Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-30 / 283. szám

o ESZAKMAGYAKOKSZAi* Vasárnap, 1958. november M. \ Diáklányok a varrógépnél H úsz szőke, barna leányfej hajlik a munkadarabok fölé. Egyesek a mintalapot forgatják, tologatják käe-oda az anyagon, mások gomblyu­kakat kötnek, távolabb néhányan a varrógépet csörgetik. A vezető ta­nárnő mindenkihez odamegy, ked­vesen magyaráz nekik. Néha kiveszi kezükből a vásznat, s tanítás közben maga is varr, ölt rajta néhányat. Két szabó-varró szakkört is indí­tott Sárospatakon a nagymultú gim­názium és a leánytanulók között igen nagy érdeklődés nyilvánul meg irán­tuk; — Csaknem négyszer annyi jelent­kező volt, mint amennyi az engedé­lyezett két szakkörbe felvehető •— tájékoztat bennünket Pethes József- né tanárnő. — Középiskoláinkban egyre inkább tért hódít a politechnikai képzés, s míg a fiúk a rádiószakkör, a műszaki tanfolyamok, biológiai, kémiai, fizi­kai gyakorlatok iránt érdeklődnek, a lányok itt a szabó-varró szakkörben tudnak képességeiknek, érdeklődési körüknek leginkább megfelelő poli­technikai jártasságra szert tenni. — Most mit tanulnak és mi a »tan­anyag« a tanév hátralévő részére? — kérdezzük. — A szakköri munka nem régen indult meg, így még nem tudunk kü­lönösebb eredményt felmutatni. Most egy egyszerű házikötény szabását, varrását és a gomblyukkötést tanul­ják. Előbb mindenki elkészíti a kö­tény kisméretű szabásrajzát, majd a saját méretét egy nagyobb papír­lapra és ennek alapján kiszabják, összegépelik a kötényt. A tanév vé­géig kispárnakészítést, ágyneművar­rást, fehérneműhimzést tanulnak, majd női fehérnemű- és blúzvarrást, végül a szövetszoknya elkészítését. Úgy tervezzük, hogy a tanév folya­mán készített ruhákból, fehérneműk­ből, kispárnákból, hímzésekből év végén kiállítást rendezünk. Csörög a varrógép, villan a gyűszű, fürgén siklik a tű a puha anyagok­ban. A lányok közül néhányan már el is készültek a mai »leckével«. Tü­kör előtt állnak és sugárzó arccal nézegetik, próbálgatják első varró­női remeküket: a maguk szabta csi­nos házikötényt. Úgy látszik, Sárospatakon a diák­lányok sem maradnak el a fiúk mö­gött ügyesség dolgában ... (hej) —------------ooo A Hazafias Népfront köszöneté A Hazafias Népfront II. kerületi f bizottságának elnöksége pénteken! délután baráti találkozót tartott a j tanács dísztermében. Ekkor nyújtot­ták át a választási munkában élenjá­ró választópolgároknak — párttagok-' nak és pártonkívülieknek — a Haza­fias Népfront elismerő köszönő ok­levelét, levelét. A lelkeshangú ösz­szejövetel után a meghívottak még sokáig elbeszélgettek. A Hazafias Népfront II. kerületi bizottsága és a II. kerületi választási elnöksége ezúton fejezi ki köszönetét és elismerését mindazoknak, akik munkájukkal, lelkes hozzáállásukkal a választás nagyszerű eredményéhez hozzájárultak. A iM MalnÉan A Miskolci Kis­kereskedelmi Vál­lalat alaposan fel­készült a közelgő Télapó és kará­csonyi ünnepekre. Már eddig is igen sokan keresték fel a Széchenyi-u. 84. sz. alatt megnyílt fáié kkiállítást, ahol a legújabb diafilmekből kü­lönböző meseala­kokat elevenítet­tek meg és sok új, eddig ismeretlen játékot mutattak be. ARANYDIPLOMA — ■ " | '■--------■ .........................................................................................~~t: ■ . ■■■■',' ■', -=^r Ö lven éve vigyázza embertársai egészségét dr. Nóli Lajos főorvos FIATAL, HUSZONHÁROM ÉVES ifjú áll a Budapesti Tudományegye­tem professzorai előtt. Megindult hangon mondta az orvosi eskü szö­vegét, amelyben egész életére em­bertársainak szolgálatára, gyógyítá­sára, egészségének védelmére köte­lezte el magát. Aztán átvette művé­szi iniciálékkal díszített diplomáját, s elindult az élet útján, hogy az es­küjében vállaltaknak eleget tegyen. — 1908. október 17-et mutatott ak­kor a naptár Hófehér hajú, pirospozsgás arcú, köztiszteletben álló idős orvos állt a közelmúltban a Budapesti Orvostu­dományi Egyetem professzorai előtt: a hajdani ifjú orvos, aki ötven ne­héz, sok bajjal, gonddal terhes, de eredményekben nagyon gazdag esz­tendő után újra egy sorban állt azokkal az if jakkal, akik most in­dultak az életbe és most vették át orvossá érésük írásos dokumentu­mát, az oklevelet. Az idős orvos is kapott valamit: meleghangú ün­neplés közben nyújtották át neki a vöröskötéses dobozt, amelyben pár­názott vörös-bőrkötésben, népköz- társaságunk aranyló címerévéi éke­sen rejtőzött az alábbi szövegű „DÍSZOKLEVÉL Dr. Nóti Lajos oki. orvosnak, aki a Budapesti Tudomány Egyetemen 1908. október 17. napján oklevelet kapott, ötven éven át kifejtett érté­kes szakmai tevékenységét elismer­jük. Ennek bizonyságául állítottuk ki ezt az ARANYOKLEVELET, melyet a Budapesti Orvostudományi Egyetem pecsétjével és aláírásunk­kal hitelesítettünk.. 1908 ÉS 1958. öt évtized telt el a két diploma átvétele között. Az első a szakmai képesítés elnyerését és az előlegezett bizalmat jelezte, a má­sik, a most kapott aranydiploma egy élet becsületes munkájának, az ön­feláldozó hivatásszeretetnek, a jó orvosi munkájával, egész embersé­ges életének minden megnyilvánu­lásával kiérdemelt köztiszteletnek és közmegbecsülésnek bizonyítéka, ötven nehéz esztendő, — benne két világkatasztrófa, amelynek másodi- ka az emberileg alig elviselhető leg­súlyosabb megpróbáltatásokat jut­tatta neki osztályrészül — megvisel­te, de nem törhette meg. Nem. mert mindig az esküjének szavai lobog­tak benne: egyéni bajait leküzdve, teljes tudásával segíteni a rászoruló embertársakat, . visszaadni egészsé­güket, megmenteni őket a kóroktól, ,a csüggedéstől. Hány meg hány éj­szakát virraszthatott át beteg em­bertársai mellett az ötven év alatt, ki tudná megszámlálni! Mint szü­lész és nőgyógyász hány ezer embert segíthetett a világra, hány ezer szü­lőanyát mentett meg súlyos követ­kezményektől és hány száz lehet a száma azoknak az ország, vagy ta­lán a nagyvilág különböző részein praktizáló szülész-nőgyógyász orvo­soknak, akik az igazi tudást mellet­te gyakorolva szerezték meg és tőle tanulták meg ennek a szép hivatás­nak a szeretetét, megbecsülését! A miskolci megyei kórházban kezdte meg ötven évvel ezelőtt or­vosi működését, a szülészeti osztá­lyon, majd Sajószentpéterre ment általános orvosnak. Az első világhá­borút végigkatonáskodta, nagyrészt frontszolgálatban. A háború után újra Miskolcra jött a kórházi szülé­szetre, s különböző orvosi beosztá­sokban dolgozott, illetve dolgozik mind a mai napig. Volt közben tisz­tiorvos, volt kórházi osztályvezető főorvos, rövid évtized óta a MÁV miskolci rendelőintézetének igazga­tó-főorvosa, de vezető-orvosi funk­ciói mellett sem szűnt, meg sohasem elsősorban gyakorló orvos, a bete­gek, rászorulók gyógyítója lenni. Ma is, előrehaladott kora ellenére, a hatalmas rendelőintézet nagy orvosi tudást és sok vezetői energiát igénylő irányításán kívül, két helyen is rendel naponta — a MÁV rende­lőintézetben és a Csabai kapui nagy rendelőben —, fáradhatatlanul dol­gozik az anyák, leendő anyák, új­szülöttek egészségéért. KÖTETEKET TENNE KI a fel­jegyzése annak az óriási élmény­anyagnak, ami a két diploma közöt­ti fél évszázad napjait kitölti. Ezek­ről a napokról, évekről, évtizedekről beszélgettünk a minap dr. Nóti La­jossal Rudas László utcai otthoná­ban. Közismert szerénységével igye­kezett elhárítani az interjút; nem érdemes ő erre — mondta —, csak a munkáját, a hivatását látta el és szeretné még továbbra is ellátni be­csülettel. Nem is sikerült szabályos interjút csinálnunk. Beszélgettünk sokmindenről és a beszélgetésből, az ötven esztendős orvosi munka — beszélgetés közben felvillanó — epi­zódjaiból kivett vonások erősítették meg bennünk a nagy szakorvosi tudásról, mélységes emberszereteté- ről ismert és éppen ezek miatt ki­magaslóan köztiszteletben álló, idős orvos vázlatos portréjának rajzát. Keveset beszélt magáról, nem be­szélt a felszabadulás eíőtt kapott sebekről, hallgatott a fasizmus adta súlyos veszteségeiről, de annál ra- jongóbban beszélt munkájáról, — A fiatal orvosok becsüljék meg az öreg orvosokat — mondotta töb­bek között — mert az előttük álló ehézségeken az öreg orvosok sok­kal nagyobb nehézségek árán estek át; sok súlyos, nagyon nehéz óra van mögöttük, amit nekik, a mai fiataloknak is át kell élni, de már sokkal kedvezőbb körülmények kö­zött. Gondoljanak arra, amit kívá­nok is nekik: a fiatalság nem tart örökké, elérik ők is az aranydiplo­ma korát, s akkor bizony jól fog es­ni a fiatal kartársak megbecsülése és tisztelete. Az orvosi rend tisztele­tét és megbecsülését, amire mind­annyian törekszünk, csak úgy érjük el, ha magunkat becsüljük. És be­csüljék a fiatalok a mai orvoskép­zést, ami sokkal magasabb fokon áll, mint az én egyetemi .időmben volt. Többet kell most tanulniok, nehezebb az orvosképzés, a diploma megszerzése, de megéri a fáradsá­got. Az orvos és a beteg viszonyáról beszélgetve — többek között ezt mondta: — A beteg az orvosban minden­kor jóakarót, barátot lásson, aki minden körülmények között segíteni akar rajta és sohase magyarázza félre az orvos ténykedését, ha rövid­nek találja esetleg a vizsgálatával töltött időt. Bízzon az orvosban és sohase hallgasson laikusok tanácsai­ra, javaslataira, mert a laikus más­nak könnyű szívvel ad tanácsot —• és árt vele — plyan esetben is, amit saját magán soha kd nem próbálna^ DR NÖTI LAJOS szavai megszív­lelendők mind a fiatal orvosok, mind a betegek széles tábora részé­re. Félévszázados, tiszteletet paran­csoló orvosi múltja adja szavalnák hiteles csengését. Hisszük, hogy tu­dását, gyógyító-segítő készségét még hosszú ideiig kamatoztathatja Miskollc és környéke orvosi segítségre szoruló anyádnak és egyéb betegeinek javára, erőben, egészségben, s ezt őszinte szívvel kínáljuk is neki. Benedek Miklós 9 A lig két évvel ezelőtt furcsa kis csapat érkezett a kurityáni bányatelep szomszédságában elterü­lő legelőre. Naphosszat méregettek, rajzokat készítettek s a kíváncsisko­dóknak a következőket felelték: — Bányát nyitunk, méghozzá olyat, amin ablak is lesz. Voltak, akik tréfának vélték a fe­leletet, de legtöbben tudták, hogy nem más lesz itt, mint külfejtés. A kis csapatot hamarosan még több ember követte. Felvonulási épületet, ERDEMES VOLT! Látogatás a kurityáni külfejtésen A 180 tonnás önsúlyú, Magyarország egyetlen lépegető kotrógépe. vasutat építettek. Megjelentek a Szénbányászati Földkotró Vállalat munkásai — számszerint 160-an —■, majd kotró-tológépek és dömperek érkeztek. S ezzel a mintegy 250.000 négyzetméternyi területen olyan munka kezdődött, amely még a szakembereknek is szokatlan volt. A meglévő gépekhez újabbak érkeztek. S aminek különösen megörültek, ideirányították a 180 tonnás önsúlyú, Magyarország egyetlen lépegető kot­rógépét. A hatalmas gépet 18 vagon és 20 tehergépkocsi szállította a tetthelyre. Mindjárt könnyebben A 30 méter hosszú frontból egy-egy bányász 20—22 tonna szenet is fellapátol műszakonként. A z eddig kitermelt több mint ^ 350.000 tonna szén, amelynek az önköltsége is lényegesen olcsóbb a mélyművelésű bányákéhoz képest (120 forint) azt bizonyítja, hogy oko­san cselekedtek a vezetők, amikor külfejtéssel termelték ki e nagy- mennyiségű szenet. Az eddigi ered­mények és tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy Borsodban is jól be­vált a külszíni fejtés, helyes az az elképzelés, hogy megnyitják a kuri­tyáni II. külfejtést. FODOR LÁSZLÓ (Foto: Martinecz Gy.) ; hogy amikor kiszedik az Összes sze­net a föld gyomrából, a felforgatott föld helyén — mely pár évig úgy sem lenne valami jó termőföld — sportte­lepet létesítenek. Előnye az elképze­lésnek: nem kell a mezőgazdaságtól új földterületet elvenni e célra, s egyúttal a megbolygatott földet úgy tudják visszahelyezni, ahogy a sport­telep építése megkívánja. A szakem­berek szerint, ha a külszíni fejtés helyén létesítenek új sportpályát, az 30—40.000 forinttal olcsóbba kerül. feladat előtt állanak. A téli hóna­pokban nehezebb a földtakaró lesze­dése, a szén kitermelése is nagyobb erőt igényel. Bódi József elvtárs, a Szénbányászati Földkotró Vállalat helyi üzemvezetőjének szavai azon­ban arra engednek következtetni, té­len sem lesz különösebb baj. — Ha már 2 millió 200.000 köb­méter földet megmozgattunk, a hát­ralévő sem fog ki rajtunk — mon­dotta Bódi elvtárs. Érdekesek a külszíni fejtéssel való további elképzelések. Úgy tervezik. toljak, ami gumiszalagra, maja a va­gonokba továbbítja a szenet. A kül­színi fejtés területén 380 méter hosz- szú gumiszalag van elhelyezve. A két év óta termelő kurityáni külfejtésen sok olyan problémával is meg kellett birkózni, ami erősen igénybe vett vezetőt, dolgozót egya­ránt. Legnagyobb gondot a Szuha patak okozta. A kis patak ugyanis a külszíni fejtés közepén foglalt he­lyet, a lefejtendő szénmező felett. Hosszú számolgatás után végülis úgy döntöttek, hogy 250 méterrel odább helyezik a Szuhát. Az elha­tározást tett követte, új medret váj­tak és áttelepítették a patakot. Másik megoldandó feladat volt megbirkózni a földcsúszásokkal. A múlt nyáron egyszerre 60.000 köb­méter föld mozdult meg. Nem is ■ olyan régen pedig 20.000 köbméter föld megcsúszása okozott gondot. A dolgozók lelkes, odaadó munkája azonban legyőzte a nehézséget. A megcsúszott hatalmas földterületet sikerült úgy elszállítani, hogy köz­ben zavartalanul termelhetett a kül­színi fejtés. IVÍagy nehézséget okoz a szénré- 1 * teg felett közvetlen elhelyez­kedő már gás talaj, amely átlagosan 18 méter vastagságban, szinte pán- célszerűen takarja be a szenet. A kotrógépek tehetetlenek a márgával. Hatalmas vasfogaik nem tudnak ve- \ le elbánni. így nem marad más hát­■ ra, mint robbantással eltávolítani. ■ Egyszerre 100 kilogramm paxitot ■ robbantanak. ! — Milyen nehézséggel küzdenek és- mennyit termelnek jelenleg a kuri- z tyáni külfejtésen? — kérdeztük Faur György főmérnök elvtársat, mint a- legilletékesebbet. , — A 600.000 tonna szénvagyonból,- amivel a külszíni fejtés rendelkezik, i eddig 350.000 tonna szenet termel­- tünk ki. A külszíni fejtés 1960-ban 1 merül ki. Napi tervünk 451 tonna,- de ezt rendszeresen túlteljesítjük. Átlagosan 70—vagon szenet ter­melünk, de volt rá eset, hogy 100— 110 vagonos termeléssel dicseked­hettünk. Éves tervünket a napokban fejeztük be. Megtudtuk még, hogy a külszíni fejtés dolgozói a tél beálltával nehéz ment a munka. A több, mint két és félméternyi 3100 kalória fűtőértékű széntelepről egyre fogyott a földta­karó. Átlagosan 11 , méter földet emeltek le a gépek segítségével. Fél év múlva a földkotró vállalat dolgozói mellett újabb munkáskezek láttak munkához. Bányászok, akik a földtakarótól megszabadított szén­mező kitermeléséhez kezdtek. Kez­detben csak 1—2 vagon szenet ter­meltek, de amint jött a jó idő, egyrt több szén került ki a külszíni fejtés­ből. A 25—30 méter hosszú frontol öntötték a szenet. A tizenkét bányász, akik egy mű­szakban dolgoztak és dolgoznak egyenként 20—22 tonna szenet is fel lapátoltak. Érdekessége a külszín ; fejtésnek, hogy az itt dolgozó bá , nyászok nem ismerik a csillét. / i szenet egyből kaparószalagra lapá

Next

/
Thumbnails
Contents