Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-30 / 283. szám

Vasárnap, 1958. november 30. ÉSZAKMAG YARORSZAG 3 Kukoricagyár Klementinán Az országos és megyei lapok ha­sábjain a napokban jelent meg a hír, hogy az október első felében felavatott új hibridüzemek teljes kapacitással dolgoznak. így lehető­ség van arra, hogy az állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok tavasszal közel 1000 vagon, mintegy 670 ezer ka­tasztrális holdra elegendő, mestersé­gesen szárított, jól kitisztított hib­gyomrú silótartályok következő ké­pünkön bemutatott „kaloriffer”, ma­gyarul: hőfejlesztő gépből kapják alagcsöveken a meleget. Káló József gépkezelő mondja: —* kinézetre ennek az „ártatlan” gép­nek olyan ereje van, hogy ha mű­ködtetése közben nem nyitnánk ki az összes ablakokat — szívóhatásá­val valamennyit kitörné. Az első na­58 százalék keményítő-tartalma van, a sőrehizlaláshoz kiválóan felhasz­nálható. A kukorica utolsó nagyüzemi el­lenőrzése a morzsolásnál, illetve a szelektálásnál történik, majd el­hagyva a hibridüzemet, egy szállító- csövön át a raktárba, zsákokba ke­rül. Garzó elvtárs szerint igen nagy jelentősége van ennek a vizsgálat­nak (külön tárolják 6,5—8,5 milli­méterig, valamint a 8,5 milliméteren felüli szemeket), mert így az egy- szemes vetés könnyebben megvaló­sítható. Am egyszemes vetés lényege Ennél a szakszerű meghatározás­nál ismét a szakember szavaival élünk. Garzó elvtárs a kísérleti ta­pasztalatok alapján elmondta, hogy katasztrális holdanként 15—18 ezer növényegyed van. Ezer szem kuko­rica súlya mintegy 250 gramm, te­hát durván számítva 5 kiló kukorica elég lenne egy katasztrális hold te­rület bevetéséhez. Ezzel szemben az egyéniek, de még az állami gazdasá­gok is 10—12 kilogrammot vetnek el, tehát kétszeresét, háromszorosát a szükségesnek. Ez pedig pazarlás! ridkukorica vetőmagot kaphassanak. Az új létesítmények egyike me­gyénkben a Klementinái Állami Gazdaság kezelésében működik. Alábbi tudósításunkban a hibridi­zációról, az üzem munkájáról szá­molunk be írásban és képekben az olvasónak — természetesen a szak­emberek tájékoztatása alapján, minthogy ezzel az érdekes, bonyo­lultnak látszó, de rendkívül egysze­rű folyamattal, mint nagyon sokan, ezidáig mi sem voltunk tisztában. Éppen ezért, mielőtt az értékes üzem munkáját tanulmányoznánk, illő, ha rövid, de tudományos szak­vizsgát teszünk. l pókban, amikor az üzem beindult, a kaloriffer úgy mutatkozott be, hogy egy ajtót kiszakított a helyéről. 9 Óránk int ötven mázsa kukorica De maradjunk tovább a hibridizá­ció folyamatánál! Az emeleti tartá­lyokban lévő — a már említett 13 százalékos víztartalomra lecsökken­Országos viszonylatban hihetetlenül nagy mennyiséget tesz ki.- A mi üzemünkből kikerülő ku­koricát próbacsíráztatjuk — mond­ja Garzó elvtárs — és megállapítot­tuk, hogy mintegy 98 százalékos csíratartalommal és 99 százalékos tisztasági fokkal hagyja el a rak­tárt. Megyénkben ugyan még nem Mi is az a hibridizáció ? Gorzó Imre üzemvezető így fog- faija össze a lényeget: A hibridizáció nem más, mint kukoricanemesítés egyik fajtája.’ X hangsúly azon van, hogy két egy­mástól eltérő kukoricaféleséget ösz- szekereszteznek. Alapjában véve eb­ben nincs semmi extra, csupán ab­ból áll, hogy a két fajtát váltakozó sorokban vetik el, majd az egyik növényféleség hímvirágját meg­semmisítve biztosítják a kereszte­zést. Az ilymódon termesztett kuko­rica az első nemzedékben előnyös tulajdonságokkal rendelkezik — úgymint: • I } ! » 1. Bőven terem. i 1 Ili 2. Szárazságot jobban tűri. ! I 3. Szélnek, viharnak ellenáll. (Ter­mészetesen csak azonos körülmé­nyek között, tehát csodákat várni nem szabad!) A kellő gonddal kezelt, módszeresen művelt növény 120— 125 százalékos termést ad, de min­den attól függ, hogy a gazdák hány­szor nedvesítik meg a szárazfát — nevezetesen a kapanyelet... A kukorica (amelynek minőségét a szakemberek már a határban is többszörösen átvizsgálják) első útja egy hatalmas szállítóberendezéshez tett kukorica — egy önműködő szál­lítóberendezés segítségével ismét a földszintre, a morzsolóba kerül. Egyébként is jellemző a modern el­gondolásokra, hogy a külsőleg köze­pes gyárnak látszó üzem, a vezetőt is beleértve, mindössze 21 emberrel dolgozik. Úgyszólván mindent gépe­sítettek; a hibridüzem — ha kell, kísérleteztek az egy szemes vetéssel, de a Hidasháti Állami Gazdaságban a múlt esztendőben igen jó ered­ményt kaptak. Ügy hallom, már megkezdték az egyszemes vetőgépek gyártását, de gyakorlati tapaszta­latból tudom, hogy a régi négyzetes vetőgépek is átalakíthatok. A klementinái hibridüzem évi ter­ve 100 vagon kukorica feldolgozása, illetve hibridálása, — ebből novem­A Hazafias Népfront köszönő levele A november 16-i országgyűlési és tanácsválasztások emelkedett szelle­me, a szavazók millióinak lelkes rész­vétele a nagyszerű eredmények — dolgozó népünk hatalmas de­monstrációja volt a Magyar Szocia­lista Munkáspárt sikerekben gazdag politikája, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány, a szocializmus építé­sének programja és a béke mellett. Ország-világ elé tárta a dolgozó mil­lióknak a Hazafias Népfrontban meg­testesülő és kifejeződő igazi népi­nemzeti egységét. Megmutatta né­pünk öntudatát, erejét, hogy testvéri barátságban a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával, magabiztosan és bizalommal eltelve építi boldog holnapját. A választás napja és a választást előkészítő hetek kitűnő politikai is­kola volt tömegeink, aktivistáink számára. A választók névjegyzékei­nek összeállításában, a jelölőgyűlé­sek megszervezésében és levezetésé­ben, a választási bizottságok munká­jában, a szavazóhelyiségek előkészí­tésében, a szavazatszedő bizottságok­ban többezer miskolci dolgozó fejtett ki lelkes munkát. A pártszervezetek irányításával folyó agitációs, fel­világosító munkában, a választások jelentőségének, hazánk fejlődésének megvilágosításában, a szavazók tíz­ezreivel tartott baráti eszmecseréken, I meghitt beszélgetésekben még job­ban összeforrtak párttag és párton- Rívüli aktivistáink. Ezúton is köszönjük fáradozásai­kat, a dolgozó nép üdvét szolgáló igaz hazafias buzgóságukat. Meg vagyunk győződve arról, hogy az odaadásban, lelkesedésben, fá­radságot nem ismerő tettekben, amelyek oly gazdagon jelentkeztek a választási harc idején, ezután sem lesz hiány. Biztosak vagyunk abban, hogy mindig számíthatunk a sok- «zer miskolci aktivistára, ha újabb feladat megoldására hívjuk őket. A munkáshatalom iránti megingatha­tatlan hűségük, a dolgozó nép iránt érzett forró szeretetük, áldozatkész­ségük és fáradhatatlanságuk, — vá­rosunk továbbfejlesztésének komoly erőforrása. Kívánunk mindannyiuknak erőt.1’ egészséget, örömet munkáinkban és újabb szép sikereket közös nagy ügyünk, a szoc^lizmus építésében., A Hazafias Népfront Miskolc városi élnöksége, AltivaÉiMezíei a szalsweze'ek Borsod megyei székhazában A MSZMP megyei végrehajtóbi­zottsága november 29-én délelőtt 9 órakor a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában aktíva ér­tekezletet tartott a megyei pártbi­zottság választási munkájában részt­vevő aktívák részére. Az értekezle­tet Papp Károly elvtárs. az MSZMP Borsod megyei pártbizottságának titkára nyitotta meg és felkérte Prie- szol József elvtársat, az MSZMP | Központi Bizottságának tagját, a párt megyei első titkárát, hogy tart- jSa meg beszámolóját. Prieszol elvtárs ismertette a vá­lasztási munka tapasztalatait, érté­kelte az eddig végzett eredményes munkát. Papp Károly elvtárs zárószaval után a kiváló munkát végzett elvtár- i sak részére okleveleket nyújtottak át. Ami az építkezőket érdekli Felkerestük a TÜZÉP Palóczy ut­cai központját, hogy választ kap­junk a kislakásépítőket érdeklő kér­désekre. Homonnai Tivadar, a vál­lalat áruforgalmi osztályának elő­adója nyilatkozott az építési anya­gokról. CSERÉP. Az elmúlt években, sőt 1958-ban is a cserépellátással volt a legtöbb baj. 1956-ban mindössze 4 millió cserepet kapott a vállalat a magánház építők igényeinek kielégí­tésére. Ez a menhyiség kevésnek bi­zonyult; mintegy 500 kislakás ma­radt tető nélkül. 1956-ban a megnö­vekedett cserép-kereslet kielégítésé-1 re betoncserepet kezdtek gyártani Sátoraljaújhelyen. 1957-ben a TÜ- ZÉP Vállalat Hernádnémetiben lé­tesített betonáru üzemet, s ez az üzem már megindulása évében 350 ezer cserepet termelt, 1958-ban pedig több mint félmilliót. A betoncseréppel szemben a vásárlók semmiféle kifo­gást mindeddig nem támasztottak — nem tudnak belőle annyit termelni, hogy ne akadna vevője. Pártunk, kormányunk hathatós intézkedé­sei eredményeként cserépből ebben az esztendőben kétszer annyit ka­pott a vállalat, mint 1956-ban. Mind­ezek ellenére a cserépellátás nem volt és nem lehetett zökkenőktől mentes. Ha csak azok vásároltak volna cserepet, akiknek házuk teljes befejezéséhez elengedhetetlenül szükséges volt, a cserépellátásban fennakadás nem lett volna, de a ta­nácsok azoknak is adtak cserépvásár­lási engedélyt, akik csak jövőre, vagy még később tudják véglegesen —-------------­befejezni házuk építését. 1959-ben tovább javul, sőt — előreláthatólag — teljesen megoldódik a cserép­gond. FŰRÉSZÁRU. Ezen a téren na­gyobb problémák vannak, koránt­sem kapunk belőle elegendő mennyi­séget. Az építési faanyagok mintegy 90 százalékát importáljuk, drága valutát kell érte fizetnünk s ez a tény megdrágítja az építkezéseket. A vas-tetőszerkezet (CSRB és TRB), vasgerenda és béléstest-anyagok al­kalmazásával próbáljuk pótolni a drága valutáért kapott faanyagokat. A hagyomány harcol az újszerűség­gel, az építkezők egy része idegen­kedik a modern építési anyagok al­kalmazásától, pedig semmivel sem rosszabbak, sőt sokkal tartósabbak a hagyományos faanyagoknál. A fű­részáruban — viszonylag — a jövő­ben sem fogunk bővelkedni, de sok­kal több lesz a vasszerkezetű tető- anyag, a termelés korszerűsítése elő­reláthatólag csökkenteni fogja ezek­nek a modern tetőszerkezet-anya­goknak az árát. Ez a fejlődés iránya nemcsak nálunk, hanem szerte a vi­lágon. TÉGLÁBÓL, kőből, mészből, ce­mentből korlátlan mennyiséget tu­dunk a vásárlók rendelkezésére bo­csátani. A TÜZÉP Vállalat minden igye­kezete arra irányul, hogy az OTP kölcsönnel építkezők lehetőleg még ebben az évben be tudják fejezni há­zukat — mondotta befejezésül Ho­monnai Tivadar. (G. M.) vezet, amely azt kanalas szerkezeté­vel az emeleti válogató helyiségbe juttatja. Itt ugyanis még egy utolsó szemlén esik át, amikoris a váloga­tó lányok — képünkön Hegyi Róza és Nagy Mária — félredobják a se­lejtes csöveket, valamint megtisztít­ják azokat a háncstól és a „bajuszá­tól. A továbbiakban már több, egyenként 160 mázsát befogadó bun­kerokban találkoznak a csövek, ahol 45 Celsius fokú levegővel szárítják és víztartalmukat rövid idő alatt 13 százalékra csökkentik. A telhetetlen egy gombnyomásra beindul és egy gombnyomásra leáll. A külföldi gyártmányú földszinti morzsológép óránként 50 mázsa kukoricát dolgoz fel, majd a szelektálás közben fel­fogott lihát összegyűjtve (naponta több mázsát is!), értékes takarmányt kapnak. Tudományos kísérletek bi­zonyították, hogy ennek a szerte­szállongó, sokáig kárbavesző mel­lékterméknek 5 százalék fehérje és A Magyar Népköztársaság kormánya elismerte az új Szudáni kormányt A Külügyminisztérium sajtóosztá­lya közli: Veres János, a. Magyar Népköztár­saság kartumi ideiglenes ügyvivője, felkereste Amin Ahmed Husszein külügyi államtitkárt és közölte, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya elismerte az új szudáni kormány' Gyulai Ida felszólalása az ENSZ-közgyíílés társedolmi, liuaianüárius és kullurális bizottságában bér közepéig mintegy 65 vagonnal a raktárakba szállítottak. Garzó elv­társ véleménye szerint — mivel anyagot az idén nemcsak Borsodból, hanem Heves és Szolnok megyéből is kapnak, magasan túlteljesítik a 106 vagonos tervet! De megkezdték a termelési szerződéskötéseket a jö­vő esztendőre is. Előzetes megállapo­dást kötöttek már a szentistváni Bé­ke Tsz-el és szóbelileg tárgyaltaik már több más termelőcsoporftail is. Ügy tervezik, hogy az előírásban lévő kétezer holddal szemben jövő esz­tendőben legalább 3 ezer katasztrá­lis hold kukoricatermésre kötnek szerződést. A terv megvalósításának egyetlen nehézsége, hogy az egyéni­leg gazdálkodók zöme még mindig idegenkedik a hibridkukorica ter­mesztéstől, minthogy az egyes táb­lák között 300 méter szigetelő távol­ságot kell kihagyni és ez a kispar- cellás gazdálkodásnál ma még nem valósítható meg. De a Klementinái Állami Gazdasághoz tartozó üzem­egységekben, valamint más állami gazdaságokban, termelőszövetkeze­tekben a jövő esztendőben fokozot­tabban áttérnek a hibridkukorica­termesztésre. j , ÓNODVÁm MIK7 ÓS . ... i-j-ui.... (Fotó: Martine« György) "JB: Az ENSZ közgyűlésének társadal­mi, humanitárius és kulturális bi­zottságában az önrendelkezési jog kérdéséről folytatott vitában a ma­gyar delegáció képviseletében fel­szólalt Gyulai Ida. Felszólalásában válaszolt az amerikai képviselőnek arra az állítására, hogy a magyar nép nem .gyakorolhatja az önrendel­kezés jogát. Felszólalásában a többi között hangsúlyozta: Úgy látszik, hogy az egyik itt je­lenlévő delegáció számára az ön­rendelkezési jog kérdésének tár­gyalása csupán ürügy — egyik ürügy a sok közül — arra, hogy Magyarországot, a ma«ryar né^et és a magyar kormányt támadja. Hogy miért? Egyszerűen azérí, mert a magyar nép az 1956 őszén külföldről szított, rövidé let ű ellen.! forradalom után másként gyakorolta ; önrendelkezési jogát, mint ahogyan azt bizonyos nyugati államok vezető körei saját szempontjukból kívána­tosnak tartották volna. A magyar nép megbízottai az országgyűlés ta­valy májusi ülésszakán jóváhagytak minden kormányintézkedést. amely a fasiszta puccs-kisérlet leverésére irányult. A közelmúltban lezajlott orszá­gos képviselő- és tanácsválasz­táson a választók óriási több­séggel ismét bizalmat szavaztak a kormánynak és azoknak, akik politikáját képviselik. Azoknak, akik továbbra is a ma­gyar nép önrendelkezési jogát hiá­nyolják. azt tanácsoljuk, nézzenek jobban körül vagy forduljanak né­hány itt jelenlévő delegátushoz. Ezek a delegátusok emlékezetükbe fogják idézni, hogy vannak bizonyos terüle­tek. talán felesleges is megnevezni őket, ahol ez a jog valóban nem ér­vényesül még ma sem ahol a gyar­mattartó hatalmak, megszegve az alapokmány rendet':présért, erőszak­kal és fondorlattal akadályozzák a népek akaratának teljesülését. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents