Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-30 / 283. szám

o

ESZAKMAGYAKOKSZAi*

Vasárnap, 1958. november M.

\

Diáklányok a varrógépnél

H

úsz szőke, barna leányfej hajlik a munkadarabok fölé. Egyesek a mintalapot forgatják, tologatják käe-oda az anyagon, mások gomblyukakat kötnek, távolabb néhányan a varrógépet csörgetik. A vezető tanárnő mindenkihez odamegy, kedvesen magyaráz nekik. Néha kiveszi kezükből a vásznat, s tanítás közben maga is varr, ölt rajta néhányat.

Két szabó-varró szakkört is indított Sárospatakon a nagymultú gimnázium és a leánytanulók között igen nagy érdeklődés nyilvánul meg irántuk;

— Csaknem négyszer annyi jelentkező volt, mint amennyi az engedélyezett két szakkörbe felvehető •— tájékoztat bennünket Pethes József- né tanárnő.

— Középiskoláinkban egyre inkább tért hódít a politechnikai képzés, s míg a fiúk a rádiószakkör, a műszaki tanfolyamok, biológiai, kémiai, fizikai gyakorlatok iránt érdeklődnek, a lányok itt a szabó-varró szakkörben tudnak képességeiknek, érdeklődési körüknek leginkább megfelelő politechnikai jártasságra szert tenni.

— Most mit tanulnak és mi a »tananyag« a tanév hátralévő részére? — kérdezzük.

— A szakköri munka nem régen indult meg, így még nem tudunk különösebb eredményt felmutatni. Most egy egyszerű házikötény szabását, varrását és a gomblyukkötést tanulják. Előbb mindenki elkészíti a kötény kisméretű szabásrajzát, majd a saját méretét egy nagyobb papírlapra és ennek alapján kiszabják, összegépelik a kötényt. A tanév végéig kispárnakészítést, ágyneművarrást, fehérneműhimzést tanulnak, majd női fehérnemű- és blúzvarrást, végül a szövetszoknya elkészítését. Úgy tervezzük, hogy a tanév folyamán készített ruhákból, fehérneműkből, kispárnákból, hímzésekből év végén kiállítást rendezünk.

Csörög a varrógép, villan a gyűszű, fürgén siklik a tű a puha anyagokban. A lányok közül néhányan már el is készültek a mai »leckével«. Tükör előtt állnak és sugárzó arccal nézegetik, próbálgatják első varrónői remeküket: a maguk szabta csinos házikötényt.

Úgy látszik, Sárospatakon a diáklányok sem maradnak el a fiúk mögött ügyesség dolgában ... (hej)

—------------ooo

A Hazafias Népfront köszöneté

A Hazafias Népfront II. kerületi f bizottságának elnöksége pénteken! délután baráti találkozót tartott a j tanács dísztermében. Ekkor nyújtották át a választási munkában élenjáró választópolgároknak — párttagok-' nak és pártonkívülieknek — a Hazafias Népfront elismerő köszönő oklevelét, levelét. A lelkeshangú öszszejövetel után a meghívottak még sokáig elbeszélgettek.

A Hazafias Népfront II. kerületi bizottsága és a II. kerületi választási elnöksége ezúton fejezi ki köszönetét és elismerését mindazoknak, akik munkájukkal, lelkes hozzáállásukkal a választás nagyszerű eredményéhez hozzájárultak.

A iM MalnÉan

A Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat alaposan felkészült a közelgő Télapó és karácsonyi ünnepekre. Már eddig is igen sokan keresték fel a Széchenyi-u. 84. sz. alatt megnyílt fáié kkiállítást, ahol a legújabb diafilmekből különböző mesealakokat elevenítettek meg és sok új, eddig ismeretlen játékot mutattak be.

ARANYDIPLOMA

— ■ " | '■--------■ .........................................................................................~~t: ■ . ■■■■',' ■', -=^r

Ö

lven éve vigyázza embertársai egészségét dr. Nóli Lajos főorvos

FIATAL, HUSZONHÁROM ÉVES ifjú áll a Budapesti Tudományegyetem professzorai előtt. Megindult hangon mondta az orvosi eskü szövegét, amelyben egész életére embertársainak szolgálatára, gyógyítására, egészségének védelmére kötelezte el magát. Aztán átvette művészi iniciálékkal díszített diplomáját, s elindult az élet útján, hogy az esküjében vállaltaknak eleget tegyen. — 1908. október 17-et mutatott akkor a naptár

Hófehér hajú, pirospozsgás arcú, köztiszteletben álló idős orvos állt a közelmúltban a Budapesti Orvostudományi Egyetem professzorai előtt: a hajdani ifjú orvos, aki ötven nehéz, sok bajjal, gonddal terhes, de eredményekben nagyon gazdag esztendő után újra egy sorban állt azokkal az if jakkal, akik most indultak az életbe és most vették át orvossá érésük írásos dokumentumát, az oklevelet. Az idős orvos is kapott valamit: meleghangú ünneplés közben nyújtották át neki a vöröskötéses dobozt, amelyben párnázott vörös-bőrkötésben, népköz- társaságunk aranyló címerévéi ékesen rejtőzött az alábbi szövegű

„DÍSZOKLEVÉL

Dr. Nóti Lajos oki. orvosnak, aki a Budapesti Tudomány Egyetemen 1908. október 17. napján oklevelet kapott, ötven éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységét elismerjük.

Ennek bizonyságául állítottuk ki ezt az

ARANYOKLEVELET, melyet a Budapesti Orvostudományi Egyetem pecsétjével és aláírásunkkal hitelesítettünk..

1908 ÉS 1958. öt évtized telt el a két diploma átvétele között. Az első a szakmai képesítés elnyerését és az előlegezett bizalmat jelezte, a másik, a most kapott aranydiploma egy élet becsületes munkájának, az önfeláldozó hivatásszeretetnek, a jó orvosi munkájával, egész emberséges életének minden megnyilvánulásával kiérdemelt köztiszteletnek és közmegbecsülésnek bizonyítéka, ötven nehéz esztendő, — benne két világkatasztrófa, amelynek másodi- ka az emberileg alig elviselhető legsúlyosabb megpróbáltatásokat juttatta neki osztályrészül — megviselte, de nem törhette meg. Nem. mert mindig az esküjének szavai lobogtak benne: egyéni bajait leküzdve, teljes tudásával segíteni a rászoruló embertársakat, . visszaadni egészségüket, megmenteni őket a kóroktól, ,a csüggedéstől. Hány meg hány éjszakát virraszthatott át beteg embertársai mellett az ötven év alatt, ki tudná megszámlálni! Mint szülész és nőgyógyász hány ezer embert segíthetett a világra, hány ezer szülőanyát mentett meg súlyos következményektől és hány száz lehet a száma azoknak az ország, vagy talán a nagyvilág különböző részein praktizáló szülész-nőgyógyász orvosoknak, akik az igazi tudást mellette gyakorolva szerezték meg és tőle tanulták meg ennek a szép hivatásnak a szeretetét, megbecsülését!

A miskolci megyei kórházban kezdte meg ötven évvel ezelőtt orvosi működését, a szülészeti osztályon, majd Sajószentpéterre ment általános orvosnak. Az első világháborút végigkatonáskodta, nagyrészt frontszolgálatban. A háború után újra Miskolcra jött a kórházi szülészetre, s különböző orvosi beosztásokban dolgozott, illetve dolgozik mind a mai napig. Volt közben tisztiorvos, volt kórházi osztályvezető főorvos, rövid évtized óta a MÁV miskolci rendelőintézetének igazgató-főorvosa, de vezető-orvosi funkciói mellett sem szűnt, meg sohasem elsősorban gyakorló orvos, a betegek, rászorulók gyógyítója lenni. Ma is, előrehaladott kora ellenére, a hatalmas rendelőintézet nagy orvosi tudást és sok vezetői energiát igénylő irányításán kívül, két helyen is rendel naponta — a MÁV rendelőintézetben és a Csabai kapui nagy rendelőben —, fáradhatatlanul dolgozik az anyák, leendő anyák, újszülöttek egészségéért.

KÖTETEKET TENNE KI a feljegyzése annak az óriási élményanyagnak, ami a két diploma közötti fél évszázad napjait kitölti. Ezekről a napokról, évekről, évtizedekről beszélgettünk a minap dr. Nóti Lajossal Rudas László utcai otthonában. Közismert szerénységével igyekezett elhárítani az interjút; nem érdemes ő erre — mondta —, csak a munkáját, a hivatását látta el és szeretné még továbbra is ellátni becsülettel. Nem is sikerült szabályos interjút csinálnunk. Beszélgettünk sokmindenről és a beszélgetésből, az ötven esztendős orvosi munka — beszélgetés közben felvillanó — epizódjaiból kivett vonások erősítették meg bennünk a nagy szakorvosi tudásról, mélységes emberszereteté- ről ismert és éppen ezek miatt kimagaslóan köztiszteletben álló, idős orvos vázlatos portréjának rajzát. Keveset beszélt magáról, nem beszélt a felszabadulás eíőtt kapott sebekről, hallgatott a fasizmus adta súlyos veszteségeiről, de annál ra- jongóbban beszélt munkájáról,

— A fiatal orvosok becsüljék meg az öreg orvosokat — mondotta többek között — mert az előttük álló

ehézségeken az öreg orvosok sokkal nagyobb nehézségek árán estek át; sok súlyos, nagyon nehéz óra van mögöttük, amit nekik, a mai fiataloknak is át kell élni, de már sokkal kedvezőbb körülmények között. Gondoljanak arra, amit kívánok is nekik: a fiatalság nem tart örökké, elérik ők is az aranydiploma korát, s akkor bizony jól fog esni a fiatal kartársak megbecsülése és tisztelete. Az orvosi rend tiszteletét és megbecsülését, amire mindannyian törekszünk, csak úgy érjük el, ha magunkat becsüljük. És becsüljék a fiatalok a mai orvosképzést, ami sokkal magasabb fokon áll, mint az én egyetemi .időmben volt. Többet kell most tanulniok, nehezebb az orvosképzés, a diploma megszerzése, de megéri a fáradságot.

Az orvos és a beteg viszonyáról beszélgetve — többek között ezt mondta:

— A beteg az orvosban mindenkor jóakarót, barátot lásson, aki minden körülmények között segíteni akar rajta és sohase magyarázza félre az orvos ténykedését, ha rövidnek találja esetleg a vizsgálatával töltött időt. Bízzon az orvosban és sohase hallgasson laikusok tanácsaira, javaslataira, mert a laikus másnak könnyű szívvel ad tanácsot —• és árt vele — plyan esetben is, amit saját magán soha kd nem próbálna^

DR NÖTI LAJOS szavai megszívlelendők mind a fiatal orvosok, mind a betegek széles tábora részére. Félévszázados, tiszteletet parancsoló orvosi múltja adja szavalnák hiteles csengését. Hisszük, hogy tudását, gyógyító-segítő készségét még hosszú ideiig kamatoztathatja Miskollc és környéke orvosi segítségre szoruló anyádnak és egyéb betegeinek javára, erőben, egészségben, s ezt őszinte szívvel kínáljuk is neki.

Benedek Miklós

9

A lig két évvel ezelőtt furcsa kis csapat érkezett a kurityáni bányatelep szomszédságában elterülő legelőre. Naphosszat méregettek, rajzokat készítettek s a kíváncsiskodóknak a következőket felelték:

— Bányát nyitunk, méghozzá olyat, amin ablak is lesz.

Voltak, akik tréfának vélték a feleletet, de legtöbben tudták, hogy nem más lesz itt, mint külfejtés. A kis csapatot hamarosan még több ember követte. Felvonulási épületet,

ERDEMES VOLT!

Látogatás a kurityáni külfejtésen

A 180 tonnás önsúlyú, Magyarország egyetlen lépegető kotrógépe.

vasutat építettek. Megjelentek a Szénbányászati Földkotró Vállalat munkásai — számszerint 160-an —■, majd kotró-tológépek és dömperek érkeztek. S ezzel a mintegy 250.000 négyzetméternyi területen olyan munka kezdődött, amely még a szakembereknek is szokatlan volt. A meglévő gépekhez újabbak érkeztek. S aminek különösen megörültek, ideirányították a 180 tonnás önsúlyú, Magyarország egyetlen lépegető kotrógépét. A hatalmas gépet 18 vagon és 20 tehergépkocsi szállította a tetthelyre. Mindjárt könnyebben

A 30 méter hosszú frontból egy-egy bányász 20—22 tonna szenet is fellapátol

műszakonként.

A z eddig kitermelt több mint ^ 350.000 tonna szén, amelynek

az önköltsége is lényegesen olcsóbb a mélyművelésű bányákéhoz képest (120 forint) azt bizonyítja, hogy okosan cselekedtek a vezetők, amikor külfejtéssel termelték ki e nagy- mennyiségű szenet. Az eddigi eredmények és tapasztalatok azt bizonyítják, hogy Borsodban is jól bevált a külszíni fejtés, helyes az az elképzelés, hogy megnyitják a kurityáni II. külfejtést.

FODOR LÁSZLÓ (Foto: Martinecz Gy.)

;

hogy amikor kiszedik az Összes szenet a föld gyomrából, a felforgatott föld helyén — mely pár évig úgy sem lenne valami jó termőföld — sporttelepet létesítenek. Előnye az elképzelésnek: nem kell a mezőgazdaságtól új földterületet elvenni e célra, s egyúttal a megbolygatott földet úgy tudják visszahelyezni, ahogy a sporttelep építése megkívánja. A szakemberek szerint, ha a külszíni fejtés helyén létesítenek új sportpályát, az 30—40.000 forinttal olcsóbba kerül.

feladat előtt állanak. A téli hónapokban nehezebb a földtakaró leszedése, a szén kitermelése is nagyobb erőt igényel. Bódi József elvtárs, a Szénbányászati Földkotró Vállalat helyi üzemvezetőjének szavai azonban arra engednek következtetni, télen sem lesz különösebb baj.

— Ha már 2 millió 200.000 köbméter földet megmozgattunk, a hátralévő sem fog ki rajtunk — mondotta Bódi elvtárs.

Érdekesek a külszíni fejtéssel való további elképzelések. Úgy tervezik.

toljak, ami gumiszalagra, maja a vagonokba továbbítja a szenet. A külszíni fejtés területén 380 méter hosz- szú gumiszalag van elhelyezve.

A két év óta termelő kurityáni külfejtésen sok olyan problémával is meg kellett birkózni, ami erősen igénybe vett vezetőt, dolgozót egyaránt. Legnagyobb gondot a Szuha patak okozta. A kis patak ugyanis a külszíni fejtés közepén foglalt helyet, a lefejtendő szénmező felett. Hosszú számolgatás után végülis úgy döntöttek, hogy 250 méterrel odább helyezik a Szuhát. Az elhatározást tett követte, új medret vájtak és áttelepítették a patakot.

Másik megoldandó feladat volt megbirkózni a földcsúszásokkal. A múlt nyáron egyszerre 60.000 köbméter föld mozdult meg. Nem is

■ olyan régen pedig 20.000 köbméter föld megcsúszása okozott gondot. A dolgozók lelkes, odaadó munkája azonban legyőzte a nehézséget. A megcsúszott hatalmas földterületet sikerült úgy elszállítani, hogy közben zavartalanul termelhetett a külszíni fejtés.

IVÍagy nehézséget okoz a szénré- 1 * teg felett közvetlen elhelyezkedő már gás talaj, amely átlagosan 18 méter vastagságban, szinte pán- célszerűen takarja be a szenet. A kotrógépek tehetetlenek a márgával. Hatalmas vasfogaik nem tudnak ve- \ le elbánni. így nem marad más hát■ ra, mint robbantással eltávolítani.

■ Egyszerre 100 kilogramm paxitot

■ robbantanak.

! — Milyen nehézséggel küzdenek és- mennyit termelnek jelenleg a kuri- z tyáni külfejtésen? — kérdeztük Faur

György főmérnök elvtársat, mint a- legilletékesebbet.

, — A 600.000 tonna szénvagyonból,- amivel a külszíni fejtés rendelkezik, i eddig 350.000 tonna szenet termel- tünk ki. A külszíni fejtés 1960-ban 1 merül ki. Napi tervünk 451 tonna,- de ezt rendszeresen túlteljesítjük.

Átlagosan 70—vagon szenet termelünk, de volt rá eset, hogy 100— 110 vagonos termeléssel dicsekedhettünk. Éves tervünket a napokban fejeztük be.

Megtudtuk még, hogy a külszíni fejtés dolgozói a tél beálltával nehéz

ment a munka. A több, mint két és félméternyi 3100 kalória fűtőértékű széntelepről egyre fogyott a földtakaró. Átlagosan 11 , méter földet emeltek le a gépek segítségével.

Fél év múlva a földkotró vállalat dolgozói mellett újabb munkáskezek

láttak munkához. Bányászok, akik a földtakarótól megszabadított szénmező kitermeléséhez kezdtek. Kezdetben csak 1—2 vagon szenet termeltek, de amint jött a jó idő, egyrt több szén került ki a külszíni fejtésből. A 25—30 méter hosszú frontol öntötték a szenet.

A tizenkét bányász, akik egy műszakban dolgoztak és dolgoznak egyenként 20—22 tonna szenet is fel lapátoltak. Érdekessége a külszín ; fejtésnek, hogy az itt dolgozó bá , nyászok nem ismerik a csillét. / i szenet egyből kaparószalagra lapá