Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

I Világ proletárjai, egyesüljetek ! r----------------------------------s K isrozvágy termelőszövetkezeti község XV. évfolyam 44. szám Ara 50 filter 1959 február 21, szombat Várakozás Mi az oka megyénk adófizetési lemaradásának ? Ároktői változások J Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az 1959* évi állami költségvetést Az országgyűlés pénteki ülése Nagyrozvágy termelőszövetkezeti község lett Az országgyűlés pénteken délelőtt Vass Istvánná elnökletével folytatta az 1959. évi állami költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat együt­tes vitáját. Elsőnek Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője szó­lalt fel. Részletesen foglalkozott szo­cialista fejlődésünk gyorsításának kulturális vonatkozásaival. Megálla­pította, hogy bár az elmúlt években örvendetes eredményeket értünk el kulturális életünk fejlesztésében, mégis sok területet :— a múlt örök­ségeképpen — bizonyos elmaradott­ság jellemez. A párt művelődéspoli­tikai irányelveinek következetes végrehajtásával azonban minden; feltétel és lehetőség meg van ahhoz, hogy kulturális életünk fejlődését is — Kulturális haladásunkat mutat­ja, ma minden lakos átlagban há­romszor annyi könyvet olvas, mint a kapitalista Magyarországon. Ma­gyarországon tavaly 38 forint értékű könyvvásárlás jutott minden lakosra. Nagy-Britanniában 38 forint, Belgi­umban 7,50, a Német Szövetségi Köztársaságban 2,40, Franciaország­ban 1,50. Spanyolországban 1,35, Olaszországban pedig 1,20 forint ér­tékű. A kulturális versenynek ezen a vonalán tehát messze magunk mö­gött hagytuk évszázados kulturális hagyományokkal rendelkező kapita­lista országokat is. — Az eredmények ellenére is ma mégjnkúbb. szükség van arra, hogy a dolgozó tömegek kulturáltságát, ismereteit, az üzemekben és falvak­ban egyaránt még tovább növeljük. Világosan kell látnunk, hogy példá­ul a Szovjetunióban elért óriási tu­dományos eredmények, a szputnyi- kok és a holdrakéta, általában a technika bámulatos fejlődése nem csupán zseniális tudósok tehetségé­nek szülötte, hanem a szocializmu­sért odaadóan harcoló, kulturált munkástömegek alkotó erejének ter­méke is. — Fejlődésünk távlatai tőlünk is megkövetelik, hogy például üzeme­inkben az általános kulturális isme­retek és a szakmai műveltség fej­lesztésére az eddiginél még több erőt és, figyelmet fardiítsunlk. ~ Vannak még úgynevezett »fe­hér foltok« is kulturális éle­tünkben — mondotta a továb­biakban. — A dolgozóknak csak­nem 20 százaléka munkásszállá­sokon lakik, a falvakban és a ta­nyákon sokszázezer ember él, .jórészt elhanyagolt kulturális viszonyok közepette. Itt az ide­je, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyünk ezeknek a »fehér fol­tok«- nak az eltüntetésére. Ezután Orbán László a szocialista törvényesség kérdéseiről beszélt, igazságszolgáltatásunkról, törvé­nyes rendünkről szólt, amely a nyu­gati imperialisták támadásainak pergőtüzében állott, s ez az ellensé­ges propaganda ma sem szűnt meg. Ezzel kapcsolatban példákat sorolt fel arra, milyen felháborító, szé­gyenletes ítéleteket hozott nemrégi­ben az amerikai igazságszolgáltatás. Hamis vádak alapján ítélnek el né­gereket. Dél-Vietnamban egy napon 1öbb mint ezer foglyot gyilkoltak, mérgeztek meg. Erről a helyről emeljük fel tilta*- kozó szavunkat a hitleri időkre jel­lemző vérlázító tömeggyilkosságok ellen. — Nem kétséges, hogy a népek előbb, vagy utóbb minden országban igaz ítéletet mondanak arról, hol van zsarnokság, hol tiporják el a nép szabadságát. Ez történt az el­múlt hónapokban Irakban, ahol a nép ítéletet mondott azzal, hogy el­kergette zsarnokait. Ez történt nem­régiben Kubában is. A végső szót mindenütt a népek fogják kimon­dani, ahogy a Föld egyharmadán több mint 900 milliónyi ember már kimondotta az ítéletét a kapitaliz­mus felett, s ahogy többszázmillió gyarmati elnyomásban élő ember kimondotta ítéletét elnyomói elker- getéséveij meggyorsítsuk. Kulturális életünk irányító szervei és az alkotók, peda­gógusok, tudósok, művészek tevé­kenységének az a mércéje, hogy munkájukkal, alkotásaikkal meny­nyiben szolgálják népünk nevelését, általános felemelkedését és szocialis­ta hazánk építését. — Ugyanakkor szükség van arra is — hangsúlyozta a szónok —, hogy az eddiginél fokozottabban fordul­janak a széles néptömegek is a kul­turális élet kérdései felé. Történel­mileg páratlan eredményeket értünk el népünk kulturális fejlődésében, s erre mindnyájan joggal büszkék va­gyunk. Ma például a fiatalok közül legalább annyian végzik el a nyolc- osztályos általános iskolát, mint ahányan a régi Magyarországon a négy elemit elvégezték. Orbán László a költségvetést álta­lánosságban és részleteiben elfogad­ta. Ezután még több felszólalás hang­zott el. A délutáni ülésen Antos Ist­ván pénzügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. — A vitáiban felszólalt képviselő- társa ink az előterjesztett költség­vetésiről általában jó véleményt Bevezetőben megállapította, hogy azok a politikai és gazdasági ered­mények, amelyeket dolgozó népünk, pártunk és kormányunk vezetésével élért, alapvető feltételét jelentették a törvényesség további megszilárdí­tásának. Az általános politikai és gazdasági sikerek kedvező hatása mellett a bűnüldöző szervek terv­szerű és sokoldalú intézkedései is hozzájárultak a személyi és vagyon­biztonsághoz. Ügyészségeiirtíkhez ta­valy 29.3 százalékkal keveseíbb fel­jelentés érkezett, mint 1957-ben. Számos bűncselekmény viszonylatá­ban a vádemelések száma 1957-hez viszonyítva jelentősen csökkent. A közbiztonság megszilárdulásában — folytatta — nagy része volt a bűn­üldöző szervek: a rendőrség, az ügyészség és a bíróság egyre javuló munkájának. A bűncselekmények nyomozásánál fokozottan érvénye­sült a jogi kulturáltság. — A bűnüldöző szervek) eredménye­sen dolgoztak a bűncselekmények megelőzéséért, visszaszorításáért. Ezt mutatja, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettek miatt tavaly 41.8 százalékra emelkedett a vádemelés aránya az 1957-es 36.1 százalékkal szemben. Más szóval az olyan visszaéléseket is lelepleztük, amelyek korábban büntetlenül ma­radtak. Számos ilyen ügy szálai még az ellenforradalom utáni időszakra nyúltak vissza. Valamennyi bűncse­lekmény kategóriában elsősorban a legsúlyosabb, a nagy károkat okozó bűnesett ekményeket igyekeztek le­leplezni, s a bűntettek üldözése a szokásos bűnözőik, a huligánok és az olj^an osztályidegen, deklasszált, ellenségies elemek ellen irányult, akik nem tudtak beletörődni bukásukba és a politikai táma­dásról a gazdasági kártevésre térték át. Fokozottan leleplezték az árdrágító visszaéléseket, üzérkedése­ket, valamint a közélet tisztaságát károsan befolyásoló korrupciós ese­teket. Ügyészségeink tavaly kétszer- annyi esetben emeltek vádat árdrá­gító visszaélés miatt mint 1956-ban az elleniforradalom előtt, s ezt mind­addig folytatjuk, amíg csírájában el nem fojtjuk a gazdasági rendünket sértő üzérkedőik tevékenységét — mondotta —, majd a fiatalkorú bű­nözés elleni harcról beszélt. — A hatóságok, a társadalmi szer­vek és az egész társadalom mind­inkább fokozódó gondoskodásának eredményeként lényegében megszűnt annak az ideológiai és erkölcsi meg­rázkódtatásnak a hatása, amelyet az ellenforradalom jelentett az ifjúság számára. A fiatalkori* bűnösök száma aa mondtak, helyeselték a dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonala emelésére irányuló terveket és elő­irányzatokat. — A vitában elhangzottak észre­vételek, kritikai megjegyzések is. Ezeknek tanulságait a kormány hasznosítja. Egyes képviselőik külön­böző beruházásokra pótlólag kértek összegeket. Mivel a termelőszövet­kezeti mozgalom erőteljes fellendü­lése, a termelőszövetkezeti községek gazdasági erősítése előreláthatólag leköti a rendelkezésre álló tartaléko­kat, ezért a kormány nem javasolja a költségvetés előirányzatainak mó­dosítását. Ugyaniakkor megígérjük, hogy az indokolt és jogos igényeket gondosan megvizsgáljuk és lehető­ségeinkhez mérten kielégítjük. Antos István válaszában végül kérte az országgyűlést, hogy az idei költségvetési törvényjavaslatot vál­toztatás nélkül fogadja él. Az elnök indítványára az ország- gyűlés úgy határozott, hogy az 1959. évi állami költségvetést általános­ságban és részleteiben egyhangúlag elfogadja. Ugyancsak egyhangúlag elfogadták az idei állami költség­vetésről szóló törvéaiyjava&latot Ezután dr. Szénás! Géza, a nép- köztársaság legfőbb ügyésze mondta el beszámolóját. elmúlt évben tovább csökkent. Az illetékes hatóságok a társa­dalmi szervek segítségével fel­kutatják azokat a gyermekeket és fiatalkorúakat, akikéi kör­nyezetükben erkölcsi züllés, bű­nözés veszélye fenyeget. Az eddigi eredmények is akikor lesz­nek igazán tartósaik, ha tovább erő­södik a társadalmi összefogás és a fiatalkorúak bűnözésének megaka­dályozása már nemcsak rendőri, ügyészi és bírói feladat lesz. hanem ■mindinkább a társadalom feladata *— mondotta, A bűnöldöző szervek tekintéllyé- nelk növekedéséről, a munkájuk iránt megnyilvánuló bizalom fokozódásá­ról beszélt ezután. Különösen jelen­tfis * rendőrségünk tekintélyének nagyfokú növekedése. Az ügyészi felügyelet szilárdan őrködik azon, hogy szigorúan meg­tartsák a büntető eljárás alá vontak személyes szabadságát korlátozó törvényes rendelkezéseket, de ez a szándék maradéktalanul megvan a rendőrség vezetőiben is. Előzetes le­tartóztatásokat mindenütt csak meg­fontolt és alapos ügyészi vizsgálat, jóváhagyás után foganatosítanak. Az előzetes letartóztatottak száma az elmúlt évben fokozatosan csökkent. A továbbiakban hangsúlyozta: Igen fontos, hogy a büntető eljárá­sok idejét megrövidítsék. Azokban az eredményekben, ame­lyeket a bűnüldöző szervek a bűnö­zés leleplezése, visszaszorítása, a tet­tesek felelősségrevonása terén el­értek, döntő szerepe volt az MSZMT Központi Bizottságának, amely több alkalommal megtárgyalta a bűnüldöző szervek munkájának elvi kérdéseit. A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban beszélt a károk meg­térítéséről is. Fokozott felelősség há­rul a gazdasági vezetőkre. Sok helyen még nem tesznek meg mindent a társadalmi tulajdon védelmére és nem szorgalmazzák kéllő eréllyel a kártérítés behajtására irányuló in­tézkedést. — Fontosnak tartom megjegyezni — mondotta —, hogy az ügyészség az ellen a mulasztást elkövető gaz­dasági vezető vagy jogász ellen fog perrel fellépni, akinek nemtörődöm­sége miatt- meghiúsul az állami kö­vetelés behajtása. — Jelentősek azok az intézkedések is, amelyeket bűnüldöző szerveink a társadalmi tulajdon védelme terén a bűnözés megelőzésére tettek — mondotta —. Majd beszélt a népi ellenőrzési bizottságok hasznos, ered­ményes munkájáról, majd a gazda­(Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap új fejezet nyílott Nagy- rozvágy község lakóinak életében. Száztíz egyénileg gazdálkodó pa­rasztember fcb 800 katasztrális hold földterülettel belépett a termelő- szövetkezetbe. Ezzel a falu szövet­kezeti község lett. Ez a nagy esemény nem egye­Tegwapi szamuuikibain hírt adtunk arról, hogy Kádár János elvtárs. az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, feleségével Csehszlová­kiába utazott. Baráti látogatása so­rán megtekintette a Prága közelében lévő Sverma gépgyárat, ahol az üzem dolgozóinak nagygyűlésén beszédet mondott. Az alábbiakban kivonato­san ismertetjük Kádár elvtárs be­szédét. Kedves elvtársak. eLvtársnők. ba­rátaim! Mint látom, üzemükben a Csehszlovák Köztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság zászlói egymás mellett lengenek— kezdte beszédét Kádár elvtárs — és azt hiszem, ez jó dolog. Jelképe ez annak, hogy népeink is egymás mellett élnek, vállvetve dolgoznak és harcol naiv a szocializmus győzelméért. Régen készültem már' országuk meglátogatására •— eredetileg tagje voltam a nemrég itt járt; párt- és kormánjikütdöítségnek is —, de hir­telen megbetegedéseim sajnos akkor az utolsó pillanatban, lehetetlenné tette eljövetelemet. Mar akkor elha­tároztam. hogy a legelső alkalommal — amikor megtehetem — eljövök rövid látogatásra. Most sikerült sze­rét ejtenem és boldog vágyóik, hogy önökkel találkozhatom. Tudjuk, hogy a csehszflovák dolgo­zóik óletsznívonala magasabb a mienknél és egyre növekszik, egy­szóval, hogv a csehszlovák nép gyor­san halad és előttünk jár a szocia­lista társadalom alapjainak leraká­sában. Ezért adhatunk ki múltévi kongresszusukon a nagyszerű jelszót : »Előre a szocializmus felépítésének befejezéséért!« Azt hiszem elvtársak, megértik, hogy amit mondtam az önök népéről, fejlett országúkról, nem udvariasságból tettem, őszintén örülünk sikereiknek. De azt is megmondom őszintén, hogy mi is kicsit jobban fel fog­juk gyűrni az ingujjat és arra törekszünk, hogy egyik-másik dologban utolérjük önöket. Amikor az Önök vezetői, akik az ellenforradalom leverése után,_ 1956 novemberében — mint az első népi demokratikus országból hozzánk ér­kezett küldöttség tagjai — nálunk jártak, saját szemükkel látták, mi­lyen helyzetben voltunk, mekkora veszély fenyegette a néphatalmat, milyen színvonalon volt a termelés Magyarországon. Mi akkor segítséget kértünk szov­jet, csehszlovák és más testvéreink­től s helyreállítottuk a proletárdik­tatúrát. A továbbiakban Kádár elvtárs ed­digi politikai és gazdasági eredmé­nyeinkről beszélt, majd így foly­tatta: Nagy bizalommal nézünk a jövő­be és bizonyosak vagyunk benne, hogy, ha valószínűleg egy kicsit ké­sőbb is, mint Önök itt Csehszlová­kiában, — bár reméljük, hogy nem sokkal később — Magyarországon is teljesen felépítjük a szocialista tár­sadalmat. Erőnk a pártunkat, s ezáltal né­pünket is vezérlő marxista—leninis­ta elméletben és a proletár-int.er- nacionalizmusba vetett hitünkben van. Ennek része a magyar—cseh­szlovák barátság is, amely szépen fejlődik, erősödik. Évről-évre jobban tudunk együtt dolgozni az iparban, a kereskedelemben, a kultúrában, a szocialista tapasztalatok kicserélé­sében és az élet minden területén. Ez a szocialista barátság mindkét népnek hasznára van. Közösek a ba­rátaink, a nagy Szovjetunió, Kína, a népi demokráciák és közösek elv­barátaink az egész világon. Közösek az ellenségeink is; A n- ugatnémet düiálló a sátoraljaújhelyi járásban. A napokban Nagybózsva ts terme­lőszövetkezeti község lett. Karcsa mellett lévő három tanya, úgymint: Nyírtanya, Becsketanya, Miklós- föld dolgozó parasztjai ugyancsak szakítottak az egyéni gazdálkodás­sal. militarista farkas reális veszély á csehszlovák és a magyar népre egy­aránt. Van még valami, ami közös ré­szünkre, és ezt nem tudom, hogy hová tegyem, mert egyszerűen azé mondani, hogy ellenség, gondolom* nem jó. Barátnak nevezni még ke­vésbé lehet. És ha nem is nevezhet­jük ellenségnek, azért csak az el­lenség malmára hajtja a vizet. A mi- közös kritikusunkról, a jugoszláv revizionisták csoportjáról van szó; Ők. mindig megmondják, hogy ne­künk mit kellene csinálnunk, ajánl­ják elméleteiket és gyakorlatukat. Magyarországon akadt 1956-ban nem is kevés ember, akiknek tetszett ez a jugoszláv elmélet és gyakorlat. De azután a magya­rok vagy tíz napig ezen a kosz­ton éltek, s elmondhatom Önök­nek, hogy egy életre elment a kedvük a jugoszláv elmélettől és gyakorlattól még azoknak m. akiknek 1956 tavaszán kimon­dottan erre támadt étvágyuk. Nem írhatjuk elő a jugoszláv re­vizionistáknak, hogy ipit csinálja­nak, vagy mit ne csináljanák, azt azonban . megmondhatjuk nekik, hogy tartsák meg maguknak elmé­leteiket, meg azt is, amit ebből ki­főztek. Nekünk ez nem kell. Nem vagyunk esztelenek, s meg tudjuk különböztetni a revizionizmust a marxizmus—leninizmustól. A Ma­gyar Népköztársaság majdhogy bele­pusztult a revizionizmusba, a mar- xizmus-leninizmus segítségével azon­ban feltámadt és él. Látjuk, hogy a marxizmus—leninizmus mit terem­tett a Szovjetunióban, milyen ered­ményeket értek el ott az iparban, a mezőgazdaságban, a kultúrában és p tudományban. A hétéves terv és a XXI. kongresszus az egész nemzet­közi reakcióra olyan csapás, amely­ből talán sohasem fog tudni többé kigyógyulni. — Nálunk — elvtársak — az emr berek jókedvűek, bizakodóak, a kom­munisták öntudatosak. 1956-hoz ké­pest a helyzet gyökeresen megválto­zott. 1956-ban még nehezebb volt a kommúnisták helyzete, s könnyebb a reakciósoké. A kommunisták mel­lének szegezték a kérdést: miért volt személyi kultusz, miért voltak tör­vénysértések, s az életszínvonal mi­ért nem emelkedett jobban? A kom­munistáknak válaszolniuk kellett — ami nem volt könnyű. Most megvál­tozott a helyzet. A kommunisták bátran odamehetnek a maradi em­berekhez és azt mondhatják nekik* „Mit szólsz a kozmikus rakétához, mit szólsz a hétéves tervhez, mit szólsz hozzá, hogy Kínában és Bul­gáriában lerakják a szocializmus alapjait, mi a véleményed róla, hogy Csehszlovákiában nemsokára befeje­zik a szocializmus építését? Mit szólsz hozzá, hogy Magyarországon is jól mennek a dolgok? Most kicsit könnyebb a kommunistáknak és a haladó embereknek az egész világon és nehezebb a reakciósoknak. Csőd­be került a Dulles-féle hidegháborús politika. Ezt mindenki látja, s azt is* hogy győzedelmesen halad a maga útján a szocializmus. Ezért jókedvű­ek most nálunk az emberek. Szerettem volna Önökkel érzékel­tetni a magyar dolgozók reménytel­jes hangulatát, amely ma bennünk él és meg akarom önöknek monda­ni, hogy mint küzdőtársra, mint test­véri népre, nyugodtan számíthatnak magyar barátaikra. Beszéde végén Kádár elvtárs a magyar és csehszlovák nép, a szo­cialista tábor egységéi, barátságul*»- kát méltatta és éltette. Magyarországon több könyvet vásárolnak9 mint a fejlett kapitalista államokban Javult az állampolgári fegyelem9 hatékonyabb a bűnüldözés dr. Szénást Géza legfőbb ügyész beszámolója • ............. --- ■ OOO............- ----------­I S közöttünk lévő szocialista barátság mindkét népnek hasznára van... Kádár elvtárs beszéde a Sverma gyárban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents