Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-04 / 234. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szombat, 1958. október C MIBŐL TELIK? EGY MOZGÉKONYSÁGÁRÓL köztisztoit tanító mesélte nekem. Részt vett azon a tanácsülésen, ahol a községiéilesztési hozzájárulást sza­vazták meg. A tanácselnök bugyel- iárisba vágó érvekkel bizonygatta, mennyi mindenre lenne szüksége a faluinak. Sárosak az utcák; két köz- kiutukat a beomlás veszélye fenye­geti; a kultúrtház tetőzetét megron­gálta a vihar; már majdnem minden falu rendelkezik hangoshíradóval, nekik is elkelne egy ilyen masina, stb. Minderre pénz kell, sok-sok ezer forint. Annyi községfejlesztési hozzá­járulást kellene megszavazni, hogy fusson belőle mindenre. És javasolta a »plafont«, a 20 százalékot. Lett nagy felzúdulás. Még mit nem! A falu nem város, járjon a paraszt csizmában, akkor nem kell a lába alá flaszter. Hogy rossz a kultúrház teteje? Ahhoz nem kell sok, rendez­zenek mulatságokat, foltozzák meg a jövedelemből. A hangoshíradot meg egyenesen kinevették. Mi az, megunta a kisbíró a dobolást? A tanító is hozzászólt. A »plafon« gyérszámú hívei és bőséges ellenzői várakozva tekintettek rá. Az ellenzék álláspontjáról indult el. Minek ne­künk járda? Ha ezer esztendeig meg­voltunk nélküle, továbbra, is elnélkiL lözzük. — Ez a mi emberünk! — vil­lantották össze szemüket az ellenzé­kiek. A tanácselnök rosszallóan hök­kent rá. haladószellemű embernek ismerte a tanítót, akii belemelegedve folytatta. Ha beomlanak a kutak, annyi baj legyen, majd kijárunk vízért a patakra. Igaz. a libák meg a kacsák bepiszkítják a vizét, de mi nem vagyunk igényesek. A kultúr­otthon! meg ott egye meg a fene. ahol van. Legfeljebb elviszik tőlünk a mozit. Minek az nekünk, csak a pénzt rabolja az ember zsebéből. Minek nekünk a művelődési lehető­ség. éljenek vele mások, mi meg­vagyunk nélküle. Végezetül java­solta, menesiszenek küldöttséget az áramszolgáltató vállalathoz, hogy kapcsolják ki a villanyt, mert ők vissza akarnak térni a petrólámpá- hoz és a mécseshez. Az ellenzékiek megnehezteltek egy kicsit a tanítóra, de amikor szavazásra került a sor. felemelték a kezüket, »megadták magukat« a haladásnak. Ongán járva. tani tó-ismerősöm esete jutott eszembe. Az ongai ellen­zék »komolyabb« érvekkel hozako­dott elő a községfejlesztési alap meg­szavazásakor. ök nem vitatták a sár elleni harc fontosságát, egyetértettek a villanyhálózat tervezett bővítésé­vel is, egyszóval mindennel. Csak ... csak valaki felállt és ezt mondta: Álljunk meg egy szóra, emberek. Valahogy nincs az rendjén, hogy mindent a paraszt nyakába sóznak. A munkások miért nem fizetik a községiéilesztést? ök is használják az utat, a kultúrházat, a villanyháló- zait bővítése nekik is érdekük. Az egészségügy fejlődése Borsod megyében 1948—1958 A napokban készült el egy jelen­tés a megyei tanács egészségügyi osztályán a megye egészségügyi helyzetéről. Készítői — így többek között, dr. Balogh Béla megyei orvos is — konkrét számadatokkal bizo­nyították, milyen számottevő ered­ményeket értünk el ezen a téren. Nem -akarunk mindjárt elöljáró­ban nagy szavakat használni, de azt nyugodtan állíthatjuk: óriási a fej­lődés! 1948-ban például a megye te­rületén csak 6 kórház működött 1653 ággyal. Jelenleg 11 kórház működik, s az ágyak száma 3519. A kórházak számának, illetve az ágyak számának emelésével alkalom nyílt arra is, hogy a megye terüle­tén olyan kórházi osztályokat állítsa­nak fel, amelyek azelőtt sohasem voltak, s amelyeknek hatósugarába tartozó betegeket Budapestre kellett szállítani. így daganatos osztályt rádiummal felszerelve, gyermeksebé­szeti, gyermek-gégészeti, tüdősebé- szeti, urológiai és egy Heine-Medin osztályt szerveztek. A rendelőintézetek cs a gondozás vonalán is nagy a fejlődés! 1948 előtt 3 rendelőintézet műkö­dött a megyében kis kapacitással, ma viszont 6. Jelentős ezek közül a miskolci és a járást ellátó mező­kövesdi rendelőintézet, amelyeket a hároméves terv során követ az ede- lényi járást ellátó rendelőintézet. Anya- és csecsemő védelmet szolgáló gondozási-kör 1948-ban 124 község­ben működött, ma 325 közsé^t^n működik ez a szolgálat. A felszabadulás előtt egészségügyi szakiskola egyáltalán nem volt a megyében. 1953-ban létesült először egy 30 férőhelyes csecsemő- és gyer­mekgondozónők épző iskola, azóta pe­dig — a Szentpéteri kapuban — egy 50 férőhelyes gondozónőképző isko­lát. valamint éöO férőhelyes általános ápolónőképző iskolát is létesítettek. Borsod megyében az egészségügyi ellátás — orvosihiány miatt — nem mindenben felelt meg a szocialista követelményeknek.' Számos orvosi kört nem tudtak betölteni, máshol pedig túlhajszolt volt az orvosok munkája. Ezen segít most az az újonnan érkező 60 fiatal orvos, akik­nek idejövetelére a közeli napokban számítanak. Velük — kétségkívül — tovább javul ma’id a kórházi és kör­zeti orvosi ellátás, amely már az el­múlt tíz év alatt is oly kiemelkedő eredményeket ért el.-ooo­A vulkán mélyén A francia közép-afrikai tudomá­nyos kutatóintézet, a nemzetközi geofizikai év kereteiben expedíciót szervezett, amelynek sikerült 365 méter mélységben elérnie a Nyira- bongo vulkán forró láva tavát. Ez a tó a maga nemében egyedül­álló természeti jelenség a világon. Hasonló tó létezett Hawaiban is. de 34 esztendővel ezelőtt egy vulkán kitörése alkalmával eltűnt. Az expe­díció. amely 30 óráig tudott a kráter mélyén tartózkodni, sok tudományos adatot gyűjtött. Rómaikori erődítmény romjai Belgiumban Belga régészek Charleroi közelében (Kelet-Belgium) az i. u. 3. századiból származó római erődítmény romjaira bukkantak. Von Graff, a régészek vezetője elmondotta, hogy az erődít­mény a Bavai ((Észak-Franciaország) városból Kölnbe vezető római út mentén ellenőrző állomás volt. A 60 négyzetméter területen fekvő erődít­mény romjai között a III. századból származó római agyagedényeket, sze­mélyi tárgyakat és fegyvereket is találtak. Az erődítményt 12 méter széles sáncárok vette körül. Az egyhallásra tetszetős érvelést szinte beszippantották a fülek. Igaz­sága van! — bólintottak a tanács­tagok. Tudnunk kell mindehhez azt is, hejgy Ongáról mintegy hatszáz dol­gozó jár be az iparba, bányába, ke­véske földjük mellett (a lakosság 80 százaléka 4 holdon aluli törpebirto­kos) ipari foglalkozást is űznek. Földjük után ők is megfizetik az adót és a községfejlesztési hozzájáru­lást. Ezt a megterhelést azonban ke­vesellette a felszólaló, mondván: Mindenki jövedelme szerint vegye ki részét a közteherviselésből, tehát a bejáró dolgozók iparból szerzett jövedelmét is megvámolhatná az állam, ezt kívánja a méltányosság. Álljunk meg egy szóra, emberek! Nem lesz ez így jól! ONGA EGY ÉVI ÖSSZES ADÓJA valamivel több, mint félmillió forint, ennyit és nőm többet fizetnek be az államkasszába. Ongán csak az állam- háztartási kiadások, a tanácsi dolgo­zók. az orvos, a pap a tanítók egy évi fizetése meghaladja ezt az össze­get. hiszen például a felszabadulás óta megnégyszereződött a pedagógu­sok száma. Az ongaiak, elsősorban a földműves íakosság nem ad többet közvetlenül az államnak. mint amennyit az állam csak a közalkal­mazottak fizetésén keresztül vissza­juttat a falunak. Miiből telik tehát az államnak arra. hogy a közalkal­mazottak fizetése révén visszajutta­tott összeget (az ongaiak egész évi adóját!) megduplázza? Miiből épült fel az orvosi rendelő és lakás, hon­nan kerül a pénz a hengerelt maka­dámúira. mely után oly igen sóvá­rogtak már az ongaiak? Ötszázötvenezer forintot fizettek be adó címén Ongáról. Az állam 445 ezer forintot adott az orvosi lakás­hoz és 90 ezret a makadámúihoz. Honnan volt az államnak pénze erre? Abból a pénzből, amit a mun­kás megtermel. Az ipari munkás adja azt az értéktöbbletet, amelyből ilyen közhasznú létesítményeket emelnek. A munkás nem kapja meg az általa termelt javak teljes ellen­értékét. A parasztember bemegy a tanácsra, közvetlenül a saját zsebé­ből fizeti ki az adóját, s abban a tév­hitben él, hogy az ő vállán nyugszik az ország. Ugyanakkor a parasztok piacon vagy állami felvásárlószer- vekmél értékesítik termelvényeiket, mindenért pénzt kapnak. A munkás által termelt értéktöbblet általa nem látott úton-módon ömlik bele a nem. zeti jövedelembe. Az ongai bejáró muiikások tehát ugyancsak kiveszik részüket a közteherviselésből. Az a tanácstag tehát, aki méltány­talanságot emlegetett, a bejáró dol­gozók jövedelmének a megadóztatása mellett kardoskodott, mindezt nem tudja, s akarva-akaraliánul egy téves felfogást hangoztatott. A magyar munkásosztály ugyancsak kiveszi ré­szét a falvak népének megsegítésé­ből. hűen teljesíti szövetséges! köte­lességét, többet áldoz az ország anyagi és kulturális felemelkedésé­ért, mint a mezőgazdasági lakosság Jó ezt tudni, mert ha nem tudatoso­dik ez. sok rosszindulatú felfogás burjánozhat fel az ellenséges hang adók aknamunkája következtében. A MUNKÁS-PARASZT SZÖVET SÉG alapja a közös áldozatvállalás az ország szocialista jövőjéért. A munkásosztály többet jövedelmez az ország konyhájára. A községek álla­mi beruházásai lényegében az ipari jermelés eredményességéből adódnak A munkások szívükön viselik a fal­vak népének sorsát. A parasztság akkor teljesíti igazán szövetségesi kötelességét, ha olcsó és bőséges áru mennyiséggel látja el a várost. Az ongai »ellenzék« hangzatos, de helytelen álláspontjáról ez a mi vé­leményünk, mert ez az igazság. GULYÁS MIHÁLY A VASÁRNAP SPORTJA Vasárnap — bár az NB I-ben nem lesz bajnoki forduló — sok érdekes sporteseménynek lehetünk taiiüi me­gyénkben. Ezek közé tartozik az NB. III-as és megyei labdarúgó baj­nokság atlétikában, a megyei váltó és csapatbajnokság, a kézilabda, röplabda és kosárlabdabajnokság mérkőzései és osztályozó mérkőzés lesz ökölvívásban az NB I-be jutá­sért. ATLÉTIKA Szombaton délután 3 és vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel rendezik meg a diósgyőri stadionban a me­gyei felnőtt női és férfi váltó- és csapatbajnokságokat. Szombaton dél­után a 4x100-as és a 3x800 méteres női váltó és a férfi 4x100, 4x400, 4x1500 méteres váltó versenyekre kerül sor. Vasárnap délelőtt 9 óra­kor a női 4x200 váltó és a férfi 4x200, 4x800 és 5000 méteres hármas csapatverseny küzdelmeit bonyolít­ják le. Megyénk középiskolás válogatottja Pécsett, Baranya megye középiskolás válogatottjával mérkőzik. KÉZILABDA Három NB I-es kispályás kézi­labda mérkőzés lesz vasárnap Mis­kolc területén. Délelőtt 10 órakor a diósgyőri stadionban a DVTK—Bp. Vörös Meteor férfi csapatai játsza­nak, délután pedig az MVSC pályán, 13 órakor az MVSC—Goldberger női, 14 órakor az MVSC—Bp. Építők csa­patai mérkőznek. Perecesen délután fél 3 órakor a területi bajnokságot eldöntő férfi rangadó mérkőzésre ke­rül sor. A PTK—MMTE csapatai között dőlhet el az elsőség sorsa ezen a mérkőzésen. Amelyik csapat nyer, az már bajnoknak érezheti magát. A többi mérkőzés is érdekes küzdelmet igér, így: az Ózd—Ede- lény, Eger—DVTK II., Ormosbánya —Gyöngyös, Egyetem—Somsály, Szu- havölgyi Bányász—Bükkaljai Bá­nyász mérkőzéseket játsszák le. A nők csoportjában gól arányharc folyik az ÓVTK és MMTE csapatai között. Pillanatnyilag az ÓVTK áll az első helyen jobb gólarányával. Amelyik csapat több gólt dob a hát­ralevő mérkőzésein, az lesz a bajnok. A vasárnapi forduló mérkőzései: Somsály—MMTE, Bükkaljai Bányász —MVSC II., Tiszapalkonya—ÓVTK. KOSÁRLABDA A diósgyőri Kilián gimnáziumban vasárnap délután két NB I-es ko­sárlabdamérkőzés lesz 14 és 15,30 perces kezdéssel. A DVTK női és fér­fi csapatai a Bp. VKSE csapataival mérkőznek. RÖPLABDA Miskolcon az MVSC pályán két NB I-es röplabdamérkőzést bonyolí­tanak le. Az MVSC férfi csapata a Bp. Honvéddel, a női csapat a Bp. Petőfi együttesével játszik délelőtt 10 és 11 órakor. Farkaslyuk otthoná­ban fogadja a TF. csapatát. A DVTK női csapata Győrben mérkő­zik a Győri ETO-val. ÖKÖLVÍVÁS A DVTK ökölvívó csapata vasár­nap délelőtt 10 órai kezdettel a sta­dion tornatermében az NB I-be ju­tásért, osztályozó mérkőzés kereté­ben vív majd nagy küzdelmet a Kiskunhalasi Kinizsi csapatával. Az első mérkőzés Kiskunhalason dön­tetlenül végződött. Reméljük, hogy most javítani fognak a diósgyőri fiúk. LABDARÚGÁS Az NB I-ben nem lesz bajnoki for­duló. A két miskolci csapat vasár­nap délután fél 4 órakor a diósgyőri stadionban játszik egymással barát­ságos mérkőzést. NB Il-es csapataink közül az MMTE idegenben, a bajnokság egyik esélyesével, a DVSC-vel kerül ösz- sze. A debreceni csapat rajtja épp úgy nem sikerült, mint a miskol­ciaké, de most javítani akarnak. Az MMTE csapata javuló formát mu­tat; ennek ellenére az a vélemé­nyünk, hogy döntetlen eredmény el­érése már hízelgő lenne a miskolci csapatra nézve. A két régi rivális, a bajnokságban vezető Bükkaljai Bányász és az ÓVTK sajószentpéteri találkozója bi­zonyára nagy küzdelmet hoz majd. Több esélye a sajószentpéteri csa­patnak van a győzelemre. Az NB. III-as bajnokság érdekes­sége, hogy Ormosbányán játszik a volt NB Il-es perecesi csapat. Leg­több csapatunk otthonában fogadja ellenfeleit. Diósgyőri Bányász—Szolnoki MTE, Ormosbánya—Pereces, Putnok— K. Lombik, Egercsehi—Mezőkövesd, Kazincbarcika—Nagybátony. A megyei bajnokság érdekessége a szerencsi helyi rangadó. A forduló mérkőzései: Kurityán—Mezőcsát, Szerencsi MÁV—Szerencsi Kinizsi, Somsály— Szikszó, Sárospatak—Rudabánya, Borsodnádasd—MÁV. SAC, Miskolci Előre—Bánszállás, Edelény—Felső- zsolca, Farkaslyuk—Miskolci Erdész. Nagyszerű kezdeményezés A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség Borsod megyei motoros-klub­ja szeptember utolsó napjaiban tartott szakosztályi ülésén Ádám Béla elvtárs klubelnök javasolta, hogy a motoros-klubtagok nyújtsa­nak segítséget pártunknak és a Ha­zafias Népfrontnak • a közelgő vá­lasztások alkalmával. A klubtagok lelkesedéssel, egyhangúlag és önként felajánlották, hogy a választás ide­jén motoros hírszolgálatot teljesíte­nek a megye egész területén. No­vember 16-án az MHS miskolci mo­torosai egész nap hozzák a híreket, a választási eredményekről szóló je­lentéseket a központba, Miskolcra. A motoros sportszövetség tagjai elsők között ajánlották fel segítségüket a Hazafias Népfrontnak. SPORTHÍREK LOTTO-OROM mmmmTí1lkéne már neked is, nekem is egy-egy pár új ^ cipő — mondja az anyukom. Merthogy már a legvadonatabb is igen meg van repedezve, sarka, orra kikopva, formája meg tisztára olyan, mint a századelejt művészeti formaromboló mozgalmak megújhodásának cipészen vetülete. — Rendben van, drága anyukom — mondom én —, de mert nemrégen vettünk egy férj ruházatot, meg egy asszonydad kabátkát, úgy rémlik, nem telik maradék- gyülevész 170 pénzünkből két pár új cipőre. Ha azon­ban úgy véled, hogy telnék, és kedved tartja, vásárol­junk még néhány pár cipellőt is. — Kedvem tartaná, de százhetvenből aligha futja egy párra is — szontyolodik el az anyukom. — Sebaj — vigasztalom — veszünk egy lottószel­vényt, az csak háromharminc. Nyerünk, oszt vásáro­lunk cipőt, amennyi csak kell. No, meg is vettem a szelvényt. De ugyan, hogy töltsük ki? Legjobb lenne, ha a 90 számot papírszele­tekre írnám, kalapba raknám, és onnan húznék ütőt. Ha ugyanolyan szűzi kacsó huzigálja a nyerőszámokat is, mint az enyém, biztosan nyerünk. (Ámbátor, őszin­tén szólva nem is tudom, kézzel vagy masinával huzi­gálják-e a bűvös számokat.) Csak az a kérdés: megér-e annyi fáradozást az a 60—80 ezer forint, amit nyerünk? Nem egyszerűbb találomra belefirkantani azt az öt ik­szel? F'ersze, hogy egyszerűbb. Belefirkantottam. A húzás másnapján rohantam a lottó-iroda elé. Szörnyű izgalommal olvastam a nyerő számokat, kezemben a szelvénnyel, ó, bárcsak ne húzták volna ki egyik számomat sem, vagy legfeljebb egyet! És... és mit tesz isten, nem húztak ki egyet sem. (Ebből le­szűrtem, hogy vagy ritka a szűzi leéz, vagy masinával huzigálnak.) Rohantam haza: — Drága anyukom, drága kis anyukom, rettenete­sen boldog vagyok! Körültáncoltam a szobát, ö bámult rám: — Mi lelt, édesegy agyalágyulám? (Így becéz oly­kor, ha látja, hogy extátikus hajlamaim kitörőben vannak.) — Nincs egy találatom sem! — Ezért szárnyalja túl vigadásod mérve meglett korodat ? — Képzeld, ha négyes találatom van, Guta néni már mindkettőnkkel végzett volna. — Ami engem illet, kibírtam volna valahogy azt a négyes találatot. Te nem? — Igen, igen, tudom, az új cipők... meg egyebek, zmik még elkelnének nálunk... De milyen rettenetes volna az a négyes találat, ha tudnád, hogy a szelvényt elfelejtettem bedobni a ladikéba... Anyukom felderült, karja átölelt: — Milyen jó, hogy világéletedben elfelejtetted szelvényeidet a szerencse-ládikókba dobni! Jobban megnéztük a cipőinket. Nem is olyan ko­pottak. Kibírnak még akár egy évet is. — Kitartanak talán a sírig is. — Egyenes úton — toldattá meg a szót anyukom. — Én is úgy gondoltam. (— u —<t) A MAGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG motoros-klub­ja október 12-én, vasárnap motoros kirándulást szervez Tarkőre. A ki­ránduláson valamennyi motorral rendelkező klubtag részt vesz, sőt személykocsival is jönnek a moto­ros-klub tagjai. A kiránduláson a Tarkő megmászása után a motorosok szalonnasütést rendeznek. A kirán­dulásra a klub minden motorost szí­vesen lát. Jelentkezni lehet az indu­lásnál október 12-én reggel 8 órakor főposta előtt. : • : A MAGYAR „C” VÁLOGATOTT *3:3 arányú döntetlen eredményt ért •el Bulgáriában az NB I-es Levszki ^csapata ellen. A magyar csapat tag­ijai végig nagy lelkesedéssel és jól ^játszottak. A mérkőzésen végig ját­szott Gyetvai, az MVSC játékosa, aki ♦ igen jól -szerepelt a barátságos talál- ♦kozón. * VASÁRNAP DÉLELŐTT a nép­kerti sportcsarnokban az MMTE női asztalitenisz NB I-es csapata bajno- fki csapatmérkőzést játszik Szombat- Jhely csapata ellen. Ez a találkozó Í lesz a miskolci csapat első itthoni bajnoki összecsapása. Reméljük, hogy a miskolci lányok sikerrel ve­szik ezt az akadályt és győztesen ke­rülnek ki a küzdelemből. A MAGYAR „B” VÁLOGATOTT szerdai edzése során igen „kímélet­len” ellenfél volt a nagymányoki ;csapat. Ennek köszönhető, hogy a jelöltek közül ketten, Kiss II. (DV- ;TK) és Gerencsér megsérültek. így a magyar ..B” válogatott összeállításá­énál nem is jöhetnek számításba, ör­vendetes viszont az a körülmény, hogy Török (DVTK) játékost a ,3” csapat összieállításánál figyelembe vették. Megjegyezni kívánjuk, hogy az NB I. második helyén lévő DV- TK-ból nem kevesebb, mint hat já­tékost jelöltek a különböző orszá­gos válogatottba. Ez kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy vidéken, — elsősor­ban Diósgyőrött — nagyszerű játé­kosok vannak, akiket mindenkor szá­mításba kell venni a válogatott ösz- szeállítááánál. • VASÁRNAP, szeptember 28-án if­júsági cs. b. ökölvívó bajnoki mér­kőzésen az MMTE 12:4 arányban győzött Gyöngyös ellen. VASÁRNAP, október hó 5-én reg­gel 7 órakor ózdra utazik az MMTE ifjúsági ökölvívó csapata cs. b. baj­noki mérkőzésre. ALAGÚT A JÉG ALATT Grönlandban megkezdték több, jég alatt átvezető alagút építését. Ezzel igyekeznek megoldani a grön­landi viszonyok közepette, a közleke­dés rendkívül nehéz problémáját. A szigeten a közlekedés igen nagy aka­dályokba ütközik, mivel az fegész országot vastag jégréteg borítja. A nyugati és a keleti partot összekötő alagút 1120 kilométer hosszú lesz, S villanyvonatok fognak közlekedni benné. ÜNNEPSÉGEK DANTE HALÁLÁ­NAK ÉVFORDULÓJÁN Ravennában, Dante sírjánál nagy ünnepségeket tartottak a költő halá­lának 637. évfordulóján. A többi .kÖ-* * zött.egy XIV. századi ruhákba öltö­zött csoport Toscanából egy üvegcse olajat hozott, a Dante sírján egÖ mécsesbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents