Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-04 / 79. szám
4 ÉSZAKMAG YARORSZÄG Szombat, 1359. április 4. Kesziiyélen: Szabadság Tsz! A termelőszövetkezet hét holdas, fadrugáros komlótelepen húsz—huszonöt termelőszövetkezeti tag sürög forog: férfiak, asszonyok, lányok. Fürge kezek keresik meg a növény tövét, metszik le a fölösleges, már életnek indult hajtásokat, hogy úgy nőjön a töröl az idei termés, ahogy ök alcarják, ök szeretnék. A hangulat vidám, mint általában. Sőt. így locsolkodás után és a felszabadulás ünnepe előtt valahogy még több a tréfa, több a vicc. — Siess, Gizi, mert odahagy a párod. Bezzeg amikor locsoltak nem így mozogtál. Vagy ki tudja?... — veti közbe valaki és csattan a nevetés, mert ki-ki megérti a szó mögé rejtett igazi értelmet. Alig száz méterre a komlótelep- töl a baromfitenyészetben is mozgalmas már az élet, libák, kacsák százai keresik a csak általuk felfedezhető élelmet, tópegelik a tavaszi nap kicsalla zsenge fűszálat, s egyáltalán nem zavarja őket a szomszéd telepen futkározó borjúsereg, a Szabadság Termelőszövetkezet egyik nagy reménysége. A gazdag, hatalmas termelőszövetkezetben kezdetét vette a tavaszi munka. Belopta remény rügyez- tetö örömét az új tavasz ébredése ... mint tíz esztendő óta annyiszor. Tíz leemény éve immár, hogy a valamikori cselédek és néhány haladni, előrelépni akaró régebbi egyéni paraszt úgy határozott: tovább fejleszti azt az újat, ami 1941. telén a felszabadulással köszöntött be a községbe, életükbe. Nagy Sándor, Gál Kálmán, Kádár Istvánná és még tizennégyen, — akik sokat szenvedtek évtizedeken át kizsákmányolástól, elnyomástól — összefogtak a hívó szóra. Jelentést küldtek a megye, a kormány felé, hogy nem gazdálkodnak tovább a régi módszerekkel. Megpróbálják, csirába szökkentik azt az új életet, amelyről annyit hallottak már azoktól, akik a szabadságot hozták. _T . i - " Ezer és INem volt könnyű, egy ellenvéleménnyel találkoztak akkoriban. Szomszédok, munkatársak kétkedő szóáradata, ellenségszította hangulat gördített nehéz aka- dályolcai az új, a reményteli munka elé. S ha talán nem lett volna ellensúlyként az a nagy segítség, amit a párttól, az akkor már megerősödött proletárkormánytól kaptak — dugába dőlt volna minden reményük. De amit kértek, megkapták és néhány hónapi erőfeszítés, próbálgatás után együtt volt, 17 egy tagban az első mesgye és korlátok nélküli földparcella. Gonddal, sokszor keserűséggel teli napok voltak azok, azonban aho&j telt az idő egyre több volt cseléd, agrarproletár, kis és középparaszt ismerte el, hogy nem is olyan rossz ez az új gazdálkodási mód. Hiszen gépeket kapnak, segítséget kapnak. És a tizennégy kezdeményező még tizennéggyel, majd kétszer, háromszor, négyszer annyival gyarapodott. Kesznyétenben gyümöi- csöthozó talajra lelt az új élet. . Egyre erősödött, egyre terebélyesedett a Szabadság Tsz birodalma — Ma már ki tudja hol tartab nánk? Arany élete lenne az egész községnek. Kétszer annyit termelnénk. mint most, ha nem jön közbe, ami így ellcerülhetetlen volt. — így emlékeznek az alapítók, részben már — koruknál, egészségi állapotuknál fogva — nyugdíjas tsz-tagok. De jött a népáruló Nagy Imre tsz-ellenes, haladásellenes elmélete. s amit felépítettek öt év alatt, az 1953. őszén félig-meddig romba dőlt. Csaknem szétrobbant az új holnapot építő sereg, azért csaknem, mert akik kezdték, kitartottak elvük, elhatározásuk mellett. Ök maradtak. Maradtak és két évvel a hatalmas csapás után már ismét több, mint ötven, majd több mint száz tagot számlált a termelőszövetkezet. Alkotó, eredménythozó esztendők voltak ezek. Egyre elégedettebbek, egyre örvendezőbbek a tsz-tagok. Öt—tíz forinttal ért többet évröl- évre egy-egy munkaegység, s nőtt, gyarapodott a közös vagyon. 1956- ban már arról beszéltekx hogy őszre kezetfog az egész község. Ma, új közös gazdaság nőtt ki a Szabadság mellett, s meg is történt volna, amiben bíztak, ha... ha nem akad megint áruló, új életet, szabad életet, munkáshatalmat gyűlölő erő. De akadt, s ötvenhat októberében piszkos kezek nyúltak bele a Szabadság tiszta, nagy reményekkel, szép holnappal kecsektető életébe. Dőltek, omlottak az erős, szorgos kezek rakta falak. S hogy nem dőltek össze, megint csak a kezdeményezőknek, a mindenkor bízó szíveknek köszönhető. Nem, a legnagyobb gyűlölet sem tudta szétriasztani teljesen a Sza- badság-ot alkotó elszánt kis csoportot. S amikor elmúlt a vész, kemény munkáskezek védték, őrizték meg vérrel szerzett szabadságunk tisztaságát, megint csak új növekedésnek indult a. régen elvetett és csiráját soha nem veszthető inag. Néhány hét, néhány hónap, s azok, akik igazán bíztak az újban, az uj szebb holnapot hozó erejében, odaálltak ismét a sorba. — Ma több mint négy milliót ér a mi közös gazdaságunk, már ami a forintértéket illeti. — így dicsekszenek bent a szövetkezet irodájában és kint a földeken. Négy milliót, két évvel az ellenforradalom után! S ez a szám egyre nő. Olyan szép, reménytápláló tervek sokasodnak itt, hogy ha a legnagyobb tél, a legfeihősebb idő járná is, kitavaszodna tőle az ember szive, az ember érzésvüágc. — Az idén m szerte több haszonra számítunk, mint tavaly. Őszre már termést hoz az újonnan telepített három holdnyi komlónk is. A kertészettől még legalább három—négyszázezer forintot várunk. — Megannyi értékes szám, értékes terv. Hatalmas egyre növekvő állatállomány. — Másfélszerte több a tsz számosállat-állománya, mint más közös gazdaságoknak. Üj épületek, létesítmények emelkednek a több. mint ezerholdas nagyüzemben, s na.gyrészben saját erőből. Nem kell az adóság, nem kell a nagy hitel. Amitel akarnak érni, azt saját kezük, eszük, szorgalmuk segítségével kívánják megvalósítani. És e munka nyomán évröl-évre nagyobb a vagyon, nagyobb az egy- egy munkaegységre jutó részesedés. H. Szabó Lajos, B. Szabó Mihály, Bene elvtárs és a többiek az idén még többet keresnek, még nagyobb jövedelmet visznek majd haza, mint tavaly. Hiszen csak a terv szerint 7—8 forinttal többet kell érnie egy munkaegységnek mint az etmult esztendőben. Hatvan, esetleg hetven forintot. Ez pedig négy—ötszázzal beszorozva komoly havi jövedelmet jelent. Hát még ahol a családtagok is dolgoznak, s ez nem ritka jelenség a Szabadság-bon— l„V élnek «W dolgoznak, így riuci, szorgostcodnatc, bizakodnak és győzedelmeskednek a Szabadság Tsz tagjai. Egyre nagyobb megbecsülést vívnak ki Kesznyéten és a környék még egyénileg dolgozó parasztjai előtt. S megvan ennek a toborzó hatása is. Az idei tavaszon ismét tíz és tíz kis- és középparaszt választotta a Szabadság-beliek járta utat. Meggyőződésből. Ügy látják, hogy ha a Szabadság-beliek bírják akkor ok is akarnak és megmutatják, hogy tudnak okosan, ésszel élni azzal a szabadsággal, amely tizennégy< esztendeje köszöntött ránk, hozott új életet, új reményt a kesznyéteniek- nek mindenkinek ebben az országban ... BARCSA SÁNDOR Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói széleskörűen megtárgyalták a márciusi párthatározatot, valamint a SZOT felhívását és az azokban foglaltaknak megefelelően úgy határoztak, hogy éves tervükön felül hatvan millió forint értékű kohászati termékkel gyártanak 'többet. Ebből több, az ország más üzemei részére elsőrendűen fontos anyagok terven felüli gyártásét vállalták. így például a Dunai Vasmű hengerművéhez betonacélból előírásukon felül ötezer tonnát, az ország finomlemezhiányának csökkentésére pedig a Borsodrtádasdi Lemezgyár részére háromezer tonna hengerelt félkészárut adnak. A mezőgépipari vállalatokat négyezer tonna hengereltáruval segítik. A gyártmányok önköltségét a tervezett 1.8 százalék helyett 3 százalékkal csökkentik, a termelékenységet 2,5 százalékkal emelik. Az ország külkereskedelmi mérlegének javítása érdekében éxporttervükön felül ezer tonna exportrendeltetésű hengereltárut készítenek, továbbá a gyártási technológiák javításával csaknem 24 ezer tonna olyan hengereltárut gyártanak a feldolgozó ipar részére, amit eddig külföldről kellett beszerezni. Számos műszaki intézkedés megvalósításával jelentősen csökkentik a gyártmányok selejtjét, javítják a minőséget és az eddiginél körültekintőbben gazdálkodnak az anyaggal. Célul tűzték ki, hogy az év utolsó 19 napján megtakarított anyagból termeljenek a hengerművek. A vezetés színvonalának további javítása, a műszaki fejlesztés ütemének fokozása érdekében nagy tapasztalattal rendelkező mérnökökből műszaki fejlesztési főosztályt alakítottak, amely a legkorszerűbb kohászati eljárásokat dolgozza ki. Ezenkívül mérnöki, valamint szakmai továbbképző tanfolyamokat indítanak és így el akarják érni, hbgy az idén 1800 dolgozó képezze magát, gyarapítsa tudását. A munkások munkakörülményeinek javítására számos üzemben gépesítik a fáradságos fizikai munkát, a dolgozókról való gondoskodás jegyében 600 fő részére új, korszerű fürdőt létesítenek, javítják az ivóvíz minőségét, szélesítik az üdülési lehetőséget. A vállalások teljesítésére beindították az üzemek és munkacsapatok közötti párosversenyt és az anyagi jutalmazáson kívül, gondoskodnak arról is, hogy az élenjáró dolgozókat és a bevált új munkamódszereket, eljárásokat széleskörűen ismertessék, népszerűsítsék. Korszerűsítik a diósgyőri kohászat durvahengerművel A Lenin Kohászati Művek egyik legfontosabb üzemében, a durvahengerműben már az idén jelentős korszerűsítést hajtottak végre. így egyebek között az üzem gerendasorozatát új alapozással látták el, üzembehelyeztek egy nagyteljesítményű izzitó- kemencét. A nemrégiben jóváhagyott korszerűsítési tervfeladat alapján további nagy arányú, több évre ütemezett korszerűsítésekre, felújítási munkákra kerül sor. így a hengermű blokksorát új kiszolgáló berendezésekkel, manipulátorokkal, öntecsfordítókkal látják el. A. középsori hen- | germü jobb és folyamatosabb anyag- ellátására új görgősorokat építenek, vonszolópadokat állítanak üzembe. Ezzel gyorsabb, könnyebb lesz a bugák továbbítása és megszűnik a fáradságos fizikai munka. A kikészítő üzemben korszerű egyengetőgépet állítanak munkába. Ezzel jelentősen javítják a gyártmányok minőségét. A négy évre tervezett korszerűsítési munkák eredményeképpen lehetővé válik részben az egymelegböl történő hengerlés, jelentősen emelkedik majd az üzem termelékeny - sége és tekintélyes anyag, valamint fűtőenergia megtakarítást érnek el. A jóval több mint száz millió forint költséget, igénylő korszerűsítési programból az idén a darupályák meghosszabbítására és az üzemcsarnok átépítésére kerül sor. ^ A /Borsodi Vegj-ikombinátban a műtrágyához szükséges alapanyag előállításához a gázgenerátorokban az óbudai gázgyár kokszát használják fel. A gyártásnál a gáztisztítás során nagytisztaságú ként is nyernek melléktermékként. Tavaly 76 tonnát termeltek, az idén ez a meny- nyiség 100 tonnára emelkedik. A nagytisztaságú ként a péti nitrogénművekben dolgozzák fel, ahol szénkéneget készítenek belőle, melyet a szőlőgazdaságokban használnak fel a kártevők elleni védekezésre. Az idén a tokajhegyaljai szőlővidéken a kísérleti parcellák után nagyobb területen a gyakorlatban is kipróbálják a szénkéneggel való védekezést. íOnodoári yt'íiklós riportsorozata: aQuidié \ TANÁCSKÖZTÁRSASÁG! Európa felfigyel < te*-. Miskolc visszavételéért indított harc vázlatos ‘térképe Megragadtam tehát a kínálkozó alkalmat, s megkértem, tájékoztasson a technikum „belső" titkairól, illetve vezessen végig a-nemrégen elkészült korszerű, neonfényes rajz- termen, a modern pedagógia gyakorlati oktatásait kielégítő fizikai és i kémiai előadótermen és a nemrégi- / ben létesített transzformátorházon. \ Időközben csatlakozott hozzánk iAblonczi József, a gépipari techni- Ikum igazgatója, aki elmondta, hogy Amilyen komoly feladatot jelentett az ^említett létesítmények megépítésé és / berendezése. j Elismeréssel S2ólt azokról az üze- ^mekről — gondolunk itt elsősorban ^a DIMÁVAG Gépgyárra, a Nehéz- l szerszámgépgyárra, a Könny űgép- igyárra —, amelyek huzamosabb icie- J je segítséget nyújtanak a technikus- é képzés színvonalának emelésében. v Természetesen nem feledkezhe- i tünk meg az iskola KlSZ-szervezeté- f ről sem, mert tagjai ugyancsak ott f voltak, ahol éppen a munka menete f megkívánta. f Szinte hihetetlen, hogy ezeknek a \fiatal fiúknak, oktatóknak és tanú- ároknak összefogásából ekkora ered- , menyek születtek. Gondolkodóbaej- ’tők az ízléses csillárok, a nagyszerű .megoldásokkal átépített, t.ranszíor- ,mátorház, a neoncsöves rajzterem és /.a kísérleti terem. Mindezek bizonyí- $ tékái annak, hogy a középiskolák ta- ínulói is végezhetnek eredményes # társadalmi munkát. l hJosztofiák (az 1959. éri művészei! S dijakat A \ Pénteken a Művészeti Szövetségek ) Házában kiosztották az 1959. évi művészeti díjakat. ' A Jászai Mari-dij II. fokozatát kapta többek között Fehér Tibor, a ’Miskolci Nemzeti Színház művésze »a „Farkasok ^és bárányok'’ és a l„Svejk” című darabokban nyújtott ^ alakításáért. (MTI)---------- ---------------1 80 ionná nagylisziaságu ként termeinek A közös? munka eredményei Amint beléptem a Zalka Máté Gépipari Technikumba, régi ismerőssel találkoztam Donga Sámuel tanár személyében. len ük támadnak. Még egy zárótűz, a vörös tüzérek derekasan harcolnak — dehát, lehet itt most egyáltalán különbséget tenni? — az ellenség feladja Miskolc védelmét. Miskolc szabad! — Miskolc a miénk! 'ujjongnak a kimerült katonák és a levegőbe repülnek a sapkák. — Proletárok, győztünk! — Hurrá.. .á.. .á! Az egységes támadás hozta ezt a gézeimet és a proletárhősök, akiknek erre a nagy diadalára egész Európa ' felfigyelt, Landler Jenővel( az élen, a 32-es zenekar (hogy hon-' nan a csudából kerültek ilyen gyor-| san elő a hangszerek?!) indulói mel-' let bevonulnak Miskolcra. Következő riportunk; < A ROHAMSZAZAD' dombvonulaton küzdők meglepetve nézik, hogy áttörve az ellenséges állásokat, teljes gőzzel fut be Miskolcra: okádja a megsemmisítő tüzet az Avason megbújt ellenségre. A tüzérek már Hejőcsabát ostromolják, de a fehérek ellenállnak. Kemény megpróbáltatás következik. A 32-esek törjenek előre! Ám, mire a parancs odaérne, azok már messze járnak. A proletár szív, a proletár lelkesedés nem vár külön parancsra. Betörtek Csabára. • Délután öt óra. Már hajnal óta folyik az ádáz küzdelem. A tizenharmadik és az ötödik zászlóalj most a Bükkön keresztül Hámor és Poklostető irányából támad. Ez a támadás váratlanul éri a már amúgy is meginogó fehéreket, s most úiég a vasgyárban lévők is elsedik, s me-giendül. Hangja végág- n3'argal a sík mezőn. — Utánam, proletárok! Fergeteges, . mindent elsöprő erő! gombolnék az ágyúk, kelepeinek a géppuskák, kézigránátok, aknák csapódnak be itt is, ott is és a föld, mintha tűzhányó törne fel, magasba repül; fák hajolnak a földig, rajtuk milliónyi akácvirág, .méhraj kering a magasban, énekes madarak menekülnek más tájakra. Füst és lőpor és mindenütt, de mindenütt ott leselkedik a halál. De ki gondol most erre! — Utána|p, proletárok! — Elő.. .őre! * Az Északi Főműhely, a Ganz gyár munkásai és a MÁV gépgyáriak már Mályi alatt járnak. Emberek dőlnek ki tízesével a sorból, százak állnak helyükre és ugyanitt egy félóra múlva elfoglalják az első ellenséges állásokat. A hír felvillanyozza a többieket, erőt önt a csüggedőkbe és to-* vább rohamoznak. Rettenetes percek, rettenetes órák! Űzik, zavarják a fehéreket, mint útszéli gazt a forgószél és az állásokba most a postások törnek. — Megállj, rumuny! — Gyertek, fehérek! Nesztek, magyar golyó, magyar embertől. Tűz! A vasúton páncél vona t robog, a 17 mod, Nyekládháza, Bükkara■*-* nyos. Hajnal... Napfény, mely bearanyozza a feltűzött szuronyokat, ragyogó, lelkes arcokat. A harmatos füvön katonák lépdelnek, vörös proletárok. A levegőben akácillat, meg- állnaik, bele szimatolnak és' tovább menetelnek. A hatalmas fennsíkon az I. hadosztály. Hol van már az a torz megütközés, hol van már a félelem, amely az éj beálltával az emberek homlokára kiült? Mi az ami hajnalhasadtával ilyen magasztos fényt varázsolt a proletár arcokra? Ki tudná ezt leírni? Mennek, mennek, s ekkor valaki azt mondja: !' — Énekeljünk, fiúk! — Nem, nem! Majd aztán. A győzelemre. A legelső vonalban az Északi Főműhely proletárjai, mellettük a gépgyáriak, a balszárnyon a Ganz és istvántelkiefe, majd a postások, festőmunkások, emitt a MÉMOSZ gárdája, diósgyőriek, (akik Zionce tábornok úr parancsai és Kriskó Bohus úr elől szöktek meg a vasgyárból) — amott pincérek és most fejlődnek fel a harminckettesek, köztük a zenészek. Elől pedig, a legelső vonalban is elől- Landler Jenő. Most felegyene/I pártkongresszus tiszteletére (tíí millió forint értékéi termék
