Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-08 / 33. szám

2 «SZAItMAGYAllORÄZAL Vasárnap, 1959 február 8 A Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójának tiszteletére # *7 As Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak 1959 első féléves műnk a felajánlása AZ ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK dolgozóinál már szinte hagyomány: az ünnepeket jobb munkával köszön­tik. A Tanácsköztársaság 40. évfor­dulójának, április 4-ének és a prole­tárnemzetköziség nagy ünnepének közeledtével újra ezt teszik. A gyár dolgozói, az üzemek, mű­helyek egyszerű munkásai röpgyűlé- seket tartottak, ahol elhatározták: a három nagy évforduló tiszteletére 1959. első féléves tervüket túlteljesí­tik. Egyben igen értékes felajánláso­kat tettek. A legjelentősebbek: vállalták, hogy az első félévben 8.210 tonna kokszot takarítanak meg, melynek értéke 8 millió 620 ezer forint. Ennek érdeké­ben növelik a léghevítők kapacitá­sát és a kohókba bevitt forrószél hő­mérsékletét. Ugyancsak csökkentik az acélgyártáshoz szükséges tűzálló- anyag fogyasztását, amely 2 millió 623 ezer forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak. A fajlagos kokilla fogyasztást az 1958. évi 11.75 kilo­gramm! 11.25 kilogram/tonnára csökkentik, ami egy fél év alatt 138 tonna Öntvény megtakarítást jelent, 650 ezer forint értékben. A hengerművekben a feldolgozó ipar jobb hengerelt áruellátása érde­kében az 1 tonna hengerelt árura ju­tó nyersacél mennyiségét ugyancsak csökkentik, ez 1958-hoz képest 960 tonna többlet hengerelt árut jelent a^vagfelhasználás nélkül. Ez mintegy 2.9 millió forintot jelent. ígéretet tet­tek még arra is, hogy ezt a 960 tonna hengerelt árut a hengerművek ter­ven felül gyártják le, amely 4.8 mil­lió többtermelés-értéket hoz népgaz­daságunknak. A korábbi időszakban külföldről behozott hengerelt áruból 11.900 tonna gyártását vállalták, ez 42 millió forint értékű valuta kiadá­sának kiküszöbölését teszi lehetővé. Az ország külkereskedelmi mérle­gének javítása érdekében felajánlot­ták az ózdi gyár dolgozói, hogy ex­port tervükön felül 1000 tonna export rendeltetésű hengerelt árut gyárta­nak le, ezzel mintegy 1. millió 200 ezer deviza forintnak megfelelő több­let valutát biztosítanak. Igen értékes vállalást tettek a ko­hósalakból készült melléktermékek gyártására. Az ebből adódó megtaka­rítás 900, ezer forintot, jelent. Vállal­ták, hogy salaktéglából 15 családi ház felépítéséhez elegendő téglatöbbletet gyártanak. A termelési felajánlások mellett igen értékes vállalások születtek a műszaki intézkedések területén. Ki­kísérletezik a kohón kívüli kéntele- nítést saját tervezésű berendezéssel. Három acélműi kemencét olaimeny- nyiségmérő és regisztráló műszerek­kel látnak el. Ezen kívül értékes fel­ajánlást tettek a munkavédelmi be­ruházások, a munkakörülmények megjavítására, valamint a balesetek csökkentése területén. Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgo­zóinak valóban értékes felajánlása azt eredményezi, hogy 1959. első fe­lében 31.5 millió forintos megtakarí­tást biztosítanak népgazdaságunknak. Ezen kívül a gyár terven felül 6.6 millió többlet értéket termel. Ezek a felajánlások lehetővé teszik, hogy 3 millió forinttal növeljék a népgaz­daság deviza bevételét, 42 millió fo­rinttal pedig csökkenthessék a deviza kiadásokat. A NAGYMÜLTÜ ÓZDI GYÁR DOLGOZÓINAK a 3 nagy ünnepre tett szép vállalása azt bizonyítja, hogy a gyár munkásai méltóképpen kívánják köszönteni e jelentős év­fordulókat. Felhívás az Értelmiségi Klub látogatóihoz értesítjük Miskolc város lakossá­gát, hogy az értelmiségi Klub ren­dezvényeit szombati napon kizárólag a TIT-tagok és hozzátartozói láto­gathatják. Ezt a korlátozó intézke­dést a nagy látogatottságra való te­kintettel hozzuk a klub látogatóinak tudomására. Klubtanács. —i A Herman Ottó Múzeum felhívja Mis­kolc közönségének figyelmét arra, hogy a jelenlegi „Világhírű mesterek alkotá­sai” című kiállítását valószínűleg 8-án, vasárnap, utoljára l'ogja bemutatni (10— 13 óráig). A múzeum ugyanis e kiállítás után. ugyancsak az UNESCO egy másik kiállítását, a világhírű Akvarell-kiállitást kívánja bemutatni, de ennek időpontja még nem dőlt el, tekintettel a budapesti nagysikerű bemutatásra. Ha az Akvarell- kiállítás anyagát a múzeum február 12-én meg tudja kapni, ez esetben azt február 15-én megnyitja. E szerencsés esetben te­hát a mostani ..Világhírű mesterek alko­tásai” című kiállítást e^v héttel meg kell rövidíteni. Közli a múzeum még, hogy egyidejűleg tárgyalások folynak Hans Érni svájci grafikusművész?- anyagának ki­állítására is. KAMARASZINHAZ (Déryné utca 5.) Ma: 3-kor és 7-kor: Doktor úr. Február 10—15: Doktor úr (7). Február 15: du. 3: Négy bolond egy pár. MŰVELŐDÉS HAZA (Diósgyőrvasgyár): Ma este 7-kor: Lysistraté. Február 12—15: Lysistraté (7). Február 14: du. 3-kor: Ci­gánybáró. Ifjúsági előadás. MOSOLY BABSZINPAD. (Debreczenyi u. 16.): du. 3 és 5 órakor: Jancsi és Ju­liska. Bartók Béla Művelődés Háza (Vasas Otthon): Február 8, vasárnap délelőtt 10 órakor: Hol volt, hol nem volt. Filmvetí­tés gyermekek részére. Műsoron: színes rajz-, báb- és mesefilmek. Belépődíj: gyermekeknek 2, felnőtteknek 3 forint. Délután 3-tól 6 óráig: Híradó mozi. Foly­tatólagos előadások. Belépődíj 2 forint. ----oOo----­Ü gyeletes állatorvos szombaton déltől hétfőn reggelig: Márkus Elek, lakik: Mis­kolc, Buiésu u. 8. szám. Telefon: 15-403 Betcgbejelentés: 8—9, óráig. HETI f i lm j e g y z e t A mi kis családunk Magyarul beszélő nyugatnémet film ffeller professzor és kis családja élete elevenedik meg előt­tünk ez »A mi kis családunk« című, mindvégig élénk derűt keltő, nyu­gatnémet filmvígjátékban. Végig­kísérjük a családot egy nyaralásra való készülődésében, elkísérjük a nyaralásra, a napsütötte Itáliába is és eközben módunk nyűik arra, bogy mind Keller professzort, mind feleségét, mind pedig gyermekeit: a kamasz Andreas-t, a színpadra vágyó Fridrich-et, a bájos csitri Bixi-l és a kotnyeles, kedves kis Thomas-t is alaposan megismerjük. Megismerjük őket és jót derülünk kalandjaikon. Nem ismerjük meg viszont azokat a körülményeket, amelyek között — a szűk családi kereten túl — a tör­ténet bonyolódik, alig-alig villan fel valami a társadalmi háttérből. A mulatságos történet egy kissé a le­vegőben lóg. és annak nyújt elsősor~ ban jó szórakozást, aki filmben ki-* zárókig ezt 'kérésit Tengerészrevű Színes szovjet film S zínes, kavargó képekben, dalbao* táncban, muzsikában elevenedik meg előttünk az 1957-es moszkvai V1T sokezernyi szépsége. A világ békére vá­gyó és a szebb jövőt igenlő fiatalságának látványos, tarka kavalkádja bőven kínál­ja a témát a nemesen szórakoztató, zenés filmvígjátékok alkotóinak. A történet központjában Szergej Csaj­kin tengerész és Lena, a bájos műugrónő — apró tüskékkel larkázott — szerelme áll. Eköré a kibontakozó szerelem köré épül a film egész meséje, amelynek laza szövetében bőven adódott mód a film al­kotóinak a VIT felejthetetlen élményei­nek felelevenítésére. A VIT csillogó lát­ványossága, egyes rendezvényeinek fe- lejthetetlensége, Oszkár Fe.leman remek muzsikája szövik át-rneg át a történetet, sűrűn tarkítva mesés táncszámokkal és mindazon szépséggel, amit ez a világmé­retű ifjúsági megnyilvánulás nyújtott. Iszidor Ennyenszkij rendező és Brovin operatőr nagyszerűen használták fel a té- ma adta lehetőségeket és a nagyszerű szereplőgárdával — elsősorban Gleb Ro- manov-val (CSajkin) és Bjesztajevá-val (Lena) — sikerült olyan kedves filmet al- kotniok, amely nemcsak kétórai remek szórakozást biztosít, de bosszú idő' múlva is szívesen emlékezünk rá vissza. .... Es Varsó messze m Lengyel film Izgalmas repülökalandoikkaS 1 sűrűn telített film az »...És Varsó messze van«. Egy lengyel pi­lótával. Stefan-oal ismerkedünüc meg, aki Lengyelország 1939-es. le- rohamása után az angol liedseregben szolgál, hogy így segítsen a hitleri Németország leverésében, hazája felszabadításában. Az angol repülőtér, amelyről gépé­vel gyakran felszáll, hogy az Anglia ellen támadó német repülőikkel har­coljon. Varsótól nagyon, messze esik.# de Stefan és néhány lengyel pilóta­társa úgy harcol, mintha saját hazá­jukat védenék. A gyilkos légiharcoík közben többször is sebesülten ér föl­det-. de ismét és ismét felszáll, míg az utolsó esetben már nem tud ki­ugratni és Varsótól távol, idegen föl* dón áldozza életét a hazájáért, (bm) A MÜNKÄSDEMOKRÄCTA. a pártszervezet és a pártonkívüliek kapcsolata erősítésének szép példáját láthattuk csütörtökön este riósgvőr- ben a nyírjesi pártszervezetben. A pártszervezet területe az ú. n. külső terület (Vargabegy, Pocogó, Komlós- tető, Gorki j-telep, Nyírjes).-A város­nak ezen a részén több panasz hang­zott el már eddig is a lakók körében a hiányos közszolgáltatás miatt. Ez már többször szerepelt a pártszerve­zet napirendjén, többször fordultak a problémákkal az illetékes tanács- Bzervekhez, a diósgyőri gyárak veze­tőihez. A csütörtök esti értekezlet célja az volt, hogy a terület -.lácstagjai, a pártankivüli dolgozók a pártszerve­zettel a városi pártbizottság, a tanács, e kohászat illetékes vezetőinek jelen­létében megvitassák közös gondjai­kat, megismerjék a lehetőségeket, melyek a meglévő hibák kiküszöbö­lésére vezetnek. Régen voltunk tanúi ilyen aktív összejövetelnek. Egymás után szó­laltak fel tanácstagok, pártonkívü­liek és vezetők. Mindenki őszintén elmondta a bajokat, gondokat. Öröm volt jelen lenni ezen a tanácskozá­son. Vincze elvtárs, a II. kerületi ta­nács vb. titkára az1 összejövetel vé­gén találóan summázta a beszélgetés jelentőségét. A tanácskozás azt bizo­nyította, hogy a felszabadulás óta el­telt évek nem múltak el nyomtala­nul, erősen rányomta bélyeget az em­berek gondolkodására. Az országért, az emberekért, a szocializmusért való felelősségérzet sugárzott min­den felszólalásból. NEM KENDŐZTEK A PROBLÉ­MÁKAT. Kmetty elvtársnő tanács­tag, az első felszólaló a tanácstagság- £al járó nagy felelősségről és nehézr cégeiről beszélt. Elmondta, hogy gya­korlatában nem egy példát említ­A munkásdemokrácia szép példá ja Miért nem képviseltette magát a kohászat szociális igazgatósága nagyobb pártheiyiségre, mozira, or­vosi rendelőre van szükség (az utób­bit a közeljövőben meg is kapják), hogy a vízellátás sok kívánnivalót hagy maga után (a Tatár-árok mel­lett, amibe a Nehézszerszámgépgyár szennye folyik, hat méterre van egy erősen fertőzött kút, ami helyett a Nehézszerszámgépgyár nem ásat újat). A beszélgetél végén a városi párt- bizottság részéről jelenlévő Tóth Fe­renc elvtárs ígéretet tett arra, hogy a jogos panaszokat orvoslás végett továbbítja az illetékes szervekhez; A tanácskozásról megállapíthatjuk, hogy elérte célját, bár sokkal jobb lett volna, ha jelen van Bán völgyi elvtárs is. akinek távollétét majdnem minden felszólaló kifogásolta. Távol- maradásával mi sem érthetünk egyet, mert ha ő maga nem tudott jelen lenni, miért nem küldte el va­lamelyik munkatársát? Ugyancsak kifogásoljuk azt is, hogy a "nagyüzemi pártszervezetek sem képviseltették magukat. Mindettől függetlenül, az összejövetel sikeresnek mondható; Bár túlsúlyban panaszokat hallhat­tunk. de nagyrészük jogos volt. A FELSZÓLALÁSOKBÓL EGY- ÉRTELMŰÉN érződött a párt politi­kájának helyeslése, az azért való odaadó küzdés. A panaszosok el­mondták, megértik, hogy máról-hol­napra nem lehet minden bajt orvo­solni. Elmondták azt is, hogy a terü­let sok problémája, -anasza a múltra vezethető vissza, a kapitalisták bűne* hogy a külváros lakosságának hely­zetével nem nagyon törődtek. Meg­értik — mondották —. hogy várni kell panaszaik orvoslására, de hang­súlyozták: az igazságosság és a sür­gősségi sorrend betartásával kell meg­oldani a meglévő nehézségeket* Nagy Z. — Takács 3, hetne arra, amikor a felsőbb szervek­nél egyes elvtársak nem úgy fogad­ták, mint tanácstagot illik. Választó- kerületében a Vörös utcaiak panaszát tolmácsolta, azt, hogy az utcát csak félig csinálták meg és esős időben a nagy sár miatt lehetetlen közlekedni. A következő felszólaló Szilniczki György tanácstag elvtárs arról be­szélt, hogy a városnak ezen a terüle­tén semmilyen közlekedési eszköz nem áll a lakosság rendelkezésére. Megemlítette, hogy a II. kerületi ta­nács és a Hazafias Népfront-bizott­ság egyik összejövetelén Csergő mi­niszter elvtárs ígéretet tett arra, hogy °gy autóbuszt a város rendelkezésére bocsátanak, amely lehetővé teszi a nyírjesi és a környező rész bekap­csolását is az autóbuszjáratba. Tu­domása szerint az autóbuszt a város meg is kapta, mégsem állították for­galomba, arra való hivatkozással, hogy rosszak az utak. A műszaki já­ratok számára nem rosszak az utak? — kérdezték a jelenlévők. Tübb felszólaló kifejezte azt az ér­zését, hogy a pártszervezethez tar­tozó rész mostohán kezelt terület. A tanács azt mondja, hogy a kohászat­hoz tartozik, a kohászat pedig a ta­nácsra hivatkozik. A sok bába közt elvész a gyerek. Szilniczki elvtárs megemlítette még, hogy most a ko­hászat lakásokat építtet a Gorkij- telepen. Az építőipari vállalat ott dolgozó részlegének munkájában azonban nincs köszönet. Egyik mun­kahelyről a másikra mennek, nem fejezik be a megkezdett munkát, a végzett munka minősége pedig lehe­tetlenül rossz. A KŐVETKEZŐ FELSZÓLALÓ 1 Tűzkő Géza tanácstag elvtárs, az 1 autóbuszjárat hiányával és a lakás- i gondokkal foglalkozott. A lakáshely- ’ zet javítására javasolta, hogy az ál- 1 lami építkezések mellett elő kell se- • gíteni a dolgozók magánlakásépítési i akcióit is. Ezt azonban hátráltatja, hogy a városrendezési bizottság a vá- . rosnak ezen a részén nem elég körül­tekintően jár el, és nem engedélyez építkezéseket. Ott sem, ahol indokolt volna az engedélyezés. Megemlítette a Varga-hegyet, ahol arra hivatkoz­nak, hogy szennyezett terület, ezért nem engednek építkezni, holott a vá­ros más pontjain van ennél szennye- zettebb terület is, ott pedig engedé­lyezik az építkezést. A szennyezés problémáját Tűzkő elvtárs szerint nem az építési engedélyek megvoná­sával, hanem a füstfelfogó készülé­kek bevezetésével kell megoldani. Elmondta, hogy a Komlőstető Újsor egyik részén lehet építeni, a másikon nem. Hát nem nevetséges ez? Mikor ezt közölték a városrendezési bizott­sággal, azt a választ kapták, hogy nem tudnak arról, miszerint koráb­ban házhelyeket osztottak ki a Kom- lóstetőn. Tűzkő elvtá.s kifogásolta, hopv a városrendezési bizottságban a fizikai dolgozók nincsenek képvi­selve. Mikor épül meg a sokat emle­getett víztartály? — kérdezte a fel­szólaló. Örömmel vesszük tudomásul azt a fejlődést, hogy sok minden épült, amit az országban, a megyé­ben. a városban láthatunk, de sze­retnénk, ha ránk. a külső területek lakóira is gondolnának. Szepesi Nándor elvtárs, a lehetet­len járdaépítést kifogásolta; Ä Gor- kij-telepi lakásépítéssel kapcsolatban elmondotta, hogy három hét alatt végeznek el olyan munkát, amit egy hét alatt elvégezhetnének. Úgy lát­szik, hogy hiányzik a kooperáció az egyes szervek, vállalatok között. Pél­dának megemlítette, hogy a korábbi építkezéseknél úgy tervezték a sze­neskamrát a lakásokba, hogy oda a konyhán keresztül lehetett beszállí­tani a szenet. Ennek helytelenségére később rájöttek és átrendezték a la­kásokat, hogy azokban előszoba is legyen. De ez már pluszköltséggel járt!' Hát olyan gazdagok vagyunk mi, hogy megengedhetjük magunk­nak az ilyen fölösleges kiadásokat? Szuhi elvtárs. a tanácstagok nehéz helyzetéről beszélt. Ö is tanácstag. Ha elmennek a városi tanácshoz, '"re tudiák. hogy'a vá1 szlókerüle- tük mit fog kapni a következő hóna­pokban. évben, a községfejlesztés ke­retében. na azonban a kohászathoz mennek, nem kapnak konkrét vá­laszt. Példaként megemlítette, hogy Bánvölgyi elvtárstól, a kohászat szo­ciális igazgatójától 56 óta van ígérete arra, hogy a Pocogón elkerítik a szükséges részeket; A lakosság fel­ajánlotta a társaim! munkát is, azonban a kohászat nem segített. TOVÁBB ^ROLHATNÁNK mécs a felszólalásokat, hisz mindannyi tar­talmas volt, erre azonban helyszűke miatt itt nincs lehetőség. Csak a leg­lényegesebb problémákat említhet­jük még meg. Kifogásolták, hogy az italozó gomba közelében nincs wr Hogy baj van a világítással, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents