Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-09 / 82. szám
pr*ir*4Írjmi, m**i*!ji>é**f fsammmm ^^^hdmhhhhhii^hhbhhhhhhhhbhhhhihhhihbhbhv A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD líÉGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HOSSZÜ SORBAN. XV. évfolyam 82. szám Ára 50 fill e r § Uj termelőszövetkezeteink alapjaikoz ! JX/f-ezögazdaságuTbk új, szocialisLfJ- ta színfoltjai, a nemrégiben alakult termelőszövetkezetek most rakják le az alapokat, most teszik az első lépéseket, hogy már ebben az esztendőben gyümölcsöt hozzon nemes kezdeményezésük. Ebben a munkában — az ígérethez híven — komoly, értékes segítséget kapnak a párttól, a kormánytól, a munkás- osztálytól, s minden olyan becsületes embertől, aki mindenkor kész segíteni az annyit tervezett szebb holnap kibontakozásához. Országszerte öröm látni, hogyan fogn'Qfk össze üzemek, vállalatok, állami szervek, kommunisták, hogy minél eredményesebbek legyenek az új közös gazdaságok első lépései. Azokban a most alakult tsz-ékben, ahol már ez iáén is váll-váll mellett gazdálkodnak, termelnek, nap mint nap ott látni a patronálást vállaló munkásokat, a párt, a tanács képviselőit. Anyagi, erkölcsi segítség növeli az új tagok bizakodását, reményét. Bizonyítja, hogy az ígéretet tett követi, hogy nálunk senki sem ma/raáhat magára, hiszen közös célért dolgozunk. Megyénkben az elmúlt néhány hónap alatt a párt decemberi határozatát követően 55 új termelőszövetkezet ojbatkuM, készített tervet az első közös esztendőre. Egyik-másik *— összesen harminc -» már ebben a gazdasági évben is nagyüzemi módszerekkel, közösen dolgozik. Itt a szakemberek, a tanács- és pártszen- vek közreműködésével mindjárt a megalakulás után felmérték a lehetőségeket, biztosították a kezdethez szükséges feltételeket. A rendelkezésre álló táblákon gépi munkával, nagyüzemi módszerekkel kezdték a tavaszi munkát, s a vonatok, gépkocsik már szállítják a követ, az építkezési anyagot a hiányzó közös istállókhoz. A papírra fektetett tervek, számok lassan, de biztosan valósággá, eleven életté, gyakorlattá sokasodnak, hogy boldogítsák vele életrekeltőjüket, a termelőszövetkezeti tagokat, az egész országot. S igazán alapos szervezettségre, komoly segíteni akarásra vall, hogy a kezdeti munkában nincs — • s ha így megy tovább — nem is lesz komolyabb zökkenő. Itt is, ott is elkelne persze nagyobb anyagi segítség, több hitel. Ez megkönnyítené a kezdetet, azonban az is igaz, hogy már al elsői lépésnél terhet róna a tsz-tagság vállára. Ezért értékes az új termelőszövetkezetek olyan irányú igyekezete, hogy mindent, amit lehet, amit az összeadott közös vagyon, közös állat- állomány és közös munka bír, a maguk erejéből építsenek fel, teremtsenek meg, s csak a legszükségesebbért forduljanak a kormányhoz. TJuszonöt újonnan alakult közös gazdaságunk tagsága csak ősszel, az új gazdasági év elején kezdi meg a nagyüzemi termelést. Mégis, a huszonöt tsz közül nincsen egy sem, amelyik valamilyen formában már ne mutatná, hogy él, létezik és erősödni, fejlődni kíván. S ez igen hasznos, igen fontos dolog. A termelőszövetkezetek első lépései elé ugyanis ha nincs jól előkészítve az indulás — legkomolyabb akadályként a közös takarmányalap hiánya gördül. Ha nincs közös takarmányalap, nem lehet megvalósítani — vagy csak nehezen — a közös állatállomány megteremtését, amely már az első pillanattól kezdve pénzelheti a tagságot. Ezért gondolkoztak helyesen új tsz-tagjaink, amikor mindjárt megalakulásuk után — az illetékesek segítségével — minél több pillangóst és más takarmány félét vetettek', lehetőleg táblásított területen, nagyüzemi módszerekkel, hogy megteremtsék a kezdet egyik legfontosabb feltételét. A Tiszaszederkényi Szőke Tisza, a Megy aszói Szilái és más' táj közös gazdaságaink rríár elvetették a tervezett takarmánymennyiséget, készítik a talajt a silónövényekhez, s a fejekben, szívekben meg a készülő tervek papírlapjain egyre szélesebb skálában, világosabban bontakozik ki a közös bizakodást keltő - jövendő képe. Nap mint nap beszélgetnek, vitáznak a tsz-tagok a hogyanról, járják képzeletben a maguk választotta széles út ma még távoli kilométereit. A tények, az eddig elmondottak alapján azt lehetne mondani, nincs különösebb hiba, minden tnegy a tervezettek, az elgondoltak szerint. Az új tsz-ek életét, munkáját, terveit, mai napjait alaposan nézve mégis akadnak bizonyos hézagok, amelyeket mindenként helyes betölteni, hogy idők múltán meg ne növekedjenek, törést, szakadást ne okozzanak. A tapasztalatok, megkérdezések szerint nem esik elég szó új termelőszövetkezeteinknél a vezetés kialakításának hogyanjáról. Pedig ez az indulás és a holnapi fejlődés egyik igen lényeges alapja. Jól gazdálkodni, egyenletesen fejlődni, valóban a leghelyesebb úton járni csak az a közös gazdaság tud, amely hozzáértő vezetőkkel és vezetőségi tagokkal rendelkezik. Olyan emberékből áll, akik mind tudás, mind tapasztalai, mind erkölcsiség szempontjából egyaránt megállják a helyüket. Tantoríthatai- lanok a tervek végrehajtását, az alapszabályzat betartását illetően, röviden: nem engednek a huszonegyből, akár munkáról, akár fegyelemről legyen szó. HTermészetesen nem könnyű ilyen minden tekintetben megfelelő vezetőt találni. Nem köny- nyű, de lehet. Az elkövetkezendő hónapokban fordítanak komoly gondot és erőt párt- és tanácsszerveink erre a tsz-tagság egészének segítségével. Minden újonnan alakult tsz-ben tíz- szám akad olyan ember, olyan dolgozó paraszt, akinek van tekintélye, akit a tagság alkalmasnak tárt a vezetésre, megbízik benne. Ezek az erények alapjában véve elegendők arra, hogy hallgassanak szavukra, megbízzanak bennük a tsz-tagok. De elegendők-e ezek az erények ahhoz is, hogy egy komoly, majd egyre növekvő gazdaság irányításában megállja helyét az ember? Ezt kell megnézni elsősorban és pótolni a hiányosságokat. Olyan vezetővé nevelni a választottakat, akik képesek, vagy élelmességüknél,, tanulni vágyásuknál fogva képesek lesznek ellátni a nehezebb feladatokat is. Az újszerű munka újszerű em- bért is követel. Más körülmények között dolgozik az, aki közösségben végzi munkáját. A termelő- szövetkezetekbe ilyen új helyzetbe, új keretbe érkeznek a régi egyéni gazdák. S bizony, új úton, eddig ismeretlen környezetben könnyebben eltévedhet, megbotolhat az ember, ha nem ismeri meg már jó előre részletes „térképről” azt az új környezetet. S ilyen részletes „térképre” szükségük van új tsz-tagjainknak is. Üj vezetők, új tsz-tagok. Ugyan ki más ismertetheti meg velük alaposan ezt az új területet, a várható terepet, mint azok, akik tisztában vannak vele: a tanács- és pártszervek munkásai, a kommunisták. S bizony, ma még' megyénkben is nagyon kevés példa akad arra, hogy esténként, vasárnaponként, szabad időben erről az újról beszélgetnének összeülve újdonsült tsz-tagjainkkal. Pedig megvan hozzá a lehetőség, sőt, meg kell teremteni a lehetőségeket. Sok, nagyon sok függ ettől. Ezer várható zökkenő vetődhet fel, amely később az előbbrehaladást akadályozná. A gazdasági természetű munka, a takarmányalap biztosítása, az új gazdasági épületek építése mellett ez most az egyik legfontosabb feladat. 1959 április 9, csütörtök Bemutatták az első magyar atomreaktort Szerdán délben a csillebérci központi Fizikai Kutató Intézetben sajtótájékoztatón ismertették az első magyar kísérleti atomreaktor felépítését és működését. A tájékoztatót Naményi Géza, a Minisztertanács tájékoztatási hivatalának helyettes vezetője nyitotta meg, majd Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, a magyar atomerő bizottság alelnöke szólalt fel. (MTI) ... indulásra várnak az autóbuszok a Dózsa György úti megállónál(Fotó: Farkas) Hat nyugateurópai ország kommunista pártjainak közös nyilatkozata Brüsszel (TASZSZ) Brüsszelben április 1-én és 2-án megtartották az európai szén- és acélközösséghez és a közös piachoz tartozó hat nyugateurópai ország — a Német Szövetségi Köztársaság, Belgium, Franciaország, Hollandia, Olaszország és Luxemburg — kommunista pártjainak értekezletét. Az értekezlet résztvevői , nyilatkozatot tettek közzé, mely megjegyzi, hogy a monopóliumok az európai szén- és acélközösség és a közös piac megteremtésével olyan fegyverhez akartak jutni, amelynek segítségével „csökkenthetik a hat ország munkásosztályának és népének életszínvonalát, megakadályozhatják a gyarmati népek felszabadító mozgalmát, még tevékenyebben folytathatják Afrikában a rablás politikáját, felléphetnek a nemzetközi feszültség enyhítését célzó mozgalom ellen, a néoek együttélése és békés együttműködése ellen.” A nyilatkozat rámutat, hogy az európai-szén- és acéttcőzösség és a közös^ piac Vezetőinek egyik fő célkitűzésé ,.a német mílitarizmus fel- támasztásának. meggyorsítása és az EURATOM segítséggel a német mí- litarizmüs atomfelfegyverzése. A rakétakilövő állomások 'felállítása még inkább fokozza azt a veszélyt, amely ismét ott lebeg Európa, és a világ felett. A dolgozók viselik az óriási katonai kiadások terheit, ami rontja | életviszonyaikat és akadályozza a gazdasági és kulturális haladást.” Ugyanakkor a Szovjetunióban, a népi Kínában és a népi demokratikus országokban — hangsúlyozza a nyilatkozat — mindent megtesznek az életszínvonal gyors emelése, a munkaidő csökkentése, a munka megkönnyítése végett, azért, hogy minden ember számára biztosítsák a legfőbb jót: a békét. A kommunista pártok — hangzik a nyilatkozat — ünnepélyes felhívással fordulnak a hat ország szocialista pártjaihoz, minden szakszer- ---------------v ezeti és demokratikús szervezethez, „teremtsenek harci szövetséget a nagytőke politikája ellen. A monopóliumok és . a militaristák szövetségével szembe kell állítani a dolgozók és a néptömegek összehangolt akcióit.” (MTI) Nyíl vánosságra kozták a dalai láma Xan Kuan-szan tábornokhoz intézett leveleit Peking (Üj-Kínai A pekingi lapok szerdai száma közli annak a három levélnek a, fényképmásolatát, amelyet a dalai láma intézett Tan Kuan-szan tábornokihoz, a népi felszabadító hadsereg tibeti katonai parancsnokságának politikai biztosához. A levelek eredeti példányait Lhaszából hozták Pekingbe. A levelekben — amelyek március 11., március 12. és március 16-i keltezésűek —, a dalai láma kifejtette Tan Kuan-szan tábornoknak, hogy a tibeti áruló klikk az ő védelmének ürügyével incidenseket idézett elő* amely incidensek komolyan veszélyeztették a központi és a helyi hatóságok kapcsolatait. A dalai láma kijelentette, minden erőfeszítést megtesz, hogy módot találjon az ezzel az üggyel való foglalkozásra és utasításokat ad a tibeti helyi kormány hivatalos szerveinek. A pekingi lapok a fényképmásolatokon kívül közlik a három levél szövegének kínai fordítását is* Ülést tartott a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága április 2-től 5-ig ülést tartott Sanghajban. Az ülésen megvitatták és elfogadták a Kínai Népköztársaság 1959. évi népgazdasági tervének tervezetét, foglalkoztak a falusi népi kommunák kérdésével, jóváhagyták a jelöléseket az állam vezető tisztségére. Az 1959. évi népgazdasági terv Vita a Japán parlamentben a japán-amerikai „biztonsági szerződés66 körül Országszerte felháborodást keltett, a japán parlamentben pedig élesen elbírálták az uralmon lévő liberális demokrata párt vezetőségének és a Kisi-kormány képviselőinek azt a kijelentését, hogy a jelenleg felülvizsgálat alatt álló japán—amerikai „biztonsági szerződésben” benne akarják hagyni azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült- Államok fegyveres erőit egy esetleges japán s polgárháború elfojtására is felhasználják.’’ Okada szocialistapárti képviselő a parlament költségvetési bizottságában követelte, hogy Kisi miniszterelnök részletesen válaszoljon e kérdésre. Kisi miniszterelnök' válaszában elismerte, hogy a liberális demokrata pártban van olyan vélemény, amely szerint az új „biztonsági szerződésben” is meg kell hagyni azt a rendelkezést, amely jogot ad az Egyesült Államoknak, hogy beavatkozzon Japán belügyeibe. Kisi azt állította, hogy ő maga ellenzi ezt a rendelkezést. Kijelentette még, hogy a japán kormány „nem tekinti ellenségeinek a kommunista országokat”. Kisi elismerte, hogy az Egyesült Államok segítséget nyújt Japánnak a fegyveres erők és a hadiipar fejlesztésében. Ugyanakkor állást foglalt az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés mellett. MOSZKVA. A Pravda tokiói tudósítója a japán népnek az Egyesült Államokkal való katonai szövetség ellen folytatott harcáról ír. Kifejti, hogy Japán politikai életében két fő irányzat harcol egymással. Az egyik a katonai tömbök, a militarizmus és az amerikai alárendeltség - politikája mellett száll síkra, a másik a béke- politikát, a semlegességet és az ország nemzeti függetlenségének megvédését követeli. A két irányzat harca most különös élességgel bontakozott ki a japán—amerikai „biztonsági szerződés” revíziójának kérdésében. A dolgozók tömeggyűléseken és tüntetéseken követelik a „biztonsági szerződés” teljes hatálytalanítását. A mozgalom élvonalában a munkás- osztály halad, de hozzájuk napról- napra csatlakoznak értelmiségiek, diákok, parasztok. (MTI) szerint az idén 18 millió tonna acélt* 380 millió tonna szenet, 225 millió tonna gyapotot kell termelni. Figyelembe vették az anyagi és technikai feltételek adta objektív lehetőségeket, továbbá a néptömegek forradalmi lelkesedését. Ez a nagyszabású terv a kínai népgazdaság további jelentős fejlődését biztosítja. A tervet az államtanács a kínai országos népi gyűlés ülésszaka elé terjeszti megvitatás végett Az ülésen megvizsgálták a falusi népi kommunák kérdésének rendezésére irányuló munkát. Megállapították, hogy az utóbbi három hónapban ez a munka jól, eredményesen folyt és következetesen meg Valósítják a Központi Bizottság 1958 decemberében megtartott 6.' plénumán a népi kommunák kérdéséről hozott határozatot. A Központi Bizottság ülésén megvitatták és meghatározták, kiket jelöljenek a vezető állami tisztségekre. Különböző tanácskozások után a jelöléseket a kínai országos népi gyűlés ülésszaka elé terjesztik majd* A Központi Bizottság ülése Mao Ce-tung elnökletével folyt, Mao Ce- tung fontos beszédet mondott á munka módszerének kérdéséről. A Központi Bizottság ülését megelőzően, előkészítésként bővített ülést tartott a Központi Bizottság politikai bizottsága. (MTI) Pravda-kommentár Adenauerről Moszkva (TASZSZ) Adenauer hozzájárulása a köztársasági elnökké való jelöléséhez, azt jelenti, hogy távozik az aktív politikai életből — írja a Pravda szerdai számában Mihajlov, a lap bonni tudósítója. Mihajlov kiemeli, hogy Adenauer ezzel nemcsak kancellári tisztségét veszíti el, hanem a Kereszténydemokrata Unióban betöltött pártvezetői szerepét is. Adenauer beleegyezése nem önszántából történt — állapítja meg a tudósító. Mint bonni politikai körökben hangsúlyozzák — írja Mihajlov — Adenauer kezdettől határozottan elutasította annak gondolatát is, hogy szövetségi elnök legyen és kikapcsolódjék a politikai életből. Minthogy pártjában nem támogatták, végeredményben kénytelen volt kapitulálni; Ezt a tényt Bonnban az erőpolitika kudarcának tekintik. A nemzetközi feszültség enyhülésére irányuló minden javaslattal szemben folytatott negatív politikához körömszakadtáig ragaszkodó Adenauer-kormány zsákutcába került. A CDU befolyásos politikai körei belátták, hogy a Kelet és Nyugat tárgyalásainak meghiúsítását követelő Adenaueri irányzat külpolitikailag elszigeteli az országot. Ugyanakkor a nyugatnémet közvéleményben fokozódik az a követelés, hogy normalizálják a Kelet és Nyugat viszonyát és bővüljenek az egészséges kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok. (MTI)
