Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-07 / 185. szám
4 északmagyarorszAc Csütörtök, 1958. augusztus 7. A hároméves tervben tübli mint 21 millió forintot fordítanak a borsodi iparvidék ivóvízellátásának megjavítására A Borsod megyei tanács megalakulása óta egyik legfontosabb feladatának tekinti: az iparvidékek ivóvízellátásának megjavítását. A hároméves népgazdasági terv idején is több mint 21 millió forintot fordítanak erre a célra. Ebből az összegből — többek között egészséges ivóvizet kap Parasznya és környéke. A munkákat már megkezdték. A falu közelében lévő hegységben bővizű forrást találtak, amelynek fogyasztásra alkalmas vizét hat bányászközségbe vezetik el. Ebben az évben csaknem kétmillió forintos költséggel Parasznyát, Var- bót és Sajókápolnát kapcsolják be a Vízhálózatba. 1960-ig pedig három újabb bányászfaluba — Kondóba, Sajólászlófalvába és Radostyánba — jut el a forrás egészséges vize. A hároméves tervben a Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint a megyei tanács segítségével megoldódik Borsodnádasd vízellátása is. Az ivóvizet a Bükk-hegység Szalaj- ka forrásából vezetik a községbe és a lemezgyárba. A csőhálózat és a kutak építésére a tanács 5 millió forintot költ. A megye vezetőinek és a szakembereknek évek óta komoly gondot okozott az új lakóteleppel gazdagodó ózdi iparvidék ivóvízellátásának biztosítása. A hároméves tervben ezen is változtatnak. Az új tervek szerint a dubicsányi, putnoki. bánrévei és a sajómenti kutakból a Sajó balparti vízműbe vezetik majd a vizet és onnan töltik fel az ózdi 600 köbméteres tárolómedencét. így a több mint 30 kút üzemeltetésével egy bizonyos időre megoldják a város ivó- vízellátását. A nagyobb beruházásokon kívül Felsődobszán és Szikszón törpevíz- rnűvet, a tiszámenti községekben pedig 14 fúrott kutat létesítenek 1960-ig.-oooHárom év alatt több mint m millió forintos költséggel 1210 lakást éoitene t Miskolcon Miskolcon — az ország második városában — az elmúlt években korszerű új lakótelepek építését kezdték meg. Azóta a Selyemréten 11 — emeletes — lakóházba, a Malinov- «Ekij úti és a Kilián gimnázium melletti lakótelepeken pedig csaknem 1200 új lakásba költözhettek be a dolgozók. A nagyarányú lakásépítkezést a hároméves tervben tovább folytatják. Több mint 100 millió forintos beruházással 1210 új lakást létesítenek. így — többek között — 1960-ra a Selyemréten befejezik a Szinva-patak és a Bajcsy-Zsilinszky út közötti terület beépítését. Ezen a részen az elmúlt hetekben 272 új lakás alapozását kezdték meg. Jövőre pedig a Bajcsy-Zsilinszky úton újabb száz lakást építenek. A hároméves tervben 153 új lakással bővül a Malinovszkij úti lakótelep is. Bejáratánál nyolcemeletes toronyépületet létesítenek, amelynek földszintjén üzletház nyitja meg kapuit. Az új telep építését 1960-ra befejezik. A Kilián gimnázium környékén rövidesen 184 lakás alapozására kerül sor és jövőre az új lakótelepen már az ezredik lakást adják át rendeltetésének. Ezenkívül számos lakást építenek a belvárosban is. Lengyel egyetemi küldöttség Miskolcon Tavaly a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanárainak egy csoportja családtagjaikkal együtt egy hónapot töltöttek a krakkói egyetem vendégeként a baráti Lengyelországban. A látogatás viszonzásául a napokban a krakkói egyetem, tanárai látogattak el hozzátartozóikkal a miskolci egyetem meghívására hazánkba. A húsztagú lengyel egyetemi küldöttség egy hónapig lesz Magyarországon, több napot töltenek Miskolcon, megtekintik a város és megye nevezetességeit, majd Budapestre, valamint a Balatonra látogatnak el. Ötezer tonna szögacélt szállít a diósgyőri kohászat Jugoszláviának A jugoszláv-magyar együttműködés alapján a diósgyőri kohászat ebben a negyedévben ötezer tonna szögacélt szállít Jugoszláviának. Az alapanyagul szolgáló dugát a jugo- szlávok adják. A negyedévi ötezer tonnából a felét eddig már kihengerelték a diósgyőri hengerműben és ötszáz tonnát útnak is Indítottak. A diósgyőriek a munkát úgy ütemezték, hogy augusztus első felében teljes mértékben eleget tegyenek irányú kötelezettségüknek. OOP » ■ ezBélyeggyűjtők öröme A szovjet postaügyi mmisztérium, a július 6—10 között Moszkvában megtartott atlétikai világbajnokság alkalmából két, többszínnyomásos különbélyeget bocsátott ki. 40 kope- kes értékben. Az egyiken gyűrűn tornászó atléta látható, a bélyeg alsó felében pedig a moszkvai Laniin-sta- dion.^ A másik bélyeg talaj tornát végző fiatal lányt ábrázol, a háttérben a moszkvai egyetem körvonalai láthatók. Ezzel a két új bélyeggel egyidőben további két bélyeg került kibocsátásra az »Ifjúság Napja« tiszteletére. Ezek a bélyegek 40, illetve 60 kopek névérhékűek, kék és vörös, illetve zöld és vörös színezéssel. Mindkét bélyeg egy épülő ipartelep előtt álló fiút és leányt ábrázol, kezében az épület tervrajzával. Július hónapban más újdonságok is megörvendeztették a filatélia kedvelőit: Izlandiban két »növénybélyeg« került kibocsátásra. Az egykoronás az »Epilopium latifoliuma 2.50 koÚjfajta műtrágya \ moszkvai rádió újfajta műtrágya felfedezését jelentette be, melynek segítségével egv méter hosszú répákat és több méter átmérőjű káposzta- fejeket termeszthetnek. Mihail Sem- jakám kiváló szovjet tudós szerint a szokatlan növesztő hatást egy penészgomba okozza. Ebből a gombából öt Újonnan épült villalaikós. Az ablakon hófehér függönyök. Az előud- var virágerdős panoráma. Ezer és ezer szál különböző színű szegfű. Mintha egy Balaton melletti villalakásban vagy tapolcai nyaralóban járna az ember. Hogy mégsem nyaralók élnek a lakásban, erre csupán a virágos udvar végében elterülő, szénával, szalmával „beépített*1 gazdasági udvar következtet. Odább a hosszú istállóépület, előtte tehenektől, borjaktól tarkálló karámmal. Első látásra nem is sejtené az ember, hogy ez az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet, a milliomosok birodalma. „Jól élnek, nem sok a gondjuk így emlegetik a termelőszövetkezet tagjait. S ha c megállapítás nem* is teljesen fedi a valóságot — mert gond, baj akad mindenütt — azért közel állnak az igaz.sághoz. Elegendő néhány percet eltölteni a termelőszövetkezet vezetői, tagjai között és a számadatok birodalmában, hogy megállapítsa az ember: ha gond. s baj „fűszerezi” még a nagy tísalád életét, azért sokan szívesen cserélnének velük! Még olyanok is. akiknek látszólag könnyű, gondtalan az életük. Igaz, hogy Calkó Lajos bácsi, az Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke kissé gondokba merülten fogad bennünket a hófehér függönyös. hűvös irodában, s az első szava is panasz. Azonban a panasz felsorolása korántsem tart annyi ideig, mint utána az eredményeké. S bár Lajos bácsi, az elnök komoly, gondterhelt arccal újságolja, hogy sajnos 280 ezer forintot elvitt a víz, ennyi kárt okozott az idei esős június, azért ilyen hatalmas érvágás ellenére sem lesz baj az éves terv gramm egy hektárra elszórva elegendő ahhoz, hogy ilyen hatalmas zöldségek tereinj anek. Ezenkívül a növekedés időszaka hónapokról néhány hétre csökken, miáltal az északi vidékeken és a csapadékszegény területeken is termeszthetnek szabadban zöldségféléket. ronás pedig a »Viola tricolor« nevű növényeket ábrázolja, Jugoszláviában is új bélyeget bocsátottak ki az 1943-as szutyeszkai csata emlékére. A bélyeg 15 dináros. kaxminbarna és babérkoszorúval övezett zászlót ábrázol. Ugyancsak jugoszláv emlék- bélyeg jelent meg Marin Drzio jugoszláv költő születésének 450. évfordulójára. Ez a bélyeg is 15 dináros és egy antik kút képe látható rajta. Luxemburgban a Sarolta nagyhercegnő-sorozatot kiegészítették 30 centes (olívazöld), 50 centes (narancsszínű) és 5 frankos (lila) címletű bélyegekkel. Az emlékbélyegek gyűjtői örömmel fogadták a hirt, hogy Bécs- ben emlékbélyeget adnak ki dr. Zamenhof, az eszperantó nyelv megalkotója szobrának leleplezése alkalmából. Megkezdték Danielle Darrieux új filmjének forgatását, címe: Furcsa vasárnap. A filmben először játszik a kiváló francia filmszinésznő Bour- villel, a hires francia komikussal. Bourvil Danielle Darrieux férjét alakítja a filmben, akit az asszony öt éve elhagyott s most megkísérli visszar- hódítani a feleségét, hogy bosszút álljon rajta, megölje. A sok nevettető jelenet után a film happy end-del végződik. Danielle Darrieux a vígjáték befejezése után Julien Duvivier Marie Octobre című filmjének főszerepében játszik majd. A szakember tanácsa A nyárvégi — koraőszi vetésekről A mezőgazdaságban nincs megállás, nincs nyugalom. Itt a munkák, mint az óra kerekei, egymásba kapcsolódnak, egymást szorosan követte, sőt egymástól függenek. Alig tettük le a kaszát, alighogy felhordtuk a cséplőgéptől a zsákokat, máris új munkák jelentkeznek. Még zúgnak a szelelő rosták a magtárakban, pereg a ínag a csigatriőrökön, de az üzemvezető szakember szeme előtt már az augusztusvégi, szeptembereleji vetnivalók munkája kell lebegjen. A magyar ember közmondásai mindig bölcsek és megszívlelendők. Ezek közt most a »Ki mint vet, úgy arat« ősi bölcsessége kell legyen irányadónk. Ha valahol, valamikor a vetéseinknél a korai vetés, az idejében való talajelőkészítés döntően befolyásolta az aratás, betakarítás eredményeit, — úgy ezt még inkább elmondhatjuk a most soron következő vetési munkáknál! Jól, gondosan előkészített magágyba, kertszerűen, finom morzsásra előkészített talajba kell elvetnünk még augusztus 15-e előtt az őszi lucerna vetéseinket. A határidőntúli késedelmes vetés teljesen bizonytalanná teszi az eredményt, sőt augusztus 20 után már semmiképpen sem ajánlható, hogy lucernát vessünk! Az őszitakarmány keverékek, így: szöszös bükköny, homokiborsó. Legény-féle keverék és Keszthelyi-keverék vetésének is a határideje — ha jó eredményt akarunk elérni — szeptember 15-ben állapítható meg. Ezen időponton túl már soha sem kapunk olyan terméseredményeket, mintha betartjuk a korai vetésre adott tanácsot. Ugyancsak augusztus vége, szeptember első fele lesz a legjobb vetési idő az őszi árpának is. őszi árpáinkkal — helyes agrotechnika mellett —* kimagasló terméseredményeket lehet elérni. Magam is csépeltem már 30 holdas tábláról 19 mázsás boldan- kénti termést, de az ilyen termés- eredmények egyik legfontosabb tényezője — sok más mellett — a korai vetés! ősszel vetendő olajipari növényünk az őszi repce (káposzta repce) is. Itt is szabály, hogy — ha jó termést akarunk — augusztus 20-a előtt a mag a földben legyen. Az őszi korai vetést indokolja, hogy növényünk mindig jól megerősödve, kellő fejlettséggel érkezzék a tél sanyarúságai közé, hogy azt aztán jól bírja és tavasszal nagy életerővel fogjon a fejlődésnek. Figyelembe kell venni — sajnos ma nálunk igen sok helyen — hogy minél soványabb a föld, annál inkább fontos a korai vetés. Ez érthető, mert tápanyagszegény talajon még nehezebben fejlődik a növény és cse- nevészen, legyengülve nem bírja el a tél megpróbáltatásait. Itt van hát az ideje annak, hogy a fent felsorolt vetemények alá —- még ma — megkezdjük a műtrágyázást, talajelőkészítést, hogy aztán a felsorolt határidők letelte előtt helyesen előkészített, gyommentes, ap- rómorzsás, tápanyaggal kellően ellátott magágyba vethessük növényeinket, ahol aztán idejében, kedvező körülmények közt csírázva gyors, erőteljes fejlődésnek indulhatnak. Erős állomány, fejlett növény- egyedek majd bírják a telünk szélsőségeit és biztos termést adnak, jó átlagokat biztosítanak az 1959-es aratásra! BENÁRD GÉZA mezőgazdasági mérnök. Európa legöregebb faluja D. Theoraris, görög régész rendkívül érdekes leletre bukkant: Tesz- száliában, 4 Pinios-folyó partján olyan romokát talált, amelyek állítólag Európa legrégibb mezőgazdasági településének maradványai. Az ősi falu korát 7000 évre becsülik. A rendkívül érdekes régészeti lelőhelyen búza-, rozs-, zab- és babszemeket találtak teljesen jó állapotban, továbbá kőszerszámokat és csontból készült földművelő eszközöket A görög régész kutatásai arra mutatnak, hogy ezen a helyen már időszámításunk előtt ötezer évvel paraszt-település volt, ahol a lakosság földműveléssel és halászattal foglalkozott. Amennyiben D. Theoraris következtetései beigazolódnak, ez azt jelentené, hogy Görögországban az európai kultúra legősibb nyomait fedezték fel. MILLIOMOSOK Jól élnek a* edelényi Alkotmány !&»• tagjai teljesítésével, s a munkaegységrésze- sedés körül. Pedig nem csekély dolog ez a háromszázezer forintos veszteség, még olyan erős termelőszövetkezetnél sem. mint az edelényi Alkotmány. Ezt a hatalmas veszteséget a szabályozatlan, szeszélyes Boldva folyócskának »köszönhetik«. Bárhogy igyekeztek is. a hirtelen lezúdult ár elől nem tudtak megmenteni mintegy 13 hold kukoricát. 16 holdnyi árpát és jelentős kár esett jónéháiny hold- nyi búzatermésben is. — Ha ez nincs, ma egyáltalán nem fájna a fejünk. — így elmélkedik Gatkó Lajos bácsi. — Nem 65, de legalább 70 forintot fizethettünk volna munkaegységenként az év végén. — Mert ami a termelőszövetkezet?munkáját. jövedelmét illeti, az árvíz okozta kár mellett — jól sikerült az esztendő. Nemhiába dolgozik évek óta együtt az Alkotmány javarésze, szervezettségüket nem tudta megingatni mindeddig semmiféle vihar, megy is a munka náluk, mint — magyarán mondva — a karikacsapás. Az általában viszontagságos időjárás mellett is olyan hasznot húznak például a kertészetből — előreláthatólag az aprómagvakból és kapásokból is —, hogy bőven fedezi az elemi kár okozta csapást. A termelőszövetkezet ésszerű gazdálkodását, s e gazdálkodás jövedelmezőségét tekintve, nem kell messzire menni. Elegendő, ha megnézi az ember a kertészetet, a mintegy 25 holdnyi öntözéses és szárazművelésű aranybányát. Mert aranybánya ez a javából. Az Alkotmány tagjainak véleménye szerint, az a termelőszövetkezet, vagy gazdálkodó ember, amely, vagy aki boldogulni akar, az nagy üzemszerűen, a belterjesség felé „orientálódjon”. Ezt azért is állíthatjuk, mert az állat- tenyésztés mellett a kertészet adja a legtöbb jövedelmet. Ahogy az eddigi eredmények biztatnak, ezévben körülbelül négyszázezer forintot jövedelmez a kertészet, ami jő pénz, még akkor i#, ha nem egy ember zsebét duzzasztja, hanem hstvanötfelé osztódik. Illetve hat- vamhétfelé. mert 85 tag mellett gondolni kell az alap növelésére is, meg a beruházásokra is. Enéikül ugyanis sohasem juthatnának előbbre. Márpedig az Alkotmány tagjai nem olyan tipusu embereik, akik szeretnek egyhelyben topogni. Ck a fejlő* dés hívei. Az olyan fejlődésé, teszem azt, hogy jövőre még könnyebb legyen a munka és még több legyen a jövedelem. S ennek érdekében alaposan megnézik, hova teszik a pénzüket. Mert Inkább néhány forinttal kevesebb legyen idén a munkaegységrészesedés, — bizonyos fontos beruházások miatt, amelyek azután jövőre megháromszorozzák azt a né- hányszáz vagy néhányezer forint ki nem fizetett, de közös vagyont növelő értéket, s természetesen így a jövőbeni munkaegységrészesedést is. A holnapot tekintve ilyen előrelátás például a juh-hodály megépítése a teés a szarvas ma rhaáUotmány, nyésztörzs növelése is. Százezer forintot szántak az építkezésre és a törzsállomány bővítésére, saját erőből. A többit hitelként, biztos, jövedelmező pénzként az állam adja az ő erőfeszítésükhöz, rövid, vagy éppen hosszúlejáratú hitelként, ök azután gondoskodnak róla, hogy ez a pénz rövidesen megkétszereződjön, megháromszorozódjon. Az ésszerű gazdálkodás, a szorgos munka viszonzásaként azután igazán jól élnek az Alkotmány tagjai. Minden egyes tagra értendő ez. Akármelyik termelőszövetkezeti asz- szony, lány megdolgozza a maga 200 vagy több munkaegységét, s ha hozzávesszük, hogy egy-egy családból általában többen is dolgoznak, akkor nem nehéz megállapítani, hogy nem élnek rosszul a milliomos tsz tagjai. Milliomosok együttvéve, mert az állami hiteleket leszámítva, több mint egy millió a közös és tiszta vagyon. S a közös vagyon mellett ki-ki. akár Katona Mária, Pirkó Anna, akár Dorogi Mihály és családig, minden újabb és újabb zárszámadáskor ezrekkel. tízezrekkel növeli külön egyéni vagyonát. Gyarapítja a háztáji gazdaságot, a lakás, az otthon szépségét, kényelmét. Egy család, ötvenezer forint kereset.. * Erre is van példa az Alkotmányban, Dorogi Mihály, a közös juhásza Olajtartály — sóból A Szovjetunióban évről évre no-* veksziik az olajtermelés. Felmerül a kérdés, hol és hogyan lehet jól tárolni az olajat és termékeit? Jelenleg földalatti vagy föld feletti fém vagy vasbeton ciszternákban tárolják az olajat. Ilyen ciszterna azonban nagy helyet foglal el, előállítása és üzemben tartás a költséges. Ezenkívül igen sok olaj párolog el belőle. Szovjet mérnökök egy idő óta újtípusú földalatti ciszternák tervezésén dolgoznak. Ezeket a ciszternákat sík helyekein, kősórétegekbe építik bele. Tulajdoniképpen függőleges aknáról van szó. amelyeket a sórétegbe vízsugárral fúrnak. A sajátságos »sócisztemát« végleges kialakulása után megtöltik kőolajtermékkel, ami automatikusan kinyomja a sós vizet; Az olajtermékek kiszivattyúzása viszont úgy történik, hogy isimét sóa vizt nyomnak be a ciszternába. Előzetes Számítások szerint ez az új módszer körülbelül egytizedére csökkenti az építkezési és tárolási költségeket. például — igaz, felesége és lánya segítségével —»ennyit keresett az elmúlt esztendőben. Nem beszélve arról, hogy a háztáji gazdaság, az egyéni — 20 darabos — juhtartás is hozott még néhányezret. Igaz, ez kirívó eset, s hárman is dolgoztak érte, de ezt családjával akár a növénytermelésben. akár a kertészetben bárki elérheti. Ezért nem csodálkozik az ember, hogy az Alkotmány tagjaihoz egyre többen akarnak csatlakozni. S ha megvan rá a lehetőség, ha megfelel az illető mind a munka, mind a becsületesség tekintetében a követelményeknek, a tagság befogadja a közösségbe. ■ A holnapról, a tervekről beszélgetünk a tagság elnökével, Lajos bácsival, azonban nem sokáig, mert bekopognak. — Kezdhetnénk a csépié?*t, Lajos bácsi — mondja a cséplővezető és Galkó Lajos bácsi elnézést kér, neki bizony mennie kell. mert most mindenekelőtt első a cséplés. Búcsúzóul még elmondja, hogy jövőbeni terveik merészebbek, mint a mostani. Jövőre nagyobb lesz a szarvasmarhaállomány és fejlesztik a kertészetet Is. No és. ami igen lényeges, jelentős talajjavítást, talajerő visszapótlást is terveznek. A napokban öt hold napraforgót vetettek másodvetésként, s azt zöldtrágyaként alkalmazzák a tavasziak alá. Meg azután még tíz- tizenöt holdnyi takarmány pótlást szolgáló csalamádét is vetettek másodvetésként. Kell a takarmány az állatállománynak. Ki kell használni minden lehetőséget. És a lehetőségek kihasználását illetően nem kell félteni az Alkotmány tagjait. Barcsa Sándor
