Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-01 / 180. szám

Féntek, 1958. augusztus 1. fiSZAKMAGYARORSZÄG 3 IPARI HÍRADÓ A határidő előtt másfél hónappal befejezték az emődi felsőtagozatú általános iskola építését A Borsod megyei Építőipari Válla­lat dolgozói az idén mintegy 12 mil­lió forintos beruházással 9 új falusi iskola építését kezdték meg. Ebből 7 iskolát még az őszi hónapokban — a határidő előtt elkészítenek. Az első munkasikert az Ernődön dolgozó na­gyobbrészt fiatalokból álló Henri Martin brigád érte el. A négytanter­mes felső tagozatú iskola építését —, amelyben előadótermet, fizikai és ké­mia szertárnak megfelelő helyisége­ket is létesítettek — a határidő előtt másfél hónappal, kiváló minőségű munkával befejezték. Az idén épült első iskolát augusztus £án ünnepé­lyesen adják át a község vezetőinek. A vállalat dolgozói az alkotmány­ünnepi versenyben: augusztusban további négy falusi iskolát adnak át rendeltetésének. Korszerűsítik a Tiszapalkonvai Hőerőmű térvilágítását A Tiszapalkonyai Hőerőműben ed­dig ideiglenes faoszlopokra szerelt villanyégőkkel oldották meg az utak világítását. Az Erőmű Beruházó Vál­lalat a térvilágítás korszerűsítésére most 1.400.000 forintot fordít. A munkákat már megkezdték és az év végéig az utak mentén 100 kandelábert helyeznek el, amelyek­be egyenkint 200 wattos égőt szerel­nek. Elkészült a DIMÍVAG-ban az ötazázadik bukóprés A DIMÁVAG Gépgyárban 1955-től gyártják a nagyobbrészt exportra Újszerű talajművelő gépet próbáltak ki Tokaj hegy alján A Tokajhegyaljai Állami Pince- gazdaság abaujszántói üzemegységé­ben az elmúlt hetekben újszerű — vezetőüléssel és kormányszerkezettel ellátott — talajművelő gépet próbál­tak ki. A csörlő vomtatású gépet He­gedűs Sándor gépészmérnök, amérai gépállomás igazgatója tervezte és az első mintadarabot Dranka László, az abaujszántói üzemegység vezető­jével készítette el. Az új univerzális szőlőművélőgép kapál, fed, nyit — a trágyázásnál 20—25 centiméter mély £rkot ás és elvégzi a talajlazí­tást is. A gép három dolgozót foglal­koztat és teljesítménye 10 óránként 7—8 kataszteri hold. Az új gép a próbaüzemelés során bevált és a sző­lészeti szakemberek kisebb módosí­tásokkal javasolták sorozatgyártását. Az új univerzális gépet a Tokajhegy- aljai Állaimi Pincegazdaság szőlőiben már rendszeresen használják. kerülő PN 2 és PN 4-es fajtájú, a leg­különfélébb használati cikkek tömeg- gyártására szolgáló bukóprésgépeket. A mind belföldön, mind pedig kül­földön igen jól bevált nagyobbtelje- sítményű PN 4-es bukóprésgépből — a gyártás megkezdése óta — a na­pokban elkészült az ötszázadik darab és azt szerdán adták át a kereske­delmi szerveknek. Az év hátralévő részében még száz darabot készítenek ebből a fajtájú gépből a gyárban. Egy termelési értekezletről Egy történelmi nevezetesei épület A reformkor idején ebbe a pozsonyi épü­letbe több esetben összehívták az or­szággyűlést. OLVASÓINK, LEVELEZŐINK, TUDÓSÍTÓINK ÍRTÁK 4600 tonna kokszmegta k arí tás Az Özdi Kohászati Üzemek nagy­olvasztóművénél az első félévben négyezerhatszáz tonna kokszot taka­rítottak meg. A jelentős eredmény elérését a kohók jobb levegőellátása mellett az tette lehetővé, hogy a szo­kásosnál több érctömörítvényt hasz­náltak és az olvasztárok szigorúan megtartották a technológiai utasítá­sokat. A megtakarítás értéke több mint 1.300.000 forint. Műhely a- terhesanyák részére (Tudósítónktól.) A Diósgyőri Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat július 26-án tartotta termelési értekezletét, ahol a válla­lat igazgatója, Gömöri elvtárs ismer­tette a II. negyedév munkáját. Ter­vünket, mely 32.200.000 forint volt, 38.200.000 forintra teljesítettük. A tervszerű takarékosság szem előtt tartásával, a dolgozók önfeláldozó, becsületes munkájával tudtuk ezt el­érni. Ha továbbra is így fogunk dol­gozni, mint az utóbbi években, úgy az év végére számíthatunk nyereség- részesedésre is. Szarka Gyula versenyfelelős a be­számoló után felolvasta a jutalma- zottak névsorát. Kilencen kaptak »kiváló dolgozó« oklevelet, melyhez pénzjutalmat is adtak. Orosz Zoltán KISZ-titkár hozzá­szólásában elmondta: nem tartja cél­szerűnek, hogy a fűszerboltokból — egyes személyek helytelen intézke­dése folytán — kivonták a zöldárut. Hangsúlyozta, hogy ha a fűszerbol­tok nem tarthatnak burgonyát, zöld­paprikát, akkor a zöldségboltok miért tarthatnak szikvizet, kristály- cukrot. Ezen sürgősen változtatni kell. Válaszában Fazekas elvtárs Ígéretet tett, hogy a problémákat megvizsgálják és a legmesszebbme­nőkig segítséget nyújtanak a bajok orvoslásához. Lang Kálmánné-ooo­Kazinctarcika egészségügyi Lelyzete Köszönet a kórháznak Vas megyében dolgozom, itt kap­tam hírt arról, hogy édesanyám Fel- sőnyárád községben súlyosan meg­betegedett és a miskolci kórházba kellett szállítani. Erre az értesítésre azonnal hazautaztam. Bevallom azt is, hogy némi aggodalommal értesül­tem az esetről, mivel közvetlen a fel- szabadulás után magam is feküdtem a miskolci kórházban és akkor az ápolás, betegellátás körül igeri szo­morú tapasztalatokat szereztem. Most azonban örömmel tapasztal­tam, hogy teljesen megváltozott, megjavult a betegellátás. Édesanyám, de a többi betegek körül is csupa--------------—4^.^ e mberszerető, hivatásból gyógyító egészségügyi dolgozó szorgoskodik. Édesanyám a belgyógyászat betege volt. Szigeti doktor úr messzemenő igyekezettel segítette át a veszélyen. Köszönet ezért a kórház minden dol­gozójának, akik igazi hivatástudattal dolgoznak a betegek gyógyításáért. El kellett ezt mondanom, hogy lássa mindenki a különbséget, a változást, ugyanakkor szeressék ezt az intéz­ményt, ahol a szocializmus egészség- védelmét nemcsak hirdetik, hanem mindennapi cselekedetükkel elősegí­tik. Négyesi Zoltán szds. Sárvár. Az Ózdi Kohászati Üzemekben a terhes nődolgozók részére ruhajavító műhelyt létesítettek. A műhelyben a gyár munkaruháinak javítását végzik és oda — orvosi javaslat alapján — azokat a várandós asszo­nyokat irányítják, akiket terhessé­gük ideje alatt könnyebb munka­helyen kell foglalkoztatni. A ruha- javító műhelybe irányított terhes nődolgozók a korábbi beosztásuk szerinti munkabért kapják és állo- mányilag is eredeti üzemüknél ma­radnak. A műhelyben egyelőre egy műszakban foglalkoztatják a terhes asszonyokat, de később — a szükség­nek megfelelően — két váltásban dolgoznak majd. (Tudósítónktól.) Kazincbarcika nem kis gondot okoz a városi tanács egészségügyi osztályának, hiszen a régi Kazinc és Barcika elmaradott kis faluk voltak. A régi rendszer nem igen törődött a lakosság sorsával. Az új város lakossága az ország különböző részéből verbuválódott. Sajnos, nem egy esetben tapasztal­ható, hogy nem becsülik meg a szép, új lakásokat. Olyan munkás- szállás is van. ahol nemcsak magá­nos személyek, hanem családok is laknak, és az egészségügyi viszonyok nem kielégítőek. Ez a helyzet igen fontos feladatot ró a város egészség- ügyi szerveire. Ebben a munkában nagy segítséget nyújt a szülői mun­kaközösség is. Hiányosságok vannak az egyes üzemekben is az egészségügy terén. Például a hőerőműnél a fürdők és az öltözők nagyon zsúfoltak. A dol­gozóknak az a kérelmük, hogy mű­szakváltáskor az autóbuszokat ne indítsák azonnal, hanem hagyjanak időt ahhoz, hogy nyugodtan megfü- rödhessenek és tisztán mehessenek haza családjukhoz. Jelenleg az a helyzet, hogy ha fűrödnek, elkésnek a buszról és a másik indulásáig igen sokat kell várakozni. Reméljük, a kérés nem teljesíthetetlen. HALMÁGYI BALÁZS Kazincbarcika Újra a földművesszövetkezetekről Sok szó esett mostanában arról, hogy a földművesszövetkezetek nem akarnak növényvédőszereket tartani és a dolgozó parasztoknak árusítani. A kormányhatározat szerint me­gyénk egész területén meg kell per­metezni a burgonya vetésterületeket, hogy a burgonyabogarakat kiirtsuk. A szükséges vegyszerek szállítása fo­lyamatban van, a legtöbb helyre már meg. is érkezett. Az átvétel körül azonban bajok vannak. A Miskolc és Vidéke Földművesszövetkezet, a tak- taszadai földművesszövetkezet nem veszi át az árut, így a MÁV raktárá­ban hever és nyilvánvalóan fekbér alá esik. A pálházai és füzérkomlósi föld­művesszövetkezetek ügyvezetői is megtagadták a gépkocsin oda­szállított vegyszer átvételét. Vajon ki fogja kifizetni a fekbért és államunk által kifizetett rakodási és teherfuvar szállítási költségeket? Miéit nem akarnak egyes földműves- szövetkezeti vezetők növényvédő szert — a kormányhatározat ellené­re — forgalomba hozni. Van talán elképzelésük, újításuk, jobb megol­dásra? Ha igen, terjesszék azt az illetékesek elé, abban nevezzék meg pontosan, hogy ki foglalkozzon növényvé­dőszer forgalombahozatalával és hogyan jusson hozzá bármikor pénzéért a termelő. De addig, amíg ilyen javaslatot nem tesznek, rendel­jék meg a növényvédőszereket és hozzák azt forgalomba termelők­nek, hogy leküzdhessék a különféle kártevőket és magasabb termésered­ményeket takaríthassanak be. Hajdú Károly ■--------—o-----------­A facsemeték kártevői A múlt héten Szikszóra utaztam. A felsőzsolcai állomáson örömmel^ lát­tam, hogy szépen zöldéinek az őrház mellett elültetett nyárfa-csemeték. Lelkesedésemet csakhamar kioltotta egy szomorú látvány. A facsemeték között két tehén legelészett, s mi­közben az őrizetükre küldött 12—13 éves fiú az utasoknak integetett, a tehenek nagy élvezettel legelték a fiatal fák hajtásait. Sajnos hasonló jelenségekkel Mis- kolcon is találkozhatunk. A Vörös­hadsereg útja elején lévő bérházak előtt a IV. kerületi tanács parkosított és fiatal fákat ültetett körülbelül 3 évvel ezelőtt. Az ott játszó gyerekek áúandóan letördelik a fiatal facseme­téket. \ Nem lehetne egy lakóértekezleten tudtára adni a szülőknek, hogy a sok pénzt igénylő parkosítás nemcsak a város szépítését szolgálja, hanem el­sősorban értük van, hogy kiülhesse­nek a zöldbe és gyermekeiknek ját­szóterük legyen? id. Laszkaráti Dezső Miskolc, Rákóczi u. 7. Városunk munkaerőgazdálkodásáról Kevés a férfi szak- és segédmunkaerő — Ma még gond a nők elhelyezése9 de* • — Az érettségizett fiatalok ne idegenkedjenek a szakmunkától Jó másfél évvel ezelőtt zilált gaz­dasági helyzetünk következtében, munkanélküliség fenyegetett. A ba­ráti országok támogatásával, kor­mányunk irányítása mellett, dolgo­zó népünk összefogásával — Nyu­gat csodálkozásárar — gyorsan kon­szolidáltuk a helyzetet. Ma már nem munkanélküliségről, de mun­kaerőhiányról beszélünk. Miskolcon 1957. évben 1,800.000 forint munkanélkülisegélyt fizet­tek ki. Ezzel szemben ez év első négy hónapjában 3215 fő munka­erőigénylésre 2331 főt tudott csak kiközvetíteni a városi tanács mun- kaerőcsoportja. Városunk ipara szakmunkáshiánnyal küzd A városi tanács udvarán — a ki­közvetítő előtt — mégis sorbanál- lókat látunk. — Talán kevés a lehetőség az el­helyezkedésre? — kérdeztük Cson­tos József csoportvezetőtől. — Szó sincs róla! Férfiakból ko­moly munkaerőhiányunk van, — s válaszát bizonyítandó aktahalmazt terít elénk. A különböző vállalatok munka­erő igénylései igazolják: városunk­ban férfi szak- és segédmunkáshi­ány van. Az építőipar 150 kubikost kér. A DIMÁVAG-ban 25 a Nehéz- ezerszámbain 20 esztergályost várnak; A villanyszerelő vállalat 6 villany- szerelőt keres. Fa- és fémiparban 4 kádár, 2 kárpitos, 1 bádogos azon­nal munkát kaphat. Az Épületkar­bantartó 3 lakatost, motorszerelőt vár. Kilenc kisebb vállalat 34 fő segédmunkást igényel. A sütőipar­ban 2 400 forintos keresetet biztosí­tanak egy motoros árukihordónak. Kereseti lehetőség: szakmunkások­nál 1 700—1 900, segédmunkásoknál 1 100—1 400 forint. Tervek — amelyek megoldanák a női munkaerő foglalkoztatását — jóváhagyásra várnak Míg a férfiaknál munkaerőhiány van, a nők elhelyezése komoly problémát okoz a városi munkaerő­gazdálkodás csoportjának. Jelenleg mintegy 350 nő kéri elhelyezését, s a lehetőség kevés. A városi tanács 8 millió forint állami hitellel, a szerencsi csokolá­dégyárhoz tartozó ostyaüzem léte­sítését javasolta a volt ételgyár he­lyén. Az illetékes minisztériumban már tárgyalások folynak a terv vég­rehajtásáról. Az ostyaüzem kezdet­ben 250, később, felfejlődése során közel 700 nőnek biztosítana mun­kát. A másik terv: kézműipari bedol­gozóüzem létesítése. Ez több me­gyei székhelyen — mint például Pécsett, Győrött = jól bevált, s a budapestihez hasonlóan kötetlen, de jó közepes kereseti lehetőséget biz­tosítana. Itt 200-300 nőt lehetne el­helyezni. Diákok nyári és állandó munkalehetőségéről A Munkaerőhivatal mellett — a városi KISZ-bizottság, nagyobb vál­lalatok és iskolák képviselőinek be­vonásával — »Ifjúságot Elhelyező Bizottság« dolgozik, amely biztosít­ja a diákok nyári szünidőben való foglalkoztatását. A vizsgák előtt 160 vállalatot kerestek fel. 50 be is je­lentette igényét. 550 fiú és 35 lány munkájára van szükség. A jelent­kezők száma nem haladja meg az igényt. Ezenkívül 51 fő részére (eb­ből 11 lány) állandó, vagy ideigle­nes munkalehetőséget biztosít a Kiskereskedelmi Vállalat. 142 fiú és 9 leány ezenkívül is kaphat ál­landó munkahelyet kisebb válla­latoknál. A nyolc általánost végzettekből 79 fiú és 266 leány elhelyezését biz­tosítja a városi tanács munkaerő- gazdálkodási csoportja. Kereseti le­hetőség (négy órai munkaidőre) 350—500 forint között. Nem jut minden érettségizettnek íróasztal Miskolc 250 különböző vállalatá­nál 2 270 fő nyugdíjra jogosult dol­gozik, Az első félévben 120 ezer forint újítási dijat fizettek ki a Borsodnádasdi Lemezgyárban A Borsodnádasdi Lemezgyárban az első félévben 130 újítási javasla­tot valósítottak meg, s ezeknek gaz- 1 ............ 1 ■ d asági hasznossága több mint 2.700.000 forint. Az újítóknak az idén 120.000 forintot fizettek ki. — Ha ennek csupán 50 százaié-' kát helyezik • nyugdíjba azonnal, úgy a meglévő, gimnáziumot vég­zett fiatal munkaigénylőket játszva el tudnánk helyezni kívánsá ”juk sze­rint — mondotta Csontos József. Különösen most, amikor a Munka­ügyi Minisztérium bevezette a gya­kornoki állást. így a felvett fiatal­nak négy hónapig a minisztérium utal ki 400 forintot, a másik négy­százat pedig külön kapná a válla­lattól. Négy hónap éppen elég idő, betanítani az érettségizett fiatalt. , Ez az egyik oldal. A másik gon-1 dot a középiskolát végzett fiatalok-1 nak a szakmunka iránt mutatott-1 idegenkedése okozza. Pedig meg1 kell érteni a fiataloknak: nem min-' den érettségizettnek jut íróasztal.1 S a szakmunka jobb megélhetést is1 biztosít. Ez évben mintegy 6501 MTH-s fiatal tett városunkban1 szakmunkás vizsgát. Az egyre nö-' vekvő iparunk — különösen a gép-* és bányaipar — többet kíván. I A városi fiataloknak a szakmun-^ kától való húzódozása hozza ma-| gával. hogy falusi fiatalokból kell ( biztosítani az ipari munkásság * utánpótlását. Ebben az esetben pe-^ dig felvetődik a kérdés: ki maradi a mezőgazdaságban? i A probléma súlyos, és megoldás-, ra vár. Az első lépést az iskolák-1 ban és a családon belül kell meg-1 tenni. Meg kell szerettetni a fiatal­sággal a fizikai munkát. És ebben j legtöbbet a szülők és a tanárok te-í hetnek. De ez nem utolsó feladat- \ ként vár a tömegszervezefekre is, ] elsősorban a KISZ-szervezetre. i Baráth Lajos i

Next

/
Thumbnails
Contents