Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-18 / 298. szám

CSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1958. december 18. Márek bácsi mesél N1PI ONIKA Jövőre elkészül az ózdi húsfeldolgozó üzem Ózd és a környéki bányatelepek. , valamint községek húsáruellátásá­nak biztosítására az elmúlt években korszerű húsfeldolgozó üzem építé­sét kezdték meg a gyárvárosban. Az 11 üzem építését és felszerelését több mint 800 ezer forintos költséggel a S jövő esztendőben befejezik. Ózd új üzemében naponta 30 mázsa hús- és töltelékárut készítenek. Kecskére bízták a káposztát Ügyes kis legények a sajószentpéteri úttörők: minden alkalmat megragadnak, hogy tanuljanak. Marek Feri bácsitól pedig különösen lehet tanulni! A szem­füles úttörők otthonában keresték fel a nyugdíjas bányászt és feleségét. Kö­rülülték őket s nagy-nagy figyelemmel hallgatták Feri bácsit, aki igaz me­sét mondott az életről. (Fényképezte: az úttörők fotoszakköre) Jövőre megkezdik a mezőkövesdi kenyérgyár építését dél-bor­A Borsod megyei Üzemi Vendég­látóipari Vállalat raktárából gyanús módon eltünedeztek különféle árufé- Teségek, építkezési, s egyéb anyagok. A a végén tűrhetetlenné vált. hiszen az eltűnt áruk értéke már 130 ezer forint körül mozgott. A raktá­rosra — Kirsch i Györgyre — gyana­kodni se mertek. A „rejtélyes” ügyet a rendőrség oldotta meg. Kirsch Györgyben régi jó ismerős­re bukkantak. 1949-ben betöréses lopásért ítélték el(!?). A vállalat most búsan idézhet az eltűnt értékek után, s joggal tehet­nek szemrehányást az illetékeseknek: kellett-e a kecskére bízni a káposztát? Mezőkövesden és a környező, fal- mennyiséggel biztosítják a bakban az utóbbi években egyre sodi falvak kenyérellátását, komolyabb gondot okozott a lakos ság friss kenyérrel való ellátása. A cü.ah a.»i környék kisteljesítményű sütődéig rllíUŐ 6ßUi S3jŰ8Z6n p6Í6í8fi képtelenek voltak biztosítani a napi ^ Sajóiszentpéteren, az Árpád-utcá- keny ér szükségletet. Ezért szamosiban — a Nyögő paiak partján — esetben távoli vidékről: Ózdról, Sá-< (tisztasági fürdő építését kezdték meg. toraljaujhelyről és Szerencsről szál- A fürdőépületre és a portára az idén litottak kenyeret a matyó fővárosba, mintegy 200.000 forintot fordítanak A dolgozók kérésére ezen az álla- ('a kpzségfejlesztésd alapból és a járási poton segít most a Borsod megyeié tanács beruházási keretéből. A jövő tanács.- 1959-ben több mint 1 millió évben további 120.000 forintot adnak 700 ezer forintos költséggel három gőzkemencés, 6 sütőterű korszerű rendezésre. kenyérgyár építését kezdik meg Me- A fürdőiben három kád, egy meleg- zőkövesden. Az új sütöde 1960-ban $ vizes medence és 7 zuhanyózó áll1 ^ — Vasgyári kórház? — Szülészet, dr. Kovács József. — Hogy vannak az Almása hár- masiikrek? — Éppen most néztem meg őket Édes csöppségek. Jól vannak egészségesek, súlyban gyarapodnak A nagyobbik — amelyik 2550 gram­mal született — 100. a két kisebb 120—120 grammal nehezebb. — Almásiné. a mama hogy vain? — Jólérzi magát, de egyelőre még nem engedjük haza, mert van egy kis hőemelkedése ...­* Bővítik az újdiósgyőri Vasas Otthont A Lenin Kohászati Művek ú.jdiós- győri Bartók Béla Művelődési Házát (Vasas Otthont) 2 millió 200 ezer forintos költséggel bővítik. A bővítés során az épület egy részét kéteme­letesre építik át, továbbá gondnoki lakást létesítenek és központi fűtés­sel látják el a művelődési házat. A munkákat már megkezdték. A bőví­tést a jövő év szeptemberére fejezik be. Csaknem 22 millió forintot fordít lakásépítésre a Borsod megyei tanács — Adja át a Napi Krónika üdvöz- az átalakítási munkálatokra és a be.'(letét, jó egészséget, kiválnunk néki és' h kicsinyeinek. Borsod megyében a felszabadulás óta — állami és magánerőből — több mint 22.000 lakást építettek. Számos helyen — elsősorban az iparvidéke­ken — korszerű lakótelepek létesül­tek. A lakóiházépítkezéseket jövőre is folytatják. Erre a célra a megyei tanács mintegy 22 millió forintot i költ. E jelentős összegből Ózdon a boly oki lakótelepen 1959-ben 144 la­készül el. A sütődében évente 30 ezer mázsa, kenyeret és másfélmillió péksüteményt készítenek. Ezzel 3 a f majd a látogatók Előreláthatólag 1959 a község lakóinak. rendelkezésére. végén adják át Mától Telítik: Infravörös sugarakkal védekeznek a dugattyútörés ellen A DIMÁVAG kovácsoló üzemében az utóbbi évék során a különböző ellen ütős kalapácsok, sajtolok dugaty- tyúi több esetben eltörtek. Ez nem­csak jelentős termeléskiesést oko­zott, hanem azoknak újakkal való pótlása több százezer forintba is ke­rült. A gyár kutatói a törés okának vizsgálása során megállapították, hogy a töréseket az alacsony hőmér­sékleten történő üzemeltetés okozta, ami , rendszerint akkor következett be, amikor a gőzikalapácsokat. illetve sajtolok at hosszabb üzemszünet után vették használatba. A gyár kutatói a több tonnás du- gattyútesteik megfelelő hőmérséklet­re történő felmelegítésére infravörös sugarakkal végeztek kísérleteiket • — még a kalapácsok munkábaállítása előtt. A kísérletek a műszaki meg­állapítás szerint sikeresek voltak, mert néhány óra alatt 7 C fokos hi­degben is 35—38 C fokra, tehát a kedvező hőmérsékletre tudták a du­ffNégy bolond egy pár64 — a Kamaraszínházban Ma este a Miskolci Nemzeti Szín­ház Kamaraszínházában új bemuta­tót ünnepelnek: bemutatják a „Négy bolond egy pár” című bohózatot. A darabot Katajev írta és Jakó Pál, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója dolgozta át magyar színpadra. A harmincas évek elején nagy siker­rel mutatták be Budapesten, külföl­dön pedig sokszázas szériákban ad­ták elő. A bohózat a harminc év előtti szovjet ifjúság életéből mutat* be egy kedves epizódot rendkívül f szórakoztató formában. # ­Az előadást Horvai István kétsze­res Kossuth-díjas rendezte, a főbb szerepekben pedig Horváth Gyulát, Öze Lajost, Máthé Évát, Szentirmay Évát, Bánó Pált és Gyarmathy Fe­rencet látjuk. uwuvwvwuu NEM-FONTOS, DE ERDEKES Két 99apró“ elírás Az egyik a Nők Lapjában olvasható, az elmúlt heti számban. Képes riportot kö­zöl a lap arról, hogy a budapesti áruha­zakban már közismert nősténymackóval miként barátkoznak a gyermekek es a mackó milyen „árukihordói” munkát vé­gez. Helyes! A bökkenő csak az, hogy míg a szövegben következetesen Zsófi­nak titulálják a medve-hajadont, a szé­pen rajzolt címfeliratban a Zsuzsi nevet kapja a szerkesztői keresztségben. — Zsó­fi—Zsuzsi eddig nem nyilatkozott. Ugyancsak elírást, vagy inkább nyom­dai gondatlanságot találtunk a Borsodi Bányász című miskolci hetilap decem­ber 10-i számában. A négyoldalas újság első oldalán a valóságos cím, a „Borsodi Bányász” olvasható, míg a többi oldala­kon — ki tudja, milyen okbpl — egy má­sik miskolci hetilap, a ..Diósgyőri Mun­kás” neve szerénykedik. Tudjuk, hogy üzemi hetilapjaink jóbaráti viszonyban vannak egymással, de az ennyire túlhaj­tott együttműködés mégis túlzás. — Bizo nyára ez a véleménye a nyomdahiba követőjének is, (b) gattyúkat melegíteni, amdikoris a tö­rés veszélye már nem áll fenn. A jól bevált kísérletek után az új eljárásit rendszeresen alkalmazzák, ami ko­moly hozzájárulást jelent a munka folyamatosságának biztosítására s ugyanakkor többszázezer forint ki­adástól mentesíti a gyárat. — Foglalkozása? Mackószöktetés kást adnak át és 129 építését kezdik meg. Sátoraljaújhelyen 40 lakást épí­tenek. Rgvid caHcäir^ A napokban történt a Lenin Kohá­szati Művek vasúti állomásán. Ne- \gyed három lehetett, amikor Hatsi Anna befejezte a munkát és az öltöző 1 felé sietett. A vasúti állomáson ke­Cégér vagyok egy jó borkimérésnél.., * resztül menve, nem nézett körül oan ' úij-i izo- \ el-f b| é Nagy ház — kicsi em* berek. Állami Gyermek- otthon, Megyaszó. Oda- künn, a fenyők körül, kétszáznegyvenkilenc virgonc fiú lármázik. A kétszázötvenedik itt van velünk az igazgató iro­dájában. Félénk nyuszi. Szépé gve kuksol a reká- mié sarkában. Két fe­kete szeméből keskeny patak szökken barna arcára. — Miért sírsz? — Da­cosan felüti tüskés fe­jét. — Nem sírok. i. — Látom. No jó. Jössz velünk egy kicsit autóz­ni? — Nem. —* Miért nem? —■ Mert elvisznek in­nen -... — Dehogy! Legfeljebb vonek. Van egy hozzád- való szőke kislányom.. Mondd csak, jó itt? A gyerek Balogh Jó­zsefre, az otthon igaz­gatójára veti sötét sze­mét. Az igazgató moso­A (ni Tifccunlc Csütörtökön délután fél 5 órai kezdette] a Zeneiskola nagytermé­ben >vA népregék mestere: Tompa Mihály« címmel tart műsoros iro­dalmi délutánt az Ifjúsági Könyvtár. Tompa Mihály emlékét Kardos Lász­ló tanár, a könyvtár helyettes veze­tője idézi fel. Közreműködik Hubay László könyvtáros. A Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Művelődés Háza szerdán este tartotta vezetőségválasztó közgyűlés sét. A gyűlésen Kovács Gyöi'gy igaz* gató mondott beszámolót. A gyűlés* ről a későbbiekben részletesen szó* lünk. Nagy sikerrel mutatták be. a mi* nap a Lénán Kohászati Művek szín­játszói az »Anima Frank naplója« című drámát. Megyaszón novemberben ezüstw kalászos tanfolyam indult. 35 első* éves és 15 másodéves hallgató jár a tanfolyamra. A hallgatóknak heten-* ként egyszer — a tananyagon kivid — a TIT ismeretterjesztő előadást tart, A sátoraljaújhelyi járásiban az OTP ebben az évben egymillió 800 ezer forintot adott kölcsön kislakás­építkezésre. Ebből az összegből 65 ház épült, illetve épül. Legtöbb köl­csönt. a vilyvitáinyiaik és a pálbázaiak igényeltek. 1 Boldogkőújfalun és Hejcén a na- 1 pókban tartották meg a termelőszö­vetkezeti csoportokban a zárszáma- * dást. A zárszámadás egy egész év be­csületes munkáját tükrözi. December 20-án lesz Ózd felsza- } badulásának ünnepe. A város lakói a készülnek az évforduló méltó meg­yeiül a lábát. Hatsi Anna a gyors * ünneplésére. orvosi beavatkozás következtében! Emődön 256 ezer forint községfej- életben maradt. { lesztési alapból 70 ezer forintot tor­dítanak vízhálózat, 80 ezer forintot t járda, 30 ezer forintot hídépítésre és 20 ezer forintot a közvilágítás fej­Csütörtöktől kerül a nézők elé a miskolci mozikban a Mackószöktetés című színes, magyarul beszélő csehszlovák film, amely a prágai állatkert kis lá­togatóinak és kedves állatainak egy kis, mulatságos kalandját mutatja be. Gondatlanságból — baleset az ott tolató három tehervagon i magaalá temette, és levágta térden lyog. Mindketten moso­lyognak. Nincs semmi baj. — Na gyere, fogjunk kezet. Hogy hívnak? — Markovics Tibor. — Hogy kerültél az otthonba? Hogy?... És mikor?! Összefüggéstelen törté­netbe kezd. Kétévvel(?) ezelőtt Abaujszántón, a faluvégi putriban költö- gette nagyanyját. De öreganyó mélyen aludt. Tibor hiába rimánko- dott. A szomszédok azt mondták: halott. Tibor csak annyit értett belő­le, hogy aki meghalt, annak a földben van azontúl a lakása. És neki? Neki hol lesz? Egy ideig kódorgóit. Aztán valahogy — ki tudná hogy?—; Kassára került a szüleihez. Ott nem volt jó. Sok gyerek — kevés pénz. Az apa min* dent elivott. Tibor aztán egy napon határozott. Találomra elindult dél­nek, keresztül a hatá­ron. Nem tudja, hogyan történt. A nagy esemény egészen megzavarta kis életét. Csak arra emlék­szik, hogy összetalálko­zott egy nála álig na­gyobb fiúval,»a Jávorsz- kyval«. — Hívta. »Gyere hozzánk!« »Hol laksz?« »Hát .. .az otthonban.« »És jó ott?« »Meghiszem azt!« És elindultak. Vo­naton, traktorosvonta­tón, meg gyalog. ... Valahogy így volt. És most itt nagyon jó. Nem javítóintézet ez: Állami Gyermekotthon. Sok fiúért a szülei fizet­nek. S akinek nincs szülője? Azt az állam gondozza. Semmiben sincs hiányuk, — még szeretetben sem. E napokban vakáció­ra készülnek. Tibor itt marad. Hová menjen? öreganyó a földalatt la­kik már... — Te, Tibor, meg­etted már a cukrot, amit az előbb adott az igaz­gató bácsi? — Nem — és mutatja a markában összeolvadt cukrot. — Adsz, a Jávorszky- nak is? — Hát persze! — Mit szeretnél karú* csonyra ? — Pisztolyt, amilyet a filmen Svejknél láttam. — Aztán meggondolja magát. — Mégis... még­is jobban szeretnék egy kisautót, olyat, amelyik szirénáz. — Úgy. Tehát mégis szereted az autót! Ak­kor miért nem jössz velünk egy kicsit autóz­ni? Igazival. Félénk mosollyal rám­tekint s aztán így szól: — De csak a kapuig! — Csak., s (c sala) lesztésére. cA telhetetlen

Next

/
Thumbnails
Contents