Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-04 / 286. szám
«sütSrtöfr, 1958. december 4. CSZAKMAGYARORSZÄG A ceyloni helyseiről Colombo (TASZSZ) A ceyloni sajtó élénken kommentálja a ceyloni parlamentben elhangzott nyilatkozatokat, amelyek szerint a hadsereg és a rendőrség bizonyos körei puccskísérletre készültek. Mint sajtójelentésekből látszik, a kormányellenes összeesküvés nyugat-barát szervezői meg akarták dönteni Bandarana'ke kormányát és katonai-rendőri diktatúrát akartak létrehozni. A keddi colomboi lapok feltűnő helyen közlik, hogy az összeesküvők céljai között szerepelt Oliver Goonetilleke ceyloni főkormányzó és több neves politikus meggyilkolása. A kormánypárt azonnali vizsgálatot követelt az összeesküvés ügyében. A ceyloni közvélemény, amelyet aggaszt a belső és külső reakciónak ez a próbálkozása, helyesli a kor- , mányfő legutóbbi nyilatkozatát, amelyben a haladó erők összefogó- j sát sürgette. Amint a ceyloni Daily] News közli, Peter Keuneman, a Ceyloni Kommunista Párt főtitkára kijelentette, hogy a kommunista párt kész együttműködni az Egyesült Nemzeti Párt haladó részével a reakció összeesküvésének meghiúsításában. (MTI) II Miskolc város! tanács első ünnepélyes tanácsgyíílése-OOÖA TASZSZ jelentése az űj mexikói elnök beiktatásáról New York (TASZSZ) Hétfőn Mexikóban ünnepélyesen átadták az elnöki hatalmat Adolfo Lopex Mateosruak, a Mexikói Egyesült Államok újonnan megválasztott elnökének.' A beiktatási ünnepségen 51 ország kormányküldöttsége vett részt. A Szovjetunió kormány- küldöttségét P. P. Lobanov, a Legfelső Tanács szövetségi tanácsának elnöke vezette. Az elnöki palotában Lopez Mateos az elnöki eskü letétele után beszédet intézett a mexikói néphez. »Nemzetközi viszonylatban Mexikó támogatja és támogatni fogja azt az irányvonalat, amely a kölcsönös megértést, az együttműködést, a békét és az igazságosságot, a be nem avatkozást és a nemzetek kölcsönös megbecsülését írta zászlajára« — mondotta az elnök. Városunk felszabadulásának tiszteletére verseny kezdődött a Lenin Kohászati Művekben Miskolc felszabadulásának és a KIMSZ 40 éves megalakulásának tiszteletére a Lenin Kohászati Művek dolgozói december 1-től 10-ig ünnepi dekádot rendeztek. Hétfőn reggel a gyár valamennyi üzemében röpgyűlést tartottak, ahol különböző versenyfelhívást, vállalásokat szövegeztek meg. A középsori hengerműnél 13 KISZ exportbrigád a többi között vállalta, hogy éves tervüket december 27-ig befejezik, a programtól eltérő termelést 2.5 százalék alá csökkentik és 1 tonna hengerelt árut 1098 kilogrammnál kevesebb acélból állítanak elő. A hengerész fiatalok már a verseny első két napjáról sikert jelentettek. A hétfőtől szerda reggelig tartó műszakokon előírásukon felül 100 tonna acélt hengereltek. A bányatámhajlító üzem dolgozói is 102 százalékra teljesítették esedékes tervüket. A középsori KISZ-brigádok versenyre szólították a gyár többi fiataljait is, s eddig már számos munkacsapat jelentette be csatlakozását. A durvahengermű dolgozói vállalták az anyagfelhasználás és hen- gerlési selejt csökkentését. A durvahengermű gépészeti és TMK műhely dolgozói mindenben a leggyorsabb és a legpontosabb segítségüket ígérték. A nagykovácsműhely-gyárrészleg is csatlakozott a versenyhez. Vállalták, hogy december 10-ig a Jugoszlávia és Egyiptom'részére készülő íhötorvonat-abroncsokat- legyártják, illetve leszállítják. A Dunai Vasmű részére a rendkívül sürgős tengelyt december 10-ig lekovácsolják. Emellett a nagykovácsműhely dolgozói megfogadták, hogy selejtjüket az október hónap első dekádjához viszonyítva 30 százalékkal csökkentik. Tegnap ünnepi külsőséget öltött a miskolci tanácsháza. A feldíszített tanácsterem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel és tanácstagokkal. Ur- bancsok Mihály elvtárs, a városi Hazafias Népfront elnöke, egyben az ünnepi tanácsülés elnöke megnyitó szavai után kezdetét vette az 1958 november 16-án megválasztott városi tanács első tanácsülése. Az elnök bejelentette, hogy a tanácsülés hivatalosan szentesítette a tanácstagok megválasztását, majd 15 perces szünetet rendelt el, hogy a mandátumvizsgáló bizottság elvégezze feladatát. A szünet után a mandátumvizsgáló bizottság elnöke» emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a 98 ezer 385 miskolci választópolgár 98.7 százaléka leszavazott, a leszavazottak 99.7 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire adta szavazatát. Ezek az eredmények jobbak voltak, mint az 1954-es választás eredményei. A miskolci tanács kettős ünnepet ült, a város felszabadulásának 14. évfordulóját és az új tanács megalakulását. Fazekas László tanácstag ünnepi beszédben méltatta a város felszabadulásának 14. évfordulóját és a többi között ezeket mondotta: — A Miskolc város életében bekövetkezett pozitív változások forrása a 14 évvel ezelőtt történt felszabadulás tényében rejlik. Ezelőtt 14 évvel történelme legnehezebb napjait élte a város lakossága. A fasiszta megszállók és magyar cinkosaik rémuralmat teremtettek Miskolcon. A bombázásoktól elcsigázott lakosság aggódva várta az első szovjet katona megjelenését, aki a felszabadulást személyesítette meg. A fel- szabadulással kezdetét vette a város szocialista fejlődése. A tanácsok megalakulásával egyre emelkedő tendenciát mutat a város költségvetése. 1954-ben még csak 53, 56-ban 104, az ellenforradalom pusztításai következtében 57-ben csak 91 és ebben az évben már 140 millió forintot tett ki a város egy évi költségvetése. A város lakosságának életszínvonal- emelkedését mi sem bizonyítja jobban, mint a kereskedelem áruforgalmának növekedése, mely ebben az évben 1956-hoz viszonyítva 17 százalékkal emelkedett. Fazekas elvtárs ünnepi beszéde után Jan Minakcsik elvtárs, Kosice város tanácsának elnöke üdvözölte az új tanácsot, majd Prieszol József elvtárs, az MSZMP Központi Bízott* ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. — A mai napon szeretettel üdvözöljük az új városi tanácsot, továbbá csehszlovák vendégeinket, akikkel különösen az ellenforradalom után szoros kapcsolatokat építettünk ki. Azt szoktuk mondani, hogy Miskolc hazánk második legnagyobb városa és joggal mondjuk ezt, hiszen immár 171 ezer lakost számlál. Rengeteg megoldást sürgető problémával küszködünk. Ezek a problémák nem megpldhatatlanok, ha a város vezetői összefognak a megye vezetőivel. Ez az összefogás az elmúlt években nem volt a legjobb, pedig a megyének se mindegy, hogyan néz ki Miskolc, a megye székhelye. Közös ösz- szefogással sokra mehetünk. Nagy gondot jelent számunkra a lákás- hiány enyhítése. Legyünk őszinték, mert az emberek ezt várják tőlünk Becsületes perspektívát kell nyújtanunk az embereknek, annak, aki jelenleg még pincében kényszerül lakni, ez az ember is türelmesen képes várni, ha tudja, hogy két-három év múlva feljöhet és tisztességes lakáshoz juthat. Ha az a sok becsületes ember, lelkiismeretes tanácstag, aki most itt ül velünk együtt, összefog, előbb-utóbb mego1 dódnak Miskolc város gondjai. Bár nehézségeink naayok, ne legyünk elcsüggedve, meg fogjuk oldani őket. — Végezetül pedig hadd tolmácsoljam önöknek azt, amit Koval elv- társnak és nekem mondott Kádár Tános elvtárs, hogy adjam át. Mis- kel c és Borsod megye választási harcban résztvett dolgozóinak a Politikai Bizottság és személyesen az ö köszönetét a választások sikeres lebonyolításáért. A magam és a megyei pártbizottság nevében hasonló melegséggel köszönöm önöknek, hogy fáradtságot nem kímélve küzdöttek a választások sikeréért. Kívánunk az elvtársaknak eredményekben gazdag munkát és ehhez jó egészséget — fejezte be felszólalását Prieszol József elvtárs. Csergő János kohó- és gépipari miniszter ünnepi felszólalásában többek között ezeket mondotta: — Amilyen nagy megtiszteltetés, olyan nagy felelősség is tanácstagnak lenni. Azok a szavazócédulák, amelyeket a választók az urnába dobtak, mázsás súlyokat raktak a tanácstagok vállára. Miskolc valóban hazánk második városa. Fogjunk össze, hogy azok a fehér foltok, amelyek a bajokat jelentik, feltűnj ének Miskolc térképéről. Óriási türelemmel, szeretettel, önbecsülő szerénységgel foglalkozzunk az emberek ügyes-bajos dolgaival. Vannak ma olyan problémák, amelyeket egyszerre nem vagyunk képesek megoldani. Meg kell ezt mondani az embereknek, mert a felelőtlen ígérgetés nem sok hasznot hoz tekintélyünknek. A lakásprobléma nem oldható meg még 15 éven belül sem, ha csak az állami erőre támaszkodunk. Alakítsunk lakásépítő szövetkezeteket, nyújtsunk több engedményt a kislakás építőknek, hogy serkentsük a magánerőből váló lakásépítést. Most hallottam, hogy az elkövetkezendő időkben, pontosabban a jövő évben 5 autóbusz kerül kiselejtezésre Miskolcon és mindössze hármat tudnak helyette beszerezni- Ez bizony nem a leghelyesebb. Fejlődnie kell a város közlekedésének és nem romlani. Személyesen is teszek róla, hogy fejlődjék. Miskolc világításának is korszerűsödnie kell, ebben sem szabad lemaradnia Pest mellett. Azon kell lennünk, hogy Miskolc valóban minden szempontból hazánk második városa legyén. Csergő elvtárs szavai után került sor a városi tanács végrehajtóbizottságának megalakítására. Kammel Lajosné, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára olvasta fel a Hazafias Népfront jelöltjeit. 15 tagban állapította meg a városi tanács végrehajtóbizottságának taglétszámát. Majd a szavazás után szünet következett. A szünet alatt összeült az újonnan választott végrehajtóbizottság és tagjai közül, a Hazafias Népfront javaslatának alapján, megválasztotta a városi takács új tisztikarát. A Miskolc városi tanács végrehajtóbizottságának új elnöke Fekete László elvtárs, elnökhelyettesei: Fazekas László és Galló Ferenc elvtárs, titkára pedig Koncwald Barnabás elvtárs. A tanácsülés egyhangú lelkesedéssel fogadta el a jelölteket. Az állandó bizottságok megválasztása után Koval Pál elvtáfs, a városi pártbizottság titkára köszöntötte az új tanácstagokat, felelősségteljes munkájukhoz sok sikert és jó egészséget %kívánt, majd a Himnusz el- áneklésével ért véget Miskolc város 1958 november 16-án választott új tanácsának első ülése. Pír?o*W#si kez eménv Értesítjük a Politikai Gazdaságtan tanfolyama I. évfolyam propagandistáit, hogy a »Politikai Gazdaságtan tárgya és módszere« c. anyagból december 5-én délelőtt 9 órakor konferenciát tartunk a megyei pártbizottság II. emeleti kis tanácstermében. Kérjük az elvtársak pontos megjelenését. Megyei pártbizottság agit.-prop. osztálya. N. SZ. HRUSCSOV ELVTÁRS kongresszusi beszédének tézisei a Szovjetunió 1959—1965. évi népgazdaságfejlesztési ellenőrző számairól, valamint a katonai akadémiák végzett hallgatóinak fogadásán mondott beszéde hatalmas visszhangot és lelkesedést váltott ki a Szovjetunióban. A népi demokratikus országok dolgozói is örömmel és büszkén néznek hazánkra amely előtt új, nagyszerű perspektívák tárultak ki. Külföldi barátaink és testvéreink teljes szívből sikert kívánnak a szovjet népnek a hatalmas tervek megvalósításához, hiszen a szovjet kommunista társadalom felépítését saját ügyüknek tekintik. A XXI. pártkongresszus - elé terjesztendő hétéves tervnek az a fő célkitűzése, hogy biztosítani. kell a Szovjetunió gazdasági életének továbbfejlődését, a nép életszínvonalának emelését és ezáltal győzelmet kell aratni a kapitalista országokkal folytatott békés versenyben. A hétéves terv igen fontos része a 15 évre szóló távlati népgazdaságfejlesztési tervnek, amely már a kommunizmus építésének gazdasági programja. A hétéves terv óriási feladatokat állított a szovjet nép elé. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítását kell szolgálniok az ideológiai munka ösz- szes eszközeinek: a propagandának, az agitációnak, a sajtónak, a rádiö- nak, a tudománynak, az irodalomnak és a művészetnek. A SZKP Központi Bizottsága arra törekszik, hogy az ideológiai munka még szorosabb kapcsolatban legyen a gyakorlati ■feladatok megoldásával, fokozódjék a politikai éberség és könyörtelen harcot vívjunk a burzsoá ideológia, a különböző revizionista nézetek ellen. u. N. SZ. HRUSCSOV ELVTÁRS beszédének tézisei részletesen foglalkoznak a kommunista nevelés, a ■népművelés, a tudomány és a kultúra fejlesztésének problémáival is. A kommunizmusba való átmenethez nemcsak hatalmas anyagi műszaki bázis szükséges, hanem az is, hoov a szocialista társadalom valamennyi állampolgárának öntudata magas színvonalra emelkedjék. Az ihletett munka forrása N. Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere cikkéből Olyan időket élünk, amikor a marxizmus-leninizmus — mint a szovjet társadalom uralkodó ideológiájának — eszméi, nagy tömegeket hódítottak meg és olyan anyagi erővé váltak, amely új alapokon szervezi át a társadalmat. kitűzéseinek megvalósulását, a kommunizmus diadaláért vívott harcra mozgósítják a népet. A XXI. pártkongresszus előadói beszédének tézisei vonzó és érdekes feladatokat állítanak a szovjet irodalom és művészet elé. Uj horlzonA kommunizmus építésének folya- tok tárulnak ki, új, nagyszerű tématában a termelőerők növekedésével, az anyagi termelésben végbemenő gyökeres változásokkal együtt, a társadalom szellemi élete is változik, átalakul. Megváltozik maga az ember is, kialakul új, kommunista világnézete. Megszabadul a kapitalista társadalomtól örökölt szokásoktól, és erkölcsöktől, szellemileg kibontakozik és megedződik, az új társadalom aktív és öntudatos építője lesz. A kommunista építés óriási terveinek megvalósítása megköveteli, hogy megjavítsuk az egész nevelőmunkát, magasabb színvonalra emeljük a szovjet emberek kommunista öntudatát, hogy a szovjet haza állampolgárai a kollektivizmus és a munka szeretetének légkörében, a haza iránti kötelezettségek tudatában, a szovjet hazafiság és nemzetköziség, a kommunista erkölcs magasrendű elveinek szellemében éljenek. Ezeknek a feladatoknak a fényénél rendkívül nagy jelentősége van a közoktatás átszervezésének, ami még szorosabbá teszi az iskola és az élet kapcsolatait, előkészíti az új nemzedéket az öntudatos, fegyelmezett munkára. A közoktatás átszervezése sok új, érdekes és fontos témát állít az irodalom és a művészet elé. Művészi mák merülnek fel. Uj lehetőségek nyílnak arra, hogy az irodalom és művészet még sokrétűbben ábrázolja a szovjet embert, a világ alakítóját, aki bátram lerakja a társadalom fejlesztésének, az élenjáró kultúra megteremtésének új útjait. III. AZ ÍRÓKNAK ÉS MŰVÉSZEKNEK, valamennyi kulturális-felvilágosító intézménynek és művészi kollektívának most az a feladata, hogy minden erővel népszerűsítse a kongresszus anyagait, segítse elő, hogy a szovjet dolgozók részletesen megismerjék a kommunista építés nagy programját, támogassa a pártot a tömegek mozgósításában. Vizsgáljuk meg a feladat néhány konkrét oldalát. A kiadóvállalatoknak nagy példányszámban kell megjelentetniök a/ hétéves tervvel, a közoktatás átszervezésével kapcsolatos anyagokat. A szovjet kiadóvállalatok becsületbeli ügye, hogy idejében kiadják a párt dokumentumokat, méghozzá megfelelő példány számban, mivel hatalmas az érdeklődés azon anyagok iránt. De ez csak egyik része a feladatnak. A kiadóvállalatoknak tartalmas, szép, harcos, mindenki számára hozzáférhető könyveket és brosúramódszerekkel kell feltárni az ifjúság kát kell megjelentetniök a Szovjetmunkára nevelésének hatalmas jelentőségét, hűen meg kell mutatni a nehézségeket és legyőzésük útját, mert az nagyon eredményesen és pozitívan hat az ifjúságra. Irodalmunknak és művészetünknek szent kötelessége és történelmi feladata, hogy minden erejét olyan művek alkotására összpontosítsa, amelyek elősegítik a párt nagy céU vészét előtt is. A dokumentum filmstúdiók dolgozóinak színesen, tartalmasán kell megmutatniuk, hogyan él az ország ezekben a nevezetes időkben, népszerűsíteniük kell a téziseket, fel kell tárniok a nézők előtt terveink nagyszerűségét, a kommunizmus felé történő diadalmas előrehaladásunk ütemét és jelentőségét. A Szovjetunióban nagyon kiterjedt a kulturális intézmények, művelődési házak, könyvtárak, vörös sarkok. stb. hálózata. Ezeknek az intézményeknek, most az a feladatuk, hogy a kulturális nevelőmunka ösz- szes eszközeivel járuljanak hozzá a XXI. pártkongresszus előkészítéséhez, a jövőben pedig — a kongresz- szus direktíváinak és határozatainak megvalósításához. Semmiféle útmutátóban nem lehet hiánytalanul felsorolni a kulturális munka, a kommunista nevelés, a közművelés összes feladatait és lehetőségeit. A pártkongresszus előkészítése, a jövőben pedig a kongresz- szusi anyagok népszerűsítése, a 'párt határozatainak valóraváltása során arra kell törekednünk, hogy minden új, jelentős és eleven momentumot támogassunk a kúltyrális nevelőmunkában. IV. A SZOVJET ALKOTÓ ÉRTELMISÉG sok képviselője már a XXL kongresszus téziseinek nyilvánosságra hozatala előtt foglalkozott a gondolattal, hogyan készülhet legméltóbban a pártkongresszusra, hogyan köszöntheti a kongresszust új, jelentős alkotással. Így született meg néhány új dokumentumfilm megalkotásának gondolata, például: »Az SZKP XX. kongresszusától a XXI. kongresszusig« című filmé és a szovjet mesterséges holdak felbocsátásáról szóló filmkölunió népgazdaság-fejlesztésének és a szovjet közoktatás átszervezésének fontos problémáiról. Az ilyen jellegű művek megírására az ország legjobb publicistáit, teményé. így született'meg a javasa legképzettebb közgazdászokat, a különböző iparágak és a mezőgazdaság szakembereit, tudósokat, írókat és művészeket kell felkérni. Nagy feladatok állnak a filmműlat, hogy új színházi bemutatóidat kell tartani, amelyek — a színházi dolgozók véleménye szerint — nagyon érdekesek és jelentőségtefjesek lesznek, Most, amikor oly mágusra emelkedett a népi kezdeményezés hulláma, a művészeti dolgozók is arra törekszenek, hogy új és jelentőségteljes alkotásokkal Örvendeztessék meg a hazát. Az íróknak, a színház, a film dolgozóinak, a zeneszerzőknek, a képzőművészetek művelőinek minden energiájukat arra kell fordíta- niok, hogy méltóan megörökítsék hazánk új korszakát, s olyan műveket alkossanak, amelyek nemcsak eszmei, hanem művészi színvonal tekintetében is megállják helyüket a nemzetközi kultúra legkiválóbb kotásai mellett. A szovjet művészet legfontosabb feladata most abban rejlik, hogy teljes erővel, sokolddlúan visszatükrözze hazánk fejlődésének új, dicső" korszakát. V. HRUSCSOV ELVTÁRS beszédének tézisei megmutatják, hogy a párt milyen odaadással gondoskodik a szovjet emberről, a nép jólétéről. A téziseket az a gondolat hatja át, hogy meg kell valósítani a dolgozók jólétének további növelését, kulturális színvonaluk új fellendülését. A munkaidő csökkentése, a munkabéremelés, különösen az alacsonyan fizetett kategóriákban, a nyugdíjak felemelése a. lakásépítés óriási mértékű kiterjesztése, a közoktatás átszervezése, a kulturális építés óriási tervei — mind új előfeltételeket teremtenek további kulturális előrehaladásunkhoz. Az előbb említett intézkedések új lehetőségeket adnak a dolgozóknak, hogy részi vegyenek különböző művészeti kollektívákban, előadásokat hallgassanak, gyakrabban járjanak moziba és színházba, még több könyvet. olvassanak stb. A szovjet kulturális dolgozókat, uz a nemes, hazafias törekvés fűti, hogy elősegítsék a kommunista társadalom építésének nagy történelmi jelentőségű munkáját országunkban. Nyugodtan elmondhatjuk, hog-y az irodalom, és a művészet művelőig a kulturális felvilágosító intézmények dolgozói a párt szerető gondoskodására támaszkodva, eszméitől lelkesítve meg fogják valósítani az előttük álló feladatokat és új, magasabb fokra emelik a szocialista kultúrát.
