Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-25 / 226. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1958. szeptember Jelentős változás várható a bűtorellátáshan Ebben a negyedévben több mint 16 millió forint értékű bútort vásárolt a megye lakossága Negyedévenként hosszú embersor kígyózik Miskolcon a két évvel ez­előtt megnagyobbított bútorüzlet előtt. A sorbanállók egy része hely­beli, mások a megye közeli* távoli községeiből érkeznek, előjegyzésre várnak. Az előjegyzési rendszer so­kat könnyített a bútorelosztás gond­ján. Érkezési sorrendben osztják el a miskolci üzletbe érkező hálószoba­bútorokat, kombináltszekrényeket és egyéb kárpitozott árukat. A bútor mégis kevés. A vásárlók egy része elégedetlen, nem érti meg, hogy a lakosság vásárlóereje jobban növe­kedett, mint ahogyan a bútorgyár­tás technológiája fejlődött. Uj bú­tort akarnak — jogosan a fiatal házasok, az új lakásokba költöző családok százai, de felcserélik régi berendezéseiket az idősebb házaspá­rok is, akik ma már nem elégednek meg a régi konyha-asztalkával, a né­hány polcból álló stelázsival és ru­hásszekrényeik helyett szívesebben látják lakásukban a modern kombi- náltszekrényt. A megye lakosságának fejlődő igé­nyei jogosak. A párt és a kormány törekvése az, hogy többet, szebbet, kényelmesebbet nyújtson az ország polgárainak, hogy örömtelibb, gond­talanabb, boldogabb legyen az élet­A megye bútorellátásában néhány év óta nagy változás észlelhető. Emlékezhetünk még arra az időre, amikor szinte lehetetlen volt hozzá­jutni egy konyhagarniturához, ma­gyar vagy külföldi hálószobaberen­dezéshez. Sokszor a szó szoros értel­mében közelharcot vívtak egy-egy garnitúráért. Ma már más a helyzet. A miskolci bútorüzletben jelenleg Ötféle hálószobabútor kapható. Ezek között kétfajta magyar, kétfajta né­met és egy csehszlovák garnitúra található. Három-négy évvel ezelőtt szó sem lehetett ilyen bútorok be­szerzéséről. Érdekes képet kapunk, ha a bú­torellátás statisztikáját vizsgáljuk. A megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak nyilvántartása szerint ebben az évben negyedévenként emelkedett a vidéki lakosság ellátása. 1958. első negyedévében 5 millió 200 ezer. a második negyedévben 5 millió 300 ezer, a harmadik negyedévben pedig 8 millió 500 ezer forint értékű bútort kapott a lakosság. Az elmúlt év ha­sonló időszakában kétmillió forinttal kevesebb bútor került eladásra. A bútor elosztása vidéken is kedvezőbb. A vidéki kiskereskedelmi vállala­tok boltjait — a lehetőséghez mér­ten — ebben az évben már több áruval látták,el. Ebben a negyedév­ben például Ózd 820, Putnok '570. Kazincbarcika 610. Rátoraljauihelv 800 ezer .forint értékű árut kapott. Ezenkívül a MESZÖV-hálózat ellá^ tása is lényegesen javult. Az első ne­gyedévben 2 millió 400. a második negyedévben 2 millió 450 ezer, a harmadik negyedévben pedig ennél is több értékű bútort értékesítenek a földművesszövetkezet nyolc vidé­ki boltjában. A tapasztalat S7erint a kereslet vi­déken is az olcsó hálószoba garnitú­rák és a kombLnáltszekrénvek iránt mutatkozik meg leginkább. Bútor- gyártásunk oedig viszonylag énpen ezen a területen volt elmaradva. A mefcye községeiben és városaiban — Miskolc kivételével — a második ne­gyedévben 336 hálót. 86 kombin/* lt- szekrényt, 636 konyhabútort. több száz db kárpitos árut és egyéb kisbú­torokat vásárolt a lakosság­A miskolci bútorüzletbe az első ne­gyedévben 7 millió 926, a második negyedévben 6 millió 312, a harma­dik negyedévben pedig az elosztásra kerülő áru megközelíti a hét millió foriptot. A negyedik negyedévben hasonló, — sőt néhányszázezer fo­rinttal több-értékű árualapot vár­nak. A bútorkereskedelem szakemberei nemrégiben nagyjelentőségű tanács­kozást tartottak. Ezen a tanácskozá­son a miskolci bútorüzlet vezetőíe. Horváth Rezső elvtárs is résztvett, aki elmondotta, hogy 1959-ben komoly változás következik be a bútorellátásban. A Bútorértékesítő Vállalat már megkapta, a jövő. évi. devizakeretet, így szakemberei még ebben az év­ben hozzákezdhetnek az importbú­torok beszerzéséhez. Jövőre kizáró­lag olyan bútorokat hoznak be kül­földről, melyeket a magyar lakosság is kedvel és ebben az évben vagy nem ismerték, vagv pedig hiánycik­ként tartották nyilván. így a közeljövőben az NDK-ból nagyon szép apró bútorok, virág­szekrények, modern dinerek, főleg dohányzóasztalok, igen kedvelt né­met konvhagarniturák — az idei mennyiségnek mintegy háromszo­rosa — érkeznek. Korszerűsítik a hazai bútorgyár­tást is. A tervek szerint mintegy negyven százalékkal emelkedik a ha­zai bútoripar termelése. Az impor­tált. bútorokkal együtt mintegy 70 százalékos felfutásra számítanak. — sz — m — 4 Hazafias Népfront javaslatára: társadalmi összefogással hidat építenek a holt-Tiszán a tiszaluci dolgozók Tiszaiúc községben az ellenforra­dalom leverése után szoros kapcso­Magyar íilmhírek A magyar filmszakma államosítá-1 sának tizedik évfordulója alkalmá- J ból országszerte ünnepségeket ren- f deznek. Vidéken októberben ma­gyar filmheteket tartanak. A megye- székhelyeken egy-egy új magyar filmet mutatnak be és műsorra tű­zik az elmúlt tíz esztendő legna­gyobb sikerű magyar filmalkotásait. Minden moziban ünnepi előadáson emlékeznek meg a magyar film tíz év alatt elért fejlődéséről. (A mis­kolci ünnepségekről és az azok kap­csán bemutatandó filmekről a későb­biekben külön számolunk be olva­sóinknak.) Budapesten szeptember utolsó he­tében zajlik le az ünnepi műsor, ma, szeptember 25-én mutatják be a Kosztolányi Dezső regényéből ké­szült Édes Anna című új magyar fil­met. Ugyancsak a mai nappal kez­dik vetíteni a mozik a Micsoda éj­szaka! című új magyar filmet, amelynek főszerepeiben Latabár Kál­mánt és Tolnay Klárit láthatjuk. (Ezt a filmet mától Miskolcon is ve títik.) A hirädo mozik az ünnepség gek kapcsán új magyar kisfelmekből álló műsort vetítenek. A Színház- és Filmtudományi Intézet érdekes kiállítást is rendez Budapesten a tíz éve államosított filmszakma ered­ményeinek bemutatására. A magyar film ünnepi hetében filmgyártásunk több alkotója résztvesz az ünnepsé­geken és találkozik közönségével. * A Pannónia Filmstúdióban több új filmet feliratoznak. Ezek közül októberben kerül a közönség elé a Fehér éjszakák című olasz film, amelyet Visconti rendező Dosztojev­szkij hasonló című novellája alapján készített és a főszerepben Mária Schellt láthatjuk. Novemberben ke­rül a közönség elé a Történetek Le­ninről című szovjet film, valamint a Haláltánc című lengyel film. Két szovjet film szinkronizálásán is dolgoznak egyidejűleg, valamint egy nyugatnémet film-vígjátékon. lat alakult ki a Hazafias Népfront és a tanács között. Ennek eredménye, hogy a falu dolgozói alig két év alatt több, mint 80 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával járultak a köz- -égfejlesztési tervek megvalósításá­hoz. így például a községfejlesztési alap felhasználásával és közös össze­fogással mintegy hét kilométer hosz- szú villanyhálózatot és ezerhétszáz méter vízvezetéket építettek. A tiszalúci dolgozók most újabb nagy feladat megoldására készülnek. A Hazafias Népfront javaslatára el­határozták, hogy nagyobbrészt társa­dalmi munkával 18 méter hosszú hi­dat építenek a holt Tiszán. Ezzel majd mintegy hat kilométer utat ta­karítanak meg azok a dolgozók, akik­nek szántó, vagy kaszáló területük a holt Tisza másik oldalán van. A vas­betonod tervei már készülnek és a napokban megkezdik a hídvédő gátak magasítását. A munkák során 3 500 köbméter földet mozgatnak meg. Az Egyesiül Államok flottát akar létesíteni az Indiai óceánon Newyork (TASZSZ) A Chicago Sun washingtoni tudó­sítójának jelentése szerint gyors ütemben folyik azoknak a tervek­nek a kidolgozása, amelyeknek ér­telmében az Egyesült Államok hadi­flottát létesít az Indiai-oceánon .— Az előkészületek annyira előreha­ladtak, hogy ma már a támaszpon­tok kérdését tanulmányozzák. Az elkészült tervek szerint egy vagy két repülőgépanyahajóból, két cirkáló­ból és hat-tíz torpedórombolóból ál­ló hadiflottát létesítenek, amelyet ötödik flottának neveznek. Mint a tudósító jelenti, az ameri­kai külügyminisztérium erősen tá­mogatja a haditengerészeti parancs­nokság ilyen flotta létrehozását cél­zó javaslatát. (MTI) Anglia tovább folytatja agresszióját Oman ellen Kairó (TASZSZ) Az A1 Masza című lap közli Mu- hammed El Harszi-nak, az omani imám kairói képviselőjének nyilat­kozatát. Muhammed El Harszi elítéli az angol gyarmatosítók Oman ellen irányuló agresszív cselekedeteit és kijelenti, hogy Anglia a Bahrein- szigeteken 14 ezer főnyi katonaságot vont Össze abból a célból, hogy azt Oman ellen vesse be. A közelmúlt­ban meghiúsult az a kísérlet, hogy Dzsebel A1 Ahdar hegyes vidékén angol ejtőernyősök vessék meg lábu­kat. Az omani tüzérség elpusztította a vállalkozásban résztvevő angol ka­tonákat. Az angol csapatok tovább folytatják támadásaikat az omani hazafiak állásai ellen. Harc dúl Niz- va város közelében, valamint Fark és Iszki térségében. Az omani haza­fiak szilárdan tartják állasaikat Dzsebel A1 Ahdar egész térségében. Az omani imám képviselője nyilat­kozata befejező részében hangsúlyoz­ta. hogy az ENSZ-nek hathatós in­tézkedéseket kell hoznia az Omani ellen irányuló angol agresszió meg­szüntetésére. 204 általános iskolai tantermet, 700 új lakást, 98 művelődési otthont és 30 kisebb községi hidat építenek a hároméves tervben Borsod megyében A Borsod megyei tanács 1954-től ez év végéig csaknem 450 millió forin­tot fordított a városok és községek fejlesztésére. Ebből az összegből szá­mos olyan dolgot valósítottak meg, amelyeket a Horthy-rendszer urai, s az akkori választási hadjáratok kor­tesei és képviselői csak ígérgettek a népnek. A nagy ipari megye a hároméves tervben is számos új létesítménnyel gazdagodik, amelyek szebbé és bol­dogabbá teszik a dolgozók életét. Ez idő alatt a tanácsi beruházásokra, felújításokra és a községfejlesztésre csaknem 400 millió forintot költenek, így — többek között — 80 millió forintos költséggel 204 új általános iskolai, tantermei.,és 53 nevelői lakást építenek. Ebben az évben már 58 tanterem és 13 nevelői lakás készült el. Az új fa­lusi iskolák nagyobb részében külön előadótermet, fizikai és kémiai szer­tárakat létesítenek. Gondoskodik a terv a borsodi fal­vak dolgozóinak egészségvédelméről is. Az 50 millió forintos beruházásból felépül a korszerű ózdi szakorvosi rendelőintézet és a borsodi bányá­szok régi kívánsága is teljesül. Ede- lényben jövőre új orvosi rendelőinté- zet építését kezdik meg. így a három­éves terv végén a szénmedence bá­nyászainak már nem kell Miskolcra utazniok betegségük gyógyítására. A megye dolgozói állami támoga­tással, községfejlesztési hozzájáru­lással és társadalmi munkával. alig 10 év alatt 150 művelődési otthont építettek, vagy alakítot­tak át régi épületből. Az idén v 98 művelődési otthon épí­tését kezdték meg. Ezeket a három­éves terv végéig átadják rendelteté­süknek. A lakásínség csökkentésére Ózd- Bolyokon, Rudabányán, Sátoraljaúj­helyen, Mezőcsáton és Borsodnádas- don mintegy 60 millió forintos beru­házással 700 korszerű lakást építe­nek. A munkákat már megkezdték, s az év végéig 214 új lakást adnak át.- Borsodban, különösen az iparvidé­keken és a tiszamenti községekben okoz komoly gondot az egészséges 'ivóvíz biztosítása. Á tervidőszakban közel 35 millió forintos költség­gel — helyi vízművek létesítésé­vel — megoldódik ózd, Borsod- nádasd, Felsődobsza, Hejce, Ernőd, Tokaj, Parasznya és a községet környező bányatelepü­lések ivóvízellátása. Ezenkívül a dolgozók kéréseit fi­gyelembe véve — 30 kisebb községi híd építését tervezik, 70 kilométer hosszú új utat építenek, illetve kor­szerűsítik a régieket és 45 községben vezetik be a villanyt. így 1960 végére Borsod megyének már csak 100 olyan községe lesz, amelyekben még egy pár évig petróleumlámpával világíta­nak. A borsodiak egészségéért További eredményeink Néhány szó a etszSgazdasági középiskolák munkájáról Mezőgazdasági középiskoláinkban egyre több fiatal ismerkedik meg a szakszerű, tudományos termelés leg­fejlettebb fokozatával, módozataival- Évente többezren szerzik meg az »»érett« címet, hogy azután vagy egyetemeinken, akadémiáinkon to­vábbtanulva a mezőgazdasági terme­lés mestereivé, szakértőivé váljanak, vagy pedig mindjárt a középiskola elvégzése után a gyakorlatban hasz­nosítsák a tanultakat. A tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy mezőgaz­dasági középiskoláink egyre inkább megfelelnek a követelményeknek. Különösen jelentős fejlődésen ment ót az oktatás tematikája az 1957— 58-as tanévben. Az elmúlt tanév egyik igen ör­vendetes jelensége a gyakorlati és elméleti oktatás arányának egészséges alakulása volt. Eddig ugyanis a tanév jelentős részé­ben elsősorban az elmélettel ismer­kedtek a növendékek, s ez nem a legszerencsésebb valami volt. A ta­nulók ugyanis az iskola befejezése után kint a gyakorlatban, az élet­ben sokszor kárát vallották annak, hogy bizonyos munkamenettel, erő- és munkagéppel nem ismerkedtek meg. Nem tudtak bánni vele, mivel csak elméletben tanultak, hallottak róla, s ez a jelenség bizonyos ese­tekben csökkentette az iskolai ok­tatás tekintélyét a gyakorlati embe­rek szemében. Az elmúlt tanévben végzett tanu­lók tudását már a sokoldalúság jel­lemezte. Jól ismerték az alapvető kézimunkálatokat, fiuk, lányok egy­aránt értettek a traktor vezetéséhez, a munkagépek kezeléséhez. Különö­sen az aránylag jól felszerelt tangaz­daságok tanulóira mondható ez. Természetesen nem minden a felszerelés, a gép, de majdnem minden — még anyagi hiányok esetében is — az, hogy hogyan, mennyire felkészülten, milyen oktatási módszerekkel dolgoz­nak a tanárok, a nevelők. Hiszen a tananyag nagy, sokolda­lú. A növénytermesztés, állatte­nyésztés. kertészet, OzemszerveZés- tan egyenként is komoly feladat elé állítják a tanulókat. S az anyagot csak úgy sajátíthatják el jól, ha olyan nevelők vezetik őket, akik le­leményesek, felkészültek, szeretnek és akarnak tanítani. Több tangazdaságban élnek a ne­velők az élet nyújtotta lehetőségek­kel. Az állattenyésztés oktatásánál például nagy a törekvés, hogy mind a takarmányozást, külön­böző tenyésztési alapfogalmakat, mind a bonctant egyre eredménye­sebb módszerekkel oktassák- A bonc­tannál például több helyen bevezet­ték a vágóhídi szemléket, ahol iga­zán van mód alaposan m^ffismerked- ni az állatok anatómiájával. Avagy az üzemszervezés oktatása. Igen fon­tos tantárgy, hiszen egyre szaporod­nak a termelőszövetkezetek, m;nt nagyüzemek. S egy-eev nagyüzem vi termelésének, munkájának meg­tervezése igen komolv dolog. E tan­tárgy tanításánál nincs különösebb hiba s ehhez hozzájárult az új, ala­pos, gondos munkával megszerkesz­tett tankönyv is. Azonban jó dolog az, ha a tanulók minél több, a kö­zelben lévő termelőszövetkezet ter­vezési módszereivel, életével ismer­kednek meg. A középiskolák egyik fő feladata — szakoktatás mellett —, hogy minden tanuló világosan meg­értse. meggyőződjön róla. hogy a leghelyesebb, illetve az egyet­len helyes termelési, gazdálko­dási mód a nagyüzemi terme­lés. Hiszen ók az iskolából kikerülve, mint képzett mezőgazdászok, szak­emberek, a mezőgazdaság szocialista fejlesztésének első és legeredménye­sebb úttörői lesznek, illetve kell, hogy legyenek, éppen, mert ismerik a termelési módok közötti különbsé­get. S ha ehhez az oktatásban meg­kapják a megfelelő erkölcsi, világné­zeti, politikai nevelést is, akkor bizo­nyosan nagyszerű eredményeket ér­nek majd el az életben. Megyénk tangazdasága! országos viszonylatban is jó eredményeket ér­nek el, sok értékes mezőgazdasági szakembert nevelnek az országnak. Különösen tervszerűen, jól nevel, ta­nít a putnoki és az abaujszántói tan­gazdaság. Az üzemszervezés és ál­lattenyésztés oktatását új. nagyszerű módszerekkel végzik például a put­noki tangazdaságban. Alaposan fel­készültek a2 oktatásra ebben az év­ben is. Természetesen a felkészülést illetően ugyanez áll valamennyi tan­gazdaságra, azok tanáraira, neve­lőire. A MEZŐKÖVESDI JÁRÁSBAN vannak a megye legtisztább közsé­gei. Ezek közül is első helyen állnak Cserépfalu, Szentistván és Borsod- ivánka. Legtisztább ipari üzemek: a mezőkövesdi terményraktár és a matyó háziipari szövetkezet. Állami gazdaság: a vattai központi üzem­részleg. Iskolák: a mezőkövesdi álla­mi gimnázium és a mezőnyárádi ál­talános iskola. Élelmiszer üzemek kö­zül a mezőkövesdi nagyáruház meg­felelő részlege. Szórakozóhelyek: Béke étterem Mezőkövesd. A járási tanács a járás legtisztább községének készített vándorzászlót Cserépfalu községnek adományozta, a legtisz­tább élelmiszerboltnak járó vándor­zászlót pedig a mezőkövesdi áruház élelmiszer részlege kapta. A MISKOLCI JARASBAN legtisz­tább községek és lakótelep: Répás- huta, Girincs és Parasznya községek, valamint a sajóbábonyi lakótelep. Ipari üzemek: sajóbábonyi vegyimű­vek. Bányák közül a sajószentpéteri II. akna. Gépállomás: az alsózsolcai. Állami gazdaság: a kistokaji üzem­egység. Iskolák: a hernádnémeti és nyékládházi új iskolák, valamint a sajóbábonyi. Élelmiszerüzletek: sajó- szentpéteri 55. sz. népbolt, a sajó- ecsegi és bocsi földművesszövetkeze­tek. Üdülők: a hollóstetői és bükk- szentkereszti szakszervezeti üdülők. Szórakozóhelyek: a sajószentpéteri presszó, alsózsolcai, nyékládházi és sajóbábonyi cukrászdák. Italboltok közül együk sem tarthat számot a legtisztább címre. Sportpályák közül leglátogatottabb a sajószentpéteri. AZ ÓZDI JÁRÁSBAN Jegtisztábfc községek: Hódoscsépány, Borsodbóta és Járdánháza. Ipari üzemek közül a Borsodnádasdi Lemezgyár, de itt is akad néhány kifogásolni való. Bá­nyák közül: Somsály-bánya és Ki- ráld. Legtisztább iskolák: a borsod­nádasdi lemezgyártelepi, a somsály- bányatelepi és a kissikátori. Élelmi­szerüzletek: a borsodnádasd-lemez- gyártelepi, a királd-bányatelepi, a somsály-bányatelepi és a csokvaomá- nyi népbolt. Italboltok: borsodná- dasd-lemezgyári, sátai, hódoscsépá- nyi italboltok és a hódoscsépányi presszó. A PUTNOKI JÁRÁS legtisztább községei: a székhely község, továbbá Bánréve és Serényifalva. Ipari üze­mek közül a putnoki malom, bányák közül a putnoki bánya. A putnoki gépállomás és a pogonypusztai tan­gazdaság a legtisztább mezőgazdasá­gi üzemek. Iskolák: mezőgazdasági technikum és putnoki általános le­ányiskola, bár mindkettő üzemi kony­hája ellen kifogások merültek fel, kifogástalan a bánhorváti új iskola. Legtisztább élelmiszerüzletek a put­noki és dédestapolcsányi népboltok és a sajókazai földműves bolt. A du- bicsányi és dédestapolcsányi üdülők tisztasága kifogástalan. Szórakozóhe­lyek: putnoki cukrászda, felső bá­nyatelep! italbolt és mozi. Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állaaás.

Next

/
Thumbnails
Contents