Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-10 / 161. szám

Csütörtök, 1958. július 10. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Kommunisták a társadalmi tulajdon védelméért Megyei pártaktiva a SZOT székházában Az MSZMP megyei bizottsága kedden délelőtt 9 órai kezdettel a SZOT megyei székházban mintegy félezer vezető kommunista részvé­telével aktivaülést tartott, amelyen a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos tapasztalatokat, tennivalókat vitatták meg. Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára megnyitó szavai után Lendvai József elvtárs, megyei rendőrfőkapitány, az MSZMP megyei vb. tagja tartott értékes beszámolót. Egész népünk érdeke a társadalmi tulajdon védelme Lendvai elvtárs mindenekelőtt azokról a mélyreható gazdasági és politikai változásokról- beszélt, ame­lyek hazánkban az utóbbi években végbementeik. Társadalmi tulajdon­ba kerültek a tőkések kizsákmányo­láson alapuló magántulajdonai; föl­dek. gyárak, bankok. Társadalmi tu­lajdonra épül a népgazdaság szo­cialista rendszere, társadalmi tulaj­don nélkül nem lehet proletárdikta­túra, nem lehet felépíteni a szocia­lizmust. Az egész nép léte, jövője köve­teli a társadalmi tulajdon védel­mét, amelyet az alkotmány és számos törvény, rendelet is előír a magyar állampolgárok számára. Lendvai elvtárs megállapította, hogy — bár nagyon szép eredménye­ket értünk el — még nem tettünk meg mindent a társadalmi tulajdon védelméért. Ennek oka az is, hogy a szocialista öntudat fejlődése elma­rad a szocialista társadalom fejlő­désének ütemétől. Nagyon fontos ne­velési feladatot kell megoldanunk: meg kell értetni a dolgozókkal, hogy a társadalmi tulajdon az ő tulajdo­nuk is és fejlesztése, növelése az ő érdekük is. A társadalmi tulajdon elherdálá­sáról szóló adatok azt igazolják, hogy népünk ellenségei jobban felis­merték a társadalmi tulajdon jelen­tőségét, mint egyes gazdasági veze­tők, dolgozók. A volt kizsákmányoló osztály tagjai, kiszolgálói hatalmuk megdöntése után a szocialista állam elleni támadásukat a társadalmi tu­lajdon lopására, elherdálására, tönk- retevésóre irányítják. Ez különösen megmutatkozott az ellenforradalom alatt, de ma is így van. Az ellenforradalmi eseményeket követően népgazdaságunkat Borsod megyében is nagy károk érték. 1957 évben 15 millió forintos kár keletke­zett és ebből a bűncselekményekei elkövetők leleplezése után mindösz- sze 7 millió forint térült meg. Hogy mennyire igaz az a körülmény, hogy az osztályellenség elsősorban a tár­sadalmi tulajdon fosztogatásában fejti ki aknamunkáját, bizonyítja az alábbi példa is. Cuffor Lajos volt tardi munkástanács elnök 1956 októ­ber 25-én a községben kidoboltatta, hogy mindenki hozhat az erdőről egy kocsi fát. Ennek következtében a lakosság kb. 20 hold erdőt irtott ki! A szerencsi járásban, a termelő- szövetkezetek vagyonából az el­lenséges agitáció következtében 200 ezer forint értékű gazdasági felszerelést és különböző anyago­kat hurcoltak szét. Az utóbbi időben több igen súlyos bűncselekményt derítettek fel, töb­bek között a Vas-Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalatnál. E vállalat központjának egyes dolgozói 1956. évtől kezdődően bűnszövetkezetbe tömörülve sorozatosan lopkodták a társadalmi tulajdont. Az ellopott árukat Miskolc város, a megyei Kis­ker Vállalat, a földművesszövetke­zetek és egyéb boltok vezetőinek ad­ták el. A bűnszövetkezet tagjai nagy anyagi haszonhoz jutottak, például Tarr Lajos revizor saját beismerése szerint is 45 ezer forintot szerzett, amelyből 24 ezerért házhelyet és épí­tési anyagot vásárolt. Az ellopott áruk értéke egyébként mintegy 1 millió 700 ezer forintot tesz ki, vagyis ennyi összegű leltárhiányt ál­lapítottak meg. A szikszói földmű­vesszövetkezetnél sikkasztással, hűt­len és hanyag kezeléssel 360 ezer fo­rint értékű 'kárt okoztak. A kazinc­barcikai Kiskereskedelmi Vállalat boltvezetője bűnös tevékenységével 91 ezer forint kárt okozott a vállalat­nak. Az üdülőellátó vállalatnál egyesek sikkasztással 150 ezer forint értékű kárt okoztak. szolgálta, a szállítmány- jegytömbben másodpéldány nem maradt, így mintegy 24 ezer fo­rint értékű építkezési anyagot vittek ki. Sajnos, az a tapasztalat, hogy az ellenőrzés sok esetben felületes. Nem kutatja a jelenségek okait, nem vizs­gálja azokat összefüggésükben és ennek következtében nem vagy csak elenyésző mértékben történik intéz­kedés a felfedett hiányosságok kikü­szöbölésére. A Bányászati Építőipari Vállalat sérelmére elkövetett 300 ezer forintos csalási ügy azért követ­kezhetett be, mert a kirakodást vég­ző brigádok munkáját a vállalati el­lenőrök csak papíron ellenőriztél*:. Barcsa Edit, az ózdi'Vendéglátóipari Vállalat raktárosa és adminisztrá­tora rövid idő alatt 40 ezer forintot sikkasztott, amit a laza ellenőrzés tett lehetővé. A bűncselekmények túlnyomó része tehát a laza ellenőrzés miatt keletkezik. Elsősorban ezen a téren kell a gazdasági vezetőknek rendet teremteni. Egyes nagyobb üzemeknél, mint a Lenin kohászat, ózdi kohászat, de kisebb üzemeknél is előfordul, hogy a kapuellenőrzés nem felel meg a követelményeknek, de a rendészet sem tölti be a hozzáfűzött reménye­ket. Az LKM-nél például 58 rendsze­resített portás és kapus túlnyomó- részt különböző betegségeikben szen­ved: rokkant, tüdő-, gyomor-, szív­beteg és izületes. Közülük 60—70 éves 11 és 70 éven felüli 3 van. Ezek a beteg és idős emberek nem ké­pesek megfelelően ellátni a rájuk bízott feladatokat. Hogy az ellenőr­zésnek ilyen formája nem felel meg a követelményeknek, tények is bizo­nyítják. Több üzemi ellenőrzés so­rán a rendőri szervek műszakváltás után ózdon 43, a Lenin Kohászati Műveknél 12, a drótgyárnáí 14 dol­gozónál találtak kisebb, a gyár tu­lajdonát képező anyagokat. Több figyelmet az anyag helyes tárolására a jó munkaszervezésre Az anyagok megfelelő tárolása kö­rül súlyos mulasztások vannak. Egy­részt a károsodás bekövetkezik aik- kor. amikor a drá^a nénién vásárit anyagok a szabad ég alatt, az idő­járás viszontagságainak kitéve rozs­dásodnak, rongálódnak. másrészt illetéktelen személyek hozzáférhet­nek. A Lenin Kohászati Művek ker­tészalsó tárolóhelyén, a szabad é? alatt kb. 60 millió forint értékű gé­pészeti anyagok vannak. Ezt az anya­got a gyár még 1948-ban kapta. A polgári sertésztenvésztő vállalat volt vezetőjét. Horváth Miklóst azért kellett eltávolítani, mert nem gon­doskodott az üzemegység 300 mázsa takarmányrépájának megfelelő táro­lásáról. így a répa tönkrement. A Borsodi Hőerőmű konyhájánál nem tárolták megfelelően a zöldárukat, aminek következtében 15 ezer forint értékű romlás keletkezett. Ezért Sephegi Géza konyhavezetőt bűn­vádi úton vontuk felelősségre. Az építkezések területén az anyagok helytelen kezelése te­rén keletkeznek szívós károk. A vagonokban és génkocsikon ér­kezett téglákat nem az előírás­nak megfelelően rak iák k;. sok összetörik, használhatatlanná válik. Ilyen rendellenesség különösen a Saj őszentpéteren készített bányász saját-házaknál volt tapasztalható. A munka megszervezésében is la­zaságok voltak a bányász saját kis­lakás építéseiknél. A Borsodi Szén bá­nyászattá Tröszt ellenőrei a szuhakál- lói kislakásépítkezéseknél 9 épület­nél azit tapasztalták, hogy az alapo­zást nem az előírásnak megfelelően végezték el, mivel a helytelen anyagkezelés következtében tönkre­ment nagyobbmennyiségű téglát kö­tőanyag nélkül szórták alapozásul. A munka helytelen ellenőrzéséből adó­dott, hogy a bányász kislakásépítő vállalat sajószentpéteri rakodóhe­lyén az ÉPFU rakodóbrigád tagjai és a BÉV térmesterei összejátszva, nagyobbarányú csalást követtek el úgy, hogy a BÉV részére érkezett tényleges árumennyiségeknél na­gyobb arányú áru-kirakodásokat szá­moltak el a munkateljesítmény la­pokra. Ennek következtében a vál­lalatot 320 ezer forint kár érte. Saj­nálatos ennél az esetnél, hogy soha senlki nem ellenőrizte, mit vezetnek fel a munkateljesítmény lapokra a brigádvezetők. Ugyancsak az ellenőrzés hiányá­nak következménye az is, hogy a rudolftelepi BÉV építkezésnél az egyik adminisztrátor 32 ezer forintot sikkasztott okirathamisí­tással. Igen érdekes, hogy a magánházak építkezése bizonyos arányban ott nö­vekszik, alhol nagyobb beruházások, építkezések folynak. A megye terü­letén az elmúlt évben 3720 építke­zési engedélyt kértek. Ebből OTP kölcsönnel 897-et. Az összépítkezé- sekből az edelényi járás területén 475, az ózdi járás területén 507, Miskolc város és járás területén 583 épült. És ha megvizsgáljuk, hogy a miskolci TÜZÉP Vállalat saját ki­csinyben! eladásánál mit adott el a kérdéses időben, arra a meggyőző­désre jutunk, hogy egyes személyek egyéb forrásokból szerzik az építke­zéshez szükséges anyagot — ezek pe­dig nem mások, mint az állami épít­kezések. Ózdi Kohászati Üzemek egyik gyá­ri büféjének vezetőjénél, akinek terhére egyik alkalommal 7400, másik alkalommal 7500 forint lel­tárhiányt állapítottak meg. A veze­tőnek több esetben volt mái’ leltár­hiánya, mégis továbbra is meghagy­ták munkakörében! Korrupt elemek, sógorság, komaság Több esetben tapasztalható, hogy olyan vezetőket, akik korábbi maga­tartásuk folytán semmi biztosítékot nem nyújthatnak a társadalmi tulaj­don védelmére, munkakörükből nem váltanak le. Például Szabó Géza volt gönci földművesszövetkezeri felvásárlási üzemág vezetőt a szövet­kezetnél történt visszaéléseiért a bíróság elítélte. Börtönbüntetéséből az ellenforradalom idején szabadult és ugyanott árukísérőnek állították be és az 1957. évi éwégi leltárnál 6000 forint újabb hiány mutatkozott nália. Répánszki János volt gönci földmű vesszövelkezeti igazgatósági elnököt, egy korábbi bűncselekmé­nye miatt hathónapi börtönre ítél­ték. Ennek ellenére az ellenforrada­lom idején újból visszavették előző munkakörébe. Egyes vezetők magatartása sú­lyosan befolyásolja az egységes, megalkuvás nélküli munkaszel­lem kialakítását. Az edelényi FJK elnöke a körzeti revizor részére olyan tájékoztatást adott, hogy Földi Dezső rakacaszendi boltos leváltását ne kezdeményezze, így a boltvezető 1957 májusi 8500 fo­rintos leltárhiányát három hónap alatt 80.000 forintra növelte. Boldog- kő^áralján a körzeti revizor Takács János boltvezetőnél hiányt állapított meg. Az FJK elnök a hiányeset megbeszélésén a következőket mon­dotta a revizornak: »A boltvezető jó elvtárs, sok mindénen ment keresz­tül, mint párttagra is szükség vdn, nem szabad, hogy hiánya legyen.« A revizor feltette az állását és 640 kg lisztet szabálytalanul jóváírt a bol­tosnak. Több helyen tapasztalható a rokoni összefonódás. Göncön a volt igazga­tósági elnök, a volt főkönyvelő, a je­lenlegi főkönyvelő, az üzemági ad­minisztrátor, a központi pénztáros és a kirakatrendező rokonok. A mező- keresztesi földművesszövetkezetnél a főkönyvelő felesége üzemági admi­nisztrátor. A vendéglővezető és a textilbolto® sógorok. Régebben mind­kettő üzemágvezető volt.. Az egyik igazgatósági tag fia italboltkezelő, akinél 1957 novemberében 8 százalé­kos italhígitást állapított meg az ellenőrzés, — de nem váltották le. Ugyanitt a központi pénztáros veje italboltvezető fia boltos, annak fele­sége bolti eladó. Az ilyen helyen, ilyen összefonódásiban a visszaélés lehetőségei korlátlanok. Következetesebben lépjünk fel a bűnösökkel szemben Liberalizmus, a bűnös „mosdatása“ A kereskedelemben sem nagyon kedvező a helyzet. A gazdaságveze­tők nem minden esetben vonják fe­lelősségre azokat az alkalmazotta­kat. akik megkárosítják a társadal­mi tulajdont. Sok esetben, különö­sen földművesszövetkezeti vonalon, igen liberálisan járnak el az ilyen alkalmazottakkal szemben, nem egy esetben igyekeznek őket megvéde­ni a hatósági intézkedésekkel szem­ben. Leltárhiány esetén nem min­den esetben kötelezik a hiányt elő­idéző dolgozót a kár megtérítésére. Vagy nem tesznek intézkedéseket a felelősségrevonásra. Sem a ME­SZ ÖV-nél, sem a MÉH-nél nem hajtották végre azt a felsőbb uta­sítást, mely szerint az egyszemé­lyes elszámolási egységekkel a tel­jes leltárhiány elvállalására szer­ződést 'kell kötni. A MÉH-nél 1958 februárjában 78 ezer forint értékű leltárhiány esetében nem volt kár­térítési határozat kiadva. A mezőkeresztesi földművesszö­vetkezet egyes dolgozói külön­böző mulasztásokkal 3305 forint kárt okoztak, ennek ellenére ai igazgatósági elnök vizsgálatot nem indított és kártérítésre nem kötelezte az elkövetőket. A dédesi vegyesbolt vezetője 54 ezer forint leltárhiánnyal zárt, en­nek ellenére ügyészségi bejelentést nem tettek. A 18. sz. közétkezteté­si vállalat somsályi 41. sz. büfé ve­zetőjénél 11 ezer forintos leltár­hiány volt és csak egyhavi fizetés erejéig kötelezték a kár megtéríté- Ugyanez - volt a helyzet az Lendvai elvtárs beszélt arról, hogy egy-egy vállalat üzemvezetője sok esetben nem teszi meg a szükséges lépéseket a bűncselekményt elkövető dolgozóval szemben. Ismertette a fe­gyelmi eljárás módszereit. Hibaként állapította meg. hogy több vállalat­nál a fegyelmi eljárásokról nem ve­rtnek rendszeres nyilvántartást. Ki­zárólag a Lenin kohászat rendelkezik megfelelő karton-n y i Iván tartással. Befejezésül hangsúlyozta: a gazdasági szervek vezetőinek olyan légkört kell teremtemö>, hogy a társadalmi tulajdon ellen vétőkkel szemben alkalmazott eljárások, büntetések az üzem, a vállalat dolgozói részéről meg­elégedést váltsanak ki, s az arra hajlamosakat visszatartsa a tár­sadalmi tulajdon ePopásától. ha­nyag» gondatlan kezelésétől. A társadalmi tulajdon védelmében ma még megmutatkozó hibák csak úgy küszöböl'hetők ki. ha a gazda­sági szervek vezetői fokozottabb ellenőrzést folytatnak, ugyanakkor komoly politikai felvilágosító mun­kát is végeznek, támaszkodva a dol­gozók élenjáró rétegeire, akik a tár­sadalmi tulajdon védelmének fontos­ságát is felismerték. * Lendvai elvtárs beszámolója után több értékes hozzászólás hangzott el. A felszólalók saját munkaterületük­ről a példák egész sorát említették meg a társadalmi tulajdon ellen vétőkről. Kókai István elvtárs, a Le­niin Kohászati Művek nagyolvasztó részlegének vezetője a következőket mondotta: — Örülünk, hogy egyre több szó esik a társadalmi tulajdon védelmé­ről. Ez nem arra vall. hogy mind több a lopás, a kár. hanem arra. hogy egyre elevenebb a felderítés. Egyre jobban közüggyé válik a társadalmi tulajdon védelme. Hangsúlvozta. hogy nem a bűnüldözésnek, hanem a bűn megelőzésének kell előtér­be lépnie. Nevelni kell a dolgo­zókat a munkahely szereteté^e, a lakóhely, a gyár becsülé~ére. Ha egy dolgozóról azt mondjuk, hogy kiváló munkás, akikor necsak a munkáját vegyük figyelembe, hanem azt is, hogy milyen erkölcsi nézete van. hogyan él. Rózsa Sándor ügyész elvtárs ugyancsak arról beszélt, hogy a ne­velőmunkát kell fokozni. Fel kell szá­molni á bűn lehetőségét, javítani kell az ellenőrzés színvonalán. Tóth Já­nos elvtárs. á tiszaszederkényi új­város építésének titkára arról be­szélt. hogy a társadalmi tulajdon megsértőit nem azonos mértékkel kell eliítétai. Vannak, .akik tudatoson károsítják meg az államot — ezek a társadalom ellenségei — és vannak, akiik öntudatlanok, akik belesodród­nak a bűnbe. Az öntudatlan, belesod­ródó embereknél nevelőmunikát kell végezni. Az ő esetükben^ — náluk — a párt- és szakszervezet igyekszik erősíteni a társadalmi tulajdon szü­rete tét, védelmét. Beszéltek a brigá­dok tagjaival, felvilágosító munkát végeztek közöttük, aminek eredmé­nyeképpen kevesebb a lopások szá­ma. Csikós István elvtárs felszólalá­sában arra utalt, hogy a társadalmi tulajdon megsértőit nem csak a le­hetőség, hanem az is ösztönzi, hogy maszek kisiparosak, vállalkozók az ellopott árut megvásárolják. Rácz János elvtárs, a városi népi ellen­őrzési bizottság elnökének szavai azt bizonyítják, hogy egyre inkább közüggyé válik a társadalmi tulajdon védelme. Háromszáz !eTkes tagja van a városi népi ellenőrző bizottság­nak, akik a dolgozók egyre sű­rűsödő jelentései, jelzései alap­ján milliókra rugó társadalmi károkat lepleznek le, illetve aka­dályoznak meg. Turgonyi László elvtárs, ózdi járási tanácselnök elmondotta, hogy a tár­sadalmi tulajdon védelméért, folyó harc helyenként azért nem elég sike­res. mert akiknek elsősorban jó pél­dát kellene mutatniok, sokszor azok is kárt okoznak. Az ózdi járási ta­nácsnál például nyolc év alatt .32 ta­nácsi alkalmazottat kellett eltávolí­tani a társadalmi tulajdon hanyag kezeléséért, — ebből 160.000 forint kára keletkezett az államnak. Ha pénzben nem is rúg túl nagy összeg­re, de sokkal nagyobb a kár politi­kailag. Kirívó példa a borsodszent- yyörgyi tanács esete, ahol az elnök és a titkár állaimiköltségen mulatoz­tak Miskolcon Ózdon, többszáz forin­tot mulatva el egy-egy alkalommal, összesen 12.000 forintot sikkasztot­tak. Valkó Márton elvtárs. a Lenin Ko­hászati Művek igazgatója, a Köz­ponti Bizottság tagja külföldi ta- Dasztalatadról beszélve elmondotta, hogy a válság karmaiban vergődő kapitalista országok munkásai — bár osztályellentétben, osztály­harcban állnak a tőkéssel, még­is — a kenyér érdekében a leg­szigorúbb takarékosságot ,orve- keznek megvalósítani és legjob­ban dolgozni. Nálunk mennyivel inkább így kell élni, ahol a gyár a dolgozók tulaj­dona és a takarékosság, a gyár meg­óvása. új módszerek alkalmazása, bevezetése egész népünk életszín­vonalának emelkedését segíti elő Az aktivaülés Kukucska János elvtársnak, az MSZMP megyei bi­zottsága titkárának zárószavával ért véget. Hangsúlyozta, hogy követke­zetes, felvilágosító munkát kell végezni a dolgozó tömegek megnyeré­séért. Mindenkit hasson át a társadalmi tulajdon védelméért folyó harc. Következetesen küzdjünk a társadalmi tulajdon ellen vétőkkel szemben! Hangsúlyozta, hogy a társadalmi tulajdon védelméért folyó harcot első­sorban a pártszervezetek vezetésével kell megvívni, elsősorban a kom­munisták mutassanak jó példát, végezzenek nevelő munkát és könyöp- telenül leplezzék le a társadalmi tulajdon megkárosítóitl Hanyagság, hiányos ellenőrzés a bűn melegágya A bűncselekmények felderítése, a bűnözés elleni harc elsősorban a rendőri szervek feladata, A társadalmi tulajdon védelme azonban nemcsak rendőrségi fel­adat, hanem a gazdasági veze­tőknek kell elsősorban rendet teremteniük üzemeknél, vállala­toknál. Állami és gazdasági szerveiknél leg­fontosabb a munkafegyelem megszi­lárdítása. A lazaságok, nemtörődöm­ségek, de főképpen az ellenőrzés el­mulasztása legtöbbször bűncselek­mény elkövetéséhez vezet. Még mindig gyakori jelenség, hogy a gazdasági szerveknél az admi­nisztráció, a bizonylati fegyelem nem kielégítő. Ez megnehezíti a vállalat működésének ellenőrzését, a hiányosságok feltárását, vagy a már elkövetett bűncselekmény tet­teseinek felkutatását, felelősségrevo- nását. A szerencsi földművesszövet­kezetek központjánál vattaöltöny, mo­torkerékpár és köpeny, az edelényi- nél esőköpeny, gumicsizma hiány­zik, mert a nyilvántartást nem vezet­ték, s a felelősöket éveken keresztül nem számoltatták el. A dédestapol- csányi termelőszövetkezetnél zsebből gazdálkodnak, az összes bevételek 89 és a kiadások 90 százaléka elke­rülte az elszámolási számlát. A ci- gándi tsz elnöke a készpénz bevé­telekkel Ikét-háromhetes késéssel szá­mol el. A kazincbarcikai kiskeres­kedelmi vállalat 133. sz. boltjában az adminisztráció megbízhatatlan. A basszablokkokat elégetik, az ellen­őrző szalagokat az előírásnak meg­felelően nem továbbítják a központ felé. A mulasztások számtalan eset­ben szándékosak és legtöbbször bűn- cselekmény palástolására szolgálnak. Az ózdi vendéglátóipari vállalat egyik boltegységének vezetője, mivel látta, hogy a központban a napi be­vétel elszámolásakor csak a blokkok végösszegét egyeztetik a csekkbefize­tési lapon szereplő összeggel, s a blokkok összegét egyenként nem ad­ják össze, először naponta 40—50. később 100—200 forintokat rakott zsebre. Ezt a tevékenységét félévig folytatta. A Lenin Kohászati Műveknél a Közlekedési Építő Vállalat mun­kavezetőié összejátszott a gyár raktárosával. A szállítmány je­gyeket három példány helyett csak egy példányban állították ki, amely csupán a kapuellenőr-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents