Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-05 / 209. szám
Péntek, 1958. szeptember 5, ESZAKMAGYARORSZAG 3 C^OHÓK árnyékában Szíjgyártóműhely A HATALMAS GYÁR füstös, kormos épületei közt a fűtőház tőszomszédságában van a Lenin Kohászati Művek szíjgyártó üzeme. Kis üzem, alig 26'-an dolgoznak benne, de egy pár évvel ezelőtt talán csak 10 ember varrogatta kézzel a gyár gépeinek szíjait. Nem kohászok ők, nem is acélt gyártanak, még csak nem is hengerelnek, nem kovácsolnak, és mégis nélkülözhetetlenek a gyár életében. A hengerdékben. az olvasztóknál, a csavargyárnál. • a nemesacél- kovácsműhelyben és felsorolhatnánk a gyár valamennyi üzemét, mindenütt találkozunk a szíjgyártó üzem dolgozóival, a szíjgyártó ügyeletessel. A nap minden órájában cseng a telefon. hol innen — hol onnan hívják őket, éj jel-nappal készen állnak, hogy a helyszínen javítsanak, varr- janak. Nagyon sok esetben akadályoztak már meg komoly termeléskiesést gyors segítséggel. Gondoljuk csak el, hány tonna hengerelt áru esne ki a termelésből, ha például a hengerdében elszakad a fűrésznek a szíja. Nem tudják darabolni a bugát, és a hengersor megáll. Vagy ha a csavargyárban a sajtolok állnak meg, mert a szíj elszakadt, hány és hány ezer csavar marad ki a termelésből. És ilyenkor a szíjgyártó üzem ügyeletesei, vállukon az elmaradhatatlan kis táskával a helyszínen teremnek, összevarrják a szíjakat, és mehet a fűrész tovább, sajtolhatják a csavarokat. DE NEMCSAK EBBŐL ÁLL az 5 munkájuk. Bent a világos kis műhelyben. asztalok mellett állva, a munkavédelmi berendezések százait gyártják. Szerszámtáskák, munkakötények, védőkesztyűk, különféle méretű védőponyvák, a kábelok be- varrása, mind. mind az üzem dolgozóinak jó munkáját dicsérik. Ugyancsak ők készítik a gáztisztító részére a porszűrő zsákokat is. Azt mondják rájuk, hogy rezsi üzem. Igen. Az acélgyártásnak ez csak rezsi tétel, azonban a műhely a maga kisszerűségóben is rentábilis. Vagyis nincs ráfizetés, mert amit rájuk költ a gyárvezetőség, azt értékben vissza is kapja tőlük sokszorosan. Hiszen az ő általuk gyártott dolgokra szükség van, s ha ők nem lennének, külső vállalattól kellene termelványeiket beszerezni, drága pénzért. . És ahogy bővült a gyár, ahogy megindultak az új létesítmények, ha lassan is, de megnövekedett a szíjgyártó üzem. Míg egy pár évvel ezelőtt mindössze egy kézzel hajtott varrógépük volt, ma már kilenc darab motoros varrógép dübörög a műhelyben. Azután emeletet is építettek a teremben. Itt nyertek elhelyezést a cipészek, akik a sokszáz fatalpú bakancsot készítik, javítják a marti- j nászoknak, hengerészeknek, havonta mintegy 4—500 párat. EGY PÁR ÉVVEL EZELŐTT pedig az autógumik javítását is elvállalták. Az épületükkel szemben egy ’kis üzemet létesítettek, ahol a kohászat dömperjeinek, traktorjainak, személy- és tehergépkocsijainak gumijait javítják. S mennyivel járultak hozzá a vállalati önköltségcsökkentéshez? Bizony egy kis számítással rögtön rájövünk. Míg eddig egy dömpergumit Budapesten 2000—2500 forintért javítottak meg, Schuller István és Győri Ferenc most 500 forintért végzik el ugyanezt a munkát. S ha tekintetbe vesszük, hogy a gyárban húsz traktor, 30 dömper, 48 tehergépkocsi van, mindegyiken 5 gumiköppeny, bizony szép kis summát jelent a vállalati önköltségben elért megtakarításuk. A jól összeforrott brigád szép eredményeket mutat fel az anyag- takarékosság területén is. Gépszíjból pl. 20 mázsát takarítottak meg az elmúlt évben, amit elfekvő hulladékanyagból pótoltak Dúzs József javaslatára. Juhász Lajos újítása pedig a kábel bevonásánál 120 négyzetméter bőr megtakarítását eredményezte évente, s ha meggondoljuk, hogy egy négyzetméter bőr ára 340 forint, bizony ez is komoly összeget jelent, ÍGY ÉLNEK a szíjgyártó üzem dolgozói a kohók árnyékában, ma már korszerű mosdó, öltözők között, amit az elmúlt évben építtetett részükre a gyárvezetőség. (h. j.) Érdemes szöszösbükkonyt termeSni Megyénkben a szöszösbükköny termesztése nem újkeletű. Egyes vidékeken már régi hagyománya van. Vetési ideje szeptember 15—20, Rozs közé vessük, mert erős szalmája jó támaszt ad a szöszösbükköny- nek. Kötött talajba búzával is vethetjük, mert a búza szára is elég er£/». Lehetőleg késői érésű rozs, vagy búzával vessük. Gabona sortávolságra végezzük a vetést, 15 százalék szöszösbükköny. 85 százalék rozs vagy búza keverékarányban. Általában gyorsan kelő növény, de kezdetben lassan nő, mert először a gyökereit fejleszti. Magtermesztés esetén nem szabad nitrogénben gazdag talajba vetni, ezért közvetlenül istállótrágvá.t nem kell aláadni. Jó vagy közepes termés esetén 2—4 mázsáig is megad holdanként. Egy mázsa szöszösbükköny ára 470 forint, 3 mázsás átlagtermés esetén 1400 forint külön haszonra tehetünk szert. A szöszösbükkönyt a rozstól vagy búzától konkolyozóval vagy csigatriörrel válasszuk külön. A triö- rözéshez a földművesszövetkezet a szerződő gazdáknak csigatriört mindenütt biztosít. Érdemes a szöszösbükköny termelésére szerződést kötni, mert nem munkaigényes növény, egészen kis fáradsággal növelni tudjuk a jövedelmet. Földművesszövetkezeteink elnökei, agronómusai a szerződéskötés érdekében fejtsenek ki széleskörű felvilágosító munkát. Ahol erre nem sajnálják a fáradságot és az időt, meg is van az eredménye. A ricsei földművesszövetkezet már 70 kataszteri hold szöszösbükköny termelésére kötött szerződést. Ugyanígy a jók közé tartozik a bodroghalmi és a pá- cini szövetkezet, ahol szintén jelentősen túlteljesítették szerződéskötési tervüket. Egyes járásokban azonban súlyos lemaradás vau a szerződéskötésben. Különösen az abaujszántói járásban. Ez arra mutat, hogy a szövetkezet vezetői elhanyagolják e rendkívül fontos feladat végzését, vagy kizárólag csak a termelési felelősre bízzák. Alig két hét múlva a szerződés- kötések ideje lejár. A hátralévő időben a lemaradt járásokban meg kell javítani a munkát, oda kell hatni, hogy a szerződéskötési tervét minden szövetkezet maradéktalanul teljesítse. Szabó József mezőgazdasági osztályvezető. Megérdemelt jutalom A Lenin Kohászati Művekben ünnepélyes keretek között búcsúztatták Uf a nyugdíjba vonuló munkásokat. A gyár igazgatósága nevében Káli Lajos elvtárs mondott köszönetét az idős munkásoknak, majd jutalmat osztott ki közöttük. Kosler Győző és Strompf László elv társak órát kaptak ajándékul. ti a £c~ láifCÓ-N&yi &&&**■ Az állandó mezőgazdasági és ipari kiállításról V. dalmárokat. Most — mint a kiállíMOSZKVÁBAN 1954 ÓTA állandó mezőgazdasági és ipari kiállításon szemlélheti az idegen vagy az ugyancsak messzi földről érkezett belföldi, a Szovjetunió fejlődését. Mi is meglátogattuk a kiállítást. A - kiállítás hatalmas területéin 21 pavilon mutatja a Szovjetunió ipari fejlődését, 66 pedig a mezőgazdaságét. A főbejárat diadalkapuhoz hasonlítható leginkább. olyan diadalkapuhoz, mely a munka és a munka eredménye diadalát jelképezi. A főbejáratot követő nagy tér két oldalán sorakoznak a szovjet köztársaságok, az egyes tájegységek, intézmények pavilonjai. Napok, talán teljes hét kellene ahhoz, hogy a pavilonok mindegyikét bejárjuk. Elsőinek a szibériai pavilont néztük meg. A szovjet kiállításoknak szinte sajátságuk, hogy fejlődésében mutatják be a szovjet életet. Statikus képek helyett a korábbi állapotból kiindulva mutatják a fejlődést: honnan, hová fejlődött az élet, a kultúra, a technika. A szibériai pavilonban nincs szüksége a látogatónak kontrasztra. Közismert földrajzi történelmi adat, hogy Szibéria azelőtt, egyenlő volt a terméketlenség fogalmával, a börtönével, •hová az önkény száműzte a forxatás mutatja — 32 gabonafajta terem a szibériai szűzföldeken. A rideg szibériai föld mélye ontja az ásványkincseket a szovjet ipar számára. Meg aztán az állatvilág!... A szibériai pavilont nyugodtan nevezhetnénk a kiállítás óvodájának, napközijének. Az ifjabb nemzedék ugyanis elsősorban a kitömött óriás-jegesmaokó. a mókus, meg a társaik kedvéért jön a kiállításra. A KŐVETKEZŐ PAVILON, amit megnéztünk, a grúz köztársaságé volt. Az épület már önmagában is szemgyönyörködtető. A pavilon eiő- területén igen hatásos a grúz népi sajátságokkal operáló négyszögletes oszlopcsarnok, karcsún magasodó oszlopaival. Egyébként a kiállítás egészére jellemző a választékos építkezés. Ahány pavilon, annyi stílus. A köztársaságok pavilonjai mind ízlésesen, sőt művészien kifejezik az illető nép nemzeti sajátságait. Bent, a grúz köztársaság pavilonjában a különféle kívánatosabbnál kívánatosabb gyümölcsök, déligyümölcsök, a számunkra szokatlan aromáiú borok keltik fel a látogatók érdeklődését. Elernte csodálkoztunk a kiállítás állandóságán. Mi az időszaki kiállításhoz szoktunk inkább hozzá, Nálunk egy kiállítás egy év, egy időszak utáni számvetés és versengés is egyben, melyik vállalat, szövetkezet, vagy magános termelő tud szebbet produkálni. Itt az állandóság előnyére mindez háttérben marad és ez nem kár. Nem azért, mert a Szovjetunió hatalmas, nagykiterjedésű ország. A földrajzban tájékozott legyen az az ember, aki ismeri a szocializmus nagy hazájának minden táját, minden köztársaság adottságát, gazda gi életét! Ez a kiállítás — hatalmas arányaiban — az egész Szovjetunió kicsiben. A külföldi turista nem utazik Grúziába, mégis valamelyes képet kap a kiállításon a grúz nép életéről, gazdálkodásáról. A grúz pavilon után az örmény vonja magára a járókelők figyelmét. Bent, az egyik teremben, a szép örmény főváros, Jereván panorámájában gyönyörködnek a látogatók. Két képet mutatnak a 2809 éves Jerevánról. Az első a város 40 évvel ezelőtti képét mutatja. Tipikusan délkeleti település volt még akkor Jereván — alig mondható városnak. Egy székes- egyház, egy mecset, aztán semmi több — nyomorúságos, lapostetejű lakóházak. Szomorú kép és hozzá aláfestésnek szomorú hangulatú örmény zene. Majd kialszik a fény, elhallgat a' zene. Élénkebb ütemben, vidámabban erősödik újra. Megvilá- gosul a kép és a mai Jerevánt láthatjuk, a modem várost. Hatalmas tér az előtérben, — úgy tapasztaltuk, minden szovjet városra jellemzőek a nagy terek. Hallatlan érzékük van a szép terek. ízléses parkok kiképzésében. — Modern középületek, lakóházak sora. Ülünk a kép előtt, aztán csodálkozunk, mert a technika eszközeivel elénk varázsolják a jereváni alkonyt, az estét. A város mögötti hegyeken túlra bukik a nap korongja, vörösödik az ég alja. Apró fények gyúlnak a há?ak ablakaiban, Jereván utcáin. Szökőkút vize csobban a téren. Aztán besölétezik és búcsúzunk az örménv fővárostól. IDEGEN ORSZÁGBELI látogató — de belföldi talán még inkább — nem tud tovább menni a Tudományos Akadémia pavilonja és az atompavilon előtt. Az akadémia pavilonjában állították ki a három szputnyik modelljét. Fényképek illusztrálják a Lajka utazását, szput- nyikbeli lakásának mását, ott nézheti a látogató a műszerrengeteg világéban, ahol már csak a szakember tud eligazodni. Egy fokkal talán még érdekesebb az atompavilon. Abban is leginkább az atomreaktor 'kelti fel a látogatók érdeklődését. de ott van mindjárt mögötte az atommeghajtású jégtörő hajó, a Lenin-jégtörő modellje. A hajó egyszeri üzemanyagfelvétel után egy évig üzemképes. A másik teremben uránium-gyűjtemény fogad. 80 fajta uránérc van kiállítva. Arréb atomvédő ruhák. Az atomreaktor mellett a manipulátornak, a géplaboránsnak van a legnagyobb közönségsikere. Az irányító az egy méter széles ólomvédőfal mögött áll. szeme előtt légüres tér, szintén egy méter szélességben, és sugárvédetten dolgozik a rádióaktív anyagokkal. A manipulátor üvegcsét, lombikot tölt olyan ügyesen, mint a legjobb kézügyességű laboráns, majd a közönség derű- lése közben gyufaszálat vesz a dobozból. meggyújt ja és a művelet végén kezetfog önmagával, gratulálván saját sikeréhez! A leglátogatottabb kétségtelenül az atompavilon, azonban érdekesség tekintetében emögött egyáltalán nem marad el a gépgyártás pavilonja sem. A pavilon helyett ez esetben találóbb a kiállítási óriás-csarnok. Hatalmas kupolája messziről idecsalogatja a látogatókat. Ahogy belépünk. jobboldalt a személygépkocsiik sorakoznak. A legújabb típusú Volga, a régebbi és az új Moszkvics; Szépek ezek is, de a legnagyobb sikere — megérdemelten — mégis a Sirálynak van. (Oroszul: Csajka.) Még nem gyártják sorozatban. A prototípusa itt van a kiállításon, másodpéldánya pedig kint a brüsszeli világkiállításon arat nagy sikert. Az új kocsinak több előnye van elődjével szemben. Teljesítménye kétszer' akkora, mégsem, nehezebb a réginél. Maximális óránkénti sebessége 169 kilométer, az egy lóerőre átszámított 100 kilométerenkinti üzemanyag- fogyasztása pedig csaknem a fele a korábbi ZIM fogyasztásának. Az új autónak az eddiginél szebb áramvonalas formát adtaik. Tágasabb a karosszériája, kényelmesebb, kellemesebb benne az utazás. Befogadó- képessége hét személy. A SZEMÉLYGÉPKOCSIKAT magunk mögött hagyva, a tehergépkocsik, dömperek, mezőgazdasági gépek, szerszámgépek és a gépgyártás egyéb produktumai sorakoznak. A rádió és televízió termében megint egy sor meglepetés vár ránk. Elhaladsz a televízió képernyője előtt s ugyanabban a pillanatban szemben látod magad az ernyőn. A következő terem a fényképezőgépek birodalma. Még tovább sorolhatnánk az iparí pavilonban látottakat, de időnk rövid s meg is éheztünk közben s a kiállítás reprezentálván egyik éttermében az »Aranykalászában vár bennünket az ebéd .-.; (Folytatjuk) A legújabb típusú szovjet személygépkocsi, a 7 személyes Sirály prototípusa. Az állandó kiállítás központi tere a szök ökutakkal.
