Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-07 / 185. szám

Csütörtök, 1958. augusztus 7. ÉSZAKMAGYARORSZAC 5 A városi Népi Ellenőrző Bizottság üléséről Gyenge a vezetés, hiányos az ellenőrzés, sok a visszaélés a vendéglátóiparnál hogy ételből nem adtak ki a ven­dégnek a megfizetett mennyisé­get. Az enlített 848 leltározásnál 2 millió 294 ezer forint többlet is mu­tatkozott, és ezév első negyedében a leltártöbblet 273 ezer 186 forint. Ez a két adat szintén bűnös üzelmekre hívja fel a figyelmet. Mert miből adódhat a több mint 2,5 millió fo­rint többlet. Nyilván a vendéglátó­ipari egységeket felkereső dolgozók meglopásából, megkárosításából, a kisebb adag ebédből, ételből, a fél­pohár sörből, s a szűkén mért fél­decikből. Ilyen úton nincs szüksége a népgazdaságnak a bevételre! A második negyedévi leltározás­nál viszont — az előbbiekkel ellen­tétben — feltűnően sok a leltár­hiány, egyes olyan boltvezetőknél is, akik azelőtt többlettel dolgoztak. Nem egy példából olyan tapasztala­tot lehet leszűrni, hogy a többlet ma is megvan, de egyes boltvezetők igyekeznek azt a maguk zsebére „le­faragni”. Nem tudni mi okból — talán hozzá nem értésből — sok jó üzletlehető­séget átadnak maszek vállalkozók­nak. Az elmúlt évben például egy büntetett előéletűnek adták bérbe a nagyforgalmú belvárosi sörkertet. Szintén maszeknak adták ki (évi 25 ezerért) a diósgyőr-tapolcai vendég­lőt és úgyszintén a Gól vendéglőt is, ami nyilvánvalóan jól jövedelmezne a vállalatnak. A vállalat vezetése sok kívánni­valót hagy maga után. Kapkodó, felelőtlen. A felháborító köny- nyelműség — sok esetben a hozzá nem értés — és felelőtlenség, ami a vezetésben mutatkozik, súlyos károkat okoz a népgazdaság­nak. A vezetés elmulasztja a legfontosabb ellenőrzéseket, a felelősségrevonást, s szinte táptalajt ad ez a liberalista magatartás a lopásra, a köztulajdon herdálására. A vezetésre igen jel­lemző, hogy az ülésen résztvevő he­lyettes vezető teljesen tájékozatlan a vállalat ügyeiről, s bár az igazgató maga kérte a kivizsgálást, s mégis, amikor a vizsgálat sok dolgot nap­fényre tárt, sem ő, sem a főkönyvelő nem jelent meg az ülésen! Úgyszin­tén nem jelent meg a vendéglátó- iparnál tapasztalható hibákért fele­lős tanács kereskedelmi osztályának illetékes tagja sem. A Népi Ellenőrző Bizottság nem­csak a hibákat mutatta meg. A hoz­záértő szakemberekből álló bizottság sok értékes javaslattal, tanáccsal igyekezett, s igyekszik segíteni a Vendéglátódpari Vállalatot. hogy megjavítva munkáját, eredménye­sebben szolgálhassa Miskolc város lakosságát. (cs) SZERZŐK - MÜVEIKRŐL A könyv álljon helyt önmagáért Sándor Kálmán: A leg soványabb tehén esztendeje ■ » Életben maradtam — mindenesetre önhibámon kívül. De előbb még pár ezer parti sakkot kellett Nagy La- jóssal játszanom, sőt még a dackaui koncentrációs tábort is meg kellett járnom, hogy regényem az új Ma- gyarországon kiadóra találjon. A legsoványabb tehén esztendeje első regényem. Tizenhét évig lappan­gott kiadatlanul, lomok között, egy dívány aljúban. 1947 végén jelen-* tette meg először a Magyar Kom- munista Párt kiadója, a Szikra. Nem érdektelen olvasmány, ám tragikus, sötét könyv: munkanélküliekről szól, szerelemről is. »Füstölt szalonna cs oltári szentség« című fejezetében ma sem találok semmi vallást sértőt. A könyv azonban olyan sötét, hogy én még a humorát is gyászosnak tartom* Ám nem szerénykedek: tudom, hogy cmnak a kornak jelentős dokumen-■ túrna marad és fogyatkozásaival együtt nemzeti irodalmunk része* Huszonnyolc esztendeje íródott, egy magyar író első könyve — és nem sárgult meg, nem avult el máig sem* Alakjai, konfliktusai ma is htvtnak z cselekményének fordulatai a valósági az idő kemény próbáját megállták* Mai érzésem szerint azonban az dia-* kok öntudatának s a perspektíváján nak egy árnyalattal nagyobb hang- súlya nem ártott volna. Az új kiadást mégis átdolgoztam: stílusának — akkoriban divatos modorosságait, eredetieskedéseit le-* faragtam, enyhítettem. Mindez meg-* nehezítette eddig a könyv olvasható- ságát s talán ez volt egyik oka, hogy első kiadásának nem volt megfelelő visszhangja. Egyéb mondanivalóm nincs is. A könyv álljon helyt önmagáért, a kri­tika s a könyvheti közönség előtt. A könyv díszes köntöséért a Magyar Helikon kiadónak mondok kä^nne- tét. — Mit nevet? Maga éhen fog halni! — mondta e sorok szerény feljegyzőjének szigoi'úan Nagy Lajos, a novellista. (A haldokló Gömbös volt akkoriban a miniszterelnök.) Sok fiatal írót kecsegtetett ő akkori­ban ezzel az éhhalállal! Mármint Nagy Lajos, a novellista. De e sorok szerény feljegyzőjét éppen akkoriban rúgták látványosan farba: állásából kidobták, a kenyeret is kivették a szájából s bélpoklossá vált a lapok tárcaszerkesztői szemében. (Talán a Népszavát és Újságot kivéve.) Az irodalomtörténet mindezt nem jegyezte fel. Máig sem. Miért is je­gyezte volna fel, hiszen mindössze annyi történt, hogy egy fiatal író évek óta kéziratban lappangó első regényének: A legsoványabb tehén esztendejének egy csipetnyi része novella formájában megjelent vala­hol s »A Szív« újság, a Jézus Társa­ság atyáinak lapja vallási ügyben megkorholta az elbeszélés kiadóját, ki erre a fiatal írót hanyatt-homlok az utcára tette. Nem haltam éhen. Ellenkezőleg! ER DER ES ték Lion Feuchiwanger híres regé-* nyének, a »Jud Süss«-nek meg filmé sítését. Mint ismeretes, a náci idők ben ugyanezen a címen fajgyűlöletre uszító filmet készítettek. A hírek sze­rint a most terbevett filmalkotás ép­pen az ellentéte lesz a nácik szé­gyenletes fércművének. Célja, hogy bemutassa a zsidóság történelmi cs kulturális jelentőségét a XV111. szá­zadfordulón . és hangsúlyozza a faji egyenjogúság gondolatát. RAGADOZOK DRÁMÁJA TARZAN NEGYVEN ÉVES Hihetetlennek hangzik, mégis való­ság. hogy Tarzan figurája már negy­ven évvel ezelőtt megszületett. Az első Tarzan-fiLmet 1918-ban készítet­ték és azóta 32 olyan film készült, amely »az őserdő hősének-« viszon­tagságairól számol be. Körülbelül 2 milliárd ember látogatott el negyven év alatt ezeknek a filmeknek a meg­tekintésére és ezért kereken félmi 1- liárd dollár beléptidíjat fizettek. Az első Tarzan, aki az afrikai dzsungel­ben liánok segítségével lendítette egyik fáról a másikra magát. Elmo Lincoln volt, aki már régen nem él. Az utolsó és legfrissebb Tarzan Gor­don Scott, aki (úgylátszik az évfor­duló' fényének emelésére) feleségül is vette filmbeli partnernőjét. ÚJ FILM KÉSZÜL A »JUD SÜSS«-RŐL Egy müncheni filmkölcsönző vál­lalat közölte, hogy ismét tervbevet­A vasutas kultúráiét jelentfis megnyilatkozása lesz a Vili. vasutasnap I mmár nyolcadszor készül az ország vasutas tár­sadalma a vasutasnap megünneplésére. Az ün­nep előkészületeiről már több esetben adtunk hírt, ez- alkalommal a vasutas kultúr műnk ásóknak a vasutas­napra való felkészülésével kívánunk röviden foglal­kozni. A vasutasnap előkészítésére alakult bizottság rész­letes kulturális programot is dolgozott ki. A bizottság vezetője Mihalovics Ervin, a vasutas szakszervezet te­rületi bizottságának kultúrális felelőse, aki a miskolci MÁV Igazgatóság területén folyó kultúrális tevékeny­ségnek lelkes harcosa, motorja. A Borsod megye területén lévő nagyobb állomáso­kon — Miskolcon kívül — Szerencsen, Sárospata­kon, Sátoraljaújhelyen, Hidasnémetiben, Bánrévén, Sa- jószentpéteren és Ózdon nagyobb vasutasnapi ünnep­ségek lesznek, ahová a szomszédos állomások dolgozói is eljönnek. Ezeken az ünnepségeken nagyobbszabá- sú kultúrális rendezvényekre is sor kerül, sőt a vasu­tas kultúrmunkásokon kívül a helybeli üzemek kultúr- munkásai is hozzájárulnak az ünnepségek sikeréhez Ózdon például a kohászati művek kultúr munkásai ad­nak közös műsort a vasúti dolgozókkal. Sajószentpé- teren az üveggyáriak és a' bányabeliek és így tovább a többi állomásokon is. A sátoraljaújhelyi vasutasok ízléses nyári kerthelyiséget építettek az állomásépület mellett* nagyobbrészben társadalmi munkával és azt a vasutasnapon adják át rendeltetésének. A legnagyobb méretű kultúrális megnyilatkozások a miskolci központi vasutasnapi ünnepségen lesznek. Augusztus 9-én az Erkel Ferenc kultúrotthon- ban vasutas képzőművészeti, fotó- és könyvkíállítás nyílik, majd a MÁV-telepi játszótér szabadtéri színpa­dán, az ünnepi nagygyűlés után nívós műsort adnak a miskolci Erkel Ferenc kultúrotthon vasutas aktivistái. A műsor Gounod: „Faust” című operájának katona­dalával kezdődik, szavalatok, ének-, zene- és táncszá­mok, vidám jelenetek követik, végül Shakespeare „Szentivánéji álom” című vígjátékából mutatnak be részleteket. A minden bizonnyal komoly művészi él­Az elmúlt napokban a nyugatber­lini Zoo látogatói és őrei tehetetlenül nézték végig, hogyan ölte meg »Ben­gal« királytigris, a hatéves »Ali« leo­párdot. A tigris előbb hatalmas man­csaival leütötte ellenfelét, majd pil­lanatok alatt átharapta a torkát. - A két ragadozó macska úgy került ősz-» sze, hogy az egyik őr elnézésből a királytigrist ugyanakkor engedte ka a szabadtéri karámba, amikor a fia- . tál leopárd is ott tartózkodott. Az ^ állatok drámája csak pillanatokig tartott. A BALESET ELHÁRÍT ÁS A REGGELINÉL KEZDŐDIK A sikeres balesetelhárítás a kedé- lyes reggelizéssel, a dolgozó férfinek feleségétől és gyermekeitől való har­monikus elbúcsúzásával kezdődik. Ebben egyetértett minden nő, akit a szakmai szakszervezetek erre vonat­kozólag megkérdeztek. A statisztika is megállapítja, hogy az otthoni lég­körnek igen nagy hatása v*n az üzemi balesetekre. ÉTKEZÉS ÉS JELLEM A fáradhatatlan, pszichológusok véleménye szerint szoros összefüggés van az emberek étrendje és jelleme között. Idevonatkozó tanulmányaik során megállapították, hogy az im- pulzív emberek gondosan állítják Össze étrendjüket, a kenyér- és krumplievők könnyedén megoldják problémáikat, a vegetáriánusok bi­zonytalanok és esetlenek, a húsevők viszont erős, határozott egyéniségek. ITT NEM LEHET LÓGNI! A stuttgarti helyiérdekű forga­lomban a minap olyan emeletes autóbuszt próbáltak ki, amelynek a lógósok bizonyára nem örülnek. Ha valaki megkísérli, hogy a kizáró­lag leszállók részére fenntartott kö­zépső ajtón jusson fel a kocsira, egy duda ad jelt, mert a felszállást foto- cellás berendezés ellenőrzi. A kalauz az autóbusz emeletén utazók számá­val is állandóan tisztában van, mert az utasokat ott is fotocellás berende­zés regisztrálja, sőt még a leszállók számát is kivonja. Az emeletes busz kényelmes üléseken 79 utast vihet magával és külön előnye, hogy a? emeleten utazók a táj szépségében - gyönyörködhetnek. gyedében csak egyetlen, a 19, sz. egységnél 12 692 forint értékű árut selejteztek ki! Furcsa, hogy a vállalat a felelős- ségrevonásnak mégcsak a gondo­latát sem vetette fel. A felelős- ségrevonással egyébként ször­nyen takarékoskodnak. A válla­latnál egyes dolgozók hibát hibá­ra halmoznak, a lopások egész sorozatát követik el, s a vezető­ség szemethuny a hibák felett. 1957-ben 848 leltározást csinált, 149 esetben leltárhiány mutatkozott 229 ezer és ezév első negyedében 56 ezer 376 forint értékben. Mit mutat ez? Azt, hogy a vállalatnál nem egy üz­letvezető és beosztott bűnösen gaz­dálkodik a rábízott áru értékesítésé­vel, megkárosítja a dolgozókat, s a népgazdaságot. Köztudomású, hogy egyes vendéglátóipari alkalmazottak feltűnően nagy jövedelmekkel ren­delkeznek! Nem egy boltvezetőnél tapasztalták, hogy alig féléves működés után már Pannóniát tudott vásárolni, s azután családi házat. Nem lehetetlen, hogy az az összeg, ami a vállalat tervéből hiányzik, egyesek zsebébe vándorol lopás, csa­lás, sikkasztás útján! A vállalatnál megmutatkozó nagyfokú — mond­hatnánk úgy is: bűnös! — liberaliz­mus kicsendül az ülésen résztvevő Borsi István igazgatóhelyettes sza­vaiból is. Arra a kérdésre, hogy fe­lelősségre vonják-e, elbocsátják-e a vállalattól azt a boltvezetőt, aki bűnösen gazdálkodik a népgazdaság vagyonával, ő így válaszolt: „Egy lel­tárhiány nem ok az elbocsátásra — legfeljebb visszafizettetjük vele.” Eb­ből az egyetlen mondatból is lehet következtetni, púért sok a leltár­hiány. Mert mit mond a lopni akaró boltvezető? Miért ne lopjon, ha nem jönnek rá — jó, ha rájönnek, legfel­jebb — visszafizeti. Mit tesznek ve­lem? Legfeljebb nagyobb jövedelmű boltot bíznak rám. így gondolkozott Káli Károly is, akinek a 30. sz. üzemegységben kétszer volt leltár­hiánya. Mi következett utána? Át­tették a 110. sz. egységbe, ahol újabb és újabb leltárhiányokat csinált és csodák-csodája! hatszori leltárhiány után is meghagyták boltvezetőnek!) Ugyanennél az üzemegységnél Kálit megelőzően Jónás Aladár is az egyik leltárhiány után csinálhatta a mási­kat. Ugyanez játszódott le a hejő- csabai halászcsárdában Vali István esetében. Előbb volt egy 10 ezer fo­rintos leltárhiánya — nem küldték el —, csinált egy újabb, 7 ezer fo­rintos hiányt. így lehetne sorolni a hasonló példákat. Megállapították azt is, hogy több helyen — többek között a 19. sz. egységnél — a pincérek, kiszolgálók durvák, gorombák, udvariatlanok. Nem egy helyen előfordult — mint a Béke étte­remben feltárta a vizsgálat —, A Miskolc városi Népi Ellenőrző Bizottság hétfői ülésén — többek között — egyik négytagú ellenőrző csoportja lelkiismeretes vizsgálata nyomán a miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál tapasztalt észrevételeit vitatta meg. A vizsgálat és a bizott­ság ülése kommunista következetes­séggel tárta fel mindazokat a visz- szásságokat, káros - jelenségeket, amelyek a vállalat munkáját gátol­ják, amelyek joggal bosszantják a szórakozni akaró dolgozókat, s ame­lyek végső soron népgazdasági ér­dekekbe ütköznek. A vállalat 105 üzemegységből áll. Dolgozóinak s vezetőinek zöme igyekszik eleget tenni a szocialista vendéglátóipar követelményeinek. Munkájukat nagyban akadályoz­za az, hogy a boltok zöme régi maszek üzlet, s hiányoznak a megnőtt igényeknek megfelelő modern, korszerű raktárak. Az 1. sz. központi raktár plafonja például szakadozik, beázik. Raktáro­zási célokra nem felel mejg, hasonló­képpen a fogyóeszköz-raktár padlása sem. A 11. sz. egységben a bort az udvaron tárolják, a pince beázik, be­folyik a víz, sok az egér. Nem meg­felelő a 104. sz. egység higiéniája sem, az épület kívül-belül javításra szorul. Jellemző, hogy négy hektó pálinkát — helyiség hiányában — magánházaknál tárolnak, ami meg­engedhetetlen. A 3. sz. egységnél a konyhai nyersanyagokat az irodá­ban tárolják, a bort nedves, szűk he­lyiségben, a sört az udvaron tartják, ami gyorsan romlik. Nem megfelelő a 113. sz. egység pincéje sem: a áör a szabad ég alatt — őrizetlenül —, a söntés falai piszkosak, feketék és mellé a jégszekrényben két kiló romlott virslit találtak. Omladozik és gombásodik a 124. sz. egység pincé­je is, s így a bor tárolására nem al­kalmas. A 105. sz. egységet pedig egészségügyi okokból be kell zárni. Ez csak néhány kiragadott példa, de arra utal, hogy az illetékes szer­veknek mielőbb gondoskodniok kell megfelelő, korszerű raktárhelyisé­gekről. A Vendóglátóipari Vállalat dolgozói ezt már sokszor szóvátettók, ■— de eredménytelenül. Ám amíg az egyik oldalon nélkülöz­hetetlenül szükség lenne a beru­házásokra, ugyanakkor másütt érthetetlen okból pazarolják a nép vagyonát! *? A Béke éttermet például ki tudja há­nyadszor építik át. Ez év elején a tisztiorvos egészségügyi okokból be­záratta, mivel szükségessé vált a konyhai rész renoválása, rendbeho­zása. Ám teljesen érthetetlen, hogy miért kellett a bejárati ajtót kiven­ni a helyéből, egy ablak helyére épí­teni. s az ajtó helyére pedig ablakot csinálni. Ezzel egy óriási kihaszná­latlan. előcsarnokot „hoztak létre”. És, mint hírlik, az ablak helyére épí­tett ajtót most megint vissza akar­ják tenni a régi helyére és annak he­lyébe pedig megint ablakot tesznek. Efajta „mulatságos” — (s felelőtlen !)J pazarlás folyik a martintelepi cuk-j rászdát illetően is, amely a tervezettj 130 ezer forint helyett 234 ezerbe ke-j rül és kivitelezése nem felel meg a\ követelményeknek. _ < Az ellenőrzési vizsgálat megállapí-j tóttá még azt is, hogy J egyes helyeken — nem tudni mi < okból — igen sok az elfekvő áru. * A 3. sz. egységben például 48 * félig használt zsávolyruhát, 24 \ PVC kötényt, 30 ujjas pufajkát, J a 19-es egységben 160 kg. cukro- ; zott kávékeveréket, 200 kg. tör- { melók rizst, 50 kg zsemlemorzsát, I nagymennyiségű konzervet ta- I láltak, amelynek szavatossági ! ideje lejárt. < A 73. sz. egységben 25 ezer forint ér- < tékű festék- és vegyianyagot fedez-< tek fel (?!), a 124. sz. egység pincéje- < ben elfekszik egy villanykompresz-< szór, egy szódavíz-készítő gép, 100 < üres korsó. És ezek mellett sok áru < romlik... < A vállalat gazdasági tevékenysége < a vezetés sok gyengeségére, s a hiá-< nyos ellenőrzésre mutat. < Szinte példa nélküli az ország- < ban a miskolci vendéglátóipar \ abban, hogy nagy lehetőségei el- < lenére — veszteséggel dolgozik, j Nem teljesítette árubevételi tervétj az elmúlt év utolsó negyedében. Ez« év első negyedében a vállalat-tény-« száma 232 «ezer forintos veszteségre« mutat. Feltűnően sok a fogyóeszkö-J zök selejtezése. 1957-ben a vállalat-« nál 304 ezer 899 forint értékű fogyó-« eszközt selejteztek ki. A 19. sz. egy-j ségnél az ellenőr üveg- és porcelán- j anyagból 10 ezer 331 forint értékűt < selejtezett ki és dobatott a szemétre. < A vállalatnál a múlt év utolsó negye- j dében 13 ezer 320. és ezév első ne-« ményt jelentő kultúrműsor után táncmulatság. lesz a kultúrotthonban. Másnap, 10-én a gyermekek részére rendeznek külön kultúrális műsort, könyvkiállítást és vásárt. A vasutasnapi ünnepségeken, a jól végzett szak- szolgálati munkáért megjutalmazottakon kívül, a kul- túrmunka területén kimagasló munkát végzett vasutas dolgozók közül is számosán kapnak különféle jutal­makat és többen részesülnek rendkívüli előléptetésben. Kedves találkozó színhelye lesz a MÁV Igazgató­ság területén lévő néhány határállomás — Bánréve, Hidasnémeti, Sátoraljaújhely —, ahol a szomszédos Csehszlovákia vasutas dolgozói is résztvesznek a ma­gyar vasutasok ünnepén. A z igazgatóság, illetve a megye területén számos állomás új külsőt ölt a vasutasnap tiszteletére. Sok helyen új' virággruppokat készítenek, sárga bala­toni kaviccsal felszórt sétányokat csináltak, ízléseseb­bé tették az állomás környékét. Mindezt jórészt tár­sadalmi munkában, az összes szolgálati ágak összefo­gásával. Különösen élenjárt ebben Olaszliszka—Tolcs- na és Taktaharkány. A fentebb ismertetett kultúrális program kidol­gozása és megvalósítása, a vasutasnap egyéb előkészü­letei mellett, nagy feladatot ró a vasutas kultúrmunká- sokra, akik a nehéz — a vasutasnapi versenyben foko­zott terheket jelentő — szakszolgálati munkájuk mel­lett vesznek részt a kultúrális munkában és a vasutas­napi kultúrális ünnepségek előkészületeiben. Nagy feladatot jelent ez Mihalovics Ervin számára is, aki • ;vek óta irányítja a nagyterületű igazgatóság sokezres ■ ''asutas dolgozójának kultúrális életét és minden egyes ■ "asutasnapon a kultúrmunkásokkal együtt mintegy • maris vizsgázik. A VIII. vasutasnap programját szemlélve úgy lát- ■ juk, hogy ez a nap nemcsak a vasutas szolgálat • ünnepe, hanem a vasutas kultúrmunka jelentős mér- '■ fxTJrnárőie, vizsgája és újabh további kultúrális tévé- ■ fyA?isa is lesz. \ (benedek)

Next

/
Thumbnails
Contents