Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-18 / 298. szám

Csütörtök, 1958. december 18. ESZAKWAUYARUKSZAG 3 ÜZEMI LAPJAINK ÍRJAK Diósgyőri Munkás Minden dolgozót közelről érint az a kérdés, hogy mennyi lesz a nye­reségrészesedés. Erről érdeklődtünk a Lenin Kohászati Művek főmérnöké­től, Zambó Pál elvtárstól, aki a kö­vetkezőket mondotta: — 20 napi nyereségrészesedést fi­zethetünk ki. A múlt esztendőben 19 napi nyereségrészesedést tudtunk a dolgozóknak adni. Mi az oka annak, hogy ez esztendő­ben ilyen magas összegű pénz jut a dolgozóknak? — Elsősorban az, hogy az acélmű gyárrészleg és ezen belül is a mar­tinacélmű kiválóan dolgozott, ezzel jelentős fedezetet hozott a .gyárnak. Hasonlóképpen jó eredményekkel di­csekedhet a hengerdei gyárrészleg- A hengerdei gyárrészlegen belül is el­sősorban a középsorról kell megemlé­kezni, ahol a legjobban végezték a munkát és hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen magas részesedést fizethessen a gyár a dolgozóknak. Sokan azt •mondják, hogy. a kohónál nagy a le­maradás. Egyeseknek igazuk van, mások viszont cáfolják ezt a megál­lapítást. Cáfolják azért, mert a kohó­nál mintegy 12 ezer tonna előretar- tás van. Persze, ha figyelembe vesz- ßzük, hogy a kohó saját kérésére 10 ezer tonnával többet kell. hogy ter­meljen, akkor lemaradással kell szá­molnia. Viszont, ha az eredeti tervet vesszük figyelembe, akkor a kohó­nak nemhogy lemaradása, de túltel­jesítése van. Éppen ezért a kohó dol­gozóit is dicséret illeti azért, hogy a nyereségrészesedés összegének kifi­zetéséhez nagyban hozzájárultak. Általában elmondható, hogy a gyár minden üzeméiben szívvel-lé_ lekkel dolgoztak azért, hogy az év­végi nyereségrészesedés minél ma­gasabb összegű legyen. E tekintet­ben első helyen kell említeni a hú­zóműhelyt, a kovácsokat, az acélön­tőket, de ha az összképet vesszük, a gyár valamennyi üzemét. Borsodi Bányász Az Ózdvidéki Szénbányáknál az év második feléiben év végéig tartó újítási versenyt indítottak. A legjobb eredményt elérő dolgozókat megju­talmazzák. A harmadik negyedévben egyné­hány bányaüzemnél annyi újítást gyújtottak be, mint az előző félévben összesen. Az új'> rendelét rriégjéléné- ”sé nagy megelégedést keltett a dol­gozók körében. Ez több olyan pontot tartalmaz, ami az előző rendeletek- foen félreértésre, vagy elkedvetlení­tésre adott okot. A farkas,lyuikl bányaüzemnél no­vember 26-án értékelték az újító­mozgalom eredményeit és megálla­pították, hogy több értékes újítás segíti jelenleg az üzem tervteljesí­tését. Horváth Gusztáv művezető elmon­dotta, régebben előfordult olyan eset is, hogy az újítást elfogadták, az érte járó díjat is kifizették, csak éppen nem vezették be. 1957-ben Farkaslyukon 31 újítást nyújtottak be. Ebből húszat elfogad­tak, tizenkilencet bevezették. 1958- bain csupán a harmadik negyedév első két hónapjában 31 újítást adtak be, ebből húszat be is vezettek. A legtöbb eredmény a gépesítési jellegű újítások között van. Ugyan­akkor kevés a közvetlen bányamun­ka megkönnyítését szolgáló bányá­szati újítás.’ Kivétel persze itt is akad. Dráb Béla vájár például a közelmúltban három értékes újítást nyújtott be, ami bányászati jellegű. Az > újítók eddigi eredményeikkel is igazolták, hogy a szocializmus épí­tése szorosan összefügg az újító-moz­galommal. ózdi Vasas Eredményeink megszilárdítása és fokozása mellett már a jövő év meg­takarításaira is gondolnunk kell. Ezért az Ózdi Kohászati Üzemek gyárrészlegeinek vezetői hozzáláttak a jövő évi műszaki intézkedések ki­dolgozásához. Ennek előkészítésénél figyelembe vették azt. hogy ezeknek az intézkedéseknek már 1959. január 1-től hozni kell a tervezett megta­karításokat, mert különben a jövő évben csökken gyárunk dolgozóinak nyereségrészesedése. Melyek ezek az intézkedések? — helyesebben, melyek azok a felada­tok, amelyek megvalósításával a ter­vezett 25 millió forintot meg lehet takarítani? A pontos műszaki intéz­kedéseket. -az üzemekben kifüggesz­tik, ismertetik. Helyszűke miatt mi csaik a legfontosabbakat említjük. A na'gyolvasztóüzemiben a fúvó- szélihőmérséklet növelésével az egy tonna nyersvas legyártásához 49 kg koksszal kevesebbet használnak, mint ez évben. A várható «megtakarí­tás 4 millió 567.000 forint. Salak- értékesítés fokozásával, szénmangán- megta-karítással. a fúvószélveszteség csökkentésével, a bronzfúvóformák- nak alumímumi'ormákkal való ki­cserélésével összesen 6,591.000 forin­tot akarnak megtakarítani a nagy­olvasztómű dolgozói. Az acélműben 7,247.000 forint meg­takarítást terveznek. Ebből fajlagos kokillaíelbasználással 258.000 forin­tod. még pedig úgy, hogy 0.45 kg ko. killával kevesebbet használnak fel egy-egy tonna acél kikészítéséhez. Az üsttartósság növelésétől 474.000 forint megtakarítást remélnek. Egy- egy üstből az eddigi 13.15 öntés he­lyett 17.08 öntést terveznek. A faj­lagos kemence tűzállótégla-fogyasz- tás csökkentésével 929.000 forintra van kilátás, még pedig úgy hogy egy tonna acél készítéséhez 1.35 kg- mal kevesebb tűzállótéglát használ­nak fel. A durvahengermű dolgozói a gyári szinten betervezett 26 millióból töb­bek között a tonnánkénti 3.2 kg-os anyagkihozatali javítással 1 millió 695.000 forintot, a hengerfogyasztás csökkentés,ével (tonnánként 0.1 kg) 270.000 forint megtakarítást vállal­tak. A fínoimhengermű dolgozói 2 mil­lió 436.000, az Energia gyárrészleg dolgozói az olajfogyasztás csökken­tésével 185.000, az ivóvízfogyasztás fajlagos költségének csökkentésével 390.009. összesem 1 millió 442.000 fo­rint, a közlekedési üzemek 3 millió 300.000 forint, a gépészeti karbantar­tás dolgozói 140.000 forint, a villa­mos karbantartás dolgozói 180.000 forint és a tűzállóanyagigyár dolgozói 154.000 forint megtakarítást vállaltak magukra a műszaki intézkedési, ter­vek végrehajtásával. Megnyitották az új kórházvárost a Szentpéteri-kapuban Befejezte éves tervét a Borsodi Szénbányászati Tröszt (Folytatás az 1. oldalról.) — Az új épületben, amelyben már holnap felvételre jelentkeznek a betegek, 50 ágyas belosztály in­dul Rónay főorvos vezetése alatt, 50 ágyas sebészet Székely főorvos vezetésével, 54 ágyas szülészet Ebergényi főorvos, 59 ágyas gyer­mekosztály Medgyessi főorvos, 36 ágyas fül-orr-gége osztály Déváid főorvos vezetésével. Holnaptól kezdve röntgen és laboratóriumi osztály, Tranger és Víg főorvosok vezetésével ugyancsak működni kezd. Kende elvtárs ezután a modern kórházváros jövőjéről szólt néhány szót: — Ezerháromszáz ággyal mű­ködik majd itt 2 belosztály, reumatológiai osztály, bőrgyó­gyászat, baleseti, általános se­bészet, gégészet, szemészet, urológiai sebészet, gyermekosz­tály, szülészet, nőgyógyászat, 400 ágyas elme-ideg komp­lexum, röntgen és laboratórium, fogyatékosok otthona orthopédiai osztállyal, ápolónőképző intézet és internátus. Az egész telenet egy főközpont látja majd el távveze­tékkel. Modern konyha, mosoda és kiszolgáló épületek segítik a jobb betegellátást. Kende elvtárs beszéde végén se­gítséget kért mindazoktól, akik az első egység megnyitásán résztvet- tek, kérte, hogy ne sajnálják az időt, az áldozatot, amit az egész­ségügy érdekében hoznak, hiszen feltétlenül kell rAég segíteniük a lakáskérdésben, az útépítésben és több dologban. Rövid, barátságos beszélgetés után a vendégek megtekintették az első részleg kórtermeit, műtőit, főorvosi, ápolónői szobáit. A tiszta folyosók, a korszerű mosdók, a leg­kényelmesebb elhelyezésű műtők, a fehér-kékbe öltözött, kedvesmoso- lyú ápolónők mindenkinek meg­nyerték tetszését. A vendégek ellá­togattak a 3 ezer személy részére készült konyhába. Az óriási gáz­tűzhelyek, az üstök és gázsütők készen is állnak, melyek majd a megyénkbe vezetett román gázzal működnek. Az első részleg mögötti téren tervbevették egy helikopter le­szálló-hely építését. Ezzel a mo­dern közlekedési eszközzel — fél órán belül — a megye 365 községének bármelyikéből kór­házba szállíthatják a betegeket. A 45 holdas kórházváros hátsó ré­szében most épül a kultúra háza. Előtte szökőkutak, parkok, szobrok tarkítják majd a kórház udvarát. A ma már meginduló kórházi élet itt a Szentpéteri kapuban is pár­tunk politikájának helyességét, ,a dolgozó nép érdekéért való küzdel­mét mutatja. Ez a létesítmény nem kórháznak épült, ezt mindenki tud­ja és akkor, amikor nyugaton nap mint nap ellenünk uszítanak, keü-e világosabb bizonyíték a népi de­mokratikus tábor és benne Ma­gyarország békeakaratának, mint az, hogy a katonai intézmény lé­tesítésének tervét feladva, a nép­jólétet, a békét, a dolgozó népet szolgáló intézményt — kórházat, rendelő-intézetet létesítünk? Mi haladunk a magunk útján és ez az út a magyar dolgozók jólétének útja. Évente 150000 kínai autó A Borsodi Szénbányászati Tröszt derék bányászai már nem egy szén­csatából kerülnek ki győztesen — ők indították el a Sztahanov-mozgal- mat, — a borsodi bányászok az el­lenforradalom vérgőzös napjaiban a Kádár-kormány felhívására munká­hoz láttak, megkezdték a termelést. A borsodi bányászok most ismét öregbítették országszerte ismert hírnevüket. Szerda virradóra büsz­kén jelentették: a Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt befejezte 1958. évi tervét. E szép eredmény titka, hogy a bányászok az elmúlt 11 hónapban a tervhez viszonyítva műszakonként átlag 23 kg-al növelték üzemi fejtel­jesítményüket. A több üzemben a termelt szén meddőtartalmának csök­kentésével emelkedett a szén fűtő­értéke is. Az éves terv sikeres telje­sítése után megfogadták: december 31-ig előíráson felül még 120 ezer tonna szenet adnak a népgazdaság­nak. A Borsodi Szénbányászati Tröszt valamennyi dolgozójának szívből gra­tulálunk és kívánunk további ered­ményes munkát, jó szerencsét! Japánban Az Űj-Kína jelenti: A japán tanító- szövetség Szendiaá városban és két más helységben működő szervezeté­nek képviselői csatlakoztak ahhoz az éhségsztrájkhoz, amelyet a pedagó­gusok, a Kisá-kormány által beveze­tett új besorolási rendszer ellen in­dítottak. Aliig két . éve helyezték üzemibe Kína első autógyárát az északkelet- kínai Csangcsunban. A hatalmas gyár, amely már külsejével, épüle­teinek szép stílusával is magára vonta a külföldi látogatók figyelmét, érdekes véletlen folytán egy japánok által épített, s a felszabadító háború során a földig lerombolt baktérium- gyár közelében épült. A csangcsuini autógyár üzembe he­lyezésekor sokan merésznek vélték azt a tervet, hogy már az első évben 30.000 autót gyártsanak. A kételke­dőik még fel sem ocsúdhattak, a gyár munkásai és mérnökei máris beje­lentették: minden különösebb új be­fektetés nélkül hetvenezerre növelik a gyár évi teljesítményét. Ekkor már nemcsak Kínában, hanem az ázsiai, és a közép-keleti országok legtöbb­jében ismerték a csangcsuni gyár kiváló termékét, a Felszabadulás- típusú tehergépkocsit, s a Vörös Zászló elnevezésű személyautókat. 1967-re tervezték az évi teljesít­mény 150 ezerre növelését. A kínai munkások és mérnökök lelkesedése, tettereje azonban elavulttá tette a tervet. Negyvenmillió jüanos befek­tetéssel. a géppark bővítésével és több mint százezer újítás alkalmazá­sával a csangcsuniak már 1959-ben 150.000 teherautót és személykocsit gyártanaik. Xue Kunhtut Tarkatollas küldöttség Washington Tarka ruhákba öltözött, tollakikal ékesített küldöttség jelent meg a washingtoni francia, spanyol és an* goi követségen. A Miccosuke-indiá« nők delegációja volt. Törzsfőnökük: Buffalo Tiger (Tig- risbika) vezetésével segítséget kértek a három országtól. Az a céljuk, hogy visszakapják az Egyesült Államoktól Evergrades floridai ingoványos ferii* let egy részét. Egy, a XVIII. században kötött szerződés szerint ugyanis Nagy-Bri* tánnia, Franciaország és Spanyol- ország garantálta, hogy megvédi a törzs érdekeit az Egyesült Államok esetleges kisajátítási törekvéseivel szemben. A PÁRT ÉLETÉBEN ismét jelen­tős állomáshoz érkeztünk. Az ősz be­köszöntésével nemcsak az iskolákban, de a pár toktatásban is új tanév kez­dődött, — a második a Magyar Szo­cialista Munkáspárt életében. Az 1957—58-as pártoktatási év során j megyénkben is komoly eredmények születtek. A kommunisták ezrei si­kerrel tanulmányozták a marxizmus- leninizmus forradalmi eszméit- Pro­pagandamunkánk hatékonyabb volt, mint az előző években bármikor. Elősegítette a kommunisták eszmei­politikai tisztázódását, a pártszerve­zetek cselekvésbeli egységének meg­szilárdítását. A pártoktatás arra ser­kentette pártszervezeteinket, hogy erősítsék a dolgozó tömegekhez fű­ződő szálakat. Sikerült jobban össze­kapcsolni az elméletet a gyakorlat­tal, öntevékenyebbek lettek a helyi pártszervezetek. Túlvagyunk az ellenforradalom okozta nehézségeken, — de nap­jainkban sem csökkent a marxizmus- -leninizmus propagandájának szere­pe. Nem, mert a marxista felkészülés hiánya akadályozza a párt egységes gondolkodását és cselekvését, meg­nehezíti a politikai vitákban való tár jékozódást, a vezetésben pedig előbb- utóbb politikai hibákat okozhat. Az ellenforradalom előzményeinek egyik legfőbb tanulsága: ha nem akarunk letérni a helyes útról, hűen kell kö­vetnünk mindig a marxizmus-leni- nizmus útmutatásait. De hogy kö­vetni tudjuk —, ismerni kell azokat. Lássunk tisztán a politikai kérdések­ben, ismerjük meg, mi a helyes marxista-leninista álláspont a poli­tika és gazdálkodás terén, a lenini tanítások . szellemében irányítsuk kultúrpolitikánkat stb. Továbbra is szakadatlanul küzdeni kell a párttag­ság materialista világnézetének - kialakításáért, megszilárdításáért, a kommunista morál elmélyítéséért. Ezt követelik a szocializmus építése során nem csökkenő, hanem sokasodó feladatok. Az új pártoktatásí év kezdetén A PÄRTOKTATÄS TEHAT NEM ÖNCÉL; — a párt előtt álló felada­tok megoldását kell elősegítenie. Ezek közül most is különös hangsúllyal vetődik fel a pártegység — mindenek előtt az eszmei egység erősítésének a kérdése. Ahogy nő a párttagság esz­mei-politikai szilárdsága, úgy korlá­tozódik egyre szűkebb területre a ká­ros nézetek behatása. Csatát nyer­tünk ugyan az eszmei zűrzavar, a revizionizmus leleplezéséért vívott harcban, de még távolról sem múltak el nyomtalanul nézetei. Gátolják még megyénkben is helyenként a párt akarati és cselekvési egységé­nek megerősödését a szektás jelen­ségek maradványai. A politikai bi­zottság 1958—59-es pártpropagandára vonatkozó határozata is fontos fel­adatként jelöli meg a továbbiakban: »... határozott eszmei harcot kell folytatnunk a burzsoá nézetek és a revizionizmus ellen, — küzdenünk kell a dogmatikus szemléletmód és a szektás tendenciák ellen«. A pártoktatásnak fontos szerepe van a párt munkastílusának további javításában is. Sok új problémát vet fel a régi rossz módszerektől megsza­badított pártmunka, az agitáció és a propaganda is. Minden párttagnak meg kell ismernie a lenini pártépíté­si elv egyik alaptételének, a demo­kratikus centralizmusnak helyes ér­telmezését. Meg kell tudni különböz­tetni az intrikát a pártszerű bírálat­tól. Ismernünk kell, hogy a tömeg­szervezetek milyen szerepet töltenek be a szocializmus építésében, a töme­gek nevelésében. Az elméleti tanu­lás ismerteti meg a párt tagjait a gaz­dasági kérdések jelehtőségével és az­zal a helyes módszerrel, ahogy a pártszervezeteknek a gazdasági kér­désekkel foglalkozniok kell. EZ AZONBAN csak az érem egyik oldala. Nekünk olyan- emberekre van szükségünk, akik nemcsak el­méletben ismernek sok mindent. A pártoktatás akkor éri el célját, ha mozgósítja a kommunistákat, növeli a pártszervezetek önnállóságát, ak­cióképességet. Ha az elmélet fényé- bén a kommunisták helyileg is meg­ismerik a tennivalókat, ha a tanu­lás során megértik, hogy a marxiz- mus-leninizmus a jobb életért folyta­tott harc tudománya, amelyet azért kell tanulmányozni, hogy segítséget kapjanak feladataik megoldásához. Most, az új pártoktatási évben job­ban előtérbe kerül a marxizmus gaz­dasági oldala. Az idei nártoktatámak fontos szerepe lesz abban is, hogy megalapozza és kiszélesítse a kom­munisták közgazdasági ismereteit, ezért az eddigieknél jóval nagyobb helyet kap a szocialista építő mun­ka konkrét gazdasági kérdéseinek is­mertetése, mind ipari, mind mező- gazdasági vonatkozásban. Az ország reális adottságainak, s ennek alap­ján az ipar, mezőgazdaság további fellendítése útjának és módszerei­nek, a munka, a termelékenység, va­lamint az életszínvonal összefüggései­nek elvi és gyakorlati megvilágítása fontos része lesz propaganda mun­kánknak. S ami ezzel együtt jár: ugyanilyen sokoldalúan kell megmu­tatni a szocialista országok gazdasá­gi együttműködésének jelentőségét, a szocializmus gazdasági rendszeré­nek fölényét a tőkés gazdaság felett. PROPAGANDA MUNKÁNK HA­TALMAS FEGYVER, nélkülözhetet­len eszköz a pártonkívüli dolgozó tö­megek eszmei nevelésében is. Az ellenforradalom óta e téren is jelen­tős előrehaladást értünk el a megye területén. A jövőben is fontos felada­tunk, hogy állandóan erősítsük a dolgozó tömegek, mindenek előtt a munkásság osztályöntudatát, növel­jük népi demokratikus rendünk vív­mányainak, eredményeinek megbe­csülését, a proletárdiktatúra megőr­zése iránt érzett felelősségét. Helytelen volna, ha ez évi pártok­tatási munkánk során ismételten nem okulnánk azokból a hibákból, ame­lyek az ellenforradalom előtt, külö­nösen az utóbbi években, kimutatha­tók és lemérhetők voltak a dolgozó nép eszmei, politikai nevelésében is. Egyéb tényezők mellett — a propa­ganda munka sekélyes volta is hoz­zájárult, hogy a becsületes dolgozó tömegek egy része nem tudta kellő időben felismerni az események irá­nyát, október 23. politikai jellegét, hogy teret hódíthatott a revizioniz­mus, a demokrácia hazug értelme­zése, az egekig csapó szociális de­magógia, hogy sokan nem láttak tisztán alapvető bel- és külpolitikai kérdésekben. Az MDP nem kis mértékben éppen a propaganda- munkában tapasztalható fogyatékos­ságok miatt nem tudott megfelelő esz­mei fegyvert adni a tömegek kezé­be. így történhetett, hogy valóiában csaknem védtelenül érte népün­ket az ellenforradalom kezdetben nénszerű köntösbe, demagóg jelsza­vakba öltöztetett támadása. Propaganda munkánknak min­denekelőtt a marxista-leninista taní­tások alkotó elemzésén kell alapul­nia. Oktatói, nevelői munkánk ak­kor lesz eredményes, ha állandóan szem előtt tartjuk az elmúlt évek ká­ros tanulságait, ha mindinkább eltá­volodunk a holt betűtől, kerüljük a sablont, a mechanikus aktualizálás­ra törekvést, ha többet foglalkozunk a valósággal, az élettel, s a minden­kit érdeklő problémákra egyszerű, világos választ adunk, önállóan, ma­gabiztosan, a viták eleven, vérpezs­dítő tüzében tisztázódjalak mind­azok a kérdések, amelyek felmerül -1 nek az anyag tanulmányozása, vagy! a napi gazdasági, politikai esemé­nyek során. A PÄRTOKTATÄSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL mindenki számára ön­kéntes vállalkozás. S ez a vállalko­zás, mely a párttagok részéről egy­ben kötelességteljesítés is, nagyon gyümölcsöző vállalkozás. Napjaink­ban sincs a társadalmi életnek olyan területe, akár politikai, gazdasági, kulturális, vagy tudományos terület legyen az, ahol az események he­lyes értékeléséhez, a további út megjelöléséhez ne lenne szükség a marxizmus ismeretére. A marxista ismeret-elmélet az, amely megtanít, hogy elméleti megállaoításainkban és a gyakorlati politikában egy­aránt a valóság konkrét elemzéséből induljunk ki, a jelenségeket dialek­tusán, — keletkezésében, fejlődé­sében és elmúlásában — vizsgáljuk. Borsod megyében több mint 20 ez­ren láttak hozzá szervezetten a mar- xizmus-leninizmus tanulmányozásá­hoz- A megyei párt-véferehajtóbizott- ság, amikor megvitatta a tanulási tervet, arra hívta fel a figyelmet, hogy a hangsúly a minőségen van. A megindulástól sok függ, mert a jó kezdet a sikeres folytatás alapja. S pártszervezeteink nem is feledkez­tek meg erről a sark-igazságról. Gon­doskodtak, hogy a pártoktatás zök­kenő nélkül induljon, a propagan­disták és a hallgatók egyaránt ide­jében elkezdjék a tanulást. Mindez azt mutatja, hogy pártszervezeteink politikai felvilágosító munkája ered­ményes volt. Ennek a meggyőző mun­kának most, az indulás után sem szabad abbamaradnia. Ne feledje egvetlen kommunista sem, hogy c^ak akkor tud eligazodni a bonyolult élet forgatagában, csak úgv lehet a nárt és a nép ügyének tevékeny, ön­állóbban gondolkodó és öntudatosab- ban cselekvő harcosa, ha elsajátítja és vérévé válik a marxizrrv-Meniniz- mus igazsága. Pál Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents