Észak-Magyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

4 GSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1Í159. január 4. Az ünnepi tagköuyvkiosztó taggyűlések tapasztalatai A KISZ Központi Vezetőség* határozata értelmében új tagsági könyvet kapnak KISZ-tagjaink. Megyénk alapszervezeteinél az tt-j tagsági könyv kiadását megelőzte a KlSZ-tagok összeírása. Ez alka­lommal egyénenként beszélgettek el a KISZ-tagokkal. Kikérték vélemé­nyüket hz eddigi munkáról és meghallgatták javaslataikat a jövőt ille­tően. E munka során KISZ-szervezeteink rendezték soraikat, igyekeztek jól előkészíteni az ünnepi tagkönyvkiosztó taggyűléseket. Mintegy száz alapszervezetnél adták át a pirosfedelű uj KlSZ-tagsá- gi könyvel. KISZ-alapszervezeteink igyekeztek a taggyűléseket ünnepé­lyessé tenni. A legtöbb taggyűlést vezetőségi ülés előzte meg,, ahol kol­lektíván készítették el az alapszervezeti vezetőség beszámolóját. Ezt követően összehívták az ifjúgárdistákat, a csoportvezetőket és közölték velük a taggyűlés időpontját. Az ifjúgárdisták és a KISZ csoportvezetők az alapszervezetek vezetőségével felkeresték a tagokat és közölték velük, hogy mikor lesz a taggyűlés és miről lesz szó. Ilyen előkészítés után az ünnepi taggyűlésen megjeleni a KISZ-tagság 90—95 százaléka. Számos helyen előre bejelentették a KISZ-tagok, hogy miért nem tudnak részt venni az ünnepi taggyűlésen. Például a Borsodvidéki Gépgyárban a 60 KISZ-tagból 57 tag volt jelen, három fő vidéki szerelésnél dolgozott. De hasonló volt a helyzet a Sajószentpéteri Üveggyárban, a Lenin Ko­hászati Művek martinacélmű KISZ-szervezeténél is. Egyetlen alapszer­vezetünknél tapasztaltunk 50 százalékos megjelenést. Ez a Borsod me­gyei Tatarozó Vállalatnál volt, ahol hiányosan készítették elő a taggyű­lést, nem jól választották ki az időpontot sem. TJnnepi taggyűléseinkre jellemző, hogy legtöbb alapszervezetünk- nél idősebb elvtársat kérnek fel levezető elnöknek. Sok helyen meghívják a KISZ-tagok szüleit is. A taggyűlések megnyitása után leg­több helyen elszavalják a .,Komszomol igazolvány” című verset, majd az alapszervi titkár elvtársak elmondják a vezetőség beszámolóját. A beszámolókra az jellemző, hogy sokoldalúan mutatják be az alapszervi életet. A legtöbb alapszervi taggyűlést az úttörők is üdvözlik. A vita lezárása után kerül sor a taggyűlés második napirendi pontjára — kiadják az új tagsági könyvet. Legtöbb területen a járási, városi, nagyüzemi KISZ-bi- zottságok küldöttei elsőnek a KISZ-titkárnak adják ki az új tagsági könyvet, majd utána az alapszervi KISZ-titkár elvtárs kiadja a többi KISZ-tagnak. Nagyon jó tapasztalataink vannak a tagkönyvek átadásáról. Sajó- szentpéteren, az LKM-nél, az ózdi járás területén több olyan alapszer­vezetünk van, ahol a tagkönyv átadásakor röviden értékelték a KISZ- tagok eddigi munkáját és tevékenységét, s egyben újabb KlSZ-megbí- zatást adtak. A martin KISZ-alapszervezeténél például a tagsági könyv­vel egyidőben írásban is kiadták az új KISZ-megbízatást. A tagkönyv átvételekor az egyik KISZ-tag a következőket mon­dotta: — Mint ahogyan az ellenforradalom ideje alatt megálltam a helye­met a határőrségnél — e pirosfedelű új KISZ-tagsági könyvvel a kezem­ben is úgy akarok élni és dolgozni, hogy soha ne essen rajta szégyenfolt. Egy másik KISZ-tag, aki azt a megbízatást kapta az alapszervezet vezetőségétől, hogy az érctömörítő ifjúsági üzemébe menjen dolgozni, ott hatékonyan segítse elő a KISZ-szervezet munkáját, a következőket mondotta: — Az ifjúság által felépített üzemben úgy kívánok dolgozni, hogy méltó legyek a tagsági könyvre. Számos példát lehetne még felhozni ezen ünnepi percekről. Legtöbb taggyűlés befejezése után táviratokat küldenek KISZ-szervezeteink a megyei és a KISZ Központi Bizottságának, amelyben megfogadják, ho­gyan kívánnak dolgozni az elkövetkezendő időben. A Sajószentpéteri Üveggyár fiataljai a következő szövegű táviratot küldték: „Mi, a Sajó­szentpéteri Üveggyár fiataljai a. miskolci járásban elsőnek vettük át nagy örömmel és boldogsággal az új tagsági igazolványt. Most tudjuk és érezzük igazán, hogy kommunista közösség nagy családjában dolgozunk. Fogadjuk ezen az ünnepélyes napon, hogy munkánkat mindenkor tudá­sunkhoz és erőnkhöz mérten, becsületesen elvégezzük. Fogadjuk, hogy pártunkhoz mindenkor hűek leszünk, a dolgozó népünk ügyéért harco­lunk, megbecsülést szerzünk a kiszista névnek.” A z ünnepi taggyűlések után KISZ-szervezeteink teaesteket, disz­Zj- nótoros vacsorákat, táncesteket rendeznek. Ezek mind-mind emlékezetessé teszik a fiatalok számára az új. tagsági könyv átvételét. Segítsék ezek az ünnepi tagkönyvkiosztó taggyűlések KISZ-szerveze- teink munkájának megerősödését. GÁCSI FERENC NYÍKES IMRE: Kiírtat ösztöndíjas egyetemi Ma Keng-ho és Tong Szong-sen hallgatóknak ajánlom. A folyam ködgomolyagol köpköd. Az éj japán golyókat. „Csitt, halkan, nesztelenül, Ne zajban, észtelenül!” A hullámokon a halál röpköd, Űzvén apró motyókat. Tarajos félelmek lubickolnak, Meztelen lelkek égnek. „Muszáj itthagynom, fiam. Hangján japán felrian .. Reszketve ül a vizen pár csolnak, Elmúlásról regélnek. Lágy fuvallat érkezik dél felől. Belesimul a csöndbe. „Ma Keng-ho, miért szültelek. Ha .. .halálba küldetek?!” Fut a szellő, önmaga elöl, Jajveszékel a ködben. Ráborul a partra a hosszú éj. Együtt nyögnek, zokognak. „Ittmaradok ... éljenek .. . Menedékbe térjenek ...” Jön a hajnal, bömbölve búcsúért. — Sugarai kopognak. Fény, ha lobban, hang ha rebben, robban, iramodik a setét. „Csitt, fiam! Nesztelenül... At. .. a folyón keresztül.. Úszik a köd, lassan, meg-megtorpan, Be-behunyva tág szemét. AZ ESZAKMAGYAKORSZAG IFJÚSÁGI KOVÁI A A sportköri vezetőség választások elé A MAGYAR SZOCIALISTA MUN­KÁSPÁRT Politikai Bizottsága ha­tározata értelmében a KISZ igen ko­moly részt kapott a sport és testne­velési feladatok szervezése és irá­nyítása területén. A határozat töb­bek között a KISZ-re bízta a falusi sportélet vezetését és irányítását, de az üzemi és középiskolai sportkörök vezetésében is — a szakszervezet és a művelődésügyi osztályok mellett — mint »felelős gazdát« határozza meg. KISZ-bizottságaink és alapszerve­zeteink ezen határozatnak megfele­lően jelentős mértékben bekapcso­lódtak az 1958. évi sportfeladatok végrehajtásába. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nagy többségük az e téren ráháruló feladatokat meg­oldotta, a versenyek és bajnokságok szervezésében, illetve lebonyolításá­ban megállta a helyét. Most újabb — és elmondhatjuk, hogy igen nehéz — felelősségteljes feladatot kell segíteni, illetve végre­hajtani a KISZ-nek. 1959 január— március hónapban újjá kell válasz­tani az összes sportkörök vezetősé­geit. Ebben a munkában a KISZ- bizottságoknak és alapszervezeteink­nek minden erejükkel és tudásukkal részt kell venni, sőt a falusi sport­körök és KISZ sportcsapatok veze­tőségének újjáválasztásait teljes egé­szében a KISZ-nek kell irányítania és végrehajtania. A sportköri vezetőségek újjává- lasztása alkalmat nyújt arra, hogy a nem megfelelő vezetők helyébe ak­tív, a sportmunkához értő és a spor­tot szerető fiatalok és idősebb dol­gozók kerüljenek. KISZ-BIZOTTSÁGAINK és alap­szervezeteink éppen ezért a párt, ta­nács, szakszervezetek és a TST-k il­letékes szerveivel már jóelőre válo­gassák ki és tegyék meg javaslatai­kat azokra a fiatalokra, akiket meg­felelőnek tartanak a sportkörök veze- zetőségében való munkára. A kiválasztott fiatalokkal - akár a KISZ-bizottságok, akár az alapszer­vezetek vezetősége beszélgessen el a munkáról, a sportköri vezetőségek­ben végzendő feladataikról. A javas­latba került fiatalokat lehetőség sze­rint KISZ-taggyűlésen bízzák meg. A javaslatoknál azokat kell első­sorban figyelembevenni, akik már eddig is bebizonyították, hogy alkal­masak a sportvezetés feladatainak megoldására, hogy a sportkörökön belül meg tudják valósítani a KISZ célkitűzéseit, a sportoló fiatalok po­litikai és erkölcsi nevelését. Különösen a fiatal pedagógusokat, testnevelő tanárokat, vagy valami­lyen sport- és edzőképző iskolát vég­zett fiatalokat kell javasolni. A sportköri vezetőségnek újjává- lasztása nem jelenti és nem is jelent­heti azt, hogy most minden régebbi vezetőt leváltunk és helyébe újat, fiatalokat javaslunk. Ez nem hasz­nálna, hanem igen sokat ártana a sportnak, de különösen ártana a KISZ tekintélyének és befolyásának. Határozott elvünk, hogy el kell tá­volítani azokat a vezetőket, akik nem megfelelőek, vagy ellenséges tevé­kenységet fejtettek ki, erről azonban; a sportkör, illetve a KISZ-szervezet tagságát kellőképpen tájékoztatni kell. Meg kell azonban hagyni és funk­ciójukban megerősíteni azokat a ve­zetőket — függetlenül, hogy idős, vagy fiatal —, akik eddig' is becsü­lettel megállták helyüket és a jövő­ben is tovább akarnak velünk dol­gozni. akik a problémákat minden­kor megbeszélik az illetékes KI3Z- szervezetek vezetőségével is. A KISZ által sportköri munkára javasolt fiataloknak a sportkörökön belül elsősorban a politikai és er­kölcsi nevelő munkát, azaz a sport szocialista szellemű arculatának ki­alakítását kell segíteniük. FELADAT: EGYSZERŰ. BECSÜ­LETES. hazáját, népét, családját, egyesületét szerető sportolókat ne­velni. Az 1958. évi sportrendezvények ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy tö­megesség területén igen komoly lé­pést tettünk előre és lényegében el­értük az ellenforradalom előtti szin­tet. sőt iskolai vonalon túl is szár­nyaltuk azokat. Politikai és erkölcsi nevelő munkánk azonban nem tar­tott ezzel lépést. A sportkörökben lévő fiatalok között sok helytelen, ferde nézetek uralkodnak, az egyes kül- és belpolitikai eseményekről. Lebecsülik a szovjet és más népi de­mokratikus államok, de a saját sport­eredményeinket is. Ezzel szemben felnagyítják és túlbecsülik a nyugati sportélet, illetve a nyugati sportolók eredményeit. Igen sok botrányos vi­selkedés tapasztalható a sportpályá­kon, sok a fegyelemsértés, verekedé­sekbe keverednek, számos esetben lehet látni dorbézoló, magukat a ré­szegségig leivó sportolókat, stb. Ma még igen sok sport-, de KISZ- vezető is sajnos elnéző a sportolók fentebb említett életmódja, követelé­sei, cinikus, jampec viselkedése és dologkerülése tekintetében. Pedig az ilyen jelenségek ellen a többi becsü­letes sportoló fiatalokkal együtt min- ■ —• -----000 d en KISZ- és sportvezetőnek kemé­nyen kell harcolnia. Meg kell szün­tetni azt a káros gyakorlatot is, hogy egyes sportvezetők felelőtlen ígére­tekkel, anyagi előnyökkel biztatják a sportolókat győzelemre. A sporto­lók a sport szépségéért, a dicsőségért, egyesületük, városuk, hazánk színei­ért vetélkedjenek. A sportköri vezetőségek újjá vá­lasztásának éppen ezért meg kell szilárdítania politikailag' és szakmai­lag a sportkörök vezetését. A vezető­kön és a KISZ aktivistákon múlik, hogy a sportolók között ne hódítson teret a különböző burzsoá és nacio­nalista, anyagias stb. nézet. Nem ügyes intézőkre van szükség, hanem pedagógiailag képzett, a spor­tolókat és a sportot szerető, a szocia­lizmus építéséhez hű vezetőkre és edzőkre. Mi nem azt akarjuk — és nem is akarhatjuk —, hogy a különböző sportköri rendezvényekből és edzé­sekből szemináriumok legyenek: El­várjuk azonban minden sportvezető­től és KISZ sportaktivistánktól pe­dig meg is követeljük, hogy necsák a sportra, hanem az életben való helytállásra is neveljék sportoló fia­taljainkat. AMIKOR BIZOTTSÁGAINK és KISZ alapszervezeteink figyelmét felhívjuk a sportkörök vezetőcégei­nek újjáválasztására, illetve annak jelentőségére, egyben azt is kérjük* hogy felelősségük tudatában a többi szervekkel karöltve fogjanak hozzá e fontos feladat végrehajtásához. Úgy válogassák ki azokat a fiatal és idő­sebb vezetőket, akiket a sportkörök vezetőségébe javasolni fognak, hogy olyan emberek kerüljenek sportköri munkára, akik a fentebb említett hi­bák kijavításáért, valamint a meg­határozott élveinkért teljes szívvel és minden erejükkel harcolni fog­nak. - ­Huri Sándor, Borsod megyei ifjúsági-Sportbizottság elnöke Hol fog megállni ? . . . KÖZÉPKORÚ, jómegjelenésű, kissé szomorlcás arcú asszony kopogtat be zavartan a városi kapitányság fiatal­korúak előadójához. Arcán, mozdu­latain, szemének rebbenésén látszik — nehéz kői nyomja a szívét. — A fiam miatt jöttem — kezdi csöndes, bánatos hangon. — Nem bí­runk vele ... Nem hallgat ránk, pe­dig a javát akarjuk. Hiszen gyerek még ... csak arra a ... hallgat. A nyúlánk előadó élénk figyelem­mel hallgatja az asszony meg-meg- szakadó beszédét* panaszát. Nagyon el van keseredve, a fia miatt, akit a szíve alatt hordott, akiért él. s aki már nem hallgat jó tanácsára, aki rossz útra kezd lépegetni. Még csak kezd. Van azon a környéken egy 20 éves lány. Olyan könnyűvérű. Hol ezzel, hol azzal a férfival látják. És ez a nő elcsavarta a tapasztalatlan, 15 éves fiú fejét A GYÁR GÖZDUDÁJA' elfújta a kettőt. Si­etni kellett. A fúvás után percek sem teltek el. !A gyárkapu ontotta magából az embereket. Le­telt a műszak, mindenki igyekezett haza. A sze­szélyes télelejei idő is segít a sietésben. Bent a műhelyben „barátságosabb” az idő. Rt majdnem mindegy, hogy tél, avagy nyár ural­kodik kint. Esetleg az üvegtető borongósabb fényt vetít a katonásan sorakozó gépekre ilyen­kor télen. — A Gyula? Most ment a fürdőbe. A táská­ja még ott van a piánkon — mutat a műszaki iroda előtt guggoló szerszámos-szekrény felé a kérdezett. Már jön is Gyula. — Nem volt elég melegvíz. Vitatkoztunk a kazánossal —, mentegetőzik. — Te se tudtál jobbkor jönni. Annyi a munka, hogy na — és mutatja: nyakig. Pedig ha az exportbrigád-vezető termetéhez viszonyítja a munkát, akkor ugyan­csak sok lehet belőle. — Csak év vége ne lenne soha — teszi utána. — Ha azonban elkísérsz ha­záig, akkor egy keveset elmondok. Persze, hogy elkísérem. Ha már idefáradtam, egykönnyen nem tágítok. Eredmény nélkül leg­alábbis nem. —• A versenyt megnyerjük. Van esélyünk — meséli útközben. — Bár a múlt hónapi kiértékelésnél lehagy­tak bennünket. De csak százalékosan. Nekünk T2?-százalékunk volt, 2 brigádnak még ettől is több. Csakhogy a versenyt ma már nem a száza­Gyusziból mérnök lesz lék dönti el. Az anyagtakarékosság és a minőség! Ma is elvittek tőlünk egy embert. Pedig öten vagyunk. Kell a jó szerelő. — A takarékosság? — Ez évben 124 ezret takarítottunk meg. Ez is jelentett valamit az 50 millióba, amit a me­gyénk fiataljai megtakarítottak. HÁROM HETE SINCS, hogy fent voltak Pesten, a KISZ Központi Bizottságánál. Az or­szágban százan kaptak kitüntetést kiváló anyag­takarékossági munkáért. Köztük Bárány Gyula KISZ exportbrigádvezető is. A szoba-konyhás lakást nemrég kapta az üzemtől. A berendezés egyszerű, de ízléses. Üj búto­rok díszítik a fiatal házaspár otthonát. — Két éve nősültem. Most szedjük magun­kat össze. Az asszony is dolgozik. Én ezerhetet, ő ezeregyet keres. Szépen kijövünk belőle. — Az asszony! Na látod, ma van a nevenap- ja. Persze ajándékot kell venni. És a fiamnak. Sokba van ez. De nem bántam meg, hogy meg­nősültem. Ha meglátod a fiam. te is kedvet kapsz a nősülésre. De az ajándék drága volt: az asz- szonynak függönyt, Gyuszinak hintalovat. — De amíg a bölcsődéből hazahozza az asz-j szony a gyereket, megiszunk egy pohárral — kí-J nál, s már hozza is a bort. j — Az ünnepiből? j — Nem. A disznóölésről maradt. } Koccintunk. \ A SZOBA FALÁN DÍSZOKLEVELEK. Sor- jj ba mutatja. Sztahanovista oklevél, ezt még 1953- J ban kapta, 19 éves korában. Dicsérő oklevél a \ kiváló pártmunkájáért. Ezt pedig a napokban J kapta, a párt fennállásának 40 éves évfordulója* alkalmából. Győztes versenyeket bizonyító okle-f velek. Katonaságtól is akad egy-két büszke, em-f lék. Bárány Gyula kiváló harcos. Most is hasz- i nát veszi ennek. Munkásőr. \ Megérkezik a feleség és a család „trőnörökö-J se”. Buckó, szép legényke. Kilenc hónapja, hogy \ megszületett. Már járni tanul. Ránk kacag, s ud- \ variasan köszön: Tá-tá. \ — Mérnök lesz ebből! — büszkélkedik az\ anya. Gyula pedig tölt. f — A fiam egészségéért, meghogy mérnök \ lesz! ▼ ERRE IS JÓLESIK A HEGYALJAI. De af hegyaljai nélkül is mérnök lesz a Gyusziból. i Ezért mindannyian szavatolunk. És az apa leg- j főképpen, aki jó szakmunkás, takarékos ember. J s ha szükséges, a fegyverforgatásban is első. ! Munkában megkérgesedett kezében jól áll a tégy- é ver, nem lehet onnét kiütni! ’• BARÁTH LAJOS' A FIÚ DOLGOZIK. Ügy gondoljat hogy ezzel már nagykorúvá lett és azt csinálhat, amit akar. Esténkint sokat kimarad. A pénz sosem elég neki. Eddig kért, most már... ki tudja? — Itt megcsuklik a hangja... Az anya észrevette, hogy apró női holmik kezdenek eltűnni. Nem az értéké nagy, jelentéktelencsak ... ez már furcsa. A nőnek vitte. Mi lesz ennek a folytatása? Az előadó csöndes szavai meg­nyugtatják az anyát. Búcsúzik. Jól­esik éreznie, hogy segítik. Segíti a társadalom. így talán sikerül. A fiú zavart. félszeg. Nem, ő nem tudta, hogy ez hiba. Nem érezte. Nem. Nem is tudja miért csinálta, csinálja, igen, igen. Valóban korai neki a szerelmi viszony. Zavartan botorkál el. Az előadót nem is a fiú. inkább a lány érdekli. Milyen az a lány? Miért kezd ki egy hozzáképest gyér- mekkel, s miért rángatja akarva, nem akarva a bűn útjára? r A tnny kissé kúszált élete sok- é mindenre magyarázatot ad. Meg­jelenése, ruházkodása, mozdulatai, é életfelfogásáról s%pló szavai, éjszakai A kimaradozgatásai, idegen férfiakkal f közmulatozdákban ücsörgése azt r mutatják, hogy átesett egynéhány i szerelmi kalandon. t nem szeret otthon lenni. \Az otthon nem otthon. Éget. Mene- £ külni akar az otthontól. Inkább sé- J túl, csatangol bárhol, bárkivel. t Dehát miért? Mi az ok? Mi a hát- ttér? i Az igazi felelősök nincsenek itt: . \a lány szülei. Pokol otthon az élet. i Az apa iszik. Sokat veszekednek, p Szeretetet? Nem, azt nem kap, s nem a érez. Mindenütt csak durva, vad in-. é dulatokat tapasztal, otthon, a mun- jji kahelyén, s másutt. A szerelmet is ^ így ismerte meg. Leitatták és ... J ÖCCSE MÁR VOLT BÜNTETVE. még nem. De nem tudni, hol fog tmegállni. Ki tudja? Féllába már a qmocsárban. Még megmenekülhetne. ^ Dehát kérdés, felébred-e szüleiben gyermek iránt érzett felelősség?.., * (csorba) Kínai éj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents