Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-07 / 80. szám

Kedd, 1959. április 7. ESZAKMAGYARORSZÄG fi Borsitl-üstaiczi Múzeum a TaaáeskSzlársasái alatt a nép művelődéséért Negyven évvel ezelőtt alakult meg a magyar Tanácsköztársaság. Legfontosabb feladata a tanácskor­mánynak a honvédelme az impe­rialista cseh-román-francia inter­venciósok támadása ellen, a nagy­birtokok, a gyárak, üzemek szociali­zálása, a termelés megindítása volt. E jelentős feladatok mellett kultu­rális téren a könyvtárak, múzeu­mok államosítását, a parkok meg­nyitását, ingyenes nyaraltatás meg­szervezését a proletárgyermekek részére és számos más kérdés meg­oldását is végrehajtotta. Az új társadalmi rend létreho­zásában sokan vállaltak részt a szellemi munkások, a haladó értel­miségiek köréből. Alig néhány nap­pal a tanácskormány létrejötte után a megye és város pedagógusai tesz­nek hitet az új rend, a munkásha­talom mellett, majd a különféle kulturális intézmények kérnek ma­guk számára részt a népnevelési munkából. Ebben az időben elvi­leg a legjelentősebb — de gyakorla­tilag. szűk helyen összehúzódó, el­hanyagolt — könyvtárral rendel­kező kultúrintézménye a városnak az 1889-ben alakult Borsod-Mis- kolczi Múzeum volt. 1919 április 6-án Gálffy Ignác, a múzeum elnöke és Leszih Andor, a múzeum titkára a borsod-miskolci direktóriumhoz küldött beadványban a következő­ket 'írják: „Az új társadalmi és világrend egyik legfontosabb és legsürgősebben megvalósítandó fel­adata a kultúra legteljesebb mér­tékben leendő kiterjesztése mind­azokra is, akik idáig annak áldásai­ban nem részesülhettek. Ennek a feladatnak az elvégzésében s a meginduló nagy munkában részt kér és teljes erejével részt venni kíván a Borsod-Miskolczi Múzeum is, mely idáig is közvagyon (a város és megye tulajdona) és közintéz­mény lévén, mindenkor a népmű­velés szolgálatában állott” A mú­zeum több mint 32 ezer régészeti, néprajzi, helytörténeti vonatkozású tárgya a háborús állapotok és a túlzsúfoltság miatt nem állott min­dig a nagyközönség és a kutatók rendelkezésére. Mindamellett a könyvtárral együtt „mindig az volt a célunk, hogy az iskolán kívüli szabadoktatás keretén belül a nép­nevelés érdekeit szolgáljuk”. A múzeum kéri a direktóriumot, hogy határozza el és mondja ki: 1. „Mis­kolc város lakosságának és a szom­szédos Diósgyőr-Vasgyár munkás­ságának feltétlenül szüksége van egy modern alapon megszerve­zendő nyilvános népkönyvtárra.5’ Erre a célra a múzeum könyvtárát az olvasóközönség rendelkezésére bocsátja. 2. A múzeumot, mint a népneve­lés fontos szervét továbbfejleszti, az ott lévő iskolákat kitelepíti, hogy a múzeum megfelelő elhelyezése biztosítva legyen. 3. A könyvtár és a múzeum új kezelési szabályzata készíttessék el és a direktórium jóváhagyása után ez életbelép. Ehhez szükséges mun­kaerők alkalmazandók. A múzeum tisztviselői is beleil­leszkedni kívánván az új rendbe, felvételüket kérik a szakszerveze­tekbe. Az április 22-i beadványban kéri a múzeum vezetősége, hogy „mondja ki a Művelődési Tanács: hogy a múzeum mielőbbi megnyi­tását s ismeretterjesztő előadások kapcsán a gyűjtemények megis­mertetését kívánatosnak, szüksé­gesnek tartja. E végből a város ve­zetőségét megkeresi, hogy a mú­zeum ügyét rendezze. T. i. a régi ref. főgimn. épületét egészben adja át a múzeum céljaira s a női ke­reskedelmi iskolát, mely már ott nem is fér el, helyezze át más épü­letbe ..., a további gyűjtésre, ku­tatásokra, a gvűiteménvek gondo­zására, rendezésére, a látogatók és kutatók kiszolgálására a városi al­A Tejipari Vállalat is ünnepelt A Borsod megyei Tejipari Válla>- lat április 3-án, pénteken tartotta nyereségkiosztó ünnepségét a Ma­gyar Honvédelmi Sportszövetség klubtermében. Az ünnepségre ösz- szesereglett dolgozók előtt Melcsók Lajos elvtárs, a vállalat igazgatója ismertette az elmúlt esztendő ered­ményeit. A vállalatnak — a 8 vidéki tele­pet is beleértve — 640 dolgozója van. Az elmúlt esztendőben naponta 50 ezer liter tejet, továbbá mintegy 15 mázsa vajat, többszáz kilogramm túrót, 3 ezer liter tejfölt és egyéb tejterméket juttattak el a fogyasz­tókhoz, A megye tejszükségletét meghaladó mennyiséget vásárolnak fel, a fölöslegből naponta mintegy 20 ezer liter tejet küldenek Buda­pestnek. Ennek a roppant mennyi­ségű tejnek és tejterméknek a keze­lése, szállítása nehéz és fárasztó munkát igényel, próbára teszi a Tej­ipari Vállalat dolgozóinak erejét. A nehézségek dacára sem volt azon- ba.it "említés'reméltó fennakadás a tejellátásban. A jó munkát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a vállalat tetemes nyereséggel zárta az 1958-as gazdasági évet, s így 679 ezer forintot oszthattak szét nyere- ségvissziatérítés címén, melyből 24,5 munkanapnak megfelelő összeg ju­tott egy-egy dolgozóra. A kiváló munkának is megvannak a maga kiválóságai. A jól végzett munka elismeréséül 69 dolgozó ju­talomban, 27-em „Kiváló dolgozó” ki. tüntetésben, ketten „Kiváló dolgo­zó” jelvényben, 18-an pedig dicsérő okiratban részesültek. Az igazgatói beszámoló és a kitün­tetések átnyújtása után hangulatos kultúrműsor szórakoztatta az ün­neplőket, melyet a vállalat dolgozói­ból alakult lelkes kultúrgárda adott elő. A kiadós vacsora után reggelig tartó táncmulatsággal ünnepelték a dolgozók jól végzett munkájuk ered­ményeit és hazánk felszabadulásá­nak 14. évfordulóját. A pártkongresszus tiszteletére kalmazottak sorába egy állandó jellegű múzeumőrt s egy takarítót nevezzen ki. Mondja ki azt is a Művelődési Tanács, hogy a múzeumot első sor­ban népnevelő intézménynek te­kinti és helybenhagyja a múzeum eddigi azon törekvéseit, hogy a gyűjteményeket a nagyközönség nevelése szempontjából állítja ősz sze és rendezi s nem kizárólagosan a kutató szakemberek érdekeit szolgálja” A művelődési osztály a fenti ké­rések teljesítése érdekében meg teszi a kezdő lépéseket, azonban a végrehajtást a Miskolcot megszálló cseh intervenciósok, majd az azt követő harcok és fontos közellátási feladatok gátolják. Később, 1919 július 24-én a művelődési osztály a Közoktatásügyi Népbiztosság 22. KN. sz. rendelete alapján elrendeli a miskolci múzeum és egyéb intéz­mények könyvtárainak köztulaj­donba vételét. A könyvtári bizott­ság ennek alánján a Borsod-Mis- kolczi Múzeum, a Kereskedelmi és Iparkamara, az ág. hitv. ev. eg ház könyvtárát, valamint a Közműve­lődési Egyesület által kezelt könyv­tárakat köztulajdonba veszi. Mivel sok helyen leltár nincs, így annak elkészítéséig a könyveket a könyv­tárosok eddigi kezelésében meg­hagyják. Nemzeti értékeink meg­mentése érdekében a művelődési osztály további lépéseket is tesz. így lehetővé teszi, hogy a forradal­mi törvényszék által vagyonvesz­tésre ítélt egyének históriai értékű vagyontárgyait a múzeum megkap­hassa. A Tanácsköztársaság rövid fenn­állása alatt mindent megtett a dol­gozó^ nép művelődése érdekében. Később a fehérterror idejében azo­kat a kéréseket, amelyeket a mú­zeum intézett az illetékesekhez, nem valósították meg, a város és megye vezetőinek közömbössége és hozzánemértése következtében így lett a múzeum a népnevelés helyett a sok érdekes és értékes tudomá­nyos anyagnak csupán csak őrizője. Évtizedeken keresztül húzódott a múzeum kibővítésének, új múzeum építésének ügye, új, korszerű nyil­vános könyvtár létrehozása. A Tanácsköztársaság kulturális célkitűzéseit csak a felszabadulás után, főleg 1950-ben a. múzeum és a könyvtárak államosításával lehe­tett részben megoldani. Az 1913-as évi 6000 látogatóval szemben most átlag évenkint 100.000 látogató ke­resi fel a Hermán Ottó Múzeum ki­állításait, de ezenkívül népszerű és tudományos kiadványokkal, elő­adások tartásával veszik ki a mú­zeumok dolgozói feladatukat a nép- velési munkából. Kétségtelen, hogy a múzeum többszöri bővítésével, sok új anya­gával fontos feladatát egyre jobban ellátja, de maradéktalanul ezt csak az új múzeum felépítésével tudná teljesíteni. Reméljük, hogy néhány év múlva erre is meg lesz az anyagi lehetőség és akkor az ország máso­dik városához méltóan folytatha­tunk tudományos és népnevelő munkát. Bodgál Ferenc 280 millió kohászati termék terven felöl A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK dolgozói termelési tanácskozásokon behatóan megvitatták a március 6-i párthatározatot, a SZOT felhí­vását és ezzel kapcsolatban az üze­mekre, a gyár egészére háruló ten­nivalókat. A nagy érdeklődés je­gyében lezajlott megbeszéléseken a dolgozók lelkesen magukévá tették a párthatározat irányelveit és an­nak megfelelően tűzték ki, hogy 'minden üzemben, — az adottságok célszerű kihasználásával — növelik a termelést, a termelékenységet, ja­vítják a minőséget — olcsóbban ál­lítják elő a gyártmányokat. így például, az elhangzott javas­latok, felajánlások alapján a nagyolvasztómű dolgozói — az év­ei éji elmaradás pótlása mellett — tízezer tonna nyersvasat, az. acélmű olvasztárai 33.000 tonna acélt ad­nak terven felül. A durvahengermű blokksori hengerészei napi 540 ön­tecs kihengerlésével biztosítják, hogy az üzem ugyancsak előírásán felül 40.000 tonna bugával termel­jen többet. A gyár hengerművei hengerelt készáruból 12.000 tonná­val készítenek többet az előírtnál, ebből ötezer tonnát ' megtakarított anyagból gyártanak. Az ózdi, cse­peli testvérgyáraknak, valamint más üzemeknek 29.000 tonna bugát bocsátanak rendelkezésükre. Ková­csolt, húzottáru előirányzatukat is több mint négyezer tonnával telje­sítik túl. így eredeti éves tervükön felül összesen 280 millió forint ér­tékű vegyes kohászati termék gyár­tását vállalták, ami a termelékeny­ség 8 százalékos emelkedésének fe^ lel meg. Ezzel már az idén elérik az 1960-ra tervezett termelékeny­ségi színvonalat. A gyártmányok önköltségét a diósgyőri kohászat dolgozói fegyelmezett, gondos; mun­kával, az előírt technológiák pon­tos alkalmazásával, anyagtakaré­kossággal, valamint új, korszerű eljárások bevezetésével 120 millió forinttal akarják csökkenteni, arai a tervezett önköltség 3 százalékos túlteljesítését jelenti. A FELAJÁNLÁSOK TELJESÍ­TÉSÉT, a műszaki színvonal eme­lését már most eredményesen szol­gálják a nemrégiben üzembehélye- zett új termelőberendezések, mint például az érctömörítőmű, aminek a termelését a jelenleginél tovább fokozzák, a nagyteljesítményű . iz­zító kemence, valamint a már befe­jezett beruházási és felújítási mun­kák. Még az idén sorrakerülő beru­házások, új, korszerű eljárások beve­zetése, további segítséget adnak majd a dolgozóknak. Mindezek mel­lett a dolgozók az üzemek és brigá­dok közötti páros versenyen kívül be­indították a szocialista munkabrigád és szocialista dolgozó cím elnyeré­séért a vetélkedést. Célül tűzték ki, hogy a szocializmus építésének eat a fejlettebb formáját tömegmozga­lommá szélesítik. A miskolci fonó in un kasok szava GONDOS ELŐKÉSZÍTŐ MUNKA előzte meg az április 2-i termelési értekezletet a Miskolci Pamutfonó Vállalatnál. Előzőleg üzemi bizott­sági, üzemj tanácsülést, bizalmi ta­nácskozást, műszaki értekezletet tartottak a gyárban. Érthető volt ez az alapos munka, mert a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresz- szusáfa való felkészülést, beszélték meg a dolgozók ezen a termelési ta­nácskozáson. Molnár József igazgató elvtárs tartott minden részletre kiterjedő beszámolót. A többi között beha­tóan foglalkozott az MSZMP Köz­ponti Bizottságának március 6-i ha­tározatával, a kongresszusi ver­senyre való felkészüléssel. A következő határozatot fogadta el a termelési értekezlet: 1 A kongresszus tiszteletére a ■Lm műszaki színvonal emelésé­vel, a technológiai fegyelem szilár­dításával, a minőség megjavításá­val 117 ezer forintot takarítanak meg. O A gépek munkaidejének jobb kihasználása, valamint a hul­ladék csökkentése révén 36 ezer forintot adnak a népgazdaságnak. 9 A KISZ-fiatalok anyagtaka- rékossági mozgalmát kiszéle­sítik az egész vállalat területére, s így 1800 kilogramm nyersgyapotot akarnak megtakarítani 37.200 fo­rint értékben. /i A keletkező hulladékok ne- mesítése és azok értékesítése révén 74 ezer forintot takarítanak meg. ül A keresztorsózóban a terme- lékenységet 4 százalékkal emelik. A A vállalat mennyiségi tervét ^ ’ 2 százalékkal túlteljesíti,. 37 tonnával több terméket ad az elő­írtnál. Ez a többlettermelés 1 mir üó 850 ezer forintot eredményez. Végső soron a vállalat a kon­gresszus tiszteletére 2 millió láp’ ezer forinttal több értéket ad nép­gazdaságunknak, mint amennyit az ez évi terv előírt. Ezen a termelési értekezleten 15 ezer forint pénzjutalmat osztottak szét azon dolgozók között, akik a Ta­nácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny­ben kimagasló teljesítményeket ér­tek el. Ezen a napon került kiosztásra a nyereségrészesedés. Az elmúlt évi munka alapján 666 ezer forint nye­reségrészesedést osztottak szét 762 dolgozó között. A 17 napi részese­dés alapján a dolgozók fizetésük­nek 65 százalékát kapták kézhez’ EZEKBEN A NAPOKBAN ke­mény harc kezdődött a Miskolci Pa­mutfonó Vállalatnál a termelési .ta­nácskozásokon elfogadott határerő­tök megvalósításáért. Magyar filmek Moszkvában „A magyar népi filmgyártás IC éve” kiállítás nemrégiben nyílt meg a moszkvai Filmházban. A. ki­állítás anyagát a budapesti Szín­ház és Filmművészeti Főiskola küldte a szovjet fővárosba. A kiállítás látogatód megismerkedtek .az is­mert magyar filmművészek fényké­pével, eddigi művészi pályafutásá­val, a magyar filmgyártás alkotásai­nak egyes jeleneteivel, a magyar filmek külföldi siketéivel. Hodoári /Miklós ipar {sorozata: 'műm 91 % TAMACSKÓZTARSASÁö! A rohamsxázad A Miskolcról menekülő fehérek felbecsülhetetlen értékű rablott hol­mit: aranyat, ezüstöt,, ruhaneműt és műkincseket vittek magukkal. A 32- esek kaptak parancsot ezek vissza­szerzésére. A hősiesen harcoló zász­lóalj tagjaiból rohamszázad alakult, amely a város visszafoglalása utáni napon elindult a menekülő fehérek után. Németh Imre bácsi, aki végighar­colta ebben a zászlóaljban Miskolc, P ütnek, Szerencs és Léva környékét, így meséli el a történetet: ■— Szirmabesenyőn feküdtünk be a páncél vonatba. Többnyire már ta­pasztalt, hadviselt harcosok. A déli órákban haladtunk át a sajószentpé- teri állomáson, ahol az összegyűlt hatalmas tömeg nagy lelkesedéssel fogadott bennünket. Az emberek el- állták a vonat útját. Sok virágot és ennivalót kaptunk, de pár perces megállás után tovább indultunk. A csehek megneszelték a dolgot. Dubi- csány és Putnok között felrobban­A KiLViOfKi HAPtfCVr.J. Pl UK bZiSir *.YL tották páncélvonatunk előtt a vasúti átereszt, a helyet pedig erős géppus­katűz alatt tartották. A váratlan tá­madás visszaverése közben néhá- nyan közülünk megsebesültek. Visz- szafordultunk tehát és Saióecsegen kiszálltunk, majd Sajóbábonyban éj­szakai állásokat foglaltunk. A csehek azt hitték, hogy rohamszázadunk visszatért Miskolcra és az éj folya­mán ismét rendezték szétzilált csa­pataikat. Felfejlődtek 3 város meg­közelítésére. Paraszt emberek jelen­tették ezt nekünk és kora hajnalban már teljes harckészültségben vártuk őket a bábonyi szőlőkben. Egy szá­fr «««M* * («f.UV",» {•»’<«' is tosSat'+O rhi *it*t***'-v* »cvtm «» „ íniAntjmí 4*4.* ím.* >»vA *1% |*\ J1 v i jíttnuH l>* Afcadamáfc \ ^^-JfC****** A vörös hadsereg felvidéki harcaina k vázlatos térképe. zadnyi vöröskatona egy egész zász­lóalj ellen ... Azok a percek való­ban nagyjelentőségtíek voltak. Attól tartottunk — én akkor már század- parancsnokhelyettes voltam —, hogy a túlerőt látva, feladják a reményte­lennek látszó küzdelmet a mi harco­saink és megfutamodnak, vagy meg­adják magukat, ami a proletár had­seregre nagy szégyen lett volna. A rohamszűzad parancsnoka sápadt arccal meredt rám, s csak néma je­lekkel beszéltünk: »mi lesz most?« — kérdezte ő. »Bízom a katonákban« — feleltem és vártuk a kedvező pil- lanatot, amikor támadásba lendülhe­tünk. A csehek mit sem sejtve közeled­tek, fed kilométernyi távolság válasz­tott el bennünket egymástól. A mi katonáinknák bizony már nagvon viszketett a tenyere, készülődtek, mocorogtak, hogy a közeledőket »üd­vözöljék» egy-egy jól célzott soro­zattal. s nem hoffv megfutamodásra gondoltak volna, de valami srtia nem látott harci szellem, lelkesedés lett úrrá rajtuk. Most viszont mi riad­tunk meg a Daran ónokkal a hatal­mas túlerő láttán. Voltak nillana+ok. '-miikor arra gondosam, mégis jobb lenne visszafejlődni és elvonulni elő­lük. mert nagy vakmerőség egy zászlóallnvi eevséeeel esv újonnan szervezett századnak a harcot fel­venni. Ám. mire ezt az elhatárolást a parancsnokká! közölhe-H-ern volna, ■felugrott a lövászárekból £« rohamra vitte a kafon áltat Dübörgő Hnteín­k°t c”7n'7c,-7r>vTicpri yor-fo a oldol .Azt o^ek a r>i11 nvr-.+''.TJ. voltak azok. ^lőre eldön­tötték a harc kimenetelét. A cseh kapitalisták csapata pánik­ba esett a hegyoldalról lerohanó, tü­zelő katonák láttán, a balszárny megtorpant, majd néhányszáz mé­tert visszafutott, míg a jobbszárny oldalról támadta a mieinket, de eze­ket a harmadik szakasz fergeteges rohama valósággal elsöpörte. A harc mindössze tizenöt percig tartott. Sa­ját gépfegvverállásukat foglaltuk el és fordítottuk feléjük. Sok halottat és sebesültet, később egy századnyi foglyot ejtettünk, úgy, hogy — há­borús nyelven szólva — a cseheknek ezt az utolsó ellenállás-; Gócpont­ját teljesen megsemmisítettük. m Felszökött a rohamszázad becsüle­te! Landler Jenő azonnal jelentette Stromfeldnek a győzelmet és bennünket párnapos pihenő után tovább vittek Lévára, újabb, nagy harcok színhelyére; Itt azonban egy légitámadás alkal­mával megsebesültem. kórházvo- nattal Budapestre szállítottak és ez­zel a pár felejthetetlen harci emlék­kel végétért vörös hadseregbeli sze­replésem. A történethez a hitelesség kedvé­ért még annyi tartozik, hogy a Ta­nácsköztársaság bukása után Né^ meth Imrének sem köszönték meg ezt a szereplését és félig íeleyógvúl- va, ott. a kórházi ágyon letartóztat­ták. A katonai törvényszék harmad­napra tűzte ki a tárgyalást, hősünk azonban rné? arnan é’iel Vb ónett a kórház ablakán és öt évig bottal öl­hették a lábnvomát. jtöiiptPovn rroortvnk: EGY GYEREK A CSATATÉREN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents