Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

Világ proletárjai9 egyesüljetek l wmemmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Rónai Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, képviselő felkereste választóit XV. évfolyam 51. szám .OT!'/' Ára 60 fillér 1959 mdrdu. 1, lUTlZLL * J Előrelépünk N em is lehet pontosan nyomon követni azokat az esemé­nyeket, melyek viharos gyorsa­sággal zajlanak most le falun. Egyénileg dolgozó parasztemberek százai lépnek be nap mint nap a termelőszövetkezetekbe. Egyik falu a másik után válik szövetke­zeti községgé. Az egész országban érik a gyümölcs. Egyik helyen persze előbbre járnak, mint má­sutt, de mindenhol meghallgatás­ra talál az okos szó. Megyénkben a tegnapi adatok szerint ebben az évben 3 000 csa­lád lépett be a termelőszövetkeze­tekbe. Tizennégy falu lett szövet­kezeti község. Most alig két hónap alatt kétszerannyi a belépők szá­ma, mint tavaly egész évben. Ki­mondhatjuk tehát bátran: nagyot léptünk előre. Előre, a gazdagabb, szocialista Magyarország megte­remtésének útján. Előrehaladá­sunk azonban több, mint a ma­gyar mezőgazdaság felvirágoztatá­sa, a jómódú, dolgozó ember szabad hazájának építése. Ez az eszme a marxizmus—leninizmus eszméjé­nek diadal». Most mér úgy látjuk, dolgozó parasztságunk lényegében eldön­tötte, hogy belép a termelőszövet­kezetekbe. Ki előbb, ki később. Van, aki először férjhez akarja adni a lányát, a másik ki akarja fizetni az adósságát, stb. Az utolsó lépés határozott megtételéhez azonban még sok részkérdést akar­nak tisztázni. Tiszalúcon olyan gondjaik vannak a belépés előtt álló középparasztoknak, hogy mi­képpen biztosítsák az induláshoz szüksége állóalapot. Másutt az okoz gondot, hogy miképpen ren­dezhetik a zöldleltárral kapcsolatos anyagi gondjaikat. Van, ahol az elnök személye körül folyik vita. Sokan érdeklődnek, hogy miként, hogyan fogják fizetni a nyugdíjat, vagy a földjáradékot. Sorolhatnánk a problémákat még sokáig. Ahány falu, ahány termelőszövetkezet, ahány belépni szándékozó parasztember, annyi gond, annyi megválaszolatlan kér­dés. Ezért most az a dolgunk, hogy magyarázatot adjunk ezekre a na­gyon gyakorlatias, szerteágazó kér­désekre. Nagyon helyesen, a termelőszö vetkezetek tagjai járnak élen a fel világosító munkában. Saját maguk mondják el, hogyan élnek, mit csinálnak. Ismerik ők a kezdet ne­hézségeit is, így tehát reálisan tudják tájékoztatni az egyénileg gazdálkodókat. Nem keltenek hiú reményeket, nem festik rózsaszí­nűre a helyzetet. Ezért azután az új belépőket nem érheti meglepe­tésként, ha valami hiba, baj elő­fordul, mert hisz az megesik egy új utat taposó munkaközösségben. A türelmes munka, a szívós minden ellenállást lekűzdő magya­rázó szó, úgy mint eddig, a jövő­ben is eredményre fog vezetni. Egy amerikai torpedóromboló megállított és átkutatott egy szovjet halászhajót New York (TASZSZ) A „Halé” amerikai torpedórom­boló New-Foundlandtól északkeletre feltartóztatta a „Novoszibirszk” szov­jet halászhajót és öttagú vizsgáló- bizottságot küldött fedélzetére. A bi­zottság átvizsgálta a szovjet halász­hajó tartályait, majd eltávozott. Az amerikai hadügyminisztérium közleménye szerint a torpedórombo­lót azért küldték ki a szovjet halász­hajó átvizsgálására, mert az Atlanti óceánban húzódó kábelek közül öt kábelen szakadás történt* állítólag olyan pontokon, amelyek a szovjet halászhajó útvonalába estek. Jerauld Wright tengernagy, aki a szovjet halászhajó átvizsgálását el­rendelte, jelentésiben rámutat, „nem találtak semmiféle olyan jelt, amely arra mutatna, hogy a hajó halásza­ton kívül más célokat is követ. A szovjet halászhajó kapitánya szívé­lyes volt és az együttműködés szel­lemében járt el. (MTI)-------------­N yugati kommentárok MacMillan kijevi beszédéről és a német kérdésről Kijev. Az AFP MacMillan péntek esti ki­jevi beszédét kommentálva kiemeli a brit miniszterelnöknek azt a kije­lentését, hogy a Hruscsovval folyta­tott tanácskozásai hasznosak voltak. Angol körökben a beszédből azt a következtetést vonják le — írja az AFP —, hogy MacMillan küszöbön- álló párizsi és bonni látogatása, va­lamint csaknem biztosra vehető washingtoni útja alkalmából java­solni fogja Anglia szövetségeseinek: vegyék fontolóra a Szovjetuniónak azt a kívánságát, hogy hívjanak ösz- sze csúcsértekezletet. Igaz viszont, hogy MacMillan szükségesnek tartja ............... k ormányfői értekezlet előkészítését alacsonyabb szinten. * MacMillan angol miniszterelnök szombaton befejezi kijevi látogatását és repülőgépen Leningrádba utazik. (MTI) Párizs A francia külügyminisztérium szó­vivője pénteken közölte, lehetséges, hogy elhalasztják a nyugati külügy­miniszterek március közepére terve­zett értekezletét. Az értekezlet meg­tartása attól függ, hogy milyen vá­laszt ad a Szovjetunió a külügymi niszteri értekezletet indítványozó legutóbbi nyugati jegyzékre — han­goztatta a szóvivő. A déi-aírikai nemzeti kongresszus nyilatkozata Zavargások Blantyreben Johannesburg (MTI) A Dél-Afrikában működő afrikai nemzeti kongreszus pénteken nyilat­kozatot adott ki, amelyben megálla­pítja: Dél-Rhodéziában a rendkívüli állapot kihirdetése, az afrikai nem­zeti kongresszus szervezetének betil­tása és a párt vezetőinek letartózta­tása „törvénytelen és zsarnoki intéz­kedés”. A zavargásokért a felelősség egyedül az angol kormányt terheli és vállalnia kell a következménye­ket. Blantyre. A nyassza-földi Blanty- re várostól délre összetűzés volt 200 tüntető néger és a rendőrség kö­zött. A tömeg a nemzeti kongresszus letartóztatott vezetőinek szabadon bocsátását követelte. A rendőrség tüzet nyitott. Hruscsof meglátogatja a lipcsei vásárt Hruscsov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke az idén tavasszal meglátogatja a lipcsei nemzetközi vá­sárt. A meghívás a Német Demokratikus Köztársaság kormányától érkezett Hruscsovhoz. A szovjet kormányfő köszönettel elfogadta a meghívást. Rónai elvtárs a miskolci városi tanácsülés elnökségében Rónai Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Országgyűlés elnöke, négynapos látogatáson volt megyénkben. Rónai elv- társ — magas párt és állami beosztása mellet —■, időt szakított arra, hogy több napon át fáradságos munkával tanulmányozza a falusi helyzetet, az ipari dolgozókkal való beszélgetés alapján tájékozódjék a munkások han­gulatáról, részt vegyen a helyi államhatalmi szervek munkájában. Mint megyénk országgyűlési képviselője, beszélgetést folytatott választóival munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel. Rónai elvtárs —, ki több év­tizedes munkásmozgalmi tevékenységét Diósgyőrben végezte, — különösen nagy érdeklődést tanúsított Miskolc város problémái iránt. Rónai elvtárs 25-én reggel érkezett a megyébe. Még aznap Prieszol József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Borsod megye! pártbizottság első titkárának kíséretében meglátogatta a klementinái Ál­lami Gazdaság hibridkukorica özemét. Az ott dolgozó szakemberekkel közvetlen hangú beszélgetést folytatott. Hosszabban tanácskozott az ál­lami gazdaság vezetőivel az időszerű gazdasági kérdésekről, az állami gaz­daság helyzetéről. Este Négyes község párt és állami vezetőivel, termelő­szövetkezeti tagokkal, egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt emberekkel folytatott rendkívül hasznos beszélgetést. 26- án kíséretével együtt felkereste a mezőcsáti járási pártbizottságot, ahol a járás vezetői tájékoztatták a politikai helyzetről. Onnan Tiszabá- bolna termelőszövetkezeti községbe látogatott. Résztvett és felszólalt a termelőszövetkezet közgyűlésén. A közgyűlés aznap 56 család 91 tagját egyhangúlag vette fel a termelőszövetkezetbe. Ugyancsak 26-án este Ró­nai elvtárs Borsod megye és Miskolc város vezetőivel közös vacsorán vett részt. 27- én résztvett a Miskolc városi tanács teljes ülésén, ahol felszólaU. Még pénteken a késő délutáni órákban meglátogatta a Miskolci Pamut- fönn Vállalat dolgozóit. Kíséretében megjelent Koval Pál, a városi párt- bizottság első titkára, Fekete László, a városi tanács elnöke és Kammel La- josné, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Rónai elvtárs megtekintette az üzemet, elbeszélgetett a dolgozókkal, a vállalat vezetői­vel. Behatóan érdeklődött az üzem termelési kérdéseiről. Megelégedéssel nyilatkozott a fonónők munkájáról, a vállalatnál észlelt rendről, tiszta­ságról, fegyelemről. 28- án hosszabb beszélgetést folytatott a megye vezetőivel. Szombaton a délutáni órákban hagyta el megyénket. Rónai elvtárs látogatása, a megyében végzett többnapos tevékenysége a további munkához nagy segítséget nyújtott a megye vezetőinek. Ülés tartott a Miskolci Városi Tanács pénteken nyilvános ülésre jöttek össze a városi tanács tagjai, hogy 1 megvitassák a város élete szempontjából legfontosabb feladato­kat. Az elnökségben megjelent Rónai Sándor elvtárs, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, országgyűlési képviselő. Ugyancsak az elnökség­ben foglalt helyet Koval Pál elvtárs, a városi pb. első titkára, Fekete László elvtárs, a városi tanács elnöke, Kammel Lajosné, a Hazafias Népfront városi titkára és több tanácstag. Az elnöklő Kammel Lajosné megnyitója után a tanács végre­hajtó bizottsága tagjai esküt tettek, A munkásifjúság feladata: továbbtanulni VARGA GÁBORNÉ ZALÁN IRÉNNEL, a képviselő, nőtanácsi ve­zető, gimnáziumi igazgatóval beszél­gettünk a minap. Most érkezett visz- sza sokirányú elfoglaltságának egyik fontos területéről: az országgyűlés­ről; itthon egyébirányú munkáinak felgyülemlett sokasága várta. Először a vezetése alatt álló mis­kolci Herman Ottó leánygimnázium és tanítónőképző intézet ügyes-bajos dolgairól beszélgettünk; a félévi eredményekről, amelyek az elmúlt évhez viszonyítva némi javulást mu­tatnak és nagyon reálisak. A lányok szorgalmáról, a politechnikai oktatás iránti helyes és egészséges érdeklő­déséről (üzemekbe, vállalatokhoz is járnak gyakorlati munkára; többek között Miskolc „legnőibb” üzemébe, a pamutfonodába). És az iskola ta­nulmányi eredményeiről, a második félév kezdetének sok-sok apró gond­járól szinte észrevétlenül fordult a szó a továbbtanulásra, a beiskolá­zásra, a munkásfiataloknak a tovább­tanulásba való bevonására és ennek kapcsán a felnövekvő, új, szocialista értelmiségünk kádertartalékainak bővítésére. Nehéz lenne a hosszú beszélgetést dialógus formájában visszaadni, csak a legfontosabbakat kiragadva ad­juk vissza a hasznos társalgást, mert úgy érezzük, amiről beszélgettünk, a társadalom széles rétegeinek ügye kell, hogy legyen. Űj, szocialista értelmiségünk meg­teremtéséhez, egész társadalmunk műveltségi színvonalának emelésé­hez, kulturális forradalmunk sikeres megvívásához elengedhetetlen, hogy a munkásosztály tagjai mind széle­sebb műveltségre tegyenek szert, mind többen és többen végezzenek magasabb iskolákat. Korántsem mondhatjuk, hogy ezen a téren minden jól megy. Nem ki­elégítő a munkás-paraszt fiatalok — és azon belül elsősorban a nagyüze­mi, törzsökös munkások gyermekei­nek — arányszáma már általában a középiskolákban sem, különösen az általános gimnáziumokban, de a fel­sőbb oktatásban, az egyetemeken, fő­iskolákon már egyenesen egészségte­len aránytalanság mutatkozik. Nagy a lemorzsolódás már a középiskolák­ban és különösen nagy az egyeteme­ken, főiskolákon, oly mértékben, hogy a diplomához jutó munkásfia­talok arányszáma vészesen alacsony ahhoz a szükséglethez képest, ame­lyet a szocializmus építése, a mun­kásosztálynak az értelmiségi munka­körökben kívánatos térfoglalása el­engedhetetlenné tesz. Bár a Herman Ottó Gimnázium­ban — a Vargáné vezetése alatt álló iskolában — ezek a jelenségek, ép­pen az iskola sajátos adottságai mi­att, nem mutatkoznak meg ilyen éle­sen (az iskolának ez évben még nincs érettségiző osztálya), az országos je­lenségre itt is fel kell figyelni. MILYEN TÉNYEZŐK IDÉZHE­TIK ELŐ ezt a nemkívánatos álla­potot? Minden bizonnyal elsősorban a korábbi rossz iskolázási politika, a bizonyosfokú erőszakolt iskolázta­tás, ami sok fiatalban a csalódottság érzetét is keltette. Diplomájának megszerzése után nem várták olyan körülmények* mint amilyenekre egyetemre induláskor számított, (ezek a fiatalok zömmel 1954—55-ben léptek ki az életbe) nem egy esetben nem tudott államunk végzettségük­nek megfelelő munkaterületet bizto­sítani. Visszahúzó erőként kell szá­mításba vennünk a sok átirányítást is, mert eleve károsan befolyásolja a bizonyos pályára kívánkozó mun­kásfiatal tanulási kedvét, ha olyan tanulmányokat kell folytatnia, ame­lyeket nem kívánt életcélul magá­nak. Az e körülményekből adódó csa­lódást, kedvetlenséget, jelentékenyen elmélyítette és kiélezte a revizioniz- mus, majd az ellenforradalom esz­mei kártevése, s annak káros hatá­sa e tekintetben még ma is érezhető. Nem használt a munkásfiatalok to­vábbtanulási kedvének a fiatal szak­munkások és a gyakorló diplomások keresete közötti aránytalanság sem. A munkásszülő — bár arra törek­szik, hogy fiából képzettebb ember legyen — szeretné siettetni az időt, amikor már fia hozzájárul a család anyagi kiadásaihoz, vagy legalábbis megszűnik az iskoláztatásával járó többletkiadás. Igen, nagyjából ezek azok az okok, amelyeket ellenvetésként lehet fel­említeni. Ezzel szemben tény, hogy ma már lassan hiány mutatkozik új, a munkásosztályból jött, vagy éppen munkás-paraszt értelmiségi szakem­berekben, a néhány év előtti káder- tartalékunk felszívódott, s ha rövid időn belül gyökeres változás nem következik be, úgy tovább csökken szellemi munka területén a munkás­(Folytatás a 2. oldalon.! s ezután került sor Fazekas László elnökhelyettes és Magyar Sándor* a terv- és pénzügyi osztály vezető­jének beszámolójára. Mindkét be­számolót az a törekvés hatotta át, hogy a lakosság, a város legfonto­sabb problémái nyerjenek megol­dást.^ Az ezévi tervről szóló beszá­molók és a vita központjában a párt Központi Bizottságának a munkásosztály helyzetéről szóló határozata megvalósítása volt. Rónai Sándor elvtárs felszólalá­sában felajánlotta az országgyűlési képviselők támogatását az 1959. évi terv megvalósításához. Rámu­tatott, hogy a zöldövezet létrehozá­sa nagyon fontos a lakosság ellátá­sa szempontjából. Addig is, amíg ezt teljesen nem lehet megoldani, a tanács illetékes szervei biztosítsák szerződések kötésével a szükséges árukészletet. Beszélt a szocialista demokratizmus szélesebb kibonta­koztatásáról és a társadalmi munka kiszélesítésének jelentőségéről. Példamutatónak tartja Rónai elvtárs azt a munkastílust, aho­gyan Tűzkő Géza tanácstag elvtárs dolgozik. Ők ugyanis elhatározták, 800 méter járda kövezését úgy* hogy a tanács adja hozzá az anya­got, ők pedig társadalmi összefo­gással minden munkát elvégeznek. Rónai Sándor elvtárs felhívta a tanácsülés figyelmét: Miskolcon sem szabad elfeledkezni a mező- gazdaság szocialista átszervezésé­ről. Igaz, hogy Miskolc elsősorban munkásváros, a tanácsülés alap­vetően a munkásosztály helyzetét tárgyalja, de ezzel nagyon szóró** san összefügg, hogy a miskolci dol­gozó parasztok hogyan vélekedned a termelőszövetkezetekről. Hang* súlyozta, hogy a következő ülgse** ken erre a fontos dologra nagyöbű figyelmet kell fordítani. Koval Pál elvtárs, a városi pb.; elsd (Folytatás az 5~ik oldalon,}

Next

/
Thumbnails
Contents