Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-07 / 80. szám

CSZAKMAGYAltORSZAtt Kedd, 1959. április 7. ÉLÜZEMÜNNEPSÉGEKEN szerzők: - müveikről ^•legycpk.több ipari üzemének dol­gozói április 4-én kettős ünnepet ül­tek, Hazánk felszabadulásának 14. évfordulója napján ünnepelték a .múlt évi eredményes munkát, s át­tették a különböző kitüntetéseket. A zászlói örökre megtartjuk ' Az egyetem aulája penteken este kémény vönású munkásokkal, mun­kásnőkkel és vendégekkel telt meg. Felejthetetlen emlékű est volt ez a 'Hejőcsabai Cement- és Mészmű dol­gozóinak. Itt vettek át kitartó, szor­galmas munkájuk elismerését, a Mi­nisztertanács és a SZOT vörös ván­dorzászlaját a tatabányai testvér- üzem képviselőitől. . Az elnökségben üzemi vezetők, munkások foglaltak helyet. Itt láttuk Frieszol József elvtársat is, a Ma­gyar .Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának első titkárát, Köböl József elvtársat, az építésügyi miniszter helyettesét. Gyöngyösi Ist­ván. elvtársat a SZOT képviseleté­ben. A megnyitóbeszéd után Köböl elv­társ szólt az üzem dolgozóihoz. El­ismeréssel'adózott a kitüntetés el­nyeréséhez,. majd prról beszélt, me­lyek a következő tennivalók. Hang­súlyozta: gazdaságosabban kell ter­melni, ez legyen a legfőbb szempont az elkövetkező időben. Méltatta az üzemben .kialakult szocialista mun­kaversenyt, hangsúlyozta, hogy a munkások ma már kimondottan a saját érdekeikért versenyeznek. Bár­mit is mondjon-a „Szabad Európa’, irigykedhetnek szabad életünk ellen­ségei, a verseny él. annál is inkább, inert ez benne lüktet a dolgozók szí­vében, és annak eredménye a borí­tékban is meglátszik... Ezután Prieszol elvtárs emelke­dett szólásra, s meleg szavakkal em­lékezett meg á mészmü dolgozóiról. Biztosította a részvevőket, hogy a párt továbbra is élénk figyelemmel kíséri a hejőcsabaiak tevékenységét, ts áz igyekezetnek ezután sem marad el az elismerése. Az üdvözlő beszédek elhangzása után . kis úttörők köszöntötték a ^győztes apukákat, anyukákat”, majd korukat megcáfolva, kis zene­karuk Sosztakovics, Kálmán és más ■zeneszerzők számaival köszöntötték az ünnepeiteket. Ök kísérték a gyári énekkart is. Kiosztották a zászlóhoz tartozó minisztertanácsi ajándékot, a 25 ezer forintot’a legjobb üzemi vezetők kö­zött. A minisztérium főigazgatóságá­nak: képviselője külön jutalmakat adott át. Tizenöt dolgozó kapott „kiváló dolgozó” oklevelet, „kiváló dolgozó” jelvényt és számos más dolgozó kapott pénzbeli elismerést a kitüntetettek mellett, összesen 51 ezer forintot vettek, át az üzem dolgozói, vezetői jé munkájuk elismeréséül. A gyár igazgatója, Mikó Balázs elvtárs, amikor átvette a zászlót, a JiejŐcsabaiák nevében megfogadta: ..A zászlót örökre megtartjuk”. Egy­ben megígérte, hogy a második fél­évben még tízezer tonna cementet ad" a mészmü terven felül. Az ünne­pélyt vacsora, és reggelig tartó mu­latság követté. A bányászok ünnepén Április 4-én az ormosbányai kul­túrterem már a kora délutáni órák­ban megtelt. Élüzemünnepségre jöt­tek össze a bányászok. Visóczky György elvtárs, az ormosbányai üzem igazgatójának megnyitó szavai után Pachinger Gyula főmérnök, a Nehézipari Minisztérium megbízott­ja tartott ünnepi beszédet. Szólt az elmúlt 14 év eredményeiről, a fel- szabadulásról, majd ismertette azo­kat az eredményeket, amelyeket az ormosi bányászok az ellenforrada­lom után elértek. Beszélt arról a ne­héz, de becsületes útról, amelyen ha­ladva két év leforgása alatt immár harmadszor nyerték el a büszke él­üzem címet, a SZOT és a Nehézipa­ri Minisztérium vörös vándorzászla­ját. A bányaüzem nevében Gyurkó István Kossuth-díjas vájár vette át az élüzem oklevelet és a zászlót. Az idős bányász valamennyi munkatár­sa nevében Ígéretet tett, hogy a jövő­ben is eredményes munkát végez­nek. Ezután a megyei pártbizottság részéről Törő József elvtárs, a bor­sodi trösztbizottság részéről Varga József elvtárs, a Borsodi Szénbányá- - szati Tröszt részéről nedig Monos János elvtárs köszöntötte az ünnep­ség részvevőit, és kívánt sok szeren­csét további munkájukhoz. Az ünnepség végén a telep úttörői és a nőtanács megbízottjai virágcso­korral köszöntötték a derék bányá­szokat. Edelényben a nagyszámú ünneplő közönség előtt Bállá János párttit­kár bevezető szavai után Fekete Sándor köszöntötte az egybegyűlte­ket, Tolmácsolta a Nehézioari Mi­nisztérium üdvözletét, majd részlete­sen szólt az edelényi bányászok 1958-as munkájáról. Az edelényi bányászok több mint 2.1 ezer tonna szenet adtak terven felül népgazda­ságunknak — mondotta. Az ünnepi beszéd után Monos Já­nos igazgató átadta az üzem vezető­ségének a jutalmat, amely a jobb munka elismerése. A megyei párt- bizottság részéről Gyopár János elv­társ köszöntötte az élüzem címmel kitüntetett edelényi bányászokat. Az élüzem-ünnepség Bállá János elvtárs zárószavaival ért véget. Nehezen szerezték meg — s most me# akarják tartani A múlt hét csütörtökjén — először a vállalat történetében — kettős ün- | népséget tartottak a Könnyűgépgyár­ban. A vállalatot az elmúlt évi jó munkájáért élüzem címmel tüntet­ték ki. A Könnyűgépgyár kultúrterme kicsinek bizonyult az élüzem ünnep­ségnek. Többszázan hallgatták Szter- nák László megnyitó szavai után Ombódi István elvtársnak, a gyár pártbizottsága titkárának ünnepi be­szédét. Ombódi elvtárs elmondotta, hogy a Könnyűgépgyár 1958-ban befeje­zett termelési tervét 118, teljes ter­melési tervét 108,9, a tervszerűséget pedig 98 százalékra teljesítette. A gyár dolgozói az él üzem ünnep­ség alkalmával egy szép vörös zász­lót adtak az üzemi pártbizottságnak. A zászlót Makkai János, a gyár egyik dolgozója nyújtotta át Vekerle elvtársnak, a pártbizottság tagjának és kérte, hogy a pártbizottság to­vábbra is harcoljon a dolgozók ér­dekeiért. A gyászolók... megmutatják igazi arcukat Szabó Magda; Freskó Az ünnepségen megjelent Kukucs- ka János elvtárs, a megyei pártbi­zottság titkára, aki felszólalásában ígéretet tett, hogy ezután még több segítséget nyújtanak a fiatal, s most már élüzem címet nyert Könnyűgép­gyárnak. A városi KISZ-bizottság részéről megjelent Bialis József elv­társ több kitüntetést adott át a taka­rékosságban. társadalmi munkában kitűnt fiataloknak. Az élüzem-ünnepségen felszólalt Lipovszki Gyula elvtárs, a gyár igazgatója és megköszönte a gyár valamennyi dolgozójának az elmúlt évben végzett jó munkáját. Majd át­nyújtotta az igazgatóság jutalmát a legkiválóbb dolgozóknak. A „kiváló dolgozó” jelvény mellett 200 ezer fo­rint jutalmat osztott szét. Kárpát-Ukrajnában, ahol csak­úgy, mint Magyarországon, 1919-ben megteremtették a proletárdiktatúrát, a nevezetes évforduló alkalmából előadásokat, gyűléseket tartanak. A könyvtárakban és a múzeumokban kiállítások nyíltak, amelyek az 1919-es szocialista forradalom kár­pát-ukrajnai eseményeit mutatják be. Az uzsgorodi egyetem tudomá­nyos konferenciát rendezett és törté­nelmi gyűjteményt adott ki a fenti eseményekkel kapcsolatban. Regényem alapötletét egyik, né­hány évvel ezelőtt elhunyt roko­nom temetése szolgáltatta, A gyász- szertartás folyamán, míg pillantá­som ide-oda vándorolt a végtisztes­ségre összegyűltek sorai között, az jutott eszembe, vajon valóban kí­vül maradt-e a világ a ravatalozó falain vagy a fátyollal borított hom­lokok mögött tovább szövik gondo­lataikat, terveiket sorsukról és jövő­jükről az élve maradottak. A gyá­szolók merev' élőképe mögött vissza­fogott mozdulatokat, némaságában kiáltó kérdéseket sejtettem. Ebből az élményből született meg a tarbai református parókia lakóinak törté­nete, a regény tizenhárom óra alatt lejátszódó cselekménye, mely a pap- né ravatala köré tömöríti a család­tagokat. Regényemben Tarba lakói hallga­Ézekben a napokban a „Budapest” népi táncegyüttes több kárpát-ukraj­nai városban vendégszerepeit. — Hálásak vagyunk az ukrán nép­nek a meleg baráti fogadtatásért — mondotta Molnár István, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, az együttes vezetője. — Együttesünk Lvovban, 1 jeningrádban és Moszkvá­ban is fellép. A szovjet emberekkel együtt ünnepeltük a Magyar Tanács- köztársaság 40. évfordulóját. tő nyelvét megoldja a halál közei- •sége; gyermekek, asszonyok, aggok, papok, cselédek, művészek — éle­tükben először — megmutatják iga­zi arcukat. A Freskó tulajdonkép­peni hőse nem ember, hanem ma­ga Tarba, a vidéki kisváros egyik negyede, benne is az Ötemplom környéke, a parókia, merev kötel­mek, szigorú törvények fellegvára, mely — így vagy úgy — de befolyá­solja minden benne élő vagy köré­hez tartozó életét. Kimondatlan mon­danivalója értelmében Tarba lakói közül azok, akik le tudnak számolni az életüket gúzsba kötő múlttal, el­indulhatnak a szabadabb, emberibb jövendő felé, s akik nem képesek erre, együtt kell, hogy pusztuljanak Tarba árnyaival. A „Budapest" táncegyüttes Kárpát-Ukrai nában Az igrici Kossuth Tsz sok árut ad IGRICI KÉT DOLOGROL HI­RES — tartják a falubeliek. A jó termel őszövetkezetéről, melynek öntözéses berendezése országszer- te is ritkítja párját, a másik, hogy rossz a község bekötő útja. A bu­dapesti hullámvasút ehhez képest gyerekjáték. Majdhoey tengeri be­tegséget nem kap tőle az ember. Rövidesen megkezdik az útépítést. A kő már ott van. A több mint 800 holdon gazdál­kodó Kossuth Termelőszövetkezet nagyszerűen felkészült az üzem­szerű zöldségtermelésre. A víz­ágyúk” készenlétben várják, hogy megkezdjék a palánták, a növé­nyek permetezését. Tsy sok friss árut hoznak maid a miskolci piac­ra. A termelőszövetkezet fiatal el­nöke érdeklődésünkre kissé humo­rosan így válaszolt. — Most még csak a számokét tudhik ismertet­ni, de egy-két hét múlva már szál­lítunk is. Szép tábla az n 30 hold, ahol a különböző zöldségféléket termelik. Az árura szerződést kötöttek a Borsod megyei Szíj vetkezeti Érté­kesítő Központtal. Az alábbi áru­kat kívánják leszállítani: ket hold korai hagymából közel negyed- millió csomót küldenek a miskol­ciaknak. 20 hold étkezési borsónak a kapálását már megkezdték, eb­ből is jut bő^en a városnak. A ko­rai burgonyát is már a földbe tet­ték. Ilyen módszerrel kevés he­a városnak lyen termelnek. A korai paradi­csomot és paprikát most ültetik ki üvegbúra alá. így nem zavarja a szeszélyes időjárás a növény fejlő­dését. A nálunk „népszerű” spenóttal sem fukarkodtak az igriciek. Fia­talok, felnőttek egyaránt kedveit „csemegéje”, éppen ezért öt holdon vetettek ebből Karfiol, korai és őszi káposz.ta szintén nagy meny- nyiségben került kiültetésre. Zöld­paprikából sem lesz hiány, mert öt holdról fogják majd szállítani naponkint a friss, húsos, tölteni való paprikát. Az üzemszerű termeléshez tarto­zik még a 20 hold dinnye is. Ez nemcsak a hazai piacon híres, ha­nem külföldön is keresett cikk. Tavaly Csehszlovákiába is szállí­tottak. Az ez évi termést mind a miskolciaknak szánják. Az igrici termelőszövetkezet igyekszik bő és olcsó áruval ellátni a város dolgozóit. De milyen hasz­na lesz ebből a szövetkezetnek? A MÜLT ÉVBEN fele területen termeltek zöldségfélét és több mint 300 ezer forint jövedelemre tettek szert. Ezt elsősorban úgy érték el, hogy elsőnek jelentek meg a piacon áruikkal. E téren ez év­ben sem lesz hiány, éppen ezért a bevételük közel félmillió forint lesz, de lehel, hogy több. Jósolni nem akarunk, sem valótlant állí­tani. Az üzemszerű termelés na®' jö­vedelme a kertészetben megművelt föld kataszteri holdanként több mint 30 ezer forintot jövedelme­zett. S ha figyelembe vessszük ki­adásaikat, — tál aj művelést, a vető, magot, a ráfordított munkát —, akkor is igen szép összeg maradt meg a szövetkezeti tagság számá­ra. Az összeg 44 százaléka. Ennyi tiszta jövedelmet csak nagyüzemi módszerrel lehet kihozni egy hold földből. Persze a többi termelvényeik mialt sem kell szégyenkezniük, hi­szen búzából 8, árpából 10 mázsa lett az átlaguk, szemben az egyé­niekkel, akik 1 és másfél mázsát takarítottak le egy hold földről. De volt olyan, aki még a vetőmagot sem kapta vissza. A jó munka másként is érezteti hatását. Töb­bek között ez évben 100 százalék­kal nőtt a tagság létszáma, s ennél még többel a földterületük. Az ér­deklődés olyan nagy volt a kívül­állók részéről, hogy le kellett állí­tani a szervezést. Csak az ősszel kerülhet sor a további fejlesztésre. NEM VOLNÁNK IGAZSÁGO­SAK. ha nem említenénk meg a Lenin Kohászati Művek patronáló brigádját, amely már eddig is so­kat segített, s tőlük várják jövő boldogulásuk további megvalósítá­sát. Ez pedig nem más, mint saját erőből 60 kataszteri holdon új tele­pet építenek, s a gépi berendezést pedig a patronáló üzem fogja el­Séta közben Tapolcáról Jegyzetek Még hiányzik as ember sokada- lom sokszínű, tarka serege, az élet azonban már kinyitotta a kapukat. A rügy fakasztó illat belopja magat az ember vérébe, hogy újból talál­kozzunk azokkal az érzésekkel, melyek vidámságot, vágyat kölcsö­nöznek, új érdeklődést az ifjú és öregedő szívekbe. Amit nem végez­het el a természet, ott az emberek segítenek, őszi alom füstje száll az égnek, munkában a gereblyék, föld­bekerül a virágmag s egy-egy el­mélyedt pár is feltűnik a sétányo­kon. Az idén még több pihennivágpót vár megyénknek ez a gyöngyszeme. Az épülő Rariaiijüj-türdöben A termálfürdő udvarán kom­presszorgép zúg. Sűrített levegőt küld. a fejtőgépeknek. Az udvaron időző munkások szívesen invitál­nak: — Tekintsék meg a barlangot. Megragadjuk az alkalmat. A bar­lang szájából taligás emberek buk­kannak elő nedves földrakomány- nyal. Deszkajáráson vezet az út s amint belépünk, a barlang egzoti­kuma ragad meg. Régi denevér- tanya adja át itt a helyét a nemes elgondolásnak. Ugyan, hány évez­rednek a titka tárul fel itt? Fürdő * Létesül, hogy szolgálja sok ember egészségéi, mert mint mondják: ezf a víz különösen a szívnek tesz nagy szolgálatot. A látvány monumentális. Egy fo­lyosószerű részből több oldalág nyílik. A kőzet fönn ék- és csúcs­alakban találkozik. Egyik-másik csarnokszerű helyiség boltozata 15 —20 méter magas, s talán több is. Belülről légkalapácsok ropognak, ezekkel végzik az alakításokat. — értesülünk Mester István tisztvise­lőtől, aki szívesen kalauzol. A to­vábbi részleteket is ő árulja el. Je­lenleg több helyen még bővítések folynak, eltávolítják a repedt réte­geket., köröskörül ülőmagasság bmi le köszörülik a barlang falát. A ké­nyelmet ülőalkalmatosságok is biztosítják a falak mentén. A munka egy későbbi fázisában víz- sugárral teljesen megtisztítják a kőzetet — így eltűnik a denevérek minden nyoma. Szó van arról is, hogy színtelen lakkal lesz bemá­zolva a fal. Érdekesség az is. hogy a világítás rejtve lesz, s különböző színben pompázik. Természetes világítást is kap a fürdő. A barlangnak több •nyilasát üvegfallal látják el s a külvilággal a bejáraton kívül ez is kapcsolatot teremt. Ahogy Mester barátunktól halljuk, lesz egy viz-‘ esés is, úgynevezett gyúró, benn a barlangban. Több méter magasból szökik majd alá a víz, s bizonyára jó tréninget nyújt a zuhanyozóknak. A víz hőfoka harmincon felül lesz. s a víz magasságát a kívánt szintre lehet emelni. Ezzel egy időben a régi fürdő re­konstruál ása is folyik. Megszünte­tik a szekrényeket, helyettük ké­nyelmes kabinokat építenek. A ké­nyelmet két pihenő is szolgálja. Nyílik egy női és férfi fodrászat is. Aki pedig a szabadba vágyik, az a tetőn napozhat. A munkások bizakodó hangjából úgy értesülünk: május 1-én telje­sen elkészül ez a fürdő-érdekesség, s ugyanekkor megnyitja kapuit. Már most is sok a látogató, s ha majd víz csörgedez a falak között, bizonyára sok vendég — külföldi és belföldi egyaránt — keres majd itt enyhülést. „Csolnakom len# a vizen...44 — Én is ezt szeretném, ~ gon­dolhatnak most vissza az elmúlt év emlékének idézői. Mert, mint megjegyezte az egyik ismerősöm: aki csónakázni akart eddig, jobb, ha meavárta az idény végét, vagy jött előbb. Remélhetőleg most más­f t hepp lesz. Több csónak kerül majáé a vízre. A tó képe is megváltozik.é A park kövezését mintegy 70 szá-i 'zalékhan . befejezik. Uj kölcsönző-é helyiség is épült, ami előnyösen il-é leszkedik a környezetbe. A partok} egy darabján betonvirágtartók fut- j) nak. A lakatlan szigeteket is meg A hódítják, a szigetre híd vezet, aholJ majd vendéglőt, sörözőt, eszpresz-A szót telepítenek. ^ A vásárlók »* $ kérnek valamit f A cím talán megbontja az eddigi} hangulatot, de mivel sétálunk s aA boltok mellett is elhaladunk, így A másról is szólni kell. Gyakran látni A itt mostanában bosszús arcokat.A Már hogyisne, mikor egy héttel ez-A előtt még félháromkor lehúzták a.J redőnyöket, s aki később jött vásá-f rolni, vagy tudott várni másnap A reggelid, vagy váltott egy vonal je-A gyet Miskolcra. Ezen már segí-A tettek, most azonban mást em-f legeinek: nincs választék az áru-A ban. Nem lehet elég kenyeret kapni A (az ünnepről nem is beszélünk). A Még nem kezdődött meg az idény,f de így is több mint háromezer em-t bér ellátásáról van szó. Már másokt is szóvá tették ezeket s ha e sorokt is navvilágot látnak, bizonyára ér-t demesnek találja valaki, hogy in-f tézkedjen. * GARAMI ? készíteni. Igv több mint 100 hol­don termelnek majd zöldséget. Néhány szót arról, milyen rend­szerrel működik az öntözőberende­zésük. Úgynevezett eternitcsöves be­rendezésük van. A 20 cm átmérőjű csövek 1 méternél mélyebben van­nak elhelyezve a földbe. A kije­lölt táblán négyzetalakban fekte­tik le a csövet, s minden 40 méte­ren van egy csap. Erre a csapra szerelik fel a szórófejet, amely automatikusan méri a fogyasztott vizet és ködszerűen permetezi a véleményt. Sokkal jobb, mint a régi árokszerű öntözés, mert nem lúgozza ki a földet, nem cserepe­seik meg utána a föld, s ami még ennél is fontosabb, 60 %-kgl csökkenti a munkaidő ráfordítást. A berendezést állami támogatással vásárolták, 350 ezer forintba ke­rült. 35 éves hosszúlejáratú kölcsön­re. De ha a csoport öt éven át tel­jesíti az előirányzott tervét, akkor a költség, vagyis a berendezés árának fennmaradt összegét elen­gedik. BEFEJEZÉSÜL nem mondha­tunk mást. mint amit a földműves- szövetkezet megyei központjá­nak egyik vezetője mondott: mit csinálna az az ember, aki 20 év­vel ezelőtt meghalt, mint idős pa­raszt. s most fölébredne? Bizonyá­ra nagyot nézne mint ah"gy mi is örömmel szemetük ennek a szö­vetkezetnek a fejlőöósét és oda­ülne az őszi közgyűléskor, hogy eevütt öriüiön a 10 éves fennállá­sát ünneplő termelőszövetkezet kollektívájával. Biró Péter

Next

/
Thumbnails
Contents