Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-29 / 75. szám
185&. március 29. s Bsueiaftk felszabadulásának évfordulója tiszteletére . 41 mélyfúró berendezés dolgozói egyhónapos munkaversenyi kezdeményezlek Az Észak-magyarországi Földtani KlUaitó-Furó Vállalat dolgozói hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére március 1-tál egy hónapos munkaversenyt indítottak. Vállalták, hogy a földtani osztály által meghatározott minőségben ebben a hónapban mintegy 5.500 méter mélyfúrást végeznek el, önköltségi tervüket 2 százalékkal csökkentik és balesetmentesen termeinek. A versenyben a miskolci, zagy- vapálfalvai, putnoki és rudabányai üzemvezetőség 41 mélyfúró berendezésének több mint é00 dolgozója vesz részt. Jó munkájukra jellemző, hogy csütörtökig a kívánt minőségnek megfelelően mintegy 4000 folyóméter fúrást végeztek. Á legjobb eredményt eddig a miskolci üzemvezetőség dolgozói érték el. Önköltségüket csökkentve, március 12-én befejezték első negyedévi tervüket, és ebben a hónapban már 1500 méter mélyfúrást készítettek. A vállalat vezetősége a felszabadulási versenyben kiváló eredményt elért műszaki és fizikai dolgozók között 16 ezer forint jutalmat oszt majd szét. A pártkongresszus tiszteletére 8 millió forintot takarítanak men - a Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozol Á Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói-megtárgyalták a március 6-i párthatározatot és elhatározták, hogy szocialista munkaversenyt indítanak a pártkongresszus tiszteletére. A felajánlások a gazdaságos termelés növelésére irányulnak. Anyagtakarékossággal,, minőségjavítással, se- lejtcsök'kentéssel nyolcmillió forint megtakarítást -akarnak elérni. A mezőgazdaság fejlesztése érdekében ▼állal Iák a mezőgépipar fokozott igényeinek kielégítését. így hétmillió forint értékű finomlemezt adnak erre a célra terven felül, részben megtakarított anyagból. Felajánlást tettek a dolgozók az új gyártmány, a saválló lemez gyártásénak fejlesztésére is. Az eddigi kísérletek eredményei alapján az év második felében egymillió forint értékű saválló acéllemezt készítenek. A gyár dolgozóinak kongresszusi felajánlása eléri a tizenhatmillió forintot. Előregyártót! elemekből készítik a termelőszövetkezetek út istállóit a borsodi építők A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói a nagyarányú lakás- építkezések mellett segítik a termelőszövetkezetek fejlesztését is. Az idén — az eddigi tervek szerint — a mezőcsáti, a tisz’akeszi és a raka- cai termelőszövetkezetekben öt új korszerű istállót építenek. Az új istállókat — amelyek 48 és 102 férőhelyesek lesznek — az Építési Minisztérium kezdeményezésére nagyobbrészt előregyártott elemekből készítik. Ezekre a munkahelyekre * vállalat vezetősége a politikailag képzett dolgozóit küldte. Az új létesítményeket az őszi hónapokban a tsz-ek által kért határidőre adják át az építők. A pártkongresszus tiszteletére: éves tervükön felül 8 millió forint értékű árut készítenek a diósgyőri Könnyűgépgyár dolgozói A diósgyőri Könmyűgépgyár dolgozói a márciusi párthatározat, valamint a SZOT felhívása nyomán elhatározták, hogy éves tervükön felül nyolcmillió forint értékű áruval termelnek többet, s ezeknek a gyártmányoknak jelentős része exportáru. így a többi között emelő villástargoncából hússzal gyártanak többet, míg különféle szivattyúkból mintegy másfélmillió, hajlított bá- nyatámacélból pedig több mint hat millió forint értékű árut állítanak elő. A műszaki színvonal emelésére a gyár legtapasztaltabb dolgozóiból három újító brigádot alakítottak; ezek tevékenyen közreműködnek, hogy az elkészített újítási feladattervek megvalósuljanak/ -Kiszélesítik a tapasztalatcseremozgalmat, a gyengébben dolgozókat a szakmában jártas munkások és műszakiak patronálják. Beindították az üzemek, valamint a munkacsapatok közötti párosversenyt. így a vállalás teljesítéséért mintegy huszonöt — nagyobbrészt KISZ-fiatalokból álló — brigád kezdte meg a vetélkedést. Üj építőanyag, a perlit A NAGY ÉPÍTKEZÉSEK, tervek megvalósításában bizonyára nagy szerephez jut a Hegyaljai Ásványbánya- és Őrlővállalat új építőanyaga, a perlit. Az üzem tájékoztatása szerint nemrég kezdődött meg a perlit bányászata, de máris érdemes rá felfigyelni, -mént új építőelemre. Az új anyag, mely gyöngytől kapta névéit, különböző műveleteknek alávetve (őrlés, hőkezelés), igen könnyű fajsúlyú építőanyagot ad. Összehasonlításképpen a tégla súlyának egynegyede. Ez máris enged következtetni a felhasználás új helyeit illetően. A hőkezelt perlit, mint -valami pattogatott kukorica, szétnyílik, pólusossá válik, ez a térfogatváltozás vezet a könnyű faj- súlyhoz és. Különösen olyan helyeken lesz igen alkalmas a használata. ahol könnyű beton szükséges. Előregyártott elemeket is készítenek majd belőle s minden jó tulajdonsága mellett még azzal is párostul, hogy -nagyszerű hang- és hőszigetelő. AZ ÜJ ÉPÍTŐANYAG felhasználását az országban elsőnek egy nyíregyházi építőszövetkezet kezdte meg. Helyes lenne, ha a megye építőipari szakemberei is gondol- nának az új lehetőségre. A vállalat nagy gondot fordít a kaolin feltárására is. A kaolin egész Európában hiánycikk, így érthető az a törekvés, hogy a szükségletet mindinkább hazai anyagból fedezzük. Sikeres fúrási munka folyik a Sárospatak környéki Végardó község körzetében. Itt óriási kaolinvagyonra bukkantak. Ennek felhasználását, kiaknázását az dönti majd el, hogy a feltárt kaolin milyen minőségűnek bizonyul. EZZEL EGYIDÖBEN Mád környékén is jelentős feltárások, kutatások folynak. Igen jelentős a vállalat életében, hogy hamarosan kiosztásra kerül a múlt évi nyereségrészesedés. Valószínű, ez az aktus jövőre is megismétlődik, mert a vállalat előreláthatólag az első negyedévben is 105 százalékra teljesíti tervkötelezettségét. — q —---------------K özérdekű közieméin Az ország és a város területén számos olyan propán-butángáz fogyasztó van, akik a Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalat nyilvántartásában nem szerepelnek. Ezek az úgynevezett illegális fogyasztók nagyrészben az ellenforradalmi időkben jutottak különböző úton-módon gázpalackhoz, időszakos fegyelmezetlenség következtében. A városi fogyasztás valóságos mennyiségének megállapítása érdekében ezeket a fogyasztókat is — legalizálni — nyilvántartásba kell venni. Ez azt jelenti, hogy ez alkalommal lehetőség nyílik részükre — amennyiben a palackon kívül ä szükséges nyomáscsökkentővel is rendelkeznek — a szabályos gázengedély megszerzésére. Ezért felhívjuk a propán-butángáz használókat, hogy nyilvántartásba való felvételük végett legkésőbb április 30-ig — a birtokukban lévő használati engedéllyel, vagy egyéb más bizonylattal, ennek hiánya mellett is, de a gázpalack sorszámával — jelentkezzenek a városi tanács kereskedelmi osztályán (Tanácsház-tér 8. szám, III. udvar, I. emelet), hogy a nyilvántartásba vétel után p legális fogyasztók állományába be tudjam venni. A határidőig való jelentkezés visz- szamenő hatályú eljárást nem von maga után, sőt ellenkezőleg, kilátásba helyezzük a jelentkezők folyamatos gázellátását. Azonban a jelentkezés elmulasztása maga után vonja az állami tulajdon jogtalan visszatartásának minden következményét. Bedő Lóránt kér. o. vez. északmagyarorszAg Megyénk mezőgazdasága szocialista átalakításának tapasztalatai ISMERETES, HOGY FEBRUÁR, március hónapokban 50 termelőszövetkezeti község alakult megyénkben. Itt a dolgozó parasztság többsége a közös gazdálkodást választotta. A megye szakemberein és a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság munkáján áll, hogy az újonnan alakult csoportok már az első gazdasági évben olyan eredménnyel zárjanak, amely igazolja azt a megállapítást, hogy igazán jövedelmező, az országot több áruval ellátó, nagyobb jövőt biztosító gazdaság csak a nagyüzem lehet. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek még nem mentesek a hibáktól. Nem tudták kialakítani a nagyüzemet jellemző munkaszervezést, ahol minden dolgozó tudásának legmegfelelőbb munkakörben fejti ki tevékenységét. Az is tapasztalható, hogy a közös gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztok kevés tenyészállatot visznek be a közösbe, elsősorban kevés szarvasmarhát és növendéket. Milyen hátrányokkal jár ez? Azok a dolgozó parasztok, akik még nem választották a közös utat, igyekeznek megszabadulni állataiktól, főként a szarvasmarhától. így a piacon kialakult az a helyzet, hogy nagy a kínálat, ezzel szemben kicsi a kereslet. Ebből adódik, hogy csökkent az állatok ára, s kénytelenek azokat esetleg áron alul eladni. Pedig ezzel csak ők károsodnak, mert a termelőszövetkezet tényleges értékben értékeli fel az állatot, s a belépő tagnak egyösszegben fizeti ki a szövetkezeti alapba visszatartott 20—30 százalék kivételével, amely azonban a közös vagyont, tehát a belépett tag vagyonát is növeli. De károsodik akkor is, ha a termelőszövetkezet állat hiányában nem tudja megfelelő mértékben trágyázni a földet már az első évtől kezdődően. Tehát a veszteség most már effektiv terméskiesésben jelentkezik, ami a jövedelmet ven kedvezőtlenül befolyásolja. A gazdálkodáshoz. tehát a föld arányában megfelelő létszámú állatra és a fajon belül megfelelő összetételű fajtára van szükség. Csak akkor lehet jövedelmező a gazdálkodás, ha ez megvan és párosul a termelőszövetkezet jó szakmai és politikai vezetésével, a dolgozók munkakedvével. IGEN NAGY PROBLÉMA az állatok közös istállóban történő elhelyezése is. Ugyanis az újonnan alakult termelőszövetkezetek még nem rendelkeznek nagyüzemi épületekkel. Ez részben megoldható szükségképpen saját erőből is. Majd minden termelőszövetkezet rendelkezik erdővel, így a faanyag nagy részét saját erőből biztosíthatják. Építsenek ideiglenesen vályogból, vagy terméskőből félhajas szabadszállást, fedjék be náddal vagy szalmával, s ne várjanak addig, amíg az állatot végleges helyére köthetik. Az állam igen nagy anyági segítséget nyújt majd az elkövetkező időkben, amelyből végleges istállót — mély a legkorszerűbb állattenyésztési követelményeknek is megfelel — építhetnek, azonban amit lehet, saját erőből oldjanak meg. Ha pedig ez a megoldás nem biztosítható, akkor ideiglenes, olyan nagyobb férőhelyes egyéni istállókban kell elhelyezni az állatokat, ahol legalább 10—15 darab elfér. Lehetőleg azonban törekedni kell arra, hogy a közös állatállomány minél kevesebb helyen legyen, takarmányukról pedig a belépő tag által kötelezően bevitt mennyiségből gondoskodjanak. AZ ÚJONNAN ALAKULT terme- 1 őszövetkezetek vezetőinek egyébként a munkaszervezés vonalán van a legkevesebb tapasztalatuk. Éppen ezért fokozott mértékben vegyék igénybe a tapasztal emberek segítségét, a régi tsz-vezetők tanácsait. Alkalmazzák már. a megindulástól például az edelényi Alkotmány Tsz vezetőinek jól bevált módszerét, amely a*tsz felvirágoztatásához, a tagok teljes megelégedéséhez vezetett. Más vezetni egy 5—10 holdas egyéni birtokot, mint egy 500—1000 holdas nagyüzemet Itt kell szólni az újonnan alakult, illetve megnagyobbodott szövetkezetek belső életéről. Az újonnan belépett tagoknak át1 kell formálni gondolkodásmódjukat* ugyanakkor a régi tagoknak megbecsüléssel, megértéssel kell fogadni aa újakat. Régi és új tag közt nincs és nem lehet különbség, ha mindkettő becsületesen gondolkodik és dolgozik. Megszűnik a különbség a tsz-en belül a nincstelen és a 15 katasztrá- lis holddal belépett tag között is. Mindkettő az ország felemelkedéséért, jólétéért dolgozik. Ne emeljenek tehát mesterséges falat egymás közé. A mi rendszerünkben csak az a különb, aki többet tud és tudását a közösség érdekében gyümölcsözteti. Az újonnan alakult és már tavasz- szál kezdő, valamint a megnagyobbodott termelőszövetkezetekben folyik és lassan be is fejeződik a terv- készítés, . amely megszabja a gazdálkodás irányát. Ennek során fel kell használni az új táj sajátosságait* figyelembe venini p természeti, a közgazdasági és üzemi adottságokat. A JÓ TERV BIZTOSÍTJA a tagok megelégedését, és olyan alapot szolgáltat a jövőhöz, amelyre szilárdan lehet építeni. MOLNÁR JÓZSEF mezőgazdasági mérnök Uj élet Tiszavalkon SÁNDOR ANTAL, a tiszavalki Uj Élet Tsz egyik megszervezője így fogalmazta meg a napokban a falu jövőjével kapcsolatos véleményét: — Ha minden ember olyan lelkesedéssel, egy akarattal munkálkodik majd a közös gazdaság felvirágoztatásán is, mint ahogy ez megnyilvánult most, a szervezés időszakában és ha ez a szorgalom és akaraterő párosul a ma még egyénileg gazdálkodók munkájával, akkor néhány év múlva, akik eddig ismerték, nem ismernek rá a falura. Tiszavalk történetében új fejezet nyílt és ez nem frázis, nem afféle kinyilatkoztatás, amely mögött nincsenek tettek, mert igenis vannak! Mi történt hát Tiszává!kon, hogy ilyen nagyon bizakodik Sándor Anitái? Az, ami nagyon sok faluban ebben az országban és a megyében most, tavasz kezdetén. Termelőszövetkezetet alakítottak. De nem csak egyet, hanem kettőt is. Sándor Antal az Uj Élet megszervezésében vett részt, hát arról beszélt bővebben. Azt mondja, 88 család lépett be, míg a másik — Rákóczi Termelőszövetkezetbe valamivel kevesebb, 83 család választotta a közös gazdálkodást. Úgy tervezték egyikben is, másikban is, hogy ősszel kezdik meg a tulajdonképpeni közös munkát, de az Uj Élet máris csinált valami újat, nagyszerűt, ami figyelemre méltó, így gondolkoztak az emberek: ha ősszel kezdjük is, miért ne kezdhetnénk már most ott, ahol lehet? Huszonhárom katasztrális holdat kaptak ugyanis az állami tartalék területből és ez a föld nem maradhat parlagon. Elhatározták tehát — a Rákóczi tagjai is —, hogy ezt a területet már a nyáron közösen művelik és ezért nem kérnek ellenszolgáltatást, hanem a jövedelem legyen majd az első alap az induláshoz. Ezzel azonban még nem intéztek el mindent. A földbe vetőmag is kell. Minden belépő család adott tehát 15—15 forintot és ebből az összegből- vetőmagot vásároltak. — De még mindig nem mondtam el mindent! — sorolja Sándor Antal és jelzi is tekintetével, hogy figyeljünk, mert érdekes adatok következnek. Mint tehát már mondta, sem a tartalékalap megmunkálásáért, sem az összeadott tizenöt forintokért nem kémek ellenszolgáltatást — mert hiszen minek is kérnének! A közös jövedelem úgvis az övék lesz majd. De ezenkívül elhatározták, hogy 1—1 tyúkot is összeadnak ellenszolgáltatás nélkül a tervezett közös baromfi- állomány létrehozására. Beadták igénylésüket az állattörzs kialakítására — ezek szerint: 15 tehén, 150 juh. 16 fehér hússertés képezi majd a törzset. — No és a takarmány? — Azt is megoldottuk! — mondja. — Ugyancsak az állami tartalék- területen. valamint az erdőgazdaság és a Vízügyi Igazgatóságtól kapott földeken termeljük meg. így tehát minden rendben volna. TISZAVALKON minden úgy in^1 dúlt, ahogyan eltervezték. És most már — mint Sándor Antal mondta, aki azóta az Uj Élet elnöke lett —, ez a nagy fejlődés pár év múlva megváltoztatja a falu arculatát, kitömi az emberek bukszáját. Akik haladni akarnak Megkezdte a közös munkát a most alakult bocsi Haladás Tsz Várjanak csak, elvtársak! — int * Dudás István bácsi és feljebb tolja fejebúbján a kalapot —, pár év múlva, de nem adok én annak hármat sem, olyan híres tsz lesz a miénk, hogy csodájára járnak majd a megyéből. Ammk idején is a bocsi Haladás, a mostaninak az elődje, nagynevű csoport volt már, s hogy csak egyet mondjak: saját erőből építettünk egy hatalmas istállót. De mondok éppen kettőt is: olyan híres állatállománya volt a tsz-nek, hogy azóta három év telt el, de a nyájban, ha hazafelé jön, még mindig felismerhető, hogy melyik sertés származik a közösből? A mostani? Az meg éppen úgy alakult, hogy aláírtuk a nyilatkozatot előbb vagy húszán középparasztok, törpegazdák egyaránt, és, amikor ez megvolt, sokan utánunk jöttek már. Gondolkoztunk is előbb, hogy most kezdjünk-e, vagy ősszel, aztán mégis úgy döntöttünk, ha már aláírtuk, meg is kezdjük azonnal. Minek azzal várni még egy évet! S mint látják, mi jártunk jól... Déli pihenőben tizenegy ló ropogtatja a szénát, s fülelnek hegyesen, mintha értenék, hogy most éppen róluk esik szó. Ilyenformán: — Kaptunk volna gépet is, támogatást ígért a gyömrőpusztai Állami Gazdaság, dehát nem tudnánk azt most kihasználni! Ennek a párszáz hold földnek, amit cserével egy tagba hoztunk, nagyrésze már be van vetve, vagy fel van szántva. Első esztendőben nem tudunk korszerű vetésforgót kialakítani, hát csak így szántogatunk, vetegetünk, lóval, mint annak idején az egyéniben. — Mégis szaporább így! — veti közbe idősebb Mezei János bácsi —, mert hat pár ló, az hat barázda, nem pedig egy... A z emberek ebédelnek, szalonnát falatoznak. Ki csak úgy nyersen, ki meg nyársra húzva pirítgatja a tűz felett. Borocska is kerül mellé, s ha kiürül a korsó, terülnek-fordul-, nak egyet, kellemesen töltik el a félórát. A tágas határ, melyet bekeríthet tekintetével az ember egészen a Sajóig, még feljebb, valahová az ar- nóti földekig, tavaszi ébredésben pompázik. Az őszi búza, árpa szépen zöldellik, s hogy ne maradjon el a többi növény sem, igyekeznek utána pótolni a tavaszit. Nem azért — így az emberek —, de ezen a napon előbb állunk, mint a másik tsz, mert ők még nem vetettek el mindent. Mi a tavaszi vetésű növényeket elvetettük, a krumpli, meg a kukorica van hátra, most men a répát vetjük. Mire beborítja a földet, milyen gyönyörű lesz a határ! Ezen aztán elkalandozunk gondolatban egy kicsit. A tagok tervezgetnek, spekulálnak, s háromszor is megkérdezik a gazdasági felügyelőt, nyilatkozzék ő is: — Közel a város, hasznos lenne kertészettel foglalkozni... — Az jó lesz! — kapaszkodnak az ötletbe —, hiszen közel van a víz is. Lehet öntözni. — Meg aztán az állattenyésztés ... Ott áll az a gyönyörű istálló, vétek lenne ki nem használni... persze nem lehet mindent egyL szerre. Sor kerül majd arra is. Fontos, hogy a tavaszi munka végzésében ne legyen akadály. Abban pedig még nem volt hiba. A tagok többsége az első naptól kezdve dolgozik és aztán most úgyis az a legfontosabb, hogy beinduljon a tsz, megszokják a közös gazdálkodást az új tagok is, (már azok, akik először írták alá a belépési nyilatkozatott mert többen vannak olyanok is, akik egyszer már tsz-tagok voltak) és nyáron, majd a következő tervkészítésig ráérnek mindent alaposan megfontolni. A többit már a gazdasági felügyelő, Kecskés Imre mondja el, aki Nyékládházáról sietett a bőcsiek megsegítésére, akik nem akarnak egyszerre sokat markolni, aztán pedig esetleg keveset fogni... Inkább lépésről-lépésre mennek előre. De mindig csak előre. A homokbányái ugyanis, amely eddig a községi tanács kezelésében volt, de most nekik adták át, legalább kétszázezer forint jövedelmet biztosit. A szerződéses növények árából esetleg évközben már előleget tudnak adni a tagoknak, De főcéljuk az, hogy mielőbb létrehozzák az állatállományt* különösen a szarvasmarha-tenyészetet. S mindezt saját erőből, ügy* mint elődjük, a nagyhírű Haladás tette, amely az ellenforradalom alatt oszlott fel. Közben eltelik a félóra. Az emberek összecsomagolják a maradék kenyeret, szalonnát s ismét vetögép elé vezetik a lovakat. pludás Pista bácsi már menet közben kiált vissza: — Azért is választottuk ezt a nevet, mert mi haladni akarunk!
