Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-27 / 228. szám

4 ÉSZAKMAGYAROKSZAG Szombat, 1958. szeptember Vt. .VI .I1 ' 1!| V I1 ' III.V * > - • , V - ^.V-víT/v- ••«.• -■',** ■ i&áfii;. • —ffir V~ ]'■'Tv"‘ A Hazafias Népfront feladatairól már nagyszabású terveket dolgo­zott ki és hajtott végre. Az újjászervezett bizottságok tömeg­mozgósító erejének nagy próbatétele volt a májusi »Népek Barátsága Hó­napjára«, és az V. Magyar Békekong­resszusra való felkészülés. A Haza­fias Népfront munkáját dicséri to­vábbá a bodrogközi földosztómozga­lom 60. évfordulója alkalmából meg­rendezett »Bodrogközi Napok«, ahol a földosztómozgalom ismertetése mellett szakelőadások foglalkoztak a nagyüzemi mezőgazdálkodás előnyei­vel. Az encsi járásban »Csereháti Napok«-at tartottak, melynek tömeg­mozgósító hatásán túl egyéb haszna is volt — a 3 éves terv mezőgazda- sági vonatkozásait ismertették a dol­gozó parasztokkal. A munkás-paraszt szövetség erősítését szolgálták a fal­vakban és városokban megrendezett munkás-paraszt találkozók. A pa­rasztifjúság nevelését volt hivatva el­mélyíteni a megyei tanáccsal ez év januárjában szervezett bentlakásos sárospataki népfőiskola, melyre ez év januárjában került sor. A barát­sági hónap ideje alatt rendezték meg a nagy tömegeket megmozgató »Ma­tyó Napokat« is, ahol kiállításokkal, kulturális és sportrendezvényekkel egybekötve nemcsak a régi népha­gyományokat elevenítették fel, ha­nem vezetőink, Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Prieszol Jó­zsef elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és Ortutay Gyula mi­niszterhelyettes előadásából sok ezer ember ismerkedett meg az időszerű politikai, gazdasági kérdésekkel, az ország előtt álló legfontosabb felada­tokkal. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy a népfront-mozgalom élő mozga­lom. s ha feladatokkal látják el az alsóbb népfront-bizottságokat, ha a népfrontban dolgozó párt­csoportok és a megyei iroda fá­radságot nem kímélve segíti a bizottságok munkáját, az ered­mény nem maradhat el. Az év elején megindult ígéretes népfront-tevékenység azonban mint­ha megtorpant volna, s különösen áll ez a községi népfront-bizottságokra, melyek munkája majdnem kizárólag ünnepségek rendezésére korlátozó­dik. Nem sikerült a községi bizottsá­gok munkáját tervszerűvé tenni, a bizottsági és elnökségi tagokat moz­gósítani, és ami a legnagyobb hiba — rendszeres munkával ellátni. A tétlenség a mozgalom elsorvadásához vezethet. A községi bizottságok egy része azt sem tudja a hiányos tájé­koztatás miatt, hogy mi lenne a leg­fontosabb tennivalója, miben kellene segítenie a párt és állami szerveket. A népfront-bizottságok munkáját nem kis mértékben akadályozza az egyes községi, sőt járási pártszervek részéről itt-ott megnyilvánuló értet­lenség. Pártszervezeteink egy része megértéssel és segítőkészséggel támo­gatja a bizottságokat, az itt levő elv­társak a Politikai Bizottság határo­zata szellemében járnak el, nem le­becsülik, hanem minden tőlük telhe­tőt megadva segítik a Hazafias Nép­frontot, mely pártunk tömegbefolyá- sót kívánja elősegíteni. Mint Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára mondot­ta, a népfront-bizottsági munka zök­A megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága megvitatta a Hazafias Népfrontban dolgozó kommunisták jövő feladatait. De nem az elma­rasztalás, hanem a segítőszándék tűzette napirendre a végrehajtó bi­zottsággal a megyénkben folyó nép­front-mozgalmi munka ügyét. Sokan egyáltalán nem, vagy félre­értik a Hazafias Népfrontnak a szo­cializmus építésében betöltött szere­pét. A népfront-bizottságokat, a Ha­zafias Népfront-mozgalmat nem egy rendelet, párthatározat hívta életre, hanem maga az élet; a rendelet csak formába öntötte az alulról jövő kez­deményezést, a pártonkívüli, a szo­cialista építéssel rokonszenvező tö­megek azon óhaját, hogy ők is szer­vezeti keretek között segítsék az új mihamarabbi győzelmét hazánkban. Ennek a mozgalomnak sem más a célja, mint amit a magyar nép túl­nyomó többsége magáénak vall: a szocialista társadalom felépítése. Ezt a célt a maga sajátos eszközeivel és módszereivel, a tömegek nevelésével és szervezésével kívánja elérni. A múlt évben lezajlott országos pártértekezlet népfront-mozgalom­mal foglalkozó határozata megálla­pítja, hogy »a hazánkban sajátos cgypárt- rendszer nem zárja ki. sőt, az adott körülmények között még fokozottabban megköveteli, hogy a Hazafias Népfrontban a párt irányítása alapján tömörítsük mindazokat a pártonkfvülieket és korábban más pártokban tevé­kenykedő. a népi demokráciához hű személyeket, akik készek a közéleti, tudományos és kulturá­lis szakmai tevékenységükkel az ország szocialista építésében részt vállalni«. Ezeket a népi demokráciához hű, céljainkat magukénak valló, de nem kommunista személyeket sorakoztat­ja zászlaja alá a népfront-mozgalom, hogy az ott dolgozó párttagok közre­működésével az ő akaratuk, ország­építő szándékuk is erősítse a népmil- liók szorgalmát, a szocialista építés sikeréért vívott harcot. Munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, az egyház becsületes képviselői, min­denki, aki szívén viseli a nép anyagi és kulturális felemelkedésének ügyét, résztvesz vagy vehet a népfront­bizottságok munkájában. A kulturá­lis rendezvények, a nagy nemzeti ün­nepek megrendezése, a községfejlesz­tési tervek megvalósításának szorgal­mazása, a mezőgazdaság szocialista átszervezését célzó ismeretterjesztő előadások propagálása, vaev a tsz­kenői azzal is magyarázhatók, hogy nem a konszolidációért vívott küzde­lemben szerveződtek újjá, nem ed­ződtek meg a harcokban, a konszoli­dáció utánra esett sorainak rendezé­se. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy most már nyugodjunk meg a helyzet jelen állapotában. A kommu­nisták ne előítéletekkel, hanem segí­teni akarással közeledjenek a nép­front-bizottságokhoz. A párt szövetségi politikáját nem érti az, aki lebecsüli a Hazafias Népfront munkáját. A népfront­bizottságok segítségre szorulnak és nekünk minden tőlünk telhe­tőt meg kell adnunk nekik. Különösen nagy feladat hárul rá a ma még nem elég aktív falusi értel­miség mozgósításában. Vonják be a tanítókat, orvosokat a népfront mun­kájába, sokat segíthetnek. A pedagó­gusok a családlátogatások, a szülői értekezletek alkalmával sokat tehet­nek a népfront-mozgalom kiszélesí­téséért. A pedagógusok megnyerése a népfront számára s ezen keresztül a szocialista fejlődés propagálása szá­mára, politikai kérdés, hiszen ők a magyar falu szellemi életének hiva­tott vezetői. Fel kell rázni a községi népfront­bizottságokat tespedtségükből. Nagy feladat, hazafias tennivalók várnak rájuk a választások idején, amikor a magyar nép az urnához járul, hogy hitet tegyen eddig elért eredménye­ink, hazánk szocialista felvirágozta­tása mellett. A Hazafias Népfront az első sorokban küzd majd a választá­sok sikeréért, s utána sem tétlenked­het, akad majd munka bőven. A kommunisták ne sajnálják a fárad­ságot a népfront-bizottságoktól, se­gítsenek nekik nehézségeik leküzdé­sében. Így látja a Szovjetuniót egy külföldi építész Az Építészek Nemzetközi Szö­vetségének Moszkvában megtartott V. kongresszusa utáin sok külföldi vendég látogatást tett a szovjet városokban. Arthur Ling, Coventry város főépítésze szovjetunióbeli utazásáról így nyilatkozott: — NAGY ÖRÖM volt számomra Sztálingrád megtekintése. Ismeretes, hogy ezt a várost baráti szálak fűzik Coventryhez. A sztálingrádi építé­szekkel elbeszélgetve, tájékoztattuk egymást a második világháború ide­jén a legtöbbet szenvedett szovjet és angol városban folyó építkezési mun­kálatokról. Beszélgettem Dinkinnel, a sztálin­grádi városi szovjet elnökével, aki igen érdekes javaslatot tett. Ennek az a lényege, hogy Coventry építészei tervezzenek néhány házat Sztálin­grád számára, a sztálingrádi építé­szek pedig Coventry számára. Én vi­szont azt javasoltam, hogy a két vá­ros építészei adjanak ki közösen egy fényképalbumot, amely bemutatja, hogyan emelkedett ki a két város a második világháború romjaiból. Ügy gondolom, az album kiadása tovább erősítené a két város barátságát. Fényképeken láttam a lerombolt Sztálingrádot, s az, ami most szemem elé tárult, csaknem hihetetlen. Sztá­lingrád építői büszkék lehetnek munkájukra: elképesztő előrehala­dást értek el. A város architektúrája javarészt klasszikus jellegű. Azok a lakások, amelyeket megtekintettem.' egyszerűségükkel, kényelmükkel és célszerűségükkel nagyon jó benyo­mást keltenek. Jól esett látnom, mi­lyen rengeteg fa és virág pompázik a városban. mozgalmat közvetlenül is segítő agi­táció — mind-mind tárgya és fel­adata a népfront-bizottságok munká­jának. Az ellenforradalom a népfront- mozgalmat is erősen megviselte, szétzilált sorainak rendezése lé­nyegében csak a Politikai Bizott­ság 1957. november 21-i határo­zata után indult meg erőteljeseb­ben. amikor a becsületes párton- kívüliek megsegítésére kommu­nisták mentek a népfrontba. Ez év már a teljes konszolidáció és rendezettség állapotában találta a népfront-bizottságokat. Ennek tulajdonítható, hogy 1958-ban Fiatalok figyelem! Kertésztanulók szerződtetése állami gazdaságokban Az állami gazdaságok az ipari ta­nulóképzésihez hasonlóan 1958-ban elsőízben szerződtetnek mezőgazda- sági jellegű szakmákra tanulókat. Ennek érdekében a Borsod - Hév es- megyei Állami Gazdaságok Igazgató­sága felhívással fordul az egyénileg dolgozó parasztsághoz és a szocialista szektorok dolgozóihoz, hogy gyer­meküket szerződtessék le mezőgaz­dasági tanulóknak. Jelentkezhetnek mindazon paraszt­fiatalok, akik 14. életévüket betöltöt­ték és a 17. évet még nem érték el. Szerződéskötéshez szükséges ok­mányok: c) születési anyakönyvi kivonat. b) legmagasabb iskolai végzettsé­get tanúsító iskolai bizonyítvány. (De legalább a 8. általános osztályról szóló bizonyítvány.) A kertészeti tanulók tanulóideje 3 év, amit a gazdaságban gyakorlati munkával töltenek el. Minden évben a munka idény jellegénél fogva 3 hó­napos általános bentlakásos elméleti tanfolyamon vesznek részt. A gya­korlati idő alatt a. gazdaságokban ugyanazok a jogok illetik meg őket, mint általában, az ipari tanulókat Hozzá kell tenni még azt, hogy az Állami Gazdaságok Főigazgatósága még azt a kedvezményt is biztosí­totta a kertésztanulók részére, hogy teljesítménybérben dolgozhatnak és a teljesítménybér 60 százalékát kéz- hezkapják. Ha ehhez hozzászámítjuk azt az összeget, amit étkezési ked­vezmény címén kapnak, napi kere­setük elérheti a 30 forintot is. Ugyan­is a tanulók, amennyiben csak ebéd­re veszik igénybe a gazdaság üzemi- konyháját, az első évben 0.50, a má­sodik évben 1, a harmadik évben 2 forintot kell térítemiök. — A kertésztanulók a társadalombiz­tosítást tekintve ugyanolyan kedvez­ményben részesülnek, mint a felnőtt dolgozók. Munkaközben a munka­ruha, védőruha és tisztálkodási esz­közök éppenúgy megilleti a tanulót, mint a hasonló körben dolgozó fel­nőttet. A tanulónak évente 30 munkanap szabadság jár és az arra érdemesek ingyenes üdülésben is részesíthetők. Gazdaságainkban a következő szak­mára lehet jelentkezni tanulónak: zöldségtermelő- és zöldséghajtató kertész, gyümölcstermelő és faiskola­kezelő kertész, szőlőtermelő és bor­kezelő kertész. Jelentkezési határidő: 1958. szep­tember 30. Jelentkezés helye: Bor­sod—Heves megyei igazgatóság Mis­kolc, Győri kapu 13. Nincs már „hitien szám“ falusi házakat is sorsolnak a lottón Bár a fővárosban már megkezdik a harmadik lottóház építését, az októberi tárgynyeremény-sorsolás máris új meglepetéssel szolgál, amelynek különösen a vidéki, a fa­lusi lottózók örülnek majd. Az örök­lakások mellett már októbertől családi házakat is sorsolnak, amelyeket a nyertes által választott városban, vagy községben, az állam által rendelkezésére bocsátott tel­ken építenek fel a szerencsés nye­rőknek. El is készültek már ä típus­tervek, külön a városi és külön a fa­lusi házak részére. A falusi házak mellé állattartásra megfelelő óla­kat is terveznek, úgyszintén a ház bekerítését is. A lottózókat az is érdekli, hogy már nincsen „hűtlen” szám. A múlt­hétig a 31-es volt az, de azon a sor­soláson azt is kihúzták. Októberben öt pénteki nap lesz, tehát öt ízben rendeznek sorsolást. . Mégpedig 3-án tárgy nyereménysor­solással együtt Mátyásföldön, az Ikarusz-gyárban, 10-én Móron, 17- én Hatvanban, 24-én Nagykanizsán, 31-én pedig Miskolcon tartják a lot­tó húzását. ^-4<7 Átrnhm(latlflMtí'i&Öff HETI RÁDIÓMŰSORA Kossntii is Petőfi ráfió 1958 szept. 28-től sktíber 5-ig Hétfő, szeptember 29. Kossuth-rádló: 8.10: Reggeli hangver­seny. 9.10: Filmzene. 10.10: óvodások mű­sora. 10.30: A cédulás ember és társai. Vi­dám műsor. 11.47: Tánezene. 12.10: Magyar nóták. 13.00: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.15: Heti zenés kalendárium. 14.1-3: Klasz- szlkus operettek. 14.35: Napirenden. 13.00: A Gyermekrádió műsora. 15.20: Az Ifjú­sági Rádió műsora. 13.40: A jugoszláv nép­zene régi típusairól. — Előadás. 16.10: Hányok, asszonyok . . . 10.25: Schubcrt­müvek. 17.00: Irodalmi műsor a néphad­sereg napjára. 17.30: Tánczene. 18.10: Ze­nei műsor. 18.45: Ifjúsági őrjárat. 19.00: Operetthangverseny Huszita .Tenő müvei­ből. 20.20: Csángó népdalok. 20.35: Haloga­tás Nylna Dorda énekesnőnél. 20.50: Mii- 85'ar írók halhatatlan műveiből. 23.05: Tánczene. 0.10: Népdalok. Petőfi-rádió: 14.20: A Gyermekrádió rl- portmüsora. 14.40: Zenekari hangverseny. 15.40: Szőlőhegyi történetek. 16.00: Népek zenéje. 16.30: Külpolitikai kalauz. 10.40: A bagdadi borbély. Részletek Cornelius ope­rájából. 17.10: A Bartók-fesztlvál műsorá­ból. 18.10: Levél tudós szomszédomhoz. 18.26: A barátság hullámhosszán. 18.35: Verbunkosok, népdalok. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Petur György hangversenye. 20.00: Riso Stewns és .Tan Peerre énekel. 20.40: Falurádió. 21.05: Könnyű zene. 21.40: Előadás Brassai Sámuelről. 22.00: Operettmuzsika. Kedd, szeptember 30. Kóssuth-rádió: 8.10: Népi muzsika. 8.40 - Madrigálok. 9.00: Gyermek»eVef és. 0 Az újpesti Kanizsai Dorottya gimnázium zenekara játszik. 8.40: Kovács Dénes he­gedül. 10.19: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.25: Zenekari hangverseny. 11.00: Ho­gyan mondjunk verset? 11.20: Az Állami Népi Együttes műsorából. 12.10: Könnyű zene. 13.00: Hriszto Szmirnenszkire emlé­kezünk. 13.10: Operarészletek. 14.00: Szó­rakoztató zene. 14.45: A Gyermekrádió műsora. 15.03: Két opcrettnyllány. 15.23: Napirenden. 15.30: Egy falu — egy nóta. 18.10: A Gyermekrádió műsora. 17.00: A marxizmus—leninizmus és az értelmiség. Előadás. 17.15: Népszerű operarészletek. 18.10: Szív küldi . . . 18.40: Gyári sziréna. 19.00: Tarka táncmuzsika. 20.25: A fehér­hajú lány. 21.35: Népi muzsika. 22.15: Mai szemmel.. . 22.25: Könnyű zene. 23.10: Zenekari hangverseny. 0.10: Magyar nó­ták. Petőfi-rádió: 14.20: Kórusok. 14.40: Film­zene. 15.00: író a toronyben. visszaemlé­kezés Szomori Dezsőre. 15.13: Kamara­zene. 15.50: Mi újság a nagyvilágban? 16.00: Operottrészletek. 16.45: Könyvismertetés. 17.00: A moszkvai rádió esztrádzenekara játszik. 17.27: Rádióegyetem. 18.00: Zenei előadás. 18 4.>: Kínai a jándéklemezeinkből. 19.05: Az ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.13: A kegyencnő. Részletek Donizetti operájából. 19.45: Egy évvel ezelőtt még kerestük. 20.00: Népdalcsokor. 20.15: Tánc- zene. 21.05: Részletek Polgár Tibor daljá­tékéból. 21.25: Szabó Ervinre emlékezünk. Előadás. 21.40: Bartók-fesztivál. Szerda, október 1. Kossuth-rádió: 8.10: Népszerű operaréaz­letek. 9.00: Rádió szabadegyetem. 9.33: Népi muzsika. íO.lű: A nép költője. Kínai mese. 10.20: A Gyermekrádió műsora. 10.30: A Magyar Rádió szimfónikus zenekarának hangversenye. 12.10: Tánczene. 13.00: Lá­nyok, asszonyok . . . 13.15: Népszerű ma­gyar operettek. 14.00: Történetek nagy karmesterekről. 14.45: Az Ifjúsági Rádió műsora. 15.05: Gyermekzene. 13.30: Brazil dalok. 15.45: Válaszolunk hallgatóinknak 16.10: Napirenden . . . 16.15: Szív küldi . . . 17.00: Kínai ünnepi műsor. 17.45: Zenés műsor. 18.10: Magyar népdalok. 18.40: Ha­zai körkép. 19.00: Tánczene. 19.25: Meny­asszonyok — vőlegények iskolája. l9.4ő: A Magyar Rádió gyermekkórusa énekel. 21.10: Legszebb operalemezelnkből. 21.45: Tudományos híradó. 22.25: A Magyar Rá­dió szimfónikus zenekara játszik. 23.43: Pat Boone énekel. 0.10: Népi muzsika. Petőfi-rádió: 14.20: Orosz nyelvlecke az általános iskolásoknak. 14.40: Horgászok'» ötperce. 14.45: Zenekari hangverseny. 16.00: Könnyű zene. 16.30: Nagy idők tanúja. Előadás. 16.43: Erkel és Mosonyi operái­ból. 17.30: Alaszkától a Fókföldig. Előadás. 17.45: Fúvószene. 18.10: Gyermeknevelés. 18.30: Rádióegyetem. 19.05: AZ Ifjúsági Rá­dió nyelvtanfolyama. 19.15: Wehner Tibor hangverseny o stúdióban. 20.00: A walkür. Részletek. 20.40: Falurádió. 2i.05: Népi muzsika. 21.25: Győr színházi életéről. 21.40: Esti kórusmuzsika. 22.00: Tánozene. Csütörtök, október Z. Kossuth-rádló: 8.10: Rafael Márta és Rá- tonyi Róbert énekel. 8.46: Gyermekkóru­sok. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.0Ó: Meny­asszonyok — t'öleaények iskolája. 9.20: Az Ifjúsági Rádió műsora. 9.40: A munkás- mozgalom dHialból. 10.10: Rádióegyetem 10.40: Pintér Margit hangversenye a stú­dióban. 11.00: A Duna lánya. Elbeszélés. 11.24: Népi muzsika. 12.10: Könnyű zene. 13.00: Darázs Endre versei. 13.10: Opera­részletek. 14,20: Egy falu — egy nóta. 14.50: A váci Vox Humana énekkar éne­kel. 15.10: Sakk-matt. 15.20: A fővárosi zeneiskola szervezet növendékeinek mű­sora. 15.35: Az Ifjúsági Rádió műsora. 16.10: Szórakoztató zene. 16.50: Gyári szi­réna. 17.10: Zenés rrflpor 17 *3: ----­ö sszeállítás. 18.15: Könnyűzenei híradó. 18.45: Fórum. 19.00: Szórakoztató zene. 19.20: Traviat«. Verdi négyfeivonásos dal­műve. 22.15: Tánczene. 23.10: Kamarazene. 0.10: Verbunkos muzsika. Petőfi-rádió: 14.20: T^neroce. A külföldi sajtó hasábjairól. 16.10; Szerveze­tünk kémikusa. Előadás. 16.20: Népi mu­zsika. 16.40: Fiatalok zenei újságja. 17.10: 350 éves a távcső. Előadás. 17.25: Mai ope­rettek. 18.10: Rádióegyetem. 19.05: Az Ifjú­sági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Vála­szolunk hallgatóinknak. 19.25: Részletek Hrenyikov filmzenéjéből. 19.45: Bejegyzé­sek egy munkakönyvbe. 20.00: Népszerű dalok, népszerű énekesek. 20.40: Falu­rádió. 21.05: Fúvószene. 21.30: Előadás Szép Ernőről. 22.00: Szimfónikus zene. 22.45: Versek. Péntek, október 3. Kossuth-rádló: 8.10: Zenés műsor. 8.50: Versek. 8.00: Szimfónikus zene. 9.30: Népi muzsika. 9.30: A Gyermekrádió műsora. 10.10: Óvodások műsora. 10.30: Az Egyesí­tett Tisztiiskola fúvószenekara játszik. 11.00: Rádióegyetem. 12.10: Táhczene. 13.00: Merre tart a magyar mezőgazdaság? 13.15: Operarészletek. 14.10: Úttörő-híradó. 14.35: Napirenden... 15.00: Népi muzsika. 15.15: Szív küldi . . . 16.10: A Gyermekrádió mű­sora. 17.00: Nagy zeneszerzők első művei­ről. Előadás. 17.30: Az -Aranyágacska<* szerzőjénél. Előadás. 18.10: Első lépés a vi­lágűr felé. 18.30: Zenés műsor. 18.40: Ifjú Figyelő. 19.00: Darumadár útnak indul... Zenés műsor. 20.20: Részlet Johann Strauss »A denevér« című operettjéből. 20.35: Munkáshétköznapok. 21.20: A Ma­gyar Rádió szimfónikus zenekarának hangversenye. 22.55: Néger spirituálék. 23.25: Könnyű zene. 0.10: Glinka: Pateti- kus trió. Petőfi-rádió i 14.20: Zenekari hangver­seny. 15.00: Almaszüret Szabolcsban. 15.15: Szórakoztató zene. 15.50: Kultúrrovat. 16.00: Könnyűzenei híradó. 16.30: A piros- ruhás lány. Rádiódráma. 19.05: Liszt zon­goraművek. 20.40: Falurádió. 21.05: Ope­rettrészletek. 21.50: A szovjet főváros alatt. 22.00: Tánczene. Szombat, október 4. Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari hangver­seny. 9.00: Úttörő-híradó. 9.25: A Gyer- mekrádló műsora. 9.40: Könnyű dalok. 10.10: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.20: Operarészletek. 10.50: Icarus nyomában Előadás. 11.20: Kamarazene. 12.10: Nóta­csokor. 12.50: Mi újság a könyvesboltok­ban. 13.05: Operarészletek. 13.50: Szív kül­di.. . 14.20: Az Ifjúsági Rádió műsora. 13.10: Az Állami Férfikar énekel. 15.30: A nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései. 15.45: Martiny Lajos zongorázik. 18.10: Élő szóval — muzsikával. 18.15: Bee­thoven nólveiből. 18.47: A Taraffo-fivérek gitároznak. 19.02: Lajtha László. Soproni képek. 19.15: Nelson Eddv énekel. 19.40: Delibes: Coppelia — részletek. 20.25: Vi­dám, zenés műsor. 22.15: Tánczene. Petőfi-rádió: 14.20: Operakalauz. 15.20: Motorosok Ötperce 15.25: Tóth Ferenc: a Duna mentén. 15.45: Zenekari hangver­seny. 18.30: j. S. Baah vidám kantátái. Előadás. 17.30: Ismeretterjesztő előadás. 17.50: Török Erzsi népi játékdalokat és vi­rágénekeket énekel. 18.10: Lányok, asszo­nyok. . . 18.25: Strauss-kerlngők. 18.45: Illemkódex. 19.05: Kamarazene. 20.40: Fa­lurádió. 21.05: Verbunkosok, magyar nó­ták. 21.33: Zenekari hangverseny. Vasárnap, október 5. Kossuth-rádió: 8.10: Falusi életképek. 8.20: Egy falu — egy nóta. 8.33: Édes anya­nyelvűnk. 9.00: Figyeljük a zenét. 10 00: Vasárnapi verse*. 10.13: Az Ifjúsági Radio műsora. 11.03: Könnyű zene. 11.30: Magyar tájak — a Bakony. 12.15: Népi muzsika. 12.50: Hétvégi jegyzetek. 13.00: Szív küldi. 13.30: RádióJexikon. 14.00: Egyveleg Fényes Szabolcs müveiből. 15.00: Helyszíni közve­títés Belgrádból a Jugoszlávia—Magyar- ország válogatott labdarúgómérkőzésröl. 15.45: Tánezene. 18.45: Zenés műsor. 17.00: Hét nap a külpolitikában. 17.20: Kincses Kalendárium. 18.10: A Magyar Rádió tánc­zenekara Játszik. 18.50: Bástyasétány 77. Operett három felvonásban. 22.10: Köznapi dolgokról. 22.20: Kamarazene. 23.0#: Híres prímások lemezeiből. 23.30: Könnyű meló­diák. 0.10: Shorty Rogers zenekara játszik. Petőfi-rádiő: 8.00: Albert Schweitzer Bach-müveket orgonái. 8.30: A református egyház félórája. 9.00: Könnyű dalok. 9.30: Miska bácsi lemezesladája. 10.10: Szív kill-- cli . . . 10.42: Bécsi ünnepi hetek. 12.30: Te- tik hadnagy. Regényismertetés. 13.03 Mű­vészlemezek. 14.10: Búzaszemeeske. Mese­játék. 15.02: Merre tart a magyar mező- gazdaság? 15.17: Zenekari hangverseny. 15.57: Régi magyar operettek. 18.15: Füle­müle. 17.00: Tánczene. 18.05: A vízimanó. 18.45: A Mara villa-trió és az Antiqua szi­get »öserő« együttes műsorából. 19.00: A város peremén. 19.10: Mezei csokor. 19.40: Könnyű muzsika. 20.00: Kamarazene. 20.50: Az Utolsó Messiás harca a Nílus kincsé­ért. Előadás. 21.10: Ritkán hallott operák­ból. 22.00: Tánczene. (A műsorváltozás jogit a Magyar Rádió fenntartja.) Sztálingrádban külön megcsodálU ám a világ legnagyobb vízierőmű- óét. Valósággal lenyűgöztek azok a jígászi erőfeszítések, amelyekkel a szovjet emberek ezt az erőművet építik. Nagyon tetszett Volzsszkij, e fiatal város is. Fákkal övezett két­emeletes kényelmes házaik és remek stadionja megragadja a figyelmet. Szocsiban nagyszerű szanatóriumo­kat láttam, amilyenek Angliában nincsenek. Gagra üdülőhely csoda­szép. Tbilisziben megragadták figyel­memet a városkörnyéki földek víz­ellátása érdekében végzett nagy munkálatok. Jóleső érzés fogott el izon gondoskodás láttán, amellyel Leningrádban az építészeti műemlék keket és a régi épületeket őrzik. Eszembe jut első szovjetunióbeli utazásom, amelyet tizenkilenc esz­tendeje tettem. Akkor még csak a tervrajzai léteztek a ma már meg-> valósított nagyszerű építkezéseknek* Úgy látom, hogy a Szovjetunióban jól élnek az emberek, boldogabbak, mint a háború előtt. Mindenütt, ímerre csak néz az ember, új házak ípülnek. Természetesen, építőművész szempontból egyiküket-másikukat bírálat érheti, de mit jelent ez a bi-> rálat az építkezés óriási lendületé^ liez, s ahhoz az óriási mennyiségű lakóterülethez képest, amelyet a szovjet nép kap!

Next

/
Thumbnails
Contents