Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-05 / 209. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! mmemmias Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 209. szám Ára 50 fillér 1958 szeptember 5, péntek A magyar külügyminisztérium jegyzéke a budapesti svájci követséghez A Magyar Népköztársaság Külügy­minisztériuma jegyzéket adott át a Svájci Államszövetség budapesti követségének, amely többek között a következőket tartalmazza: A berni magyar követség ellen 1958. augusztus 16-án elkövetett fegy­veres merénylettel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság Külügymi­nisztériuma mindezideig azt várta, hogy a Svájci Államszövetség Kül­ügyminisztériuma megfelelő úton és formában kifejezi sajnálkozását a példátlan eset felett, s egyben biz­tatást ad arra vonatkozóan, hogy gon­dos intézkedésekkel és a szükséges nyugodt légkör megteremtésével ele­jét veszi hasonló események jövő­beni megismétlődésének. Ez sajnos nem történt meg. Ehelyett egyes svájci hivatalos személyek rosszindulatú megnyilatkozásai és a svájci sajtó egyrészének a me­rénylet tényleges lefolyásával el­lentétben álló hazug állításai, s az ezekre épített, a nemzetközi lég­kört mételyező kommentálásai megszakítás nélkül folytatódnak. A magyar Külügyminisztérium ezek­kel kapcsolatban is mindezideig hi­ába várta, hogy az illetékes szervek ►— beleértve a szövetségi külügymi­nisztériumot — megcáfolják a már- már a magyar—svájci kapcsolatokat is érintő hamis beállításokat. Illeté­kes svájci helyeknek ez a hallgatása azt a látszatot kelti, mintha helyesel­né ezeket a hazugságokra épített, mételyező szellemű megnyilatkozáso­kat, holott a svájci hatóságok éppen úgy ismerik áz igazságot, mint a ber­ni magyar követség és a magyar Külügyminisztérium. Mindezek következtében a magyar Külügyminisztérium szükségesnek tartja a következőkre emlékeztetni a szövetségi külügyminisztériumot: vétségé ellen intézett más durva pro­vokációk, amelyekre a követség is­mételten kénytelen volt felhívni a szövetségi külügyminisztérium fi­gyelmét. Ezekből és más eféle megnyilatko­zásokból hiányzott Svájc hagyomá­nyos semlegességének szelleme, az igazságnak és a tényeknek tudomá­sulvétele, viszont alkalmasak voltak arra, hogy tápot adjanak a svájci sajtó egy része mételvező és uszító hangjának, s előmozdítsák olyan bű­nös törekvések kifejlődését, amelyek az augusztus 16-i merénylethez is ve­zettek. Nem fogadható el józan mérlegelés alapján hivatalos svájci helyeken több ízben tapasztalt olyan védeke­zés, amely a sajtószabadság elvének ürügyén a svájci sajtó egyrészének igazságtalan és rágalmazó hangjáért a sajtóra hárítja mindenestől a fele­lősséget. Bizonyára nem vonja két­ségbe senki a szövetségi külügymi­nisztériumnak vagy a svájci kor­mány tájékoztatási osztályának azt a jogát, hogy a rosszhiszeműen mérge­ző, vagy a jóhiszeműen megtévesz­tett svájci lapok hamis és kártékony állításaival szemben az igazság szel­lemében, a íjfépek közötti barátság ápolására törekedve megnyilatkozza­nak. Az ilyen megnyilatkozás tiszto- gatóan hatna a légkörre és nevelően a megtévesztettek felé. Ilyen meg­nyilatkozások helyett nemcsak a fentebb felsorolt ese­teket tapasztaltuk, hanem azt is, hogy svájci hatósági szervek az igazságnak megfelelő közlések terjesztését gátolták. Például akadályokat gördítenek a berni magyar követség bulletinjének terjesztése elé és megakadályozzák azt, hogy a magyar követség képvi­selője a sajtó képviselőjét tájékoz­tassa az augusztus 16-i merénylet tényleges lefolyásáról. Mindez csak láncszeme annak a diszkriminációs eljárásnak, amellyel a szövetségi kor­mány egyes hivatalai Magyarország jogos igényeit igazságtalanul hát­rányban részesíti. Az augusztus 16-i merénylet alkal­mával a rendőrségi szervek megma­Moszkva (TASZSZ) A szovjet kormány jegyzékben til­takozott az Egyesült Államok kor­mányánál amiatt, hogy amerikai léggömböket bocsátanak a Szovjet­unió légiterébe. A jegyzék szerint a szovjet kormány elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya hala­déktalanul intézkedik az amerikai hatóságok ilyenféle akcióinak be­szüntetésére. Az utóbbi időben — mondja a jegyzék — a Szovjetunió légiterében több amerikai eredetű léggömböt fogtak el. A léggömbökre függesztett A diplomáciai élet szabályait fi­gyelembe véve, a magyar Kül­ügyminisztérium az elmúlt hóna­pokban időről-időre közölte fi­gyelmeztetéseit a szövetségi kül­ügyminisztériummal svájci hatósági testületek vezetőinek és képviselőinek helytelen megnyilat­kozásaival és magatartásával kapcso­latban és egyben felhívta a figyel­met azoknak esetleges káros követ­kezményeire is. Ilyen jogosan kifogá­solt megnyilatkozások voltak egye­bek között a következők: Petitpierre szövetségi tanácsos úrnak 1956 év vé­gén tett nyilatkozatai, Streuli akkori államelnök úrnak 1957. újévi szózata, Holenstein szövetségi tanácsos úrnak az 1957. évi baseli vásár, hivatalos napján tett kijelentései, Condrau le­lépő elnök úrnak beszéde az 1957 de­cemberi parlamenti ülésszakon, a svájci parlament mindkét háza elnö­keinek ez év június 17-én tett nyilat­kozatai e házak ülésein. Petitpierre szövetségi tanácsos úrnak, a külügy­minisztérium vezetőjének az Unesco svájci nemzeti bizottsága június 20-i közgyűlésén elhangzott kijelentései, majd ugyancsak Petitpierre szövetsé­gi tanácsos úrnak a Schweizerische Státsbürgiche Gesellschaft nyári kur zusa során St. Moritzban július 16 mondott beszéde, R. Tschäppät úr ^ nak, a szövetségi igazságügyi és bel-« ' ügyminisztérium helyettes vezetőié-« nek, a külföldi és menekültügyi ősz-« tály vezetőjének számos ellenséges« szellemű nyilatkozata, sőt elnökként* való közreműködése és felszólalása a berni szocialista párt 1958 február' ülésén, amelyen a Magvar Néoköz- társaság közismert árulója, Kéthly' Anna tartott szinte háborúra uszító! beszédet, és így tovább. A magyar Külügyminisztérium számos esetben jogosan kifogá­solta, hogy a svájci hatóságok el­tűrik, sőt támogatják a magyar disszidenseknek Svájc területén folytatott szervezkedését, holott a svájci hatóságok jól tudják « hogy e szervezkedés a Svájccal diplo-« máciai kapcsolatot tartó Magyar! Népköztársaság törvényes rendjének* BARNA GYULA, a farkaslyuki Ä‘^.ceseirÄ lÄÄ vá*ra mos. kapta meg 23-i és az 1958. június 18-i tüntetés,! a szakma kiváló dolgozója címet, a Magyar Népköztársaság berni kö-! gyarázhatatlan késlekedéssel kezd­tek kötelességük teljesítésébe. A me­rénylet kezdetének legelső pillanatai­ban a követségről telefonon értesí­tették a rendőrközpontot. Ennek és a többször megismétlődő felhívásnak ellenére a rendőrség közegei csak a támadás kezdetétől számított másfél óra múlva léptek fel a merénylők el­len, amikor azok már lényegében harcképtelenné váltak és semmi se­gítséget nem nyújtottak ezek a rend­őrségi közegek a követség tagjainak az idő alatt, amíg a követség tagjai életveszélyben voltak. Ennek ellené­re szó nélkül tűrik a szövetséges kormány illetékes hivatalai egyes lapok rosszindulatú cikkezésének ezekkel a tényekkel ellentétes ál­lításait. Annak a mulasztásnak következté­ben, hogy a szövetségi kormány ille­tékes helyről nem bélyegzi meg a merénylőknek a berni magyar kö­vetség tagjai és a közrend elleni al­jas támadását, bátorítást kapnak egyes hivatalos svájci személyek és a svájci sajtó egyes orgánumai arra, hogy a gonosztevőket a svájci köz­vélemény előtt népszerűsíteni pró­bálják. Á merénylőknek a követsé­gen maradt, de a rendőrségnek jegy­zőkönyv ellenében átadott iratai, egyéb dokumentumai, valamint a magyar hatóságok birtokában lévő más adatok világossá teszek a me­rénylők kapcsolatait és a merénylet összefüggéseit. Világos, hogy a me­rényletért nemcsak a közvetlen tet­tesek, hanem közvetlen és közvetett felbujtóik is felelősek. A felháborodott magyar közvéle­mény azzal a várakozással tekint a svájci igazságszolgáltatási szervekre, hogy a merényiét körülményeinek és összefüggéseinek feltárásával ha­ladéktalanul érvényt szerezzenek az igazságszolgáltatás érdekeinek. A magyar Külügyminisztérium fenn­tartja jogát arra, hogy — az erre előirt időn belül — a berni miagyar követséget ért kárral kapcsolatos igényét illetékes svájci helyen be­jelentse. (MTI)-ooo* Szovjet jegyzék az Egyesült Államok kormányához berendezések között voltak automati­kusan működő fényképezőgépek a területek fényképezésére, rádióvevő készülékek és így tovább. A készü­lékek vizsgálata kimutatta, hogy azo­kat az Egyesült Államok készítette és hogy a léggömböket az amerikai légierő bocsátotta fel. Az Egyesült Államok kormánya 1956. február 8-i jegyzékében kijelentette, intézked­ni fog, hogy a továbbiakban ne bo­csássanak fel olyan léggömböket, amelyek a Szovjetunió légiterébe ke­rülhetnek. (MTI) Mindig erezni az ösztönző erőt Milyen kultúra? Moszkva, Kiev, Lenin gr ád íuristaszemmel A műszaki vezetők és a politikai munka Elvtársat temetünk Csellő János elvtárs ravatalánál FEKETE ZÁSZLÓT LENGET az őszeleji szél a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat épületének homlokzatán. Hirdeti a miskolci nyom­dászok, újságírók gyászát, hirdeti a megdöbbentő hírt: Csellő János elv­társ, a nyomda igazgatója fiatalon, 37 éves korában örökre eltávozott közülünk. Hosszú hónapokig küzdött szervezete a gyilkos kórral, mind gyengülőbb erővel, míg szeptember 2-án győzedelmeskedett a halál, s ma itt állunk ravatalánál, hogy örökre búcsút vegyünk egy talpig be­csületes embertől, a jó munkatárstól, akinek még nagyon sokáig kellett volna élnie, mert nagyon sokat akart még dolgozni, alkotni a szebb, jobb holnapért. Csellő János elvtárs 1921-ben született Miskolcon. Édesapja a haj­dani Szilágyi-féle gépgyárban volt kovács. Az anyagi nehézségeik miatt négy középiskola után a tanulnivágyó fiú kénytelen volt megválni az is­kolától. Nyomdásztanonc lett. Alig telt le a tanoncideje, katonának vit­ték. A frontra került, majd fogságba. A fogságból 1945-ben tért háza és előbb Özdon, majd Miskolcon dolgozott. Hazatérése után azonnal tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak és élete ettől kezdve a párt- és szakszervezeti életnek való áldozás je­gyében telt el. Odaadó, hozzáértő tevékenysége eredményeképpen szak- szervezeti vezetőségi tag, majd az üzemi pártszervezet titkára lett. Él- •munkás kitüntetését a legelsők között kapta meg. A nyomdák államosítása után az észak-magyarországi nyomdák irá­nyító szervének egyik vezető funkcionáriusa lett, majd ennek a szerv­nek a megszűnése után az építőiparhoz került, ahol a tervosztályon dal* gozott, majd rövidesen az egyik részleg tervosztályának vezetője lett; Szorgalmasan, nagy lelkesedéssel képezte magát, tanult és rövide­sen az ipari, vállalati tervezés egyik elismert szakértője lett. Szorgalmá­nak, szakértelmének köszönhette, hogy a Miskolci Pamutfonóda meg­alakulásakor annak tervosztálya élére került. Az ellenforradalom leve­rése után tevékenyen résztvett a pamutfonó üzemi pártszervezetének uj jászé rvezéséb en. RÖVID EGY ÉVVEL EZELŐTT a párt bizalma a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat élére állította. Mint nyomdászember, nagy kedv­vel fogott a nyomda vezetéséhez. Tele volt ötletekkel, ambícióval. Köz­ben állandóan tanult, képezte magát. A dolgozók iskolájának egyik leg­jobb, kitűnő rendű, tanulója volt. Szorgalmas tanulásának eredménye­ként éppen betegségének tragikussá fordulása napján, augusztus 30-án kapta kézhez a tiszta kitűnő osztályzatú érettségi bizonyítványt. Nyomdavezetői terveit, sajnos, nem tudta valóraváltani. Néhány hó­napi igazgatói tevékenység után súlyos kór támadta meg szervezetét és kórházba került. A párt, a társadalom, az orvosi tudomány együttes ösz- szefogással sietett segítségére, de a szörnyű kór a’attomosan, hosszú szenvedés után, szeptember 2-án mégis elragadta közülünk. Csellő elvtárs hosszú betegsége alatt sem lett hűtlen munkájához, az altala annyira szeretett nyomdához. Betegágyán is a nyomda problé­mai foglalkoztatták és amikor csak lábra állhatott bement a nyomdába, hogy tanácsaival, intézkedéseivel segítse munkatársait. HÁLÁL AVAL SÚLYOS VESZTESÉG ÉRT MINKET. Jó barátot, jó munkatársat, talpig becsületes embert, jó kommunistát gyászolunk benne. Emléket kegyelettel fogjuk megőrizni. kínai kormány közleménye a kínai felségvizekről Peking (Uj-Kína) A Kínai Népköztársaság kormá­nya nyilatkozatot adott ki Kína fel- séigvizeiről. A Kínai Népköztársaság kormá­nya kijelenti a következőket. A Kínai Népköztársaság fel­ségvizei 12 tengeri mérföld­re terjednek ki. Ez vonatkozik a Kí­nai Népköztársaság összes terüle­teire, beleértve a kínai anyaországot, a partmenti szigeteket, Tajvant és a Tajvant körülvevő szigeteket, vala­mint Penghu-szigeteket (Pescadores szigetek, szigeteket), a Tungsa szigeteket, a Hsisa szigeteket, a Csungsa-szigete- ket. a Nansa-szigeteket és valameny- nyi más olyan szigetet, amely Kíná­hoz tartózik vagy az anyaországtól és a parti szigetektől a tenger vá­lasztja el. zott pontjaival összeköti. Ettől a vo­naltól számítva 12 tengeri mérföld a Kínai Népköztársaság felségvizeinek tekintendő. A kiinduló vonalon belül eső tengerrészek — beleértve a po- hai-öbölt és a Csiungcsou-szorost — kínai felségvíznek minősülnek. A kiinduló vonalon belül eső szigetek, úgymint a Tungyin-sziget, a Kao- teng-sziget, a Macu-szigetek, a P.ej- csuang-szigetek, a Hucsiu-sziget, a Kimoj-szigetek, a Tatan-sziget, a Tungting-sziget — a kínai 'belvízi 9 Kína felségvizeinek megha- tározásánál kiinduló vonal­nak tekintendő az a vonal, amely a szárazföld meghatározott pontjait a külső övezet szigeteinek meghatáro­sene* oir-* 3-án* BÁNYÁSZBÜSZKESÉGEINK STELBACZKI SÁNDOR putnoki vájár féléves tervét 120,3 százalékra teljesítette. A bányásznapi verseny­ben átlagosan 160 százalékos ered­ménnyel dolgozik» ZÁMBÓ ISTVÁN a farkaslyuki bá­nyaüzem vájára, a szakma kiváló dolgozója kitüntetés tulajdonosa. Q A Kínai Népköztársaság kormányának engedélye nél­kül Kína^ felségvizeinek határát nem lépheti át katonai célra használt idegen hajó és idegen repülőgépek nem hatolhatnak be a felségvizek felett elterülő légitérbe. Valamennyf olyan idegen hajónak, amely a kínai felségvizeken hajózik, meg kell tar­tania a Kínai Népköztársaság kor­mánya által hozott idevonatkozó törvényeket és rendelkezéseket. /t A második és harmadik • pontban foglalt elvek érvé- \ nyesek Tajvanra és a Tajvant körül­vevő szigetekre is, a Penghu-szige- tekre, a Tunsan-szigetekre, a Hszisa- szigetekre, a Csúngsa-szigetekre, a Nansa-szigetekre és valamennyi Kí­nához tartozó más szigetre. A tajvani és penghui területet még mindig az Egyesült Államok fegyveres ereje tartja megszállva. Ez a Kínai Népköztársaság területi integritásának és függetlenségének : törvénytelen megsértését jelenti. : Tajvan, Penghu és a többi ilyen ; területet még ezután kell vissza­szerezni és a Kínai Népköztársa- ; ság kormányának jogában áll, \ hogy ezeket a területeket a meg- ; felelő időben minden megfelelő j eszköz igénybevételével vissza­szerezze. [Ez Kína belügye, amelybe nem tü­krünk külföldi beavatkozást -=» feje* tződik be a kínai kormány nyilatko­zta, (MTI) . , . , i , _ l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents