Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-27 / 228. szám

ESZáKMAGYARORSZAG nbat, 1958. szeptember (Folytatás az 1. oldalról ) amint mondani szokás — a »törvé­nyes kormány kérésére« megjelentek volna az amerikai csapatok. Ponto­san úgy. t amint most Libanonban . történt, ahogyan Jordániába elmen­tek az angolok. De erre a próbatételre mégse ke rült ser, mert a forradalmi munkás­paraszt kormány kérésére segítse günkre jöttek a szovjet csapatok.-Dobi István a továbbiakban arról szólt, milyen volt a dolgozó osztá­lyok sorsa a kapitalizmus, a Horthy- rendszer idején, majd így folytatta: Hiába zárták le Hcrthyék, szinte légmentesen a keleti határt, Magyar- országon «nem ok nélkül volt már 1919-ben proletárforradalom, prole­tárdiktatúra. A 20-as évek fehér- terrorista üldözései. 30-as évek nyo­morúsága közben a magyar munkás és agrárproletár, de még a földtulaj­donos parasztok jórésze is Kelétről, a Szovjetuniótól várta sorsa jobbra- fordulását. 1945-ben a szovjet csapatok fel­szabadították Magyarországot a - fasiszta uralom alól. Megtörtént a földosztás, levették a nép nya­káról a legterhesebb igát, a nagy­birtokrendszert. Azután elkezdődött egy folyamat, amelynek során népi tulajdonba ke­rült a pénzügyi szervezet, az ipar, a kereskedelem és megindult a falu szocialista átalakulása. Ennek leg­egészségesebb központjai—érthetően —■ a régi uradalmi gazdasági köz­pontok, ahol a múltban a legnagyobb volt a nyomor és ahol évről-évre, szinte forintról-forlntra le tudják mérni az 'emberek: mit változott az életük, mennyit emelkedett az élet­színvonaluk a szocializmusban. De a nagyüzemi mezőgazdaság szövetke­zeti egységei túlterjednek az egykori uradalmi központokon és a falvak­ban a jó szövetkezetek tagságának életszínvonala már magasabb, mint a 12—14 holdas középparasztoké. Ez az alapja a magyar dolgozó nép barátságának és bizalmának a szov­jet hatalom és a szovjet ember iráni. A szovjet—magyar barátságot sok pénzzel, árulók beszervezésével, ha­zug hírveréssel, időre-órára meg le­hetett zavarni, mint ahogy 1956 ok­tóberében történt, de semmiféle erő­szak nem fogja tudni soha megsem­misíteni a magyar dolgozó milliók­ban azt a tudatot, hogy sok évszáza­dos nyomorúság után a Szovjetunió segítségével értek el egy felszaba­dult és szebb életet és ezért semmi­féle propagandafogással nem lehet megrontani, vagy éppen kettészakí­tani a magyar—szovjet barátságot. Ezek azok a dolgok, amelyeket ér­demes volna a nyugatiaknak is tudo­másul venniök. Sok- pénzt költöttek árulókra, felforgatásra és mégis el­vesztették a csatát. Elkövetkezett az óra, amikor Nyu­gatnak és elsősorban az Egyesült Ál­lamoknak „szépen kellett volna vesztenie”. Sajnos, nem ez történt, miután az ellenforradalom már elbukott, majdnem kétszázezer embert a leg- eszeveszettebb propaganda fogások­kal rávettek, hogy hagyja el hazáját, menjen Nyugatra, ott majd megta­lálja a maga paradicsomát. Ezeknek egy részét nem sajnáljuk. Ebben a csoportban lehettek talán 20 ezren is, mindenféle börtöntöltelékek, rabló, gyilkos; tolvaj, bandita. Mint sza­badsághősöket ünnepelték őket, ők futottak ki elsőnek az országból. — volt mitől tartaniok —, ők aratták le odakint az felső „paradicsomtermést”. Azóta pedig rabolnak, ölnek, betör­nek’, garázdálkodnak odakint és egyik nyugati börtönből a másikba hányódnak. Az újságok most már nem igen mondják őket szabadság­hősöknek. Mondom, érlük nem kár. De sajnáljuk a fiatalokat, akiknek a kalandvágyát használták ki és most szemétdombra vetik őket. És sajnál­juk a sok megtévesztett szercnc,tét­lent, akivel most már legfeljebb a különböző jótékonysági intézmények foglalkoznak. Itthon dolgoztak, oda­kint jó, ha kapnak egy levest a nép­konyhán, de arra még most is vi­gyáznak. hogy visszatartsák őket a hazatéréstől. Még mindig börtönnel, Szibériával rémítik őket. Dobi István a következőkben ar­ról beszélt, hogy az Egyesült Álla­mok kémeket küldött Magyarország­ra és követségi tisztviselőik néhá- nyát kémkedésen tetten érték. A magyar kormány emiatt kény­telen volt jegyzéket küldeni az Egye­sült Államok kormányának az elle­nünk irányuló ellenséges propagan­da, a kémtevékenység, a megkülön­böztető politika elleni tiltakozásul. Az Egyesült Államok külpoliti­kájának vezetői elhatározták, hogy a világháború szakadéké­nak szélén fogják táncoltatni a világot és ebből nekünk — ha már a Nyugatról ösztönzött és tá­mogatott októberi cllenforrada­As országgyűlés ülése lom elbukott — a kémek jutnak, a durva sajtó- és rádiótámadá­sok, az amerikai szavazógépezet működtetése Magyarország el­len az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében és a különböző korlá­tozások Amerika és Magyaror­szág gazdasági és szellemi érint­kezésének útjain. És mert az októberi ellenforrada­lomban érdekelt nagykapitalizmus karjai messzire nyúlnak, rágalmakat és otromba támadásokat kapunk a svájci és francia sajtóban és végül Bemben és Párizsban fegyveres ter­roristák ellen kénytelenek védekez­ni a diplomatáink. Az Elnöki Tanács elnöke befejezé­sül a magyar dolgozóknak az ellen- forradalom után elért eredményei­ről, szólott. Gazdasági csodának, vagy politikai csodának nevezzük — mindegy. Magyarország az ellenfor­radalmi lázadás és rombolás után néhány hónap alatt talpraállt — mondotta. Ez csak azért volt lehet­séges, mert a katonai segítség után 1 példátlan arányú gazdasági támoga­tást is kaptunk a Szovjetuniótól és mellénk állt minden anyagi és poli­tikai segítségével az egész szocialista tábor. Legyen történelmi tanúja ez az or­szággyűlés annak, hogy a táboron belül ez a kis magyar nép az ellen­forradalmat követő időkben milyen páratlan szorgalommal és minden képességének összefogásával állt a párt és a kormány mögé. s így érte el 1957 és 1958 szép termelési ered­ményeit. A párt 1956. november 4-ikán talp­raállt és bámulatosan rövid idő alatt újjászervezte sorait, mozgósítani tudta az építkezéshez a két nagy tör­ténelmi osztályt — mert mi ezeket számítjuk történelmi osztálynak —, a munkásságot és .a dolgozó pa­rasztokat. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány előbb Kádár János, majd Münnich Ferenc elnökletével, vezette és szervezte a munkát, ami­hez azután hónapról-hónapra több segítséget tudott adni az országgyű­lés és az Elnöki Tanács. Két esztéhd ei e sincs, hogy égés z szo- ciálista építkezésünk mi nden eredmé­nye veszélyben forgott. Most elégedet­ten tekinthetünk vissza a megtett útra. A proletárdiktatúra erős, a népi ha­talom minden intézménye megszi-. lárdult. A szocialista építés követ­kező szakaszában nagy feladatok várnak ránk, de az ellenforradalom leverése óta eltelt idő teljesítményei nártnak. kormánynak, vezetőnek és egyszerű dolgozó embereknek bizta­tást és bátorítást adnak a további erőfeszítésekhez. Az Elnöki Tanács elnöke beszá­molója után dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra, hogy el­mondja a Minisztertanács beszámo­lóját. Dr. Münnich Ferenc beszéde az Országházban Az 1958. januári ülésszak óta, amióta az országgyűlés bizalmából végzem a Minisztertanács elnökének funkcióját, sok minden történt ha­zánkban — kezdte beszédét dr. Mün­nich Ferenc. Szorgos hétközna­pok nyolc hónapja van mögöttünk. Ezalatt a nyolc hónap alatt népünk jelentős lépésekkel haladt előre ha­zánk felvirágoztatása útján. Ebben az időszakban végérvénye­sen megszilárdult és megerősödött a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje. A kormány jelentheti, hogy né­pi demokráciánkban eleven, lük­tető politikai élet folyik, az em­berek alkotókedve megnőtt és kisebb nehézségeket leszámítva, minden okunk megvan, hogy bi­zakodással tekintsünk a jövőbe. A Minisztertanács elnöke ezután részletesen ismertette az ország belpolitilcai helyzetét. Naprói-napra szorosabbá válik a kapcsolat pártunk és kormányunk vezetői, valamint a dolgozók milliói között — mondotta. A dolgozó tö­megek nagy bizalmat táplálnak a párt, pártunk Központi Bizottsága és kormányunk iránt. Ennek a biza­lomnak legfőbb forrása a tömegek­nek az a felismerése, hogy a párt a dolgozó nép érdekeinek szem előtt tartásával, a dolgozó milliók kíván­ságainak figyelembevételével vezeti a nagy országépítő munkát, amely a szocializmus győzelméhez visz el bennünket. A marxista-leninista párt irányítá­sával, a tehetséges és szorgalmas magyar munkásosztály vezetésével elért sikerekben nagy része van an­nak is, hogy állandóan hathatós se­gítséget kaptunk és kapunk a test­véri Szovjetuniótól, amely az élet minden területén erős jóbarátként áll mellettünk. Önzetlen segítő együttműködésben' élünk többi ba­rátainkkal is. Dr. Münnich Ferenc beszédében nagy figyelmet szentelt a Hazafias Népfrontnak. Mostanában lesz egy esztendeje, hogy az ellenforradalmi felkelést követő stagnálás után a Hazafias Népfront az Országos Ta­nács ülésével újból megkezdte tevé­kenységét — mondotta. Az elmúlt egy esztendő mindenki számára be-* bizonyította, hogy nagyjelentőségű változás történt a népfront munká­jában. A népfront hosszú évek óta először kezd valóban megfelelni hi­vatásának. Tömegbefolyásának meg­növekedésével együtt nőtt tekintélye is. A mozgalom hatása, befolyása egyre elevenebben érezhető a politi­kai életben. A népfront-bizottságok eleven, társadalmi és politikai meg­mozdulásokat szerveznek és ezek ál­tal nagy tömegeket mozdítanak meg. Köztük sok-sok olyan embert is, akit eddig, még nem nagyon sikerült va­lamilyen társadalmi akcióba be­vonni, A Hazafias Népfront-mozgalom számottevő és jelentős munkával igyekezett segíteni az országgyűlés tagjainak tevékenységét. A Hazafias Népfront tekintélyes politikai tényezővé lett. Az el­múlt esztendők hibáiból okulva nem engedjük, hogy a népfront­mozgalom revizionista törekvé­sek takarója legyen, de azt sem engedjük, hogy bárki is kiseb­bítse a Hazafias Népfront jelen­tőségét, szükségességét, fontossá­gát. A Hazafias Népfront a párt vezeté­sével és irányításával a valódi szo­cialista egységfront megteremtője és iránta a legteljesebb bizalom nyil­vánul meg mind á dolgozó tömegek, mind a párt és a kormány részéről. Természetes, hogy a párt és a kor­mány az-egy esztendő sikeres mun­kája, a komoly fejlődés után az el­következő időkben sokat,..az eddigi-, nél is többet vár a Hazafias Nép­front nagy tömegeket megmozgató' tevékenységétől. Nevelje a népfront a magyar dol­gozó nép tömegeit igazi, szocialista hazaszeretetre. Vonjon be minden­kit a politikai életbe és nyerjen meg minden magyar állampolgárt, aki a hazaszeretettől fűtve, átérzi ezeknek a kérdéseknek nagy horderejét. A Minisztertanács elnöke ezután a szocialista törvényességről szólott. Ki­jelentette: az 1958-as esztendőt a politikai és gazdasági konszolidáció nyomán a szocialista törvényesség további megszilárdulása is jellemzi. A szocialista törvényesség megerősí­tését — mondotta — mindenek előtt azok az új jogszabályok jelentették, amelyeket törvényhozó munkánk so­rán az adott időszak politikai, gaz­dasági és társadalmi igényeinknek figyelembe vételével alkottunk. Az állampolgárok jogegyenlőségé­nek alkotmányunkban is rögzített alapelve a gyakorlatban is érvénye­sül. Ez és g törvényesség is megkí­vánja, hogy minden állampolgár tel­jesítse a törvényben előírt kötele­zettségét, ugyanakkor minden állam­polgár eovenlően részesüljön jogvé­delemben. Aki azonban kezet emel népi demokráciánkra, aki megsérti államunk törvényeit, az nem kerüli el a törvényben kilátásba helyezett következményeket. Ügyészi ' szervezetünk széleskörű munkát fejt ki a törvényesség biz­tosítására. A dolgozók bizalmának megnövekedését mutatja az a tény is, hogy panaszaikkal, sérelmeikkel nagy számban fordulnak az ügyész­séghez és más illetékes szervekhez. Azokat a feladatokat, amelyek az ellenforradalom leverése után az igazságszolgáltatás terén jelentkez­tek. ügyészi szerveink és bírósága­ink jórészt megoldották. Az ellenforradalmi bűncselek­mények felderítése lényegében befejeződött. Az ellenforradalmi bűncselekmények felderítése le­rántotta a leplet Nagy Imre és csoportja államellenes tevékeny­ségéről, a hazai reakciós erők és nyugati szövetségeseik közötti szoros kapcsolatról. Igazságügyi szerveink megérdemelt, igazságos büntetést mértek a haza­árulókra. Az ítélet nagy megnyug­vást keltett hazánk lakosai köré­ben, mert beigazolta az egyszerű emberek követelését, azt tudniillik, hogy' büntetlenül senki sem támadhat a dolgozó nép hatalmára és vív­mányaira. Bár az ellenforradalmi erők fel­számolásával az ellenforradalom belső erői jelentősen meggyengül­tek, szétszóródtak, ennek ellenére bomlasztó tevékenységük folytatá­sáról nem mondtak le, ezért ható­ságaink a szocialista törvényesség betartásával a jövőben is kérlelhe­tetlen szigorral, csírájában fojtanak el minden, a Magyar Népköztársa­ság, a munkás-paraszt hatalom elle­ni támadást. A rendőrségi és igazságügyi szer­vek erélyesen lépnek fel a gazdasági élet kártékony elemeivel, az üzérke­dőkkel. spekulánsokkal szemben is. Hozzáláttunk ahhoz is, hogy véget vessünk a közéletben jelentkező korrupciós jelenségeknek. Rendőri és igazságügyi szerveink állandó követelményként tartják szem előtt azt. hogy minden bűncselek­mény elbírálásánál különbséget kell tenni egyrészt a tudatos ellenséges elemek, a rendszeres, a visszaeső bű­nözők, a huligánok, másrészt a meg­tévesztett, az állam törvényei ellen először vétő. kisebb jelentősé­gű bűncselekményt elkövető dolgozók ügyeinek elbírálása között. Bíróságaink eljárását is a törvé­nyesség elveinek legszigorúbb tiszte­letbelitartása jellemzi. Az eljárások során a legteljesebb törvén vszerű lehetőség nyílik a szabad védeke­zésre. Annak ellenére, hogy a bűn­ügyi nyomozás fejlődése folytán a bírósági eljárásban nyomozás által megállapított tények kerülnek elbí­rálásra, bíróságaink következetesen ragaszkodnak a perrendszerű bizo- nvítékok legszélesebb körű beszerzé­séhez. pusztán a beismerő vallomás önmasában bizonyításul nem szolgál, s minden egyedüli kö­rülmény a bűnösség megállapítására nem alkalmas. Dr. Münnich Ferenc ezután be­számolt az országgyűlésnek a Mi­nisztertanács ez év januárja óta végzett munkájáról. A kormány az országgyűlés áprili­si ülésszakára benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1958. évi költségve­téséről, majd az országgyűlés júliusi ülésszakára az 1958/60. évi három­éves népgazdaságfejlesztési terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. . „.4 Jípjanéró. a.ipbbi,. ..kezp.tt. meg­vizsgálta az állami tulajdonba vett házingatlanokkal kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 1957. évi 28. sz. törvényerejű rendelet in­tézkedéseit és javaslatot tett az El­nöki Tanácsnak a rendelkezés vég­rehajtása során tapasztalt visszássá­gok megszüntetésére. Tovább fej­lesztette a kormány a hivatali helyi­ségek lakássá történő visszaállításá­ról szóló további rendelkezéseket. A kormány másik nagyjelentőségű la­kásügyi intézkedése, az április 15-én kibocsátott rendelet, amely védel­met biztosított a személyi tulajdon­ban álló házak bérlőinek. A gyakorlat mutatja, hogy ez a rendelet még ki­egészítésre szorul. Április 15-i rendeletében a kor­mány szabályozta a magánszemé­lyek gépkocsi használatát, lehetővé téve, hogy magánszemély külön en­gedély nélkül vásároljon és üzemel­tessen belföldi forgalmi rendszámú használt személygépkocsit. A kor­mány szabályozta a kisiparosok ipar- gyakorlását, módosította a családi pótlékról szóló egyes korábbi ren­delkezéseket, leszállította kilogram­monként tíz forinttal a vaj fogyasz­tói árát. A Minisztertanács az ifjúság ne­velésével és képzésével kapcsolat­ban elhatározta a politechnikai ok­tatás bevezetését. Az Elnöki Tanács a kormány ja­vaslata alapján bevezette a középis­kolai és egyetemi tanulmányaik fo­lyamán mindenkor kiváló eredményt felmutató doktorjelöltek kitünteté­ses doktorrá avatását. Az ifjúság nevelésével függ össze a tanító- és óvónőképzés átszervezése is. A kor­mány kiterjesztette a gyermekbé­nulás elleni védekezést. A jogszol­gáltatással kapcsolatosak a kor­mánynak azok a rendelkezései is, amelyek a vállalati jogtanácsosok és az ügyvédek működését szabályoz­ták. A Minisztertanács elnöke ezután gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Elmondotta, hogy a magyar nép­gazdaság az 1958-as év első nyolc hónapjában az ellenforradalmat kö­vető gazdasági konszolidáció után tovább fejlődött és eredményesen halad tovább a megkezdett úton. Az ! 958-ás évet több olyan vonás jel­lemzi. amelyek a korábbi években nem. vagy csak jóval kisebb mérték­ben érvényesültek, “yen például az egyenletesebb termelés, a megalapo­zottabb beruházási politika, a ter­melés szerkezetének átalakulása, a hazai adottságok jobb kihasználása. Kedvező volt az ipar nyensanyag- és energiaellátása. A mezőgazdaság­ban a gábonanerhűek termése — a kedvezőtlen időjárás miatt — a\ byabb volt, mint az előző- évei\ az állatállomány azonban eme dett / A beruházások összege az í nyolc hónapban nagyobb volt. rr 1957 megfelelő időszakában és a t vek szerint az év végéig meghala az 1955. és 1956. évit is. A külkere kedelmi forgalom az előző évve szemben már csak kismértékben volt passzív. Az általános bérszínvonal nagyjá­ból a múlt évi szinten stabilizálódott, de a béreken felül kifizetett nyere­ségrészesedés, valamint a foglalkoz­tatottság növekedése következtében a lakosság jövedelme meghaladta a múlt évit. A növekvő jövedelmeknek megfelelően nőtt a lakosság vásár­lása, elsősorban a tartós fogyasztási cikkekből. 1958 első hét hónapjában az ál­lami ipar teljes termelése — az idényjellegű élelmiszeripart nem számítva — 12 százalékkal volt több, mint 1957 egészének havi átlaga, 17 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában' A termelés emelkedéséhez, egyen­letesebbé válásához nagy mértékbén. hozzájárult az ipar vezetésének, a tervezési munkának javulása. A széntermelés növekedése lehetővé tette a népgazdaság egészének zavar­talan szénellátását, továbbá azt, hogy nagyobb erőket lehetett az előkészítő munkák, elsősorban a jobb minőségű szenek termelésére fordítani. Az év folyamán fokozatosan emelkedett a másik fontos alapanyag, a kőolaj ter­melése. de így történt ez gazdasá­gunk egész területén is. A termelés mennyiségi növekedése együtt járt a termelés műszaki szín­vonalának javulásával, a keresletihez jobban igazodó áruválaszték kialakí­tásával. A munkaigényesebb termé­keket gyártó ágazatok — mint pél­dául a gépgyártás, villamcsgépipar, műszeripar — termelése 1958 első hét hónapjában a többi ágazatnál nagyobb ütemben emelkedett. Az állami építőipar 365 millió forinttal — 23 százalékkal — több építményt fejezett be, mint az elmúlt év első felében. A mezőgazdaság helyzetéről szól­va a Minisztertanács elnöke elmon­dotta, hogy 1958-ban tovább csökkent a kenyérgabona és nőtt az egyéb, főleg takarmánygabona.és a szálás- takarmány-növények vetésterületej 1958 május 31-én körülbelül 2.7 lió kataszteri hold volt. a kenyér- gabona vetésterülete, a múlt évinél 173.000 kataszteri holddal — hat százalékkal — kevesebb. A gabonaneműek termésátlagai a kedvezőtlen időjárás következtében az előzetes becslések alapján — a végleges cséplési eredmények még nem állnak rendelkezésre — nem érik el az 1957. évit. Az állatállomány 1958 tavaszán — a szarvasmarha kivételével — na­gyobb volt, mint egy évvel korábban. Az állomány-növekedés különösen az anyaállatoknál volt nagyarányú, ami a várható szaporulat szemponíjából igen kedvező. 1958 júniusában az egyéni gazdaságok sertésállománya 5 millió 475.000 volt, körülbelül 400 ezerrel több, mint 1957 közepén. Ez évben a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésének sok kedvező feltételét teremtettük meg — folytatta a továbbiakban dr, Münnich Ferenc. — Termelőszövet­kezeteink gazdasági és szervezeti helyzete ma szilárdabb, mint az ellenfoiTad alom előtt volt. Jobban érvényesül a szövetkezeitA demokrá­cia, javult a tagok részvétele a közös munkában, a közös gazdaság irányí­tásában. A jelenleg működő 2714 mezőgazdasági termelőszövetkezet­nek körülbelül fele igen jól gazdál­kodik. de — velük együtt — az or­szág összes termelőszövetkezeteinek a több növényeknél elért termés­átlagai meghaladják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok ter­mésátlagait. Szeretném hangsúlyozni az állat- állomány gyorsütemű növelésének fontosságát. Arra kell törekednünk, hogy minél nagyobb mértékben biz­tosítsuk termelőszövetkezeteink ked­vezményes feltételek melletti te­nyészállat ellátását. Ez évben jelentős változások kö­vetkeztek be a termelőszövekezetek árutermelésében is. A termelőszövet­kezet több árut értékesít és a tag­ságnak több pénzt tud adni, ami elő­nyös a rendszeres előlegezés szem* pontjából is. Termelőszövetkeze­teinknek komoly segítséget jelentett, az az intézkedés hogy a szakmai vezetés gyengeségét pótlandó, állami támogatással szakértő agronómust alkalmazhatnak. Sok új termelői szakcsoport, mező- gazdasági társulás is alakult. Augusz­tus elsejéig az összes szakcsoportok és társulások száma 2336. tagjaik száma 71.614. szántóterületük pedig 67.772 katasztrális hold volt. 1958 augusztus 1-én a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek. termelŐ­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents