Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-04 / 79. szám

Szombat, 1959. április 4, gSZAKMAGYAfcÖRSZÄG 3 1 lip teremtő erefs a Kmmmte piri vszefésévei ijj otthsel épít, i ételét farmál etta az erszágbas Tudósítás hazánk felszabadulásának tizennegyedik évfordulója alkalmából rendezett megyei dí$2Ünnepsé >röl gyénkben körülbelül tízszer annyi energiát, kétszer annyi acélt, kétszer annyi szenet termel, mint 1938-ban. Hatalmasat fejlődött gépgyártásunk. S új ipar, a vegyipar, cementipar, stb. kezdte meg a termelést me­gyénkben. A teremtő munka viszont, meghozza a gyümölcsét. Munkásaink, dolgozóink jó munkája nyomán szo­cialista iparunk szépen fejlődik. Me­gyénk szocialista ipara 1958-ban 20.1 százalékkal, 966 millió forinttal ter­melt többet, mint 1957-ben. Az egy főre jutó termelés 14.5 százalékkal emelkedett, jelentősen csökkent a termékek önköltsége. A múlt évi jó munka eredményeként április 4-re megyénkben két üzem, a Ke^őcsabai Cement- és Mészmű és az Ózdi Ko­hászati Üzemek nyerték el a Minisz­tertanács és a SZOT vándorzászla­ját, 21 vállalatunk, illetve üzemünk az élüzem címet, közöttük a DIMÁV- AG, a Könnyűgépgyár, a December 4. Drótművek, stb. Kell-e beszédesebb bizonyíték arra, hogy munkásosztályunk nagyon jól i megértette: magának alkot, saját ha- • záját építi, saját boldogulását, jólétét kovácsolja. Beszélhetnek a nyugati imperialisták, amit akarnak, re­kedtre kiabálhatják magukat a Sza­bad Európa bértollnokai. A magyar munkás tettekkel bi- I zonyííja: felszabadult szocia­lista országban akar élni, mun­káshatalmat, szocializmust akar : és épít. Látja, hogy csak az az út vezet a jóléthez, a boldogu­láshoz. L Az ő teremtő munkájának az ered- ' ménye, hogy a forradalmi munkás- ; paraszt kormány olyan intézkedése- • két hozhatott 1957—58-ban, és ez év ■ elején, melyek következteben 1955- ‘ ( hoz viszonyítva 28 százalékkal nőttek i a reálkeresetek s ha ehhez hozzá­■ vesszük a nyereségrészesedésből származó jövedelrpet, akkor több , mint 30 százalékkal. Hiszen csak az Ózdi Kohászati Üzemek több mint 15 millió forint nyereségrészesedést I oszt. Az alkotó munka eredménye, hogy 1959 január 1-től több mint 600 millió forint évi összegben emelked­tek a nyugdíjak, hogy 200 millió fo­rinttal növeltük a pedagógusok, 130 millió forinttal az orvosegészségügyi dolgozók fizetését éves szinten, hogy 1959 április 1-től felemeltük a sok- gyermekes családok családi pótlék­ját. Ezek a tények, — továbbá az, hogy a felszabadulás óta megyénk­ben 23.000 lakás épült, közel 2000 új kórházi ágy létesült, — mind arról tanúskodik, hogy pártunk es kor^ mányunk politikájának a lényege, építve a szocializmust, gyarapítva a társadalmi tulajdont, erőnkhöz mér­ten napról-napra szebbé, gazdagabbá tesszük népünk életét. Felszabadulásunk 14. évfordulóját azzal ünnepelhetjük, hogy arról ad­hatunk számot: az 1945-ben megkez­dett úton jól haladunk előre. Épül, erősödik a szocializmus, izmosodik a munkáshatalom, javul, emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Az idei felszabadulási évfordu­lón arról adhatunk számot, hogy a szocializmus építésében előbb­re léptünk falun is. Dolgozó pa­rasztságunk bízik a pártban, a párt politikájában. Ennek kifejezője az a nagy előretö­rés a. szövetkezeti mozgalomban, amelyet az idén elértünk. Az or­szágban ma már nemcsak szocialista községek, hanem szövetkezeti me­gyék is vannak. A mi megvénkben is jelentős, egészséges fejlődést értünk el. 56 szövetkezeti község, 12 700 új szövetkezeti tag, 70 000 katasztrális hold szövetkezeti terület bizonyítja ezt. Az iparban és a mezőgazdaságban, a szocialista építésben elért eredmé­nyeink, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk alkotó munkába, lelkesedése tették lehető­vé, hogy nártunk Központi Bizottsá­gának 1959. március 6-i határozata kimondhatta: hazánkban is megér­tek a feltételei a szocializmus építése meggyorsításának. Megyénk dolgozói megértették és lelkesedéssel fogadták a Központi Bi­zottság határozatát. Ezt bizonyítja, hogy például a Lenin Kohászati Mű­vekben 150 millió forint értékű ter­mék, 33 000 tonna acél gyártását vál­laltak terven felül. Az Ózdi Kohá­szati Üzemek 75 millió forint értékű* termék, 10 000 tonna acél gyártását vállalta terven felül. Az a fejlődés, amelyet a szocializ­mus fejlődésében már elértünk, me­lyet pártunk új határozata most fel­adatul jelöl meg. szerves rész*? annak a világot formáló, hatalmas haladás­nak, előretörésnek, melvet a kom­munizmust építő dicső Szovjetunió, nagy felszabadítónk, s a szocializmust [ vált lehetővé, hogy földhöz jusson a ! dolgozó paraszt, hogy megszűnjön az : urak rabszolgái lenni. Ennek nyo- ; mán vált lehetővé, hogy a nép a 1 költő szavaival élve „ezer évig férge 1 a rögnek” kezébe vegye a hatalmat, ! saját maga számára kezdje formálni az új szocialista jövőt. S a nép teremtő ereje, a kom­munista párt vezetésével új otthont épít, új életet formál ebben az országban. Igen, fel­szabadultunk és ezzel egy sö­tét, átkos kort, a fasizmust lök­tük a sírba. Egy olyan kort, melynek minden lé­pését vér, nyomor, pusztítás jelezte. Egy olyan kort, melyről a harínincas években nagyon jellemzően ezt írta az író: »Mindenkinek kérdőjellé vált a lelke ... Mindenki kérdez, a »tej jel­mézzel folyó« Kánaán minden lakosa reménytelen kétségbeeséssel kérdez és semmi mást nem tud tenni, csak kérdez ... Kérdések, kérdések, ame­lyekre nincsen felelet«. Erről a rend­ről írta Móricz Zsigmond egy má­sik cikkében, hogy a nép »minden pillanatban csak az elnyomást érzi, csak azt, hogy véghetetlen kis pont, akire semmiféle gondviselés nem ter­jeszti ki a megnyugtató és megváltó segítséget.« A felszabadulás egy olyan rendszert szüntet meg, ahol »megtanították« az embereket éhezni, rongyokban járni, parkokban és hidak alatt tanulni, ahol megtanították a proletárgyereke- ket arra, hogyan kell 9—10 éves kor­ban már urak cselédjének lenni, — ahol fiatal korban megtanították a fiút, hogyan kell fegyvert forgatni és hogyan kell a »haza« jelszavával a lö­vészárokban meghalni a grófok, a bá­rók, a gyárosok, a német bérencek érdekeiért. A felszabadulás egy olyan rendszert semmisített meg, amely fel­robbantotta a nép munkájával épí­tett gyárainkat, hídjainkat, vasuta- inkat. amely rombadöntötte gyönyö­rű fővárosunkat, Budapestet. A felszabadulás végetvetett a kö­zépkori barbarizmusnak, melyet előbb Horthy ék, majd az ő neveltje­ik — nyilas utódaik, Hitlerék e szé­gyenteljes szolgái honosítottak meg. Az inkvizitoroknak ezek a kései utó­dai a haladó emberek tízezreit és gyalázatos faji politikájuk következ­tében emberek százezreit gyilkolták meg példátlan szadizmussal. Egy példát említek csak: a Kassa megyei bíróság a napokban tárgyalta Dara­bos, Körösi és társai bűnperét. Fül- tanúja voltam ennek a tárgyalásnak, ahol a vádlottak példátlan cinizmus­sal vallották be, hogy 1944 decembe­rében és 1945 januárjában, mint Kassa megye nyilas vezetői 530 em­bert — köztük 73 partizánt, több mint 100 kommunistát — gyilkoltak meg és 1200 embert juttattak kon­centrációs táborokba, akik közül csak 30-an tértek haza, a többiek el­pusztultak. Egy példa a sok közül, de ez is meggyőzően bizonyítja a magyar fasizmus mivoltát. 'Most, amikor felszabadulásunk 14. évfordulóját ünnepeljük, szükséges, hogy emlékezzünk. Soha ne feledjük dicső nemzeti múltunk ezen örökké szégyenteljes szakaszát. Mai mun­kánkkal, mai harcainkkal kell ki­vívnunk a világ haladó népeinek megbecsülését, annak a nemzetnek, amelyről 1848-ban joggal írta a köl­tő: „Te vagy Hazám most a világ ve­zére, Egész Európa teutánad jő.” An­nak a nemzetnek, amely 1919-ben, a dicső Tanácsköztársaság idején a nemzetközi haladás élvonalában ha­ladt, idősebb testvérével, a nagy Szovjetunióval égyütt. Kedves elvtársak! Tizennégy évvel vagyunk a fél­szabadulás után s ma büszkén áldar píthatjuk meg, hogy jóllehet, egy el­lenforradalmi megrázkódtatással, de élni tudtunk a szabadsággal, amely­ért annyi szovjet hős, sok román és bolgár hazafi, és annyi sok igaz magyar áldozta életét. A mai napon jóleső érzéssel könyvelhetjük el, hogy a felsza­badulás virágának gyümölcse érlelődik, — izmosodik, erősö­dik szocialista rendünk, szilárd a népi hatalmunk, szépül, jobbul dolgozó népünk élete. . Nagy utat tettünk meg. A földosz­tástól a mai megszépült dolgozó pa­raszti életig, izmosodó termelőszö­vetkezeteinkig. A gyárak államosí­tásától a mai szocialista iparig. A munkáshatalom kivívásától az 1958- as győztes választásokig. Az infláció­tól a mai emelkedő életszínvonalun­kig. Az iskolák államosításától a kul­turális forradalom mai szakaszáig, melynek programját pártunk műve­lődési politikájának irányelvei szab­ják meg. De nagy utat tettünk meg más tekintetben is. 1945 elején még a barbár hitleri fasizmus, a nemzet­közi reakció támogatói voltunk, ma pedig a nemzetközi haladás, a szi­lárd, az izmosodó szocialista tábor hűséges tagjának vallhatjuk magun­kat. Ha akkor, az urak jóvoltából a háború, — ma a béke katonái va­gyunk. A megtett át megváltoztatta országunk képét, népünk életét Hazánk, mely elmaradott ország volt, ma erős szocialista iparral ren­delkezik. Teremtő munkánk nyo­mán új ipar született. Csak a mi megyénkben olyan jelképei vannak ennek, mint a kazincbarcikai vegyi- kombinát, a hőerőmű és a szénosz­tályozó, a tiszapalkonyai hőerőmű, a hejőcsabai cementmű, a mályi téglagyár, a miskolci pamutfonó, a diósgyőri óriás kohó, a közéohenger- sor és az é^ülő rudabányai ércdúsí­tó. És így. sorolhatnánk, tóvá bib* Megyénk szocialista iparában ma ötször annyian dolgoznak, mint 1938- ban. Ezzel végleg megszűnt me­gyénkben a munkanélküliség. A munkanélküliség, amelyről Móricz Zsigmond Miskolcról írott cikkében írta: „A mai szörnyű nehéz gazda­sági válság ránehezedik a telkekre. Sok a munkanélküli, de még több az eladósodott és lélegzethez jutni nem tudó exisztencia.” Ez a kor már a múlté. Szocialista iparunk csak a mi me­hi Országos ftloienergia Bizottság közli berendezésednek üzemi A Szovjetuniótól vásárolt és se­gítségével megépített első magyar 2 mw-os kísérleti atomreaktor építé­se befejeződött és üzemhelyezése f. év március 25-én megtörtént. A re­aktor azóta napi néhány órán át üzemben van és maximális teljesít­ményét is elérte. A kísérleti atomreaktor kutatási célokat és reaktor szakemberek ki­képzését szolgálja, amellett sugárzó izotópokat is termel.* A reaktor próbái megtörténtek. Az ellenőrzés­ben részt vettek a műszakiakon kí­vül az egészségügyi minisztérium szakemberei is. A szakértők megál­lapították, hogy a kísérleti atomre­aktor — az előzetes számításoknak megfelelően — kifogástalanul mű­ködik. Automatizált biztonsági és sugárvédelmi berendezései — me­lyek állandó ellenőrzés alatt állnak — a feladatoknak teljes mértékben megfelelnek. (MTI) Az Arab Liga politikai bizottságának megbeszélést* Beirut (Reuter) Az Arab Liga politkai bizottsága pénteken zárt ajtók mögött folytatta vitáját Irak és az Egyesült Arab Köztársaság nézeteltéréseiről. A ta­nácskozáson Irak küldötte nem vesz részt. Az értekezlethez közelálló kö­rökben kiijelentették, hogy a pén­teki ülésen megtárgyalják a csütör­tökön előterjesztett tervet, amely javasolja, küldjenek ká háromtagú bizottság t a két ország kibékítésére. Említett körök szerint a tervet 32aud-Arábia, Libonon és Szudán támogatja, s e három ország venne részt a bizottságban, A Liga politi­kai bizottsága ezenkívül foglalkozik az EAK és Jordánia nézeteltérései­vel is. Beszédek a NA íü külügyminiszteri értekezletének megnvitó trésén Washington (MTI) A NATO külügyminiszteri érte­kezletének csütörtöki megnyitó ülé­sén, amelyen a NATO megalapításá­nak 10. évfordulóját ünnepelték, Spaak, a NATO főtitkára beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a Berlin körül támadt válságban „a NATO és Európa más politikai intéz­ményei forognak kockán”. Spaak szerint a NATÓ-országok- nak „az eddiginél is elszántabban kell fokozniok védelmi erőfeszítései­ket”. Spaak ugyanakkor a „becsüle­tes kompromisszumok” fontosságát is hangoztatta. Luns holland külügyminiszter, aki az atlanti tanács ezidőszerinti elnöke, a kisebb NATO-országoknak azt a kívánságát hangsúlyozta beszédében, hogy „a többi tagállamok részéről nagyobb támogatást kapjanak”. Kije­lentette továbbá, hogy „az atlanti szo­lidaritásnak nem szabad a NATO térségére korlátozódnia” és ezzel ösz- szefüggésben a gyarmattartó hatal­mak szolidaritását sürgette. Christian Herter, az Egyesült Ál­lamok helyettes külügyminisztere feltehetően a NATO-országok közvé­leményében jelentkező elégedetlen­ség tompítására „a NATO társorszá­gok fokozottabb politikai konzultá­cióinak fontosságát hangsúlyozta”. A továbbiakban azt hangoztatta, hogy a NATO-na.k ugyanakkor, amikor fenn kell tartania védelmi erejét, mindig készen áll arra, hagy meg­keresse a tárgyalási lehetőségeket azokról a problémákról, amelyek ma a békét fenyegetik. (MTI) AAegtatiotía első tanácskozását a N A rO~küidöttség Washington (AFP) A NATO tagországok washingtoni értekezletének résztvevői csütörtö­kön este tartották első, majdnem kétórás tanácskozásukat. Az értekezlethez közelálló körök tájékoztatása szerint meghallgatták CouVe De Murville francia és Sel- wyn Lloyd angol külügyminiszter beszámolóját, továbbá Christian Herter megbízott amerikai külügy­miniszter ismertetését a négy nyugai- ti külügyminiszter szerdán végétért washingtoni tanácskozása utáni helyzetről. Értesülések szerint Selwyn Lloyd a német újraegyesítéssel összefüggő kérdésekről beszélt, Couve )De Mur­ville pedig a berlini helysét romlása esetén teendő sürgős nyugati intéz­kedéseket vázolta. '* Andrew Berding. az amerikai külügyminisztérium államtitkára csütörtökön a sajtó képviselőivel hi-, vatalosan közölte, az amerikai kor­mány nem küld újabb jegyzéket a Szovjetuniónak a négy nagyhatalom külügyminisztereinek május 11-én kezdődő genfi értekezlete előtt, mert — mint mondotta — „feltételezi* hogy újabb jegyzék nélkül is sor ke­rül az említett értekezlet megtartá­sára”. (MTI) Megérkezett Moszkvába a barátság vonata Több mint 330 magyar turistával, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aktivistáival pénteken délután meg­érkezett a szovjet fővárosba a ba­rátság vonata. Moszkvában ünnepélyesen fogad­ták a barátság vonatát. Az elhang­zott üdvözlésekre Demeter Sándor, az MSZBT főtitkára válaszolt Di*. M Unni eh Ferenc fogadta a bolgár újságíró küldöttséget Dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke csütörtökön fogadta Peter Sztancsev. a Narodna Arrmja főszer­kesztőjének vezetésével hazánkban tartózkodó bolgár újságíró delegá­ciót. Elkísérte* a küldöttséget G. Pangelov, a budapesti bolgár nagy­követség sajtóatasséja és Radev, a Bolgár Távirati Iroda budapesti tu­dósi tó ja. A beszélgetésen a delegá­ció tagjai beszámoltak magyaror­szági benyomásaikról, majd a kor­mány elnöke válaszolt az újságírók kérdéseire. (MTI) elérő testvémépek elértek és maguk elé tűztek. Büszkék lehetünk arra, hogy te­vékeny részesei vagyunk annak a harcnak, amelyet a szocializ­must építő népek folytatnak. Armánykodhatnak az itnperialisták, dicsőíthetik korhadt rendszerüket. A világnak nem tudnak mást bizonyí­tani, mint azt, hogy az ő rendszerük­ben romlik a dolgozók helyzete, hogy tömeges a munkanélküliség, hogy kíméletlen terrort alkalmaznak a dolgozókkal szemben, hogy a világ népeinek azt a perspektívát szánják, hogy ördögi találmányuk, az atom és hidrogénfegwerek áldozata legyen. Ezzel szemben a szocialista tábor országai grandiózus építési terveket valósítottak meg. Bennünket is büsz­keséggel tölt el, számunkra is lelke­sítő a kommunizmus építésének az a ragyogó programja, amelyet az SZKP XXI. kongresszusa fogadott el. Nincs olyan kapitalista ország, amely ilyen tervet tűzhetne maga. elé és meg is valósíthatná azt. Erre csak a szocialista rend képes. Büsz­keséggel tölt el bennünket áz is, hogy a Szovjetunió egyetemein, fő­iskoláin ma négyszer annyi diák ta­nul, mint Angliában, Franciaország­ban, Nyugat-Németországban együtt­véve, hogy a Szovjetunió háromszor annyi mérnököt képez, mint az Ame­rikai Egyesült Államok. Kell-e fé­nyesebb bizonyíték arra, hogy a szo­cializmus élő, eleven, fejlődő, előre­törő rend, a kapitalizmus pedig ha­nyatló, korhadó rendszer. Befejezésül Kukucska elvtárs né­hány időszerű külpolitikai kérdéssel foglalkozott. Hangsúlyozta a Szovjet­unió béketörekvéseit, majd végül a felszabadító Szovjetuniót, a szovjet —magyar barátságot éltette. A díszünnepség első része az In- ternacionáléval éri véget, második részében a Zeneművészeti Szakisko­la növendékei színvonalas kultúrmű­sorral szórakoztatták a megjelent«­Felszabadulási évfordulót ünnep­iünk — kezdte beszédét Kukucska János. — Hazánk 14 esztendővel ez­előtt, 1945 április 4-én a szovjet had­sereg hősi harcai nyomán szabadult fel végérvényesen a 25 esztendős^ Horthy-fasiszta elnyomás, a hitleri fasiszta rabság alól. Tizennégy évvel ezelőtt, április 4-én szűntek meg végleg dö­rögni az ágyúk hazánk földjén, és fellélegzett, új élet építésébe kezdett a nemzet. Azon a földön, — „melyet apáink vére öntözött”, — melyre a barbár elnyomás következtében annyi vér, verejték hullott, — ahol annyi száj várt hiába a mindennapi kenyérre, hol annyi ember óhajtotta a szabad­ságot, a függetlenséget, a szabad, a boldog életet; —■ hol anyai szív vérzett, hiszen fiait, véreit pusztítot­ták az imperialista háború szörnyű poklában — végre új élet sarjadt, a nép hajnala felvirradt. Felszabadulás! Egy szó, de milyen hallatlanul gazdag tartalmat takar. Hiszen ennek nyomán vált lehetővé, hogy szabadok legyünk. Hogy ne le­gyünk idegen érdekek áldozatai, hogy ne legyünk ágyútöltelék ^né­met fasizmus számára, hogy legyen teremtő békénk, hogy függetlenek, önállóak legyünk. Ennek nyomán A felszabadalás megszüntette, az elnyomást, a „kérdőjellé vált lelkeket66 H azánk felszabadulásának 14. évfordulója előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi bizottsága díszünnepsé­get rendezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsának nagytermében. A lelkes hangulatú ünnepségen megyénk, városunk vállalatainak, intézmé­nyeinek képviselői voltak jelen. Az elnöki asztalnál foglaltak helyet töb­bek között Kukucska János elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Tóth István elvtárs, a megyei tanács elnöke, Koval Pál elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Valkó Márton elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Lenin Kohászati Művek igazgatója, Lendvai József elv társ, a megyei párt-végrehajtóbizotiság. tagja, a Bel­ügyminisztérium Borsod megyei főosztályának vezetője, Kresch Lénárd elvtárs, veterán harcos, Bontha Lajosné elvtársnő, az MSZBT városi tit­kára, Kammel Lajosné elvtársnő, a Hazafias Népfront városi titkára és még többen mások. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Tóth István elvtars, megyei tanácselnök nyitotta meg az ünnepséget, majd Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Kukucska János elvtárs ünnepi beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents