Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-01 / 180. szám
4 CSZAKMAGYARORSZÄG Péntek, 1958. augusztus t A TÁRGYALÓTEREMBŐL A piac „üdvöskéje*'a vádlottak padján Néhány napja történt... Nagydarab asszony ül a vádlottak padján. Igazi kofa-típus. Zilahi Fe- rendiének hívják. Zilahiné a vásárlók és a kiskereskedők előtt közismert. A piac »üdvöskéje« mindkét félt egyformán becsapta. • meglopta és kihasználta. Ám amilyen nagyvonalú volt »üzletszerzésben«, olyan szerény és illemtudó most a bíróság előtt. —A jószívem hozott ide. Segíteni akartam azokon a szegény kiskereskedőkön, a szegény miskolciakon, — mondja szánandó hangon. Zilahiné 1954-től dolgozik a »zöldség-gyümölcs szakmában«. Eleinte éppen olyan szerényen dolgozott és becsületesen élt. mint a többi kiskereskedő. Ám észrevett valamit: azt, hogy egyik-másik ember különféle •»illegális« üzletek lebonyolításával, munka nélkül is nagy összege két keres. Elhatározta, hogy ő is kihasználja a »gazdasági lehetőségeket«. tőkét gyűjt. A tőkegyűjtésre vannak bizonyos lehetőségek illegális csatornák. Magyarországon ugyanis jelenleg átmeneti szakaszban élünk még, amikor a mezőgazdaságba a szocialista és szövetkezeti gazdaságok mellett szépen virágoznak a kisáru termelő gazdaságok is. A piacra a szocialista és szövetkezeti kereskedelem mellett szabadon hozza áruját az őstermelő, a kisárutermelő is. Mivel a szocialista és szövetkezeti kereskedelem egy- * előre még nem bírja teljesen kielégíteni a vásárlók igényeit, így lehetővé tették egyes, arra szociális szempontból rászoruló piaci kereskedőknek, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében vásárolhassanak és eladhassanak árut, bő- vítsék az árufelhozatalt. Az ellenforradalom. után közvetlen, amikor a város és iiparterületek élelmiszer- ellátásában némi zavarok mutatkoztak, a városi tanács a jobb áruellátás érdekében hallgatólagosan abba is belement, hogy egyes kiskereskedők pénzüket összeadva, közösen hozathassanak vidékről árut. Egynéhány kereskedő kihasználta Miskolc szorult helyzetét és nem a megengedett módon, hanem a termelő és a kiskereskedő közé nagykereskedőként beékelődve, nagyban kezdte hordani az árut a piacra. Zilahinénak különösen az »alma- ezezon« jövedelmezett jól. Fogta magát, leutazott almatermő vidékekre és megrakott teherautón tért vissza, ö maga is árusította, de az áru tömegét kiskereskedőknek adta el és olyan ügyes »firmával«, hogy azok a végén hálásak voltak. Amikor a becsületes kiskereskedő örült, hogy egy-egy alkalommal 60—100 kg-ot vásárolhatott tőle. ő 20—30 mázsás tételekben hozta az almát. Ä termelőktől igyekezett olcsón venni azzal érvelve, hogy ez a kiskereskedőn keresztül jut el a fogyasztóhoz, ugyanakkor a piacon a kiskereskedőknek a piaci árfolyam szerint adta el. Mi következett ebből? Az, hogy a kiskereskedő is hozzáadta a maga százalékát, amit természetesen a vevő űzetett meg. Újabb szállítmány esetén megint a piaci árfolyam szerint adta. és így az árak fölfelé emelkedtek. A háziasszony, amikor azon töprengett, hogy miért folyik el olyan I könnyen a pénz a piacon, nem is sejtette, hogy ebben benne van Zilahiné (és még néhány más kereskedő, mint Bus. Meliher, KraVecz, Váradi, Jablonkai) keze is. Néhány adat a forgalomról. 1956 decemberében csak egyetlen hónap alatt. 115 mázsa almát szállított be vidékről, amit továbbadott megfelelő haszonnal a kiskereskedőknek. 1957 januárjában 75. februárjában 40 mázsát hozott be. Márciusban érte el a csúcsforgalmat, amikor 10 TEFU- kocsival 245 mázsa almát szállított be. Zilahiné nemcsak almával üzérkedett. Foglalkozott többek között dinnye nagybani árusításával és eladásával is. Lekötötte például a Heiőpapiban lakó. Nagy Béla termelő összes dinnyéiét. Egyetlen hónap alatt 385 mázsa dinnyét szállított a miskolci, illetve a diósgyőri piacra, azaz továbbította a kiskereskedőknek. A megegyezés ellenére azonban a termelőtől kizárólag csak I. osztályú árut akart átvenni. A termelő ragaszkodott a megállapodásihoz. Rendben van, elviszem mind! — jelentette ki rövid gondolkodás után. mindössze az volt a kérése, hogy Nagy Béla kérjen őstermelői igazolványt és írassa rá alkalmazottak, Balyi Józsefnét, aki egyébként az ő állandó kisegítője. Megetetem én azt a bányászokkal — mondta —, hiszen azok megeszik a ganéft is. így is tett. Balyinéval a dinnyét elhordatta a bányavidékek dolgozóinak Tardana, Dédes, Dódestapol- csány környékére. Kilónként 50 fillértől 1 forintig sózta rájuk a rossz dinnyét, s ők pedig 30—40 fillérrel számoltak el Nagy Bélának, A piac »üdvöskéi^« ilyen és ehhez hasonló üzérkedéssel csaknem két éven keresztül szipolyozta a havi többtízezer forintos üzleteivel a kiskereskedőket. de végső soron a vásárlókat, míg végre méltó helyére: a vádlottak padjára került. A bíróság árdrágító üzérkedés bűntette miatt nyolchónapi börtönre ítélte. Emellett elkoboztatta a lefoglalt 13 ezer forint értékű áruját és. még újabb 1090 forint vagyonelkobzásra ítélte. Igen érdekes, hogy Zilahinénak s az ő útján járó hasonszőrű kereskedőknek nem is ez, hanem a büntetésinek az a kitétele döbbentette meg. hogy az ipar gyakorlásától örökre eltiltják. Van még egy érdekes .apróság a Zilahiné-ügyben. Érthetetlen például, hogy a TEFU-nál számára mindig volt kocsi. Például 1957 márciusában tíz. augusztusában tizenegy és szeptemberben tíz esetben. Érthetetlen az is, hogy a TEFU-nál nem tűnt fel. hogy ez a spekuláns üzérkedésre használja fel az állam kocsiját. A Zilahiné-eset _ azt is mutatja, — ő és a tanúk is hivatkoztak arra —. hogy más zúg-nagykereskedők is működnek, akikkel szemben hasonlóképpen kellene eljárni. (Cs. B.) m 67fíKltmG VfíRORSlOít Lenoyelorszáa birkózó válogatottja Miskolcon Csütörtökön este kedves vendégek érkeztek városunkba. A világbajnokságot? résztvett lengyel birkózó válogatott csapat tagjait üdvözölték a vendéglátó diósgyőriek. A lepkesúlyú Malich, a légsulyú Knetter. a könnyűsúlyú Gondvik, a váltósulyú Kuczynski, a középsúlyú Trentjaczy, a félnehézsulyú Sidorowicz és a ne-* hézsulyú Walicht szerepelnek a lén- gyel válogatott színeiben a diósgyőri versenyen. A nemzetközi találkozót a diósgyőri stadionban ma este szabadtéren ünnepélyes külsőségek között rendesek meg, Lengyelország és Miskolc válogatott birkózói összecsapása iránt máris nagy az érdeklődés. Ezért döntött úgy a DVTK vezetősége, hogy a versenyt a stadionban szabadtéren a lelátó előtti részen rendezik meg. A verseny nézői kényelmesen és nem túlzsúfolt tornateremben nézhetik végig az érdekesnek, színvonalasnak Ígérkező küzdelmet. Miskolcon régen volt birkózásban nemzetközi találkozó éppen ezért a miskolci versenyzők különös gonddal készülnek: a jóképességű lengyel csapat ellén sikerrel akarnak küzdeni. A miskolci válogatott csapat összeállítása végérvényesen a verseny előtt dől majd el. Mindenesetre a legjobb miskolci birkózók veszik fel a küzdelmet a lengyel vendégekkel. A lengyel válogatott miskolci vendég- szereplése ünnepi eseménye lesz városunk sportéletének, mivel lengyel barátaink látogatása mindig nagyjelentőségű volt fejlődésünk szempontjából. így lesz ez most is. Bizonyára sokat fognak tanulni versenyzőink ebből a színvonalasnak Ígérkező nemzetközi találkozóból. őszinte barátsággal és meleg sze* vetettel üdvözöljük a lengyel nép városunkba érkezett kiváló sportolóit, és kívánjuk, hogy a két váló-* gatott csapat küzdelme még jobban mélyítse el a két népi demokrácia együttműködését, barátságát. Negfszeríisn szerepelte?! az MVSC női röpiabdázói a Balaton Eypo-versenyeken Cséplés — tarlóhántás — másodvetés sokban és különösen Homrogd, Károlyfalva községekben. ' Az időjárás kedvező volt a másodvetésekre, amit a tsz-ek, egyéniek — bár nem teljest mértékben —, de lényegesen jobban kihasználtak, mint az elmúlt években. A termelőszövetkezetek 1000, az egyénileg gazdálkodók körülbelül 6000 katasztrális holdon vetettek másodvetést: főleg silókukoricát és csalamádét. Az idő még mindig alkalmas, hogy ezt tovább fokozzuk. Megyeszerte megindult és, jó ütemben halad a hordás. Mostanáig a learatott termény #35 százalékát hordták be. Ebben a munkában a mező- csáti, mezőkövesdi, szerencsi, szikszói és az encsi járások haladnak élen. Ezekben a járásókban megindult a cséplés is. (F.) Pénteken Budapesten sorsolják a lottót A tárgynyeremsnysorsolsson a 30. hét sze’vényei vesznek részt Az első augusztusi lottó-sorsolás ismét kettős lesz. A 31. játékhét nyerőszámainak húzását és a júliusi tárgynyeremény sorsolást augusztus 1-én, pénteken Budapesten a XIII. kerületi József Attila Művelődés* Otthonban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A tárgynyere- mény-sorsoláson a 30. játékhét szelvényei vesznek részt. Értesítjük a Labdarugó Játékvezetői Tanács tagjait, hogy f. hó 2-án, szombaton délután 17 órakor lesz a kövérek és soványak közötti futballmérkőzés a népkerti sportpályán. A mérkőzés után családias szalonnasütés az avasi nyomdász pincében. Elnökség. A miskolciak váltig azt hangoztatták a küzdelmeik megindulásakor, hogy ők csak tanulni mentek le a Balatonhoz. Az MVSC újonc NB. I-es csapata több NB. I-es ellenfelet kapott. Még az sem keltett feltűnést,' hogy az Angyalföldi Bútorgyár csapatát valósággal „lelépték”. Amikor az ajkai csapat ellen is győztek, sokan feltették a kérdést. — Mi lesz velük az NB. I-es csapatok ellen? Az NB. I-bein ötödik helyen végzett VTSK csakhamar tapasztalhatta, hogy mi lesz. Először csak mosolyogtak a miskolci lányok erőteljes leütésein, de a 20:8-as félidő, majd a 32:19-es vereség után már nem volt kedvük mosolyogni! A döntőre titkos esélyesként lépett elő az MVSC. A győri NB. I-es csapat legyőzése után a VTSK ellen újból biztosan győztek a miskolci lányok. A döntőben a BVSC-vel kerülték szembe. A pesti vasutascsapat sokáig az NB. I. bajnokjelöltje volt. A BVSC már „illő tisztelettel” állt ki a mis* kolci VSC elleni döntőre. És hogy-a- tisztelet indokolt volt, mutatja, hogy 2 perccel a befejezés előtt még az MVSC vezetett. Végül is öldöklő küzdelemben némi szerencsével a budapesti csapatnak sikerült két ponttal megnyernie a mérkőzést, de ekkor már ez számított meglepetés-> nek! A tanítványok — jelen esetben az MVSC — ezen a tornán tanítottak és példát mutattak a lelkesedésből, küzdenitudásból, a korszerű játékra való törekvésből. Az újonc MVSC három NB. l-es csapatot utasított maga mögé és a negyediknek is nagyon meg kellett „szenvednie” a minimális győzelemért. Az MVSC röplabdás lányai részére jó kis tanulmányút volt a balatoni „kiruccanás”. Biztató bevezetés az NB. I-be. Igaza volt akkor a szaksajtó munkatársának, amikor az MVSC női röplabdacsapatáról megjegyezte: — Jó lesz az MVSC-re vigyázni az NB. I-ben! Még csak annyit... Kik azok a játékosok, akik sikeresen szerepeltek? Megörökítjük nevüket a sajtóban is — mert megérdemlik: Homoláné, Ferenczi, Lévai, Kissné. Bánhegyi, Takács, dr. Szilágyiné, Kiss Eger- szegi, Perlaki. A játékosok teljesítménye mögött két kiváló, lelkes szakembernek az irányítása -áll. Dr. Smilyák Lajos szakosztályvezető és I-Iomola György edző irányításával dolgozik az MVSC női röplabdacsapata. Reméljük, még sok sikert aratnak a jövőben. (leskó)-QOOTp gy nagy fehér lepedő úszik a síkság felett. Ontja a füstöt a hőerőmű két hatalmas kéménye. A szél lecsapja a földre, befújja a kukoricás közé és beszalad véle a faluba. — Eső lesz! — bizakodnak az emberek. — Vagy csak szél... Eső kellene. Sürgősen... A diny- nyefélék, a kukorica, a másodvetés, meg mindenféle takarmánynövény Várják a csapadékot. Lucernából például egyszerannyi lenne, mint első kaszáláskor volt. Jó föld a Tisza mente: tavaszi áradáskor egy trágyázással felérő iszapot rakott le a víz. Erős gyökeret eresztett benne a növény, de eső nélkül utóbb mégis csak senyved, fonnyadozik a melegben. Imitt-amott kényszeredetten érik a dinnye, sárgállanak a paprikák: valamennyiből jó termés ígérkezne, ha esne ... A szél hirtelen magasba, kanyarodik, hátára kapja a füstöt és felszalad véle a felhők közé. — No, megette a fene! — Azért nem kell csüggedni, emberek! — Majd csak esik! — Látjátok: most érne sokat az Öntöző berendezés.., Az igriciek, BIZAKODÓ EMBEREK Jegyzetek egy fiatal t&z-röl ! A Sátoraljaújhelyi $ Gépállomás \ az alábbi személygépkocsihoz á felhasználható, elfekvő alkatréa székét kínálja fel ^ szére: közületek ré* 10 db fékbetét á 20.— Ft 7 db anya 4.~ * i 6 db anya 1.70 * $ 8 db hengerfej csavar 16— * r 20 db kerékanya 8.-* ^ 1 db szinkrongyűrű 110— „ f 1 db szinkronagy 120— „ £ 6 db kardánkereszt 350— „ £ 1 db szinkronkerék 200— „ { 2 db szinkronbetét 40— „ | 1 db szinkronagy 120— i 8 db szívószelep 16— * ^ 8 db szeleprugó *0— íf t 20 db csavar 15— ^ A változatos és szeszélyes időjárás ellenére — termelőszövetkezeteink, allami gazdaságaink, gépállomásaink es az egyénileg dolgozó parasztok szívós, kitartó munkája nyomán — aránylag jó termést takaríthatunk be. Az aratási munkákat idejében megkezdték a megyében. Bár kezdetben akadályozta ezt az esős időjárás, a kenyérgabona aratását már befejeztük, a tavasziárpa 85—90. a zab aratását pedig 25-30 százalékban végezték el. A tavasziaknál a lemaradás oka az egyenetlen érés. Az aratás üteme a mezőcsáti, mezőkövesdi. szikszói és encsi járásokban volt a legjobb. A gépállomások gépei általában — a kisebb hibáktól eltekintve — jól dolgoztak. Örvendetes, hogy ezévben az aratással egyidőben fennakadás nél-. kül folyt a növényápolás, a takarmánybetakarítás is. Megyénkben eddig a kapások 80—85 százalékán végezték el a gazoló kapálást. A kapásokból általában jobb termés várható, mint az elmúlt évben. A lucernák és vörösherék második kaszálása is befejezéshez közeledik, a pillangósok második gyapja pedig — elsősorban a déli járásokban — közel dupla termést adott, mint az első kaszáláskor. Takarmányellátásunk tehát biztosítottnak látszik. A felsoroltakon kívül azonban meglehetősen súlyos a helyzet a tarlóhántásnál. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, egyénileg dolgozó parasztjaink egyaránt elmaradtak. A tsz-eknél kezdetben az gátolta a munkát, hogy igen lassú ütemben takarították le a tarlót, máshol pedig — indokolatlanul — mellőzik a fogasolást és a hen- gerezést. Jobb a helyzet a megyei átlagnál a szikszói, encsi, sátoraljaújhelyi járámeg a cigándiak ésszel éltek. Felőlük jöhet-mehet a szél, bekapcsolják a motort és meg maguk is alá állhatnak, ha melegük van. — Lesz az is! — Lesz, lesz, de mikor? — Majd. Nem lehet mindent egyszerre. Gondoljátok el, mivel kezdtük — és most hol tartunk? — Az igaz. fliró Ferenc tsz-elnök ugyan- csak az eget vizsgálja: esik nem esik? Kint van még valamelyes lucerna, meg egy kevés árpa. Mái azt ma, vagy holnap behordják, addig ne essen! Aztán jöhet, zuhoghat vagy két napig, ahogy csak bír! — Nem lehet mindenkinek egyszerre teljesíteni a kérését... A gazdaság portáján, bent a falu közepén két befejezett, meg egy megkezdett kazal takarmány áll. — Ennyi az összes? — Ennyi, mert a többit eladtuk, a második pedig még kint van. A takarmánnyal jól állunk. Még ez a szerencsénk. Százhúsz mázsát adtunk el, abból fizettünk egy kis előleget. Ami hint vgyi, az is nagyon jó. A laposabb részeken térdig ér a lucerna. Ha a búza, a borsó, meg a gyapjú is ilyen jól sikerült volna, akkor most... így azonban nem mondhatnám, hogy már az idén gazdag emberek leszünk. A búzánk gyenge volt, a borsó elveszett, a gyapjút pedig megette a fene. Hát így jártunk! Még a tefiénre, ju- hokra is ráfizettünk. Kaptunk a tenyészállatforgalmitól 150 darab juhot, ebből egy pár darab elhullott, nagyrésze pedig alkalmatlan a to- vábbtenyésztésre. Azon gondolkodunk, hogy kicseréljük őket. Tejelő marhát a Dunántúlról küldtek. Szép kövér jószágok, de egy kicsit drá- gáljuk. Van köztük olyan, amelyikért több mint tízezer forintot fizettünk, de nem tejel. Ilyen jószágot sokkal olcsóbban helyben is kaphattunk volna. Kénytelenek vagyunk most a saját hasunkon megspórolni, amit rájuk költöttünk, mert a hitelt mind egy fillérig ki akarjuk fizetni. Szerintünk akkor ér valamit a közös gazdálkodás, ha magunknak keresünk és nem úszunk nyakig a hitelekben. Valamivel emiatt kevesebb lesz a betervezett munkaegység részesedés is. A palkonyai Petőfi Termelőszövetkezet az ellenforradalom után alakult újjá 13 taggal. Szétzilált hagyatékot vettek át, nem volt köny- nyű az újrakezdés. — Mindent hitelből kellett vásárolni. Vettünk lovat, magtakaró boronát, morzsológépet, tehenet, juhokat, van egy Zelorunk is — mindig és mindent állami hitelből. Aztán, mikor egy kis pénzünk került — törlesztettünk. Sokat, nagyon sokat kellett ezért dolgozni. 130 katasztrális hold szántón, meg a kaszálón napkel- tétől-napnyugtáig dolgozunk. 13 embernek egy kicsit sok. Koponyánként több mint tíz holdat művelünk, én például egyéb gondjaim mellett még a teheneket is gondozom, de megéri! így vannak ezzel a többiek is. 1 Ha ez az esztendő nem is úgy sikerült, ahogy vártuk, bízunk a következőben, meg az erőnkben. Az idén így is gazdagabbak leszünk, mint tavaly voltunk, jövőre meg még okosabban gazdálkodunk. Mert jó, nagyon jó dolog ez a szövetkezeti gazdálkodás, csak meg kell tanulni. (Omi) ■ - --wv ■ w mm ■ - - F ür cm história: Aki csak harminchétévé« kora óta „él“ Kishivadáiban (Oszaka közelében) él egy 63 éves farmer, aki az anyakönyvi hivatal felületessége miatt 32 éves koráig »nem létezett«. Eijiro Nisihikava 1895-ben született. Szülei megkérték a ház egyik barátját, menjen el az anyakönyvi hivatalba és jegyeztesse be gyermekük születését. A barát megfeledkezett ígéretéről és ezzel megkezdődött Eijiro »nemlétezésének« kálváriája. Iskolaköteles korba került, de ne-m járt iskolába, mert a faluban »hiva talosan« nem tudtak létezéséről» Körülbelül 32 éves korában egy másik szigeten lévő barátjához került. Meg akart nősülni új lakóhelyén, s ehhez születési bizonyítványt kért falujából, ahonnan azt a választ kapta, hogy »ön nem létezik«. Végülis egy másik falu amyalkömyv- vezetője megsajnálta és 1907 február 20-i születési bizonyítványt adott ki neki. 1944 novemberében behívták katonának. Ekkor 50 éves volt, három gyermek atyja. Hivatalos kora azonban csak 37 év volt. A hadi tengerészet légi egységéhez osztották be ésr nála húsz évvel fiatalabb férfiakkal egyenlő fizikai megpróbáltatásoknak tették ki. Családja levelet intézett parancsnokához, megmagyarázta igazi korát és furcsa helyzetét. Hosz- szas ellenőrzés után végülis leszerelték. Az elkeseredett farmer az oszakai bírósághoz fordult és kérte, adjanak neki korának megfelelő születési „ bizonyítványt. A bíró nehéz helyzet- > be került, nem volt mire támaszKod- I nia. a férfi szülei meghaltak és nem i voltak iskolai bizonyítványai sémi; » Végül sikerült öt gyermekkori barátiját felkutatni, s azok egybehangzó i vallomásából megállapították, hogy i valóban 1895-ben született.
