Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

2 ESZAKMAGYAROR&ZAO Vasárnap, 1953, március 1, A munkásifjúság feladatai továbbtanulni 'i (Folytatás az 1. oldalról.) káderek arányszáma — ahelyett, hogy mind erősebben növekedne. Ez pedig szocialista építésünk szem­pontjából semmiképpen nem kívá­natos. Ma már nem fenyegeti az élet­be lépő diplomás munkásfiatalt, hogy nem akad számára képzettsé­gének megfelelő munkaterület. Sőt, mind több diplomás munkásfiatalra van szükség és éppen ezért kívána­tos, hogy az elkövetkező iskolai évre ne csak a most érettségizők jelent­kezzenek egyetemi felvételekre, ha­nem azok a munkás-paraszt fiatalok is, akik egy vagy két évvel ezelőtt érettségiztek, — ilyen, vagy olyan ok miatt egyetemre nem mentek — és azóta a termelő munkában dolgoz­nak. A kereseti aránytalanság nem olyan vészes, mint első látásra, mert nem marad a diplomás fiatal mindig gyakornok és a későbbiekben kere­sete busásan kárpótolja. Ami pedig a szülők idegenkedését illeti, egy ki­csit öntudat kérdése is. A munkás- osztály tagja öntudatból fakadóan felelős a szocializmus, a szocialista társadalom építéséért, és azon belül azért, hogy új, szocialista értelmisé­günk megteremtését saját gyerme­keinek odaküldésével is segítse, — még ha az átmenetileg anyagi áldo­zatot is jelent. Ez az anyagi áldozat megtérül abban a jóleső tudatban, hogy saját erejével ilyen formában is hozzájárult az új társadalom meg­teremtéséhez, segített mind szűkeb­bé tenni közömbös polgári, vagy ép­pen a reakciós erők az új értelmiség táborába való beszivárgásának útját. TERMÉSZETESEN, a szülők áldo­zatkészsége csak egyik előfeltétele a munkásfiatalok továbbtanulása meg­könnyítésének. Államunk is segítsé­gére siet a szülőknek és a fiatalok­nak egyaránt, amikor a diákotthono­kat fokozatosan kollégiumokká szer­vezik át, ami feltétlen megkönnyíti az egyetemi, főiskolai' tanulást, de nagy segítséget nyújthat a társada­lom is. Nemcsak meggyőzéssel, a munkásfiatalok és munkásszülők felvilágosításával és e téren foko­zottabb öntudatra ébresztésével, ha­nem kézzel fogható anyagi segítéssel, társadalmi ösztöndíjak alapításával is. Erről a kérdésről az országgyűlés legutóbbi ülésszakán dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke is megem­lékezett. Társadalmi ösztöndíjat léte­síthet minden üzem, állami gazda­gág, mezőgazdasági vagy ipari szö­vetkezet, intézmény, amely szívén viseli a munkásból és parasztból le­endő új értelmiség ügyét. Az ösztön­díjjal nemcsak egy, vagy több arra érdemes munkás-paraszt fiatal to­vábbtanulását segíti elő, hanem szin­te magának is neveli őket, mert szer­ződést köt velük, hogy a diploma megszerzése után az ösztöndíjat ado­mányozó üzemben, gazdaságban kö­teles meghatározott ideig a tudását kamatoztatni, vagy ha szakmája nem vág az üzem profiljába (pedagógus, orvos, gyógyszerész stb.), úgy olyan területen vállal munkát, ahol zöm­mel az üzem dolgozói laknak. Érde­mes ezen intézményeink vezetőinek elgondolkozni, de érdemes a most érettségiző, vagy közelmúltban érett­ségizett munkás- és parasztfiatalok­nak és szüleiknek is! (Csak napjaink legfontosabb kérdését, a mezőgaz­daság szocialista átszervezését említ­jük példának: a nagyüzemi mezőgaz­daság — a mind több képzett agro- nómus mellett — a gépállomásokra, mezőgazdasági gépgyárakba mind több gépészeti szakembert, az új szocialista községekbe sok orvost, gyógyszerészt, pedagógust, építészt stb.-t követel.) Be kell látni, hogy munkásifjúságunk legfontosabb fel­adata ma, szocialista építésünk len­dületes korszakában: továbbtanulni. MIUTÁN MINDEZEKRŐL ELBE­SZÉLGETTÜNK, Varga Gáborné még azt is elmondta, hogy ezeket a kérdéseket mind a megyei képviselő- csoport, mind a megyei nőtanács központi kérdésként kezeli és a munkás-paraszt fiatalok továbbtanu­lásának szélesítését mindkét szerve­zet, a maga eszközeivel, a legmesz- szebbmenőkig támogatja. Hasznos, tanulságos beszélgetés volt. Ügy véljük, hasznos, ha közre­adjuk. BENEDEK MIKLÓS Bemutató kánya a Miskolci ehézipari M űszaki Egyetemen Az elmúlt év végén a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen — a Borsodi Szénbányászati Tröszt se­gítségével — gyakorló tárót létesí­tettek a bányaművelő hallgatók bányaméréstani gyakorlatainak biz­tosítására. A gyakorló tárót most újabb „üzemrésszel” egészítették ki. A tárókhoz csatlakozó helyisé­geket — szintén * a tröszt segít­ségével — bemutató termekké épí­tették át. Az alagsorban összesen hat termet rendeztek be, ahol a hallgatók megismerkedhetnek a legkorszerűbb bányaművelési eljá­rásokkal, köztük a TH-gyűrűvel és a Moll-ácsolattal is. Az ötletes tervek megvalósításá­hoz több vagon bányafára, desz- ----­----------­k ára, többszáz kilogram fémszerel­vényre, több köbméter salakra és többszáz munkaórára volt szükség. Külföldi hírek Mendes-France Franciaország politikájáról London (TASZSZ) Az oxfordi egyetem diákklubja vi­tát rendezett a franciaországi hely­zetről. A vitában felszólalt Mendes- France ismert francia politikus is. Az AFP tudósítójának jelentése sze- -------------­r int élesen bírálta a francia kor­mány algériai és észak-afrikai poli­tikáját. Megállapította, hogy az el­múlt 9 hónapban az itteni helyzet egyáltalán nem javult. Makariosz érsek Ciprusra repült London (MTI) Makariosz ciprusi érsek szombaton reggel a londoni repülőtérről elindult Ciprus felé. A ciprusi görög közösség lelkes fo­gadtatást készít elő az érsek számára, aki három évet töltött száműzetés­ben. A ciprusi brit polgári és kato­nai személyek távol tartják magúkat az ünnepléstől. A britek Görögországba szóló menlevelet helyeztek kilátásba Gri- vasz ezredesnek, az EOKA vezéré­nek, de minden jel arra mutat, hogy ő bevárni készül Makariosz megér­kezését, mielőtt a menlevelet elfo­gadná. Bolgár szalmabeton A Pleven-járási Sztaro-Szelci fa­luban megkezdték egy szalmabeton- gyár építését. A szalmabeton szal­mából és magnéziumpxidból készül. Az új anyag helyettesíti majd a fa­anyagot a mezőgazdasági épületek­nél. Kezdetben födémeket és padló­kat készítenek belőle, később istál­lókat és más épületeket. Az új anyag önköltsége rendkívül ala­csony. Egy négyzetméter szalma­beton padló egyötöd annyiba kerül, mint 1 négyzetméternyi fapadló. PUSKIN MUZEUM MOSZKVÁBAN Moszkvában nemrégiben nyílt meg az „Alekszandr Puskin” Mú­zeum. Anyagát \% kiállítási terem­ben helyezték el. A múzeumban he­lyet kaptak azok az irodalmi mű­vek és elgondolások is, amelyeket Puskin nem fejezett be, illetve megvalósításukhoz hozzá sem kez­dett. Ezeket naplójából, vagy jegy­zeteiből rekonstruálták. A kiállítás azt is bemutatja, mennyire közked­veltek Puskin művei a Szovjet­unióban és külföldön. Külön teremben láthatók Puskin ifjúkori műveinek nemrég megta­lált első kiadásai. Moszkva (TASZSZ) A harmadik szovjet mesterséges hold pénteken befejezte négyezredik fordulatát a Föld körül. A harmadik szputnyik immár 290 napja halad pá­lyáján. Rádióállomása rendesen mű­ködik. . A harmadik szovjet mesterséges hold fellövése óta töb.b mint 183 mil­lió kilométert tett meg. Pályájának legnagyobb magassága ez idő szerint körülbelül 1395 kilométer. Berlin (MTI) A vesztfáliai Hagen városában nyilvános ülés keretében találkoztak egymással a keletnémet állam tudó­sai és egyetemi tanárai. A hallei egyetem részéről Reintanz professzor, utána Hagemann professzor, a müns- teri egyetem intézetének igazgatója mondott beszédet. Mindketten a két német állam képviselőinek tárgyalá­sai és a konföderáció megalakítása mellett vszálltak síkra, s követelték a nyugatnémetországi atomfegyverke­zés azonnali beszüntetését. Moszkva (MTI) Március 1-én a Szovjetunió kilenc köztársaságában választják meg a köztársaság legfelső tanácsát, illetve a helyi szovjetek tagjait. Két hét múlva a hátralévő hat köztársaság­ban is sor kerül a választásokra. Elő­reláthatólag csaknem 140 millió vá­lasztó mintegy 1,800.000 tanácstagot választ meg. Bagdad (TASZSZ) Abdel Karim Kasszem iraki mi­niszterelnök pénteken Bagdadban a tiszti klubban beszédet mondott. Be­szédében kül- és belpolitikai kérdé­sekkel foglalkozott. Politikai célunk az, hogy a népnek teljes cselekvési és gondolatszabad­ságot adjunk. Mindig a népet fogjuk szolgálni, azon leszünk, hogy meg­szüntessük nyomorát —- mondotta többek között. A miniszterelnök összefogásra és egységre szólította fel Irak népét, majd Irak gazdasági fejlesztésének terveivel foglalkozva a következőket mondotta: „Fejlesztési terveink nagyjelentőségűek lesznek és köztár­saságunk polgárainak, az egész arab világnak javát fogják szolgálni... Párizs (MTI) Pénteken első ízben ült össze Pá­rizsban a francia hadügyi bizottság De Gaulle tábornoknak köztársasági elnöki tisztségbe való beiktatása óta. A párizsi sajtó feltételezi, hogy a titkos ülésen az északafrikai hely­zetet vitatták meg. Az Echo értesülése szerint viszont a bizottság tárgyalt francia atom­bomba és a francia távolból irányít­ható lövedékek közelgő kísérleteiről. Phenjan (TASZSZ) Phenjanban február 27-én közös közleményt írtak alá a Koreai Mun­káspárt és a Japán Kommunista Párt küldöttségeinek tárgyalásáról. A két küldöttség a nemzetközi hely­zetről folytatott eszmecserét. Párizs (AP) Franciaország először vesz majd részt a SEATO hadgyakorlatain. A hadgyakorlatokat március elején tartják Thaiföldén. Nicosia (Reuter) Hivatalosan közölték, hogy Len­nox-Boyd, angol gyarmatügyi mi­niszter Adenből pénteken Nicosiába érkezett. Jól értesült körökben kije­lentették. hogy a miniszter minden bizonnyal megbeszéléseket folytat majd a görög és a török közösség ve­zetőivel, Foot kormányzóval és a ka­tonai parancsnokokkal. Pénteken bejelentették, hogy az EOKA több tagjának közkegyelmet adnak és vezetőjüknek, Grivasz ez­redesnek szabad eltávozást “biztosí­tanak Athénbe. A Nicosiában kiadott hivatalos közlemény szerint a szó- baníorgó személyeket nem állítják bíróság elé, ha hajlandók elhagyni Ciprust, és nem térnek vissza külön engedély nélkül. A közlemény hang­súlyozza, hogy Grivasz ezredes sza­bad elvonulásának biztosítására kü­lön intézkedést foganatosítanak. (MTI) XXI. pártkongresszus A pártkongresszus igen nagy fi­gyelmet fordított a mezőgazdaság gyorsütemű fejlesztésére. A burgo­nyatermelés nagyarányú növelését is célul tűzte ki. Kolja Gorelov "Ä osztályú tanulója odament az apjá­hoz és a fülébe súgta: r— Papa itt vannak... a pénzért. — Miféle pénzért? Kolja nem tartotta becsületes el­járásnak, hogy apja a teljes tájéko­zatlanság álarca mögé búvik. Tegnap egy álló órán át bizonygatta, meny­nyire helytelen, döntően helytelen elkülönülni az osztály egészétől, hi­szen határozatot hoztak, hogy köz­költségen vásárglnak ajándékot Ivan Crigorjevicsnek, az osztályfőnöknek. Kolja huncut holdvilágképén a szem­rehányás ritkán látható kifejezése tükröződött: — Papa... Pjotr Nyikolajevics Gorelov, a pe­dagógiai főiskola magántanára, vég­re abbahagyta doktori disszertáció- jáno.k olvasását, amelyet az elkövet­kező napokban kellett megvédenie, és mérgesen kifakadt: — Már részletesen kifejtettem ne­ked, hogy nem kötelező a tanerők­nek értékes használati tárgyakat ajándékozni. Tiltja a pe-da-gó-gia. Kolja tapasztalatból tudta, hogy a pedagógia megemlítése viharfelhő­ket jelez: apja nemsokára felemeli a hangját, sőt az is megtörténhet, hogy az asztalra csap. Kolja helyzete reménytelennek látszott. Két osz­tálytársa — mindkettő kunyeráló — ott sugdolózott az előszobában és pukkadozott a nevetéstől. Kolja kö­nyörgő tekintetet vetett atyjára és az ajtóra mutatott. — Hát ez gyönyörű h^san. és Kolja érzése szerint ellenséges * Megjelent a szovjet könyv finnepén, t,A talpnyaló temetése”- című kötetben.) ZVANCEV: TILTJA A PEDAGÓGIA hangon Pjotr Nyikolajevics. a- Hadd hallják ők is! A kuncogás hirtelen abbamaradt az előszobában. — Csak hadd hallják! Sőt, így még jobb lesz: fáradjanak beljebb, fiatal­emberek! Igen, igen, nagyon kérem, fáradjanak beljebb. Pjotr Nyikolajevics haragra gyúl- va, az ajtóhoz sietett és betuszkolta dolgozószobájába a két vonakodó gyerkőcöt. Az egyikben Oleg Sapo- valovra, az adjunktus fiára ismert, a másik meg a dékán gyereke volt: V asz ja Nalivajkó. — Akárcsak Gogol énekes koldu­sai, házról-házra járnak, és lángost, barátfülét, meg kolbászvéget kunye- r álnak! — Kolbászvéget! — fortyant fel a mindig jókedvű Vaszja, az iskola neves labdarúgója. — Mi a „Nyári éj Andalúziában” című festményt akarjuk az osztályfőnökünknek ajándékozni, nem pedig kolbászt. — Ezer rubelbe kerül a kép a „bi- zár”-ban — hencegett Vaszja. — Majdnem annyiba, amennyibe a leg­jobb futballcsapat vándorserlege! — Nem „bizár”-ban, hanem bizo­mányi áruházban. Ronda jassz- nyelv — ráncolta homlokát Gorelov. ——— Egyébként egy remegy. Adott eset­ben semmi elvi különbséget nem fedezek fel a kolbászvég és a ti os­toba „Andalúzia”-tok között! Sem­miféle különbséget! A felháborodott PÍZ)e%£l rágyújtott, bár felhagyott a dohány­zással, és már vagy öt órája hozzá se nyúlt elegáns ezüst cigarettatár­cájához. A tárca annak a nagyfon­tosságú napnak az emlékét őrizte, amelyen kandidátusi disszertációját megvédte. — Egyébiránt szeretném tudni — harsogta őszinte érzéstől hevítve —, osztályfőnökötök elvileg beleegye- zett-e, hogy ajándékot fogadjon el tanítványaitól? —- Tavaly még nem egyezett bele! •*— jelentette ki ünnepélyesen Kolja. — Semmi pénzért nem akart bele­egyezni! X>e mi kórusban kiáltottuk: „Fogadja csak el, Ivan Grigorjevics, nincs abban semmi!’* Erre belátta, hogy nincs mit tennie, és elfogadta az ajándékot. — Akkor írókészletet vettünk ne­ki — emlékezett vissza büszkén Vaszja Nalivajkó. — A Fontanka- hídat ábrázolta, és mindegyik sar­kán egy paripa ágaskodott. Az osz­tályfőnök egész évben elégedetten járt-kelt. „Pompás lovak!” — mon­dogatta. — Az „Andalúziái éj” többet ér a ti híres írókészleteteknél szakí­totta félbe csúfondárosan Oleg Sapo- valov. — Tessék elképzelni a négy paripa felvonulását a tintatartók kö­rül! — No, mi lesz? *■ kérdezte várat­lanul. —Állja Kolja a szavát? Még húsz ház van hátra. — Várjatok csak! Kolja apja leültette a gyerekeket és lendületes szónoklatba kezdett. —- Az ajándékozás helyénvaló jé barátok között, de a függő viszony­ban lévő személyek ajándékában mindig van valami célzatosság, kény szer edettség... Az atya hosszasan lékezett Gogol polgármesteréről, aki Onufrij és Anton napján egyaránt megünnepelte a névnapját holmi „ajándékok” kedvéért, továbbá meg­emlékezett ugyanezen szerző tör­vényszéki bírójáról, akit kizárólag agárkölykökkel lehetett megveszte­getni ... Lendületes szónoklatát így fejezte be: —■ A múlt maradványainak szen­tesítése a tanintézet falai között: megalázó a pedagógusra nézve, és döntően tiltja a pedagógia! Mint mindig, Kolja összerezzent a jól ismert szó hallatára. Az atya nagyot sóhajtva elhallgatott és visz- szaereszkedett a karosszékbe. Vasz­ja Nalivajkó és Oleg Sapovalov úgy álltak, mint akik parancsra várnak. — Most már belátjuk -m szólalt meg reszkető hangon Vaszja hogy ez bizony megalázó, nagyon megalázó szokás. — Máris megyek és szólok a papá­nak — mondta határozottan Oleg —, nehogy meghívja a bácsit vacsorára. — Engem? — kérdezte Gorelov értetlenül. Oleg zavartan bámult rá: ~ Hát nem is tetszik tudni? Ko- valjova, az egyetemi büfésnéni mondta, hogy a papa gyűjtést indi* tofé a tanszéken és ... Oleg észrevette, hogy Gorelov el­vörösödik, mire végleg belezavarod­va dünnyögte: — ...Abból az alkalomból, hogy a bácsi eddig kandidátus volt, most meg doktor lesz... — Arany karórára fitogtatta jólértesültségét Vaszja. — A kandidátusi címhez ezüst ajándék, mondjuk: cigarettatárca is megjárja, de a doktori címhez már arany du­kál. Még valami eszébe jutott: — És az a... hogy is hívják.,. Az a hivatalos po ... po ... poppá. — Opponens — súgta Oleg. — ... még az is hozzájárult. Száz rubelt adott! Csak azt nem tudom, ha mégis belövi a gólt a bácsinak, akkor visszakapja-e a pénzt? Régen elmentek a fiúk, de az egyetemi magántanár még mindig mozdulatlanul és hallgatagon ült a karosszékben. Kolja egy „Ogonyok” fölé hajolt és úgy tett, mintha egyet­len gondja a keresztrejtvény-fejtés volna. Végül mégiscsak felpillantott és látta, "hogy apja elmélyülten néze­geti a tompafényű, pompás ezüst cigarettatárca fedelén lévő sok-sok monogrammot. — Ez a Kovaljova — szólalt meg az apa és zavartan mutatott egy kacskaringós aláírásra — ez a büfés- nő igazán rokonszenves teremtés. Pjotr Nyikolajevics letette, majd a zsebébe csúsztatta a tárcát. — Fogd — mondta és Kolja kezébe nyomott egy huszonöt rubeles ban­kót — menj és add oda a.., kunye- rálóidnak. Elfordította a fejét és sóhajtva hozzátette: — Hiába, a szokás f," szegni nem szabad, mert tiltja a V** da-gó-gini

Next

/
Thumbnails
Contents