Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-03 / 182. szám

2 £S ZARMAG YARÖRSZAG 7asámap, 1958. augusztus 8. Pótjelentkezés egyes egyetemek, tőiskolák tagozatára A Budapesti Műszaki Egyetem gé­pészmérnöki kara, a Miskolci Nehéz­ipari Egyetem gépészmérnöki kara, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem természettudományi karának mate­matika fizika, vegyész és a kémia­fizika szakára, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem természet tudományi karának matematika fizi­ka, vegyész és fizikus szakára, a Sze­gedi Tudomány Egyetem természet- tudományi karának matematika fizi­ka, kémia-fizika, biológia-föld­rajz és vegyészszakára, az Egri Pedagógiai Főiskola földrajz-rajz •szakára, a Pécsi Pedagógiai Fő­iskola magyar, német és ma- gyar-délszláv szakára, a Szegedi Pedagógiai Főiskola magyar, román, magyar-szlovák és földrajz, rajz sza­kára felvételüket kérhetik mindazok a 30 évesnél fiatalabb, kitűnően, jele­sen, vagy jórendűen érettségizett fia­talok, akik a felsorolt szakok valame­lyikének elvégzéséhez tehetséget és kedvet éreznek. Felvételre pályázhat­nak azok is, akik valamely egyete­men vagy főiskolán már felvételi vizsgát tettek, de a jelentkezők nagy száma vagy elégtelen vizsgaeredmény miatt nem vették fel őket. Az ezévi felvételeknél elutasított tanulók ahhoz a dékánhoz (igazga­tóhoz) jelentsék be — Írásban —, hogy melyik karra, szakra pályáz­nak, akitől az elutasító végzést kap­ták. Akik ez évben még nem jelent­keztek egyetemi felvételre és most jelentkezni kívánnak, volt középis­kolájuk igazgatójánál jelentkezzenek. A jelentkezések elfogadásának határ­ideje augusztus 15. Azok a tanulók, akiknek jelentkezését az egyetem, ítéletidő Nyu°at-Németorszánban Frankfurt (DPA) Pénteken a délutáni és az esti óiákban a Rajna, a Majna és a Saar folyó vidékén, hatalmas területeken szokatlan erejű vihar tombolt. A tor­nádószerű, helyenként jégesővel pá­rosult viharok elérték a 12 szélerős­séget is. A vihar mindenütt fákat csa­vart ki a földből, háztetőkbe és ablakokba csapott be. megron­gálta a villamosvezetékck felső vezetékeit, pincéket árasztott el, gabona mezőket tarolt le. Különösen Bonnban keletkeztek tekintélyes károk. A tűzoltóság, a rendőrség, a Vöröskereszt és a mű­szaki alakulatok valamennyi egysé­gét a katasztrófa színhelyére vezé­nyelték. Súlyos károk keletkeztek to­vábbá Majna-Frankfurtban, Ma­imban, Koblenz térségében és másutt. A vihar Hessenben és a Saar-vidéken valamint Rajna- Pfalzban súlyos közlekedési za­varokat okozott. Az ítéletidőt megelőzően különö­sen Dél-Németországban rekordhő­mérsékletet mértek. Freiburgban ár­nyékban 32.8 fok volt a hőmérsék­let. (MTI) Köszöntjük Kőris Kálmán bácsit! A MAGYAR NÉPRAJZTUDO­MÁNY egyik kiváló egyéniségét, a matyók századelejei kutatóját, jeles helytörténeti gyűjtőnket, Kóris Kál­mánt köszöntjük nyolcvanadik szü­letésnapján. Már kora ifjúságában fáradhatat­lan kutató, aki felkeresi Tárd, Mező­kövesd, Szentistván matyó lakossá­gát s mintegy 14 hónapot tölt 1904— 1905-ben ezekben a falvakban, hogy b régi gazdálkodás tárgyait, a matyó viselet legrégibb darabjait össze­gyűjtse. 1906-ig a Néprajzi Múzeum önkéntes gyakornoka s közben a ma­tyó falvakon kívül Cserépfalu, Cse­répváralja, Mezőkeresztes, fezomolya és még néhány környező község nép­rajzi anyagát gyűjti össze a pesti és a Borsod-Miskolci Múzeum számára. Már ekkor tanulmányokat .is ír a matyóföldi tüzelőkről, széntartókról, és kendermegmunkáló szerszámok­ról. A tudományos rendszerezés mellett nagy figyelmet fordít a parasztság korabeli szociális körülményeinek be­mutatására. Az alföldi magyar pa­rasztság építkezésének szocioló­giai jelentőségét vázolva írja: „Kutassuk a nép építkezését, de ne elégedjünk meg puszta tények kon- statálásávál, hanem ezt az öntudat­lan tömeget tegyük osztályöntuda­tossá, egészségessé, intelligenssé és tanulttá, akkor lerontja putri laká­sát, bebocsátja magához a levegőt, az életet és az orvost, akkor nem le­szünk többé néprajzilag érdekes ku­riózum a külföld előtt... 1906-BAN A FŐVÁROSHOZ ke­rül polgári iskolai tanárnak, de a néprajzi gyűjtést szorgalmasan to­vább folytatja. Ezidőtől kezdve ál­landó előadója a munkás-szemináriu­moknak és a VII. kerületi munkás­gimnáziumnak. 1918-ban a megala­kult Nemzeti Tanács tagja, s mint ilyen, részt vesz a Tanácsköztársaság kikiáltásában. Ekkor nevezik ki a Néprajzi Múzeum igazgatójának. A Tanácsköztársaság bukása után elbo­csátják állásából, de társaival jóné- hány embert sikerül elbújtatni,^ majd külföldre szöktetni. Az állandó zak­latások elől 1925-ben Bécsbe emig­rál, majd innen 1926-ban a Szovjet­unióba megy. Ott a moszkvai Nép­---------------------i r ajzi Múzeumban és a CIK múzeu­mi központjában, majd a Forradal­mi Múzeumban dolgozik. Különösen a magyarság őstörténetére vonatkozó­lag gyűjt- értékes adatokat Dzsungá- riában s munkájáról értékes tanul­mányt is ír. 1934-BEN HAZAJÖN és azóta is szorgalmasan dolgozik nyugdíj beme­netele után is. A miskolci Herman Ottó Múzeum valamint a megye helytörténeti és néprajzi kutatói nevében szeretettel köszöntjük és kívánjuk, hogy az emberi kor végső- határáig szellemé­nek frisseségét, a magyar néprajz és főleg a borsodiak iránti szeretetét őrizve, dolgozhasson tovább jó egész­ségben és élvezhesse mindnyájunk, barátai, tisztelői és tanítványai meg becsülését! (B. FJ Dísztávirat helyett A MÄV. miskolci igazgatóságának valamennyi dolgozója forró szere­tettel üdvözli a szovjet vasutas elv társakat a szovjet vasutasnap alkal­mából. Mi, magyar vasutasok mindenkor példaképünknek tekintettük a szovjet-vasutasokat. A Szovjetunió vezette béketáborhoz tartozunk vala­mennyien mi is, s a jobb közlekedés megvalósításán keresztül a béke szent ügyét szolgáljuk. Ünnepnapjukon köszöntjük a testvér szovjet vasutasokat. A MÁV. MISKOLCI IGAZGATÓSÁG Ferenczi Antal vonatkísérő Martmtelepi lakásán látogattuk meg a napokban Ferenczi Antal vo­natkísérő elvtársat. Pöttömnyi uno­kájának »segítségével-« házának kis kertjét locsolgatta. Ilyenkor, szabad­idejében a ház körül szorgoskodik, — otthon érzi legjobban magát. A kegyetlenül tűző napsütés után igen jól esik a hűvös szoba levegője. Be­szélgettünk a múltról, jelenről és a jövőről egyaránt. Feltárult előt­tünk egy sokat szenvedett elvtárs múltja, aki életének nagy részében a jobbért, a szebbért küzdött. t^zülei alig pár holdon gazdál­° kodtak és 6 gyermeket igye­keztek útnakindítani az életbe. Hat elemi elvégzése után előbb summás, majd napszámos lett belőle. Életének egyik legjelentősebb állomása az 1926-os év volt. Ekkor látogatta meg a szentistváni summásokat Rónai Sándor elvtárs. Rónai elvtárs meg­magyarázta nekik, hogy a nincstelen parasztoknak, summásoknak, nap­számosoknak a munkásosztály mel­lett a helye. Nagy volt a szenzáció, amikor kitudódott, hogy ' — a beszéd után — Szentistván községben több mint nyolcszázan beléptek a szociál­demokrata pártba. Felragyog az arca, amikor arról beszél, * *hogy a szentistvániak meny­nyire igyekeztek borsot tömi a gyű­lölt »kakastollasok« orra alá. Rend­szerint a párthelyiségben gyülekez­tek. Egyik alkalomkor négy csendőr toppant be. Éppen Ferenczi elvtárs tartott felolvasást. Nagy vita támadt közöttük. A csendőrökkel való vesze­kedésnek az lett az eredménye, hogy négy hétre bevitték a mezőkövesdi tsendőrfogdába. — Négy hétig azután nap, mint nap csattant hátamon a puskatus. De akkor voltunk igazán bajban, amikor a pártelnökünket. Magos Jó­nás elvtársat a csendőrök megverték a községházán. mi pedig a fiával és vagy húsz elvtárssal rájuktörtük az ajtót és agyba-főbe vertük a gaz­embereket. Lett erre nagy riadalom Mezőkövesden! 40 csendőrt küldtek a nyakunkra és ötödmagammal há­rom hónapot ültem a miskolci ügyészségen. Csak azért ilyen keve­set, mert nem tudták pontosan bebi­zonyítani, hogy kik voltak a tettesek. —- A harmincas évek elején sehol nem tudtam huzamosabb ideig dol­gozni — folytatja —, mert mindenütt idejében tájékozódták felőlem. 1934- béri azután sok húza-vona után si­került a vasúthoz kerülnöm vonat­kísérőnek és attól kezdve megszakí-1 tás nélkül itt dolgozom. | messze. — A vasútnál nem nagyon törőd­tek érzelmeimmel. Az volt a fontos, hogy a nekem juttatott kis fizetésért mindig pontosan lássam el a szolgá­latot. * A felszabaduláskor a miskolci rendezőpályaudvaron dolgo­zott. Többedmagával megalakította a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetét. 1956 nyarán Diósgyőrbe került és azóta a bányavasúton tel­jesít vonatkísérői szolgálatot. Tagja az ottani pártszervezet vezetőségé­nek. Az ellenforradalom alatt állan­dóan dolgoztak. Az ellenforradalom felszámolása után segített a pártszer­vezetet újjáalakítani és megerősítem. ...Nehéz a vonatkísérők élete, mégis szereti és becsülettel elvégzi a reá bízott feladatot. 54 éves, de fia­talos lendülettel dolgozik a pártért, a vasútért és legdrágább kincséért: a családjáért. Arcára kemény voná­sokat rajzolt a múlt. Mostani élete tette kiegyensúlyozottá, boldoggá. A beszélgetések során állandóan visszatérő téma volt a magyar dol­gozók megváltozott életkörülménye, a magyar vasutasok megbecsülése. Ferenczi elvtárs is készül a vasutas­napra. Munkáját — ha lehet —, még jobban, még nagyobb lendülettel végzi. — Minden óra, minden jól elvég­zett. feladat közelebb viszi a magyar vasutasokat a szocializmushoz — mondja lelkendezve. — Én azért dol­gozom, hogy gyermekeimnek és kis unokáimnak ne kelljen annyit verej­tékezni a megélhetésért, mint an­nakidején nekem kellett. Tudom, hogy ez az idő már nincs is olyan LESKÓ PÁL Tájékoztató a lottó nyereményekről A Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság tájékoztató jelentése szerint a lottó 31. játékhetére 2,558.975 szel­vényt küldtek be a fogadók így egy- egy nyerőosztályra több mint 950.000 forint jut. Telitalálatos szelvény ez­úttal sém akadt, s ezért a négytalá- latosok között ismét két osztályra jutó nyereményt osztanak szét. Négy találatot 19 fogadó ért él, nyereményük egyenként 101.012 fo­rint. A h áromt alá latos szelvények száma 2637, a nyeremény egyenként 363 forint. A 69.147 kéttalálatos szel­vényre egyenként 13.90 forintot fi­zetnek. (MTI) AZ MSZMP MEGYEI PÄRT- VEGREHAJTÖBIZOTTSÄGA hosszú és alapos vizsgálati munka folytatá­saként ülésén vitatta meg, hogy a pártszervek és egyes tömegszerveze­tei, tömegmozgalmi szervezetek .ho­gyan foglalkoznak a dolgozók beje­lentéseivel, a munkáslevelekben le- írottak kivizsgálásával, elintézésével. Maga a vizsgálat — ahogy végigkí­sérték egy-egy levél elintézésének módját — és a vb.-ülés egymagában is sokat mond. Azt mutatja, hogy a megyei pártbizottság minden utat és módot megkeres a párt tömegkapcso­latának, befolyásának erősítésére; felismerte, hogy a tömegkapcsolat­nak fontos alkotóeleme a párthoz forduló emberek gondjaival, bajaival való törődés. Nagyon fontos ez, hi­szen a dolgozók ilyenirányú megnyi­latkozása, mint valami műszer jelzi egész szocialista létünk gondjait, ba­jait, egyes határozatok, intézkedések, törvények helyességét, vagy hibáit, a végrehajtás helyes, vagy hibás módszereit. A vb.-ülés megállapította, hogy a megye pártszerveiben — néhány eset kivételével — a dolgozók bejelenté­seivel való foglalkozás a pártmunka szerves és fontos részévé vált. Elég egy pillantást vetni például a megyei bizottság épületében lezajló munkál­kodásra. A megyei (járási, városi) bizottság kapuja — a néhány évvel ezelőtti esetenkinti merev elzárkó- zottsággal ellentétben — nyitva áll minden becsületes állampolgár előtt. Rendszeresítették a megyei pártbi­zottságon — és több városi, illetve járási bizottságon is — a tanácsadó irodát. Minden szerda és pénteki na­pon általában 20—25 ember keresi fel a megyei pártbizottság tanácsadó irodáját, és naponta 10—12 párttag, pártonkívüli a megyei bizottság tit­kárait, s nehéz lenne számon tartani mennyien fordulnak külön-külön is az apparátus tagjaihoz. Kisebb mértékben hasonlóan ta­pasztalható ez a megyei, járási taná­csoknál, a szakszervezeti bizottságok­nál, a KISZ-mél, a nőtanácsnál. Mire mutat ez? Arra, hogy meg­nőtt Borsodban is a Szocialista Mun­káspárt tekintélye. A dolgozók bíz­nak a pártban, bíznak ügyük igazsá­gos elíhtéZésében. És ez a bizalom egyre erősödik. Mit mutat a panaszok, munkásle­vélek statisztikája? EZ ÉV ELSŐ FELÉBEN 657 dol­gozó kereste fel a megyei pártbizott­ság tanácsadó irodáját és 681 mun­káslevél érkezett ugyanide. A párt- bizottság tagjai, munkatársai és ak­tivistái — néhány kivételtől elte­kintve — igyekeztek lelkiismeretesen orvosolni a jelzett sérelmeket. A ta­nácsadó irodán elmondott panaszok többsége egyéni sérelem volt — több­nyire állás, lakásügy —, kevesebb a közérdekű bejelentés. Igen pozitív jelenség, hogy amíg az ellenforrada­lom után közvetlenül a dolgozóik le­veleikkel inkább a Központi Bizott­ságot keresték fel, most inkább az illetékes pártbizottsághoz címezik azokat. Ez arra mutat, hogy erősen megnőtt az alsóbb pártszervek tekin­télye is! Sok gondot, bajt okoz, hogy nem egy sérelmet maga az alapszervezet is orvosolhatna. Ám, jónéhány párt­vezetőség a taggyűlésen és egyéb rendezvényeken elhangzott bírálato­kat, észrevételeket elengedi a füle piellett. Ez könnyen odavezethet, íiogy a dolgozók nem szívesen mond­ják el észrevételüket. A megyei pártbizottság hozzá akarja segíteni az ilyen pártvezetőket ahhoz, hogy [elismerjék: a dolgozók látszólagos apró ügyeivel, észrevételeivel való [oglalkozás a pártmunka nélkülözhe­ssen része! A személyesen elmondott pana­szok, levelek számának növekedése lemcsak a párt tekintélyének növe­kedését mutatja, hanem azt is jelzi, aogy egyes állami, gazdasági vezetők iem^ tekintik szívügyüknek az egy­szerűbb dolgozókkal való emberséges örődést. Egyes gazdasági vezetők érvénytelenül bocsátanak el embe­reket, önkényeskednek! A Cement­pari Gépjavító Vállalat igazgatója — például — elbocsátotta egyik dol­gozóját, mert az felfedte igazgatója hibáját. Figyelmeztet a Területi Egyeztető Bizottsághoz befutó nagy- mennyiségű panasz is — az elbocsá­tások miatt. A vb.-ülés hibaként állapította meg, hogy eddig egyetlen gazdasági vezetőt, igazgatót sem vontak fele­lősségre, mert lelkiismeretlenül, fe­lelőtlenül intézte a dolgozók ügyeit, A JÓ PÉLDÁK MELLETT szintén negatív jelenség, hogy nem egyszer alsóbb szervek intézkedhetnének ügyekben, mégsem teszik. Menyhért János például olyan panasszal for­dult az abodi tanácshoz, hogy az ő földterülete kisebb, mint ami után az adót fizeti. A tanács intézkedhetett volna, de az ügy csak hosszú huza­vona után és csak a megyei tanács közbenjárására intéződött el. Van példa arra is, hogy egyik-másik szervnél a megyei pártbizottság fel­hívására hajlandók csak fogadni a panaszost. Előfordul olyan példa is, hogy a bejelentést és panaszt felüle­tesen vizsgálják ki, intézik el. Az encsi járási bizottság egyik tagja is aláírt egy olyan jelentést, amelyről kiderült, hogy nem felel meg a való­ságnak. A megyei pártbizottság példamu­tatása jó hatással van az állami szer­vekre, a tömegszervezetekre, tömeg- mozgalmakra. Szép számmal érkez­nek bejelentések, panaszok a megyei tanácshoz is. A mezőgazdasági osz­tályhoz például ezévben 243, a pénz­ügyi osztályhoz 101 panasz érkezett; A mezőgazdasági osztályhoz bekül­dött panaszok közül 109, a pénzügyi osztályhoz beküldött panaszokból 91 volt jogtalan. Ez a két adat azt it tükrözi, hogy egyes dolgozók nem is* merik eléggé a törvényeket, rendel* kezéseket és jogtalan dolgot akarnaü orvosol tatni. Általános tapasztalat a tanácsnál és más szerveknél is, hogy nem a Minisztertanács határozata szellemé­ben intézkednek a munkáslevelek kivizsgálásában, elintézésében. A pa­nasz megérkezésekor nem értesítik, a dolgozót, hogy foglalkoznak ügyé­vel, hanem csak a kivizsgálás végén adnak választ. Gondot okoz, hogy a tanácsoknál a munkásleveleket, a dolgozók beadványait, nem vezetik külön könyvbe, hanem a többi ügy­darabbal együtt kezelik. Sok dolgozó ügyes-bajos dolgának intézésével foglalkozik a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa is. Itt a vá­laszt körülbelül 90 százalékban sze­mélyes kivizsgálás alapján adják meg. Havonta 80—100 dolgozó sze­mélyesen keresi fel az SZMT-t, azonban nincs külön tanácsadói iroda-szolgálat és a panaszokat sem jegyzik fel panaszkönyvbe. A nőtanácshoz • főleg az állást ke­reső nők fordulnak panasszal, de jönnek más jellegű sérelmekkel is. A KISZ-4iez érkezett levelek, szó­beli panaszok főleg a fiatalok egyéni problémáiról szólnak. A KlSZ-bizott- ságok s a többi tömegszervezet mun­kájában az a tapasztalat, hogy a hoz­zájuk érkezett levelekben, vagy szó­ban elmondott panaszokat túlnyomó többségben igyekeznek elintézni; Azonban itt is kicsit elhúzódnak a határidők. A MEGYEI PART-VÉGREHAJTÓ- BIZOTTSÁGOT az a cél vezérli, hogy az eddigi jó tapasztalatok fel- használásával elérje: minden párt, tömegszervezet, állami szerv a leg­lelkiismeretesebben, odaadóbban fog­lalkozzon a dolgozók bejelentéseivel, panaszainak orvoslásával. Határoza­tára minden pártbizottságon rendsze­resítik a tanácsadói szolgálatot és minden szervnél feljegyzik a panaszt és az elintézés módját a panasz­könyvbe. A végrehajtóbizottság fontos poli­tikai kérdésnek tekinti a dolgozók ügyes-bajos dolgaival való törődést, s éppen ezért párt- és tömegszerveze­tekben, gazdasági posztokon dolgozó elvtársakkal nevelő munkával meg akarja érttetni, hogy a dolgozók le­veleivel való foglalkozás elválaszt­hatatlanul összefügg a párt előtt álló feladatok sikeres megvalósításával, a tömegkapcsolatok erősítésével, kiszé­lesítésével; Cs. B. II dolgozók ügyeivel való foglalkozás a pártmunka nélkülözhetetlen része A megyei pártbizottság vb.-üléséről Lelakatolták a Fehér Ház nagykapuját • * Washington (Reuter) Angelitne Cltett. 19 éves csinos, szőke texasi lány pénteken súlyos vasláncot tett a Fehér Ház főbejára­tának kapujára, lelakatolta azt és szépein ödébbállt a kulccsal. A lány már tizedik napja sétált fel és alá, nyakában a négy és fél kilogramm súlyú lánccal, a Fehér Ház előtt. Ez­zel tiltakozott az ellen, hogy a szö­vetségi bíróság elutasította családjá­nak 350 acre föld tulajdonjogára tá­masztott igényét. Angeline később ugyan visszaküld­te a kulcsot Eisenhower elnöknek, közben azonban a Fehér Ház őrsége kalapáccsal és feszítő vasakkal eltá­volította a láncot és a lakatot a ka­puról. (MTI) >——— ..........— f őiskola elfogadja, augusztus 25. és szeptember 5. közötti időben tesznek felvételi vizsgát. A felvételi vizsga idejéről, illetve a pályázat esetleges visszautasításáról az egyetem írás­beli értesítést küld. A pedagógiai főiskolák idegen­nyelvű szakjain a nemzetiségi isko­lák számára képeznek tanárokat, te­hát a jelentkezés lényeges feltétele a választott idegen nyelv alapos is­merete. A pót jelentkezéseknél leg­nagyobb számban a miskolci gépész- mérnöki karon és a szegedi termé­szettudományi karon van lehetőség felvételre. A többi karon csak 5—25 férőhelyet töltenek be. Az egyete­mek, főiskolák elsősorban munkás és dolgozó paraszt származású fiata­lok jelentkezését várják. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents