Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-05 / 209. szám

Péntek, 1958. szeptember 5. CSZAKMAGYARORSZÄG FILMHIREK A VILÁG MÍNOEN TÁJÁRÓL lervek — készülő filmekúj alkotások Raoul Kevi megkezdte »Ember a háborúban« című új filmjének for­gatását. A film a francia ellenállás szervezőjének, Jean Moulin-nek állít emléket, aki a fasiszta megszállás idején halt meg. Moulin alakját Jean Gabin személyesíti meg. A legújabb koreai játékfilm címe »Fiatalság« Témáját azoknak a ko­reai fiataloknak életéből meríti, akik a középiskola elvégzése után a falu szocialista átalakításáért dolgoznak. Hollywoodban film készül Alex ta;{ q&r Dumas-ról. főszerepét a híres zói\ ^énekes, Harry Belafonte ala­!OT■ őktytarcél Pagliero a japánok közre- hog,|iödésével filmet forgat Marco jar légiói, a nagy utazóról. A film fel- lyo: éjeit Japánban készítik, kié * csa 7°?­esn ’-«a Magnaná. akit 1956-ban a Oscar nagydíjjal tüntetlek ki, most díjat nyert »A vad szél« című filmben nyújtott alakításáért. Moszkvában szeptember 10—20-ig nemzetközi tudományos filmkong- resszust és filmfesztivált rendeznek, amelyre eddig 18 állam jelentette be részvételét. A népi demokráciákon kívül az USA. Anglia, Olaszország, Franciaország. Japán, az NSZK és Belgium is jelentkezett. A locarnoi filmfesztivál nagydíját a »Frederic utca 10« című amerikai film nyerte, rendezője Dunne, fő­szereplője Gary Cooper. A rendezés díját Claude Chabrol kapta »A szép Serge« című francia filmjéért. A leg­jobb férfialakítás díját Kwan Shan, az »AH Q igaz története« című, Shanighajban készült filmjével nyer­te, a legjobb női szerep díjával Carla . GravLnát, a »Szerelem és fecsegés"* című olasz film főszereplőjét tüntet­ték ki. * »Valóságos csoda« — írják a lapok © »Szállnak a darvak« című szovjet filmmel kapcsolatban, amelyet a leg­melegebb időben heteikig vetítettek ^ Nyugat-Németonszágban telt házak '-•.•■MméUettr-— - -----­Brüsszelben nagysikerrel újítottak fel Ejzenstejn klasszikus filmjét, a »Patyomkin páncélos«-t. A délamerikai Uruguay államban szovjet filmfesztivált tartottak, amelynek alkalmából bemutatták a »Szállnak a darvak«, »A negyven­egyedik«, a »Don Quijote-«, a »Po­tyomkin páncélos«, a »Két óceán titka« és a »Luxustutajon« című szovjet filmeket. * Pavel Kohout az »Ilyen nagy sze­relem« című sikeres színművét Jiri Weiss filmrendezővel együtt átdol­gozta filmre, amelynek forgatása, megkezdődött. • A »Marty« című amerikai film két népszerű főszereplője, Betsy Blair és Ernest Borgnine újból együtt ját­szanak »A nyú lcsapd a« című film­ben. * Az első szélesvásznú norvég filmet Axel Kieland norvég drámaíró mű­véből készítik, címe »Az Úristen és az ő szolgái«. Roger Vadim francia filmrendező »Lányokat a hadseregnek« címmel új filmet forgat, amelynek külső fel­vételeit Görögországban és Nizzában készítik. »Győzelem a Volgán« címmel do- kumentumfilmet vettek fel a volgai Lenin erőmű felavatásáról. Maurice Chevalier rövidesen pieg- kezdi önéletrajz-filmjének forgatá­sát. Chevalier amerikai filmjének hői főszereplője Marlene Dietrich. * Szovjet—hindu koprodukcióban »Bhilai« címmel egész estét betöltő játékfilm készül, amely a Szovjet­unió támogatásával felépült bhilai vasmű építőinek mindennapi életét mutatja be. G. B. Shaw »Az ördög cimborája« című színdarabjából filmet készíte­nek Búrt Lancaster, Kirk Douglas és Laurence Olivier főszereplésével. A film külső felvételeit Londonban ké­szítik. Most szép lenni katonának TIT-HIREK A nemzetközi helyzet címmel szeptem­ber 5-én este 8 órai kezdettel a TIT po­litikai szakosztálya népszerű előadást ren­dez Szikszó község művelődési otthoná­ban. Előadó: Kukucska János, a megyéi pártbizottság titkára. Az előadásra min­den érdeklődőt szeretettel vár a rende­zőség. Az állam és az egyház viszonya címmel szeptember 5-én délután 5 órai kezdettel Kálmán Józsefi tanár, a Kossuth .utcai is­kola igazgatója tart előadást. A TIT csillagászati szakosztálya szep­tember 15—20-ig csillagászati hetet rendez Miskolcon. A csillagaszati nét keretében dr. Kulin György, Kálmán József, Apos­tol Ince, Szabó Gyula, Radits Erzsébet és Suba István tart népszerű előadást a vi­lágmindenség kialakulásáról, szerkezeté­ről, a Napról és földi hatásairól, a csi'la- gászati tudomány időszerű kérdéseiről. Autóbuszkirándulás a Bükk északi elő­terébe. A TIT’ biológiai és földrajzi szak­osztálya és az IBUSZ miskolci kirendelt­sége szeptember 14-én, (vasárnap) autó­buszkirándulást rendez a Bükk-hegység északi előterébe. Útirány: Miskolc Szinvavölgy — Lillafüred — Garadna- völgy — ómassa — Kapubérc — Uppopyi szoros — Upponyi szigethegység — Bán­völgy — Vadna — Sajóvölgy — Miskolc. A kirándulást dr. Árokszállásy * Zoltán, középiskolai szakfelügyelő, a TIT bioló­giai szakosztályának elnöke vezeti. MÍn­I den érdeklődőt szeretettel vár a rendező­ség. Jelentkezés: az IBUSZ irodában (Miskolc, Kazinczy u. 1. sz.) AZ ÉPÜLETEK ormán vörös és neittzetiszínű lobogókat lenget a lan­gyos szeptemberi szél. A kirakatok üvegtáblái, mögött szívből fakadó köszöntés: »Üdvözöljük a sorozáson megjelemt elvtársakat!« Mert ez az ünnepi dísz őérettük, sorköteles if jajaikért van ezekben a napokban Borsod valamennyi váro­sában és járási székhelyén. Elérkez­tek a katonaidőhöz és mint az édes­apák is annakidején, ők is odaállnak a sorozóbizottság elé, hogy ha mél­tónak bizonyulnak a honvédeskü letételére, teljesítsék legszentebb hazafiúi kötelességüket: katonaként szolgálják a dolgozó nép államát, a Magyar Népköztársaságot. Alig múlt hét óra, amikor Sáros­patak főutcáján feltűnik egy csapat sorköteles ifjú. Tolcsva, Sárazsadány. Károlyi alva fiai. A vasútállomáson a sátoraljaújhelyi járási Kiegészítő Parancsnokság tisztjei fogadták. Egy kis ismerkedés után zárt egységbe állítják és elindítják őket a műve­lődési otthon felé. Kétoldalt a háza­kon zászlók, drapériák piroslanak. Közben az ifjak is kibontják a ma­gukét. amely alatt hazulról indultak. A munkába siető patakiak megáll­nak egy pillanatra, s úgy gyönyör­ködnek a menetelő fiatalokban. Az idősebbek, akik mái' régen megkap­ták az obsitot a katonaságtól, a vi­dáman daloló fiatalok láttán nagyot sóhajtanak: »Hej, ha én is, én is köz­telek lehetnék!...« FELEMELŐ látvány éppen Sáros­patakon, a magyar forradalmak »öroszlánbarlángjában«, ahol száza­dokkal ezelőtt Rákóczi nyalka kuru­cainak, I^os&uth vörössipkásainak lába alatt csattogott ugyanígy a ke­mény gránitkövezet. — Meg vagyunk elégedve a fiata­lokkal — mosolyog a vezénylő tiszt elvtárs —, mért fegyelmezettek, szol­gálatkészek. s a mozdulataik katoná­sak. Ennek az a magyarázata, hogy mind több és több községben mű­ködnek már a Honvédelmi Sportszö­vetség szervezetei, így például Tolcs- ván és Tiszák arádon, és ezek igen komoly nevelő munkát végeznek a falusi ifjúság körében. A KISZ-élet is évről évre tártál ibasabb lesz, és ez is jótékonyan érezteti hatását a fiatalok magatartásán, gondolkodás- módján. Bent a kultűrházban a sorozóbi­zottság elnöke mejeg szavakkal üd­vözli a fiatalokat, majd ismerteti a szükséges tudnivalókat. Mintha az édesapjuk lenne, úgy beszél hozzá­juk^ közvetlenül, kedvesen. Tanácsot ad ..nekik, előre fontolják meg, mi­lyen kívánságaik vannak. Azon is gondolkozzanak, hogy képességeik, hajlamaik szerint melyik fegyver­nemihez szeretnének kerülni, mert a lehetőséghez képest figyelembe veszik kéréseiket. Mint háborút járt, sokat tapasztalt katona, aprólékos gonddal törődik az ifjak ügyeivel. Hármasával szólítják őket, s oda- állnak a sorozebizottság elé. De nem teljesen magukban, mert velük van­nak a tanácselnökök is: Tolcsvánól Tóth János, Sárazsadányból Rohály Mihály, Kár olyfal várói Nán Ferenc. Érdeklődnek fiaik sorsa iránt, és ha történetesen tanácsra, felvilágosítás­ra van szükség, ott vannak mellet­tük, A BIZOTTSÁG tagjai, a sátor­aljaújhelyi járási Kiegészítő Pa­rancsnokság tisztjei külön-külön fog­lalkoznak mindegyik ifjúval. Hossza­san, barátságosan elbeszélgetnek velük. Érdeklődnek családi körülmé­nyeik, szociális helyzetük, politikai, irodalmi tájékozottságuk felől. Meg­kérdezik, milyen könyvet olvastak legutoljára, milyen filmet, színdara­bot néztek meg, szót kerítenek a rá­diózásra. másféle szórakozásra, sőt a legfrissebb sporteseményekre is. Ha pedig valamelyik ifjú valami oknál fogva csak kevés osztályt végezhe­tett el annakidején az egyszerű fa­lusi iskolában, tanácsot adnak neki, hogyan folytathatja tanulmányait a dolgozók iskolájában. S amíg egy­mást érik a közvetlen hangú kérdé­sek, azon tűnődünk, mennyire kü­lönbözik ez a légkör, ez az emberi közelség a régi sorozások rideg, léleknélküU kaszárnyaszeilemótől. Mielőtt a bizottság elnöke elé lép­nének, orvoßi vizsgálatra kerülnek. A szakorvosi vizsgálaton korábban már mindnyájan átestek, de azért két orvos most még egvszer tetőtől talpig szem ügyre veszi őket. Vérnyo­mást mérnek, kopogtatnak, hallgat­ják. figyelik a tüdőt, a szívet. S ha valakinek panasza lenne, lelkiisme­retes gondossággal kivizsgálják. De általában ritkán akad panasz, olyan­kor is csak valami testi fogyatékos­ságból vagy balesetből kifolyólag. A többiek közben filmet néznek, szórakoztató kultúrműsorban gyö­nyörködnek. vagy ismeretterjesztő előadásokat hallgatnak, amelyeket a gimnázium tenárai tartanak nekik Zrínyiről, Rákócziról, Koesuthról. Be. Józsefről, a legendáshírű vörös- sipkásokról, a Tanácsköztársaságról. Aradi István tanácselnök világpoliti­kai kérdéseikről beszélget velük. Mol­nár József bácsi pedig, akinek a Tanácsköztársaság idején vezető sze­repe volt Sárospatak életében, sze­mélyes élményei alapján eleveníti fel előttük az első magyar proletár­diktatúra eseményeit. Kedves, köz­vetlen hangú ez a beszélgetés, s köz­ben alkalom adódik a régi és a mai magyar élet egybevetésére. A mai sorköteleseknek már az öltözetén is meglátszik, milyen más világba!; él­nek a mi fiaink. Divatos ruhában, cipőben járnak a parasztfiatalok is, semmi különbség öltözködés dolgá­ban közöttük és a városiak között. S ez így is van rendjén. Olyan frissen hatnak a sokat tapasztalt. 1919-es veterán kommunista élményei, hogy a fiúk akár reggelig is elhallgatnák. DÉLUTÁNRA JÁR már az idő, amikor az utolsó sorköteles is oda­áll az elnök elvtárs elé. Ilyen alapos, körültekintő, minden szempontra kiterjedő vizsgálatom, lelkiismeretes számbavételen estek át mindnyájan, amíg elbocsátották őket. és az ifjak büszke, melengető érzéssel belső zse­bükbe süllyeszthették a kis kék- könyvecskét. benne a bizottság ki­tüntető minősítésével: »Alkalmas«. Aztán ismét sorba állítják őket, s ugyanúgy, ahogy jöttek, zárt alak­zatban indulnak az állomásra. A zászlók lobogva lengnek a házakon, kétoldalt a járókelők barátságosan integetnek. A fiúk kihúzzák magu­kat, s visszamosolyognak. Soraik egyenesebbek, lépteik döngőbbek, mint reggel voltak. Mintha máris katonák lennének. Egyszeresek rá­zendít valaki a sor elején a pattogó ütemű 48-as dalra: . »Most szép lenni katonának ...« A TÖBBIEK azonnal átveszik, és most már együtt fújják végig a pa­taki főijtcán, hogy szinte az ablakok is rezdülnek belé. Fújják kipirult arccal, tiszta szívből, boldogan... Kossuth Lajos halálának 65. évfordulóján szobrot állítanak szülőfalujában Jövőre lesz 65 esztendeje, hogy a hazájától távol, száműzetésben meg­halt Kossuth Lajos, az 1848-as sza­badságharc vezére. Az évforduló al­kalmából szülőfalujában, a Borsod megyei Monok községben nagysza­bású emlékünnepséget rendeznek. A Hazafias Népfront helyi bizottságá­rak javaslatára a község lakói elha- fel. hározták, hogy társadalmi összefo­gással Kossuth-szobrot állítanak a s ábadságharc vezérének szülőháza e őtti parkban Az életnagysága szo­bor elkészítésére öt járásban indíta­nak gyűjtést, s az új szobrot a tervek szerint 1959. március 20-án avatJák fel KJ) KÖNYVEKRŐL Josef Ionian: Don Juan A Guadalquivir völgyében áll a Manara család ősi fészke. Itt ne­velkedik a 17. század harmincas éveiben Don Miquel de Manara. Ne­velői: vakbuzgó anyja, a hidegszívű Trifon páter és a vidámlelkű élet- szerető Gragorio atya. A forróvérű fiatalember fellázad Trifon lelki zsarnoksága ellen és mint sevillai diák éli kalandokkal, őrültségekkel teli életét. Sevilla rossz szelleme, asszonyok és lányok megrontója, fér­jek és vőlegények halálos bosszújának tárgya lesz. Életének értelmét és békéjét hajszolva, a szent inkvizíciótól üldözve járja be fél Európát, s Don Juan útját elhagyott, síró asszonyok jelzik... Vad keresése, szer­telensége, lázadás és tiltakozás álszent, képmutató környezete ellen, b végül az egyetlen asszony halála, akit valóban szeret, meghozza az egy­kor dúsgazdag ünnepelt kalandor békéjét és nyugalmát. A PARVETES VÁRAKOZÁS és mindinkább fokozódó érdeklődés után megérkezett Miskolcra és be­mutatkozott a Trolle Rhodin’s Zoo Cirkius. A világjáró cirkuszóriás mé­reteiről, külsőségeiről, felszereléséről részben a budapesti előadásról írt beszámolónkban (augusztus 26.), részben más írásainkban, tudósítása­inkban tájékoztattuk olvasóinkat. Ez alkalommal magáról az előadásról kívánunk röviden szólni. A mintegy két és háromnegyed órás műsor két részre oszlik és a két részt egymástól nem csak a ti­zenöt percnyi szünet választja el, ha­nem a két fél-műsoron belüli szá­mok jellege, összképe is. A szünet előtti rész a hagyományos állat-cir­kuszi műsorok jegyében folyik, míg a második részben a jégtánc-művé­szet és a raffinált szökőkutakkal, fényhatásokkal való kápráztató szó­rakoztatás dominál. Mészárovits Antal, a■ cirkusz ma­gyar igazgatója szellemes prológja után, az oroszlánok és tigrisek közös idomításával indul a műsor. Anton Kollmann ostorának parancsára két jólfejlett hímoroszlán és két tigris produkálja magát a vasrácsos ma- nézsban. Mutatványuk ügyes, a gon­dos foglalkozást tükrözi és az idomí­tó nagy bátorságáról és kitartó mun­kájáról tanúskodik. Ingeborg Jäger és Kurt Jäger lóprodukciói, valamint Trolle Rhodin 12 arabs telivérjénck mutatványai szépek, szórakoztatóak, a lovak idomíthatóságának, a róluk való szerető gondoskodásnak adják bizonyítékát. Érdekes színfolt a pú­postevék szerepeltetése Kurt Jäger vezetésével. (A porondon jelenleg csofc három tevét láthatunk, mert a negyedik éppen Miskolcra érkezésük napján egy új kis tevével ajándékoz­ná. meg a cirkuszt és anyai örömei folytán kénytelen átmenetilleg a po­TROLLE RHODIN's ZOO ORKUS — Jegyzetek a svéd cirkusz miskolci bemutatkozásáról rónától néhány -napra távolmarad­ni.) Két állatszám az állatidomítás mű­vészetének egészen magas fokával gyönyörködtet. Horst Litzov három fókája hihetetlen ügyességgel mozog a porondon, mókázik, labdázik, az egyensúlyozás hihetetlenül mágas fo­kát produkálja. Mennyi vesződség, mennyi kitartó munka kellett ahhoz, amíg ezek az egyébként nehezen ido­mítható (és válunk nagyon régen iá] tott) állatok ezeket a minduntalan tapsra ragadó mutatványokat elsajá­tították! Igazán csak dicséret illethe­ti idomítójukat. ARTUR BELLI három indiai ele­fántja is méltán arat sikert. A hatal­mas testű állatok ügyes mozgása, »kecses« tánca, akrobatikus produk­ciói — közöttük az elefántoknál rit­kán látható, mellső lábakon való egyensúlyozás, valamint az egy mell­ső lábon való állás — rendkívül ne­héz. de kitartó, gondos és hozzáértő idomítói munka eredménye. Az állatszámok sorát megszakítva, két artistaszámot láthatunk. Az 5 Satelliten légtornásznők a körben- forgó trapézon végeznek szemgyo- nyörködtető, remekül egybehangolt ritmikus tornamutatványokat, a 3 Schneller rakéta-zsonglőr pedig bo­szorkányos ügyességével, remek bu­zogány-mutatványaival kápráztat el. (Meg kell azonban mondanunk, hogy legalább ilyen sikerük lenne akkor is, ha nem törekednének mindenféle külső hatással a kísérő zaj mestersé­ges fokozására és ezzel produkciójuk sikerének növelésére.) A műsor első része összességében nagyon jó benyomást kelt, különösen a már említett fóka- és elefántszám. A jó benyomás ellenére is el kell mondanunk egy-két észrevételt. Az állatszámok sorát — éppen az egy­hangúság elkerülése végett — jobban meg kellene törni. Kevés a két artis­taszám, hiszen azok közül is az egyik a levegőben addig folyik — mintegy hézagkitöltésként — amíg a mgnézs- lepények az oroszlánok ketrecét szét­szedik, s a közönség nem is tud neki teljes figyelmet szentelni. Két ló­szám is közvetlenül egymás után kö­vetkezik, s minden szépsége ellenére, az egyhangúság érzetét kelti. A te­vék számánál hasznos volna a világí­tásnak olyan formában való megol­dása. hogy ne elsősorban az idomító Kurt Jäger legyen megvilágítva, ha­nem az állatokból is többet láthasson produkció közben a közönség. A műsor második, az elsőtől élesen eltérő jellegű részében színes, ügyes kaValká'dOt látunk, amelyben a jég­táncművészet, a szökőkutak, vízzuha- tagok és fényszórók játéka nyújt káprázatos, szórakoztató képet, ugyanakkor — egyes számaiban — magasfokú műkorcsolyázó produkci­ókkal is gyönyörködtet. A TARKA REVÜ jégtánccal indul, amelyben a »Tavasz a jégen« című filmből ismert osztrák jégrevű sze­replőit láthatjuk és tapsolhatjuk. Re­mek korcsolyamutatványokkal szóra­koztat elsősorban Maj-Britt korcso­lyaművésznő, a volt háromszoros svéd világbajnoknő, Otto Czap. Walter Beartling és Leo Osandik, Sokat de­rülünk Albert Lortzing jégkomikus számain. Maj-Britt művészi értékű számai közül is ki kell emelnünk »A hattyú halála« című csodálatos balettszólót. A korcsolyaszámok rendkívül látványosak, szórakoztatók, azonban egyiket-másikat — például az elsőként bemutatott svéd népitán­cot — nem ártana rövidebbre fogni. Látványos, szép produkció az 1001 éjszaka meséiből megelevenedő Aladdin és a csoda-lámpa című mese­jelenet, amelyben a mesebeli kelet ezernyi szépségre elevenedik meg, részben a gyönyörű bevonulásban, részben pedig a remek jégtánc pro­dukcióban. A mesejátékba beiktatva látjuk a 2 Sylvana plasztikus kris­tályemberek művészi produkcióját. A 2 Sylvana akrobatikus tánca, ki­dolgozott, művészi produkciójának plasztikus szépsége, a revü egyik leg­nagyobb művészi ériéke. Kápráztató, ügyes, szórakoztató szám a víziorgona szökőkútjainak csodás játéka, a vízzuhatagok és más szökőkutak káprázatosSága. Különö­sen káprázatos és csillogó a finálé, amelyben a revűnek csaknem min­den szereplője a jégporondon mozog, működnek az összes vízijátékok, csil­lognak, kápráztatnak annyira, hogy a néző nem is tudja, melyik produk­cióra figyeljen hirtelenében. Ingeborg Jäger korcsolya jöring-jét szükségte­lenek tartjuk. Egy arabs paripának a jég hátán váló táncoltatása meg­hökkentően újszerű produkció. azon­ban nem éri meg azt a veszteséget, amennyivel az előtte és utána látott művészi korcsolya-produkciók össz­hatását az indokolatlanul közbeiktat tott és erőszákoltnak ható ló-produkt ció lerontja. Külön kell szólnunk, a jégbalett* karról, amelynek tagjai a korcsolya- művészet *gen magas fokán szórakoz­tattak és összprodukciójuk a jó ösz- szetanultság. gyakorlás és a fegyelem eredménye. Rossa Kazimfierz zenekara művészi értékű zenével festette alá az egyes produkciókat, segítette azok hatását és szórakoztatta a nézőket. ÖSSZESSÉGÉBEN a cirkusz mű­sorára — az egyes számok művészi értéke mellett — a káprázatosság, a látványosság a jellemző. Trolle Rho­din újszerű cirkuszt próbál meghono­sítani.. Hiányzik a műsorból a nézők idegeivel játszó, hajmeresztő artista- produkció. hiányzik a vaskosság és helyét elfoglalja — a hagyományos cirkuszi állatszámok és művészi ér­tékű artista-produkciók mellett — a látványosság, a revűszerűség, a ha­gyományos cirkuszművészet, a mo­dern technika alkalmazása és az új­szerűségre törekvés sikeres ötvözeté­ből előálló művészi produktum, mely­ben művészien megfér egymás mel­lett a fókák kedves játéka, a^song-- l&rök ügyessége, Maj-Britt korcsolya- művészete és Hacsaturján kardtánca a jég hátán. Trolle Rhodin és társulata messzi­ről jött hozzánk. Ütjában — Európa minden országában — siker kísérte. Műsora jó. látványos, szóralcofitgtó és hosszú időre emlékezetes. érdemli a sikert. Hisszük, hogy a műsor megnyéri a miskolciak tetszését és a nagy' sikerű bemutatót sikerekben gazdáé előadás-sorozat követi. BENEDEK MIK*/>S

Next

/
Thumbnails
Contents