett szállítószalagok Az Ózd vidéki Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben a szállítás gépesítésével egyre több problémát okoz a vizes, talpduzzad ásás bányákban, hogy a nyomás következtében a kaparó és gumi szállítószalagok elmozdulnak. Lőcsei Lajosnak, a széntröszt igazgatójának lengyelországi tanulmányútja során szerzett tapasztalatait alkalmazva, a királdi bányaüzemben most új eljárást próbáltak ki. A gumi szállítószalagot nem a talpra szerelik, hanem szabályozható drótköteleken a főte biztosító berendezéséhez függesztik fel. Nyomás esetén a drótkötelekkel a gumi szállítószalag mindig egy síkban tartható, így a szállításban nem következik be fennakadás. Emellett jelentős műszakot is megtakarítanak, mert nem kell állandóan 3—4 embert a talputánvétre beállítani. Ä függesztett szállítószalagot egy hónap óta üzemeltetik egy 60 méteres frontfejtésen. Eddig üzemzavar nélkül működött. A terv most az, hogy Több mint két hete a Borsodi Szénbányászati Tröszt edelényi III-as aknájában érdekes kísérletet hajtottak végre. Külszínről végrehajtott lerobbantással mérték meg, hogy a többmilliá tonna . szénvagyon fölött húzódó homokrétegben mennyi víz van, s milyen biztonsági intézkedések szükségesek a bányászkodáshoz. A kísérletek alapján megállapították, hogy percenkint mintegy 800 liter Víz ömlik ki a homokrétegből. A kiömlő vízmennyiségből megállapították azt is, hogy vízbetörés veszélye nélkül lehet a vízdús homok iote alatt is bányászkodni Az eredményes bányászkodásra új fejtési rendszert dolgoztak ki, mellyel elérik, hogy a homokrétegben lévő víz szintjének állandó csökkentésével száraz munkahelyen tudnak dolgozni a bányászok. A főtéből kifolyó vizet pedig megfelelő méretű szivattyúval emelik a felszínre. így egyetlen törült beruházás nélkül tudnak bányászkodni ,hosszú évekig. A kísérleti megállapításokat mára gyakorlatban is alkalmazzák, s a vízdús homokréteg alatt több munkahelyen folyik a rendszeres termelés. a többi nyomásos, talpduzzadásos bányaüzemben is beépítik, elsősorban Királdon, valamint a farkaslyuki és az egercsehi bányaüzemben. íDpiodvári yliiklás ti persorozatai mTAHACSKOZTARSASAS! Dráma a* erdő sxélén V issza jött hát Mecner úr is! Azaz: el sem ment, mert eddig SáMájus Imre pótolják toraljaújhelyen tartózkodott és most egy kis elszámolásra kocsikázott ki Makkoshoty kára. — Na, Vitányi, mi lesz? A kommunista földosztónak meg- ^remeg a szájaszéle. Kimondja azt a fmondatot, amit Mecner mondott ki A görömbölyi téglagyár számos ter-Jfél évvel ezelőtt: tnelési nehézséggel küzdött- az év> •— Maguk tudják, főispán úr... elején és emiatt 16 000 darab cserép- \ __ igen ... hm ... a földet persze pel adós maradt az első negyedév- ^nem bitorolhatják tovább. Adjanak fren. ihálát, ha azért az esztendőért árenA folyamatos munkát most már^dát nem kérek. Most elmehet, Vitá- nem gátolja semmi, az idő kiváló, sányi... elvtárs! Majd még találko- ez érezhető a termelés alakulásán is. ázunk. Ja, várjon csak még egy pil- Ugy határoztak, hogy május 1-ig pó-Manatra! Hogy is hívják azt a másik... tolják a hiányt. A napokban fizették iö, azt a másik kommunistát, az értei a dolgozók nyereségrészesedését ^dészt? is. mintegy 40 000 forintot, : A sarokban álló csertdörőrsparanesnok sietve válaszol (ö is gyorsan visszajött) — Okrucski! — Igen, Okrucski. Na, most már tényleg mehet, Vitányi. Mikor az ajtón kilép, a kisbíró épp akkor szögezi fel a hirdetőtáblára a plakátot: STATÁRIUM! — Szomszéd! — szól a hallgatag ember felé — én azt hiszem, legjobb lenne, ha most... te elmennél. — Nem! — s dübörög a hangja, ahogy megismétli: — nem megyek! Otthon a szekérszínben a fegyver. Mellette huszonöt töltény. Szép, új, csillogó töltények... Mit tegyen? Ezzel a nagy kérdéssel telik el a nap. Jön, megy az udvaron és nem tudja, mit tegyen. Önmagát lője fejOsd továbbra is helytáll Az ózdi kohászok ma ünnepeit emberek. Másodszor nyertek élüzem címet, büszkeséggel tekintenek „új szerzeményükre” is, a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajára. És meddig tart ez? Vajon megpihennek-e a babérokon? Antal Gyula termelési főosztályvezető szavai szerint nem lesz megtorpanás, mert minden lépést terv, pontos cél határoz meg. Ecseteljük a múltat néhány adattal: 6000 tonna hengerelt készáruval termeit többet a gyár 1958- ban. mint az azt megelőző évben. A seléjt is felére esett. Elismerni való a takarékos termelés. S még valami fontos: a baleset-előfordulás sokkal kisebb volt, mint a legmodernebb nyugati üzemekben (ezután a közgazdászok is utánanézhetnek). Uj (érvek Igen, ez szép volt! De most sor kerül az ütőér — a martin — felújítására, rekonstrukciójára. És itt a csoda! A terv nem változik! Sőt! Tartja magát a pártnak adott Ígéret, mely szerint 1959 végéig 12 ezer tonna acélt adnak „kvantumon” felül. Talán nem így lett kimondva, mégis ez a gondolat él az emberekben: továbbra is helytállunk, nem hagyjuk magunkat! S ezt ma sok minden tanúsítja. Mindenki újon, más megoldáson töri a fejét. Az élet szokott munkás üteme egy percre sem lanyhul. Hogyne, hiszen az a cél, mire Elkezdődik a martin felújítása, legyen előregyártva finomhengerdei félkésztermék — vas buga —, így kevesebb hengerelni való öntéeset kell majd vásárolni Csehszlovákiától, Romániától, s a testvérüzemektől. Űj jelszó született: 600 darab öntecsei egy nap Ennek is megvan a maga története éspedig az ünnep előtti napra nyúlik vissza, mikor Ózdon rendkívüli eredmény született: 675 darab öntecs egy nap! Ez tette bátorrá a hengerészeket, hogy kiadják a jelszót: 600 öntecset hengerelünk naponta. Kedd délután van, éppen műszakváltás. A csarnokokban lévő táblákra új számok, jelzések kerülnek, mutatva a délelőtti tempót. Néhány ember még itt sürgölődik. Csomós Zoltán főművezető utasításait hallgatják. Megszólítom, de türelemre int: — Egy negyed óra múlva már jobban ráérek. Tudja, most váltás van, körül kell szaladnom az üzemben. Utolsó szavait már nemigen hallom, siet. Látni, hallani való így is akad. Bíró András bugaolló-brigádvezetö új számokat ír a táblára. Beszédünket a hengersor nagy robaja szakítja meg szabályos időközönként. Élénken újságolja: — Tegnap is 610 öntecset hengereltünk. — De itt — mutatok egy tegnapi műszakeredményre — nincs meg a kétszáz öntecs. — Ez is előfordul, de akkor segítünk egymáson. Egyik műszak pótolja a másik elmaradását. Szavai bizonyságául meg is mutatja: Egy másik műszak mái' 210-et gyártott, a harmadik is hasonlóképpen, s így a hétfői átlag 610-en felül van. Közben Csomós művezető is előkerül. Tőle tudom meg. hogy a híres hengerészbrigád, amelynek Medve Ferenc Kossuth-díjas hengerész a vezetője, most valamivel alul maradi, a Czebel-brigád tagjai kapták a kiváló dolgozó kitüntetést s az egyheti keresetet. Vajon mint vélekedik erről Medve elvtárs? Abban a reményben indulok el, hogy talán bent találom a pártbizottságon, ahová naponta benéz, ugyanis az ő műszakjának már vége. Nincs. A portás sem látta, azután, címével a zsebemben indulok el a lakására. Csendes családi ház a Tábla-negyedben. Itt lakik Medve elvtárs. Benyitok, felesége fogad. Helyet mutat egy székre. — A férjem? — arra tessék még egy kicsit várni. Látja, az étel is ott a melegen. Éppen a magam korho- lasába kezdenék, mikor bentről férfihang szűrődik ki. Úgy látszik, a szerencse mégsem hagyott el, Fekete István fiatal hengerésszel ismerkedem. Tagja a Medve-brigádnak —1 s ha nem tévedek, hamarosan a családhoz is több köze lesz... — Én csak annyit tudok — sorolja —, a mennyiség az megvolt, csak a selejtteJ lehetett baj. Majd bátorítóan hozzáteszi: Azért nem hagyjuk magunkat! Csak egy éve dolgozom még az üzemben, de úgy tudom, valamit tartogat a brigád ... Hiába, ennyivel kell beérnem. Egy hazafelé tartó .kohásztól tudom meg: műszaki megbeszélésen van Medve elvtárs. Jóllehet, itt már el is mondotta, hogy mit tartogat a brigád. Az igazgatót, Horváth Károly elv- társat nehéz megtalálni ezen a délutánon. Az irodájában alig látták. Sorra járja a műszaki értekezleteket. melyeket üzemrészenként tartanak. Mindenütt van valami mondanivalója. mindenről tudni akar. Ezeken a megbeszéléseken készül most a haditerv. S minden bizonnyal az „ütközet” is sikeres lesz. Nehéz lenne összefoglalni a látottakat, a benyomásokat. Villanások voltak ezek, mégis annyi bizakodás, tettre- készség látszott. Azt hiszem, az ózdi kohászok nem fognak megpihenni, egyetlen akarat serkenti őket: Nem engedni a dicsőségből! G. E. A jobb minőségért Az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt a szén fütöértékének javítására az idén új intézkedést vezet be. A darabos szén mennyiségének fokozására új löszerfelhasználási normát léptettek életbe. Ezzel akarják elérni, hogy az eddig csaknem 30 százalékos, daraszénhullást 10 százalékra csökkentsék és helyette darabos, illetve kockaszenet termeljenek. Rontotta a szén fűtőértékét, hogy nem tudták az előírás szerinti nagyságban szállítani. Ennek oka, hogy be, vagy szálljon szembe az egész világgal? Egyedül az egész világgal! Forog vele az udvar. Szédül, lefekszik, s álmában felriad egy hangra: — „Mi lesz, Vitányi?” Valahonnan a magasból, mintha a kü rtőből feleinén ek: — Maguk tudják, főispán úr. ., — A földet persze nem bitorolhatják ... — Igen, de a fegyvert nem adom! Nem adom, nem adom, az úristennek sem adom. A föld az öné, a fegyver az enyém! Xp elkel. Kimegy az udvarra. Ma- gasan a holdvilág, a szekérszínben a fegyver. Mellette huszonöt töltény. Becsavarja csöndesen olajos ruhába, kiballag vele az erdő szélére és eltemeti, mint egy kedves halottat a porhanyós, avarszagú főidbe. Alig, hogy visszaér, a háza előtt csendőrök. — Hol járt, Vitányi? — Csak itt... itt ni, hátul. — Jöjjön velünk! Szökésre ne is gondoljon! A községháza szobájában az egyik sarokban Okrucski, az erdész, a másik sarokban a fia. A harmadikba kerül Vitánjd. Állnak és hallgatagon merednek egymásra. Hozzájuk sem szól senki. sok szénosztályozó már elavult. Az idén a szénosztályozókat felújítják. A mocsolyási osztályozom új vibrátort szerelnek fel, a farkaslyuld bányaüzemnél pedig új törőberendezést építenek. Az idén már üzemszerűen termelő szarvaskői bányaüzemnél pedig új osztályozót építenek. Mindezekre a beruházásokra 3 millió forintot költenek. A jobb minőségű szén értékesítésével ez a beruházás két év alatt megtérül. Kint a hajnal dereng, harmat szitál a földre, s ez alatt a másik szobában megszületik a döntés: Okrucs- kira és fiára huszonötöt veretni, Vitányit a bíróság elé állítani. — Indulhatunk! — lép hozzájuk egy hadnagy és Okrucskiék kezén bilincs csörren. — Maga, Vitányi hazamehet ... K e^enetes másfél óra követke- zik. Okrucskiék nem tudják, a halálba mennek-e, vagy viszontlátják még egymást az életben? A falu csöndes. Nerp tud semmit. Elvonulnak csöndesen a házak mellett; mindegyikben egy ismerős, jóbarát, vagy rokon lakik, aki nem is sejti, hogy őket most talán ... egyenesen a vérpadra viszik. Az erdő szélén előttük a deres. Először az erdész kerül rá. Fiának végig kell nézni, hogy zuhognak az iszonyatos ütések, hogy vonaglik és ájul el e rettenetes kínoktól az apja. Dacosan, összeszorí- t.ott fogakkal tűr és hallgat. Az ájult embert most leveszik, a harmatos fűre dobják és ő következik... Harmadnap múlva belehalt. Másik héten pedig, amikor felépült és elindult első kőrútjára, apját lőtték agyon az erdőben. Egyedül Vitányi él még közülük.
