Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
4 eszakmagyarorszAo Vasárnap, 1959. március 1. ,A proletarians nemzetközi összefog ása biztosítja a feltétlen győzelmet“ Részlet a »Borsodi Emlékek 1919« című emlékalbumból. melyet a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 40. évfordulójának tiszteletére ad ki az MSZMP Borsod megyei bizottsága. A burzsoá uralom alatt lévő területek lakosságát reménnyel és bizalommal töltötte el a Vörös Hadsereg sorozatos győzelme, amelynek bizonysága az is, hogy szinte szállóigévé vált a nép között: ,JSle féljetek, jönnek a miskolci proletárhősök”. hadvezetőség a következő tényezők figyelembe vételével határozta el: I Az intervenciósok a hadjárat # megkezdése előtt csak az északi fronton folytattak aktív támadó hadműveleteket a Tanácsköztársaság ellen, ezt kellett megállítani. 2 A csehszlovák hadsereg és a # szlovák lakosság jelentős része szimpatizált a Tanácsköztársasággal. Az északi fronton lévő csehszlovák katonák többsége nem ',V*»rtHe féljetek, jennek Szózat a megszáHott varosok proletárjaihoz! * htpéüimutydaxi c?*i» b*rrMié/Ui -ihmiK htpmitecu kiwaxak <j íMPi.m }«?•»»*}* fk*u öhum itótm (Röplap.) Szózat az elnyomott városok lakosságához. A szlovák nép a Magyar Vörös Hadsereg katonahőseit testvérként fogadta. A Kassához közeledő Vörös Hadsereg elé a lakosság nagy tömege egész Bárca községen túlra elment, hogy hamarabb találkozhassanak. Az akkori kassai rendőrfőnök is kénytelen beismerni, hogy 1919 június 6-án a „Vörös Hadsereg diadalmasan vonult be Kassára, a lakosság lelkesedéssel fogadta, virágokkal árasztotta el a katonákat és ujjongásba tört ki. Nagyon hatásos volt a kassai cigányok üdvözlő zenéje, akik szám- szerint körülbelül háromszázan a főutcára vonultak a Vörös Hadsereg fogadására”. (K. A. Medvecky. Slovensky prev- rat. 4. köt. 274. old.) A szlovák nép mindenütt boldogan fogadta a Vörös Hadsereg hős katonáit. Ez kedvezőtlen volt a cseh burzsoá hadvezetés számára, mert nem számíthatott szilárd hátországra. A Vörös Hadseregben nemcsak magyarok, hanem más nemzetiségűek is harcoltak. Az Érsekújvár környéki harcokban a vöröscsapatok többsége lengyel, román, szlovák, ruszin és cseh munkásokból, valamint parasztokból állt. A lengyelek „A szabadság nemzetközi lengyel zászlóalja” elnevezés alatt önálló csapattestet alkotva harcoltak a Magyar Tanács- köztársaságért és a népek szabadságáért. A 80. nemzetközi dandár soraiban páratlan hősiességgel harcoltak a volt magyarországi orosz hadifoglyok, akik a Tanácsköztársaság győzelme után önként jelentkeztek a magyar proletárhatalom védelmére. Kubli- kov, volt cári százados vezetésével önfeláldozóan küzdöttek az északi front Losonc környéki szakaszán és május 30-án nagy ágyútűz ellenére, szuronyrohammal foglalták el a rapi hidat. Proletárinternacionalista kötelességüket teljesítve így segítették az orosz nép fiai a magyar Tanács- köztársaság harcát és egyben saját hazájuk szocialista forradalmát is. Az otosz hadifoglyokhoz hasonlóan az Oroszországban lévő magyar hadifoglyok is tömegesen harcoltak a szovjet hatalomért, közöttük számos borsodi munkás és paraszt is részt- vett e hősi küzdelemben. Az északi hadjárat megindítását a harcolni proletár testvérei ellen. Gyakori volt a szökés és lázadás és sok cseh katona szökött át a Vörös Hadseregbe, annak soraiban tovább harcolva saját népe felszabadításáért. 3 Az észak, észak-kelet irányú # támadás sikere teremthette meg a feltételét a Szovjet- Oroszország Vörös Hadseregével való egyesülésre, ami óriási jelentőségű leit volna katonai és morális szempontból egyaránt. Ezek mérlegelésével indult meg május 30-án az általános támadás az tővé, hogy a felszabadított területek lakossága kezébe vegye saját sorsának irányítását és a hatalmat. 1919 június 9-én vonult be a Vörös Hadsereg Eperjesre. A lakosság itt is nagy lelkesedéssel fogadta a vöröskatonákat. Még aznap megalakult a direktórium és az eperjesi Tanács. Eperjes a szlovák nép forradalmi központjává vált. Június 16-án itt kiáltották ki a Szlovák Tanácsköztársaságot. A Szlovák Tanácsköztársaság létrejöttét a Vörös Hadsereg sorozatos győzelme tette lehetővé. Az északi hadjárat során felszabadult egész Kelet-Szlovákia, valamint Dél- és Közép-Szlovákia egy része. Ezeken a területeken a szlovák proletá- riátus vette át a hatalmat. A Szlovák Tanácsköztársaság megalakulásakor kiáltvánnyal fordult a világ proletárjaihoz és kinyilvánította, hogy: „A hatalom átvételével a szlovák munkások és mezőgazdasági proletárok kiszélesítik a forradalom frontját, melynek az Orosz- és Magyar Tanácsköztársaság tört utat...” A Szlovák Forradalmi Kormányzó- tanács táviratot küldött a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének ! ... mely szerint a testvéri szlovák nép minden vágya az, hogy velünk együtt küzdjenek a világ imperialistái ellen... a proletariátus teljes felszabadításáért. Ez nem maradt csupán kinyilatkoztatás. Ezrével jelentkeztek szlovák és magyar munkások és parasztok a Vörös Hadseregbe. A Losonc melletti Vashegyen 1800 bányász csatlakozott a proletárhadsereghez. (Dr. .4. Szana. Die Geschichte der Slowakei. 307. old.) Kassán 3000-en jelentkeztek vöröskatonának. A Magyar Vörös Hadsereg parancsnoksága a Szlovák Forradalmi Végrehajtó Bizottságnak küldött üdvözlő táviratában kifejezésre juttatja, hogy: „A Vörös Hadsereg a nemzetközi proletárforradalom szent ügyéért 8 cseh proletáréi! Will Cmhormágbfm a A prolate rok fossak fegyvert a magyar eU«i — A kfrűx Hújmí — I | txutíkti • bmélni Bfsör&fe kőiben, rgy 1 * * * % él: ft «soriba« Uéű a hmmvizmm ktzáMú hődmni \ H a munkásság vöiös t u i < iák >* 3 munkások a j JsásaMk áfsh ktpvwmubm gyűlésre jöttek $$***,[-_ >> . t M _ , b vr4t \ Sül \ifft! tlSSilÉf '■KííhívM t%» mkm ÍS..-K, I «ff «ti aot fÉBlíffld!. Üa&iiís északi front egész szélességében. A Vörös Hadsereg alig két hét alatt felszabadította Észak-Magyarorszá- got, Kelet-Szlovákia nagy részét, a Rutén-földet és Nyugat-Szlovákia egy kis részét is. A győzelmes északi hadjárat megszilárdította a Tanácsköztársaság külső- és belső helyzetét, növelte nemzetközi tekintélyét. A Tanács- köztársaság fennállása alatt soha nem volt olyan szilárd a katonai helyzet, és ezzel összefüggésben a politikai és gazdasági helyzet is, mint az északi hadjárat győzelemsorozata után. Az északi hadjárat győzelme — a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása A Vörös Hadsereg északi hadjáratának győzelmei során 2830 négyzet- kilométer területet szabadított fel a burzsoá-uralom alól és tette leheharcol. Soraiban határtalan hősiességgel harcolnak magyarokkal, oroszokkal, románokkal, németekkel együtt a mi szlovák testvéreink is; mindannyian azonos bátorsággal harcolnak a nemzetközi imperializmus ellen. A proletáriátus nemzetközi összefogása biztosítja a feltétlen győzelmet.” A magyar és szlovák proletárok összefogásának jegyében zajlott le Miskolcon és a Tetemvár-téren 1919 július elején az a nagygyűlés, amelyen Kun Béla tartott nagy beszédet. Ezen a népgyűlésen a szlovák nép nevében Janosek elvtárs, a Szlovák Tanácsköztársaság egyik vezetője beszélt a világ proletárjainak összefogásáról és arról, hogy „közel van az az idő, amikor a szlovák és a cseh tanácsköztársaságok testvéri szövetségben fognak állni a magyar és orosz testvérekkel”. (Miskolci Munkás, 1919 július 8.) Forr az új élet Egerlövőn /Csütörtökön reggel telefonjelentés érkezett a földművesszövetkezetek megyei központjába: íjEgerlövő községben 123 dolgozó paraszt, földművesszövetkezeti tag belépett a termelőszövetkezetbe.” A hírhez kommentárt is fűztek, s azt kérték, hogy szeretnék, ha munkájuk eredményéről a sajtóban is beszámolhatnának. Így jutottunk él Egerlövöre. A község határában ifj. Molnár Pál megállította gépkocsinkat s megkért, vigyük haza. Gondoltam, van egy szemtanú, aki útközben tájékoztat bennünket. Meg is kérdeztem tőle: Mi újság a faluban? — Nincs különösebb — adta meg a kurta-furcsa választ. Kezdtem nyugtalankodni. Ennek az embernek nem újság, hogy több mint száz ember belépett a termelőszövetkezetbe? liehet, hogy észrevette meghökkenésemet, mert így folytatta: ~ Én voltam a harmadik belépő a Május 1-be. öt évig már tagja voltam. Bár sose léptem volna ki... A községben szinte minden ház előtt emberek csoportosultak. A tanácsháza előtti téren is harmincnegyven ember tárgyalt, beszélgetett, A tanácsházán is nagy munkában vannak. — Hol lehet belépni a tsz-be? — kérdezték egymástól az emberek. Ilyen és ehhez hasonló szavakkal köszöntöttek be a jövendő tsz-tagok, hogy aláírják a belépési nyilatkozatot. Amikor aláírta egy-egy tag, mindjárt azt kérdezte: kihez menjen el, van-e még olyan ember, aki nem lépett be? Az egyik ember megjegyezte: — Én már a faluban minden emberrel beszéltem, mióta 14-ed magammal beléptem, de még egyetlen helyen nem mondták, hogy nem lépnek be, mert rossz a termelő- szövetkezet. A várakozók is csupán azért halogatják a döntést, mert van valamilyen családi problémájuk. Megért már itt minden gyümölcs, csak le kell szedni a fáról. Csak arra vigyázzunk, hogy meg ne sértsük. Ügy kell ezzel bánni, mint a hímestojással, vagy mint a jonathán-almával, amit selyempapírba csomagolnak ... Hogyan kezdődött ez a nagy „földindulás”, hogy a földművesszövrilr'.zet tagsága ilyen naw számban választotta az újat? Egy kicsit V’°*zo.nyulnak a dolgok. Már régóta erről ■ eszélgettek az ember ?7c. aztán télén megérett az elhatározás. S néhány nappal ezelőtt a földművesszövetkezetek igazgatósága, felügyelő bizottsága úgy határozott, hogy valamennyien belépnek a termelőszövetkezetbe. S ez a hír szárnyra kelt, megvalósult. Harmadnapra már hatvan család határozott, követte őket. Azóta naponta újabbak jelentkeznek — mint bővizű patakforrás, indult meg az emberáradat Egerlövőn, saját elhatározásából a biztos holnap felé... Mikor ott jártunk, délben azt jelentették, hogy a község 65 százaléka már a nagyüzemi gazdálkodást választotta. Este az alakuló közgyűlésen már 75 százalékról szólt a beszámoló. így forr az új élet Egerlövőn. És formálódik egyre szebbé, gazdagabbá. (Biró) Sok millió ember álma, hogy ne csak képről láthassa a Krem l tornyát, a mauzóleumot, hogy meg nézhesse a Tretya kov Képtára utazhasson a Szór jetunióba. Megyénk dóig zói közül is egyt többen láthatják szovjet főváros; Ott állnak aVörö téren, ismerkednek a szovjet emberekkel. Nagy szerű, örökre ma radandó emlék c Kreml falai alat járni, a környezi parkban tartóz kodni, Moszkvf ban lenni! összehasonlítha tatlan ez a könyvek, vagy képe} szemlélése közbei támadt érzésekkel Sok olyan dolgo; lát, hall az ember, amit nem fényképeztek le, nem írtak meg, amivel teljesebb erről a hatalmas országról és hős népéről alkotott kép. Ezért irígylik azokat nagyon sokan, akik oda utazhatnak. Most a magyar —szovjet barátsági hónap kapcsán sok emberben újra felötlenek a Szovj etunió ban szerzett emlékek. Ezek azonban köteleznek is. köteleznek arra, hogy most különösen használják ki a barátsági hónap adta lehetőségeket és beszéljenek az ott látottakról, hallottakról, benyomó* sóikról dolgozótársaiknak. Ez amellett* hogy nagyon Örömteli dolog, <gen nagy ügyet* népeink barátságának, a szocialista tábor vezető erejének megismertetését is szol* qálja. (Képeink miskolci dolgozók a moszkvai Vörös téren és a Tretyakov Képtár bejáratánál) H E T-JL / ilmi egy z e t tAwwuwuwv inn/vuvwwrw vuvwvwww Üdülés pénz nélkül Színes olasz, szélesvásznú film A valószínűtlenül kék olasz ten- ger egy kis szigetének, nyaralóinak derűs élete elevenedik meg a filmvásznon. Ischiába, a gyönyörű fürdőhelyre tömegesen érkeznek a nyaralók. Közülük választunk ki néhányat és néhány napon keresztül figyelemmel kísérjük életüket. Az idegkimerültségét pihentetni akaró ügyvédét, akinek egész nyaralását tönkreteszi egy apró momentum: a hajó indulásakor pénzt dobált a vízbe a kikötői gyermekeknek és egy kisfiút nem látott a vízből felmerülni; gyötri a bűntudat, hogy a gyermek talán a tengerbe fulladt. Elkísérjük a négy pénztelen római cimborát, akik olcsón akarnak üdülni és pénztelenségükben sok mulatságos kalandba keverednek. Megismerjük Occhipinti mérnököt, aki felesége után jön a szigetre, ahol az asszony meddőség ellen kúráltatja magát és megismerjük tépelődését, mert három elbocsátott alkalmazottja — az előbbi négy fiatalember közül hárman — módszeres mesterkedéssel féltékennyé teszik. Előttünk bontakozik ki a negyedik fiú és a bájos szőke ápolónő szerelme és tanúi lehetünk egy érdekes „bűnper”-nek, a csinos Caterina elleni eljárásnak, akit szeméremsértéssel vádolnak, mert éjszaka meztelenül fürdőit a tengerben, és végül belelátunk egy fiatal francia házaspár életébe, ahol a fukar férj mellett a bájos asszonyka boldogtalanná lesz. A film mozgalmasságát a kis történetek párhuzamosan egymás mellett futása, állandó váltakozása adja. Amint elért egy fordulatra a cselekményszál, már a másikat látjuk, a harmadikat, negyediket, ötödiket, egyenletes lüktetéssel. A vidám nyár, a könnyed hangvétel azonossága fogja össze ezeket az egymáshoz nagyon gyengén kapcsolódó szálakat, amelyek magukban talán semmitmondók, szürkék lennének, de a derűs itáliai égbolt kéksége alatt, a cselekmény vonzó egységében értékessé, művészien emlékezetessé válnak. A „nyáriság”, az üdülés könnyedsége nyomja rá bélyegét az emberábrázolásra és a problémák megoldására egyaránt. Csaknem mindenki derűs és jó, vagy legalábbis a filmtörténet. során derűssé, jóvá válik. A kis történetek — egy kivételével — boldog véget érnek, csak a boldogtalan fiatalasszony kénytelen némán könnyes búcsút venni rajongójától, a triciklis olasz fiatalembertől. Mario Camerini rendező mintha egyetlen derűs napon forgatta volna az egész filmet. Ez a hangulati töret- lenség a legnagyobb rendezői érdeme talán. A színészek játéka egyszerű, póztalan, könnyed, a derűs nyári történethez nagyszerűen alkalmazkodó, annak történéseihez a legmegfelelőbb. A sok főszereplő közül is ki kell emelnünk a nagyszerű Vittorio de Sica-t. És szinte főszereplőnek tekinthetjük a kék olasz eget, a nyaralótelep szépségét. A film nem old. meg társadalmi problémákat, fel sem veti azokat, nem ábrázolja a társadalmi hátteret, pusztán néhány ember pár derűs napját mutatja be. Nem is kíván mást tenni, mint a kedves kis történetekkel elszórakoztatni. Ezt pedig remekül teljesíti és a néző két órai derűs szórakozás emlékével távozhat a moziból. (bm) NEMZETKÖZI PERGOLESI-ÜNNEPSÉGEK ZÜRICHBEN Svájc államelnökének és az olasz konzulnak védnöksége alatt 1959. április 26 és május 4 között Pergo- lesi-ünnepségeket tartanak Zürichben. Az ünnepi hét során számos híres olasz, angol, német és svájci műrész lép fel.
