Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-21 / 248. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1958. október 21. „Sem akarunk mást, mint amit a magyar nép többsége: a szoGializmus felépítését“ Értelmiségi nagygyűlés Szikszón Szombaton, október 18-án a szikszói Alkotmány filmszínházban gyűltek össze a szikszói - járás értelmiségi dolgozói, hogy az ez év júniusában lezajlott értelmiségi aktíva határozata értelmében megtartsák immár hagyományossá váló összejövetelüket. Pedagógusok,,orvosok, mezőgazdasági■ szakemberek, párt- és állami vezetők^ több mint háromszáz ember töltötte . meg á padsorokat. Kalapos öttó, va. Hazafias Népfront járás; 'titkára megnyitó, szavai után a nagygyűlés előadója 'Simon Ferenc elvtáns, '.a. járási 'pártbizottság titkára emelkedett szólásra.- Erre a nagygyűlésre ‘-L 'mondotta. —meghívtuk . a;' községi.párt- tűkéi* és tanácselnök elvtársakat is, hogy közösen tárgyaljuk meg' pártunk művelődési1 irányelveit. Az a szándék: vezérelt bennünket, hogy az1 értelffíisiégi dolgozókkal közvetve vágj'' közvetlen ül munkálkodó elvtár- Baöűv is. melyebb betekintést' nyerjenek' ..kulturális feladatainkba.' A szociális,tá .kultúra. felépítése csak ’ közös összefogással vihető Végbe. A szöcia- äistä'. • művéíődespolítiká ...céljai . pent önmagukért valóak, hanem szerves és elválaszthatatlan részét alkotják annak az egységes feladatnak, amit a szocializmus felépítése jelent. A kulturális forradalom tartalmilag a szocialista kultúra megteremtéséért vívott harc, s ezt a kultúrát a párt irányításával, a népi demokratikus állam szervezett erejével kulturális intézményeire támaszkodva, maguk a dolgozó tömegek hozzák létre. A kulturális forradalom célja lényegében nem más, mint a dolgozó tömegek tudatának teljes megváltoztatása, a szocialista, ember kinevelése. Harcunkat a kapitalizmustól örökölt elmaradottság megszüntetéséért, a máig is ható burzsoá eszmék és a reakciós polgári kultúra ellen vívjuk. Ebben a harcunkban teljes erővel \ támaszkodhatunk a szocialista forradalom előtti nemzeti és nemzetközi kultúra demokratikus és szocialista hagyományaira. .Simon elvtárs a továbbiakban részletesen foglalkozott a szikszói járásban* végbement kulturális változásokkal. . r— A felszabadulás óta szén eredményekkel gazdagodtunk. Lényegesen. emelkedett az oktatás színvonala. A múlt átkos .örökségét, áz analfabétizmust. lényegében felszámoltuk. A mi járásunkban is mozgalommá dagadt a kultúrházépítés. Minden villamosított községünkben rendszeres mozielőadást tartanak, a még villannyal nem rendelkező községek se maradnak ki a film élvezéséből. Sajnos, vándormozi fáinkkal sok a baj, nem egy olyan községünk van, ahová csak hébe-hóba ruccannak ki a vándormozisok. ‘Teszünk róla, hogy a jövőben itt is szervezettebbé tegyük a mozielőadá- sokat. A könyvtáraik látogatottsága ugrásszerűen megnőtt. A felszabadulás előtt falvaiink túlnyomó többségében nem volt még iskolai könyvtár sem, ahol. volt is. csak a tanítók és más értelmiségiek olvasták a könyveket, a rép számára kölcsönzés nem volt. Erről az állapotról írj a Mőíicz Zsigmondi »A társadalmi egyensúly fenntartását nem tudták elképzelni csak úgy, hogy a nép megmarad a mély tudatlanságban és szegénységben.« A könyv és a könyvtár társadalmi szerepe és jelentősége nálunk ina egészen más és sokkal nagyobb, mint a múltban bármikor. A járás minden községében van iskolai nevelői és ifjúsági könyvtár, továbbá népkönyvtár, melynek állománya átlagosan 200—300 kötet. Senki sem, még ellenségeink sem tagadhatják elért nagyszerű eredményeinket. Június 5. óta megnőtt a pedagógusok aktivitása, szívesebben végeznek társadalmi munkát. Persze, ez még korántsem általános, Ongán, Selye- ben, Ináncson és más községekben egyes pedagógusok húzódoznak a társadalmi munkától, vagy csak azért nem tevékenykednek kellő szorgalommal, mert a társadalmi szervezetek nem igénylik a pedagógusok segítségét. Különösen nagy feladat hárul értelmiségi dolgozóinkra a választásokat megelőző időkben. Ne tartsák elegendőnek azt, hogy ok meggyőződtek rendszerünk igazságairól, tudásuk, műveltségük alapján sokat tehetnek mások meggyőzése érdekében. A községi értelmiségi beszélgetéseken többen fájlalták, hogy a pedagő- ■ gusok-at - meg mindig -nem becsülik meg eléggé anyagilag. A budapesti választási nagygyűlésen Kádat* .elvtárs bejelentette, hpgy á közeljpvő- .ben rendezni fogják a.z egészségügyi dolgozók, az általános 'iskolai tanítók •és középiskolai tanárok fizetését. Ezek után Simon elvtárs határozati javaslatot terjesztett, a nagyaktíva elé, melyet egy emberként . fogadtak a jelenlévők. A javaslat így hangzik: 1. Minden értelmiségi dolgozó kapcsolódjék. be á választási harcba. 2. Az;értelmiségiek segítsék á maguk területén a 'mezőgazdaság, szocialista átszervezését. 3. Községi értelmiségi aktívaértekezleteken tárgyalták meg pártunk művelődési irányelveit^ és ennek alapján készítsék el a téli művelődési -programot. 4. Hívjunk össze értelmiségi nagyaktívát 1959 márciusában. 5. 1959 .júniusában Rendezzünk értelmiségi találkozót a HániáÓ partján. Az előadás elhangzása után vita következett. Elsőnek Sváb Antal szikszói általános iskolai igázgató lépett a mikrofonhoz. — össze kell fognia egész társadalmunknak a fiatalság nevelése érdekében — mondotta, majd így folytatta: — Mi pedagógusok, akik sokatT vállaltunk az emberek szocialista átformálásának nagy és megtisztelő munkájából, természetesen először nekünk kell megváltoznunk. Az iskolai és a családi nevelés között meglévő bizonyos fokú ellentétet csakis úgy tudjuk leküzdeni, ha az egységes nevelői ráhatást társadalmi méretekben eszközöljük. Eljutottunk odáig,, hogy szinte mindenki gondjának tekinti az ifjúság nevelését. Ezt a nemes társadalmi »-megmozdulást-« nekünk pedagógusoknak kell korszerű és'valóban ható tartalommal megtol-, teni. A bajmegállapítások nem sokat érnek, ha nem gondolkozunk el azon is, hogyan segíthetnénk. Már az iskolában meg kell kezdenünk az alaposabb világnézeti nevelést tovább kell folytatnunk akkor is, amikor’ neveltjeink kikerülnek az iskolapad- • ból. őszintén, minden köntörfalazás nélkül , meg kell _ mondanunk, hogy iskoláinkban csak szocialista nevelés folyhat. Ezen nem lehet vita. A jövő társadalma csak a szocialista társadalom lehet — mi ennek a szocialista társadalomnak neveljük a ma gyermekeit, a jövő felnőttéit. Azon azonban nem árt elgondolközhii, sőt vitatkozni. hogyan lehetne ezt a világnézeti nevelést még alaposabbá tenni, Nagyon időszerű lenne már, ha mód-. szertani kiadványokkal sietnének segítségünkre az illetékesek. A bennünk forró helyes gondolatok kivitelezéséhez kérjük pártunk, államunk segítségét. Nem akarunk mást, mint amit a magyar nép többsége: a szocializmus felépítését. A pedagógusok anyagi megbecsülésével kapcsolatban az a véleményem, ha Kádár elvtárs megígérte, meg is lesz a fizetésrendezés. Ma nem szokás az ígérgetés, de ha ígérnek, azt meg is adják. Talán a bejelentett fizetésemeléssel is felér az az erkölcsi elismerés, amit Kádár elvtárs így fogalmazott meg: a nevelőiket meg kell becsülnünk, h’szen ők faragnak embert gyermekeinkből... Végezetül javasolta, hogy a nagyaktíva táviratban üdvözölje pártunk Központi Bizottságát, melyet hatalmas tapssal fogadott a nagygyűlés. Somogy vári Sándor járási úttörőtitkár a fiatal értelmiségekkel szemben itt-ott megmutatkozó előítéletekkel foglalkozott. Az idősebb, tapasztaltabb kartársak segítsék jobban azokat, akik most kerültek ki az életbe. Majd kérte az aktíva részvevőit, hogy támogassák »A forradalom nyomolvasói« mozgalomban tevékenykedő úttörőket a Tanácsköztársaság írott és íratlan emlékeinek felderítésében. E mozgalom célja az. hogy ne merüljön feledésbe történelmünk epy“k legdicsőbb korszaka. Dr. Dikó István kórházi orvos azzal foglalkozott felszólalásában, hogy az A Magyar Néphadsereg Művészeti Együttese Miskolcon A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett művészeti együttese a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakítása negyvenedik évfordulójának méltó megünneplésére készül. Ebből az alkalomból állították össze a »40 éves * nárU című ünnepi műsorukat, amelyet az MSZMP miskolci városi bizottsága és a városi helyőrség parancsnoksága közös szervezésében először Miskolc és Diósgyőr dolgozóinak mutatnak be. Az ünnepi előadást október 21-én, kedden este 7 órakor tartják a diósgyőrvasgj'ári Művelődés Házában. értelmiségiek általában, de különb sen a pedagógusok nem lőhetnek kétarcúak. A kétm'cűság,' a politikai és világnézeti kétkulacsosság elöbb- utóbb megbosszulja magát. Egy tömeget egy ideig félre- lehet vezetni a kétarcú politizálással,, de az erre épülő népszerűség, ingoványra épült népszerűség. Egyszer mégis csak- kiderül a turpisság és oda a népszerűség, de még a becsület is. Egyenes, bátor, szókimondó világnézeti állásfoglalással, a szocialista jövőbe vetett rendíthetetlen hittel k°ll 5»t emberek elé állnunk ’— ezek vagyunk és ha összeszakad ég és föld, akkor is azok maradunk. Ezt kívánja a becsület, ezt kívánják az emberek. % Hédervári Ferenc járási művelődésügyi előadó az ifjúság kérdésével foglalkozott. — Az ifjúság jelenlegi állapota velejárója az átalakuló kornak. A gyors gazdasági változással nem tartott lépést a tudat formálódása. Vannak nálunk olyan. emberek akiknek. tetszik az, hogy egyes fiatalok cinikusak, kedvelik, hogy , jampec- módra v'selkednek, mei-t ezekből az erkölcsileg felelőtlen fiatalokból kerülnek ki . a huligánok,, az említett emberek politikai elképzeléseinek szekértolói — mondotta. Ezután Laczkó Béla elvtárs. a megyei pártbizottság agifációs és propaganda osztályának vezetője, szólalt fel. Elöljáróban .tolmácsolta a megyei párt-vágréhaj tóbi zottsá g üdvözletét az aktíva , részvevőinek majd értelmiségünk jelen helyzetével, feladataival foglalkozott, — A pedagógusok zöme az ellen- forradalom előtt és után kivette részét társadalmi fejlődésünk munkálataiból. Most a választások előtt konkrét feladatokat vállalnak és hajtanak végre. Például a szülői értekezletekén 'ismertetik' a felszabadulás óta elért eredményeket. A megyében nincs még egy járás, ahol ilyen rövid idő alatt 8 terme’esz ö vetkezet alakult volna. Ebben a nagyszerű munkában az önök meggyőző munkája is ben** nerejlik. ; A művelődési irányelvekről szólva méltatta; milyen alapos: elemző munkával készült, több ezer ember dolgozta ki és vitatta meg. A mai pártvezetés szellemétől idegen, a. felszínesség — minden komoly társadalmi problémát a maga bonyolultságában mérlegel. Beszélt továbbá a választásokkal kapcsolatos ellenséges hírverésről. — A revizionisták és a múlt rend egyéb száll áscslnálóí vlsiszakívánjók a többpártrendszert. Azt -mondják, hogy nem lehet igazi parlamenti életet élni ellenzék nélkül, és hogy nálunk most szavazás lesz, de nem választás. Ä többpártrendszer 'visszaállítása egyet jelentene a többpártrendszernek megfelelő társadalmi állapotok visszaállításával — a kapitalizmus körülményei . között divatoznak a különböző pártok. Mi nem fogjuk beengedni a hatalom bástyái közé a volt kizsák- mányolókat, elegünk volt a párt- viszályos úri rendből. Hogy van-é ellenzék nálunk? Nincs, de mégis van — a bírálat és önbirálat a hibák kijavításának eszköze... A lezajlott jelölőgyűléseken százezrek vitatták meg. ...hogy kit akarnak az országgyűlésbe. Csak a mi megyénkben 237 esetben jelöltek mást a dolgozók; mint akit a népfront-bizottságok .javasoltak, éltek azon dfemokfätfküs""jogukkal, hogy maguk •döntsenek áfról, hogy ki képviselje őket. a tanácsban. Van-e Nyugaton ilyen demokrácia? Nincs, a kizsákmányolok nem , engedik meg, hogy a nép által„választott személyek kerüljenek á parlamentbe ... Könnyebb gazdasági eredményeket elérni, mint; máról holnapra megváltoztatni az emberek tudatát. ■ De vajon várhatuük-é addig amíg á felépülő : szocialista ... gazdasági i rend spontánul is. magához igazítja az emberek tudatát? Nem, mert a tudat- átformálás közvétve gazdasági hasznossággal bír. A szocialista gondolkozásé emberek jobban megértik és eredményesebben építik a szocialista társadalmat. Laczkó elvtárs nagy tetszéssel fogadott felszólalása után még többen hozzászóltál?:, majd Simon elvtárs összefoglalta az elhangzottakat. Különösen kiemelte azt a bensőséges, baráti hangulatot, mely a tanácskozást áthatotta. Minden feszélyezett- ség , nélkül, nagy ügyszeretettel és a1 a pose ággal nyilatkoztak művelődési eredményeikről, hiányosságairól, az előttünk álló feladatokról. A nagygyűlés részvevői‘— közkívánatra — megtekintették a »Szállnak a dárvák« című színes szovjet filmet. ÍG. M. ) ff Rendkívül költséges“ [L(iva tatás bonni ikoirmá nyköruk tárgyalásokba bocsátkoztak nyugati hatalmak hivatalos képviselőivel azért, hogy szabadlábra' helyezhessenek három, .hivatalosan elítélt háborús főbűnöst — névszerint Rudolf Hesst, néhai Adolf Hitler hajdani helyettesét, továbbá Spéer urat, az exführer fegyverkezési exminiszterét és Baldur von Schirach-ot, a^i ,annakidején., a harmadik pdrodalonj ifjúsági: vezéreként szerzett nevének elévülhetetlen történelmi* gyalázatot. v V , A borifii. unak politikai magatartásérói esetleg tájékozatlan embereknek’ ném kis méglepetést okozhat ez a hír. A józan értelem azt tartja helyénvalónál?,' hogy áki embert öltvámiák: lakolnia kell tettéért. Akik azonban. az emberiség . tömeges. legyÜkoJásáyal vésték a népek emlékezetébe vérgőzös tetteiket," azok ma á börtönéletnél jobb isorsra érdemesek' a" nyugatnémet politikusok szemében: Hogy milyen jobb sorsra, arról fényesen tanúskodik; Speidel hírhedt nácitábornok példája, aki ma az. atlanti haderők egyik ^főparancsnoka.,,. ... ...... Hess líráknak a börtönből való kiszabadítására azonban egyelőre állítólag nem ilyen megfontolások késztetik a kormányon lévő bonni barátaikat. Nem ilyenek, hanem — bevallásuk szerint — egészed másmilyenek. Anyagi természetű meggondolások. A szabadlábra helyezés, mint- hivatalosan .közölték, azért szüteéges, mert ^ spandani börtööl további feam- tartósá, „Rendkívül költséges’’;-* . „•••• • Ejnye, ejnyer Talán'.bizo'ny' nagyobb megterhelést jelent a bonni háztartásra, mint a nyugatnémet hadsereg atóhífegyverékkel való íél- •szerélésé?; Avagy tálán üymódon akarják ellensúlyozni azt a veszteséget, amelyet a napokban kirobbant panama-botrányok sorozata okozott? Néni nemf Hanem -méglehét; hógy e patinás nevű börtöhlakók túlságosan fényűző életet-kiVárinak a bonni kollégáktól, ami viszont rendkívül költséges. De azért nem valószínű, hogy a berlin—spandaui börtönt tényleg felszámolják emiatt. Sokkal nagyobb törekvés van most arra, hogy csak a kaput nyitják meg egyesek előtt azért, hogy mások, egészen mások (kevésbé költségesek) mögött csukhassák be aztán újra. -— m — i —*-oooA bocs! iskolások biztonságáért Sok. kérés, felhívás és sajnos.”.- Öly- kpr, hálálos kimenetelű -. szerencsétlenség figyelmezteti a- gyorshajtás miatt, a gépkocsivezetőkét az 'óvatosságra és mégis megtörténik a baleset'' .v . :,v) ; 1;< ■ A bocsi iskola 4 tanterme három különböző helyen, de. kivétel nélkül igen forgalmas országút mellett van. A tanítás váltakozó rendszerrel folyik, így az iskola több mint 280 . tanulója naponta kétszer, vagyis összesen négy alkalommal közlekedik ezeken az. útvonalakon, Hajmeresztő. Játvány, amikor egy- egy .tehergépkocsi , el száguld az iskola előtt, ezen a gyermekektől , gyakran népes jó „héhányszáz méteres útszakaszon. Sokszor úgy tűnik, mintha nem is ember ülne a volán mellett, hanem gép, vagy valami más... Két kérésünk van. Gyermekek, szülők, pedagógusok, a jóérzésű emberek névében kérjük, hogy az ille* tékeá gépkocsivezetők hallgassanak egy kicsit az emberi jóérzésre, legyenek „'Jlltíhtet'tel a körülményekre és sokkal jobban vigyázzanak, mert saját magukra, embertársaikra és legnagyobb kincsünkre,, a gyermekre vigyáznak. A másik kérésünk pedig a közlekedésrendészet illetékeseihez szól, ami több éves kérés, tanácsülések, szülői értekezletek gyakori témája: sürgősen helyezzék el a más községekből jól ismert »Iskola« — feliratú, figyelmeztető táblákat a megfelelő helyen, hogy ezzel is csökkentsük a veszélyt. '*-■ Ha kérésünk meghallgatásra talál, há mindenki megteszi a tőle telhetőt a maga területén, soha jóvá nem tehető szerencsétlenség borzalmaitól menti meg embertársait. Dudás József tanár, Bőcs*-ÖDOA miskolci filharmöriikusok koncertje • - Egerben " A miskolci Liszt Ferenc Filharmonikus Zenekar ez év áprilisában az egriek meghívására nagysikerű hangversenyt adott az egri Gárdonyi, Géza színházban. A zenekar ezt követően megkezdte a Miskolc terüle-: tén kívüli vendégszerepléseit és most Eger társadalmának a kérésére ismételten ellátogatott Egerbe. A második egri koncertet tegnap, október 20-án este tartották a Gárdonyi Géza színházban» Rubányi Vilmos vezényletével. A miskolci filharmonikusok koncertjei iránt Égerben igen élénk az érdeklődés és ezért a 'helyi- párt- és tömegszervezetek segítségével négye* koncertbérletet szerveztek. A zenekultúra terjesztésének mind széle** sebbkörűvé tételében Egerben élen« járt a helyi nőtanács, amely több-» száz új zenehallgató bérletest szerv vezett. Az egri nőtanács és egyép íö- megszervezetek aktivitása a dolgozók zenei kultúra j ának fejlesztése érdekében példamutató s mivel éppen a miskolci filharmonikus zene- lcarról van szó, elsősorban nekünk* miskolciaknak kellene példájukat követnünk. Új kereskedelmi formák A Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat a közeli hónapokban újabb gyorskiszolgáló boltokat nyit. Az egyik a .selyemréti fűszer-csemege- bolt helyén lesz, míg a másik a Széchenyi utcán. Az utóbbi olyan típusú, ami még nem volt Miskolcont fél önkiszolgáló. Pült nem lesz az üzletben, csupán korlát, s a vevő a kosárba rakja az árut, aztán megy a cso- magolóba. A kereskedelem új formái elsősorban a vevők érdekeit szolgálják. A cél az, minél kevesebbet kelljen várni, s minél kevesebb művelettel juttassa el a kereskedelem az árut a vevőkhöz. A szóban lévő átszervezés tehát nemcsak a kereskedelem fejlődését, hírnevét emeli, hanem első- sorban a vásárlók érdekét tartja szem előtt.-ooo„De szépek is voltunk mi hajdan... U „Mi maradt? Ráncos homlok, ősz haj, kihullt szemöldök, tompa szem, már nem nevet ragyogva, — ó jaj!’1 Kopott kabátban, tántorgó léptekkel öreg anyóka, tipeg egyik asztaltól másikig. Túlérett, hatalmas sárga körtét gyötör fogatlan ajkai közé, kenyeret tép hozzá mocskos ujjaival, s ködös, könnyes tekintete ijedten repdes a vendégek körül. Tétovázik lépteivel, bizalmasan hunyorít a rápillantom, szóra nyitná vértelen száját, s ezer ráncát még jobban elmélyíti a komikus fintor. Aztán megint meggörnyed, a társtálanság. részvétlenség megtöri apró alakját, magába róskad. Elhúzódik az emberektől, s motyog, motyog valami keserveset, reszketeg könnyei végigbukdácsolnak arcán. Fiatal férfi áll meg mellette, ol- dálbaböki társát, komolykodó képet ölt, de szemeiben ott bújkál nyugtalanul a kitömi készülő' röhej. — Annácska drága, hogy van? —- fordul a töpörödött öregasszonyhoz. Annak felragyog az arca, széles mosoly mutatja összes foghíjfait, derekához szorítja ráncos, vén kezét s szánalmasan riszálva magát közeledik. ■ ■— Ö, kedvesem., ■ kedvesem ... mégsem felejtett még cl? De nem ám úav-e? Aki■ egyszer a szép, kedves Annát látta... így volt ez már régen is ... — Hány kérője volt azóta? rt* vágja felibe áradozását a fiatal. — Há-át... — ránt egyet kacér* kodó szégyenlősséggel kendője csücskén a vénség. .— Nem akarok én még férjhez menni... szegény jó férjem... —- pityeredik el, — nem engedi még Ő, hogy férjhez menjek... Pedig — halkítja boldog-suttogóvá hangját — most is volna egy fiatal- ember... ...És itt kitört a röhej. Rázta vadul az embereket, fuldoklásszerű rohama mai dagasztotta ki nyakukon duzzad dó ereiket, megreszkettette a szerencsétlen anyókát. Megvert kuvasz„ kullogott helyére, poharat emelt, mélyre függesztette alázott tekintetét, apró nyögdécseléssel sírta belé bánatátt. — Nem kell azért az embert iga kinevetni ... azért, mert már öreg.. * Hiszen én is voltam fiatal... szép... de szegény férjem, mióta itt hagyott... mi maradt nekem? — zokon, zokog az asszony, aztán csendesedik, viszkos zsebkendőt húz elő zsebéből, markába borítja tartalmát, pár forint, s már csak magának mondja: — Még egy forint... forint kellene ... János bácsi... egy fél- decit.. * (révni
