Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-04 / 208. szám
4 ÉSZAKMAGYARÖRSZÁG Csütörtök, 1958. szeptember 4. Megalakult a TIT járási elnöksége Encsen £ Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei elnöksége — a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályával karöltve — létrehozta a TIT járási titkárságait, a vidéki tudományos ismer etter jesz- tes irányítása és szervezése céljából. A járási TIT szervek feladatukat csak akkor képesek ellátni, ha kiépítik a különböző szakképzettségű értelmiségiek tudományos szakosztályainak hálózatát, mint egy-egy tudományág ismeretterjesztésének irányító és szervező fórumát. A szakosztályok tevékenységét a járás legképzettebb tudományos szakembereiből vá- l^Zh0tA ?ln?^e0 irányítja. — Encsen — a párt és államhatalmi szervek segítségévéi — 1958 augusztus 30-án került sor járási TIT elnökség megalakítasara. Az elnökség alakuló ülésén a megyei pártbizottság a megyei tanacs és a TIT megyei elnöksége képviseltette magát. AZ ELNÖKSÉGBE JELÖLT tudományos szakemberek előtt Kárpáti Zoltán, a TIT megyei titkára ismertette referátumában a TIT járási elnökségének helyét és szerepét, feladatait és szervezeti tevékenységét. Referátumában — az ellenforradalom revizionista törekvésével szemben — a társadalom és természettudományok elvi egysége mellett foglalt állást és felhívta a figyelmet a társadalomtudományok egzakt jellegének tagadása, az ösztönösség elsőbbségének elismerése elleni harcra. Foglalkozott az ifjúság nevelésének „világproblémájával” és főbb vonásaiban ismertette a pszichológiailag megalapozott és pedagógiailag kiforrott legfőbb gyakorlati módszereket. Külön hangsúlyozta a párt és értelmiség egészséges viszonyának fontosságát. Ismertette a megyei párt- és államhatalmi szerveknek a megyei értelmiségi szervekkel való jó kapcsolatát, a kölcsönös segítés és támogatás látható eredményeit. Majd az értelmiség vezető szerepéről szóló antimarxista tételek elterjedését és káros hatását, valamint az értelmiség körében megnyilvánuló revizionista-nacionalista nézetek veszélyéről szólt. „A TIT jelszava: »Tudománnyal a népért«, — és ennek jegyében kell biztosítani az értelmiség és szocializmus szoros kézfogását” — mondta az elvi vitaindító referátum befejező részében. A MEGYEI TITKÁR ISMERTETTE az írásos és szóbeli tudományos ismeretterjesztés azon formáit és módszereit, melyet — az encsi járás mezőgazdasági jellegének, kultúrális sajátosságainak, a lakosság igényeinek megfelelően — leginkább célravezető alkalmazni. A beszámoló után lelkes vita alakult ki. Az elhangzott hozzászólásokból is kitűnt, hogy az encsi járás kultúrális fejlődése jelentősen akadályoztatva van. A járás 32 községéből csak 11 községben van villany és nehéz a közlekedési lehetőség. A lakosság körében igen elterjedt a babona, mely szükségszerűen igényli a tudományos ismeretek szélesebbkörű terjesztését. Az ismeretterjesztés szervezetlen és alacsony színvonalú. Az ifjúság nevelésében nem folyt következetes felvilágosító munka és gyakori az idealista vallási szemlélet. A járás 1956 előtti 27 termelőszövetkezetéből az el Lenforradalom után mindössze 7 maradt meg. Ezek a körülmények szabják meg a járás ismeretterjesztő tevékenységének jellegét, sajátos tartalmát és irányát. A szervezési feladatok köny- nyebb megoldása céljából'a járást 5 körzetre osztják, s a körzetek élére külön ismeretterjesztő felelőst állítanak. E körzetek vezetői a járási elnökség iránymutatása alapján segítik a községi népművelési ügyvezetők munkáját. .«tnitaHH 111 Mi ttt««******^^ Az elnökség tagjai örömüket fejezték ki aziránt, hogy a párt- és állam- hatalmi szervek vezetői ezúttal is közelebb kerülnek az értelmiséghez. A hozzászólók hangsúlyozták az állami vezetés biztosításának szükségességét az ismeretterjesztő munkában. Ennek érdekében kérték a járási népművelési felügyelő és a járási TIT titkár szoros együttműködését. A MEGYEI PÁRT-VB. RÉSZÉRŐL Simon Ferenc elvtárs köszöntötte a megalakult járási TIT elnökséget. Simon elvtárs a tudományos ismeretterjesztés szép feladatairól, az értelmiség nevelő munkájának fontosságáról beszélt. „Ma. amikor jobb, őszintébb és nyíltabb a viszony a párt és az értelmiség között, amikor a kölcsönös bizalom jegyében kezdik meg az encsi járási érteliry- ségiek a dolgozók művelésére irányuló tudományos munkát, még inkább feladatul tűzhetjük elődeinknek több mint egy évszázaddal ezelőtt megfogalmazott jelszavát: „minél nagyobb mértékben részeltetni hazánk fiait a tudományok jótékonyságában”. — Ügy érezzük, megtaláltuk az utat az értelmiséggel való együttműködésre, és az eredményes munka érdekében egymás kezét ne is engedjük el — mondotta Simon elvtárs. AZ ENCS JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG nevében Turóczi János, a pártbizottság első titkára köszöntötte az új TIT elnökséget. Turóczi elvtárs őszinte örömét juttatta kifejezésre az értelmiség népnevelő mimikáját nak összefogása iránt, melyet elsősorban azért minősít pozitívnek, mert a járás kiváló értelmiségi dolgozói ezt a munkát önként vállalt harci feladatnak tekintik, és ennek jegyében dolgoznak a munkások és parasztok műveltségének gyarapításáért. A vita után javaslat hangzott el a járási TIT elnökség tagjaira vonatkozóan. Az encsi járási elnökség tagjai: Elnök: Dolyák Árpád igazgató. Elnökhelyettesek: Turóczi János, a járási pártbizottság első titkára, és Beke Géza tanulmányi felügyelő. Titkár: Gulyás János igazgató. Az elnökségbe választották még: Fancsalszky Ferenc agit-prop. titkárt, Kiss Béla igazgatót, Rozgo- nyi András járási tanácselnököt. Székely Sándor mezőgazdasági osztály- vezetőt, Hegedűs Sándor gépállomás igazgatót, Csutor János népművelési felügyelőt, dr. Torbágyi Emil járási főorvost, Perge János századost, Molnár János igazgatót, Bíró János főhadnagyot és dr. Fenes Pál állatorvost. Az elnökségnek Rozgonyi András tanácselnök, a járási tanács vb. részéről és dr. Torbágyi Emil főorvos a Hazafias Népfront elnöksége részéről tett ígéretet a komoly támogatásra és együttműködésre. Az elnökség elhatározta, hogy szeptember végén értelmiségi találkozót rendeznek, ahol a járás értelmiségi dolgozói és családtagjaik ismerkednek meg egymással, valamint a járási párt- és államhatalmi szervek vezetőivel. AZ ENCSI JÁRÁSI TIT elnökség alakuló ülése hűen tükrözte a párt és értelmiség összefogását, közös és kölcsönös segítő munkáját és termiakarását. Ha az encsi vezető értelmiségiek az elnökségi ülésen elhangzottak jegyében végzik népnevelő munkájukat a tudományos ismeretterjesztés útján, minden bizonnyal rövid idő alatt nagy lépést tesznek előre, a járás lakossága művelésében, a tudományos és ideológiai nevelés megjavításában egyaránt. így nagyban elősegíthetik a járás kulturális lemaradottságának felszámolását és a műveltebb dolgozókkal könnyebbé válik a szocialista építés gazdasági feladatának végrehajtása is. FRISNYÁK SÁNDOR SIR KIMIG VRRORSJ afi Összerakható autógarázst gyártanak Miskolcon Érdekes — és főképpen külföldön keresett áru — a személygépkocsik elhelyezésére szolgáló összerakható garázs gyártását kezdték meg a miskolci vasipari szövetkezetben. A 10 —12 darab alumínium hullámlemezből álló garázst negyedóra alatt két ember — a rajzok alapján — bárhol Összeállíthatja. Mérete: szélessége több mint 3 méter, hosszúsága hat és fél méter, de a szükség szerint ■— több építőelem felhasználásával — ■--------- — ■■■ ooo A MISKOLC! RADIO MAI MŰSORA: 188 méteres hullámhosszon: 18.00: Riportereink jelenikeznek. 18.15: Miskolci népi zenekarok műsorából. 18.30: Elkészült Miskolc új csomópontjának terve. 18 33: Asszonyoknak .. i 18.41: Lesz-e nyereségrészesedés a DIMA VAG-ban? 18.45: Mikrofon előtt: a DiósgyŐrvasgyá- ri Művészeti Együttes. így a befogatetszés szerint növelhető, legnagyobb személykocsik dósára is alkalmas. Az egész garázs súlya alig több két mázsánál. Ára hét-nyolcezer forint között van. A miskolci szövetkezetben eddig százötven készült el s most már havonta száz darab gyártására rendezkedtek be. A gyártmányokr nagyrészét nyugat-németországi rendelésre készítik. Közérdekű közlemény A Miskolc! Közlekedési Vállalat kőzT, hogy a Csabai kapu—Hejőcsaba közlekedésének fejlesztésével kapcsolatban a villamos vasúton szeptember 4-én, csütörtökön és 5-én,. pénteken tájékoztató ,.Hon- nan-hová” utasszámlálást végez a miskolci tervező vállalat. Kérjük az utazó közönséget, hogy a számlálók által feltett kérdésekre pontos választ adjanak, és a közérdekű adatgyűjtést végzőket munkájukban támogatni szíveskedjenek. Miskolci Közlekedési Vállalat. I assú tangót játszik a ^ zenekar. A fiatalok egymásba ölelkezve, önfeledten járják a táncot. Csillog a szemük a boldogságtól, mosolygós az arcuk. Együtt örülnek a fiatal házaspárral. A vőlegény: Teleki Sándor. A menyasszony: Flekács Adélka. Mélyen szerelmese szemébe néz és halkan súgja: — Emlékszel, Sándor? — Igen. Rég volt... Nem szóltak többet, de a szívük beszélt. Mindketten arra az emlékezetes esküvőre gondoltak, amelyikre mint vőfély és koszorúslány voltak hivatalosak. ^ Még akkor megszerették egymást. És azóta Teleki Sándor Miskolcról gyakran ellátogatott Répáshutára Adélká- hoz. A lány mindig várta. Felragyogott a szeme az ismert léptek hallatára és már szaladt is kedvese elé. Sokáig, a késő estébe nyúló órákig csevegtek a jövőjükről, boldogságukról. A búcsúzáskor azonban Adélka mindig sirvafakadt és számtalanszor elismételte, még utána is kiáltotta: — De szombaton eljössz?! —1 El, szívem — válaszolta Sándor — és vidáman integetett visszafelé. rem kell többé várakozni egymásra. Ezen a napon az anyakönyvvezető előtt örök hűséget esküdtek egymásnak. Erre vártak hat év óta, s íme most eljött « nap. ... Alkonyodott. A nap utolsó sugarait szórta szét a magas hegyek között meghúzódó kis falucskára, aztán lassan, méltóságteljesen, vörösen bukott le a domb mögött. A lakodalmas ház felől ínycsiklandozó sült hús, friss sütemény és töltöttkáposzta illatát hozta a szél. A nászmenet összesereglett. Elől a menyasszony haladt a nagy vőféllyel, utánuk a vőlegény a koszorús- lánnyal, és így sorban a többiek. Ott volt a falu apraja- nagyja, csaknem valamennyien hivatalosak voltak. Kiéri a falu, mindössze 580 lelkes, testvér, sógor, rokon mindenki. Egy nagy család. Hosszú sorokban kísérte a zenekar a lakodalmas népet. Felcsendült a nóta: Egy ifjú par elindul... a... Száll a daru, száll a daru magasan a levegőben. A menyasszony, a vőlegény most megyen az esküvőre .. r Gyenge, alacsony színvonalú mérkőzési hozott a helyi rangadó MVSC J N‘ A vőfélyek ki-kiugráltak a sorból és borral kínál ták a nézőket, akik nagyokat húztak az üvegből, é csak ezután mondták: — Az ifjú pár egészségére! Az úttörők magasba emelt rézfokosai alatt vonul ** be a lakodalmas menet a tanácsterembe. Nagi volt az izgalom, bár a vőlegény és a menyasszony igye kezett nyugodtságot erőltetni magára. Megkezdődött az eskeiés. Az anyakönyvvezető felszólítására mind a ketten kimondták a boldogító igent. S mialatt a tanuk beírták nevüket a „nagykönyvbé”, az újdonsült házaspár hosszan megcsókolta egymást. A gratulációk egymást követték. Először a községi Z tanács elnöke, majd a járási pártbizottság titkára, Bar- ta K. Gyula elvtárs, a járási KISZ-bizottság titkára, Szilágyi János elvtárs és a helyi KISZ-titkár üdvözölte őket, kívántak nekik boldog életet. Zárt ajtó fogadta a lakodalmas sereget, amikor megérkeztek a menyasszonyi házhoz. — Nyissák ki — szólt a nagyvőfély, mire az örömapa kilépett a szobából. Kezében frissen sült cipót tartott és remegő hangon mondta: — Ilyen friss és ilyen édes legyen az életetek, mint ez a cipó. — Elfúlt a hangjü, könnyező szemét töröl- gette. Az ifjú pár nem válaszolt. Huncutul egymásra kacsintottak. Már ők azt megbeszélték, eltervezték, milyen lesz az életük... Sándor jó helyen dolgozik, a járási KISZ-bizottságnál. Egyszerű bányászgyerek. Csendes, szerény, jó férj lesz. Adélkára sincs kifogás. Halksza- vú, dolgos, takaros kislány. Megtanulta vezetni a háztartást. És van is már mivel kezdeniük az életet, hiszen elhálmozták őket ajándékokkal a vendégek. Az asztalok roskadásig megteltek a jó falatokkal. ** borral teli üvegekkel. Ettek-ittak a vendégek, daloltak, táncoltak és csak a hajnalhasadás vetett véget a lakodalomnak. Diósgyőrben »táblás ház« előtt került sorra Nagymiskolc két NB I-es csapatának első bajnoki, — rangadó mérkőzésére. Mint várható volt, nemcsak a szurkolók népes tábora készült fel a találkozóra, hanem a két hazai együttes is. Az előmérkőzés »hazai« 4:2 es eredménye már lázba hozza a szépszámú közönséget. A sok éljenzésből, s sok tapsból úgy tűnt, mintha egyes szurkolók már a nagy mérkőzés eredményét nyugtáznák. Pedig korai volt az öröm,' mert a várvavárt helyi rangadó nem nagyon bővelkedett szép játékban, inkább küzdelem folyt a pályán. Hernádi játékvezető sípjelére a két csapat a következő összeállításban kezdett: MVSC: Károlyi — Hargitai, Budai, Péter — Zombori, Kovács — Kékesi. Csorba, Gyetvai, Nyíri, Pataki. DVTK: Tóth — Vermes, Szigeti, Jakobi — Török, Paulás — Iván, Csá- nyi, Kiss, Pál. Fekete. A DVTK kezd. Szigeti labdájával Fekete ugorna ki. de Hargitai szereli. A vendégcsapat is próbálkozik, Csorba, Kékesi, Nyíri, majd Kékesi a labda útja, de a védők szerelnek. Az első percek tapogatózó játéka eredményeként hol az egyik, hol a másik csapat lendül támadásba, de sokszor eladják a labdát. Kissé kényelmes, lagymatag a mérkőzés, nincs iram. A 13. percig Károlyi kapujára még csak két lövés ment, azonban a biztoskezű kapus ügyesen hárított. Újabb gyenge próbálkozás a hazaiak részéről, Fekete, Csányi, Pál, de az utóbbi lövése igen gyengének sikerül. A vendégek is próbálkoznak. Pataki, Kékesi, Csorba próbálja a hazaiak védelmét áttörni, de Szigeti szögletre ment. A szögletből nem lett semmi. Maid a másik oldalon Iván, Pál, Kiss, Fekete ossz játék után sem változik az eredmény. A közönség is kezd unatkozni: »Mi van Diósgyőr?« — kiabálják a lelátókról. Ugylátszik, nincsenek megelégedve. Nincs hely- cserés támadás, így meddő játékot láttunk eddig. Az egyik diósgyőri támadásnál a 25. percben Károlyi mutatta meg, hogy még kár volt eltemetni — szépen véd. Újabb diósgyőri támadásnál Fekete ügyesen megy el Pál labdájával, de Csányi el- könnyelműsködi a helyzetet. Majd Iván szép lövése ad munkát Károlyinak, ugyanis a sarokrúgásnál hárman is ugranak, de Károlyié lesz a labda. A DVTK újra próbálkozik, Pál szépen kígyózik át három emberen is Paulás labdájával, de gyengén mellé lő. Iván ível be sarokrúgást, Kiss hátrahúzva rúgja a kapura. Látványos [jelenet, de az eredmény ezúttal sem [változik. ► A félidő utolsó perceiben a vendégek Nyíri, Csorba, Pataki próbálkozásával közelítik meg a diósgyőriek ka- »púját. Ez a támadás sem okoz gongot a helyi védelemnek. Majd az ellenkező oldalon Csányi már a harmadik esetben rontja el a biztosnak ; látszó gólhelyzetet. A félidő utolsó * eseménye Paulás, aki nemcsak a mezőny fölé emelkedett eddigi játékával, hanem a Jakobi által elrúgott labdát visszahozza és odaadja a vasutas játékosnak. Taosot kap a közönségtől, meg is érdemli. A szünetben nagy a találgatás. A szurkolók továbbra is kitartanak véleményük mellett. Van, aki még mindig váltig hiszi, hogy a DVTK három gólt fog rúgni. Majd a második félidőben megmutatják a fiúk — mondogatják egyesek. A Vasút szurkolói nyu- godtabbak, őnekik az eddigi eredmény 1 pontot jelent, így bizakodva tekintenek a második 45 perc elé. A második félidőben már kissé érdekesebb a játék. Nem azért, mert a DVTK 0:0 hazaiak gyors, heiycserés támadását látjuk, éppen ellenkezőleg. A vasút fiatal csatárai játszanak inkább job-* ban az öreg Csorba »karmesteri« irányításával. A Csorba lövése vezeti be a második félidőt, majd Szigeti rossz hazaadásán izgulunk, ebből Pataki a mérkőzés legnagyobb helyzetét hagyja ki. Majd Nyíri gyenge lövése számít eseménynek, majd Csorba újabb lövését 'kiséri egy-két taps. Igaz, ezt is Tóth kapta, mert szépen védte a lövést. Iván, Pál fejesét szépen lövi Kiss. de Károlyi véd. Majd az ellenkező oldalon újból Csorba veszélyeztet. Szigeti már harmadszor könnyelműsködik, így a vasutas csatároknak módjukban van kapura lövöldözni, Kékesi lövése a kapufáról pattan ki. Tóth hidegvérrel nézte. Inkább a Vasút részéről látunk néhány keresztlabdát, amilyet Tatabányán tucatszámra adtak egymásnak a DVTK játékosok. Most mintha minden tudásukat elvesztették volna, semmi nem sikerül. Pál több esetben partnerének a hasán keresztül akarja vinni a labdát, ami érthetetlen. Tő-* röknél is láttunk ilyet és a többieknél is. A Vasút játékosai felismerik, hogy itt keresni is lehet, s szoros emberfogással ügyesen fojtják el csirájában a hellyel-közzel mutatkozó támadásokat, s így minden passz az övéké. Csányinak volna még lehetősége a győzelmet jelentő gólt berúgni a 90. percben, azonban ezt is elhibázta. Elmaradt a várva-várt szép mérkő-* zés, inkább küzdelem, csapkodás volt a pályán. Ha a helyzeteket vesszük alapul, akkor a Vasút inkább közelebb állt a győzelemhez. A másodite félidő játéka alapján meg is érdemelte volna ezt. Mert ekkor nemcsak szívvel-lélekkel játszottak, hanem volt játékukban elgondolás, tervszerűség. Nem is lehet ezt a Vasutat úgy eltemetni, mint ahogy azt egyesek szokták. Fog még több meglepetést is okozni, s ez nem is lesz meg- lenetés. Szomorúan kell megállapítani, hogy a DVTK játékában a tatabányai mérkőzés alapján csalódtunk. Szinte nehéz elgondolni, hogy három nap alatt ennyire meg tudjon változni egy csapatnak a játéka, küzdeni tudása. Amíg a tatabányai mérkőzésről csak jót írhattunk, mert ez reális volt, sajnos, a helyi rangadón csak rengeteg oldalpasszt láttunk, eladott labdát és néhány könnyelmű felfogást. Úgy gondoljuk, hogy a csapat számára ez a mai nap komoly figyelmeztetés a jövőt illetően, hiszen a sorsolás adta lehetőségeket ki kell használni. A játékosok teljesítményéről: Károlyi jól védett, különösebb hibát nem követett el, igaz, nem is tették nagyon próbára. A három hátvéd: Péter, Budai, Hargitai sorrendben szerényen, egyszerűen, de megbízhatóan játszott. A két fedezet a tőle megszokott jó játékot nyújtotta. Kovácstól azt kérjük, hogy ragadtassa el magát, különben értékes tagja a csapatnak és ésszerű játékával soksok sikerhez segítheti csapatát, de ellenkező esetből esetleg döntő befoj lvással is lehet magatartása. A csatársorban Csorba, Gyetvai, Nyíri. Kékesi és Pataki a sorrend, akik közül elsősorban Csorbát kell megdicsérnünk fáradhatatlan küzdelméért és okos labdáiért és a lövésekért. A DVTK-ban Tóth, egy esettől eltekintve — kifutott s feleslegesen — jól védett. Jakobi, Vermes, Szigeti a hátvédhármasban a sorrend. A fedezetsorban találjuk a csapat két leg-< jobb játékosát, Törököt és Paúást. az utóbbi egyben a mezőny legiobbia is volt. A csatársorból nehéz valakit is megdicsérni Szétesően. ötlet nélkül, egyesek még szív nélkül is játszottak. Pedig tud ez a csatársor szépen is játszani, nem egyszer lepte meg' már szén játékával kedvenc szurkolótáborát. s néha egészen színtelenül, szegényesen, tervszerűtlenül játszanak. A játékvezető hármasról cs*»k jót mondhatunk. Igaz. különösebb feladatok elé nem állították őket. Elismerést érdemelnek még a DVTK rendezői, akik a nagy tömeget viszonylag gyorsan »rendezték« el. Bíró Péter Uj üzemcsarnok épül A Miskolci Fém- és Vasipari Szövetkezet részére két és félmillió forint beruházással elkészült az új üzemi csarnok. Az új létesítményben több mint háromszáz dolgozót fogTÖRÖK ALFRÉD *lalkozta thatnak kényelmes és korszerű munkakörülményeik körött. AZ új üzemi csarnokhoz külön irodaépületet, üzemi konyhát és éttermi valamint öltöző-mosdót is építenek négyszázezer forint költséggel.
