Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-30 / 283. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1958. november 30. Hz újjáválasztott tanácsok MSZMP csoportjainak létrehozásáról és feladatairól A PART szervezeti szabály­zatának 14. fejezete és a Politikai Bizottság 1958 november 12-i határo­zata értelmében, ahol a lehetőségek adva vannak, az újjáválasztott taná­csokban létre kell hozni az MSZMP csoportokat, hogy az ott dolgozó kommunisták meggyőző, felvilágo­sító szóval, példamutató munkával a párt politikáját érvényre juttassák. A párt a tanácsok választott szer­veit nem parancsolgatással, közvet­len utasítgatással és a rájuk hozott határozatokkal, hanem az ott dol­gozó kommunisták révén irányítja. A tanácsokban dolgozó MSZMP cso­portok tehát a pártirányítás egyik nagyon fontos módját képezik. MSZ­MP csoportot ott lehet alakítani, ahol a tanácsokban megválasztott ta­nácstagok között legalább 3 párttag van. A Szervezeti Szabályzat értelmé­ben az MSZMP csoportok a pártta­gok létszámát alapul véve (községi tanácsokban általában 8—10 párt­tagig) vezetőt, vagy (megyei, járási, városi tanácsokban) 3—5 tagú veze­tőséget választanak a csoport mun­kájának irányítására. A megválasz­tott vezetőségek akkor dolgoznak jól, ha nem helyettesítik a csoportot, hanem arra törekednek, hogy a cso­portok minél eredményesebben dol­gozzanak. Pártbizottságaink, párt- szervezeteink ügyeljenek arra, hogy a csoportok vezetői, vezetőségi tagjai ne legyenek túlterhelve más párt­munkával, mert ez károsan befolyá­solná a csoportok tevékenységét és valószínű, hogy ennek éppen a cso­portokban végzett munka látná ká­rát. Az MSZMP csoportokat a területi­leg illetékes pártbizottságok, párt- szervezetek irányítják. Nem tartozó­nak a tanácsok hivatali pártalapszer- vezetéhez s a felsőbbszintű MSZMP csoportokhoz. Határozatot a taná­csokban dolgozó kommunistákra nem hozhatnak, mert ez az illetékes pártszerv feladata. Üléseiken viták alapján egységes álláspontot alakíta­nak ki s ez kötelező az MSZMP cso­port minden tagjára. A TANÁCSOKBAN az újjáválasz- tások előtt is működtek MSZMP cso­portok. Ezek munkájukat összességé­ben nézve megoldották, á párt poli­tikáját g tanácsokban lényegében ér­vényre juttatták. Sok MSZMP cso­port azonban nem volt elég kezde­ményező. Nem járult hozzá hatéko­nyan a tanácsok előtt álló feladatok maradéktalan végrehajtásához. Több esetben csak a tanácsülések előtt 1— t órával üléseztek, így üléseik gyak­ran formálisak voltak, 'nein sokat használtak az ügynek. A múltban felköve+ett hibákból tanulni kell. Nem szabad megengedni, hogy a régi hi­bák újból megismétlődjenek. Ez min­denekelőtt pártbizottságainkon, párt- szervezeteinken és a tanácsokba újonnan beválasztott kommunistá­kon múlik. Pártbizottságaink, pártszerveze­teink foglalkozzanak rendszeresen a tanácsokban dolgozó MSZMP cso­portokkal. Alakítsanak ki jó munka- kapcsolatokat különösen az MSZMP csoportok vezetőivel, vezetőségeivel. Rendszeresen tájékoztassák őket a párt és kormány határozatairól, adjanak módszerben is segítséget a végrehajtás megszervezéséhez. A párt vezetői rendszeresen vegyenek részt az MSZMP csoportok és veze­tőségek ülésein, adjanak gyakorlati segítséget a feladatok megoldásához, az üléseken felmerült problémák tisztázásához. A tanácsokba újonnan beválasztott kommunistákat a pártbizottságok, pártszervezetek még az ünnepi ta­nácsülés, előtt hívják össze és vá­lasszák meg az MSZMP csoport ve­zetőjét, vagy vezetőségét. Utána köz- vetlenül ezen az ülésen tárgyalják meg, hogy kinek mit kell tenni az ünnepi tanácsülések sikere érdeké­ben. Felelősségük tudatában foglal­janak állást és tegyenek javaslatot a tanácsok vezetőire, az újonnan megválasztásra kerülő végrehajtó­bizottságokra, az állandó bizottság elnökeire és tagjaira. Egységes állás- foglalásukkal, tevékeny munkájuk­kal segítsék elő, hogy az ünnepi ta­nácsülések valóban ünnepélyesen, rendben folyjanak le. AZ MSZMP CSOPORTOK vezetői, vezetőségei a párt és a tanácsok ve­zetőivel együtt szervezzék meg, hogy a i°lölőgyüléseken, a választási nagygyűléseken, kisgyűléseken és egyéb helveken elhangzott kritikai meg j egy zéseket, községfej 1 esztési nrohiémókat öszegyű jtsék. A lehető­ségeket figyelembevéve tegyenek ja­vaslatokat. intézkedésedet a legége­tőbb problémák megoldására. A kö­vetkező éves tervnél, a közsé<?f°ilesz- tésnél vegvék ezeket is számításba — fontossági sorrendben. December hónapban minden szin­ten meg kell tárgyalni a tanácsok­nak a iövő éves tervüket. így a köz- ségfeilesztési hozzáiárulás arányát A i^özsó<?fiek is érdeke, hogy a kö7- séefei lejtési ho^ráiárulást minél magasabb százalékban szavazzák meg. Ennek politikai előkészítésé­ben, a kommunisták példamutatásá­nak megszervezésében, egységes ál­lá. s^ooialásábon az M^ZMP csopor­toknak komoly szerenük van. A köz- ségfejie<;ztési hozzájárulás a község gyorsabb fejlődését szolgálja. A ma­gasabb hozzájárulás több folyóméter iárdát, utat, újabb kultúrházakat. orvosi lakásokat eredményez s ezek mind a község lakosainak életét te­szik szebbé, lobbá, kultúráltabbá. A tervszerű, céltudatos munka ér­dekében az M^ZMP csoportok az il­letékes párt- és tanácsszervek ne­gyedéves munkaterveit alanulvéve. dolgozzák ki minden estben a saiát up eyed éves munkatervüket. Vegyék figyelembe a főfel qHátok»t, és azokat saíátos eszközeikkel, politikai mun­kával segítsék. Ügyeljenek arra, hogy üléseik ne Habsburg Ottó „'emond“ trónigényéről Bécs I A Reuter az osztrák kormányhoz! közelálló körökre hivatkozva közli: Habsburg Ottó levelet intézett Raab^ osztrák kancellárhoz, amelyben ki-J jelenti, elhatározta, hogy „lemond; 1/égre, elérkezett ez a nap is! trónigényéről, valamennyi követeié-? Dolgos, munkás esztendő Béről és visszatér Ausztriába”. 1 után zárszámadást tartunk Igrici- Az osztrák alkotmány értelmében* &en- 4 közösség szüreteli a közös ugyanis a volt királyi család tagja,*munka gyümölcsét. „Ünnep, ünnep, aki nem mond le minden követelésé-\ na9V ünnep ez minékünk! — mond- ről az osztrák trónt illetően, nem él-Va a haidani urasági cseléd, KazaiKá- het Ausztriában. E rendelkezést azirolV bácsi, aki negyvenötöd magával első világháború után, az osztrák-i™ost a hatalmas határ, a termelő- magyar monarchia összeomlásakort szövetkezet gazdája, aki a növény- hozták. t termesztésben végzett derekas mun­kádig még nem fűztek hivatalost ka után 19 ezer forint nyereségré­t szesedést könyvel el évi mérlegén. — ♦ 19 ezer forint, te jóságos isten! Sok | is, kevés is. Hej, de sokat kellett ne- íkem dolgozni ezért. De megérte. Meg | dm, a teremtésit!” | Emberek, arcok villannak fel az ♦ ünnepi közgyűlés forgatagában. Szól­♦ lítgatják a neveket, s az igrici Kos­t j /X, + Ssuth Tsz tagjai egymás után lépnek Lonaon (Reuter); az asztaihoz átvenni a borítékot, Az angol külügyminisztérium szó-* amelyben több-kevesebb pénz Iqpyl, vivője kijelentette, hogy a Nyugat-* aszerint, ki mennyit dolgozott. Szá­Berlinnel kapcsolatos szovjet javas-* zas°k, tízesek, csengő-pengő forin­lat esvik fő témáin w a NATO ♦ tok‘ Tapogatják, lapogtatják, szá­lat egyik to temaja lesz a NATO-J motm a- pénzt utánaszámolnak: tanács miniszteri szinten tartandó» ugyan vajon nem tévedett-e a köny­párizsi ülésének. %velő? Nem hinném, mert pontos ed­AS™“ négyhatalmi gyalásokat kell majd folytatni a kér-* hét ifjúsági brigádjában 300 munká­déiról, amelyeken a nyugatnémet* egységet teljesítettek; pontos a szövetségi kormány és a három meg-* számadás, nem hibádzik ott egy fo­■2» .^elői -„„ének reszt. A szóvivő a négyhatalmi tár-* jak: „az ismertet cseréltük fel qnnqk gyálások színhelyéül Bonnt javasol-* idején az ismeretlenért, az újért, ta. Megfigyelők szerint lehetséges.*mert többet, jobbat akartunk tér- a „égy külügyminiszter még ÄÄ NATOrtanacs osszeulese előtt ta-| rjcj „Kossuth” és jön özvegy Bánrévi nácskozik Bonnban. (MTI) ♦ Ferencné, akinek 15 ezer forint nye­kcrlátozódjanak csak a tanácsülések előtti összejövetelekre, csak a tanács­ülések elé kerülő anyagok megvita­tására, hanem üljenek össze káder­ügyek, személyes problémák megvi­tatására is. Kísérjék figyelemmel, hogy a kom­munista tanácstagok hogyan tesznek eleget beszámolási kötelezettségeik­nek, rendszeresen megtartják-e a fogadóórákat s ha e téren hiányos­ságokat tapasztalnak, az MSZMP csoportok üljenek össze, vitassák meg egy-egy kommunista tanácstag ezirányú munkáját, adjanak a ta­nácstag munkájához segítséget. Ne­veljék őket, hogy maradéktalanul, eleget tudjanak tenni a rájuk há­ruló feladatokhak. Kísérjék figyelemmel azt is, hogy a tanácstagoknak milyen a kapcsola­tuk választóikkal. A fogadóóráikon és beszámolóikon felmerült jogos ké­réseket, panaszokat továbbítják-e az illetékes szervek felé s azok elinté­zési módját számonkérik-e? Ez rend­kívül fontos a tanácsok tömegkap­csolatának további javítása és a ta­nácstagok aktivitása szempontjából. Jó, ha az MSZMP csoportok időn­ként üléseiken külön napirendre tű­zik a kommunista tanácstagok példa­mutatását, megnézik, hogyan tesznek eleget állampolgári kötelezettségeik­nek. Ha ezt okosan, meggondoltan, emberségesen csinálják — növelhe­tik a tanácstagok felelősségérzetét és példamutatását. Elősegítené az MSZMP csoportok munkáját, ha rövid időn belül tnin- denütt megvitatnák a Politikai Bi­zottság »A tanácsok pártirányításá­ról« szóló 1957 július 9-i határozatát, így sok kommunista tanácstag, aki újonnan került a tanácsokba, alapo­sabban megismerné, hogyan kell dol­goznia, tevékenykednie a tanácsoké­ban. Munkatervükben is rögzíthetnék ezzel kapcsolatosan egy-egy kommu­nista tanácstag konkrét feladatát. Hívják fel az illetékes pártszerveze­tek figyelmét a határozat végrehaj­tása terén tapasztalt hiányosságokra. A határozat és a tanácsok előtt álló feladatok ismeretének birtokában konkrét javaslatokat is tegyenek a hibák kijavításárá. , A TANÁCSOKBA »JONNAN^vá^ lasztott kommunisták é$ pártonl^vu- liek a választások során derekas munkát végeztek, ezért is adta rájuk szavazatát a dolgozók túlnyomó többsége. Az elkövetkezendő napok­ban, hónapokban a hétköznapok ap- róbb-nagyobb problémái megoldásá­nak segítése áll a megválasztott ta­nácstagok előtt. Ezek megoldása lel­kiismeretes, odaadó, szerény munkát kíván. A dolgozók nagyfokú bizal­mát elsősorban a kommunista ta­nácstagok azzal viszonozzák, hogy á választók jogos kéréseit, panaszait, de különösen a közérdekű problémá­kat szívügyüknek tekintik. Ehhez és a tanácsok előtt álló sokrétű feladat megoldásához adjanak konkrét, ha­tékony segítséget az MSZMP cso­portok. TÓTH JÓZSEF a megyei pártbizottság munkatársa Külpolitikai kommentárunk A berlini kérdés újabb fejleményei KÉT HETE FOGLALKOZTUNK a berlini helyzettel, amely azóta is változatlanul, sőt fokozottan a kül­politikai figyelem középpontjában áll. Diplomáciai megbeszélések egész sora zajlott Keleten és Nyugatpn. cikkek, vezércikkek, hivatalos es fél- hivatalos tárgyalások és nyilatkoza­tok követték egymást azóta ebben a kérdésben. A nagy érdeklődést — mint tud­juk — Hruscsov elvtársnak az a be­jelentése váltotta ki, amelyet a len­gyel—szovjet barátsági nagygyűlésen tett november 10-én. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöké közölte, hogy a »Szovjetunió valamennyi Berlin­nel kapcsolatos jogát átadja a Német Demokratikus Köztársa­ság hatóságainak, s ha a nyugati hatalmak óhajtanak valamit Berlinben, közvetlenül az NDK hatóságaihoz kell fordulniok.« Ennek a szovjet elhatározásnak a két német állam újraegyesítése és az európai béke biztosítása szempont­jából kézzel fekvő jelentőségét már méltattuk, és akkor árra is rámutat­tunk, hogy az NDK . és az NSZK kö­zött közeledést eredményezhet Ber­lin jövőjének a kérdése. A New York Herald Tribune című amerikai lap közlése szerint a két német állam már folytatott tárgyalásokat „úgy mondják technikai szinten”. örvendetes az is, hogy a világsajtó kommentárjai között ma már túl­súlyban vannak azok a hangok, amelyek pozitívan értékelik és rész­ben magukévá is teszik a Szovjet­uniónak a berlini helyzet megoldá­sára irányuló elhatározását. A ha­ladónak egyáltalán nem mondható londoni Daily Express szerdai vezér­cikke szerint a nyugatiak legjobban tennék, ha kivonulnának Berlinből. A nyugatiak maguk rúgták fel a potsdami egyezményt, „tehát már nem . létezik, ha létezett is valaha, — az az elgondolás, amelyre Berlin négyhatalmi megszállását alapoz­ták” — írja a lap. rendszer további fenntartása mellett kardoskodnak viszont továbbra is azok a legreakciósabb imperialista körök, amelyeknek alapvető érde­kéit a hidegháború szítása és a nem­zetközi feszültség fokozása képezi. E körök véleményét hangoztatta az amerikai külpolitika irányítója, Dul­les külügyminiszter is, szerdai sajtó­értekezletén. Berlin ügyével kapcso­latban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem akar lemondani a berlini megszállási rendszer maradványairól. Ehhez még hozzáfűzte, hogy a Szov­jetuniónak „nincs joga, hogy átru­házza berlini kötelezettségeit az NDK hatóságaira”. Arról pepsze nem beszélt, vajon miféle joguk volt ne­kik a potsdami egyezmény megsze­gésére, amelynek értelmében már régen meg kellett volna valósitaniok AZ ELET ERTELME Zárszámadás igriciben reségrészéseáést számolnak a mar­kába. Jönnek, jönnek öregek, fiata­lok. A másik sarokban magnetofon készülék előtt csodálkoznak, akik olyat még nem láttak. A ripor­ter egymás után tartja oda a fehér mikrofont; pereg-forog a szalag, felveszi és tovább adja majdan az igrici tsz-tagok véleményét az élet értelmérőlT Mert a? élet értelme q munka! A munka értelme az élet! Igriciben, ha nem is úgy sikerült minden, ahogy a gazdasági év elején tervez­ték, többet, jobbat termeltek, mint az egyéniek. Ebben van a mi mun­kánk értelme! — ß mutatják q borí­tékot: — Ebben! Az életünk értelme pedig ebben — s mutatják a terme­lőszövetkezet portáját, gazdasági épületeit, földjeit: — Ebben! Az elnökkel valósággal művészet, két szót is váltani. A zár számadó ünnepi közgyűlés sok munkát zúdí­tott a nyakába. —mHárom napja nem aludtam. De bezzeg nem aludt a könyvelő sem, meg a vezetőség sem... Hej, tavasz- szal még, amikor ezt az évet kezd­tük! Hogy is volt csak? Amikor áz­zál álltam a tagság elé, hogy föld­alatti esőztető berendezést építünk, többen kételkedve fogadták a tervet. „Jónak jó lenne — mondták az em­berek —, de mi történik, ha nem si­kerül? Beleöljük a rengeteg pénzt, itt a sok palánta és neadj isten, nem az egységes, békeszerető Németor­szág létrehozását. Tudvalevőleg ez az egyezmény szabályozta annakidején Berlin és az egész Németország terü­leti megszállását. De ha Dullesék már régesrégen semmibe sem veszik ezt az egyezményt, milyen kötele­zettséget róhat ez akkor a Szovjet­unióra. Jelentőségüket tekintve, a három hete elhangzott Hruscsov bejelen­téssel egyenrangúak azok a nyugati országokhoz és a két német kor­mányhoz intézett szovjet jegyzékek, amelyeket csütörtökön hoztak nyil­vánosságra Moszkvában. Ezek most már konkrét javaslatok formájában tartalmazzák a Szovjetuniónak Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos álláspont­ját. A SZOVJET KORMÁNY JAVA­SOLJA, hogy Nyugat-Berlin váljék a jövőben politikailag és közigazgatásilag is önálló, független és demilita- rizált szabad várossá, amelynek népe választás útján döntse el, milyen társadalmi és állami be­rendezkedést kíván. A javaslat szerint Nyugat-Berlirr- nek önkormányzattal kell rendelkez-» nie, és a nagyhatalmak, valamint az 3NSZ is garantálhatná a város gzu- vTerénításának és függetlenségének biztosítását és tiszteletben tartását. Nyugat-Berlin kormánya viszont ün­nepélyes kötelezettséget vállalna, miszerint a város területén nem tűr meg semmiféle aknamunkát, és el­lenséges tevékenységet, amely a kö­rötte fekvő ország, (a Német De­mokratikus Köztársaság) vagy bár­mely más állam ellen irá#nyul. A szovjet kormány közli, hogy fél évig még fenntartja a Berlinnel kapcso­latos jogait abból a célból, hogy az érdekelt nyugati hatalmaknak időt adjon a tárgyalásokhoz, és a berlini kérdés megoldásához. Ha azonBan ezek a hatalmak a Szovjetuniónak e javaslatát teljesen elvetnék, abban az esetben a szovjet kormány sem­miféle tárgyalási alapot nem lát reá­lisnak a berlini helyzet rendezésé­hez. A javaslatok hangja határözptl, mondanivalójuk világos „ és egyértel­mű.-Az esetleges rosszhiszemű, félre- magyarázókkal szemben azonban- a|t. is hangsúlyozni kell, hogy nem ulti­mátumszerű. A szovjet Kormány kész tárgyal­ni az érdekeltekkel, a számukra kívánatos módosításokról. A határozat egyértelműsége azt fe­jezi ki, hogy a berlini probléma nem tűr sem halogatást, sem mellé­beszélést. NYUGAT-BERLIN SZABAD VÁ­ROSSÁ válása pedig bizoiiyos, hogy a népek és mindenekelőtt a néme­tek egyöntetű helyeslésével találko­zik majd. Hiszen elsősorban az ő ér­dekük, hogy fővárosuk a háború tűzfészke helyett a béke és a jólét városa legyen. Magyar István Ugyancsak nagyobb területen (mint­egy 100 katasztrális holdon) foglal­koztak aprómagtermesztéssel és a kalászosokból is 10 mázsán felül ta­karítottak be holdankint. Summa, summárum: a zárszámadás készíté­sekor rájöttek, hogy a kertészetből, valamint a szántóföldi növények, ter­mesztéséből több, mint 700 ezer fo­rint bevételre tettek ßzert, amiből 47 forint jut egy-egy munkaegységre. S jövőre?_ Török elvtárs megtorpan egy pil­lanatra és sorolja dz 1959+es terme­lési tervet: A kertészet bevált. Ezt tovább­fejlesztjük. Ügy határoztunk, hogy az idei hat kqtqsztrális holdqt 54-re emeljük. Ezen főleg dinnyét, papri­kát, káposztát és más konyhakerti növényt termelünk. De ez csak a kertészet! Bővítjük qz aprómagter- mesztési területet is, valamint sza­porítjuk az állatállományt. Idén 20 tehenünk, 158 sertésünk volt, 100 darab sertést pedig az állatforgalmi vállalattal történt megegyezés alap­ján hizlaltunk. Átadtuk már vala­mennyit. Ezen kívül mit mondjak még? Az ellenforradalom alatt sok­mindent elhurcoltak, de volt ben­nünk lelkesedés és volt akarat. S még valamit, merthiszen a jövőről van szó! Jövőre legalább 70 forintot *izp**‘>nk majd egy munkaegységre! A porta ünnepi külsőt öltött. . Zászlók lengenek a kultúrház ormán és bizonyára még akkor is, amikor nyomdagépeink ezt a tudó­sítást nyomják — táncol, mulat, együtt örül-vigad és q jövő eszten­dő további nagy, nagy harcaira fce- szül az igrici Kossuth Tsz tagságq. Únodvári Mitdás válik be az öntözés, vagy kimerül­nek a kutak, elszárad, törűzre megy minden.” Ámde, többen voltak, akik éppen azzal szerelték lé a hitetlen kedőket, hogy meg kell csinálni a kutakat, mert — aszály ide, aszály oda —, mire bejön, akkorra a korán nevelt primőrárukból tízezreket árulnak a csáti, meg a miskolci pia­con. A termelőszövetkezet tagként lépett be a Szövetkezetek Borsod megyei Értékesítő Központjábq és így a központi diszpozíció alapján oda szállítják az árut, ahol arra a legnagyobb szükség van — és per­sze: ahol a legjobban megfizetik. Meg kell csinálni, elvtársak! Megcsinálták. .... \Utólag derült ki, hogy a 330 ezer forintos beruházással - létesített öntözőberendezés csupán egy eszten­dő alqtt majdnem az egész beruhá­zást ~ 290- ezer forintot eredménye­zett. A 3004-es kormányrendelet vo­natkozó paragrafusa szerint tehát máris kifizették az árát.) S ma? Éppen azok a leglelkesebb hívei az öntözőberendezés további bővíté­sének, akik ónnak idején vonakod­tak tőle. A zárszámadási beszámoló­ban hallottam, hogy az idei 6 ka­tasztrális holdnyi kertészeti terüle­ten — amelyen zömmel paprikát, káposztát, uborkát neveltek — 189 ezer forint összbevételt könyveltek el. Katasztrális holdanként ez több, mint 30 ezer forintnak felel meg. [megjegyzést Habsburg Otto ajánla­tához. (MTI) Ji Nhiu-ianacs párizsi ülése is mesvi'a'ja a Serüni Irrest

Next

/
Thumbnails
Contents