Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-07 / 289. szám

4

CSZAKMAGYARORSZAQ

Vasárnap, 195*. december 7.

Hegyközség alakult Olaszliszkán

AZ OLASZLISZKAI SZŐLŐTULAJDONOSOK válaszút előtt állnak. Hegyközség alakul a faluban. Nem könnyű dönteni, hiszen egy életre, sőt a mai generáció a következőnek adja át majd a »marsallbotot« a szocializmus mai szakaszában. Dönteni kell: közösségben, vagy egyéni utón. Az olaszliszkai dolgozó parasztok is feltették a kérdést: — hegyközségbe tömörüljünk, vagy a régi utón haladjunk? És határoztak: több mint 70 dolgozó paraszt jött egybe ezekkel a gondolatokkal, bár vitás kérdések is maradtak, mégis úgy döntöttek, hogy találkoznak és döntenek a jövőről. Mi a jövő? A szocialista mezőgazdaság. Ezt már ők is látják.

A napokban közel 70 dolgozó paraszt megtette az új lépést; közösségbe tömörülnek, hegyközséget alakítanak. A közösséget választották... így született meg Olaszliszka községben 70 dolgozó paraszt részvételével a hegyközség. A sok vita után a szocialista eszme diadala került ki győztesen. A 70 ember előre lépett az úton, a jövő felé.

Ez a hír hamar elterjedt a községben. Azóta több mint kétszáz dolgozó paraszt barátkozott meg az új gondolattal, hogy követi a többieket, így aztán még erősebb lett Olaszliszkán, a híres bortermő vidéken a hegyközségi társulás.

MA MÄR 270 DOLGOZÓ PARASZT tagja van a hegyközségnek. A tagok több mint 200 hold szőlővel rendelkeznek. A falu gazdái ösz- szesen 380 hold szőlőföldön gazdálkodnak.

Mi ösztönözte a dolgozó parasztokat, hogy belépjenek a szakcsoportba? Kétségkívül a kormány és a párt politikája. Számtalanszor elmondottuk, hogy a munkás-paraszt kormány milyen jelentős segítséget nyújt a szocialista mezőgazdaságon kfrül az egyéni dolgozó parasztoknak is. Hogy csak egyet említsünk, a 10 százalékos felár, a bor felvásárlásánál ösztönzőleg hatott a dolgozó parasztokra. Ezután sokan úgy érezték, hogy érdemes közösséget alakítani. Persze nemcsak ezért. Könnyebb a védekező szerek beszerzése is. Megaztán a vagyonvédelem, is könnyebb: a pásztorfogadás kevesebbe kerül. Közös összefogással hamarabb lehet dülőutakat építeni és a hidakat kijavítani. A szőlőművelésnél, különösen esős időszakban, nagyon fontos a permetezés. Védekezni kell a peronoszpóra ellen. A permetezéshez pedig vízre van szükség. Ezért a kutak karbantartása, új kutak létesítése közös feladat. Régebben egymásra vártak az emberek, hogy majd »valaki« intézkedik. Most, hogy megalakult a szakcsoport, ezt a problémát is könnyebben megoldják. A gyakorlat bizonyítja, hogy a közös gazdálkodásnál a szükséges termelési feltételeket is jobban, gyorsabban lehet biztosítani.

A dolgozó parasztok erről is beszéltek az alakuló ülésen. Azonkívül egymás után felajánlották ,a bort felvásárlásra. Ez érthető is, a 10 százalék felár-kedvezmény sokat jelent. A közös értékesítés előnye utat nyit a közös gazdálkodás felé.

A KEZDET ÁLTALÁBAN JÓNAK MONDHATÓ, bár van még problémájuk is. Kik legyenek a vezetők? Először ideiglenes vezetőséget választottak, mert nem találták meg azt •az embert, aki leginkább alkalmas a csoport vezetésére. Pedig van közöttük jónéhány tekintélyes gazda: mint például Orosz András, Livják József, Barsa János középparaszt és mások, akiket jól ismer, szeret a falu.

Gyakran elmondjifk, hogy a földművesszövetkezet «a nagyüzemi gazdálkodás szülóanyja. Olaszliszkán is ez a helyzet, lényegében a földművesszövetkezeti tagokból alakult a hegyközség. S ha ezzel a társulással megismerkedtek az emberek, jónak tartják, magukénak érzik. máris úiabb léüést tettek előre. Olaszliszkán a falu dolgozó parasztjainak 50 százaléka már megbarátkozott a közösségi gondolattal. A' módszer, melyet a földművesszövetkezet vezetősége, Hectmann Károly ügyvezető irányításával jól alkalmazott, életre kelt.

A MUNKA. A KEZDÉS NEM VOLT KÖNNYŰ. Időbe telt, amíg a földművesszövetkezeti igazgatósági tagok és azok aktívái megértették a dolgozó parasztokkal hogy egyetlen helyes út a közösségbe való tömörülés. A fáradozás, a segíteniakarás meghozta az eredményt: Olaszliszka 270 dolgozó parasztja új útra lépett, amelyen biztosabb lesz az új esztendő ...

(bíró)

A csenyétei dombok között

A lágyhajlatú, bogárhátú dombok közé már befészkelte magát a tél. A bokáigéiö hó ropog a léptek alatt. Lent a völgyben már téli álmukat aludni látszanak így alko- nyattájt az apró házacskák, persze csak látszanak, mert a csendjével tetszelgő megkapó téli táj, az itt-ott már lámpavilágos ablakok mögött, a hólepte cserép-, vagy nádtetők alatt ott él, dolgozik, tervezget az ember. Sőt alaposabban körülnézve a csenyétei parasztok „műhelye”, a határ sem egészen kihalt.

Kissé távolabb a fáji domb oldalában, ahová már a kéményfüsttel kiszivárgó, ínycsiklandozó vacsoraillat sem ér fel, szétszórtan apró fekete pontok mozognak. S csak közelebbérve ismerni fel, hogy nem farkascsorda az — mert telente farkas is kószál a környéken —, hanem juhnyáj. Mellette a juhásszal és a pulikkal. Hazafelé poroszkál- nak már, lassan legeltetve. A juhok úgyis még így bokáigérő hóban sem sétálnak tétlenül. Ügyesen kutatják fel a hó alatt megbújó fűszálat, s ha nem is jólla- kásig, de esznek azért valamicskét. S ha véletlenül valamelyik gyapjas odébbkószál a kelleténél, vagy éppen nekiiramodik, András bácsi, a juhász, csak elpisszenti magát, s a rakoncátlanra mutat. Esetleg szól is:

— Fürge odanézz! — S a kávébarna Fürge már szalad is terelni. Ügyesen siklik a tetthelyre a nyáj között, nehogy a többi juhot megriassza. Csak akkor és ott vakkant egyet, ahol kell. A hazafele poroszkáló nyáj mellett, majd otthon a jó meleg konyhában azután mar több idő jut a beszélgetésre; hogy élnek Csenyétén, ki mivel foglalkozik.

András bácsi persze szakmáján, a juhászaton kezdi. Itt fenn jó, kifizetődő foglalkozás ez. Nyáron szinte ömlik a tej, mázsaszám készül az ízletes gomolya, juhtúró. No és ha jó a „gyapjutermés”. Ma már a juhoknak is van ára, amióta szerződni lehet, ö maga a napokban közel háromezer forintot vágott zsebre tíz darabért. Most bánja, hogy nem szerződött többre.

Egyébként a csöndes kis faluban — a tél idején — kendernyűnek, tilolnak és szórakoznak. Estelente, ilyenkor télen korán elbújik a nap, lányok, fiúk indulnak egy-egy előre megbeszélt helyre. A lányoknál kerekesguzsaly, a fiuknál — borosüveg. S míg a lányok fonják a kendert, a fiúk szórakoztatják őket.

Száll a dal, megannyi ízes magyar népdal szárnyal az éjtakarta falu felett. S a felnőttje? Etetés, itatás után elszomszédolgatnak. Kóstolgatják a könnyű borocskát. Megbeszélik a holnapi napot, ki mit csinál.

Egy szer-egy szer meg összeülnek a tanácsházán tervezgetni a falu holnapját, a napról-napra változó élet problémáit. Mert hiába a dombok, amelyen csak szuszogva húz át a bányászautó vagy a munkásbusz, ide Csenyétére is egyre láthatóbban tör be az életformáló holnap. A fiatalok gyárakban, bányákban dolgoznak, vagy távoli iskolákban tanulnak, készülnek az életre. A bogárhátú domboldalakon is traktor húzza már az ekét. S maguk a csenyétei gazdák a szomszéd községeket látogatva meg-megállnak egyik-másik termelőszövetkezet előtt, megnézik, milyen az új. S ilyenkor téli estéken megbeszélik a hallottakat, látottakat.

(Barcsa) * S

Uj, korszerű 450 személyes öltözö-mosdó, üzemi étterem és ktnyüa készült el a Lenin Kohászati Művekben

A Lenin Kohászati Művekben a középsori hengermű dolgozói részére négy millió forintos beruházással elkészült a gyár legkorszerűbb szociális létesítménye. Az új három- emeletes épületben 450 személyes csempézett zuhanyozókkal ellátott öltöző-mosdó, üzemi étterem, konyha, valamint könyvtár, előadó- és olvasóterem áll a dolgozók rendelkezésére. Az ételt lifteken szállítják a kényelmes mozaik burkolatú étterembe, s a dolgozók közvetlenül az üzemből külön személyi átjáróalag- uton juthatnak az épületbe.

A köz szolgálatában...

Egy tanácstag tervei a választás után

AZ ORMOS-PATAK VÖLGYÉBEN, híres szobrászművészünk, Izsó Miklós szülőfalujában, Izsó- falván kopogtatok a tanácsház ajtaján.

— Molnár Gézát keresi? Az Újtelepen lakik, ő a körzet tanácstagja, de nemigen találja otthon, a bányaüzemnél dolgozik.

Hosszas utánjárásra találkoztam vele.

Közepes termetű, élénkszemü fiatalember. Közvetlenség, határozottság jellemzi. A jó kedély sem hagyja el, szavait magyaros észjárásra jellemző példázódással fűszerezi. Beszélgetés közben mindig nyugodt, megfontolt válaszai vannak, nem ítél ‘ elhamarkodottan sem tények, sem emberek fölött.

— Most harmadízben választottak tanácstagnak — mondja. — Nem tagadom, jól esett a megtisztelő bizalom, s tudom, hogy ez kötelez.

S hogy miért nyerte el újból választói bizalmát? Arra egész élete, tettei adják meg a feleletet.

Szülei itt éltek Izsófalván. Apja is bányász volt, ő is az lett. Itt nőtt fel, mindenki ismeri, ő is ismer mindenkit.

Már tizenhét éves korában odaszegődött az új épület alapjainak lerakói közé. Futotta életkedvéből, tetterejéből.

1944. decemberében a kommunista ifjúsági mozgalom önkéntes aktivistája lett. Fiatal fejjel, de az élet iskolájának fiatalon is elég sok leckéjével, lelkesen csatlakozott a forradalmi szervezethez. Éveken át ő volt a helyi ifjúsági szervezet vezetője, »Jó munkával, jobb jövőnkért!« kitüntetésben részesült.

1950-BEN az első tanácsválasztás idején tanácstagnak választották, majd párttitkár lett. Nemcsak a pártszervezet életét irányította, a közügy szolgálatában is fáradozott. Az ő közreműködésének is tulajdonítható, hogy már azokban az években járda, gyógyszertár, mentőállomás létesült a községben. Példás munkájával a bányában is az új világ pilléreit erősítette, erről sztahanovista oklevele tanúskodik. Később járási szinten vezető beosztásba kerül, de mint tanácstag, választóinak képviseletét ezután sem hanyagolja el. Emberséges, közvetlen magatartásáért a becsületes emberek mindig szerették, bizalommal voltak iránta, de az ellenforradalom alatt o is a támadás egyik célpontja lett. Ellenséges beállítottságú, s azok befolyása alatt lévő emberek igyekeztek becsületét aláásni,

de akkor sem hátrált meg,

mert érezte, hogy tiszta a lelkiismerete. Ingadozás nélkül magáénak vallotta a forradalmi munkás-paraszt kormány útmutatását és annak szószólója volt. Az elsők között ő is részt vett a pártszervezet újjáalakításában. Az ellenforradalom után ő tűzte ki elsőnek a tanácsházára a proletárinternacionalizmus eszméjét hirdető vörös lobogót.

S miután az ellenforradalom teljes vereséget szenvedett, megindult az élet. Molnár Géza is tovább folytatta áldozatkész munkáját a köz szolgálatában.

— Nem könnyű, nem egyszerű a mi munkánk, a tanácstagok feladata, de mindenre jut idő, ha az ember akarja — összegezi sok éves tapasztalatait.

— De különben is megértik a vá-. lasztók, hogy mindent nem lehet egyszerre.

Naponta találkozik, beszélget választóival.

— Bizalommal jönnek hozzám. Ismerem én is a tennivalókat és rögtön viszem megbeszélni a tanácshoz — mondja.

A választók és a köz ügyeinek intézése türelmet, időt igényel. De talán nem is olyan rossz érzés »kevésidejűnek« lenni, mindenki gondjával foglalkozni.

Sok-sok kisebb-nagyobb ügyből tevődik össze Molnár Géza teendője. Egy egész körzet gondja nehezedik a vállára, s ha valamit elintézhet. egy egész körzet örömében osztozik.

IPARI HÍRADÓ

Télen is dolgoznak az építkezéseken

N A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói a téli hónapokban■ Miskolcon 550, Ózdon pedig 100 új lakást építenek, amelyeket a jövő évben adnak át rendeltetésüknek. A vállalat vezetői időben felkészültek a zord időjárásra és most, amikor a hőmérő higanyszála a fagypont alá süllyedt, a félig kész épületeken különböző melegítő berendezésekkel védekeznek a hideg ellen.

Miskolc és Űzd nagyobb építkezésein 12 gőzkazán és 4 hőlégfúvó könnyíti meg a téli munkát. Az ország második városában, a selyemréti. diósgyőri és Malinovszkij úti új lakótelepeken, — ahol jelenleg több. mint 400 lakás épül — a gőzkazánok segítségével melegítik, a habarcsot* a hőlégfúvókat pedig a belső munkáknál hasznosítják. A vállalat az idén hat nagyteljesítményű Express—Heating-típusú kályhát vásárolt. Az első kályhát már munkába állították a miskolci Bajcsy-Zsilinszky úti 12 lakásos ház építésén. Egy-egy ilyen kályhával két emelet magas épület lépcsőházát tudják fűteni.

A „téliesített” építkezés során péntek reggel a Malinovszkij úti lakótelepen 24 lakás építését fejezték be — átadására a napokban kerül sor. Az év végéig az új lakótelepen még egy 24 lakásból álló ház készül el.

Beváltak a Hidasi-féle rakodógépek

Megyéink szénbányáiban egyre több gép segíti a bányászok munkáját. A szuhavölgyi bányaüzemben nemrég négy aknaba Hidasi-féle rakodógépet vittek. A gép eddig végzett munkája azt bizonyítja, hogy a várakozásnak megfelelően,

— jól beváltak. Mind a .vezetők mind a dolgozók nagy megelégedéssel nyilatkoznak az új típusú rakodógépekről, amelyek egyenként és műszakonként mintegy 4 métert haladnak előre, közel három vagon szenet megmozgatva.

Az újtípusú rakodógépekkel újabb nagy segítséget nyújtott kormányunk a bányászok nehéz munkájához.

Rekonstruálják a mintegy 200 mázsás főtengelyt

Az Ózdi Kohászati Üzemek gépműhelyében Kerkó József csoport- vezető irányításával hat karban- ártó lakatos komoly munkához cezdett. Rekonstruálják a durva- lengermű tartó-sori gőzgép főtengelyének másodpéldányát. A közel W0 mázsa súlyú tartalék főtengelyt íj fogaskerekekkel, új »sonkával«

és új ellensúlyozókkal látják el. A tartaléktengely elkészítésével elejét veszik majd annak, hogy egy komolyabb meghibásodás esetén a durva.* hengerműi tartósornak ne kelljen leállnia.

Az óriási tartalék főtengellyel egyidejűleg készítenek egy új eUen* kereket is.

786 millió forint termelési érték a népgazdaságnak

Az Ózdi Kohászati Üzemek üzemi tanácsa, Herczeg Ferenc elvtárs, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese jelenlétében értekezletet tartott, ahol megvitatták az 1959-es tervfeladatok végrehajtásának és az 1958. évi várható nyereségrészesedés elosztásának módját.

Pál István főkönyvelő ismertette a vállalat gazdaságos termelésének főbb mutatóit, Temesszentandrási Guidó főmérnök pedig a gyár ez évi termelésének alakulásáról és az 1959. évi feladatokról szólt. Megállapították, hogy az ózdi Kohászati Üzemek ebben az évben mintegy 786 millió forint termelési értéket ad népgazdaságunknak.

A jövő évi tervvel kapcsolatban elmondották: különösen fontos,

hogy tovább csökkentsék az önköltséget. Ennek érdekében egy sor

komoly intézkedést kívánnak foganatosítani. Többek között a nagyol vasztóműben , növelni akarják a kohóban az égés hőmérsékletének növeléséhez befúvatott szélhőmér- sékletet, mert ezzel minden legyártott tonna nyersvasnál 40 kilogramm kokszot takaríthatnak meg; A hengerművekre kidolgozott intézkedésekkel — előreláthatólag —, mintegy 6 millió forint megtakarítást biztosítanak majd. A minőség javítása érdekében automatizálják a hengerművi kemencéket;

A beszámolók ismertették az ez évi nyereségrészesedés elosztását. Előreláthatólag két heti nyereségrészesedést fizetnek majd ki.

Az üzemi tanácsülésen felszólalt Herczeg Ferenc elvtárs is, sok értékes javaslatot adva a gyár további munkájához.

Statisztikai fegyelem

Még mindig -vannak megyénkben

olyan statisztikai adatszolgáltatók, akik nem hajlandók többszöri figyelmeztetés ellenére sem tudomásulvenni a statisztikai fegyelemmel

»MEGNÉZEM AZ UDVARODAT,

s megmondom, milyen gazda vagy« — tartja a közmondás. S hogy Molnár Géza jó gazdája körzetének bizonyítja az, hogy az eddigiek során már közkutat létesítettek, a közvilágítási hálózat bővítése is megvalósult.

A megoldásra váró kérdésekről beszél. Tervei vannak arra. mit intéz előbb, mit később. Szeretné elérni, hogy először az ő körzetében legyen járda. A másik elgondolás a tervek között, hogy tovább bővítsék a vízhálózatot. S aztán az apró- cseprő, mindennapos tennivalók következnek. A nagy társadalmi célok, a kisebb-nagvobb bajok és örömök az övéi is lettek.

— ügy érzem, a munka, me? az emberek, gondjaikkal és vidámságukkal együtt, hozzátartoznak az életemhez — mondja elgondolkozva.

Erre gondolhatlak, ezt tudták róla a jelölőgyűlésen is, amikor egy kivételével, egyöntetűen őt jelölték — immár harmadszor. De nemcsak kézfelnyujtással szavaztak mellette, hanem szóval is kifejezték bizalmukat. Ahogy özvegy Do- mos Jánosné kifejtette:

— Józanéletű, szerény, talpig ember, aki fáradhatatlan odaadással dolgozik.

IGEN. ÍGY ISMERIK ÖT gyermekkora óta. látták felnőni, becsületes, munkáséletet élni. Meggyőződtek őszinte emberi érdeklődéséről, tenniakarásáról. Az Újtelep körzetének választó polgárai ezért választották tanácstagjuknak.

Pál Lajos

kapcsolatos követelményeket. Vannak, akik nem küldik meg az előírt jelentéseket, s vannak, akik nem megfelelő adatokat szolgáltatnak.

A Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatósága ez éviben kénytelen volt a fegyelemsér- Xtőkkel szemben szigorúbb felelős* tségrevonást alkalmazni. A hivatal Xfeljeleniése alapján a Miskolci lüveggyár balesetvédelmi megbízottiját jelentés küldés elmulasztása lmiatt az illetékes szabálysértési há* *tóság 200 forintra bírságolta. A Mis* \kőlci Cementipari Vállalat baleset- ♦védelmi megbízottját baleseti bejelentésének elmulasztása miatt 100 Xforintra bírságolták. Gyúró István \csemelyi vb. elnök az 1958. évi ta- Xvaszi vetésterületi összeírásnál va- ilótlan adatokat közölt, ezért az ózdi Xjárási tanács igazgatási osztálya 150 ♦forintra bírságolta. t A felsorolt esetek gondatlanságiból, felületességből történő statiszti* lkai szabálysértéseknek minősülnek. $Előfordulnak azonban ezeknél sú* tlyosabb esetek is, amikor szándéko- san hamis adatokat szolgáltatnak. Az őszi szarvasmarha- és vetés* összeírásoknál, ez év októberében Kisbenedek György Bertalan doma*

Í

házi lakos felesége sertésáUojná* nyűkből 6 darabot az összeíró elől

Í

»a libaólba rejtette el. Vesztére a »libák« elröffentetlék magukat ép* pen akkor, amikor a számlálóbiztos- nak bizonygatta, hogy nincs több f sertése. Az ózdi járási tanács igaz* tgatási osztálya 400 forint birságré lítélte nevezettet, szándékosan hamiI t adatszolgáltatásért.

£ A megbízható és pontos adatszol* Xgáltatás közérdek, de erkölcsi és tanyagi érdeke minden egyes adat* í szolgáltatónak, t KÖZPONT!

♦ STATISZTIKAI HIVATAL

♦ Borsod megyei Igazgatóságé