Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-27 / 228. szám

Szombat, 1958. szeptember 27. ES Z AKMAGYAft ORSZÁG 3 (Folytatás a 2- oldalról.) szövetkezeti csoportok, szakcsoportok tánsuilások, stb.. tehát a mezőgazda sági termelésre alakult különböző típusú szövetkezetek együttes száma 5876, a tagok száma 243.855, föld területük pedig 1,583.925 katasztrális hold volt. Az előzetes tájékoztató adatok szerint jelenleg 37 szövetkezeti köz­ségünk, városunk van és az ősz fo­lyamán előreláthatólag még további 56 lesz. Termelőszövetkezeti mozgal­munk kiláholt az ellenforrada­lom okozta hullámvölgyből és fejlődésnek indult. A% orssággyülés ülése Ezt a folyamatot illetékes szerveink­nek a szövetkezeti parasztság és legön tudatosabb egyéni parasztok támogatásával aktívabban kell nép­szerűsíteni. előbbre vinni, szigorúan betartva az önkéntesség elvét. A Minisztertanács elnöke ezután a beruházásokkal foglalkozott, mint mondotta, a kormány az 1958. évi állami beruházási tervet 9.5 milliárd forintban hagyta jóvá. Ez az összeg a termelőszövetkezetek hosszúlejá­ratú hitelével, valamint a szövetke­zeti saját erőből megvalósult beruhá­zásokkal és a magánlakás építkezé­sekkel együtt 10.9 milliárd forintot tesz ki. Az állami beruházások össze, góből az ipar 4.3 milliárd forinttal, a mezőgazdaság 1.2 milliárd forint­tal, a közlekedés 1 milliárd forinttal, a lakásépítés pedig 1.3 milliárd fo­rinttal részesedik. A beruházási összegnek mintegy 70 százaléka termelő jellegű beruhá zás. 30 százaléka pedig szociális, kul­turális, kommunális és egyéb nem termelő jellegű beruházás megvalósí tását szolgálja. Az 1958. évi szerény beruházási keret csupán a leghalaszthatatlanabb és a népgazdaság további arányos fejlesztése szempontjából legfonto­sabb beruházási célkitűzések meg­valósítására ad lehetőséget. Erőnkhöz mérten fontos felújító jellegű beruházásokat, is teszünk. Ki kell emelnem építő tevékenységün­ket. Ez évben 16.695 lakás építését fejezzük be a központi lakáskeretből. Tervezzük 20.000 magánlakás felépí­tését is. Ezzel a 100 lakásra jutó la­kosok száma 374 lesz, mintegy 0.5 százalékkal kevesebb, mint 1957-ben. A. kórház-ágyfejlesztés eredménye­képpen 1958 folyamán a 10.000 lakos­ra jutó ágySzárh az 1958. évi" 62.6 százalékkal szemben eléri a 68.3 szá­zalékot. Befejeződik ez évben 771 általános iskolai új tanterem építése is. Évközben munkásosztályunk ki­emelkedő munkája, valamint pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikája eredménye­képpen lehetővé vált az 1958. évi beruházási terv 15 százalékos felemelése. Az állami ipar félévi terveinek 3 szá­zalékos túlteljesítése biztosítja, hogy az eredetileg tervezettnél nagyobb összegű beruházást lássunk el a szükséges gépekkel, építőanyagokkal és egyéb berendezésekkel. Az ez évi beruházási terv felemelése közvetle­nül kihat a termelés színvonalának javulására is. ami viszont a három­éves terv további éveiben újra lehe­tővé teszi majd a beruházási terv is­mételt megemelését. . A külkereskedelem helyzetére rá­térve a Minisztertanács elnöke el­mondotta, hogy a külkereskedelmi mérleg aktivitásán, keresztül meg kell teremtenünk a fizetési mérleg egyensúlyát, biztosítanunk kell az ellenforradalom után a Szovjetunió­tól és a baráti országoktól a gazda­géi életünk talpraállításához kapott hitelek visszafizetését. A párt és a kormány ezért olyan határozatokat hozott, amelyekkel a gazdasági mun­ka középpontjába helyezte a kül­kereskedelmi igények fokozottabb kielégítését. Az 1958. évi külk^resikedelmi ter­vünk adatai meghaladják a korábbi évek előirányzatát. Az import 1957- ben 22.9 százalékkal csokiként ugyan, azonban figyelembe kell venni az ellenforradalom következtében a ter­melés kiesése miatt szükségessé vált rendkívüli behozatalt. 1958. évi im­portunk jóval meghaladja az előző évek importját. Az 1958. évi export- előirányzatunk at a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának javítása érde­kében körülbelül 14 százalékkal nö­veljük. Dr. Münnich Ferenc ezzel összefüggésben ismertette a Szovjet­unióval és különböző népi demokra­tikus országokkal folytatott gazda­sági tárgyalásainkat. Ami a tőkés országokkal való for­galmunkat illeti — folytatta —. meg keli mondanom, hogy noha az áru­forgalomnak csak egynegyed részét alkotja, számunkra még sem elha­nyagolható. A jövőben különösen nagy figyelmet kell szentelnünk a gyengén fejlett, illetőleg gazdasági­lag elmaradott tőkés országokkal való kapcsolataink alakulására. K ülkeresfced elmünk további ala­kulásának, az egész népgazdaság fejlődésének kulcskérdése az ipari termékek korszerűségének, minősé­gének, magasabb műszaki színvona Iának ^ kialakítása. Ennek érdekében haladéktalan feladat a termelés és a külkereskedelem közötti együttmű ködés további elmélyítése, a külke­reskedelem igényeinek fokozottabb érvényesítése a termelésben. A Minisztertanács elnöke ezután elmondotta, hogy 1958-ban tovább nőtt a foglalkoztatottak száma. Az átlagos bérszínvonal nagyjából múlt évi szinten stabilizálódott, de a béreken felül — elsősorban a kö rülbelül 900 millió forintot kitevő nyereségrészesedés kifizetése folytán jelentős pénzösszeg növelte a lakos­ság jövedelmeit. 1958 első hét hónap­jában munkabérek és személyi jel­legű kifizetések címén 11 százalék­kal. felvásárlás címén 3 százalékkal nagyobb összeget kapott a lakosság, mint a múlt év azonos időszakában Az adózásról szólva elmondotta, hogy a kormány 1958. évre pénzben beszedendő adó címén 4650 millió forint, földadó címén 750 millió fo­rint beszedését határozta el. Az első negyedévben 115.8 millió, a második negyedévben 107.9 millió forinttal több folyt be a tervezettnél. Ami az állami költségvetést il­leti. örömmel közölhetem how az a népgazdaságunk kiegyensúlyo­zott, tervszerű fejlődéséről tanús­kodik; A költségvetés bevételi többlete már az eddig eltelt idő­ben meghaladta az egész. évre előirányzott összeget. Azt hiszem, nem is kell külön hangsúly oznom, hogy sok minden egyéb mellett például az adófizetés alakulásának számai egyben dolgozó parasztságunknak a forradalmi mun­kás-paraszt kormány iránti bizalmát is mutatják. Ugyanígy mindennél ékesszólóbban dokumentálja ezt a bizalmat, a szocialista építés jövőjé­be vetett hitet az ország lakosságá­nak takarékbetétállomáinya is. Aki takarékoskodik. gyűjt, — az bízik a jövőben, az terveket kovácsol a szebb holnapra. Lakosságunk betétállomá­nya 1958 augusztus 31-én 2107 millió forintot tett ki, szemben az 1957 december 31-i 1338 millió forinttal. A betétek ma már közel kétszeresét teszik ki az ellenforradalom előtti legmagasabb szintnek. De a lakosság életszínvonalának jelentős emelkedését bizonyítja, több más tényező mellett a belkereskedel­mi áruforgalom állandó emelkedése is. Ez óv első felében a kereskedelem forgalma 9.2 százalékkal magasabb volt. mint az elmúlt óv első felében. Hazánk nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet foglal el a rádió- előfizetők számát illetően. Csaknem minden öt lélekre jut egy rádióelő­fizető. A Minisztertanács elnöke ezután ismertette, mire számíthatunk az el­látás tekintetében a negyedik ne­gyedévben. Elmondotta, hogy az év hátralévő szakára általában kielégí­tően biztosítva van a lakosság élel­miszerrel való ellátása. Főleg egyes vidéki helységekben — bizonyos húsfélékből még nem elég folyama­tos az ellátás. A jónak ígérkező ku­koricatermés és a növekvő állatál­lomány következtében az őstermelők nagyobb piaci felhozatalára számít­hatunk. Ezt figyelembevéve, húsfé­leségekből is tovább javul a lakos­ság ellátása. Cukorból a múlt évihez hasonló színvonalon, édesipari ter­mékekből pedig jelentős forgalom emelkedés esetén is ki lehet elégí­teni az igényeket. A gyengébb ter­méseredmény miatt hazai gyümölcs­ből kevesebb áll majd a téli piac rendelkezésére. Ennek pótlására a folyamatos citromellátás biztosítása mellett a tavalyinál többet importá­lunk gyarmatáruból és déligyümölcs­ből. Egy-két cikk kivételével a ruháza­ti kereskedelemben kielégítő a kész­let a télire nagy mennyiségben szük­séges árukból. Biztosítva van a pa­raszti lakosság sajátos igényeinek megfelelő kielégítése is. A korábbi évekhez képest tovább javul és kielégítő lesz a téli tüzelő­ellátás. Ezután röviden foglalkozott a közoktatásunk helyzetével és álta­lában művelődéspolitikánk ered­ményeivel, problémáival, tervei­vel. Kijelentette, hogy az általános is- i kólái tanulók létszáma jelentősen emelkedett. A most megkezdődött tanévre közel 30 000-rel több fiatal iratkozott be, mint az elmúlt eszten- őben. Ez évben életbeléptettük az új felsőtagozatú tantervet, anjely alkalmas arra, hogy 10—14 éves tanulóifjúságunkat materialista világnézetű, szocialista erkölcsű, népét, hazáját szerető, szilárd alapműveltségű emberekké ne­veljük. A tanterv azonban csu­pán az egyik feltétele. Nagy szükség van a pedagógusok meg- győződéses, oktató-nevelő mun­kájára. A hároméves program ezévi ré­szeként ezer általános iskolai tanter­met építünk fel. Ebben benne van nak a társadalmi erőforrásokból, il­letve az állami támogatással épített tantermek is. Űj iskoláink korszerűek, szépek és jól berendezettek, jól felszereltek lesznek. Az iskolaépületekben kö­rülbelül 600 pedagógus-lakást is lé­tesítünk. Az Országos Takarékpénz tár útján megindítottunk egy peda­gógus lakásépítési akciót, ennek ré­vén további 500 pedagógus-lakás épül majd. Évről-évre nő a középiskolai tanu­lók száma is. Az általános gimnázi­umokban ez év nyarán 11,3%-kaI több tanuló tett eredményes érettsé­gi vizsgát, mint egy esztendővel ez­előtt. Középiskoláin1 Mn komoly elő­rehaladás történt annak érdekében, hogy ifjúságunk világnézetét, erköl­csi, politikai magatartását, valamint önálló, logikus gondolkodását és gya­korlati készültségét magasabbra emeljük. Négyszáz általános iskolá­ban és 50 gimnáziumban bevezettük a politechnikai oktatást, amely kö­zelebb viszi fiataljainkat az élethez. Az egyetemeken és főiskolákon — az ellenforradalom okozta zűrzavar után — az elmúlt tanévben már nyugodt, konszolidált légkörben in­dult és folyt; le az oktató munka. Az év végi vizsgaeredmények azt bizo­nyítják, hogy az ellenforradalom okozta lazulás után újra megszilár­dult a tanulmányi fegyelem. Ebben a tanévben több mint 5700 elsőéves hallgató kezdhette meg tanulmánya­it egyetemeinken, főiskoláinkon. A népművelés terén is komoly fel­lendülés tapasztalható. Művelődési otthonok fenntartásánál és újak épí­tésénél fokozott mértékben igénybe vettük a társadalom erőit. Az elmúlt évad második felében a színházak műsorpolitikájában kedvező változás mutatkozott, melyet a színházak lá­togatottságának 17,5 százalékos melkedése követett. Tovább emel­kedett és 4231-re irtott az ország film­színházainak száma. Ez azt jelenti, hogy most már az ország lakosságá­nak 84 százaléka állandóan látogat­ja a filmszínházakat. Könyvkiadásunk ez évben elsősor­ban az új magyar irodalmi művekre, ezen belül is a mai tematikára he­lyezte a fősúlyt. Az ünnepi könyv­hétre megjelent 80 mű közül 28 mai írók alkotása volt. 1957 első félévében 5371 művet ad­tunk ki, 19 millió 193 ezer 500 pél­dányban, ez év első felében viszont már 7895 mű kiadására került sor, 25 millió 066 ezer 800 példányban. A Minisztertanács elnöke a to­vábbiakban a nemzetközi helyzet különböző kérdéseit érintette. A többi között kijelentette, hogy a két világrendszer közötti erő­viszonyok alakulása az elmúlt években minőségi változást ered­ményezett a szocializmus javára. Az erőviszonyok eltolódásában a szocialista (országok gazdasági ere­jének megnövekedése mellett igen nagy szereoet játszanak a szocialis­ta országoknak és elsősorban a Szovjetuniónak a technika és a tu­domány terén elért hatalmas ered­ményei. Az erőviszonyok eltolódásában je lentős szerepet játszott továbbá az a tény, hogy lelepleződtek és kudar cot vallottak az imperializmus szol gálatában álló, a szocialista tábor egységének megbontására irányuló revizionista kísérletek Ezek között fontos szerepet szántak azoknak törekvéseknek, amelyek az úgyne­vezett nemzeti kommunizmus ieple alatt a szocialista országok egységé­nek és összefogásának megbontásá ra irányultak. A bekövetkezett erőeltolódást s fentieken kívül igen szemléltetően bizonyítják azok a kudarcok ame lyek az imperialistákat egymás után érik gyarmati politikájukban. Ami a Magyar Népköztársaságot illeti, annak kormánya az elmúlt fél évben minden tőle telhetőt megtett, hogy erejéhez és lehetőségeihez ké­nest a legnagyobb mértékben hozzá- járuljon a szooialsta tábor politiká­jának támogatásához, a béke meg­szilárdulásához és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez dr. Münnich Ferenc itt beszélt a kétoldalú kor­mányszíntű tárgyalásokról, amelye­ket az év eledétől a Szovjetunió, a Román Népköztársaság, az NDK. a Lengyel Népköztársaság és a Bolgár Nénköztársaság vezetőivel folytat­tunk. majd ismertette a kormánv állásfoglalásait a béke megszilárdí­tását célzó, a békés együttélést elő­segítő kezdeménvezések roeRett. A baráti országokkal való szoros egvüttműködés mellett a békés egy­más mellett élés alanelveiből kiin­dulva arra törekszünk, hogv rendez­zük és fejlesszük kapcsolatainkat, a világ minden országával — folytat­ta beszédét dr. Münnich Ferenc. E kapcsolatok rendezésénél azon­ban szigorúan ragaszkodunk a teljes égvéniogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsö­nös előnyök biztosítása elveihez. Éppen ezért, minden esetben a leg­határozottabban visszautasítottuk és a jövőben is visszautasítjuk azokat az eleve kudarcra Ítélt kísérleteket, amelyekkel az Egyesült Államok kormánya és vele szövetségben né­hány kapitalista ország próbálkozott, vagy próbálkozhat<‘k akár az FNSZ keretén belül, akár más formában hogy a magyar belügyekbe beavat­kozzék. Ez a politikájuk nem ered­ményezhet mást, mint a nemzetkö­zi légkör megmérgezését. Ennek egyik kiáltó bizonyítéka az a minő­síthetetlen banditatámadás, amelyet nemrég intéztek a berni magyar kö­vetség ellen és amely az úgyneve­zett magyar ügyben folytatott és a svájci sajtóban is szított rágalom- hadjárat nélkül nem következhetett volna be. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a ránk nézve kedvező tényt, hogy Dulles űr provokációi, a »magyar ügy« felmelegítése már az amerikai ENSZ szavazógép eddig engedelmes országainak egy részében is visszatetszést vált ki, s az ellenünk folytatott rágalomhadjárat talaja egyre bi­zonytalanabbá válik* Ezt bizo­nyítja az ENSZ-ben lefolytatott legutóbbi szavazás is. A Minisztertanács elnöke a követ­kezőkben elitélte az amerikaiaknak a Kínai Népköztársaság irányéban folytatott agresszív politikáját, majd a Magyar Népköztársaság és a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársaság közötti kapcsolatokkal foglalkozott. Amint ismeretes, ezek a kapcsolatok az utóbbi időszakban nem a legked­vezőbben alakultak. Nem vitás, hogy Jugoszlávia és a többi szocialista or­szág között számos alapvető elvi kér­désben éles vita és nézeteltérés van. Véleményünk szerint ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy az államközi kapcsolatok normálisan alakuljanak. Nem rajtunk áll, hogy ez nem így történt. Amint ismeretes, az áruló Nagy Imre és bűntársainak pe­re kapcsán a jugoszláv kormány megengedhetetlen módon ismét be­avatkozott belügyeinkbe, kétségbe­vonta a magyar igazságügyi szer­veknek azt a jogát, hogy ebben a Ma­gyar Népköztársaság kizárólagos belügyét képező bűnügyben eljárjon. A magunk részéről ezt az illetékte­len beavatkozási kísérletet a legha­tározottabban visszautasítottuk. Úgy vélem, hogy szükségtelen hangsú­lyozni. hogy az ilyen meg nem ala­pozott beavatkozási kísérletek egye­dül csak az imperialisták ellenünk folytatott propagandahadjárata mal­mára hajtják a vizet, és semmikép­pen sem szolgálhatják a jugoszláv— magyar kapcsolatok fejlesztésének ügyét. Dr. Münnich Ferenc befejezésül kijelentette: Az országgyűlés 1958. januári ülése óta szép sikereket ér­tünk el, minden okunk meg van ar­ra, hogy még szebb eredmények el­érésében bizakodjunk. Innen az or­szággyűlésből is felhívom hazám dol­gozó népét, hogy töretlen lendület­tel, a jövőbe vetett biztos hittel, ere­je megfeszítésével dolgozzék tovább a szocializmus felépítésén, orszá­gunk gazdaságának növelésén, né­pünk jólétének biztosításán, a dolgo­zó nép életszínvonalának állandó emelésén, őrködjék éberen hazánk szabadságának, függetlenségének megvédésén. Minden erőnkkel küzd- jünk továbbra is a Szovjetunió ve­zette szocialista tábor tagjaként a világbéke megőrzéséért, szerény képességeinkkel járuljunk hozzá az emberiség szebb, jobb jövőjéért fo­lyó világméretű békeküzdelemhez. Az itt benyújtott javaslat a jelen­legi országgyűlés feloszlatásáról, az új választások megejtéséről, alkal­mat fog adni dolgozó népünknek, hogy kellően értékelje az elért ered­ményeket. Éppen ezért nyugodt ön­tudattal állunk a választók döntése elé. A Minisztertanács elnöke végül kérte az országgyűlést, vegye tudo­másul a jelentést a kormány 1958 ja­nuár óta végzett munkájáról. (Nagy taps.) (Az országgyűlés további esemé­nyeit holnapi számunkban közöljük.) Kísérleti eredmények alkalmazása a mezőgazdasági nagyüzemekben A tudományos kutatóintézetek, ku­tatók kísérleti eredményeinek me­zőgazdasági nagyüzemi kipróbálása a kísérleti- és tangazdaságokban, ál­lami gazdaságokban és termelőszö­vetkezetekben történik. Ezek közé tartozik a kis- és nagyadagú műtrá­gyák gazdaságosságának összehason­lítása, a hazai gyártású, kettőshatású műtrágyák nagyüzemi bevezetése és értékelése, a réteges homok javítás értékelése és bevezetése, különféle növényeknél a vegyszeres gyomir­tás gazdaságosságának és termésfo­kozó hatásának megállapítása, a Sí dclccs Uöh^i/uidoMÚ^ok Heltai Jenő halálának egyéves év­fordulójáról Pesti madarak című no­vella- és karcolatgyüjteménye kiadá­sával emlékezett meg a Szépirodalmi Könyvkiadó. A Gábor Andor-sorozat új kötete az »Ahogy ón látom« című cikk- és glosszagyüj temény. Az Euró­pa újdonsága Blasco Ibaneznek a spanyol halászokról írt »Májusvirág« című világhírű regénye és a tavaly feltűnt fiatal német író. Friedrich Dürenmatt novelláskötete. »A bal­eset«. Koreai novellákat tartalmaz Cső Ha-sze »Árvíz után« című kö­tete. Szép kiállításban jelent meg Krúdy Gyula elbeszéléssorozata, az Aranykéz utcai szép napok. Üjra ki­adták Sinclair Lewis-nek az ameri­kai üzletemberről írt regényét, a Babbit-ot. Űj ismeretterjesztő könyvek: Dá­niel György »Antarktisz rejtélye«, Ortutay Gyula »Kis magyar nóp- rajz«-a és a Báli tanácsadó. Modem kozmetika címmel a szakemberek és a nagyközönség részére készült Pon- grácz Árpád könyve. »Hogyan tanult meg az ember gondolkodni és beszél­ni« címmel jelent, meg Galle ismeret­terjesztő munkája. Móric Rudó cseh­szlovák szerző »A Magas Tátra or­main« című útikönyvét számos fény- képfelvétel élénkíti. Az ifjúsági művek sorában meg­jelent Hárs László vidám regénye, a Fordított esztendő. Szép Ernő szülei­ről írt megható regénye, a Dali dali dal és Bogáti Péter kalandos, jóked­vű balatoni tárgyi! regénye, a »Hó­virág másod kormányosa jelenti...« címmel. Mesejáték Ignácz Rózsa »Csipkerózsika«- ja. Lottósorsolás Hódmezővásárhelyen A lottó 39. heti sorsolását pénte­ken délelőtt tartották meg Hódmező­vásárhelyen. A fogadási hétre beér­kezett 2 460 000 szelvény. Egy-egy nyerőosztályra 922 000 forint jut. A következő nyerőszámokat húzták ki: 9. 20, 23, 56, 90. A jutalomsorsolást október első hetében Budapesten tartják, ami­kor a 39. hét számai kerülnek juta­lomsorsolásra. (MTI) Növekszik a lakosság száma Csehszlovákiában A Csehszlovák Földrajzi Társaság kiadványa szerint 1950—1956-ig Cseh­szlovákia lakossága 818.994 fővel, az­az 6.5 százalékkal növekedett. A la­kosság számának növekedésében elsősorban a nagy városok játszanak szerepet. 1950-ben Csehszlovákiában a több mint 10.000 lakost számláló városok száma 93 volt. Ez a szám 1956-ig 104-re emelkedett. Rhizobium talajoltás termésfokozó hatásának vizsgálata stb. A réteges homokjavítás eredmé­nyeit 1956-ban 1139 katasztrális, ezr* évben pedig mintegy 800 holdon kí­sérték figyelemmel. A nagyüzemi kí­sérletek azt mutatják, hogy a réte­ges homok javítás általánosságban jó eredményt adott. Az eddigi megfi­gyelések szerint az 1 katasztrális holdra fordított javítási költség két év alatt megtérül. Nagyüzemeink három-négy éve foglalkoznak vegy­szeres gyomirtással is. Tavaly pél­dául a kísérletbe vont parcellákon a haszontöbblet őszi és tavaszi ka­lászosoknál katasztrális holdan- kint átlagosan 2.26 mázsa volt* A talajoltási nagyüzemi kísérle­teknél eddig folyékony talaj oltósze­reket alkalmaztak, amelyeket a gaz­daságok viszont nehézkes kezelésük miatt nem szívesen használtak. Ezért a lucerna, lóhere és őszi takar­mánykeverék vetéseknél poralakú készítményekkel végeztek nagyüzemi kísérleteket. Igen figyelemre méltó eredményeket értek el az oldaltá- masztós ekével folytatott kísérletek során. Megállapították a szakembe­rek, hogy az oldaltámasztós eke használatával jelentős vonóerőszük­séglet takarítható meg: a szántás gyorsabban, olcsóbban végezhető, mert a gördüléses kormánylemez jobb minőségű munkát végez. Az eddigi tapasztalatok alapján a jövő évben nagyüzemi kísérleteket állítanak be savanyú talajokon kül­földi származású nyersfoszfátokkal; vegyszeres gyomirtási kísérleteket végeznek borsó- és lenvetéseken, ré­teken és legelőkön, továbbá tanulmá­nyozzák a külföldön járt szakembe­rek tapasztalatait és a megvalósítha­tó módszereket az itthoni nagyüze­mekben próbálják ki

Next

/
Thumbnails
Contents