Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-05 / 209. szám

4 esZAKMAGYARORSZÄG Péntek, 1958. szeptember 5. Á műszaki vezetők és a politikai munka VAN-E POLITIKAI SZEREPE a műszaki vezetőnek? Ebben a fontos kérdésben gyakran tapasztalható, hogy nincs mindig kifejezett állás­pont az üzemekben. A gyáregységve­zetők, művezetők, aknászok, körlet­vezetők és más termelési ágak mű­szaki dolgozóinak körében még ma is nem egyszer felmerül: hogyan végez­zenek politikai munkát, amikor nya­kig vannak tennivalókkal, — a gaz­dasági és műszaki teendők oroszlán- része az ő vállaikra nehezedik. Sok­szor azt sem- tudják, mihez fogjanak. A pártnak határozott álláspontja van ebben a kérdésben is, mely egy­értelmű és világos. A gazdasági, il­letve a műszaki vezetők egyben a melléjük beosztott munkások politi­kai nevelésével is foglalkozzanak. Hogy melyik az előbbre való? — A gazdasági vagy a politikai munka? Vagy érvényesülhet a feladatok vég­rehajtásában az egyik tényező a má­sik nélkül? Nem! Már a kérdés ilyen felvetése is eleve helytelen volna. Nem lehet meghatározni, hogy me­lyik fontosabb. Mindkettő fontos, elválaszthatatlan, — együttható té­nyező. Mindkettőt egyszerre, együtt kell végezni. Számos példa során be­bizonyosodott, hogy valamely terme­lési egység gazdasági eredménye nagyban attól függ, milyen az üzem, vagy a gyár dolgozóinak politikai felkészültsége. Az eredményekben rendszeresen megmutatkozik. ho­gyan mozgósították a munkás kol­lektívát a feladatok sikeres megol­dására nézzünk a Jó példák kö­zül EGYET. A Könnyűgépgyárban Jánosik Kálmán gyáregységvezető gazdasági és műszaki tevékenységét rendszeresen összekapcsolja a politi­kai munkával. A feladatok sikeres megoldásának egyik fontos eszközét abban látja, hogy az embereket meg­nyerje az üzemre háruló teendők tá­mogatására. A melléje beosztott mű­szaki vezetők és a munkások előtt rendszerint nemcsak a gazdasági. mű­szaki tennivalókat ismerteti, hanem azokat a párt politikájának tükrében megmagyarázza, politikailag megin­dokolja a miért-et is. Nem zárkózik az irodába, hanem gyakran a mun­kabrigádok, a munkások között tar­tózkodik, elbeszélget velük, politikai­lag neveli őket. Megmagyarázza pél­dául, hogy a párt miért tulajdonít olyan nagy jelentőséget a termelés gazdaságosságának, milyen fontossá­ga van annak az egyén és a társada­lom érdekei szempontjából. Részt vett az augusztus 20-ára indított munkaverseny szervezésében. Szemé- # is lelkesítette a kovácsokat, sajJJíPkat a verseny sikerére. Egy­szóval politizál, a gyáregység irányí­tását a politikai munka segítségével egyszerre végzi, hirdeti a párt sza­vát. politikailag neveli, mozgrsíHa a dolgozókat. Enélkül el sem tudja kép­zelni a jó vezetést, — s az eredmé­nyek nem is maradnak el. Jánosik Kálmánnak jó a kapcso­lata a munkásokkal. — tisztelik, bi­zalommal fordulnak hozzá egyéni prob1 émá'kkai is. Nem véletlen — r\z ilyen vezetőt szeretik a dolgozók. Ha valaki az iránt érdok’ődik a gyár­ban, hogy ki a legjobb vezető. — el­sősorban az ő nevét emlegetik. És ami a legérdekesebb, neki mindig jut ideje a politikai munkára. Pedig az ő vállaira sem nehezedik kisebb gond, mint azokéra, akik elismerik ugyan a műszaki tennivalók mellett a politikai szerepüket is, de sokszor, vagy állandóan időhiányra hivatkoz­nak. Kipróbálták a 15 tonnás emelőhid mintapéldányát A Borsodvidéki Gépgyárban a na­pokban elkészült a teherautók, autó­buszok és minden más, nagyobb tárgy egyszerre történő felemelésére szol­gáló emelőhid első példánya. A két- gerendás, 9 méter hosszú pádból álló folyadéknyomásos emelőhid csavar­szivattyúval működik és másfél perc Blatt másfélméter magasságba emel 15 tonna terhet. így a nagyobb súlyú járművek, tehergépkocsik, autóbu­szok javítása kényelmes körülmé­nyek között végezhető el. Az ország­ban először gyártott emelőhid első példányát kipróbálták és az a próba során teljesen bevált. A mintapél­dányt a jövő hónap elején mutatják be a szakembereknek és kereskedel­mi szerveknek, sorozatgyártását pe­dig a jövő évben kezdik meg.-ooo­lfőhasznositó berendezés építését kezdték meg Borsodnádasdon A Borsodnádasdi Lemezgyárban •— a hároméves terv beruházásainak keretében — két és félmillió forintos költséggel hőhasznositó berendezés építését kezdték meg. A hőhasznosító berendezés feleslegessé teszi a kazán­ház üzemeltetését, amennyiben a gyár gőzszükségletét teljesen bizto­sítja. Az új berendezés, amely a jövő évben kezdi meg a munkát, évente másfélmillió forint megtakarítást je­lent a népgazdaságnak. Országos és havi vásárok Rövidítések: országos ál­lat- és kirakodóvásár — oák: havi állat- és kira­kodóvásár — hák; orszá­gos kirakodóvásár — ok; országos áliatvásár — oá; havi kirakodóvásár — há; szarvasmarhavásár — szm; sertésvásár — se. Vasárnap, szeptember 7. Attala (Somogy) oák. Cegléd (Pest) oák, Gyón (Pest) oák, Hercegszántó (Bács) óák, Jászberény (Szolnok) oák, Kaposvár (Somogy) oák, Kisújszál­lás (Szolnok) óák, Kunhe­gyes (Szolnok) oák, Móra- halom (Csongrád) oák, Pécs (Baranya) oák, Szarvas (Békés) oák, Ti- szaföldvár (Szolnok) oák, T^feapüspöki (Szolnok) nák. Hétfő, Szeptember 8. Akasztó (Bács) oák. Ba­lassagyarmat (Nógrád) oák, Bácsalmás (Bács) oák, Bélapátfalva (Heves) oák, Csongrád (Csongrád) há, Győr (Győr) oák, Gyulake,szí (Veszprém) oák, Hédervár (Győr) oák, Kiskunlacháza (Pest) oák, Nagyatád (Somogy) oák. Nyírmada (Szabolcs) oák, öriszentpéter (Vas) oák, Polgárdi (Fejér) oák. Sik­lós (Baranya) oák. Somló- vásárhely (Veszprém) oák, Szakács (Tolna) oák. Szik­szó (Borsod) oák. Tisza- esege (Hajdú) oák, Úszód (Bács) oák. Kedd, Szeptember 9. Adony (Fejér) oák, Dé- destapolcsány (Borsod) oák, Iregszemcse (Tolna) oák, Kocs (Komárom) oák, Pápa (Veszprém) ló, szm, Simontomya (Tolna) oák, Soltvadkert (Bács) oák, Vásárosmiska (Vas) oák, Zalaegerszeg (Zala) oák, Zalaszentgrót (Zala) oák. Szerda, Szeptember 10. Balatonfüred (Veszprém) oák, Bucsuszentlászló (Za­la) oák, Heves (Heves) hák, Kaba (Hajdú) oák, Mezőcsát (Borsod) hák. Pápa (Veszprém) Se. ok, Sármellék (Veszprém) oák, Sárszentlőrinc (Tol­na) oák, Segesd (Somogy) oák, Szentlőrinc (Baranya) oák, Tiszabercel (Szabolcs) oák, Tiszakarád (Borsod) oák. Csütörtök, Szeptember 11. Bedegkér (Somogy) oák, Devecser (Veszprém) oók, Jánkmajtis (Szabolcs) oák, Jászapáti (Szolnok) oák, Nagyszékely (Tolna) oák, Nyírbátor (Szabolcs) oák, Orosháza (Békés) oák, Pó- pateszér (Veszprém) oák, Porcsalma (Szabolcs) oók, Sarkad (Békés) oák, Szász­vár (Baranya) oók. Péntek, szeptember 12. Nyírábrány (Hajdú) oák, Szigetvár (Baranya) oók. Szombat, Szeptember IS. Apátfalva (Csongrád) oák, Drávafok (Baranya) oák, Gelse (Zala) oák. Hajduhadház (Hajdú) oák, Lőrinci (Heves) oák, Sze­ged (Csongrád) oák, Szed­res (Tolna) oák, Tószeg (Szolnok) oák. A MŰSZAKIAK POLITIKAI MUNKÁJA tehát nem abban merül ki, hogy időközönként behívnak az irodába egy-egy dolgozót, nem! Ko­ránt sem így képzeljük mi ezt. Nem is volna helyes módszer. A politikai munkához adva van a kedvező fel­tétel. A műszaki és gazdasági veze­tő a termelésben betöltött fontos sze­repénél fogva ott él a dolgozók kö­zött. S miközben ellenőriz, segít, műszaki taríácsot ad, tehát amíg gazdasági ügyekkel van elfoglalva, beszélgethet politikai kérdésekről is. S hogy miről? Számos kérdés foglalkoztatja az embereket. Többek között a nem­zetközi helyzet, s annak középpontjá­ban a békeharc. A munkások között mindig vannak olyanok, akik nem olvasnak újságot rendszeresen, nem kísérik figyelemmel a külső és a belső eseményeket — tájékozatlanok. Már pedig őket bizony érdekelné, hogyan állunk ezzel a mozgalom­mal. ki javára billen az erőv}szony mérlege, az igazság. Mert háborút senki sem akar a becsületes dolgo­zók közül. És ha ez így van, akkor már könnyebb a dolgunk. Ha a mun­kások előtt e kérdésben ismertetjük a helyzetet, belső céljainkat össze­függésbe hozzuk a békeharccal, meg­értik, — minél nagyobb a gazdasági eredményünk, annál erősebbek le­szünk, annál inkább gyengülnek a béke ellenségei, a kardesö’-tetők, még inkább a mi javunkra billen a mér­leg. Természetesen a belDol'tikai kér­désekben is bátran ki kell mondani a szót. Ha erről esik szó, minden műszaki nevezze barátnak a bará­tot, fasisztának a fasisztát, ellenfor­radalomnak az ellenforradalmat. Mert az igazság kimondása sohasem volt szégyen —, különösen a becsü­letes munkásemberek szemében nem. S az ilyen nyílt, politikailag határozott állásfoglalásu egyenes vezetőket tiszteletben tartják a munkások. SOKAT KELL TÖRŐDNI az em­berek mindennapi gondjával, bajá­val is. A műszaki vezető számára sohasem lehet közömbös, hogy beosz­tottja milyen körülmények között él, milyen a magánélete, betartja-e a szocialista erkölcs normáit. Fontos erkölcsi követelmény, hogy a műsza­ki vezető legyen emberséges és igazsá­gos a munkások egyéni problémáinak megítélésében, s ha kell, ne sajnálja fáradságát a dolgozók ügyeinek el­intézésében. Ne fukarkodjon a fegyel­mezett, jól dolgozó munkások elisme­résével, jutalmazásával. S ha a szük­ség úgy kívánja, fegyelmezzen is. Mindig gondoljon arra, hogy az em­berek érző lények, az esetek több­ségében tanulnak a jóra intő szóból, a nevelő hatású és szándékú fegyel­mezésből is. Ha műszaki vezetőink így dolgoznak a munkások között, az ilyen fáradság nem vész kárba —, kamatostul megtérül. Mert ez is po­litikai munka, még hozzá nem is le­becsülendő. Ahol így él és foglalko­zik a műszaki vezető az emberekkel, ott jó a munkások hangulata az üzemben, viszonyuk a vezetőhöz, szí­vesen hallgatnak szavára, utasításai­ra, s örömmel dolgoznak. NEM SZABAD HÚZÓDOZNI a termelés parancsnokainak, műszaki vezetőinek a politikai munkától. Er­kölcsi kötelességük, feladatuk is ez, mert ha egyszer vállalták a gazdasági funkciót, akkor ezzel egyidőben e kötelességnek is alávetették magu­kat. A műszaki vezetők helyzete gyö­keresen megváltozott. Ma a haladás, a munkásosztály ügyét szolgálják, s ezt nagy többségük magáénak is vallja. A mindennapi életből merít­senek példákat a munkások felvilá­gosításához. Nincs számukra szebb és megtisztelőbb feladat országunkban, mint a gazdaságos termelés mellett elültetni a hozzájuk beosztott dol­gozók szívében pártunk, kormányunk szavát Pál Lajos SZflKtTMG VflRORSlQfí Akik győzelmükkel örömet szereztek .Borsodnak „A jó eredmények elérésének egye­düli, biztos útja a lelkes, lelkiismere­tes munka”. így kezdi mondókáját a hernád- németi fiatalok népszerű Gyuri bá­csija, Marosi György tanító. így in­dult el a beszélgetés kettőnk között, amikor a hernádnémetiek legújabb szép fegyvertényéről, a falusi szpar- takiádon elért országos bajnokság­ról érdeklődtünk. Azután rátért arra a lelkes munkára, amelynek ered­ménye volt, hogy végre beteljesült a község fiataljainak vágya, bajnoki szalagos éremmel, értékes tisztelet- díjjal tértek haza Szolnokról, ök sze­rezték az egyetlen győzelmet Bor­sodnak a VIII. falusi szpartakiád országos döntőjében. Úgy beszél a hernádnémetiek fiatalos mozgású őszülő tanítóbácsija, ahogyan a mai sportvezetőknek tettekben is meg kell nyilvánulnia. — Láttam — mondotta —, hogy egy sportkör még faluban is csak akkor töltheti be igazi hivatását, ha a labdarúgás mellett más sportágat is népszerűsít a fiatalok körében. Nálunk az atlétika mellett a röplab­da a legnépszerűbb, itt is értük el legtöbb sikerünket. Persze ezeket a sportágakat csak úgy tudja az em­ber megszerettetni, ha egészen fiata­lon tanítja meg erre a sportolókat. Én is így kezdtem. 1951-ben határoz­tuk el a röplabda szakosztály meg­alakítását. Megszerveztem a csapa­tot csupa fiatalokból. Egyetlen egy leszerelt katona, a mostani csapatka­pitány, Berta Jóska volt közöttük az idősebb. Persze nem ment minden a maga útján. Sok szép siker, keve­sebb csalódás, de annál több munka van a most elért siker mögött. Hat­szor nyertünk azóta járási és megyei bajnokságot a szpartakiád verse­nyein. Az országos döntőben sorrend­ben a következő helyezéseket értük el: IV., VI., IX., V.. II., I. Sokat je­lentett az idén, hogy most már van tornatermünk is és télen is zavarta­lanul készülhettünk. Tavaly Pankasz csapatától szenvedtünk vereséget a döntőben. Ekkor elhatároztuk, hogy az idén visszavágunk nekik. Az egész éven át végzett szívós munka eredménye az volt. hogy most a döntő mérkőzésen 3:0-ás győzelem­mel nyertünk a pankasziak előtt. Olyan szép ezt így elmondani, egy­szerű szavakkal, de talán a fiúk tudnák elmondani, hogy mennyi akadályt kellett leküzdenünk, hogy idáig eljussunk. A munkában fáradt fiúk áldozatos és kitartó munkája végre meghozta gyümölcsét. Pedig hány esténket, szabad vasárnapun­kat áldoztuk fel 7 éven át. Amikor csüggedtünk, egymást biztattuk, menni kell, meg kell nyerni, mos!; sikerült. És a népszerű nevelő szemében ott csillognak a meghatódottság könnyei. Eszébe jutnak azok a ma­gasztosan szép pillanatok, amiért évek nehéz munkáját vállalták, fiai fenn álltak a győzelmi emelvényen és zúg a taps, győzött Hernádnémetif Aztán ismét fiaira tereli a szót. Milyen érdekes is, hogy Berta Jóska fiatalon kezdte el a röplabdázást és most már három fia nézte bámuló szemmel a csillogó bajnoki érmet. Büszke arra is, hogy csapatkapitá­nyuk kormánykitüntetéses tsz-dol- gozó, Lövey Zoltán, Kiss Zoltán, Ga­luska János a csapat erősségei, tu­dásban az NB. II. színvonalat érik, de nem sokkal marad: göttük tudásban Kahanc Jánc László, Nagy Géza, Nagy Jo. Lövey Sándor, akik gyakran k fel az iskola udvarán a két kezükkel épített röplabda pá’ Aztán a többi szakosztályra az elnök, mert Marosi György csak edzője, szervezője a j csapatnak, 5 a sportkör €.. hemádnémeti sportolók nagy jának apja. Büszkén beszél arról* hogy labdarugó csapatuk járási baj­nokságot nyert. A női röplabda csa­pat háromszor nyert megyei bajnok­ságot, de ott látjuk a hemádnéme- tieket a szpartakiád atlétikai verse­nyén is a legjobbak között. Asztali- teniszezőik is sok jó eredményt ér­tek el. Aztán így folytatja: — Tavaly az országos bajnokság megnyerését tűztük ki célul, most a talán még nehezebb feladatra, a baj­noki cím megvédésére készülünk. Szeretnénk elindulni ősszel a me­gyei röplabda bajnokságban, hogy kemény mérkőzésekkel készülhes­sünk a jövő évi szpartákiádra. Per­sze ennek a végrehajtásához anyagi támogatásra is szükségünk van, Re- | méljük, hogy a járási tanács Nyer­jék és Bíró elvtársak vezetésével ezután sem tagadják meg a segítsé­get tőlünk, mert őszintén el kell mondanom, támogatásuk nélkül nem érhettük volna el a szép győzelmet. Papp Gazsi Imre elvtárs. megyei TST elnök 7 éven át buzdított ben­nünket jobb munkára. Ezután sem fog csalódni bennünk. A hernádnémetiek nem ígérgettek* csendben, de annál eredményeseb­ben dolgoztak, most az illetékeseken, a járási tanács és a megyei TST ve­zetőin és azok erkölcsi, de főleg anyagi támogatásán múlik, hogy a hemádnémeti röplabdások, maga­sabb szintű mérkőzéssorozaton ké­szülhessenek fel a jövő évi országos döntőre, a bajnoki cím megvédésére. Érdemesek ezek a fiatalok a támo­gatásra. mert munkával, az akadá­lyok léküzdésével, eredménnyel bi­zonyították be, hogy méltóak a biza­lomra, a támogatásra. Nemes Péter Oz orvos-egészségügyi dolgozók sporttalálkozód A szakszervezeti hét keretében augusztus 30—31-én rendezte meg az orvos-egészségügyi szakszervezet Borsod megyei területi bizottsága Miskolcon, a Semmelweis-kórházban az orvos-egészségügyi dolgozók sport­találkozóját. Ezen a találkozón az orvos-egészségügyi dolgozók legkü­lönbözőbb rétegei vettek részt, öröm volt látni, amikor az osztályvezető főorvostól kezdve a legfiatalabb ki­segítő dolgozóig, milyen nagy lelke­sedéssel küzdöttek egymás ellen az egyes sportágakban. A részletes eredmények a következők: Férfi számok: 100 m. síkfutás: 1. Bodnár, Miskolc. 400 m. síkfutás: 1. Poczik, Miskolc. Magasugrás: 1. Bod­nár, Miskolc. Távolugrás: 1. Bodnár, Miskolc. Súlylökés: 1. Imre, Miskolc; Röplabda: Saujhely—Miskolc 2:1. Asztalitenisz csapat: 1. Miskolc. Asz­talitenisz egyéni: 1. Megajda, Mis­kolc. Teke csapat: 1. Miskolc. Teke egyéni: Tóth László, Miskolc. Labda­rúgás: Miskolc—Saujhely 4:2 (0:2). Női számok: 100 m. síkfutás: h Szakmáry Klára, Miskolc. 400 m. síkfutás: 1.’ Szalkó Magda. Saujhely. Magasugrás: 1. László Irén, Miskolc. Távolugrás: 1. Szilvássiné, Miskolc; Súlylökés: 1. Bodnár Mária, Miskolc. Röplabda: Saujhely—Miskolc 2:1. Asztalitenisz csapat: 1. Saujhely. Asztalitenisz egyéni: 1. dr. Adorján- né, Miskolc. Az első három helyezett éremdíja­zásban részesült. A pontversenyt a miskolci Semmelweis-kórház dolgo­zói nyerték.-ooo­Lassan lejár a kupeceknek Lassan, de biztosan! Mert mosta­nában nap mint nap akad egy-kettő a «-horogra«. Legutóbb például ku- koricakupecet lepleztek le ózdon. Az Alföldről hozta az új kukorica mázsáját 120 forintért s adta — il­letve adni akarta 200-ért. Azonban elvétette a lépést, lefülelték — egy- szersmindenkorra. Sokan vannak rnég, mert a könnyű pénzkereseti lehetőség, a mások zsebén való élős- ködés, meggazdagodás szinte vonzza a könnyűvérű pácienseket. S ami a legdöntőbb, nehéz leszokni erről a régi világban egyedüli biztos meg­élhetést adományozó »vonásról-«. Ha nincs, aki szorgalmazza. De szeren­csére van és szerencsére ahogy ha­ladunk előbbre, egyre kevesebb tér jut a kupeckedésre az ország gazda­sági helyzetét tekintve is. Mert néz­zük csak a kupecek valaha legjobb »küzdőterét« a falut, a mezőgazda­ságot: A kupec hajdanában — még né­hány éve is -r állatot vett; nyereség­gel továbbadta. Terményt vett; nye­reséggel továbbadta. Ezreket vágott zsebre naponta, s még hozzá sem ért a terményhez, állathoz. Volt piaca, mindig túl tudott adni kellő nyere­séggel a felvásárolt árun. Azonban ma már egészen más a helyzet. Ma megfelelő áron vásárolja meg a ter­melőszövetkezetek. egyéniek állatait. — különösen, ha leszerződte — az állam. S a kupecnek igen ügyesnek kell lennie, vagy nagyon szorultnak pénz dolgában az eladónak, hogy kötélnek álljon. S ami a terményfé­leségeket illeti, ott még nehezebb a kupecek dolga. Néhány évvel ezelőtt, ilyenkor ősztájt keresve kellett keresni a pia­con a tavalyi kukoricát, tavalyi ter­ményt. keresve kereste maga az ál­lam is, hogy biztosíthassuk a kellő mennyiségű kenyeret, takarmányt. És ma? Nincs elegendő raktárhelyi­ség. pedig egyre-másra épül. jófor­mán gond. hogy hová helyezzük el az ezévi termést. Csak itt, a mi me­gyénkben is még most szállítják el a tavalyi kenyérgabonát, hogy ^ hely legyen az újnak. Kukoricából — amelyből eddig minden évben hiány volt —• még kétszáz vagonnyi vár továbbszállításra a Termény forgalmi Vállalat telepein. S mert mindez meg­van! Smert ebőség ellenére sem vál­toztak az idén az állami felvásárlási árak,— az idén különösen roßsz világ jár a kupecekfe! Rossz világ, amely holnap még rosszabbra fordul, s hol­napután már keresve sem találhatsz kupecet. hacsak a múzeumban nem. (Bár nem tudom, a múzeum foglal­kozik e ilyenekkel, vagy átadja fenn­tartási jogát a börtönöknek.) Akik viszont ma még egzisztálnak, mint kupecek, — nehéz dolguk van. mert mindennap elkapnak egyet-kettőt az illetékes szervek. Fogynak, mint a le­gyek. Lassan, de biztosan elfogyasztia őke* a mi új. erős alapokra épülő zocialista gazdasági rendszerünk! (barcsa) Sportszerűség böl Szerdán délután a két miskolci NB. I-es csapat egymás ellen küz­dött a bajnoki pontokért. Az első félidő 42. percében egyik MVSC tá­madásnál partra került a labda. Mielőtt az MVSC játékos bedobta volna, Jakobi igen helytelenül elég messze elrúgta a labdát. Ekkor Paulás Tibor, a DVTK fedezetjátéko­sa a labda után szaladt és a labdát a bedobást végző MVSC játékos Az MVSC NB. I-es férfi és női ké­zilabda csapata vasárnap az MVSC pályán bajnoki mérkőzést játszik a Testnevelési Főiskola csapatával. A férfi mérkőzés 10. a női mérkőzés 11 órakor kerül sorra. A Borsod megyei Kerékpáros Szö­vetség vasárnap rendezi meg a terü­leti 200 kilométeres országúti baj­nokságát A verseny első négy helye­zettje résztvehet az országos döntőn. jelesre vizsgázott kezébe adta. Paulas ezzel a maga­tartásával osztatlan elismerést vál­tott ki a több mint húszezer néző körében. Magatartása, pályán és pályán kívüli viselkedése mintasze­rű. Amellett, hogy csapatának leg­jobbja volt, nem feledkezett meg egy pillanatra sem a sportszerűség­ről. Ehhez a cselekedetéhez sokezer labdarúgást kedvelő nevében cp gratulálni tudunk. A verseny a szerencsi műút és a Zsolcán keresztül haladó régi müúfc által bezárt 5 km. hosszúságú kör­pályán kerül lebonyolításra. Észak­ma gyarország legjobb kerékpárosai vesznek részt a versenyen. Miskolc, Debrecen. Özd, Nyíregyháza, Eger indítja versenyzőit. A főversennye? egyidőben a szerencsi országúton mellékfutamok is lesznek.--------------------ooo--------------------­S PORTHÍREK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents