Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

«SZAKMAG YARORSZAG Szombat, 1959. február 21. B' Kisrozvágy: Termelaszövetkezeti község ! odrogközben megmozdult a föld, megmozdultak az embe­rek. Forrongó, vajúdó új világ van Jcialakulóban, egy nagyszerű, gazdag jovőfc< sejtető mozgalom, amely ter­jeszkedik, terebélyesedik, s felöleli, magával ragadja ezt a jóföldű, szor­galmas emberek lakta síkságot. Bod­rogköz, a megye nagy konyhakertje *— ahogy szoktuk dicsekedve monda­ni —, többet, jöbbat, olcsóbban akar termelni; a ricsei, cigándi, karcsai, pácini, rozvágyi parasztok könnyeb­ben, gazdagabban akarnak élni. Rég­óta keresik, kutatják számtalan for­mában a módját, s ezt most találják meg igazán: a nagyüzemi gazdálko­dásban. A Bodrogtól a Tiszáig, Vajdácská­tól Zemplénagárdig nincsenek gyárak, üzemek, bányák, de kiváló minőségű a föld. S ez a bodrogközi parasztem­bernek többet ér mindennél. Ebből él, s ad kenyeret a mi asztalunkra is,, városi embereknek. A párthatáro­gat ismertetése óta a nagyobb köz­ségeken kívül új termelőszövetkeze­tek alakulnak sorra a kevesebb la­kosú helységekben is. Egy félórára, vagy talán csak egy negyedórára csendes lett a kisrozvá- gyi tanácsháza. Az elnök elvtárs ép­pen ebédelni készül, amikor betop­panunk. — Bocsásson meg, nem sokáig za­varjuk! — Nem történt semmi. Majd ebé­delek este. Pár nap óta úgyis any- nyi minden történt itt a községben, olyan nagy munkában voltunk, hogy ebédelni, vacsorázni bizony nem jutott •időnk. Kisrozvágy ugyanis — ha még nem tudnák az elvtársak — termelőszövetkezeti községgé ala­kult. Négy család kivételével (azóta talán már ők is beléptek) az egész falu lakossága a nagyüzemi gazdál­kodást választotta. Ezt éppen, ha nem is ilyen ponto­san, de tudtuk, s azért is látogat­tunk ide, hogy erről a nagy válto­zásról egyet s mást megtudjunk. A történet röviden — mondja “ az elnök — így esett: A kisrozvágyi kommunisták, akik leghamarabb megismerkedtek a párthatározattal, elsőnek álltak a mozgalom élére. Csatlakoztak hoz­zájuk, s támogatták őket a tanács­tagok, társadalmi szervek* vezetői és a pedagógusok. Az első szabad párt­nap után, amelyen a decemberi ha­tározatot és az új kormányrendele­tet ismertettük, valamennyi kom­munista és minden tanácstag aláírta a belépés! 'nyilatkozatot. Ekkor már úgy nézett ki, hogy teljes utcáink voltak, akik tsz-tagnak vallották magukat. Őszintén szólva ekkor ér­lelődött meg bennünk a nagy elha­tározás, hogy rendszeres, meggyőző agitációval az egész község lakossá­gát megnyerjük. Egyik alkalommal tizenhat egyéni gazdát hívtunk meg baráti beszélgetésre az egyik tanács­tag lakására. Éjfélig vitatkoztunk, s a vita eredménye itt is nyolc belépé­si nyilatkozat kitöltése volt. Most már nem volt sem éjjelünk, sem nappalunk. Ha kifáradtunk a sok beszédtől, mert (hej, de sokat kellett egyik-másik helyen beszélnünk!), ákkőr is újrá kezdtük. S ha nem ér­tünk el aznap eredményt, elmentünk másnap' is. Három napon belül így a község lakosságának fele a nagy­üzemi gazdálkodást választotta. Ha­nem akkor valahogy megtorpantunk. A még kívülállók többsége szemé­lyekhez ragaszkodott. Ki ezt, ki azt mondta: ha belép, akkor ő is belép. Na, jó! Mi, a tanács vezetői összeül­tünk, 'megbeszélést folytattunk, s később hosszas agitáció után elér­tük, hogy egyik középparasztunk, Oláh Gábor is aláírta a nyilatkoza­tot. Aznap este már az ő lakására hívtuk össze a kívülállókat, akik kö­zül hatan ott a helyszínen, másnap pedig ismét újabb 22-en írták a töb­bi mellé nevüket. Három nap alatt tehát termelőszövetkezeti községgé lettünk — azaz: majd csak leszünk, mert az alakuló gyűlés még nem történt meg, s ezidáig még enge­délyt sem kaptunk. i tehát pillanatnyilag a hely­zet? — Az újonnan alakult első típusú csoportnak 81 család, a már meglévő hármas típusú gazdaságnak pedig 22 család tagja van. Szövetkezeti keze­lésben ilymódon összesen 835 ka- tasztrális hold szántóföld van a köz­ségben. — S mik a további tervek? — Mindenekelőtt a munka meg­kezdése. Úgy tervezzük, hogy a ter­melőszövetkezet élére szakképzett vezetőt állítunk, ha ilyet itt nem ta­lálunk, akkor máshol keresünk, de mindenképpen azt akarjuk, hogy a már meglévő, s újonnan alakult ter­melőszövetkezetünk utolérje, sőt: el is hagyja a környező községek jól működő termelőszövetkezeteit. A hangulat Kisrozvágyon nagyon bizakodó. Az emberek most, hogy egy közös, nagy családba kerültek, tervezgetnek, gondolkoznak, hogy lenne jobb, s könyebb. Barátkoznak a gondolattal, kóstolgatják az új éle­tet, amelyet most elkezdtek. (- ri) M JÓMODORRA NE VÉLIK , AZ AMERIKAI RENDŐRÖKET Elhatározták, hogy az amerikai rendőröknek végre meg kell taniül- niok a jómodor alapszabályait. A la­kosság, főként a sofőrök egv idő óta sokat panaszkodnak a rendőrök mo. dortalanságára. Nem ritka eset, hogy egy túl gyorsan vezető sofőrt így szólít meg a rendőr: »Hello Mac, lassabban a.testtel, apuskárn!« Ezen­túl a rendőrök udvariassági tan­folyamon fogják elsajátítani a »be­osztásukhoz szükséges« jómodort. Hat héten keresztül heti tíz óráiban megismerkednek a társadalmi érint­kezés alapvető civilizált követelmé­nyeivel. A% országgyűlés pénteki ülése (Folytatás az 1. oldalról.) sági vezetők és a felügyeleti szer­vek .felelősségét hangsúlyozta. Az eddiginél nagyobb segítséget várunk a tömegszervézetektől, főleg a szakszervezetektől — folytatta —, a társadalmi tulajdon tiszteletben tartására vonatkozó nevelőmunká­ban még távolról sem használtuk ki azokat a lehetőségeket, amelyek a társadalmi bíróságok eredményes működésében rejlenek. Ezután népi demokráciánk büntető politikájáról szólva, a többi között megállapította: — Büntetőpolitikánk következetes alkalmazása a legfontosabb biztosí­téka annak, hogy a bűnüldözésben az osztálypolitika torzulásoktól men­tesen, revizionista vagy szektás el­hajlások nélkül mindenben érvénye­süljön. Ellenségeinkre, a társadalmi életünket zavaró huligánokra és a súlyos bűncselekményeket elköve­tőkre szigorúan lesújtunk, ugyanak­kor a megtévedetteknek lehetősé­get adunk arra, hogy megbélyegzés nélkül, bűnüket megbánva, hasznára váljanak a társadalomnak. A politikai él gazdasági konszolidáció eredményeként erősen csökkent a politikai bűncselekmények száma Az ellenforradalom főkolompos- > a. eszmei irányítóira és vezetőire, a terroristákra a törvény teljes szi­gorával sújtunk, le. Az ellenük le­folytatott bűnvádi e’járásokon a bűncselekmények sértettjeinek és a tanúk vallomásainak alapján a be­szerzett okiratok és egyéb dokumen­tációs anyagok alapos megvizsgálá­sával — olykor a köteles mértéken felül is — bizonyítást nyertek a ter­hűkre rótt ellenforradalmi cselek­mények. A politikai és gazdasági konszolidáció hatásaként a politika’ bűn lekmények elkövetése igen erősen csökkent Bár 1958-ban a po­litikai bűncselekmények miatt ke­vesebb személyt kellett felelősségre vonni és 8 százalékkal több esetben alkalmaztak figyelmeztetéssel páro­sult eljárás-megszüntetést, bűnüldö­ző szerveink figyelmét nem kerülté1* el azok az ellenséges megnyilvánu­lások, amelyekkel egyesek az ellen- forradalom leverése óta kísérletez­tek. A cselekmények felderítésé és a legszigorúbb felelősségrevonás vál­tozatlanul főfeladata bűnüldözé­sünknek. A kisebb súlyú, nem poli­tikai bűncselekményeket elkövető, megtávedt ^Lolgozók nevelésére fel­használt jogi eszközök változatosak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a büntetésüket letöltött emberek szá­mára lehetővé kell tenni, hogy bebi­zonyíthassák: A büntetés végrehaj­tása megváltoztatta őket és a társa­dalom hasznos tagjai akarnak lenni. A jogszabályalkotás eredményeiről és azok hatásáról beszélt ezután. Igazságügyi szerveink az új jog­szabályok mellett olyan jogelve­ket alakítottak ki» amelyek se­gítették a törvényesség megszi­lárdítását. ,y;; A fontos és bizalmas munkakörök betöltésével kapcsolatban kiadott törvényerejű rendelet végrehajtása például kiválóan alkalmas volt ar­ra, hogy eltávolítsuk az állami és4 a gazdasági vezetésből a bűnöző, a korrupt, az osztályidegen, ellenséges elemeket. Az alkalmazottaik felvé­telére, kinevezésére, áthelyezésére és előléptetésére jogosult vezetők a legéberebben őrködjenek azon, hogy ilyen munkakörbe megbízhatatlan elemek ne kerüljenek, másrészt fi­gyeljenek arra is, hogy ne fordulja­nak elő túlzások a törvényerejű ren­delet végrehajtásakor. Az ügyészi szerveknek .a panaszok kivizsgálásával kapcsolatos munká­ját ismertette ezután. A panaszinté­zés tapasztalatai azt is mutatják, hogy a törvényesség lényegesen ja­vul. A panaszok száma negyedévröl- negyedévre csökken. A legnagyobb számban változatlanul lakásügyi pa­naszok érkeznek. A panaszosok az ügyészséget lassan harmad- vagy negyedfokú lakásügyi fórumokká „léptetik elő”, és ez egyáltalán nem kívánatos állapot. Természetes, hogy a lakásügy-intézést a jövőben is fi­gyelemmel kísérjük, és ha törvény- sértéseket észlelünk, nem marad el a fegyelmi, indokolt esetben pedig a büntető úton történő felelősségrevo­nás sem. A továbbiakban hangsúlyozd, hogy bár a panaszok jelentős része magánszemélyektől ered, az ügyész­ség panaszintéző tevékenysége köz­érdekű. Beszélt az állami fegyelemről,, az alsófokú államigazgátási szervek fe­lelősségéről. Megállapította, hogy az állami fe­gyelem megszilárdulása terén a me­gyei és a városi tanácsoknál észlel­hető a legnagyobb fejlődés, nem ennyire általános a fejlődés a járási tanácsoknál és a községeknél. Dr. Szénása Géza végül megemlí­tette. hogy a legfőbb ügyészség által a minisztériumokban tartott törvé­nyességi vizsgálatok tapasztalata szerint általános jelenség, hogy a minisztériumok által az állami válla, latok felett gyakorolt főfelügyelet egyes vonatkozásokban nem kielé­gítő. Törvényes rendelkezés ír*ja elő, •hogy minden állami szervnél évente legalább egyszer dokumentációs vizs­gálatot kell tartani, ezt a törvényes rendelkezést a miniszteri úrnőik n em tartják be következetesen. A minisz­tériumi vizsgálatok fogyatékossága az js, hogy a dokumentációs revíziók során feltárt hiányosságokat nem követik olyan intézkedések, amelyek azok kiküszöbölésére irányulnak. Befejezésül kérte, hogy az ország­gyűlés fogadja el beszámolóját. Az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját vita nélkül, egyhangú­lag tudomásul vette. Az ülést Rónai Sándor, az ország­gyűlés elnöke zárta be. (MTI) Eros nyugati nyomásra jött létre a ciprusi egyezmény A görög, a török és az angol kor­mány képviselői csütörtökön London­ban aláírták a ciprusi szerződést. A megállapodás alapján létrejövő cip­rusi alkotmány komoly mértékben korlátozza majd a sziget szuveréni- tását. A három állam képviselői meg­állapodtak a többi között, hogy ál­landó angol katonai támaszpontok lesznek a sziget területén, de ezenkí­vül bizonyos feltételek mellett Gö­rögországnak és Törökországnak is joga van csapatokat tartani a szige­ten. Mint londoni sajtókörökben rámu­tatnak, a három Ország képviselői komoly nyomást gyakorolnak a cip­rusi görög lakosságot képviselő és a ciprusi szuverénitás csorbítása el­len élesen síkraszálló Makariosz ér­sekre. Makariosszal határozottan kö­zölték, hogy ha nem írja alá az egyezményt, akkor azt az ő aláírása nélkül érvényesítik. Görögországban éppúgy, mint Cip­rus szigetén a felháborodás hulláma söpör végig a ciprusi kérdésben tör­tént londoni gyarmatosító összeeskü­vés miatt. Ciprusi és görögországi személyiségek, diák- é$ munkásszer- vezetek táviratban hívták fel Maka­riosz érseket, hogy ne engedjen a nyugati hatalmak nyomásának és ne írja alá a szerződést, ha az nem isme­ri el a ciprusiak önrendelkezési jo­gát. Londoni sajtó jelentésekből arra le­het következtetni, hogy a ciprusi és a görögországi közvélemény bizonyos befolyást gyakorolhat Makariosz és az értekezleten résztvett. más cipru­si küldöttek álláspontjának kialaku­lására. Az Avgi című lap jelentése szerint Makariosz Londonban közöl­te. Karamanlisszai, hogy a ciprusi kül­döttség több alapvető kérdésben nem ért egyet a zürichi egyezménnyel. Makariosz hangsúlyozta, Ciprus né­pe »nem egyezhetik bele, hogy angol, görög, török katonai támaszpontok lé­tesüljenek 9 szigeten«. Ugyancsak az Avgi jelenti, hogy Averoff görög külügyminiszter a londoni nagykö­vetségre kérette a ciprusi küldötte­ket és közölte velük, hogy vagy he­lyeslik minden kikötés nélkül a zü­richi egyezményt, vagy a görög kor­mány »mossa kezeit« a ciprusi kér­désben. 9 9-HETI RÁDIÓMŰSORA Kossuth és Petöli rádió 1959 február 23-tól március 1-ig Hétfő, február 23. Kossuth-rádió: 8.10: Reggeli hangver­seny. 9.00: Riportműsor. 9.15: Szórakoz­tató zene. 9.45: Lányok, asszonyok. 10.10: Óvodások műsora. 10.30: Szívesen hall­gattuk. 11.30: Ezüstkalászos gazdatanfo­lyam. 12.10: Népi muzsika. 13.00: Vála­szolunk hallgatóinknak. 14.15: Gyermek­rádió. 14.55: Operettrészletek. 15.40: Far­kas József és zenekara. 16.10: Hangver­seny. 16.40: Cfazman zongorázik. 16.50: A béke és a munka pajzsa. 17.30: ötórai tea. 18.15: Csajkovszkij: Diótörő-szvit. ,18.40: Hazai körkép. 19.00: Tánczene. 19.17: Vers. 19.20: A citrusfa levelestől, ágastól. 20.30: Rádiószínház. 21.42: Szimfónikus szene. 22.20: A Magyar Rádió énekkara. 22.40: Megbékélés. Elbeszélés. 23.00: Pabló Casals gordonkázik. 0.10: Népdalok. Petőfi-rádió: 14.20: Versek. 14.40: Zene­kari hangverseny. 15.40: Ifjúsági műsor. 16.00: Szórakoztató zene. 16.40: Operett- részletek. 17.15: Riportműsor. 17.30: Hang­verseny a Rádióegyetem hallgatóinak. 18.15: Tollal a romlás ellen. 18.30: Szív küldi. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtan- folyama. 19.30: Ezüstkalászos gazdatanfo­lyam. 20.00: Ránki György: Pomádé ki­rály — szvit. 20.30* Tánczene. 21.05: Da­lolnak, mesélnek az egyházaskozári csán­gó magyarok. 21.40: Gondolatok a könyv­kiállításon. 21.55: Zongoramüvek. 22.20: Könnyű zene. Kedd, február 24. Kossuth-rádió: 8.10: Régi magyar dalok és táncok. 8.40: Kórusok. 9.00: Számol­junk, gyerekek! 9.10: Xilofon muzsika. 9.30: Gyermekrádió. 9.40: Gyermekrádió műsora. 10.10: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.23: Zenekari hangverseny. n.oo: Partizánok élén. Regényrészlet. 11.20: Ajándékműsor háziasszonyoknak és nagy­mamáknak. 12.10: Könnyű zene. 13.00: Fiatal költők versei a „Tűztánc” kötet- 'ből. 13.10: Operarészletek. 14.00: Szóra­koztató zene. 14.45: Gyermekrádió. 15.05: A munkásmozgalom dalaiból. 15-25: Napi­renden. 15.30: Egy falu _ egy nóta. 16.10: Ifjúsági Rádió. 17.00: Előadás. 17.15: Szó­rakoztató magyar muzsika. 17.35: A zene világa. Előadás. 18.15: Szív küldi. 18.40: Gyári sziréna. 19.00: Népi muzsika. 19.25: A rászedett főördög. Jelenet MaccMavelli elbeszéléséből. 20.30: Uj tánczenei felvéte­leinkből. 21.15: Gyermeknevelés. 21.30: Szvjatoszláv Richter zongorázik. 21.57: A tél halaía. Vers. 22.15: Mai szemmel. 22.25: Kádár Kata. Kétfelvonásos opera. 23.40: Mary Ford énekel. Les Paul gitá- rook. 0.10: Magyai? nóták. Petőfi-rádió: 14.20: Mezőkövesdi Bálint Elemér és zenekara játszik. 14.40: Film- dalok. 14.55: Rádiójáték. 15.25: Kamara­zene. 16.00: Operettrészletek. 16.30: Ver­sek. 16.46: Részletek Giordano operáiból. 17.15: Rádióegyetem. 17.45: Könnyű fúvós­zene. 18.05: Kórusok népdalokat énekel­nek. 18.30: Mi újság a nagyvilágban? 18.40: A Jiskra-együttes műsora. 19.05: Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Hanglemezgyűjtők negyedórája. 19.40: Falurádió. 20.00: Hangverseny a stúdió­ból. 21.05: Kozák Gábor és zenekara ját­szik, Bojtor Imre énekel. 21.35: Irodalmi műsor. 21.55: Tánczene. Szerda, febfuár 25. Kossuth-rádió: 8.10: Operarészletek. 9.00: Rádióegyetem. 9.30: Színes népi muzsika. 10.10: Gyermeknevelés. 10.30: Részletek Csajkovszkij: Diadalmas asszonyok c. daljátékából. 11.00: Gyári sziréna. 11.20: Mezei csokor. 11.40:.Hangszerszólók. 12.10: Tánczene. 13.15: Bástyasétány 77. Operett- részletek. 13.40: A legenda folytatása. Re­gényismertetés. 14.00: Népi muzsika. 14.40: Gyermekzene. 14.55: Ifjúsági műsor. 15.25: Nyecsájev és Buncsikov énekel. 15.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 16.10: Napi­renden. 16.15: Szív küldi. 16.45: Gyermek- kórus. 17.00: Élőszóval — muzsikával. 19.00: Szórakoztató orgonamuzsika. 19.15: Menyasszonyok — vőlegények iskolája. 19.35: Bianca Scaciati és Apolló Granforte énekel. 20.30: Dalok magyar költők versei­re. 20.55: Aranylapok. Magyar írók halha­tatlan műveiből. 21.10: Közvetítés Ham­burgból. 23.10: Verbunkosok, népdalok, csárdások. 0.10: Éjfél után. Petőfi-rádió: 14.20: Orosz nyelvlecke az általános iskolásoknak. 14.40: Zenekari hangverseny. 16.05: Szórakoztató muzsi­ka-. 16.30: Részlet Barabás Tibor: Egy bá­nyász élete c. kisregényéből. 16.45: Rész­letek Musszorgszkij: Borisz Godunov c. operájából. 17.20: Előadás. 17.40: Tánczene. 18.30: Ascher Oszkár előadóestje. 19.05: Népdalgyűjtésen Marokkóban. 19.40: Fa­lurádió. 20.00: Balassa György, Petri Endre és a Ney trió hangversenye a stú­dióban. 21.05: Magyar nóták, csárdások. 21.50: A barátság hullámhosszán. 22.00: Könnyű zene. Csütörtök, február 26. Kossuth-rádió: 8.10: Szimfónikus könnyű zene. 8.55: Édes anyanyelvűnk. Előadás. 9.00: Menyasszonyok ■ vőlegények isko­lája. 9.20: Négykezes orgonamuzsika. 9.40: A munkásmozgalom dalaiból. 10.10: Uj hajtás. 10.40: Járdányi Pál: I. vonósné­gyes. 11.00: Ficzek úr nyugalma. Részlet Hidas Antal regényéből. 11.20: Rácz Béla és zenekara játszik. 11.30: Ezüstkalászos Pazdátuí\f-). vá . • Könnyű zene. 13.0*: Pablo Neruda versei. 13.10: Operarészle­tek. 14.20: Egy falu — egy nóta. 14.50: Ma­gyar tájak — magyar kórusok. 15.10: Sakk—matt. Fiatalok sakkiskolája. 15.20: A Gyermekrádió műsora. 15.35: Ifjúsági műsor. 16.10: Népszerű melódiák. 16.50: Lányok, asszonyok. 17.05: Operettrészle- tek. 17.25: Szép Ernő: Kialvó hattyú. 17.27: Beszélgetés a népzenéről. 18.15: Szív küldi. 18.45: Van új a Nap alatt. Tu­dományos híradó. 19.00: Közvetítés a Pe­tőfi Színházból. 22.15: Mozart-művek. 22.45: Tánczene. 23.10: Zenekari hangver­seny. 0.10: Virágénekek. Petőfi-rádió: 14.20: Tánczene. 15.20: A külföldi sajtó hasábjairól. 15.30: Részletek Puccini: Manón Lescaut c. operájából. 16.09: A magyar proletárirodalom kezde­tei. 16.40: A Gyermekrádió műsora. 17.10: Ismeretterjesztő előadás. 17.25: Zenekari hangverseny. 18.15: Ifjúsági műsor. 18.35: Részletek Farkas Ferenc: Zeng az erdő és Vők iskolája c. daljátékából. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Dunajevszkij: Egyveleg az Uj ház c. film­ből. 19.30: Ezüstkalászos gazdatanfolyam. 20.00: Operahangverseny. 20.25: Találkozás a Technika Házában. 20.40: Népi muzsi­ka. 21.05: Hangversenyindulók. 21.30: Ázsiai népek zenéjéből. 21.50: A világ tér­képe előtt: Kamerun. 22.00: Könnyűze­nei hangverseny. 22.45: Befejezetlen re­gény. Részletek Aragon poémájából. Péntek, február 27. Kossuth-rádió: 8.10: Operettmuzsika szovjet szerzők műveiből. 9.00: Balázs An­na karcolata. 9.16: Népdalfeldolgozások. 9.50: A Gyermekrádió műsora. 10.10: Mas- sanet: Cid — balettzene. 10.30: A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia fúvószenekara játszik. 11.00: St. Wonnebald élete. Ri­chards Huck regényét ismerteti Sik Csaba. 12.10: Könnyű zene innen-onnan. 13.00: Gázdaszemmel a nagyvilág mezőgaz­daságáról. 13.15: Operarészletek, 14.35: Na­pirenden. 14.40: Verbunkosok, magyar nó­ták. 15.15: A Gyermekrádió műsora. 15.30: Ifjúsági műsor. 16.10: Szív küldi. 16.50: Gyári sziréna. 17.10: Haydn művészi pá­lyája. Előadás. 18.15: Tánczene. 18.40: If­jú Figyelő. 19.00: Gyurkovics Mária ope­rettdalokat énekel. 19.15: Kerekasztal. Be­szélgetés a családról. 19.35: Gulyás László: Kisbojtár — szvit.. Előadj a az Állami Népi Együttes. 20.25: Téli esték Moszkvában. Zenés összeállítás. 21.10: Gondolat. A Rádió irodalmi hetilapja. 21.40: Chopin zongoraművek. 22.20: Kathleen Ferrier ária- és dalhangversenye. 23.10: Operett­nyitányok. 23.35: Népdalok. 0.10: Hollós Ilona énekel, a Kovács gitáregyüttes ját­szik. Petőfi-rádió: 14.20: Zenekari hangver­seny. 15.00: A mai Mohács. 15.15: Könnyű zene. 16.00: Bolgár népdalok. 16.25: Ta- vaszvárás. Juhász Gyula verse. 16.30: Mű­vészlemezek. 17.20: Panaszirodák, pana­szos levelek. 17.30: Szovjet kórusok éne­kelnek. 17.50: Tóth Ferenc: A Duna men­tén. Fúvószene. 18.10: A magyar irodalom története. Előadás. 18.40: Lakatos Vince és zenekara játszik. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Kamaraze­ne. 19.40: Falurádió. 20.00: Heti hangver­senykalauz. 21.05*. Népszerű operettekből. 21.40: Találkozás Karcagon. 22.00: Verbun­kosok, csárdások: 22.25: Tüzek. Kiss Jó­zsef verse. 22.30: Félóra könnyű zene. Szombat, február 28. Kossuth-rádió: 8.10: Lányok, asszonyok. 8.25: Magyar népdalok. 9.00: Úttörő híradó. 9.25: A Gyermekrádió műsora. 9.40: óvo­dások műsora. 10.10: Gyári sziréna. 10.30: Komáromi farsang. Részletek Kemény Egon daljátékéból. 11.00: ..Hajnalt vá­rók.” Irodalmi riportműsor. az ötven éves földmunkásmozgalomról. 11.20: A Zene- művészeti. Főiskola hallgatóinak hangver­senye. 12.10: Népi muzsika. 12.45: Mi újság a könyvesboltokban? 13.Ö0: Operarészle­tek. 13.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.50: Tánczene. 14.50: A Gyermekrádió műsora. 15.10' Időszerű nemzetközi kér­dések. 15.25: Zengjen dalunk. Énekkari híradó. 16.10: Élőszóval — muzsikával. 18.05: A héten történt. 18.15: Szív küldi. 18.45: Moszkvai tudósítónk jegyzete. 18.55: Népszerű opera- és. operetthangverseny. 19.40: Történetek a régi Prágából. A vi- zimanó. Novella. 20.20: A siker ismét biz­tosítva! Műsoros est közvetítése az Erkel Színházból. 22.35: Táncoljunk. Petőfi-rádió: 14.20: Operakalauz. 15.20: Bélyeggyűjtők ötperce. 15.25: Tánczene. 16.00: Osztrák és lengyel népzene. 16.30: Zenekari hangverseny. 17.30: A világűr ostroma. Beszélgetés. 17.50: Kamarazene. 18.15: A nyárspolgár és irodalmi szemlé­lete. Előadás. 18.25: Zenei anekdoták. 18.40: Bing Crosby énekéi. 19.05: Tánc­zene.' 19.30: Falurádió. 20.00: Monteverdi: Poppea megkoronázása. Háromfelvonásos opera. 22.50: Verbunkos muzsika. Vasárnap, március 1. Kossuth-rádió: 8.10: Falusi életképek. 8.20: Egy falu - egy nóta. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Uj Zenei Újság. 10.09: Vasárnapi versek. 10.10: Szerelmi kettősök operettekből. 10.30: Ifjúsági műsor. 11.00: Zsolnai Hédi énekel. 11.10: Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. 12.15: Hétvégi jegyzetek. Dezséry László írása. 13.25: Százados szenzációk. 13.Í5: Népi muzsika. 14.25i Oroszország. Vers. 14.30: Könnyű zene. 15.00: Hét nap a kül­politikában. 15.15: Szív küldi. 16.00: II. félidő! Közvetítés bajnoki labdarúgómér­kőzésekről. 16.50: Virágénekek Sólyom Ká­roly feldolgozásában. 18.10: A Magyar Rádió tánczenekara játszik. 18.40: Amiről beszélni kell. Előadás. 18.50: Simon-lá- nyok. Rádiójáték. 20.15: Szabó Pál irodal­mi levele. 20.25: Lili. Hervé operettjét be­mutatja Fóthy János. 21.25: Kőműves Sán­dor jutalomjátéka. 22.25: A Magyar Rádió szimfónikus zenekara játszik, vezényel: Szenkár Jenő. 23.18: Könnyű zene. 0.10: Népi muzsika. Petofi-rádió: 8.00: Bach-orgonaművek. 8.30: A református egyház félórája. 9.00: Könnyű dalok. 9.30: Miska bácsi lemezes­ládája. 10.10: Szív küldi. 11.10: Mikrofon­nal a Föld körül: Finnország. 11.50: Ze­nés vasárnap délelőtt. 12.55: Népi tréfa­mesterek. Irodalmi összeállítás. 13.25: Mű­vészlemezek. 14.15: A titkos kert. Mese­játék. 15.15: Vidám fúvósok. 15.25: A Pé­csi Stúdió műsora. 15.40: Lehár Ferenc: Zenei emlék — egyveleg. 16.00: A szász Orfeusz Itáliában. Előadás. 17.00: Tánc­zene. 17.35: Irodalmi műsor. 18.00: A vá­ros peremén. 18.10: A könnyelmű asszony. Elbeszélés. 18.10: Orff: Carmina burang. 20.00: Kamarazene. 20.50: A mosoly albu­ma. Zenés irodalmi műsor. 21.10: Szovjet filmzene, 21.40. Magyar nóták, csárdások. 22.25: Operettmuzsika. (A Magyar Rádió a müsorváltocts­tás jogát fenntartja.)

Next

/
Thumbnails
Contents