Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

Szerda, 1938. október 1. ESZARM AG Y ARORSZA G 3 Scheuern. lem tiizta Jftiikűla ... ?:;ha mindenütt úgy gondoskod­nak a tisztaságról, mint mondjuk a személypályaudvar előtti villamos végállomás környékén. Persze előre kell bocsa.itani, hogy itt a legnagyobb az utasforgalom, itt dobják el a fele­dékeny utasok a legtöbb villamos«- és autóbuszjegyet és a legtöbb — külön­böző méretű — cigarettacsikket. Hi­szen unalmas a várakozás, s még az is megesik, hogy a várakozó, mond­juk, almát, főttkukoricát fogyaszt. A maradékot — mármint a csutkát — azután vagy eldobja, vagy bele­teszi az ott díszelgő, zöldrefe&tett, elegáns szemétládába. Itt mindjárt el kell mondani — legalábbis a látot­tak alapján —, hogy inkább az utóbbi a divat. Az utasok nagvobbméretű szemét-daraboknál általában a sze­metesládát használják. Mert csikk ugygn százszám hever a nap minden szakában a villamosmegálló előtt és másutt a tágas téren, de újságpapírt, alma~ és kukoricacsutkát csak a sze­métládában láthat az ember. De ott azután annyit, hogy több már nem is férne. És itt a bökkenő. Komoly összeget költöttünk a be­ton- és lemez-szemetesládák elké­szítésére, felállítására, városszerte. Nem volt felesleges pénzpocsékol ás. mert számos, szeméttel teli gyűjtő- ládával találkozik az ember. Ha nem is mindenki, de . az emberek túl­nyomó zöme — a szemét megfelelő helyre juttatásával — szorgalmazza a »-tiszta Miskolc« mozgalmat. Ha­nem úgylátszik más a helyzet a sze­mét elszállítását illetően. Mert a sze­mélypályaudvar előtti villamosmeg­állónál már két napja dugig van a zöldrefestett elegáns szemétgyűjtő­láda. ugyanmyira. hogy nem egy almacsutkát, de egy tisztességes clgai*ettacsikket se dughat bele az ember. Mit tesz erre az utas? A zse­bébe nem dugja sem a papírt, sem a csikket, ha megannyira tisztaság- szerető is, hanem nagy. vagy kis ív­ben dugi'ban vagy nyíltan eldobja olt helyben. Néhónyszáz ilyen dobás után — mint tegnap reggel is — majdnem, szó szerint értve térdig ér a szemét a pályaudvar előtt. Nem tudom, ki illetékes kiüríteni rendszeresen a megtelt szemétládá­kat — különösen a forgalmasabb he­lyeken —. de egy bizonyos, hogy akit ezzel megbíztak, rendszeresen nem teljesíti kötelességét. Reméljük, ez a jövőben nem fordul elő. B. S. •QOO­Különleges saválló acélok kísérleti gyártását kezdték meg Borsodnádasdou Hétfőn reggel a Bcxnsodnádasdi Le­mezgyárban különleges minőségű saválló acéllemezek kísérleti gyártá­sát kezdték meg. Ezek az acélleme­zek a konzervgyárak nélkülözhetet­len anyagai, s hazánkban eddig még ilyet nem gyártottak. A kísérleti munkák a hét végén fejeződnek be és a jövő héten meginduló gyártás többmillió devizaforint megtakarí­tást eredményez majd népgazdasá­gunknak. ..........I M egkezdődtek a politikai akadémia előadásai Hétfőn délután tartották meg az MSZMP megyei bizottsága által ren­dezett politikai akadémia előadás­sorozaténak első előadását az úidiós- győri Bartók Béla Művelődési Ház­ban a termet megtöltő hallgatóság előtt. Az előadó, Kukucska János elvtárs, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára, a párt művelődéspoli­tikai irányelveit világította meg a miskolci és megyei kulturális élet jelenségeiből merített gyakorlati pél­dákkal. Az előadáson művelődési életünk mjadfíR;áS3#4táBak..liépvisp5 lői nagy számban jelentek még és a színes, közvetlenül az érdekeltekhez szóló előadás után több hozzászólás hangzott el, több kérdést intéztek Kukucska elvtárshoz, aki leplezetlen tárgyilagossággal adta meg ezekre a válaszokat. Megígérte, hogy a párt- bizottság minden tekintetben segíti a még felvetődő kérdések tisztázását, kulturális hiányaink felszámolását, A politikai akadémia előadásai iránt megmutatkozó érdeklődés biz­tosítéka annak, hogy kulturális for­radalmunk’ előrelendxtését a továb­bi. előadások*- „eredményesen fogják szolgálni.-ooo­Választás Gesztelyen a felszabadulás előtt (Tudósítónktól.) Községünkben a felszabadulás előtt a pap a jegyző bizalmas barát­ja volt. így volt ez akkor majdnem mindenütt. A választás közeledtével a képviselőjelölt a papéknól látoga­tást tett. Ezután a látogatás után a papné több, „nem egészen megbíz­ható” emberrel beszélt, mondván —- b,ha megígéred, hogy a képviselőre szavazol, akkor lesz választójogod”. Aki ilyenirányú ígéretet nem tett. az nem is mehetett szavazni. A választás utáni napokban az ő j,híveik” hangoztatták, hogy képvi­selőjükre szavazott egyhangúlag az egész falu. De volt a képviselőnek olyun »dicsősége« is, amiről csak sut­togva lehetett hallani. Mégpedig az, hogy a már földben nyugvó halotta­kat is beírták a választók névjegyzé­kébe. Sőt a pap, figyelmen kívül hagyva, hogy halottakról van szó, még le is szavaztatta őket. A választás után a szomszéd köz­ségből vendégek jöttek a paphoz, A vidám, hangulatos vacsora közben az egyik vendég nevetve megkérdezte: — Igaz-e, hogy Gesztelyben a halot­tak is szavaztak? Mire a pap így vá­laszolt: — Miért ne szavaztak volna ők is? Nem volt velük semmi baj. csende­sek és engedelmesek voltak. Csorna. Eszter, Gesztely. November 16-án a békére szavazunk — mondotta dr, Száva János főesperes, miskolci plébános Az országgyűlési és a tanács- választások együttes megtartása al­kalmából dr. Száva János főe&per^s, miskolci plébános az alábbi nyilat­kozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A napokban jártam végig a bu­dapesti mezőgazdasági kiállítás pom­pás csarnokait, amelyeknek meg­tekintése nemcsak látványosságot, hanem sok hasznos tanulságot is nyújtott. Elég volt megnézni a ter­melőszövetkezeteknek. valamint az állami gazdaságoknak kiál látványait, amelyek vitathatatlanul igazolták a szocialista gépesített nagyüzemi gaz­dálkodás szembeszökő előnyeit, ame­lyek az utolsó évtizedben agrárter­melésünknek ugrásszerű fejlődését idézték elő, s ami még fontosabb, minőségi gyarapodását is biztosítot­ták. A magyar Ruhr-vidék, ahogyan Miskolcot hívják, a gyár. és bánya­város papjának jól esett az alábbi adatot a kiállítás tábláiról ellesni: gyáraink tíz óv alatt 25 ezer trak­tort juttattak a mezőgazdaságnak­— Ha fnost tekintetem tovább vi­szem az egész új magyar élet terüle­tére: a társadalmi, kulturális, ipari. kereskedelmi és egyéb berendezke­dés gazdag eredményeinek láttán. úgy érzem senki nem vonhatja meg az elismerést dolgozó magyar né­pünk hősies erőfeszítései tői. — Jó lenne egyszer már őszintén bevallani, hogy a második világ­háború gyászos évei után bizony csüggedten és reménytvesztetten áll­tunk az ország romjai felett. Csak egyet had említsek meg. A vissza­vonuló fasiszta német bandák csupán a Tisza mentén 20 katolikus temp­lomot robbantottak fel, minden hadi cél nélkül. És amikor az ország a teljes pusztulás letargikus szörnyű­ségéből szinte hihetetlen és páratlan- történelmi élni akarással merészen kilábalt, és a szocialista fejlődé» út­jára lépett, nemcsak a hidak, a mű­helyek, a középületek épültek újjá, hanem templomaink és egyházi In­tézményeink is bővülnek, szépülnek. A napokban akadt kezembe a Ma­gyar Kurírnak, a félhivatalos kato­likus kőnyomatosnak egy friss kimu­tatása, amely arról számol be, hogy jelenleg 237 katolikus templomot restaurálnak. 85-ben új oltárt emel­nek, 94 templomot ékesítenek új szí­nes ablakokkal. 117-et új szobrokkal és 1007 templomnak újítják fel miser ruha és egyéb felszerelését. — Mindnyájan jól tudtuk, hogy ennek a sikerekben oly gazdag al­kotó munkának, alapfeltételét, a béke biztosította. Érthető tehát, hogy a magyar nép — és a világ minden becsületes embere — irtózik a há­ború rémétől, elítéli annak minden fajtáját, különösen az atom- s a maghasadásom fegyvereket. — Ennek a békéinek a megvédene és a népünk boldogulását célzó építő- munka iránt nagy felelősséget ikell. hogy érezzen a hívő ember. Szívünk­be kell fogadni a veszprémi püspöki hely nőknek most adott főpásztori szózatát, amely szerint a műveltség emelése, az élet szépítése, a közösség iránti kötelességek teljesítésére való buzdítás, az érzékeny leikiismeret kialakítása a közvagyon iránt, az ön­zetlenség értékének klhangsúlyozá^a mindmegannyi keresztényi feladd lelkipásztor és hivő szemében egy­aránt. — Ilyen állampolgári kötelesség nyilvánul meg majd az ú.i országgyű­lési képviselő és tanácsválasztáson is. Amikor a szocialista fejlődés út­ját járjuk, akkor mi nem rombolást, hanem építést, nem a halált, de a-: életet választjuk, nem a háborúra, hanem a békére szavazunk— fejezte be nyilatkozatát dr. Száva János fő­esperes. Tíz év alatt három korszerű gyárat és több mint 6 ezer éj lakást építettek a Birsed megyei Építőipari Vállalat dolgozái A Borsod megyei Építőipari Vál­lalat ebben az évben ünnepli fenn­állásának 10. évfordulóját. A ki$ebb- nagyobb üzemekből alakult állami vállalat dolgozói győzedelmeskedve a kezdeti nehézségek felett, évről-évre kiváló eredményeket értek el és mg már veszteségmentesen termelnek. Az elmúlt 10 esztendőben a dolgo­zók jó munkája nyomán új város­részek és korszerű lakótelepek épül­tek Miskolcon és Özdon. Ez idő alatt a megyében több mint 6 ezer uj la­kást adtak át rendeltetésének. Az új lakásokon kívül csaknem 65 mil­lió forintos beruházással felépítették az ország két legkorszerűbb építő­anyagipari üzemét: a hejocsabai ce­ment és a mályi téglagyárat. A két üzem termékeiből építették fel a Miskolci Pamutfonodát, amely több mint 26 millió forintba került. A vál­lalat dolgozói ezenkívül — többek között — a diósgyőri és az ózdi ko­hászatban, valamint a DIMÁVAG- ban 30 millió, a miskolci Nehézipari Egyetem építésén pedig 150 millió forint' értékű munkát végeztek. A vállalat vezetői az elmúlt 10 év­ben nagy gondot fordítottak a dolgo­zók szociális és kulturális ellátására. Miskolcon és Ózdon a munkásszál­lók, az ezer személyre főző kony­hák, a fürdők és művelődési ottho­nok építésére közel 10 millió forin­tot költöttek. Jelenleg is egy korsze­rű munkásszálló építésén fáradoz­nak Ózdon. A 3.5 millió forintos költséggel épülő — központi fűtéssel, konyhával és étteremmel ellátott szálló az év végére készül el. Emel­lett a 2.500 fizikai dolgozó munka­ruhájának beszerzésére, az étkezési költségekre és a vasútvonaltól tá­vol lakó dolgozók utazásának meg­könnyítésére több millió forintot for­dítanak. Az építők a vállalat fennállásának 10. évfordulójára készülve elhatároz­ták, hogy ►►választási munkaver­senyt« indítanak. A termelés gazda­ságossága mellett vállalták, hogy az épülő új lakások közül ötvenöt 15 nappal, negyvennégyet pedig 1 hó­nappal a határidő előtt átadnak. —— ooo­Város, amely még nincs a térképen Szovjet-Kazahfcztán területén az elmúlt években számos új város épült. Ezek között is talán a legfiata­labb a Temir Tau nevű városka, amelynek jelene és jövője az óriási kohászati kombinát építésével függ össze, Ez a kombinát annyi acélt és öntött vasat állít majd elő. mint amennyit a cári Oroszország vala­mennyi kohója 1913-ban. Tarrdr Tau tehát a kohászok városa lesz. A ter­veik szerint 500 két-h árom eme le tt s lakóházat, iskolákat, bölcsődéket, napköziotthonokat. kultúrpalotát, stadiont, mozit ós színházat építenek itt.-ooo­Október 2-án kezdődnek a jelölőgynlések A népfront szerepe a választásokon Harmati Sándor, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának a Hazafias Népfront szerepéről a vá­lasztásokon; — A Hazafias Népfront Országos Tanácsa az ellenforradalom után ha­tározottan a szocializmus további építése mellett, a párt és a kormány politikája mellett foglalt állást. Te­hettük ezt. mert a dolgozó tömegek, a munkások, a parasztok, az értelmi­ségiek döntő többsége egyetértett a mozgalom céljaival. A népek barát­sága hónapján például sokszázezer Ismét valami új születik. Változtat a táj megszokott képén. De csak a tájon? Néni. hiszen nem is a táj új­szerűsége a cél, hanem hogy a vál­tozás embereit százainak, ezreinek életmódjában, munkájában hozzon gyökeres változást. Könnyebb legyen a munka, több a kereket. Ez a cél és e célt szolgálja nálunk minden, minden változtatás a munkában, az életben. Többek között az is, hogy íme a tokaji hegy, a Kopasz déli lábánál, a tapcali vasútállomás mel­lett. egyik hónapról a másikra meg­változik a táj —és ezzel százhúsz kő­bányász munkája, élete. Mi több. százhúsz család élete. Mert, ha köny- thyebben és többet keres a családfő, ez a családon belül érezteti elsősor­ban hatását. Az történt, hogy egyik nap még porzott, füstölt a vasútmemti emele­tes. zgjes, huzatos, favázas kőzúzó. Jöttek a teli, mentek az üres csillék, hegyről le, hegynek fel a többküo- métere§ drótkötélpályán. Hozták le­felé a sziffke útburkoló termés­követ, hogy leírt a zúzó kaviccsá törje és úgy szállítsák a piros vasúti vagonok szerte az ország minden részébe. Egy néhány héttel ezelőtti nap reggelén aztán nem szólalt meg a munkába hívó sziréna. Nem zör- gött messzehállón a zúzó. hanem munkások tízei jelentek meg, kezük­ben fűrésszel, csavarkulcsokkal. És tíz nap múlva, volt zúzó, nincs zúzó. Apró robbanások jelezték, hogy el­tüntették még a betonozott alapot is. Évtizedes, sokszor keservesen nehéz kőbányászmunk a emlékeztetőjét. Odább pedig, ahol hajdanában mezít­lábas gyereksereg rúgta a labdái. A dsfyfiaóU MekiU* Új löröművet, korszerű tárolót kapnak a tarcali kőbányászok hatalmas építkezés indult, hogy nyo­mán korszerű gyár: »kőgyár« emel­kedjen. Uj a régi rossz helyén. Évek óta tervezgetik már ezt az új, korszerű, úgynevezett Puffer-tároló­val ellátott üzemet a tarcali kőbá- nyászok, öt évvel ezelőtt. 1953 őszén már készen állt minden, hogy gátat vessenek az addigi kényelmetlen, lassú munkamenetnek. A poros, hu­zalos munkahelynek, az évenként 3—4 hónapos kényszerű munkaszü­netnek. Csakhogy erőszakos később gyilkossá váló kezek nyúlták közbe. Nag.v Imre akkori hintapolitikája révén óriási mértékben csökkentet­ték a beruházásokat. Elvették a tar­cali kőhányászoktól is az akkor meg. szavazott hárommillió forintot. Tovább gürcöltek fönn a bányában a termelőmunkások, hogy megfelelő nagyságúra bunkózzák szót a »hatá­rokat«, mert a zúzónál nem volt elő­törő. Nagyobb kőtömböket a zúpó nem fogadott be. S tovább szívták a port, állták a huzatot, akik a törő­műnél dolgoztak. És azóta is minden évben két-három hónapon nem ter­melhetett az üzem. Megkapták ugyan a munkások ezidő alatt is a csökkentett munkabért, de mi volt az a keresethez képest! Más munka­helyet meg nem kereshettek mert bármely pillanatban megérkezhettek a vasúti vagonok. — A kényszerű szünetet ugyanis a vagonihiá-ny okoz­za, illetve okozta eddig. Azután 1956 őszére megintcsak együtt volt a pénz, hogy megvalósít­sák a terveket. A minisztérium meg, szavazta a szükséges beruházást. Már hozzá is láttak volna a munkához, amikor ismét közbeszólt, az, aki 1953- ban már egyszer meghiúsította el­képzeléseiket. Kirobbant az ellen­forradalom. Milliárdok vesztek kár­ba. s elment, elúszott, elpocsékolták az ellenforradalmárok a kőbányászok építkezésre fordítandó millióit is. y »Mqst azután ismét válhatunk né­hány évig.« — így gondolták a bá­nyamunkások, így maga Kádas elv­társ. az igazgató is. Azonban a több év kettőre zsugorodott. Mert a vész után kemény munkáskezek, munkás- szívek láttak hozzá rendet teremteni. S e munka nyomán, nem egészen két év alatt ismét összegyűlt a pénz a tarcali építkezésekhez is, — Öröm volt nézni, ahogy neki­estek a bányászok szétbontani a régi rosszat — beszéli Kádas Kálmán bácsi, — S alig telt el három hét a munka kezdete óta. már állnak a betonalapzatok, mór alakul az új üzem. Az új épülő üzem a lehető legkor­szerűbb »kőgyár« lesz. Gyár a maga valóságában, ahol elő- és utótörő teszi gyorsabbá és a dolgozók — kü­lönösen a kőbányászok — számára könnyebbé a munkát. De ami a leg­fontosabb: egyrészt kétszerannyi. 50 helyett 100 vagonnyl lesz a napi ka­pacitás két műszakra számolva, má&j részt pedig megszűnik a kényszerűi munkaszünet, illetve a csökkentetti bér. A hatalmas Puff er-tánolón ugyanis óriási mennyiségű követ raktározhatnak. Tehát akár van vasúti kocsi, akár nincs, teljes lesz- az üzemeltetés. S ha lesz vagon, a korszerű szállító-berendezéssel 2—3 óra leforgása alatt egy 70 kocsiból álló vasúti szerelvényt rakhat meg tíz munkás, Ami — ha elgondolja &?' ember — valóban nem kis teljesít-1 meny! i Könnyebb le$z a munka, több a: termelés tehát több a kereset. És' több lesz az üzem haszna is, hiszen1 a haszen egyrészét olykor fo 1 emész-1 tette, hogy hiába nem termeltek, a1 munkások csökkentett órabért kap-i tak. Ezért elégedett mindenki a ha-1 talmas építkezés környékén, s ezért1 is, halad szinte a tervezettnél kétsze­resen gyorsabb ütemben az építke-1 zés. Kí-ki már látni szeretné az új betonvázas elő- és utótörő« zúzót, a gépesített tárolót, az úgynevezett le- adót. Mindent, mindent ami olyan nagy könnyebbséget hoz bá-nvá-*^ak, törőüzemi dolgozónak egyaránt. Az építkezés több mint ötmillió forintba kerül, s a tervek szerint 1059 áprilisában már megindul a tér-, melés. Új üzemmel, új lendülettel., Megvalósul, amire százhúsz bányász, évek óta vár. Megváltoztatja a mun-, kát. a tájat az életet. De így van ez, rendión minálünk! , BARCSA SÁNDOR, embert vontunk be a békeharcba. Többezres gyűlést tartottunk, köztük olyanokat is. amelyeknek többezer résztvevője volt. A községfejlesztési tervek előkészíléséhez és végrehajtá­sához is jelentős segítséget nyújtot­tunk. A népfront összegyűjtötte és tolmácsolta a lakosság jogos kíván­ságait, amelyeket a tanácsok a terve­zésnél figyelembe vettek. Ugyancsak a népfront szervezte a képviselők és tanácstagok beszámolóit és fogadó­óráit. Mindez teljesein megdönti azt a régebben gyakran hallott beállítást, mintha a népfrontnak csak a vá­lasztások körül volna szerepe és r utána egész munkássága feledésbe \ menne. — Természetesen a Hazafias ► Népfrontnak a törvényben biztosított > igen jelentős szerepe van mind a vá- ) lasztésok előkészítésében, mind le­> folytatásában is. ► A népfront bizottságok tagjainak ) csaknem egésze és a bizottságok irf- ) nyitása alatt működő aktivisUíháló- I zat nagy lelkesedéssel és kötedesség- 1 tudattál készül a választási munkára. i — A választók százezreinek véle­> ményét kérdeztük meg, elsősorban 'a tanácstagok működéséről. Ebben a i széleskörű közvéleménykutatásban a i népfront-bizottságok 123.000 tagjának lés az ennél is' jóval nagyobbszámú i aktivistáknak jelentős hányad^ vett részt. Örömmel állapíthattuk meg. > hogy a tanácstagok zöme jól végezte I munkáját. ► — A választók véleményét msjr* I a jelölő gyűlések összegezik. Ezeket ) a gyűléseket a Hazafias Népfront ► hívia egybe. A jelölőgyűlések októ- I bér 2-től 22-ig az egész országin I lezajlanak. j Á választási kampány másik jelen­tős részét az országgyűlési választási nagygyűlések alkotják, amelyek no­vember 10-ig tartanak. A nagygyűlé­seket ugyancsak a Hazafias Nép­front rendezi. A szocializmus építése csak béké­ben lehetséges. Ezért a népfront vá­lasztási politikai munkájában nagy teret kap a bókeharc kérdése. A tjp- . kegy ülések rámutatnak maid az ifn- ) perialisták agresszióira és érzék*!- jtetik a szocialista tábor, ezen beftil > kormányunk békepolitikáját. I — A választást lebonyolító szervek. I a választási elnökségek és a szaw- l zatszedő bizottságok tagjait ugv^p­► csak a népfront jelöli ki. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents