Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-04 / 234. szám

Szombat, 1958. október 4. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 MEGGYŐZÉSSEL... Mennyi, de mennyi olyan dolog van napi ól-napra szebbé váló éle­tünkben, ami teljesen magától érte­tődőnek, hétköznapinak tűnik. Mi­lyen sok minden van nálunk, amiért milliók harcolnak ma még szerte a világon az elnyomókkal szemben. Hazánkban a hatalom a dolgozó né­pé, amely a legönzetlenebb barát — a Szovjetunió segítségével leverte az elnyomó kizsákmányolókat. Eltűnt a kapitalizmus legszömyűbb árnyéka, a munkanélküliség. Űj városok ne­vét írjuk a térképre, tömegeket köl­töztetünk új, összkomfortos laká­sokba és meghökkenünk, ha azt ol­vassuk, 'hogy Amerikában van olyan állam, ahol „részegek, gyengeelmé- jűek és — nők (!)” nem tanúskod­hatnak a bíróság előtt. Mert az is természetes, hogy a nők egyenjogú­ak, egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak. így van, hiszen nálunk szo­cializmus épül. Pedig ezek az eredmények, ame­lyek méltán töltenek el bennünket büszkeséggel, harcokban, küzdelmek­ben jöttek létre. Ezeket a harcokat a szocializmus építésének vezető ere­je, a munkásosztály és szövetségesei vívták a szocializmus ellenségeivel szemben, az építés során jelentkező nehézségek legyőzéséért. A munkásosztály, melynek veze­tő ereje a párt, a szocializmusért vívott harcban élen jár, mert el­sősorban neki érdeke a kapitaliz­mus jármából való kiszabadulás. Képes is vezetni, mert egységes vi­lágnézete van, a marxizmus-leniniz- mus, mely világos célt ad e harc­hoz. De mivel az osztályharc nehe­zebb és bonyolultabb minden hábo­rúnál. mert az osztályellenség is nagy tapasztalatokkal rendelkezik ebben a harcban, szövetségesekre van szükség, akik támogatják ezt a harcot. Történelmi tények mutatják, hogy a munkásosztály áldozatkész, önzetlen e nagy cél, — a szocializmus elérése érdekében. A felszabadulás után közvetlen, az infláció idején, a munkásosztály nélkülözött legtöbbet, egymás után szárnyalta túl eredmé­nyeit a termelésben, gyárakat, váro­sokat épített fel igen rövid idő alatt. Ügyanakkor harcolt a hatalom meg­szerzéséért-és- megszilárdításáért. Az ezekről az évekről szóló történelem­be majd aranybetűkkel kell beírni a munkásosztály hősi tetteit. A munkásosztállyal való szövet­ség a parasztságnak is érdeke, a parasztság is csak a szocializmus útján éri el felemelkedését. Ha valaki megfeledkezett volna ar­ról, hogy nemrégen még százezer holdak, nagybirtokok és a velejáró „három millió -koldus” országa vol­tunk, arra elég kijózanítólag és fi- gyelmeztetőleg hatott Mindszenty bíboros ellenforradalom alatti beszé­de. Ha volt olyan időszak, mikor a parasztok kaszával álltak új, kapott földjük végén, hogy megvédjék a nagybirtokosoktól, akik visszaperel­ték tőlük, — akkor ott állt a mun­kás is a kalapáccsal, a katona a pus­kával és az egész országban zúgott a jelszó: „Földet vissza nem adunk!” De nem is kell a közelmúlt történe­téhez nyúlni bizonyítékokért. A szö­vetkezeti tagok és dolgozó parasztok nyugodt, bizakodó életének ezer je­lét látjuk ma is. Kultúrház, mozi, rá­dió, ma már természetes velejárói a falunak. A szövetkezeti tagoknak életük alkonyán nyugdíjat biztosíta­nak, a legtehetségesebb fiataloknak ösztöndíjakat alapítanak, hogy isko­láztatni tudják őket. A nagyüzemi gazdálkodáshoz elengedhetetlen mo­dern gépek, villany segítik a paraszt­ság munkáját. A dolgozó parasztság jólétét bizonyítja, hogy a gomba- módra nőnek ki az új házak megye- szerte. És milyen házak? Modern, többszobás, nagyablakos házak. Ezért van, hogy a dolgozó parasztság támogatja a munkásosztály harcát és az el­lenforradalom idején nem for­dult a szocializmus ellen. Igen jelentős szerepe volt az ellenfor­radalom utáni konszolidációban is, hogy nem volt nagy terméskiesés és a parasztság nem dőlt be az ellen­forradalmi demagógiának. Hogy ma is bizakodó és ebben a rendszerben látja boldogulásának útját, bizonyít­ja például, hogy Hegyalján hatalmas mértékű az új telepítés, az új beru­házás .nemcsak az állami gazdasá­gok és szövetkezetek,, de az egyéniek részéről is. A kapitalizmusban az értelmiség egy szűk rétegének van meg a lehe­tősége, hogy nagyot, maradandót al­kosson, kis részének van módja, hogy jól felszerelt laboratóriumokban dol­gozzon, s főleg, ha a haditechnika tökéletesítésén dolgozik. A szocializ­mus építése során az értelmiség tö­megei előtt nyílik meg a lehetőség, hogy kibontakoztassa képességeit a dolgozó néptömegek felemelkedése érdekében. Ehhez államunk minden segítséget megad. Soha nem része­sült az értelmiség olyan megbecsü­lésben, mint most. Ebben jut kifeje­zésre az a vitathatatlan igazság, hogy az értelmiség nélkül nem lehet szo­cializmust építeni. Ennek a túlhaj- tása sem helyes. A revizionisták úgy igyekeztek beállítani, hogy csak az értelmiség képes a szocializmu­sért vívott harc vezetésére. Napja­inkban egyre jobban felismerik a tömegek, hogy ez az álláspont meny­nyire helytelen, tudatára jutnak, hogy ma is vitathatatlan az a lenini tanítás, hogy csak a munkásosztály képes a vezetésre. Egyébként az ér­telmiség nagy tömegei nem is léptek fel ilyen nagy igénnyel, elismerik a munkásosztályt, mint vezető osz­tályt. A dolog másik oldala — az értel­miség szerepének lebecsülése is hely­telen, nem sokkal jobb, mint az előb­bi antimarxista álláspont. Nincs szocializmus mérnök, or­vos, tanár, stb. — egyszóval ér­telmiség nélkül. Minden értelmi­ségi munkája nélkülözhetetlen, aki a munkásosztállyal, — a dol­gozókkal együtt érez, céljaikat magáénak vallja. A szocializmus építésének perspek­tívái lelkesítőek, magával ragadják a gondolkodó embereket. Az építés napi feladatai között is nagyon sok van, ami nem egyszerűen munka, amit el kell végezni, nemcsak fel­adat, amit meg kell oldani, hanem hősiesség. Vegyük csak: háromezer­ötszáz tantermet építünk néhány év alatt. Teljesen nem oldja meg gond­jainkat, mégis óriási dolog. Ezt meg kell tervezni, fel kell építeni, hogy jobban, színvonalasabban lehessen oktatni. A felszabadulás előtt hány évtized alatt építettek 3500 tanter­met? Nehéz lenne megmondani, könnyebb, hogy hány vadászkastélyt és palotát építettek az urak részére. Akkor nem a tanítók, tanárok ezrei, a tanulók tömege volt az elsődleges cél, jobb is volt nekik, ha a dolgozó gyermeke nem lett tanult ember. Látja ezt az emberiség? Tudja, hogy mit jelent neki a szocializmus? Igen, és ezért támogatja. Ezért van az, hogy munkáját világszerte elis­merik. Kiállítások oklevelei, iparunk termékeiről kapott vélemények so­kasága ezt bizonyítja. A munkásosztályt és pártját támo­gatják a dolgozó parasztok, értelmi­ségiek, mert felismerik, hogy a párt politikája helyes, az ő felemelkedé­süket szolgálja. Ez a felismerés nem automatikus folyamat, ennek a poli­tikának helyességéről meg kell győz­ni a tömegeket. A meggyőzés során türelmes ér­veléssel kell rámutatni, hogy he­lyes és egyedül helyes politika a párt politikája. A felvilágosító munka volt — többek között — (Ózdi tudósítónktól.) A fínomhengermű készáruszállítá­si tervlemaradásáról pár héttel ez­előtt még úgy beszéltek az üzem dol­gozói, hogy növekvő mértéke veszé­lyezteti éves tervünk teljesítését, a nyereségrészesedést. Most örömmel közöljük, hogy a november 7-e tisz­teletére indított versenyben szeptem­ber végére 628 tonnát törlesztettek szállítási adósságukból, 94 százalé­kos programszerűség mellett. Harmadik negyedévi adósságunk­az egyik előfeltétele, hogy ä dol­gozó parasztok nagy tömegei ter­melőszövetkezetekbe tömörültek. Még vannak, akik nem léptek erre az útra. Ettől még mindig az egye­düli, leghelyesebb út a szövetkezés útja. Rajtunk múlik, hogy ezt meny­nyire ismerik fel a dolgozó parasz­tok. Vannak értelmiségiek, dolgozók, akik nem mindenben értenek velünk egyet? Bizonyára vannak. Ha min­denben egyetértenénék, az azt jelen­tené, hogy mind marxisták — leni­nisták —- ez pedig csak hosszú tör­ténelmi korszak után következhet be. Az a fontos, hogy van, amiben egyetértünk, van sok olyan szál, ami összeköt bennünket. Ez adja meg a lehetőségét annak, hogy megkísérel­jünk szót érteni más dolgokban is. Abban a becsületes* dolgozókkal egyetértünk, ők pedig helyeslik pár­tunk és kormányunk politikáját, hogy békében, független országban akarunk élni. Segítik azt a harcot, ami ezért a magasztos célért folyik Nincs józan ember, aki vitatja, hogy a dolgozó tömegek életszínvonalát növelni, életkörülményeit javítani, történelmi jelentőségű tény. Mindez már alap az egyetértésre. Ez a szö­vetségnek már feltétele. Nem a mindenkivel való szövet­ségről van szó. Volt kizsákmányolok- kal, ellenforradalmárokkal, speku­lánsokkal, huligánokkal nem aka­runk szövetséget. Ezek még társa­dalmunkban fellelhetők, de ellenük harc folyik, mert zavarják építő munkánkat. Itt becsületes dolgozók szövet­ségéről van szó, ami elvi alaoo- kon nyugszik és kizár minden elvtelenséget. Az építés, a harc közben is éppen a szövetség megszilárdítása érdekében kell megmutatni a hibákat. A munkásosztály, a párt olyan szö­vetséget nem ismer el, ami elvi enged­ményekkel jár. Nem akadályozzuk meg a különféle művészeti irány­zatok feléledését, de valljuk, hogy a szocialista realizmus egyez­tethető össze a munkásosztály világ­nézetével. így sorolhatnánk tovább. ígérgetésekkel, ámítással lehet idő­leges útitársakat szerezni, de szövet­ségeseket, akik nem torpannak meg az első nehézség láttán, akik nem fordítanak hátat a szocializmus épí­tésének, csák érveléssel, meggyőzés­sel lehet. Márpedig szövetségesekre van szükség és nem ideiglenes úti­társakra. A munkásosztály és a dolgozó tö­megek szövetségének megszilárdítá­sa, kiszélesítése, a ma még szemlélő­dő, kívülálló emberek meggyőzése gyors tempóban viszi előre fejlődé­sünket. Ennek során erősödik ha­zánk gazdaságilag, politikailag, nö­vekszik kulturális színvonala. Ennek pedig az az eredménye, hogy az egyes ember is tovább halad a jólét, a boldogság, a szocializmus útján. ) Péter László ból még 10Ó0 tonna maradt, amit még ennek a negyedévnek az elején letörlesztünk — mondotta Lőw Pál elvtárs, a szállítási részleg vezetője. — Persze ez nemcsak tőlünk, hanem a közlekedés és a MÁV dolgozóitó] is függ, hogy adnak-e hosszú méretű betonacélokhoz nagy vasúti kocsikat. Betonacélból ugyanis nagy készlete­ink vannak, ugyanakkor fontos épít­kezéseknél hiány van belőle. Októ­ber 1-én 90 tonna ilyen anyagot szál­lítottunk soronkívül a Ganz-gyár építéséhez. A NÉP ISKOLÁI A Ozdon az oktatásügy a felszabadulás előtt igen ala­csony fokon állt. Nem volt a városnak középiskolája. A nép állama új iskolákat épített. A József Attila gimnáziumban is sokszáz munkás és parasztfiatal ta­nul: 628 tonnát törlesztettek adósságukból Újra Gém Ferencet jelölték országgyűlési képviselőjüknek Borsod megyében a mintegy 750 lelket számláló Gagybátor község közigazgatásilag az encsi járáshoz tartozik. A kis faluban a múltban három földesúr parancsolgatott és a lakosság — 24 úrbéres gazda kivéte­lével — az uradalmakban kepéske- dett, cselédeskedett. A felszabadulás után a kommunista párt javaslatára az urak birtokaiból 1200 katasztrális holdat osztottak szét 98 család kö­pött. A kis gazdaságok szépen fejlőd­tek, — de az egyedül végzett munka évről-évre nehezebb lett. Ezért 1955- ben először az alvégen, majd a fel­végen 110 család megalakította a Bá­tor, illetve a Kossuth Termelőszövet­kezetet. A két nagyüzemi gazdaság terméseredményei már az első évben azt bizonyították, hogy a volt cselé­dek jó utat választottak. 1956-ban, az ellenforradalom sötét napjaiban a két szövetkezet nem tudta megvédeni vagyonát és felosz­lott. Az egyéni munka azonban már nem ízlett azoknak, akik megszok­ták a közöset. Ezért ez év tavaszán Gém Ferenc országgyűlési képviselő javaslatára — szinte egy napon — az alvégen és a felvégen 64 család újra megalakította a Bátor, illetve a Kossuth Tsz-t. A két nagyüzemi gazdaság tagsága és a falu ma még egyéni parasztjai csütörtökön este a petróleumlámpával világított művelődési otthonban a szomorú múltról, a boldog holnapok­ról és a közelgő választásról beszél­gettek. Ezen a gyűlésen képviselő­jüknek újra Gém Ferencet, megyei tanácstagnak Zubkó István volt cse­lédtársukat. járási tanácstagnak pe­dig Lipták Jánost, a járási pártbi­zottság dolgozóját javasolták. így a kis község dolgozói két pártonkívü- lit és egy párttagot jelöltek az or­szággyűlési és tanácsi választásokra. Gém Ferenc képviselővé jelöléséről Urbán József, a községi tanács v. b. elnöke a dolgozók véleményét fog­lalta össze, amikor elmondotta: — Az encsi járásnak 1953-tól or­szággyűlési képviselője Gém Ferenc. Becsületes parasztembernek ismer­tük meg, olyannak, aki szívén viseli a földművelő ember sorsát. A párt­nak nem tagja, de szíwel-lélekkel támogatja a kommunisták politiká­ját, amely a nép boldogulását segíti elő. A mi kis községünk is sokat kö­szönhet igazszívű képviselőjének. Az ő javaslatára épült fel 200 ezer fo­rintos költséggel az iskola, ő járta ki, hogy a falu határában lévő zsom- békos rétről — mely a felvéget min­den évben elöntéssel fenyegette — levezessék a vizet. Ezen a 24 holdnyi réten azóta minden esztendőben 4— 5 vagon takarmányt gyűjtenek be a termelőszövetkezetek. Képviselőnk sürgette a villany bevezetését is. A munkát már meg is kezdték. De az ellenforradalom miatt még nem tud­ták megvalósítani. Ilyen elvtárs a mi képviselőnk. Megyei tanácstagnak jelölt Zubkó István 24 évig volt Jakabfalvi Gyu­la földbirtokos cselédje. A falu la­kói mint községi tanácstagot és a Bátor Tsz. egyik legjobb dolgozóját ismerték meg az utóbbi években. Munkájáról Zubkó József névroko­na, a Bátor Tsz. elnöke az alábbiakat mondotta: — Zubkó István pártonkívüli dol­gozó. Tanácstagi munkáját mindig lelkiismeretesen végezte. Dolgozó társai bizalommal fordulhattak hoz­zá minden kérdéssel, ha tudott, se­gített a bajon. Legutóbb például a tsz-tagok kérését figyelembe véve elintézte, hogy a Bátor szövetkézét előtti utat — ahol az őszi esőzések­ben térdig ér a sár — kikövezzék. Zubkó István az elsők között volt, aki az ellenforradalom után a tsz. újraszervezését sürgette és a szövet­kezet fejlesztését ma is szívügyének tekinti. Esténként például sokat be­szélget az egyéni parasztokkal, hogy önkéntes földcserével segítsék a tsz. tábláinak tagosítását. A jelölőgyűlések után még sokáig együtt maradtak a tsz-ek tagjai, és az egyéni parasztok, hogy megbe­széljék azokat a feladatokat, ame­lyek sürgősen megoldásra várnak. •ooo­(Tudósítónktól.) Amikor belépünk ' a tanterembe, egy pöttömnyi lányka éppen az utol­só díszítést végzi a táblán. Krétája nyomán kedves felirat díszeleg: »Kö­szöntjük szeretett vendégeinket!« A gyűlésező tanterem zsúfolásig megtelt édesapákkal és édesanyák­kal, akik gyermekeik iskolapadjá­ban visszagondoltak diákéveik em­lékeire. Katócs igazgató hangja azonban visszahozta az ábrándozó szülőket a valóságba, ahol már az írással és olvasással bajlódó gyermek nevelése rájuk hárul. Rövid beszédében mél­tatta az iskola és a szülői ház között megfelelően kiépített kapcsolatot. ember, hogy nehéz szülőnek lenni. A rövid beszéd után megválásztották a szülői munkaközösséget. Elnökségé­be ismét Bialis Józsefné, Kázár La- josné és Gyökér Gellértné került.. A szülők jókívánságaihoz a kis út­törők virágcsokrai is méltóan páro­sultak, akik ezúttal is Ígéretet tettek a jó tanulásra. Mi, szülők is szeretnénk, ha való­ra váltanák ígéretüket, mert a kis elsősök nevelői: Kökény Sándorné és Kiss Mária tanítónők még igen sok fegyelmezetlenségről, pajkosságról és nehézségről számoltak be az érdek­lődőknek. Bollobás Józsefné A Táncsics-téri iskolában Ilyenkor látja és érzi csak igazán az----------------------------------ooo---------------------------------­M egalakult az ország második pedagógus KISZ-alapszervezete Október 1-én a késő délutáni órák­ban tartották KISZ alakuló értekez­letüket a XVII. sz. Állami Általános Iskola — fiú és leányiskola — fiatal pedagógusai. Már hetek óta nagy igyekezettel készültek az alapszerve­zet megalakítására. A szépen feldíszített úttörőotthon­ban mosolygó arcú pedagógusok be­szélgettek, tervezgettek. Az MSZMP pedagógus pártszervezet titkára, Károlyi István elvtárs nyitotta meg a gyűlést. Beszédében elmon­dotta: — Nagyon örülünk ennek az alulról jövő kezdeményezésnek, s kü­lönösen annak, hogy a fiatal nevelők ilyen határozottak, tele energiával, lendülettel. Mindez azt bizonyítja, hogy az ellenforradalom ideológiája ellen folytatott eszmei harc a fiatal nevelőket is a párt mellé állította. Ezután a fiúiskola igazgatója, Vin- cze Pál elvtárs üdvözölte a fiatal ne­velőket. Bizom abban — mondotta, hogy a KISZ-szervezet munkájára számíthatunk a jövőben. Majd a tagfelvételre került sor. A fiatalok felszólalását a párt iránti feltétlen odaadás, a mozgalmi mun­kából rájuk jutó rész vállalása jelle­mezte. Ezután következett az ünne­pélyes eskütétel, majd a vezetőség megválasztása. Titkár: Polonyi Szűcs Szilárd lett, aki az idén végzett az egri Pedagógiai Főiskola magyar­orosz szakán. A vezetőség Újság Má­ria és Sziráki Sándor elvtársak meg­választásával lett teljes. A megalakult KISZ-szervezetet az iskola úttörői virággal köszöntötték, majd Tóth Mária elvtársnő, a városi művelődésügyi osztály vezetője üd­vözölte és buzdította jó munkára a fiatalokat. Az alakuló értekezlet ba­ráti beszélgetéssel ért véget. Urszin Sándor tanár.- oo­Hasznos taggyűlés az igrici Kossuth Termelőszövetkezetben Ilyenkor ősszel sok a munka falun. Sok az igrici Kossuth Termelőszö­vetkezetben is. A tagok kora reggel­től késő estig dolgoznak a határban, végzik az őszi betakarítást. Az eaész- napos szorgos fáradozás ellenére mégsem hiányzott senki az elmúlt napokban megtartott taggyűlésről. Beszélgetve, vitatkozva gyülekeztek, hiszen nem másról volt szó, mint a vetéstervek elkészítéséről, amely minden termelőszövetkezeti tag kö­zös ügye. Török elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke ismertette az előzetes tervet. Elsősorban az új. modern öntözéses kertészetről beszélt, amely ez évben is a tervezett 120 helyett már eddig 150 ezer forint jövedelmet hozott Ezzel a többlettel sikerült TXftolni a májusi aszály okozta terméskiesést. A tagság örömmel hallgatta az évi jövedelemre, a zárszámadásra vonat- kozó adatokat, majd megvitatták, melyik dűlőben, melyik táblába mit vessenek, hogy minden tekintetben megfelelő legyen a vetésforgó. Elha­tározták, hogy a jövő évben az ez évi 6 helyett 20 holdon termelnek zöldségfélét. Mert az idei év bebizo­nyította, hogy az egyik legjövedel­mezőbb termelési ág a kertészet. GRÜNWALD LAJOS főagronómus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents